Metró alkalmazások készítésének biztonsági kérdései

A Windows 8 desktop kiadásával foglalkozó korábbi cikkekben már említettem, hogy nem jó ötlet az, hogy HTML5/CSS/Javascript nyelveken lehet "alkalmazást" írni a metró felületre. ennek az újításnak rengeteg hátrányát látom, amelyek a megjelenés után igen rövid idővel már láthatóak:

• Az alkalmazások a felhasználó gépére forráskódban települnek. Ezek módosításához még visszafejtésre sincs szükség.
• Az alkalmazások írásához mostantól nincs szükség alkalmazásfejlesztőkre/programozókra jellemező szakértelemre, így tulajdonképp a programozói tapasztalat nélkül is írhatnak Metró felületen futó alkalmazásokat, és írnak is.
• Mivel az új felület alkalmazásait nem szakemberek fejlesztik, így a programokból a fejlesztői szemlélet is hiányzik. A metró appok instabilak, használhatatlanok, teszteletlenek, és jól láthatóan csak marketing célokat szolgálnak, munkára alkalmatlanok.

Az operációs rendszer lényege az alkalmazásválaszték

Tételezzük fel, hogy a Metró felület egy "új" operációs rendszer, ami nem kompatibilis a korábbiakkal. Ez abból a szempontból igaz is, hogy desktop alkalmazás nem fut metró felületen, illetve minimum érdekesek azok a hírek, miszerint a következő Windowsban már nem csak Start menü nem lesz, hanem desktop felület sem. Ha most fel kéne sorolni, hány olyan operációs rendszer süllyedt el az informatika történetében amelyeknek egyetlen "bűne" az volt hogy nem volt rá használható, munkára alkalmas szoftver, akkor itt egy igen nagy listát lehetne kerekíteni. Egy rendszerről el lehet mondani, hogy annyit ér amennyire munkára lehet használni, ez pedig nem magától a rendszertől, hanem a rá írt alkalmazásoktól függ. Ilyen alkalmazás a metró felületen ma nincs, vagy nagyon el van dugva.

Alkalmazások a metró felületen

Jó kérdés, hogy az új felületen miért nem jelennek meg használható szoftverek. Először is nehezen keverhető a mobil és a desktop platform. Egy tablettől vagy mobiltelefontól nem várja az ember hogy munkára alkalmas legyen, egy desktop géptől igen. Ha ez a keveredés a cél, nem a mobil eszközökön lesznek használható programok, hanem a desktop gépeken nem lesz értelme az új felületnek, ha mobil programok kerülnek rá. Itt meg kell említeni, hogy a Windows 8 mobiltelefonos képességei még nem érték el a valamikori Windows Mobile 6 alkalmazásainak képességét olyan alapvető dolgokban, mint a naptár és az üzenetkezelés.

A másik fontos kérdés, hogy vajon elvárható-e, hogy rendes programokat írni képes fejlesztők, akik minimum C++, C, vagy C# nyelveken képesek programozni, látják-e értelmét annak, hogy abba a "zajba" fejlesszenek, amiben használhatatlan, HTML "nyelven" megírt "alkalmazások" tömkelege jelenik meg marketing céllal. Az is eldöntendő kérdés, elvárható-e a felhasználótól, hogy az átláthatatlan mennyiségű használhatatlan applikációból kimazsolázza azt a párat, ami valamennyire használható.

A Metró felület ezer sebből vérzik. Érthetetlen, hogy amit már mobil platformokon is követelnek a felhasználók, vagyis hogy tetszőleges útvonalra lehessen telepíteni a letöltött appokat, egy desktop rendszeren lehetetlen. Egy desktop rendszeren ésszerű, hogy a rendszer maga egy kisebb partíción, meghajtón, netán a sebesség miatt SSD-n van, és az összes telepített alkalmazás egy nagyobb kapacitású de olcsóbb meghajtón foglal helyet, mint ahogy a mobil eszközökön is betelhet a belső memória, és az alkalmazást memória kártyára szeretné telepíteni a felhasználó.

Ez a korlátozást a munkát komolyan gondoló felhasználókat első körben elbizonytalanítja. A programozókat az tarthatja vissza, hogy a rengeteg HTML/XML/XMTML/JS kódot tartalmazó alkalmazások (teljes képernyőn futó weboldalak?) egy lényeges része forráskódban kerül a felhasználó gépére. Lehet a Metró felületre "rendes" programot is írni, de még ilyennel nem találkoztam, mind tele van forráskódban is elérhető részekkel, vagy teljes egészében az. Ez nyilvánvaló könnyen lehetővé teszi a programok aktiválását. Ráadásul mivel egy trial verzió full verzióvá alakítása csak szöveges forráskód kérdése, egyetlen program minden metró alkalmazás feltörését lehetővé teszi. Ezt a problémát először a Nokia egyik mérnöke publikálta.

Itt álljunk meg egy szóra, és gondolkozzunk el, eddig legalább minden programhoz le kellett tölteni egy külön, 99%-ban vírusos sorszámgenerátort (ami legalább visszatartó erő volt), mostmár nem kell, egyetlen szoftver megtöri az összeset. Ez nyilvánvalóan vissza fogja tartani a komoly alkalmazásfejlesztőket a Metró platformtól, hiszen így nincs értelme.

Jó ötlet-e a "flat design" alkalmazása

Design/felület kérdéseiben már többféle korszakot megérhettünk, most a "flat design" korszakát éljük, aminek az a lényege, hogy a felület "lapos", hiányoznak belőle a 3D elemek. Ennek a mostani korszaknak csak egy előnye van, hogy aki unja a hagyományos felületet, az most egy egyszerűbbnek látszó, MÁSIK felületen dolgozhat, nevezhetjük akár "letisztultnak" is, ha azt tekintjük annak, amin látszatra sem dolgoztak, és valójában is csak összecsapták. Csakhogy minden divathullám lefut egyszer, a "flat design" korszaka is remélhetőleg el fog múlni hamarosan, mert:

