tag:blogger.com,1999:blog-19617061410557590532024-03-06T03:53:25.875+01:00CikkportálAz egykori cikkportal.hu oldal, annak tartalma olvasható itt. Informatikai szakcikkek, DTP, design, multimédia, audio, video, zene, sok képpel.Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.comBlogger46125tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-90429972717961246872013-02-05T14:28:00.002+01:002014-04-25T08:38:15.979+02:00Metró alkalmazások készítésének biztonsági kérdései<b>A Windows 8 desktop kiadásával foglalkozó korábbi cikkekben <a href="http://cikkportal.blogspot.hu/2013/01/atteres-windows-8-x64-re-ii-metro.html" target="_blank">már említettem</a>, hogy nem jó ötlet az, hogy HTML5/CSS/Javascript nyelveken lehet "alkalmazást" írni a metró felületre. ennek az újításnak rengeteg hátrányát látom, amelyek a megjelenés után igen rövid idővel már láthatóak:</b><br />
<ul>
<li><b>Az alkalmazások a felhasználó gépére forráskódban települnek. Ezek módosításához még visszafejtésre sincs szükség.</b></li>
<li><b>Az alkalmazások írásához mostantól nincs szükség alkalmazásfejlesztőkre/programozókra jellemező szakértelemre, így tulajdonképp a programozói tapasztalat nélkül is írhatnak Metró felületen futó alkalmazásokat, és írnak is.</b></li>
<li><b>Mivel az új felület alkalmazásait nem szakemberek fejlesztik, így a programokból a fejlesztői szemlélet is hiányzik. A metró appok instabilak, használhatatlanok, teszteletlenek, és jól láthatóan csak marketing célokat szolgálnak, munkára alkalmatlanok.</b></li>
</ul>
<h3>
Az operációs rendszer lényege az alkalmazásválaszték</h3>
Tételezzük fel, hogy a Metró felület egy "új" operációs rendszer, ami nem kompatibilis a korábbiakkal. Ez abból a szempontból igaz is, hogy desktop alkalmazás nem fut metró felületen, illetve minimum érdekesek azok a hírek, miszerint a következő Windowsban már nem csak Start menü nem lesz, hanem desktop felület sem. Ha most fel kéne sorolni, hány olyan operációs rendszer süllyedt el az informatika történetében amelyeknek egyetlen "bűne" az volt hogy nem volt rá használható, munkára alkalmas szoftver, <a href="http://en.wikiversity.org/wiki/Operating_Systems/x86" target="_blank">akkor itt egy igen nagy listát lehetne kerekíteni</a>. Egy rendszerről el lehet mondani, hogy annyit ér amennyire munkára lehet használni, ez pedig nem magától a rendszertől, hanem a rá írt alkalmazásoktól függ. Ilyen alkalmazás a metró felületen ma nincs, vagy nagyon el van dugva.<br />
<h3>
Alkalmazások a metró felületen</h3>
Jó kérdés, hogy az új felületen miért nem jelennek meg használható szoftverek. Először is nehezen keverhető a mobil és a desktop platform. Egy tablettől vagy mobiltelefontól nem várja az ember hogy munkára alkalmas legyen, egy desktop géptől igen. Ha ez a keveredés a cél, nem a mobil eszközökön lesznek használható programok, hanem a desktop gépeken nem lesz értelme az új felületnek, ha mobil programok kerülnek rá. Itt meg kell említeni, hogy a Windows 8 mobiltelefonos képességei még nem érték el a valamikori Windows Mobile 6 alkalmazásainak képességét olyan alapvető dolgokban, mint a naptár és az üzenetkezelés.<br />
<br />
A másik fontos kérdés, hogy vajon elvárható-e, hogy rendes programokat írni képes fejlesztők, akik minimum C++, C, vagy C# nyelveken képesek programozni, látják-e értelmét annak, hogy abba a "zajba" fejlesszenek, amiben használhatatlan, HTML "nyelven" megírt "alkalmazások" tömkelege jelenik meg marketing céllal. Az is eldöntendő kérdés, elvárható-e a felhasználótól, hogy az átláthatatlan mennyiségű használhatatlan applikációból kimazsolázza azt a párat, ami valamennyire használható.<br />
<br />
A Metró felület ezer sebből vérzik. Érthetetlen, hogy amit már mobil platformokon is követelnek a felhasználók, vagyis hogy tetszőleges útvonalra lehessen telepíteni a letöltött appokat, egy desktop rendszeren lehetetlen. Egy desktop rendszeren ésszerű, hogy a rendszer maga egy kisebb partíción, meghajtón, netán a sebesség miatt SSD-n van, és az összes telepített alkalmazás egy nagyobb kapacitású de olcsóbb meghajtón foglal helyet, <a href="http://winmagazin.blog.hu/2013/02/04/javitsunk_a_wp8-on" target="_blank">mint ahogy a mobil eszközökön is betelhet a belső memória, és az alkalmazást memória kártyára szeretné telepíteni a felhasználó</a>.<br />
<br />
Ez a korlátozást a munkát komolyan gondoló felhasználókat első körben elbizonytalanítja. A programozókat az tarthatja vissza, hogy a rengeteg HTML/XML/XMTML/JS kódot tartalmazó alkalmazások (teljes képernyőn futó weboldalak?) egy lényeges része forráskódban kerül a felhasználó gépére. Lehet a Metró felületre "rendes" programot is írni, de még ilyennel nem találkoztam, mind tele van forráskódban is elérhető részekkel, vagy teljes egészében az. Ez nyilvánvaló könnyen lehetővé teszi a programok aktiválását. Ráadásul mivel egy trial verzió full verzióvá alakítása csak szöveges forráskód kérdése, <a href="http://betanews.com/2012/11/26/microsofts-windows-store-protection-cracked/" target="_blank">egyetlen program minden metró alkalmazás feltörését lehetővé teszi</a>. Ezt a problémát először a Nokia egyik mérnöke publikálta.<br />
<br />
Itt álljunk meg egy szóra, és gondolkozzunk el, eddig legalább minden programhoz le kellett tölteni egy külön, 99%-ban vírusos sorszámgenerátort (ami legalább visszatartó erő volt), mostmár nem kell, egyetlen szoftver megtöri az összeset. Ez nyilvánvalóan vissza fogja tartani a komoly alkalmazásfejlesztőket a Metró platformtól, hiszen így nincs értelme.<br />
<h3>
Jó ötlet-e a "flat design" alkalmazása</h3>
Design/felület kérdéseiben már többféle korszakot megérhettünk, most a "flat design" korszakát éljük, aminek az a lényege, hogy a felület "lapos", hiányoznak belőle a 3D elemek. Ennek a mostani korszaknak csak egy előnye van, hogy aki unja a hagyományos felületet, az most egy egyszerűbbnek látszó, MÁSIK felületen dolgozhat, nevezhetjük akár "letisztultnak" is, ha azt tekintjük annak, amin látszatra sem dolgoztak, és valójában is csak összecsapták. Csakhogy minden divathullám lefut egyszer, a "flat design" korszaka is remélhetőleg el fog múlni hamarosan, mert:<br />
<ul>
<li>Nem világos, mit lehet, és mit nem lehet megnyomni a lapos felületen, mert semminek nincs "nyomógomb" jellege, lévén a megnyomható gombok is "laposak".</li>
<li>A felület szégyenteljesen egyszerű, az üzenete az, hogy "nem dolgoztam vele, mert jó lesz neked így is".</li>
<li>A programok csak látszatra egyformák (mind lapos), valójában a felhasználói felület, és az azokon alkalmazható akciók káoszba fulladnak. Mit lehet megnyomni, egyet vagy kettőt kattintani, elmozdítani, jobb egérgombbal megjeleníteni, a "flat desgn" miatt nem világos.</li>
<li>Eltűntek a helyzetérzékeny menük, a jobb egérgomb hatására felugró választék pozíciója, tartalma, értelme, teljes káoszba fullad.</li>
<li>A "Flat design" korszaka, - igaz marketing üzenet nélkül - egyszer már lefutott és elavult, most újra elővették. Egy elavult, kezdetleges kor érzésvilágát hozza vissza, ami a fejlődésre vágyó felhasználók/fejlesztők felé nem túl jó üzenet.</li>
<li>A Flat Design negatív üzenete az, hogy az "új" rendszerben csak ilyen felületen jelenhet meg minden, ha akarod, ha nem. Bizonyos sokat tudó programok ezen a felületen nem férnek el, a design erőltetése behatárolja a funkcióválasztékot, egyszerűbb továbbra is desktop felületre fejleszteni, ami lehetetlenné teszi hogy a Metró felületen fontos, sokat tudó alkalmazások jelenjenek meg.</li>