• Nem világos, mit lehet, és mit nem lehet megnyomni a lapos felületen, mert semminek nincs "nyomógomb" jellege, lévén a megnyomható gombok is "laposak".
• A felület szégyenteljesen egyszerű, az üzenete az, hogy "nem dolgoztam vele, mert jó lesz neked így is".
• A programok csak látszatra egyformák (mind lapos), valójában a felhasználói felület, és az azokon alkalmazható akciók káoszba fulladnak. Mit lehet megnyomni, egyet vagy kettőt kattintani, elmozdítani, jobb egérgombbal megjeleníteni, a "flat desgn" miatt nem világos.
• Eltűntek a helyzetérzékeny menük, a jobb egérgomb hatására felugró választék pozíciója, tartalma, értelme, teljes káoszba fullad.
• A "Flat design" korszaka, - igaz marketing üzenet nélkül - egyszer már lefutott és elavult, most újra elővették. Egy elavult, kezdetleges kor érzésvilágát hozza vissza, ami a fejlődésre vágyó felhasználók/fejlesztők felé nem túl jó üzenet.
• A Flat Design negatív üzenete az, hogy az "új" rendszerben csak ilyen felületen jelenhet meg minden, ha akarod, ha nem. Bizonyos sokat tudó programok ezen a felületen nem férnek el, a design erőltetése behatárolja a funkcióválasztékot, egyszerűbb továbbra is desktop felületre fejleszteni, ami lehetetlenné teszi hogy a Metró felületen fontos, sokat tudó alkalmazások jelenjenek meg.
• Az új felületen nincsenek megszokott "szabályok", amelyek alapvetően kellenek:
  - Nem világos és káoszba fullad, mikor lehet valamit jobb, mikor bal egérgombbal kijelölni, mert ez programonként változik
  - Nem lehet a SHIFT billentyűvel egy blokkot kijelölni, és az egyesével kijelöléshez sem kell a megszokott CTRL billentyű
  - A Flat Design oltárán feláldozva használhatatlan és átláthatatlanul béna felületen jelenik meg gépünk fájlrendszere, nem csak könyvtárstruktúra nincs az eltévedések gyors korrigálása végett, hanem 1-1 könyvtár (folder) egy egyszerű négyszög, ami inkább igénytelenség mint "design"
• A Metró felületen a fájlrendszerben nincs elegendő sorrendbe rendezési és szűrési lehetőség

Nem azt mondom, hogy mindenről a "Flat design" tehet mert  bizonyos korlátokat meg lehetne kerülni ha akarnák, de nem akarják, így ez a két dolog, hogy a "Flat desgn" felületen minden korlátolt, rendezetlen, átgondolatlan és a szó rossz értelmében egyszerű (primitív) végül összefonódik.

Megkerülhető az alkalmazásbolt is

Az MS váltig állította, hogy a Metró alkalmazásbolt nem kerülhető meg. Ez sem igaz sajnos. Már megvan a módszer, amivel helyi gépről is telepíthetőek az alkalmazások, amelyek letöltéséhez sem kell túl komoly szaktudás. A helyi gépről telepítés a Powershell segítségével válik lehetővé, így ez a módszer várhatóan megjelenik majd kevésbé gyakorlott felhasználók számára is valamiféle barátságosabb felületen, azzal együtt, hogy a letöltött alkalmazások (esetleg az eredeti forráskód átírásával, hiszen ennek visszafejtésére - reverse enginering - sincs szükség) megjelennek letölthető formában. Ez a platform így reménytelenné válik mind mobil, mind pedig desktop gépeken, a fejlesztőket semmi nem fogja arra inspirálni, hogy erre a felületre alkalmazásokat írjanak, így a felület maga halálra van ítélve. A mobil eszközök futó Metró alkalmazásokra az vár, mint az Androidra: letölthető, a boltot megkerülő alkalmazások, és vírusok elterjedése.

Termék-e a marketing?

A kérdés azért merül fel, mert a Metró felületű alkalmazások nagy része egyszerű marketingcélokat szolgál. Vagy el van hanyagolva az alkalmazás használhatósága és reklámok megjelenítése az egyetlen cél, vagy az ingyenesként meghirdetett szoftver csak részben ingyenes, és már alapvető funkciókért is pénzt kér. Ilyen pl. egy pár kattintás után használhatatlan képszerkesztő, vagy egy project management program, ami az ismétlődő projectek beállítását csak pénzért teszi lehetővé, holott ingyenesként tölthető le. Jó lenne jelölni ilyen esetekben, hogy a letöltött alkalmazás demo, shareware, vagy adware, nem pedig freeware. A fenti módszerek elvehetik a felhasználók kedvét az alkalmazások kipróbálásától, és ha teljesen visszatérnek a desktop felületre, nem várható el hogy másodszor is bizalmat szavaznak a Metró alkalmazásoknak, hiszen nincs ma olyan Metró alkalmazás, aminél nincs egy még jobb Desktop alkalmazás. Ez igaz a fizetős és ingyenes programokra egyaránt.

A rendszer marketingjét elég nehéz besorolni bárhová is. Míg a weboldalkészítéshez is elegendő "tudással" születő alkalmazások szinte teljes egészében használhatatlanok, és egyfajta "reklámcélból készült ez is" érzése van  tőle az embernek, nem lehet hová tenni az gyártó 1 millió Ft díjazású filmpályázatát sem, amelyre olyan filmek érkeztek, amely inkább rontja a rendszer hírnevét mint javítja. Ez pl. egy közönségdíjas "alkotás" (zene kategóriában):




A többi film itt található.

A marketing nem lehet maga a "termék" egy informatikai rendszerben. A reklámot a nézőre rá kell erőltetni, meg kell szakítani a filmet, el kell takarni vele az internetes cikket, mert marketingüzeneteket/reklámokat a felhasználók nem néznek önként, az nem "szabadidős program" hogy most "nézek egy kis reklámot mert ráérek". Ebből a szempontból a Metró felület üzenete, hozzáállása teljesen reménytelen, a műszaki tartalom teljes hiányát próbálják alsó kategóriás  marketingüzenetekkel pótolni szoftverekbe épített reklámok és pl. a nevetséges színvonalú filmpályázat formájában. Most hogy a rendszer nagyjából kész, a felhasználók döntenek, kell-e nekik vagy nem. A rendszer jelen pillanatban annyira reménytelennek tűnik, hogy nem világos, van-e értelme arra várni, hogy ez megváltozzon. Nem véletlenül kezdtem azzal, hogy nem egy operációs rendszer süllyedt el amiatt, mert nem készült rá normális program. Az Office nem elég, sőt a Metró felület a kiforrt Desktop felülettel van versenyben.

Bár lehet azt mondani, hogy ez a felület csak a komoly eladási adatokat produkáló mobil eszközökre készült, amelyek ma jobban???? fogynak mint a munkára használt desktop gépek, de nem lenne szabad leírni a munkába állított asztali gépeket sem (amiatt hogy pillanatnyilag sok új mobil eszközt adnak el, az asztali gépeket pedig kevésbé frissítik) hiszen ezekből eleve sok van a felhasználóknál, és ha az új felület nem ennyire marketingközpontú lenne, alkalmas lenne munkára, vagy a marketingjéről nem a legalsó kategória jutna a felhasználók eszébe, még menthető is lenne a Windows 8. Miután kijavították és megszüntették a fent említett biztonsági hibákat, visszanyerték a fejlesztők és a felhasználók bizalmát.

Áttérés Windows 8 X64-re I. - telepítés, beállítások

Több mint 1 éve írtam legutolsó cikkemet, arról, hogyan és kiknek érdemes áttérni Windows XP-ről Windows 7 64 bites rendszerére. Az ott említettek nagyrészt igazak lehetnek a Windows 8 rendszerre is, emiatt új szempontrendszer szerint írom a mostani cikket:

• Bár az új rendszer érintőképernyőn előnyös, telefonokon vagy tableteken, most mégis hagyományos desktop gépen kerül átnézésre.
• Az új rendszer egészét kizárólag abból a szempontból vizsgálom, hogyan lehet rajta dolgozni, üzembe helyezni, üzemeltetni, és karbantartani.
• Nem az a kérdés, érdemes-e Windows 8 rendszerrel üzemelő mobil eszközt venni, hanem hogy egy munkára használt desktop gépen érdemes-e Windows 8-ra frissíteni XP-ről vagy Windows 7-ről.
• A teszt szempontjait úgy állítottam össze, hogy otthoni, kisvállalati, oktatási célú, önkormányzati környezetben van-e értelme az új felületnek és rendszernek.

Hiányzik-e az érintőképernyő

Az első szempont azért tisztázandó, mert a Windows 8 újdonsága, a Metró felület érintőképernyőkre van optimalizálva. Az érintőképernyő kényelmes lehet egy vízszintesen tartott tableten, vagy egy egykezes (kétkezes) mobiltelefonon. De sem laptopon, sem asztali gépen nincs értelme, a kéz a kényszerűen vízszintes tartás miatt elfárad, és a felhasználó visszatér az egérhez. Így ennek értelme munka szempontjából kiesik. A képernyő érintős/ceruzás vezérlése ugyan jópofa, de nagyrészt nem grafikusok használják az informatikát, így a kézi rajzolásnak, vezérlésnek összességében nincs sok jelentősége, és igény sincs rá. A másik, hogy bár a metró felületen elvileg lehetne dolgozni, de ma azt lehet mondani, nincs rá munkára is alkalmas program, a desktop programok kis méretű vezérlőelemeit pedig ha akarná sem tudná senki érintéssel vezérelni. Így az érintőképernyő hiányát ebben a cikkben nem tekintem hátránynak, sőt ennek ellenére is boldogulni kell mindkét (Metró és hagyományos Desktop) felületen.

A Metró felület és a hagyományos Desktop

Az új rendszer fő érdekessége és újítása az a Metró "csempés" felület, amelyhez elvileg használható lenne az érintőképernyő, és ennek előnye kisebb méretű mobil eszközökön nyilvánvaló. A rendszerben emellett szerencsére megmaradt a munkára is alkalmas desktop, ami teljesen hagyományos, aki Win XP-t vagy 7-est használt, annak ez nem lesz újdonság.

A rendszer indulásakor a Metró felület csempéi elfedik a Desktop felület töltődését. Maga a Desktop sok induló programmal, ikonokkal, ugyan olyan lassan, nehézkesen jelenik meg mint korábban, de mivel a Metró csempéi "megelőzik", ez most nem annyira feltűnő. Gondolhatnánk, hogy amíg a Desktop a háttérben töltődik, addig a Metrón megnézhetjük üzeneteinket, leveleinket, de nem. A Metró a desktop töltődése közben akadozik, erőforráshiánnyal küzd, amíg a Desktop és az induló driverek, segédprogramok nem töltődtek le, addig a kezdőképernyő is használhatatlan.

Üzembe helyezés

A rendszer üzembe helyezése mind külsőben, mind lehetőségeiben megváltozott. Legyen egy képgaléria az üzembe helyezés menetéről rövid magyarázatokkal:

Kezdőképernyő. Az egyszerűség és a "letisztultság" jegyében változott a Windows logo.

Nem sokkal a logo után megjelenik a felirat.

Az első eldöntendő kérdés a helyszín és a nyelvezet. Ez a döntés hatással lesz a Metró alkalmazásbolt választékára, és a metró felület nyelvezetére, ami emiatt keveredhet is a letöltött alkalmazás és az itt beállított nyelvezet között. Mivel a magyar választék szegényes, érdemes angol/amerikai helyszínt beállítani, ami utólag is módosítható.

A kezdő képernyőn eldönthetjük, javításra, upgrade-re, vagy új telepítésre van szükségünk.

Új telepítés esetén el kell fogadnunk a licencet.

Nagy méretű winchesteren, amit munkára használunk, érdemes külön partícióra telepíteni magát a rendszert, másikra menteni a munkákat, harmadikra pedig a desktop alkalmazásokat. Így ha a rendszer sérül, könnyebben vissza tudjuk állítani a rendszert tartalmazó partíciót anélkül hogy a többin bármi elveszne, vagy a telepített programokat újra kéne telepíteni és beállítani.

Érdemes az új, első telepítéskor a korábbi rendszerpartíciót törölni ha volt ilyen, más esetben pedig az upgradet választani. A törölt rendszerpartícióra a Windows formázatlanul is képes települni úgy, hogy azt két részre osztja. A korábban 100MB-os System Reserved partíció a Windows 8 esetében 350MB, az üres terület többi részét használja majd maga az operációs rendszer.

A telepítés egy közepesen korszerű (1156-os I3-as 3GHz-es 4GB RAM gépen) nagyjából 20 perc.

A program jól felismeri az alaplapi elemeket, és az alapvető hardvereszközöket, beleértve a hákózati kártyát és a széles-sávú internet kapcsolatot. Ezekkel kapcsolatban kevesebb kérdést tesz fel induláskor mint korábban.

A telepítési folyamatba beiktattak egy kis egyénire szabást. Itt színvilágot állíthatunk be, ami első sorban a metró felület színeit/hátterét határozza majd meg.

Kockázatos a program által ajánlott "Express settings" beállítást használni ezért.......

......használjuk a "Customize" lehetőséget, hogy első körben is kontroll alatt tartsuk a lehetőségeket.