<li>Az új felületen nincsenek megszokott "szabályok", amelyek alapvetően kellenek:<br />- Nem világos és káoszba fullad, mikor lehet valamit jobb, mikor bal egérgombbal kijelölni, mert ez programonként változik<br />- Nem lehet a SHIFT billentyűvel egy blokkot kijelölni, és az egyesével kijelöléshez sem kell a megszokott CTRL billentyű<br />- A Flat Design oltárán feláldozva használhatatlan és átláthatatlanul béna felületen jelenik meg gépünk fájlrendszere, nem csak könyvtárstruktúra nincs az eltévedések gyors korrigálása végett, hanem 1-1 könyvtár (folder) egy egyszerű négyszög, ami inkább igénytelenség mint "design"</li>
<li>A Metró felületen a fájlrendszerben nincs elegendő sorrendbe rendezési és szűrési lehetőség</li>
</ul>
Nem azt mondom, hogy mindenről a "Flat design" tehet mert bizonyos korlátokat meg lehetne kerülni ha akarnák, de nem akarják, így ez a két dolog, hogy a "Flat desgn" felületen minden korlátolt, rendezetlen, átgondolatlan és a szó rossz értelmében egyszerű (primitív) végül összefonódik.<br />
<h3>
Megkerülhető az alkalmazásbolt is</h3>
Az MS váltig állította, hogy a Metró alkalmazásbolt nem kerülhető meg. Ez sem igaz sajnos. Már megvan a módszer, amivel helyi gépről is telepíthetőek az alkalmazások, amelyek letöltéséhez sem kell túl komoly szaktudás. A helyi gépről telepítés a Powershell segítségével válik lehetővé, így ez a módszer várhatóan megjelenik majd kevésbé gyakorlott felhasználók számára is valamiféle barátságosabb felületen, azzal együtt, hogy a letöltött alkalmazások (esetleg az eredeti forráskód átírásával, hiszen ennek visszafejtésére - reverse enginering - sincs szükség) megjelennek letölthető formában. Ez a platform így reménytelenné válik mind mobil, mind pedig desktop gépeken, a fejlesztőket semmi nem fogja arra inspirálni, hogy erre a felületre alkalmazásokat írjanak, így a felület maga halálra van ítélve. A mobil eszközök futó Metró alkalmazásokra az vár, mint az Androidra: <a href="http://pcforum.hu/hirek/14603/Titokban+hallgatozo+Android-appokat+talaltak+a+Google+boltjaban.html" target="_blank">letölthető, a boltot megkerülő alkalmazások, és vírusok elterjedése</a>.<br />
<h3>
Termék-e a marketing?</h3>
A kérdés azért merül fel, mert a Metró felületű alkalmazások nagy része egyszerű marketingcélokat szolgál. Vagy el van hanyagolva az alkalmazás használhatósága és reklámok megjelenítése az egyetlen cél, vagy az ingyenesként meghirdetett szoftver csak részben ingyenes, és már alapvető funkciókért is pénzt kér. Ilyen pl. egy pár kattintás után használhatatlan képszerkesztő, vagy egy project management program, ami az ismétlődő projectek beállítását csak pénzért teszi lehetővé, holott ingyenesként tölthető le. Jó lenne jelölni ilyen esetekben, hogy a letöltött alkalmazás demo, shareware, vagy adware, nem pedig freeware. A fenti módszerek elvehetik a felhasználók kedvét az alkalmazások kipróbálásától, és ha teljesen visszatérnek a desktop felületre, nem várható el hogy másodszor is bizalmat szavaznak a Metró alkalmazásoknak, hiszen nincs ma olyan Metró alkalmazás, aminél nincs egy még jobb Desktop alkalmazás. Ez igaz a fizetős és ingyenes programokra egyaránt.<br />
<br />
A rendszer marketingjét elég nehéz besorolni bárhová is. Míg a weboldalkészítéshez is elegendő "tudással" születő alkalmazások szinte teljes egészében használhatatlanok, és egyfajta "reklámcélból készült ez is" érzése van tőle az embernek, nem lehet hová tenni az gyártó 1 millió Ft díjazású filmpályázatát sem, amelyre olyan filmek érkeztek, amely inkább rontja a rendszer hírnevét mint javítja. Ez pl. egy közönségdíjas "alkotás" (zene kategóriában):<br />
<br />
<br />
<object height="315" width="420"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/8Nt8oOOdULo?hl=hu_HU&version=3"></param>
<param name="allowFullScreen" value="true"></param>
<param name="allowscriptaccess" value="always"></param>
<embed src="http://www.youtube.com/v/8Nt8oOOdULo?hl=hu_HU&version=3" type="application/x-shockwave-flash" width="420" height="315" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true"></embed></object><br />
<br />
<a href="http://www.youtube.com/user/meseltech?feature=watch" target="_blank">A többi film itt található</a>.<br />
<br />
A marketing nem lehet maga a "termék" egy informatikai rendszerben. A reklámot a nézőre rá kell erőltetni, meg kell szakítani a filmet, el kell takarni vele az internetes cikket, mert marketingüzeneteket/reklámokat a felhasználók nem néznek önként, az nem "szabadidős program" hogy most "nézek egy kis reklámot mert ráérek". Ebből a szempontból a Metró felület üzenete, hozzáállása teljesen reménytelen, a műszaki tartalom teljes hiányát próbálják alsó kategóriás marketingüzenetekkel pótolni szoftverekbe épített reklámok és pl. a nevetséges színvonalú filmpályázat formájában. Most hogy a rendszer nagyjából kész, a felhasználók döntenek, kell-e nekik vagy nem. A rendszer jelen pillanatban annyira reménytelennek tűnik, hogy nem világos, van-e értelme arra várni, hogy ez megváltozzon. Nem véletlenül kezdtem azzal, hogy nem egy operációs rendszer süllyedt el amiatt, mert nem készült rá normális program. Az Office nem elég, sőt a Metró felület a kiforrt Desktop felülettel van versenyben.<br />
<br />
Bár lehet azt mondani, hogy ez a felület csak a komoly eladási adatokat produkáló mobil eszközökre készült, amelyek ma jobban???? fogynak mint a munkára használt desktop gépek, de nem lenne szabad leírni a munkába állított asztali gépeket sem (amiatt hogy pillanatnyilag sok új mobil eszközt adnak el, az asztali gépeket pedig kevésbé frissítik) hiszen ezekből eleve sok van a felhasználóknál, és ha az új felület nem ennyire marketingközpontú lenne, alkalmas lenne munkára, vagy a marketingjéről nem a legalsó kategória jutna a felhasználók eszébe, még menthető is lenne a Windows 8. Miután kijavították és megszüntették a fent említett biztonsági hibákat, visszanyerték a fejlesztők és a felhasználók bizalmát.Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-65011817302937781272013-01-08T15:19:00.002+01:002013-01-08T16:35:22.460+01:00Áttérés Windows 8 X64-re III. - az új desktop<b>Kétségtelen, hogy a Windows 8 látványos újítása nem más mint a Metró felület, ennek jelentőségét viszont leamortizálják a <a href="http://cikkportal.blogspot.hu/2013/01/atteres-windows-8-x64-re-ii-metro.html" target="_blank">használhatatlan, félkész vagy egyszerűen reklámcélból írt kamu alkalmazások</a>. Az otthoni és munkahelyi PC-ken - többek között emiatt is - nélkülözhetetlen hogy a korábbi megszokott programokat is futtassuk megszokott környezetben. Ezek nem működnek a teljes képernyőssé vált új felületen, szükségük van a megszokott desktopra. Elvileg a desktop maradhatott volna pont olyan mint korábban volt, ennek ellenére ez is jelentősen megváltozott mind működését mint pedig interface jellegét tekintve.</b><br />
<br />
<h3>
Start menü a desktop felületen</h3>
Elvileg élhetnénk Start menü nélkül a Desktop felületen, de nem érdemes. A programok elérését hivatalosan egy kereső mező segítségével ajánlják, vagy van a Metró felületről elérhető teljesen kusza programlista, ennek egy ABC sorrendre ugró változata, és az ikonokat kirakhatjuk a Metró csempéi mellé is:<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-WVhJ46M27yI/UOwMEpSg5yI/AAAAAAAAGH0/oA05qe0Tr-k/s1600/2013-01-08+13-05-45.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://4.bp.blogspot.com/-WVhJ46M27yI/UOwMEpSg5yI/AAAAAAAAGH0/oA05qe0Tr-k/s320/2013-01-08+13-05-45.jpg" title=" " width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Átláthatatlan, kusza programlista, ami a valamikori Start menü alapján rendszerez, de a megjelenése miatt használhatatlan, illetve alkönyvtárakat nem jelenít meg, csak a legelső szintre rendez mindent. Mivel itt minden Start menübe linkelt ikon megjelenik, a lista 80%-a fölösleges, több képernyőnyi átnézendő terület.</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-VwULKmgFfiI/UOwL9APmW8I/AAAAAAAAGHo/RA5hxG2DRRg/s1600/2013-01-08+13-06-37.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="144" src="http://4.bp.blogspot.com/-VwULKmgFfiI/UOwL9APmW8I/AAAAAAAAGHo/RA5hxG2DRRg/s320/2013-01-08+13-06-37.jpg" title=" " width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A fenti kaotikus Start menüt tartalmazó listát ABC-re bontva ajánlja fel, de nem szűr kezdőbetűre, csupán oda ugrik, így nem jó szinte semmire.</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-P1qaSOoZQZs/UOwMDjKtBFI/AAAAAAAAGHw/YaqUl6E_sDs/s1600/2012-12-25+22-05-12.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://2.bp.blogspot.com/-P1qaSOoZQZs/UOwMDjKtBFI/AAAAAAAAGHw/YaqUl6E_sDs/s320/2012-12-25+22-05-12.jpg" title=" " width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kitehetjük a Desktop programok ikonjait a csempék mellé.</td></tr>
</tbody></table>
Nyilván való, hogy hagyományos programjainkat valahogy átláthatóra rendszerezve a Desktop felületről kell elindítani, hiszen az ott is fut, sok fontos beállítással együtt, aminek ismét nincs értelme a Metró felületen. Rengeteg Metróról elérhető beállítás kapcsol át minket a Desktop felületre, a hagyományos Kontrol panel valamelyik menüjébe.<br />
<br />
Miután magán a Dektop felületen is megpróbáltuk rendszerezve megtalálni a programokat, de csak ezt találtuk (bal alsó sarokban jobb egérgomb):<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-AKM1wtdiirc/UOwOA7et5rI/AAAAAAAAGIM/HRk16CLNNCQ/s1600/2013-01-08+13-14-44.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://1.bp.blogspot.com/-AKM1wtdiirc/UOwOA7et5rI/AAAAAAAAGIM/HRk16CLNNCQ/s320/2013-01-08+13-14-44.jpg" width="246" /></a></div>
érdemes lesz telepíteni a Windows 8-ra írt első segédprogramok egyikét, egy Start menüt helyettesítő alkalmazást.<br />
<br />
Rengeteg ilyen segédprogram van, sok cikk is íródott róla, rövid tájékozódás után érdemes egyet választani, és csak utána folytatni a rendszer használatba vételét. Bár maga a Start menü hiányzik, az könnyen pótolható külső programmal, mivel a Start menü rendszere ugyan úgy megvan mint volt a korábbi verziókban a <b>c:\ProgramData\Microsoft\Windows\Start Menu\</b> és a <b>c:\Users\<user>\AppData\Roaming\Microsoft\Windows\Start Menu\</user></b> útvonalakon.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEii-9q4xstR13RjPmcFxLr1j694_Z6ttYQWvoneMs5sHbyoT5RWK2tFMPW1UpaKJtfiP7POMvOl0LrGZj1YuIofiCce-qt3C9QLRtycEYX80pfTSeQAtv5D6HqVdhdMQkL5yVVFUYHtbDQ/s1600/2012-12-26+16-00-13.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEii-9q4xstR13RjPmcFxLr1j694_Z6ttYQWvoneMs5sHbyoT5RWK2tFMPW1UpaKJtfiP7POMvOl0LrGZj1YuIofiCce-qt3C9QLRtycEYX80pfTSeQAtv5D6HqVdhdMQkL5yVVFUYHtbDQ/s320/2012-12-26+16-00-13.jpg" width="320" /></a></div>
A Start menü több szintű struktúrája és tartalma továbbra is egyszerű másolással/mozgatással szabadon egyénire szabható, továbbra is csak a telepített programok shortcut-jait (linkjeit) tartalmazza, ami eddig start menüt kezelt, az ezután is kezelni fogja. Az egyik legnépszerűbb, legsokoldalúbban egyedire szabható ilyen alkalmazás, a Stardock Start 8 nevű segédprogramja.<br />
<h3>
Külső gyártók alkalmazásai a rendszerindulásnál</h3>
Nem csak a Start menü változott meg a Windows 8-al, hanem hanem az is, ahogy a telepített Desktop alkalmazások jogokat kapnak egymás megváltoztatására, futtatására. Ez biztonsági szempontból mindenképpen hasznosnak tűnik, sokaknak azonban csak plusz munka és bosszúság. Rendezett nagyvállalati (vagy kisvállalati) körülmények között emiatt a felügyelt, esetleg tudatosan védett környezetben futó rendszereknél a teljesen felesleges és zavaró új biztonsági szabályok miatt értelmetlen a Windows 8-ra való áttérés. Kevésbé "őrzött", nagyrészt gondozatlan otthoni rendszereken azonban valóban segíthet. Bár egy otthoni gép kártevők elleni kiszolgáltatottsága, vagy az, hogy ezt a feladatot valaki kizárólag a rendszerre bízza, eleve informatikai tudatlanságot feltételez, az új biztonsági rendszer okozta korlátozás megkerülése mindenképpen legalább közepes szakértelmet igényel.<br />
<br />
A jelenségnek több oka van:<br />
<ul>
<li>nem admin jogokkal induló program nem lehet hatással admin jogokkal rendelkező programra</li>
<li>admin jogkörrel nem indulhat program a rendszer indulásakor</li>
<li>a rendszer fájlkezelője nem admin jogokkal fut, és nem is lehet neki admin jogokat adni</li>
</ul>
Ez így leírva nem jelent sokat, de a gyakorlatban nem tudunk betölteni az indulásnál olyan segédprogramot, ami más, esetleg admin jogokkal futó programra van hatással. Rengeteg ilyen esetet tudnék felsorolni, rögtön pl. a népszerű Total Commander nem tud oda másolni, vagy fájlkezelő műveleteket végezni, amely könyvtárakat admin jogok védik. Bonyolultabb esetekben telepítünk például egy virtuális desktop programot, ami kizárólag nem-admin jogokkal futó programokra fejti ki a hatását (az adminként futóknak olyan mintha nem is lenne), vagy ha admin jogokat adunk a virtuális desktopnak, akkor nem töltődik be a rendszer indulásakor. Használhatunk ablakkezelő segédprogramot (FileBox Extender), képlopó programokat (SnagIT), eszközsorokat (PowerDesk Toolbar, ObjectDock) és még hosszan sorolhatnám mire lehet szükség kényelmi célokból a rendszer indulásánál automatikusan betöltve. Alapesetben, amikor ezek nem-admin jogokkal indulnak, korlátozottan működnek, sok program felől nézve olyanok, mintha nem is lennének betöltve, a felhasználó számára érthetetlen módon nem funkcionálnak. Adminként viszont külön kell őket elindítani a rendszer betöltődése után, ami kényelmetlen és nem túl elegáns.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-26Nl6kzzJNc/UOwdyVWVzpI/AAAAAAAAGJU/-XfhRfVlc-E/s1600/2013-01-08+13-54-11.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="227" src="http://2.bp.blogspot.com/-26Nl6kzzJNc/UOwdyVWVzpI/AAAAAAAAGJU/-XfhRfVlc-E/s320/2013-01-08+13-54-11.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az adminisztratív jogok megadása alaphelyzetben megakadályozza, hogy a program a rendszer indulásánál betöltődjön, pedig ilyen jogokat nem véletlenül ad a felhasználó egy-egy programnak.</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Azért is érthetetlen ez a biztonsági fejlesztés, mert megkerülhető, úgy gondolom, hogy a kártevő programok részéről könnyebben, mint a gyakorlatlan felhasználók által tudatosan indítandó de veszélytelen programok részéről. Az alaphelyzetben adminként nem induló programok, amelyek sem a Registry, sem a Start menü Strartup mappájából nem indulnak el, elindulnak viszont a Task Scheduler-ből, amibe egy rosszindulatú script is be tudja írni magát ha olyan kedve van, és akkor úgy indul és akkor ahogy kedve támad, a korábbinál még talán nagyobb biztonságban, hiszen nehezebb megtalálni mint a Registry-ben. Nem beszélve hogy a rendszerszolgáltatásokra nem vonatkozik a fenti korlátozás.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-bXPAlznkJqI/UOwcZ_VlyaI/AAAAAAAAGI0/Mb6g25nPX94/s1600/2012-12-26+11-31-04.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="236" src="http://4.bp.blogspot.com/-bXPAlznkJqI/UOwcZ_VlyaI/AAAAAAAAGI0/Mb6g25nPX94/s320/2012-12-26+11-31-04.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ha admin jogokkal akarunk a rendszerrel egy időben programot indítani, akkor azt az admin jogok megadása után a Task Schedulerbe kell beírni a fent látható módon.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-NAHOXDemT-4/UOwccNth2jI/AAAAAAAAGI8/0iWQeIkHPac/s1600/2012-12-26+11-33-41.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="224" src="http://1.bp.blogspot.com/-NAHOXDemT-4/UOwccNth2jI/AAAAAAAAGI8/0iWQeIkHPac/s320/2012-12-26+11-33-41.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ezután a program el fog indulni és admin jogokkal fog futni addig, amíg itt le nem tiltjuk vagy ki nem töröljük.</td></tr>