Első kérdésként a hálózatba között gépek közötti megosztásról kell dönteni. Ha a megosztást választjuk, a komplett "Dokumentumok" mappa megosztásra kerül. Érdemes erről a kérdésről később dönteni, és első körben nem engedélyezni azt.

Üzenetek küldése a gyártónak a rendszer állapotáról. Ha valakiben van segítő szándék, vagy hisz benne hogy ezzel jobbá teheti a rendszert, és van is rá erőforrása (processzor, sávszélesség), bekapcsolva hagyhatja ezeket a beállításokat.

Hibák esetén hogyan oldja meg a rendszer a problémát: hibajelentés küldésével, és/vagy online segítség keresésével? Illetve a telepített Metró felületű alkalmazásokkal mit oszthat meg a rendszer: nevet, arcképet, helyszínt?

A bejelentkezés a rendszerbe már regisztrált meglévő "Microsoft account-al" is lehetséges, ami egy szimpla regisztráció útján bármilyen e-mail címről megtehető. Ekkor a rendszer indulása ezen "online" megoldás alapján történik. A képernyő alján viszont..........

...........van rá lehetőség hogy megkerüljük a Microsoft Account-ot, amit később is létrehozhatunk ha kell. Válasszuk a "Sign without Microsoft account" feliratot legalul.

Ekkor még egyszer meg kell erősíteni, hogy sima, off-line, local accountot szeretnénk használni, munkára fenntartott gépen ez bőven elegendő, és nem esünk el a "Microsoft account" használatától sem.

Itt végül kiválaszthatjuk a Local accountot, ellenkező esetben a korábban már regisztrált Microsoft accounttal is be tudunk lépni.

A helyi felhasználói fiók létrehozása nem különbözik a korábban megszokottaktól. Nevet kell adni, és jelszót, illetve egy felhasználós gépnél a jelszó megadása nem kötelező, ez esetben a user bejelentkezése automatikus lesz az indulásnál.

A véglegesítés előtt az új felület egyetlen funkcióját, a sarokba húzott egeret, és az így elérhető rendszerbeállításokat népszerűsíti a telepítő.

Végül megjelenik a Metró felület.

A telepítés folyamata filmen:

Első lépések a metró felületen

Ki tudja milyen megfontolásból, de az első oszlop legaljára került a desktop, amire ha átkapcsolunk egy a korábbiakhoz hasonló, leginkább a Windows 7 desktopjára emlékeztető felületet kapunk. Munka szempontjából ez a felület marad továbbra is az elsődleges, a Metró alkalmazások között gyakorlatilag ma nincs értelmes program, nem mondhatunk le a hagyományos felületre íródott korábbi szoftverekről.

Az első lépés a - metró és a desktop felületen is elérhető - rendszer egyedi beállítása lehet. Ezt a telepítés során is szorgalmazza a program, az egér jobb felső sarokba húzásával lehetséges. Itt válasszuk a fogaskerék "Settings" ikont, és állítsuk olyanra a a rendszer működését, ami munkára ideális.

Legelső lépésként a rendszer aktiválni kell, enélkül ugyanis még a kezdő képernyőn bejelentkező felhasználó képét sem tudjuk beállítani.

Az aktiválás előtt nem tudunk a felhasználókhoz egyedi képet rögzíteni.

Az első beállítások és az aktiválás elvégzéséhez a "Change PC settings" menüt válasszuk, illetve itt lehet a gépet kikapcsolni vagy újraindítani a "Power" felirat segítségével.

Az első, "Personalize" menüpontban a képernyő színeit, a felhasználó arcképét, a "Lock screen" háttérképét állíthatjuk be.

A több felhasználót támogató rendszerben érdemes a local account segítségével bejelentkezni, hiszen nem mobil eszközről beszélünk, így állandó internet kapcsolat sem kell. A Microsoft account a bejelentkezéstől függetlenül jól jöhet egyéb szolgáltatásokhoz, de nem a bejelentkezéshez.

A "Notifications" menüpontban eldönthetjük, melyik metró felületű alkalmazás küldhet üzeneteket esetleg hangjelzéssel a felhasználónak. Desktop alkalmazásokra ez a beállítás nem érvényes.

A gépen való adatkeresés Metró alkalmazásokhoz van kötve, de amelyik alkalmazás érdektelen számunkra keresés szempontjából, az kizárható ebből a körből. Nagyon hasznos, ha levelet, webrádiót, helyszínt keresünk például.

Mely Metró alkalmazások oszthatnak meg rólunk adatokat. Ha pl. egy játékban elért eredményt, vagy egy képet szeretnénk közzétenni....

Időzóna, nyelvezet, helyesírás ellenőrzés beállítása. A Metró felület többnyelvű alkalmazásainak felirata az itteni beállításoktól függ. Emiatt a magyar-angol alkalmazások magyarul, a többi angolul jelenhet meg, ami keveredést okoz. A nyelvezet beállítása határozza meg az alkalmazások letölthetőségét is. Ha kíváncsiak vagyunk más országok alkalmazásboltjaiban milyen lehetőségek vannak, ideiglenesen a belépés előtt állítsuk át a helyszínt más országra.

A nyelvezet keveredése miatt érdemes a helyszínt angol nyelvterületen tartani, míg a billentyűkiosztást ennek ellenére is alapértelmezett magyarra állítani, amit ha kell átkapcsolható angolra. Ennek az egyszerű dolognak a beállítása megváltozott, a korábbinál talán nehézkesebb, bonyolultabb lett.

Az "Advanced Settings"-ben lehet a programok (feliratának, menürendszerének) nyelvezetét és a billentyű nyelvezetét elkülöníteni. Ha itt ezt nem tesszük, bármelyik beállítás egyben próbálja tartani a rendszert, vagyis egy billentyűkiosztás megváltoztathatja a helyszín/rendszer nyelvezetét. A Metró alkalmazások magyar fordításai félkészek, pár menüpontjuk magyar, pár pedig angol, érdemes az egészet angolon tartani magyar billentyűzetkiosztás mellett.

A "Privacy" beállításoknál eldönthető, hogy a Metró alkalmazások mely felhasználót érintő adatokhoz férhetnek hozzá. A "Location settings" ugyan kikapcsolható, de ebben az esetben a programok az IP szám alapján azonosítják a felhasználó internet szolgáltatójának székhelyét. Időjárás jelentésnél hasznos lehet, viszont pl. ha webrádiót akarunk hallgatni, a Location beállításoktól függetlenül is le leszünk tiltva pár külföldi csatornáról.

Hiába tiltjuk le a webrádiós alkalmazást a "Location Settings"-hez való hozzáférésről.....

....a szolgáltatónk IP száma alapján azonosítani fogja a felhasználót, és nem fogja engedni a belépést. Ezen helyi Proxi szerver keresésével tudunk segíteni.

A rendszerben használt eszközök felsorolása, hozzáadása, driverek kezelése új felületet kapott, bár a Desktop felületen a Control Panel is rendelkezésre áll.

Apró kényelmi beállítások egy mini felületen.

Több gép közötti szinkronizáció a rendszerhez tartozó "felhő" szolgáltatáson keresztül lehetséges, aminek eléréséhez helyiről a Microsoft Accountra kellene váltani.

Végül helyi hálózaton eldönthető, mit osztunk meg a többi géppel. Ezek megosztása, a megosztás beállítása továbbra is rendelkezésre áll hagyományos felületen úgy mint eddig.

A főbb beállítások után a rendszer hibajavító frissítéseit tölthetjük le. Ezek automata üzembe helyezését mindenképpen érdemes letiltani, de időnként (hetente legalább) érdemes ellenőrizni, mert gyakran érkeznek frissítések, amelyek üzembe helyezése ajánlott és fontos. A frissítéseket és az egyéb, részletesebb beállításokat a Desktop felületen, a hagyományos Control Panelben érdemes megtenni.

Windows gyorsító tippek

A Windows-t használók gyakran tapasztalhatják, hogy a használat során jelentõsen lelassul a rendszer, egyre több idõ kell a gépindításhoz, bizonyos folyamatok közben percekre leáll az éppen futó program, internetes kommunkációt, vagy valamilyen rejtett háttérfolyamatot kezdeményez munka közben a gép. Ez nagyrészt a telepített szoftverek okozzák, nem maga a rendszer. Legyen itt néhány tipp, amivel a felrakott szoftverek rendszerlassító hatása csökkenthetõ vagy akár meg is szüntethetõ. Elõfordul hogy ezek a változtatások a „felhasználói élmény" rovására történnek, de egy lassú gép jobban rombolja a felhasználói élményt, mint néhány fölösleges látványelem kikapcsolása.

Telepítés utáni elsõ tisztogatás

A következõ tippeknek elsõsorban azok látják hasznát akik kisebb teljesítményû gépen dolgoznak, de bizonyos programok nagyobb gépeket is ugyan úgy lelassítanak mint ahogy azt a kisebbekkel teszik. Ettõl függetlenül a rendszer telepítése után érdemes rögtön kikapcsolni azokat a funkciókat, amik teljesen fölöslegesek, de erõforrást kötnek le, és elsõsorban a bejelentkezést, de nem egyszer magát a mûködést is lassítják. Ez például a nagyfelbontású háttérkép, a különbözõ folyamatok közben megszólaló hangok, képernyõmentõk, vagy például az ablakok tetején található színátmenetek. Érdemes kikapcsolni az átlátszósági és animációs effekteket például a menüpontokra vonatkozóan. Ezt a pár dolgot nagy teljesítményû, grafikusan erõs gépen nem fontos elvégezni, kisebb gépeken viszont sokat segítenek. Ráadásul ezeket a beállításokat el lehet végezni a control panelben található menüpontokkal: „Display" és „Sound and Audio devices". Érdemes a Start menüt is „Classic Start menü" formába állítani, ez is elvégezhetõ a Control panel segítségével vagy az alsó taskbar – jobb egérgomb – properties menüpontban. Tovább lassítja a gépet a képernyõ nagy felbontása és maximálisra állított színmélysége is. Ki kell próbálni elegendõ-e a munkához kisebb 16 bites színmélység (32.000 szín). Ha nem, meg lehet próbálni a 24 bitest (16.7 millió szín), de a 32 bites már minden rendszeren értelmetlen pazarlás. Bizonyos munkákat természtesen nem lehet elvégezni kis felbontásban, így ezeket a paramétereket nem lehet a sebesség szempontjából optimálisra csökkenteni, itt erõsebb hardver vásárlása, vagy a többi lassító tényezõ kikapcsolása lehet megoldás.

Az elsõ telepítések elõtt...

A települõ programok kézbentartása már nem ennyire egyszerû, hiszen a programokban általában nem lehet kikapcsolni bizonyos lassító funkciókat, de ha mégis, azok telepítés után automatikusan bekapcsolt állapotba kerülnek, és nem mindig egyértelmû hol lehet leállítani. Ezek kikapcsolásához szükség van néhány további programra. Az egyik legfontosabb hogy a Start menübe illetve a a rendszer Registry-be beíródó automatikusan induló programok vagy programrészek kezelhetõek (ki és bekapcsolhatóak) maradjanak hiszen ezek az egész rendszert lassítják akkor is amikor az adott programra éppen nincs szükség. Az automata indítások kezelésére nagyon sok program képes, néhány közülük direkt a bejelentkezés gyorsítása céljából íródott. Az egyik legjobban használható, sokat tudó, stabil gyors program a Startup Organizer. Figyeli a Start menüt, a Win.ini-t, és a rendszerleíró adatbázis (Registry) megfelelõ szekcióit. Fontos, hogy a kikapcsolt (letiltott) programok késõbb visszakapcsolhatóak, vagy kézzel elindíthatóak/leállíthatóak legyenek. További fontos szolgáltatás még, hogy az indulásnál betöltõdõ programok sorrendjét is meg tudjuk határozni, esetleg szünetek is közbeiktathatóak legyenek.

A rendszerindítást kezelõ szoftverek nagy része tartalmaz automata beállítási lehetõségeket is. Ezek általában nem jók semmire, a Startup Faster nevû program például inkább árt mint használ, ráadásul utána (eltávolításnál) gondjaink lehetnek a visszaállítással is. Amikor a rendszerindítást szabályozzuk, legyen mindig lehetõségünk visszaállni az eredeti (korábbi) állapotra. Az ajánlott Startup Organizer elmenti és visszatölti bármelyik korábi beállítást ha szükséges, munka közben figyelmeztet ha változás történik a rendszerben így a tudtunk nélkül beépülõ elemet rögtön kikapcsolhatjuk.

Tweaking: túrkálás a rendszerszolgáltatásokban

Nem minden automatikusan futó program vagy programrészlet elégszik meg az indításra kijelölt Start menü vagy registry szekcióval. Bizonyos programok a rendszerszolgáltatásokba épülnek be és onnan futnak. Az éppen futó rendszerszolgáltatásokat végülis kezelhetjük a Windows Task managerével, sõt innen ki is kapcsolhatjuk az erõforrásokat lekötõ szolgáltatást. A Startup Organizerhez hasonló programokban viszont nem csak utólag kapcsolhatjuk ki, hanem eleve letilthatjuk ezek elindulását.