</tbody></table>
Így el tudunk indítani eszközsorokat, ikonoknak dokkolókat, virtuális desktopokat, egyéb ablak-kiegészítőket, amelyek ugyan már minden futó programra hatással lesznek, de például egy ikonsort tartalmazó dock-ba nem tudunk a sima Explorerből ikont dobni, mert az eleve nem admin jogokkal fut. Ehhez adminként el kell indítani egy külsős fájlkezelőt, mint például a Total Commander (adminként), vagy Directory Opus, ami akár magát az Explorert is képes lecserélni, de admin jogokkal ismét csak nem tud elindulni csak rendszerszolgáltatásként vagy a Schedulerbe ágyazva. Itt kell megemlíteni, hogy a fájlkezelő Explorer csak a felhasználó oldalán nem futhat adminként (és ennek beállítására sincs lehetőség), a telepítő programok felől a fájlkezelő viszont adminisztrátor, ami miatt ismét csak érthetetlennek tűnik ez a korlátozás, hiszen a telepítőbe épített kártevő kód mégiscsak ki tudja használni az Explorer teljes tárházát.<br />
<h3>
Egyéb változások</h3>
A desktop két látványos változása tehát, a Start menü hiánya, és az admin jogokkal nem töltődő programok kerülő úton megoldhatóak, de mindenképpen kényelmetlenségeket okoznak. Ezek mellett a Desktop felület nem tud sok újdonságot felmutatni. Akit az itt leírt alternatívák és a Metró felület nem érdekel, az mindenképpen maradjon a Windows 7 rendszernél. A felület az új rendszeren a ma divatos "flat design" szerint változott, ami önmagában is béna egy cseppet, nem igazán lehet megkerülni, és ritka hülyén néz ki olyan kiegészítőkkel, amelyeket nem ezen az elven készítettek, vagy eleve grafikus skint tartalmaznak (az Avast is például).<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-46fA9aX03ZY/UOwkVk-cjFI/AAAAAAAAGJs/nko7zSrUFHU/s1600/2013-01-08+14-50-38.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="217" src="http://1.bp.blogspot.com/-46fA9aX03ZY/UOwkVk-cjFI/AAAAAAAAGJs/nko7zSrUFHU/s320/2013-01-08+14-50-38.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az eleve béna "Flat design" és egy nem ilyen felületre tervezett kiegészítő kényszerű "együttélése".</td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
Nem volt jó ötlet teljesen felborítani a Desktop kinézetét, az új biztonsági rendszerre pedig egész addig lehet magyarázatot találni, amíg ki nem játsszák a szoftveres kártevők. Utána már csak a felhasználó idegesítésére lesz jó az is. Mindenképpen kétséges, hogy a rendszert érintő új korlátozások valóban szolgálnak-e biztonsági célokat.<br />
<br />
Hasznos, hogy a fájlkezelő bár ID3-as MP+ fáljokat is lát is lejátszik a tracksorrendnek megfelelően ha kérjük, a rendszer összes összetevőjét mégsem látja a rendszert futtató partíción korlátolt jogainak köszönhetően.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-FflCZVi-JlU/UOwmBtneiyI/AAAAAAAAGKE/N9LojpsyGHg/s1600/2013-01-08+14-56-19.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="214" src="http://2.bp.blogspot.com/-FflCZVi-JlU/UOwmBtneiyI/AAAAAAAAGKE/N9LojpsyGHg/s320/2013-01-08+14-56-19.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kényelmessé és helyzetérzékennyé tették az Explorer ikonsorrá változó menüjét, de a rendelkezésre álló könyvtárakhoz nincsenek megfelelő jogai, így szerviz céllal más után kell nézni.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/-6Gt43XWFsKg/UOwm3polk6I/AAAAAAAAGKQ/92-bubFOjNE/s1600/2013-01-08+15-00-58.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="225" src="http://3.bp.blogspot.com/-6Gt43XWFsKg/UOwm3polk6I/AAAAAAAAGKQ/92-bubFOjNE/s320/2013-01-08+15-00-58.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az új fájlkezelő képes ID3 tag-eket tartalmazó MP3-at az eredeti Track sorrend szerint rendezni, és lejátszani is.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-_cFligMR2zI/UOwm4yyCQhI/AAAAAAAAGKY/KZhebgfPsAE/s1600/2013-01-08+15-01-26.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="265" src="http://1.bp.blogspot.com/-_cFligMR2zI/UOwm4yyCQhI/AAAAAAAAGKY/KZhebgfPsAE/s320/2013-01-08+15-01-26.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ha tartalmazza, a lemezborítót is kiolvassa, megjeleníti.</td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
Ennél sokkal több előnyt és fejlődést nagyon nehéz találni. Változott egy kicsit a control panel választéka, érdekes hogy nincs több biztonsági központ, pár beállítást új helyeken kell keresni, pár dolgot új elvek mentén kell végrehajtani, és van néhány újdonság is főleg újratelepítés/backup témakörökben. Az mindenképpen kijelenthető, hogy a rendszer minden fontos beállítását csak a Desktop felületen futó adminisztratív programokkal lehet végrehajtani, a kényelmi szolgáltatások miatt továbbra is szükség van rendszerrel együtt induló kiegészítőkre, és hogy valódi biztonságot csak külső gyártók programjai adnak a rendszerhez, így a Windowshoz kapott vírusirtó/tűzfal kikapcsolása és helyettesítése továbbra is szükséges. A rendszer egészét ugyan úgy tönkreteszik és belassítják a telepített szoftverek automata frissítő/ellenőrző/állapotjelző moduljai, amiket 4 helyen, a Start menüben, a Registryben, a rendszerszolgáltatások között, és a Schedulerben kell megritkítani. Valamint érdemes átnézni és karban tartani a Context menüt egy-egy telepítés után (külső segédprogrammal).<br />
<br />
A rendszer sokkal gyakrabban tart inkompatibilisnek egyébként hibátlanul futó programokat, amelyekre rendszeresen rá is kérdez, és meg is kell erősíteni, hogy a programmal nincs semmi baj. A Win 7-ben a fent vázolt biztonsági figyelmeztetések nagy részében segített az UAC kikapcsolása, a 8-ban ennek lekapcsolása nem szünteti meg a biztonsági kérdések kiírását.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-uUp1wHsyeYQ/UOwqVp8OL6I/AAAAAAAAGK8/K0I8z8XLg8c/s1600/2013-01-08+15-16-03.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="235" src="http://4.bp.blogspot.com/-uUp1wHsyeYQ/UOwqVp8OL6I/AAAAAAAAGK8/K0I8z8XLg8c/s320/2013-01-08+15-16-03.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Hiába kapcsoljuk ki az UAC-t, bizonyos helyzetekben nem fogjuk megúszni a többszöri figyelmeztetést, a biztonsági szintre pedig egyáltalán nincs hatással.</td></tr>
</tbody></table>
Arról, hogy egy telepített, üzembe helyezett Windows 8 rendszert hogyan mivel tegyünk biztonságossá, hogyan tartsuk karban, hogyan mentsük el a rendszerpartíciókat és hogyan ne, van-e értelme a rendszerbe épített backup szolgáltatásoknak, a következő cikkben lesz szó.<br />
<h3>
Az új desktop első ránézésre</h3>