A rendszerszolgáltatások módosítása veszélyes mûvelet, ide épülnek be a tûzfalak, vírusírtók, és más olyan fontos rendszerösszetevõk, amelyek nélkül esetleg az egész Windows (vagy csak bizonyos részletei) mûködésképtelenné válhatnak. Óvatosan bánjunk vele még akkor is ha lehetõség van a kikapcsolt programrészek visszakapcsolására.

A rendszer mélyének módosítása

Nem véletlenül alakulhatott ki a rendszer legmélyének módosítára alkalmas barátságos felületû programok igen jelentõs csoportja, a Tweakerek. A Tweaker programok alapvetõen a registry módosítását teszik lehetõvé közérthetõ felületen keresztül. Nem csoda, a rendszer lassulásának egyik fõ oka a registry méretének növekedése és fregmentálódása. Bizonyos funkciók a barátságos felületen is nehezen érthetõek, ettõl függetlenül is nagyon nagy kockázat a registry-t automatikusan gyorsító, tisztogató, javító programokat használni, mert ezek sok esetben többet ártanak mint használnak. Ilyen programok használata elõtt a rendszer fontos részeit a registry-vel együtt el kell menteni, és ha tönkrement valami egyszerûen vissza kell állítani a korábbi mûködõ állapotot.

A registry biztonsági mentése

Néhány éve még „kötelezõ" segédprogramnak számított a Fix-it Utilities nevû programcsomag, ami szinte teljes egészében képes volt kiváltani például a Norton hasonló segédprogram csomagját, sõt annál többet tudott, és stabilaban mûködött kisebb helyen, telepítés nélkül is mûködtethetõ volt egy szervízcdrõl. Ez a programcsomag a már nagyon régen megjelent 3.0-ás verziótól igen jól használható, széles szolgáltatásválasztékkal rendelkezett. Mentés, hibajavítás, és kisebb „tweakelés" szerepelt a szolgáltatásválasztékban. A program sajnos rossz irányba fejlõdött, és a 4.0-ás verzióból teljesen eltûntették a Windows gyorsabbá tételét szolgáló tweaker funkciókat (ráadásul az új verziók telepítésnél automatikusan lepucolják a korábbi verziókat). A 3-as verzió még le tudta tiltani a CD lejátszók tartalmának automata indulását, a bejelentkezés során letöltõdõ fölösleges háttérképeket, automatizálni tudta a felhasználói bejelentkezést, valamint kezelte az automatikusan induló programokat (sajnos ezeket kikapcsolás után ebben a programban nem lehetett visszakapcsolni, valamint a rendszerszolgáltatásokat sem figyelte). Viszont egyszerû mentés/visszaállítás lehetõséget biztosított a teljes registry és tetszõleges más fontos rendszeradatok kezeléséhez. A program 3-as verziója még 1999-ben íródott, de még ma is igen jól és egyszerûen használható XP rendszereken is.

A 4-es verzióból eltûntették a Win Customizer nevû modult, így a „tweakelés" ebben az újabb verzióban már lehetetlenné vált, és nem is bõvítették igazán használható újabb funkciókkal, a már meglévõ régiak is gyakorlatilag ugyan azok maradtak új felülettel ellátva. Ma ez a valaha nélkülözhetetlen program a 6.0-ás verziónál tart, és a rendszer fontosabb elemeinek archiválásán kívül csak bárhol megtalálható standard funkciókat tartalmaz. Éppen ezért a Windows registry szintû karbantartására ma már más program javasolt, hiszen a Fix-it 3 felett eljárt az idõ, az új verziók pedig ebbõl a szempontból leépültek.

Advanced System Optimizer

Az egyik legtöbbet tudó, biztonságos, jól használható modern tweaker progam ma az Advanced System Optimizer. Felülete a feladathoz képest jól érthetõ, és bár nem tud minden lehetséges beállítást elvégezni (egyik program sem tud mindent, vagy ha igen nagyon nehezen kezelhetõ) remekül használható karbantartásra, gyorsításra, hibaelhárítása, töredékmentesítésre. A programnak óriási a szolgáltatásválasztéka, internetes spyware és reklámblokkolón keresztül a windows ikonjainak egyedire szabásán át sokminden elvégezhetõ vele. Mégis elsõsorban a registry karbantartásának lehetõsége miatt került szóba ebben az esetben.

A fenti program annyit tud, hogy végülis nincs másra szükség mellette. Kezeli az automatikusan induló szekciót is, (amire eredetileg az Startup Organizert ajánlottam) ha kell automatikusan karbantartja a rendszert, mentéseket és visszaállításokat lehet vele végezni. A registry kezelésére több modulja is alkalmas, képes töredékmentesíteni és a fölöslegesnek tartott bejegyzéseket is törölni (ez utóbbi igen kockázatos, elõtte mentsünk!). Összehasonlítva Norton system Works-al jelentõsen kevesebb erõforrssal lényegesen többre képes. Mondhatjuk, ez a program 2006 Fix-it utility-e.

Hasonlóan jól használható program a TuneUp utilites, ez is képes (ha lehet még barátságosabb felületen) rendberakni a registry-t, de képes átalakítani a rendszer felületét is. Ezek az átalakítások pont a sebesség és a gyors, stabil mûködés ellenségei. Ettõl eltekintve az optimalizáló funkciói nagyon jól meg vannak csinálva, és ha valaki barátságosabb programot szeretne sok automata funkcióval, ez a program lehet számára megoldás. Pont a sok automata javtóeszköz miatt azonban használata igen kockázatos, ismét csak menteni kell az esetleges hibák elkerülése miatt.

Profiknak, akiknek nincs szükség barátságos felületre, a Tweak Manager nevû program ajánlható. Ez lényegében mindent tud amit egy ilyen program tudhat, gyors, sallangmentes, és nincs benne olyan elem ami távol áll a rendszer optimalizálásától. Felülete bonyolult és szerteágazó, bár az ablakok felett rövid magyarázat olvasható. Használatától a gyakorlatlanok valószínûleg eleve idegenkednek, de a profiknak is ajánlatos elõtte menteni egyet, mert könnyû eltévedni az óriási szolgáltatásválasztékban.

Többször leírtam, hogy a Norton és segédprogramjai manapság kiválthatóak gyorsab, kisebb, olcsóbb programokkal. A fenti „tweaker" programok némelyikében eleve van hibajavító és töredékmentesítõ modul (például a Fix-it-ben is) mégis van egy program, amely akkor töredékmentesít a háttérben, amikor a rendszernek nincs szüksége a winchesterre, vagyis amikor éppen „ráér". Az Ashampo Magic Defrag rendszeres használata jelentõs teljesítményjavulást okozhat, hiszen a rendszer lassulásának egyik fõ oka a winchester és ezen belül az nagyra növõ registry töredezettsége. Éppen ezért érdemes beszerezni az Ashampo WinOptimizert, és a MagicDefrag programokat, hogy ha a fent ajánlott programok valamelyikével kikapcsoltuk a rendszer számunkra fölösleges beállításait, a winchesteren is gyorsan elérhetõek maradjanak a programok.

Biztonsági programok

Manapság szinte kötelezõ jelleggel kell biztonsági programokat telepíteni. Vírusírtó, tûzfal, reklám, trójai, spyware/adware blokkoló. Az egyik legrosszabb választás ismét a Symantec terméke. A Norton Internet Security nagyából 2002-ig volt használható, manapság olyan mértékben lassítja a rendszert ami már nem elviselhetõ. Ugyan ez igaz a Norton antivírus programra is, amelyeknek ráadásul nem is kapcsolható ki minden funkciója (automatikus elindulás, ellenõrzések a legváratlanabb pillanatokban lassítják le az éppen folyó munkát) arról nem beszélve hogy vírusadatbázisa csak hetente frissül.

Vírusírtó ügyében az egyik legjobb megoldás ma az Avast! Antivírus. Moduljai kikapcsolhatóak attól függõen hogy mikor mire van szükség, és szinte egyáltalán nem lassítja a rendszert. Napi frissítésû adatbázissal rendelkezik.

Tûzfal tekintetében már nagyobb a választék. A NOD32, Zone Alarm, és a Lavasoft Personal Firewall jöhet szóba. Ezek közül a Zone Alarm jelentõsen lassít, a NOD32-nek nincs tanítható üzemmódja. Egyedül a Lavasoft tûzfala olyan, amelyik rákérdez minden egyes program kommunikációjára, majd a válasz függvényben engedélyezi vagy tiltja a kapcsolatot. Jól konfigurálható, egyszerû, gyors program, amely a memóriában aktiválódó esetleges kártevõket is figyeli, és ha szükséges letiltja azok mûködését.

Manapság a Windows rendszert nem egyszerû úgy használni hogy annak sebessége elviselhetõ maradjon. Ha nem csak egy szövegszerkesztõt futtatunk, hanem többmindnre használjuk a gépet, netán erõforrásigényes, sebességérzékeny tevékenység is folyik (hang vagy filmfeldolgozás például) mindenképpen szükség van olyan programokra, amellyel a rendszer mélységei kézbentarthatóak. Ebben a cikkben az általam legjobbnak tartott megoldásokat soroltam fel. Ezek együttesen és rendszeresen alkalmazva egy összetett feladatokra alkalmas viszonylag gyors gépet eredményeznek akkor is, ha a hardveres háttér nem a legkorszerûbb.

Az informatika technológiai válsága

A riport 2001-ben készült Kürti Sándorral, aki az egyik legismertebb európai biztonsággal és adatmentéssel foglalkozó cég (ma már részvénytársaság) vezetõje.

Nemrégiben egy szakmai konferencián merült fel a technológiai válság problémája. Sokan sokféle véget jósoltak már a számítástechnikának és az informatikának, nemegyszer hallhattunk az Internet összeomlásának szükségszerûségérõl, de a jóslatok ez idáig nem következtek be. Hogyan fogadta a szakértõ hallgatóság a válságról szóló hírt, egyáltalán: hogyan fér bele az IT-ipar mai optimista hangulatába a technológiai válság kifejezés?
Kürti Sándor: Az IT-ipar sok szempontból vizsgálható. Az IT-iparág, illetve az általa elõállított termékek értékelésére a világnak megvannak a klasszikus módszerei, amely minden iparágra, és minden iparág által elõállított termékre érvényesek. Ennek az értékelési eljárásnak a legfelsõ szintje a tõzsde. A tõzsde értékítéletével lehet egyet nem érteni, de nem elfogadni az maga az öngyilkosság. A tõzsde pedig az IT cégek értékét 2001 elején igen erõsen leértékelte a korábbi idõszakhoz képest. Lehet persze azon morfondírozni, hogy elõzõleg volt túlértékelve, de azt az értékelést akkor mindenki elfogadta, és azt tartotta természetesnek. Ebbõl a szempontból a válság azt jelenti, hogy a megelõzõ idõszakhoz képest az IT-cégek értéke ugyancsak jelentõsen csökkent. Igen látványos volt például a PSINET papírjainak zuhanása 126 dollárról 76 centre. Persze ez szélsõség, de egyik óriás sem úszta meg a drasztikus leértékelõdést.

Milyen érzékelhetõ jelei vannak ma Ön szerint az IT-ipar válságának, és ezek mennyire mondhatóak súlyosnak?
K.S.: A felkapott és gomba módra elszaporodott dotcom-cégek nagy része csõdbe ment. Csak az idén, 2001 elsõ félévében négyszáz fölötti olyan dotcom cég tûnt el az USA-ban, amelyik ezer fõnél több alkalmazottat foglalkoztatott, és természetesen magukkal rántották a befektetõik nem kevés tõkéjét is. Akik benne voltak ezekben a cégekben, azoknak ez súlyos veszteséget jelentett, akik távolról nézték, azok számára mindez csak az újsághír szintjén jelentkezett.