Első ránézésre az új Desktopot alárendelték a Metró felület marketingjének, ami jó ötletnek is tűnne, ha mindez nem a felhasználók rovására történt volna. Azon az alapon hogy nincs Start menü, kusza a programok jogosultsági rendszere, kikapcsolhatatlanok bizonyos biztonsági üzenetek, nem szimpatikusabb, hanem ellenszenvesebb lesz a Metró felület. Az új felületet nem a régi, megszokott felület korlátozásával, annak kényelmi funkcióinak kiiktatásával kéne vonzóvá tenni, hanem önmagában kéne megállja a helyét, ami ma pont nem így van, így ez a törekvés biztosan fordítva sül el, és csak a kíváncsiak fognak áttérni az új rendszerre. a változások rosszat tettek a Windows operációs rendszer egészének, értelmetlen, tartalmatlan, kamu marketingcélú újítások tömkelegét kaptuk, mindennek a sok értelmetlenségnek esett áldozatául a megszokott felület pár kényelmi szolgáltatása ami szerencsére könnyedén pótolható. Maga a szemlélet amivel az új rendszert készítették, semmiképp sem szimpatikus, értelmetlen is, és semmilyen pluszt nem tesz hozzá érdemben a korábbi rendszerekhez. Így teljesen kétségbevonható már az indulásnál a rendszer hosszútávú sikere, minimum egy akkora bukta kijár neki mint a hasonlóan félresikerült Vista-nak.Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-59986794642542538382013-01-01T21:16:00.003+01:002013-01-10T09:50:25.149+01:00Áttérés Windows 8 X64-re II. - a Metró felület<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<b>Látszólag a Windows 8 fő újdonsága a Metró nevű csempés felület. Ennek használatát, értelmét keresve írom ezt a 2. bejegyzést megtartva az <a href="http://cikkportal.blogspot.hu/2012/12/atteres-windows-8-x64-re-i-telepites.html" target="_blank">első cikk szempontrendszerét</a> azaz:</b><br />
<ul>
<li><b>Bár az új rendszer érintőképernyőn előnyös, telefonokon vagy tableteken, most mégis hagyományos desktop gépen kerül átnézésre.</b></li>
<li><b>Az új rendszer egészét kizárólag abból a szempontból vizsgálom,
hogyan lehet rajta dolgozni, üzembe helyezni, üzemeltetni, és
karbantartani.</b></li>
<li><b>Nem az a kérdés, érdemes-e Windows 8 rendszerrel üzemelő mobil
eszközt venni, hanem hogy egy munkára használt desktop gépen érdemes-e
Windows 8-ra frissíteni XP-ről vagy Windows 7-ről.</b></li>
<li><b>A teszt szempontjait úgy állítottam össze, hogy otthoni,
kisvállalati, oktatási célú, önkormányzati környezetben van-e értelme az
új felületnek és rendszernek.</b></li>
</ul>
<b> A Metró felület mindenképpen újszerű és első ránézésre érdekes is, a használhatósága az operációs rendszerek 3 (4) fő feladatának tükrében dől el:</b><br />
<ol>
<li><b>Interface a felhasználó és a gép között</b></li>
<li><b>Programokat futtat</b></li>
<li><b>Gazdálkodik a gép erőforrásaival</b></li>
<li><b>(Hibákat kezel, akár üzenetek, akár automatikus javítások által)</b></li>
</ol>
<h3>
A Metró felület mint interfész</h3>
Kétségtelen, hogy az új felület egyben új interfészként is funkcionál, ennek használhatóságát és értelmét azonban elég nehéz az operációs rendszer alapvető feladataitól elkülönítve önmagában vizsgálni. Az újdonságereje 1-2 év alatt elértéktelenedik (megunják), illetve a felhasználó és a gép között kommunikáció vizuális mikéntje egy rendszer működését tekintve eléggé érdektelen. A rendszer, illetve ezesetben magának a Metró (csempés) felület értéket az határozza meg,<br />
<ol>
<li>mennyire (könnyedén, hibamentesen) használható</li>
<li>milyen minőségű alkalmazásokat futtat</li>
</ol>
Az új felület könnyedségét a gyártó számtalan "reklámban" demonstrálja. Ezekben gyermeki könnyedséggel taszigálják egy érintőképernyőn az alkalmzásokat, a felület beállításait, színeit. Csakhogy önmagában ez nem alkalmas semmire:<br />
<br />
<iframe allowfullscreen="allowfullscreen" frameborder="0" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/_ODFvy1mjoY?rel=0" width="560"></iframe>
<br />
Az, hogy a felületen az alkalmazásokat ki tudjuk nyitni, méretezni, áthelyezni, váltogatni tudjuk, kényelmesen csak érintőképernyővel, annak önmagában nincs értelme. A felület használatát tanulni kell, nem beszélve akkor, ha nem csak úgy "próbából" tapogatjuk az ablakokat, hanem konkrét céllal. A Metróval először találkozó gyakorlott, de az új felület ügyében tájékozatlan felhasználóknak nehézséget okoz konkrét beállítások megtalálása, a Desktop és a Metró alkalmazások közötti váltakozás, a kikapcsolás, egy konkrét fájl megtalálása, és alkalmazáshoz kötése. A fő kérdésre pedig, hogy a felülethez kötődő új alkalmazások mennyire jók, egyértelmű választ lehet adni: semennyire.<br />
<h3>
A felület koncepciójának problémái</h3>
A csempés felület olyannyira felrúgja az eddig megszokott kényelmes használatot, amit gyakorlatilag újra meg kell szokni. Ez az újra megszokás még önmagában nem is lenne probléma, ha érdemes lenne. Az új felület megtanulása még úgy ahogy indokolt lehet egy vadonat új terméken, tableten vagy okostelefonon, de a megszokott munkára használt PC-n ez értelmes alkalmazások hiányában teljesen értelmetlen. A rendszer beállításainak mélyét a hagyományos felületen futó Kontrol Panelben találhatjuk csak meg, a desktopon szükséges az elveszett Start menü pótlása, a fájlkezelő, képnézegető, böngésző, szövegszerkesztő. Emiatt a két felület között látszólag véletlenszerűen és váratlanul "ugrándoznak" a programok, amelyek a munka befejeztével nem térnek vissza "eredeti" állapotukba, így a felhasználó ismét csak keresheti megszokott helyét.<br />
<br />
Ha az új felület "értelmét" le akarnám szűkíteni a jelenlegi lehetőségekre, akkor azt lehetne mondani:<br />
<ol>
<li>Közösségi megoldások</li>
<li>Mozgalmasság, azonnali információk</li>
<li>Játékok</li>
</ol>
Közösségi oldalak elérése erősen jelen van az új felületen. Több olyan megoldás is létezik, és legalább kettőt készen kapunk, amelyeken keresztül ezeket elérhetjük. A lista ugyan nem teljes körű, mert pl. a Google+ szolgáltatásra nem nagyon van különálló Metró alkalmazás, és ez a felület nem épült be a többi megoldás közé sem. Hogy ezek az új kliensek jobbak, kényelmesebbek, átláthatóbbak-e mint a szolgáltatás saját webes felülete, az jó kérdés, én legalább 3 féle egész jó Facebook klienssel találkoztam a metró felületen, tehát azt lehet mondani, hogy jók, bár ezek a Facebookos tartalmakra érthetetlenül vagy saját felületükön, vagy külső böngésző megnyitásával reagálnak, mikor hogy van kedvük. Ha netán nem a rendszerrel érkező Internet Explorer az alapértelmezésű böngésző, a közösségi kliensek metró felülete és a Desktopon futó egyéb böngészők megint zavaróan váltogatják egymást. Ez a váltakozás még úgy ahogy elviselhető lenne, ha egy Metró felületről meghívott Desktop alkalmazás bezárása után automatikusan visszatérnénk a legutóbb használt Metró felületre, de ez nem történik meg.<br />
<br />
A kezdő képernyőn sem teljesítenek jól az új alkalmazások, főleg azok nem amelyeket a rendszerrel együtt kapunk. Itt annak lenne értelme, ha a programok értesítenének mindenféle előzetes akció nélkül minket új üzenet érkezésekor. Ez viszont maradéktalanul szinte csak a levelező kliensre és az áruházra igaz, amely frissítések esetén jelez.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-JpT6iEqh7vI/UOMcyFYy5QI/AAAAAAAAGEQ/2p9x9C2Tq9w/s1600/2012-12-31+14-26-44.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://4.bp.blogspot.com/-JpT6iEqh7vI/UOMcyFYy5QI/AAAAAAAAGEQ/2p9x9C2Tq9w/s320/2012-12-31+14-26-44.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A csempés felület</td></tr>
</tbody></table>
<br />
A csempés felületen nem csak érthetetlenül statikusak a programok, a frissítések sem időszerűek. Kapunk ugyan pár mézesmadzagot, de ezek jelentős része használhatatlan, illetve megpróbál minket a Microsoft accounthoz láncolni. Így az eredetileg kapott naptárprogram ugyan sokat tud, de a Google account beállításait nem szinkronizálja, és ha mégis, nem jeleníti meg a beállított dátumokat a kezdőképernyőn (csak a Microsoft account bejegyzéseit). A rendszerhez nem kapunk sokoldalú csevegő klienst, de létezik egy IM+ nevű külső program, amiben van ICQ, MSN, AOL, Yahoo, Google Talk, és Facebook csevegő kliens is. Ez ha jelez egyáltalán, akkor is jelentős késéssel, nem az üzenet érkezesének idejében, de ahhoz hogy késve jelezzen, előzetesen be kell lépni akkor is, ha az accountokat már beállítottuk. Hasonló problémával küzd a hírolvasó RSS kliens: amit eleve kapunk, abban nem lehet egyedi hírcsatornákat bevenni, amit pedig le lehet tölteni és egyedi hírcsatornákat is kezel, az nem tölt le indulás után automatikusan, így nem is jelenít meg híreket a mozgalmasságra teljesen alkalmas kezdőképernyőn. Az egész rendszerre jellemző az időjárásjelentő története: ami a CD-ről települ, az egész jó, felismeri a lakóhelyünket, tetszőleges várost be lehet állítani, és ezek értékeit mutatja is a kezdőlapon. Az első frissítésig... Az első upgrade után (ami gyakorlatilag a telepítés után azonnal aktuális) a kezdőlapon beállítható értékmutatás leáll, és még a kapcsolója is eltűnik. Külső gyártótól származó időjárásjelntőnek pedig vagy nincs olyan lehetősége ami az időjárást a kezdőlapon naplózza (pl. a magyar áruházban található időjárásjelentés), vagy ha van, nem indul el automatikusan, és nem is frissít. A rendszerhez kapott képnézegető "photos" alkalmazásban nem lehet tetszőleges helyi könyvtár tartalmát megnézni, így még ezen alapvető dolog miatt is külsős képnézegetőt kell keresni, vagy képeket kell másolgatni egy megadott útvonalra.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhm_DZmcPcQTqqSF9QvoQZNYAicUR5O049WE91WsyC_ZBcLmIIkoUnU1MOA6TBj_Gx7VQudtv21jAkgeAjda6YPW6RMqIFmoXamns1gp1qSalWfm57VtqgndtrWhNI5AovZe9NhfH_k1k4/s1600/2013-01-01+18-38-14.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="261" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhm_DZmcPcQTqqSF9QvoQZNYAicUR5O049WE91WsyC_ZBcLmIIkoUnU1MOA6TBj_Gx7VQudtv21jAkgeAjda6YPW6RMqIFmoXamns1gp1qSalWfm57VtqgndtrWhNI5AovZe9NhfH_k1k4/s320/2013-01-01+18-38-14.jpg" title=" " width="320" /></a></div>
Érthetetlen, hogy a rendszer mindössze 7 alkalmazás háttérben futtatását engedélyezi, ezeknél sem egyértelmű hogy ezek a bejelentkezés után elindulnak-e automatikusan vagy nem, és ezek közül csak 1 mutathat részletes eredményeket, de sok esetben ez sem mutat. A rendszer mozgalmasságának eredménye és értelme tehát megkérdőjeleződik, az alkalmazások nem, vagy csak előzetes kontroll után mutatnak aktuális információt, azokat is jelentős késéssel, a beállítások ellenére is. Emiatt tulajdonképp arra kényszerül a felhasználó, hogy külső kliensprogramokat használjanak chat vagy hírolvasás céljára, amelyek nagyrészt desktop felületen működnek. Így a metró felület előnyét sem felismerni, sem megszokni nem fogják, mert állandóan desktop megoldásra kényszerülnek. Jellemző problémája a Metró felületnek, hogy konkrét esetben nagyon nehéz bármit megtalálni, ha pedig az adott megoldás a Desktop felületen van, csak "pattog" a felhasználó a két felület között. Ha sikerült kinyitni és megtalálni 1-1 programot, vagy akár metró felületű beállítást, abból visszalépni ugyan könnyű, de az adott program nyitva marad, "pihen" a háttérben, a bezáráshoz (váltáshoz, átméretezéshez) ugyanis nincsenek kézenfekvő eszközök, mivel az alkalmazások teljes képernyőn futnak a megszokott vezérlőelemek nélkül.<br />
<h3>
Az alkalmazások</h3>
<br />
A film bemutatja, mit kapunk a telepítővel:<br />
<object height="315" width="560"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/1D8GWphuwzo?hl=en_US&version=3"></param>
<param name="allowFullScreen" value="true"></param>
<param name="allowscriptaccess" value="always"></param>
<embed src="http://www.youtube.com/v/1D8GWphuwzo?hl=en_US&version=3" type="application/x-shockwave-flash" width="560" height="315" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true"></embed></object><br />
<br />
Az új felület vonzereje az alkalmazásokban lenne, ha lenne. A Metróra letölthető programokra viszont nem nagyon lehet szavakat találni. Nem lehet azt mondani hogy az a baj hogy kevés, mert éppen hogy soknak tűnik, ugyanis majdnem mind használhatatlan. Ehhez hozzá tartozik, hogy az alkalmazásbolt választéka a nyelvi beállításoktól függ, ezek átállításával (angolra) lehet elérni az angol nyelvű áruházat, ahol nagyobb a választék, de a minőség itt is lehangoló. Nem csak az alkalmazások minőségével van probléma. A letölthető ingyenes, vagy megvehető szoftverek a munkához alapvető, eddig ingyenes dolgokkal járulnak hozzá. Hírolvasás, levelezés, chat, közösségi kliensek, képrendezés és nézegetés, fájlkezelők, és végül talán a játékok. Ezek az alkalmazások nem csak soha nem tapasztalt bizonytalan működést, vacak és félkész megoldásokat tartalmaznak, hanem ingyenesként hirdetnek korlátozott működésű vagy időben korlátozott programokat, de ezt még azzal is kombinálni tudják, hogy ezekben reklám jelenik meg, általában véletlenszerűen, máskor pedig a gyártó reklámja. Sok játék "ingyenes" működik azon az elven, hogy egy idő után játszhatatlanná válik, és pályákat/eszközöket kell hozzá venni a shop-ban. Erről azt lehet mondani, hogy tisztán marketinggel nem lehet informatikát csinálni, az pedig hogy egy Metró felületű alkalmazást elő lehet állítani HTML5 és Javascript nyelvek segítségével, azzal úgy látszik, a Microsoft a hülyék és/vagy marketingesek kezébe adta a programozás tudást igénylő tevékenységét. Hogy a metrós alkalmazások milyen kiábrándítóan hiányosak és bugyuták, vagy pofátlanul marketing-központúak (leginkább mint egy mlm rendszerben utazó porszívóügynök) arról külön posztokat tervezek. Röviden azt lehet mondani, hogy az "alkalmazásbolt" a technológia és tudás halála, a programozás erre a felületre a marketingesek kezébe került, így nem is várható hogy értelmes szoftverek fognak születni, 1-2 kivétel talán idővel majd lehet.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/-3sesd5k0Ayk/UOM7655Tq4I/AAAAAAAAGFM/-BfEpNCTZZQ/s1600/2013-01-01+20-24-14.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="140" src="http://3.bp.blogspot.com/-3sesd5k0Ayk/UOM7655Tq4I/AAAAAAAAGFM/-BfEpNCTZZQ/s320/2013-01-01+20-24-14.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A képnézegetővel nem lehet megnézni egy tetszőleges könyvtár vagy memóriakártya tartalmát, előtte azokat a képek számára fenntartott helyre kell másolni. Ha mindet oda másoljuk, idővel mennyi kép lesz a mappában, vagy megnézés után távolítsuk is el?</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-SGqQk84i4Wc/UOM7976EKkI/AAAAAAAAGFU/M1YM8JaRFXE/s1600/2013-01-01+20-25-46.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://1.bp.blogspot.com/-SGqQk84i4Wc/UOM7976EKkI/AAAAAAAAGFU/M1YM8JaRFXE/s320/2013-01-01+20-25-46.jpg" title="" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A hírolvasó program ugyan felismeri a helyi híreket a Location szolgáltatás engedélyezésével, de saját hírcsatornát nem lehet benne beállítani.</td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"></td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-q9qNCo_Iad0/UOM_An7ECkI/AAAAAAAAGGY/Mu9-3bo-8gE/s1600/2013-01-01+20-27-16.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="175" src="http://1.bp.blogspot.com/-q9qNCo_Iad0/UOM_An7ECkI/AAAAAAAAGGY/Mu9-3bo-8gE/s320/2013-01-01+20-27-16.jpg" title="" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A naptár programban kötelező a Microsoft account mellett van lehetőség Outlook és Google accountra is, de a kezdő képernyőn csak a Microsoft account bejegyzéseit naplózza.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHCyRnFQKgcnuCGPu7cPyWP_dCtA6UHm-w4AUYck56TvmjJfx5FHOfrf22BNK9jH-kWWpEsM53rxansorLGlAoV3JwImRtRKbFRkHizuInFFwoQTQuOwnKYWdai6E2BoY_pgaZSWabqCQ/s1600/2013-01-01+20-28-28.