Ön szerint mikor kezdõdött a szóban forgó válság, és mi idézte elõ?
K.S.: A kezdetet az informatikai robbanás, az informatikai forradalom jelentette még az 1980-as évek végén, illetve az 1990-es évek elején. Miért ekkor? Mert eddig az idõpontig már kialakultak, elfogadottá váltak a klasszikus iparágakra jellemzõ diszciplínák:
1. A gyártást megelõzõ tudományos kutatás
Gondoljunk a vegyiparra, ezen belül például a gyógyszeriparra vagy a gépiparra, ezen belül a jármûgyártásra. Arra, hogy milyen szigorú szabályozást vezettek be a termék elõállítását megelõzõ folyamatokra.
2. Minõségbiztosított gyártás
A hibás termék elõállítását elkerülendõen a szigorú belsõ szabályozás követelménnyé vált.
3. Jogi szabályozás
A vásárlót a jog széleskörûen védte, a hibás terméket visszavásárolták, a vevõt kártalanították. Mit hozott ezzel szemben az informatikai forradalom? Lényegében az itt felsorolt elvárásokat felrúgva egyetlen célt tartott szentnek: az eladások növelését. A forradalmi azt jelentette, hogy az informatikai termékek relatívan olcsók lettek. De mitõl? Attól, hogy nem költöttek a tudományos kutatásra, a minõségbiztosításra az elvárható szinten. Hogy mi az elvárható szint? Az, ami a klasszikus iparágakban kialakult. Viszont éppen ettõl lett a forradalmi változás. Hogy minden olcsó, hogy minden mindennel összedugható. Voltak persze az informatikai iparnak is minõségbiztosított termékei: az IBM nagygépek, vagy az Apple Macintosh kisgépek, de ezek drágák voltak. Nem is lettek a forradalom zászlóvivõi, csak a vesztesei. A vásárló örült, olcsón hozzájutott nagyszerû eszközökhöz, csakhát ezek az eszközök egyre kevésbé mûködtek biztonságosan. Minél nagyobb hálózatok alakultak ki, annál bizonytalanabbak lettek. Ez várható volt. A vevõt nem csapták be (nagyon), hiszen ki sem fizette a minõségbiztosítás árát.

Mik a válság legfõbb okai?
K.S.: Azok az ígéreteket, melyeket az iparág hangoztatott nem váltak valósággá. Magyarán minét több informatikát használt egy cég, annál kiszolgáltatottabbá vált.

Az IT-iparnak, melyek azok a területei, ahol ma már jól érzékelhetõek a válság hatásai?
K.S.: A pénzügyi válság az egész iparágat elérte, a tõzsde nem volt válogatós.

Össze lehet-e ma hasonlítani, mi változott meg az IT szakmában a valamikori válságmentes idõszakhoz képest napjainkig?
K.S.: Már nem hiszi el a világ, hogy a mai hálózati rendszerelemekre biztonságosan fel lehet építeni a jövõ technológiáját. Tíz évvel ezelõtt ez még hihetõ volt.

Mekkora hatása lehet a válságnak az internetre, illetve mennyire része és okozója a problémának maga az Internet?
K.S.: Leegyszerûsítve, az Internet technológiája a boldogságunk és egyben bánatunk okozója. Mire valósággá vált, a lerakott alapok nem bírták el, mert minõségük ehhez a technológiához már nem volt elfogadható.

Ön szerint az IT-termékek elõállításakor mi lenne az optimális arány a pénz és idõráfordítás szempontjából a fejlesztés, a tesztelés és a marketing között? A feltételezhetõ optimumhoz képest mi a mai gyakorlat?
K.S.: Nem hiszem, hogy a klasszikus iparágakban csak fafejûek, az IT-iparágban pedig csak zsenik dolgoznak. Vissza kéne térni a klasszikus iparágakban elfogadott alapokhoz. Ez persze nemcsak vágyálom, de be is fog következni, mert a piaci igények vezérlik ezt az iparágat is. Igen, ez le fogja lassítani a fejlõdés ütemét - de ha jól belegondolunk, ez eddig torz fejlõdés volt -, mert ahogy egy gyógyszerkutatás tíz évig tart, úgy egy nem kevésbé bonyolult szoftverfejlesztés sem tarthat két-három hétig. Vagy ha ennyi ideig tart, akkor az magán viseli az összes gyerekbetegség jelét, ahogy ezt ma érzékeljük is.

Mi történhet az iparággal a ma már jól érzékelhetõ válság hatására?
K.S.: A piac kikényszeríti a minõségi terméket, efelõl nincs kétségem. Más iparágak is átélték a hasonló periódusokat. Vagy ötven évvel ezelõtt az autók is lépten nyomon lerobbantak.

Mit tehetnek a válság hatásainak enyhítéséért, azok a vállalati vagy magánfelhasználók, akik informatikai termékekkel dolgoznak munkájuk során?
K.S.: Ma sokkal több emberi ráfordítás kell ezen eszközök viszonylagosan biztonságos üzemeltetéséhez, mint az elvárható volna. Erre senki sem volt, és sajnos ma sincs felkészülve.

Mennyire foglalkoznak szakemberek a mai válság technológiai részével? Van-e már például ennek szakirodalma?
K.S.: Az IT-ipar problémája nem technológiai válságként jelent, illetve fogalmazódott meg, hanem pénzügyiként. Szerintem a pénzügyi válság alapvetõ oka az, hogy az IT ipar által elõállított minõség legalább két lényeges feltételt nem ért el: a többi iparág minõségi szintjét, illetve a maga által generált, ígért minõségi szintet. Mivel ezen iparág minõségszabályozói az iparág legjelentõsebb gyártói (ma egy IT termék attól minõségi, hogy ki a gyártója) és ezen gyártók rendelkeznek a legnagyobb gazdasági hatalommal is, nem lesz zökkenõmentes a minõségjavítás folyamata. Itt van a válasz arra kérdésre is, hogy a felhasználók honnan fognak hiteles választ kapni a technológiai problémákra? Ma sehonnan, mert ez a gazdasági hatalom igen erõs, és mellette nem tudott felállni a vele azonos erejû minõségbiztosítási, illetve jogi hatalom. Ugyanakkor a pénzügyi válság ezeket a gyártókat is erõsen érinti, tehát erõbõl õk sem tudják már a termékeiket lenyomni a vevõ torkán. Ettõl a ponttól pedig az õ érdekük is, hogy a termékek az elvárt minõségûek legyenek, kiépüljenek a minõségbiztosítás mûszaki és jogi bástyái. Csakhogy ez a folyamat keserves küzdelmet jelent majd, mert hatalomátadással jár. Ugyanis a gyártók mindezidáig magukénak tudták ezeket a hatalmi ágakat is, és ezek a klasszikus iparágakban a gyártóktól többé-kevésbé elkülönülten mûködnek.

Hogyan összegezné véleményét?
K. S.: Evolúciós folyamat elõtt áll az IT-ipar. Ez a termék minõségi - mûszaki és jog - színvonalát fogja a klasszikus iparágakban elért szinthez felemelni. E folyamatnak sok áldozata lesz, gyártók és felhasználók egyaránt. De nem kétséges, hogy a folyamat végbemegy, mert ezt a világ pénzügyi szabályozó rendszere biztosítani fogja.