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="46" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHCyRnFQKgcnuCGPu7cPyWP_dCtA6UHm-w4AUYck56TvmjJfx5FHOfrf22BNK9jH-kWWpEsM53rxansorLGlAoV3JwImRtRKbFRkHizuInFFwoQTQuOwnKYWdai6E2BoY_pgaZSWabqCQ/s320/2013-01-01+20-28-28.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az chat kliens csupán a Microsoft saját chatjét, és a facebook chat-et támogatja, semmi mást, annak ellenére sem, hogy a felirat szerint enged még felvenni accountot.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7tpypFUXe_ia9sOgKiu2kkR7GDl58RkJbKbJ6MuHYI0fKXVHFnWm5-AulgKMylqFaz8ncPepq-AraLLsyAhWiknlqTsiN3eTbl2F1R21uKLwDz7RnQEmvqoV4lkbRHR5tm83mb06rfB4/s1600/2013-01-01+20-29-33.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7tpypFUXe_ia9sOgKiu2kkR7GDl58RkJbKbJ6MuHYI0fKXVHFnWm5-AulgKMylqFaz8ncPepq-AraLLsyAhWiknlqTsiN3eTbl2F1R21uKLwDz7RnQEmvqoV4lkbRHR5tm83mb06rfB4/s320/2013-01-01+20-29-33.jpg" title="" width="183" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A fájlkezelőbe fel kell venni 1-1 könyvtárat "kedvenc"-ként, annak tartalmát csak ezután képes megjeleníteni.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-Tr2ZWxUs0wc/UOM8C4KFT-I/AAAAAAAAGF0/6Cgz8lcOMTI/s1600/2013-01-01+20-34-03.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="243" src="http://4.bp.blogspot.com/-Tr2ZWxUs0wc/UOM8C4KFT-I/AAAAAAAAGF0/6Cgz8lcOMTI/s320/2013-01-01+20-34-03.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A játékok letöltése ingyenes, működésük közben viszont folyamatosan vásárlásra buzdítanak ami a legtöbb játék megoldásához elkerülhetetlen. A játékok nagy része teljesen értelmetlen kategória.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-IMhdzx4o0XU/UOM8Dr0RTnI/AAAAAAAAGF8/pF7hmta6C-s/s1600/2013-01-01+20-36-01.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="http://1.bp.blogspot.com/-IMhdzx4o0XU/UOM8Dr0RTnI/AAAAAAAAGF8/pF7hmta6C-s/s320/2013-01-01+20-36-01.jpg" width="109" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Egy külsős üzenetküldő alkalmazás csak akkor működik teljeskörűen, ha a fizetős verzióra váltunk, addig reklámokat jelenít meg a korlátozott működés mellett.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-zaE7V6PYsyc/UOM8EaCtJsI/AAAAAAAAGGE/EM3IqHM_Q7g/s1600/2013-01-01+20-37-27.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="266" src="http://4.bp.blogspot.com/-zaE7V6PYsyc/UOM8EaCtJsI/AAAAAAAAGGE/EM3IqHM_Q7g/s320/2013-01-01+20-37-27.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A "ingyenes" programokban olyan korlátokba ütközünk, amelyek egy fizetős vagy drágább verzió megvásárlását teszik szükségessé.</td></tr>
</tbody></table>
Az alkalmazások jelenlegi technikai háttere a rendszerben magában sem állja meg a helyét, bár az erőteljes marketing behatás miatt elvárna az ember egy minimális minőséget. A szoftverek kérdés nélkül települnek egy kijelölt útvonalra, mégpedig a rendszert is tartalmazó meghajtóra. Gondolni kellene azokra, akik a rendszert (biztonsági vagy rendszer backup okokból is akár) külön partíción vagy winchesteren/SSD-n üzemeltetik, míg az alkalmazásokat (a Metró alkalmazásokat is) egy másikon. Az alkalmazások a c:\Program Files\WindowsApps\ útvonalra, míg ezek beállításai c:\Users\<felhasz nl="nl">\AppData\Local\Packages\ útvonalra települnek, kérdés nélkül. Pár alapvető alkalmazás kipróbálása ez utóbbit kicsivel 500MB felé, míg maguk az alkalmazások 2.8 GB helyet foglalnak. A problémát tetézi, hogy az automatikusra is állítható upgradek után az eredeti régebbi verziók nem törlődnek, hanem megmaradnak az újonnan letöltődött verziók mellett:</felhasz><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/-8wz6TeFr6Uw/UOMv_rOFavI/AAAAAAAAGE4/42Ifvrw-Yr4/s1600/2013-01-01+19-49-49.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="288" src="http://3.bp.blogspot.com/-8wz6TeFr6Uw/UOMv_rOFavI/AAAAAAAAGE4/42Ifvrw-Yr4/s320/2013-01-01+19-49-49.jpg" title=" " width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A letöltött alkalmazások upgrade-jei nem írják felül a régi alkalmazásokat, így azok tovább foglalják a helyet. A telepített alkalmazások nem kérdeznek sem útvonalat, sem más beállítást a telepítés közben.</td></tr>
</tbody></table>
Az upgradek mellett fennmaradó régi alkalmazások nem csak fölöslegesen foglalnak sok helyet, a valamikor jól működő alkalmazások elromlanak, nem működnek, hibaüzenet nélkül kilépnek. Stabilitásuk messze alulmúlja a legminimálisabb várakozásokat is, ezért érthetetlen a programokban fellelhető agresszív marketing, ami ha nem párosul minőséggel, inkább kontra-produktív mint ösztönző.<br />
<h3>
Összkép a Metró felületről</h3>
A metró felület önmagában is, a rendszer szempontjából is, és az alkalmazások tükrében is teljesen kiábrándító és reménytelen. A rendszer teljes körű kezelésére és munkára a felület alkalmatlan, a szükséges beállítások nagyrészt a Desktop felületen érhetőek el, dolgozni is csak itt lehet. A rendszer rendes, biztonságos üzemeltetéséhez továbbra is külsős biztonsági- és segédprogramok kellenek. A Metró felület első ránézésre mozgalmasnak tűnik, de a tartalma nem aktualizálódik folyamatosan, sőt nem egy esetben egyáltalán nem automatikus és aktuális az elvárható tartalmak megjelenése sem, még egy hírolvasó, naptár, óra, időjárásjelentő, vagy egy facebook/chatkliens esetében sem. A programok minősége - bár azok folyamatosan fizetésre ösztönöznek - a minimális elvárást sem ütik meg, talán köszönhető annak, hogy html/javascript tudással is készülhet ilyen, amely az asztali gépek rendesen megírt programjait egy kliensoldalra optimalizált teljes képernyőn futtatott weboldal szintjére degradálja. Az alkalmazások technikai háttere, telepítés közbeni és utólagos beállítási lehetőségei, háttérben futtatása, automatikus indítása mind korlátozott, és akadályokba ütközik, nagyrészt lehetetlen. Így ezt a felületet munka szempontjából nem lehet komolyan venni, az alkalmazások átgondolatlansága és korlátai miatt még a legalapvetőbb dologra, pl. egy tetszőleges könyvtár képeinek megtekintésére sem alkalmas. A zenelejátszója teljesen fapados (ID tagok megjelenítése hiányzik belőle, sem borítókép, sem szerző, sem a trackek sorrendjét nem veszi figyelembe), de sorolhatnánk a végtelenségig a kapott programok korlátait, beleértve az alapvető vezérlőelemek hiányát (ami nélkül egy zenelejátszó egy a rendszerrel éppen ismerkedő felhasználónál örökre a háttérben marad és szól???). Éppen ezért érhetetlen az a törekvés, miszerint a következő asztali Windowsból a Desktop felület teljesen eltűnik, annak ellenére is, hogy az MS-től a Windows 8 alacsony eladási adatai miatt már távozott a projekt vezetője.<br />
<br />
A felületen az alapvető interakciók sem egységesek: kijelölni van ahol a jobb, van ahol a bal egérgombbal kell, a felületen jellemző vízszintes görgetés néha működik az egész oldalra húzásával, néha nem, ugyan ez igaz az egér görgőjére is. Nem világos mi értelme van az alkalmazások oldalsó sávba szorításának, hiszen azok ott nem működnek teljes körűen, és inkább csak zavarják az összképet.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-MhhmEDJSAvk/UONN3t_HH8I/AAAAAAAAGHQ/MkXGmvUArBI/s1600/2013-01-01+21-57-11.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://1.bp.blogspot.com/-MhhmEDJSAvk/UONN3t_HH8I/AAAAAAAAGHQ/MkXGmvUArBI/s320/2013-01-01+21-57-11.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az alkalmazásokat futtató felület kettéosztható, az egyik sávban futhat egy Metró felületű program, középen pedig egy másik Metró alkalmazás vagy akár a Desktop.</td></tr>
</tbody></table>
A Metró tulajdonképp csak annak a rétegnek szól, akik hajlandóak valós pénzzel fizetni a játékok extra pályáiért vagy szolgáltatásaiért, netán valós pénzen vesznek virtuális pénzt egy Simcity-t időző szimulációhoz. Rengeteg alap játék-szolgáltatás nem érhető el Microsoft, vagy Xbox-live account nélkül, amely első körben véletlenszerű nevet ad a felhasználónak, amint nyilván csodálkozva fogad mindenki, hiszen nem történik rákérdezés vagy figyelmeztetés:<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-y_jg24K8ogI/UONK3KWA8GI/AAAAAAAAGG0/3EYD_-v-338/s1600/2012-12-29+12-23-42.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="250" src="http://2.bp.blogspot.com/-y_jg24K8ogI/UONK3KWA8GI/AAAAAAAAGG0/3EYD_-v-338/s320/2012-12-29+12-23-42.jpg" title="" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az Xbox live account már egy passziánszkoz is elengedhetetlen, létrehozáskor a rendszer véletlenszerűen nevezi el a felhasználót.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjztgiCdBvS9pCXUQm-djjOThGyTQVb-YvLH3Gyh4wElZeq27guWImk_C6xq9cuBpE8vbL7puTE1nFcq2HNpkRjtWgdX24X2k2aFE0-vW8mo7GJE1wE7RgrmE3Wj-XVFIovBHAE90__uZc/s1600/2012-12-29+12-27-51.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="138" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjztgiCdBvS9pCXUQm-djjOThGyTQVb-YvLH3Gyh4wElZeq27guWImk_C6xq9cuBpE8vbL7puTE1nFcq2HNpkRjtWgdX24X2k2aFE0-vW8mo7GJE1wE7RgrmE3Wj-XVFIovBHAE90__uZc/s320/2012-12-29+12-27-51.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A rendszer elvileg megtalálhatná az Xbox felhasználókat, de nem nagyon van értelme ebben a félkész állapotban.</td></tr>
</tbody></table>
Ha már minden megszokott MS játékhoz Xbox bejelentkezés szükséges (ami néha sikerül, néha nem) elvárható lenne, hogy az eredményeket a rendszer a szerveren tárolja. De ez nem így van, egy újratelepítés után kezdhetünk mindent elölről. Így a felületet és az alkalmazásokat még egy újfajta Xbox platformnak sem lehet tekinteni, a félkész, ideiglenes, amatőr, egyéb alkalmazások pedig munkára teljesen alkalmatlanná teszik a Metró felületet. A játékok minősége és tervezettsége annyira alacsony, hogy sikerült megtalálnom a világ legbugyutább játékát, és a világ legunalmasabb flipperjét, amik persze korlátozottan működnek csak, a teljes verziók fizetősek.<br />
<br />
Az új rendszernek nem csak koncepcionális és technológiai hibái vannak, a rendszerhez köthető marketing is bukásra van ítélve, illetve ezáltal az egész rendszer is, köszönhető ez a Metró felületnek. Az lehet, hogy sok új Metrós táblagépet és telefont fognak eladni, de a meglévő desktop gépeken, amelyeken munka folyik, az áttérés teljesen indokolatlan és értelmetlen, pedig ez komoly mennyiségű működő gépet érinthetne. Így ez a rendszer a fő újítás reménytelen koncepciójával, szerencsétlen és agresszíven alsókategóriás marketingjével, háttér nélküliségével, lehetetlen és primitív technikai hátterével, azzal hogy a gépre totál amatőrök HTML nyelven írt "alkalmazásait" lehet telepíteni, halálra van ítélve, mint két verzióval korábban a Vista.Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-88734332115344082292012-12-30T16:15:00.002+01:002013-01-05T17:56:26.908+01:00Áttérés Windows 8 X64-re I. - telepítés, beállítások<b>Több mint 1 éve írtam legutolsó cikkemet, arról, <a href="http://cikkportal.blogspot.hu/2011/08/atteres-win7-x64-re.html" target="_blank">hogyan és kiknek érdemes áttérni Windows XP-ről Windows 7 64 bites rendszerére</a>. Az ott említettek nagyrészt igazak lehetnek a Windows 8 rendszerre is, emiatt új szempontrendszer szerint írom a mostani cikket:</b><br />
<ul>
<li><b>Bár az új rendszer érintőképernyőn előnyös, telefonokon vagy tableteken, most mégis hagyományos desktop gépen kerül átnézésre.</b></li>
<li><b>Az új rendszer egészét kizárólag abból a szempontból vizsgálom, hogyan lehet rajta dolgozni, üzembe helyezni, üzemeltetni, és karbantartani.</b></li>
<li><b>Nem az a kérdés, érdemes-e Windows 8 rendszerrel üzemelő mobil eszközt venni, hanem hogy egy munkára használt desktop gépen érdemes-e Windows 8-ra frissíteni XP-ről vagy Windows 7-ről.</b></li>
<li><b>A teszt szempontjait úgy állítottam össze, hogy otthoni, kisvállalati, oktatási célú, önkormányzati környezetben van-e értelme az új felületnek és rendszernek.</b></li>
</ul>
<h3>
Hiányzik-e az érintőképernyő</h3>
Az első szempont azért tisztázandó, mert a Windows 8 újdonsága, a Metró felület érintőképernyőkre van optimalizálva. Az érintőképernyő kényelmes lehet egy vízszintesen tartott tableten, vagy egy egykezes (kétkezes) mobiltelefonon. De sem laptopon, sem asztali gépen nincs értelme, a kéz a kényszerűen vízszintes tartás miatt elfárad, és a felhasználó visszatér az egérhez. Így ennek értelme munka szempontjából kiesik. A képernyő érintős/ceruzás vezérlése ugyan jópofa, de nagyrészt nem grafikusok használják az informatikát, így a kézi rajzolásnak, vezérlésnek összességében nincs sok jelentősége, és igény sincs rá. A másik, hogy bár a metró felületen elvileg lehetne dolgozni, de ma azt lehet mondani, <b>nincs rá munkára is alkalmas program</b>, a desktop programok kis méretű vezérlőelemeit pedig ha akarná sem tudná senki érintéssel vezérelni. Így az érintőképernyő hiányát ebben a cikkben nem tekintem hátránynak, sőt ennek ellenére is boldogulni kell mindkét (Metró és hagyományos Desktop) felületen.<br />
<h3>
A Metró felület és a hagyományos Desktop</h3>
Az új rendszer fő érdekessége és újítása az a Metró "csempés" felület, amelyhez elvileg használható lenne az érintőképernyő, és ennek előnye kisebb méretű mobil eszközökön nyilvánvaló. A rendszerben emellett szerencsére megmaradt a munkára is alkalmas desktop, ami teljesen hagyományos, aki Win XP-t vagy 7-est használt, annak ez nem lesz újdonság.<br />
<br />
A rendszer indulásakor a Metró felület csempéi elfedik a Desktop felület töltődését. Maga a Desktop sok induló programmal, ikonokkal, ugyan olyan lassan, nehézkesen jelenik meg mint korábban, de mivel a Metró csempéi "megelőzik", ez most nem annyira feltűnő. Gondolhatnánk, hogy amíg a Desktop a háttérben töltődik, addig a Metrón megnézhetjük üzeneteinket, leveleinket, de nem. <b>A Metró a desktop töltődése közben akadozik, erőforráshiánnyal küzd, amíg a Desktop és az induló driverek, segédprogramok nem töltődtek le, addig a kezdőképernyő is használhatatlan</b>.<br />
<h3>
Üzembe helyezés</h3>
A rendszer üzembe helyezése mind külsőben, mind lehetőségeiben megváltozott. Legyen egy képgaléria az üzembe helyezés menetéről rövid magyarázatokkal:<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-PVn95guCWyo/UOA4xDNDnJI/AAAAAAAAF90/3nsZV79oXM0/s1600/PICT0230.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://4.bp.blogspot.com/-PVn95guCWyo/UOA4xDNDnJI/AAAAAAAAF90/3nsZV79oXM0/s320/PICT0230.JPG" title="" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kezdőképernyő. Az egyszerűség és a "letisztultság" jegyében változott a Windows logo.</td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/-XFt-TULRNBM/UOA5pgTgLsI/AAAAAAAAF-M/exG21bLvjoM/s1600/PICT0235.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://3.bp.blogspot.com/-XFt-TULRNBM/UOA5pgTgLsI/AAAAAAAAF-M/exG21bLvjoM/s320/PICT0235.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nem sokkal a logo után megjelenik a felirat.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-auOmqU7xGGI/UOA5C6tyvGI/AAAAAAAAF98/dSSlBNI1gXg/s1600/PICT0231.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://1.bp.blogspot.com/-auOmqU7xGGI/UOA5C6tyvGI/AAAAAAAAF98/dSSlBNI1gXg/s320/PICT0231.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az első eldöntendő kérdés a helyszín és a nyelvezet. Ez a döntés hatással lesz a Metró alkalmazásbolt választékára, és a metró felület nyelvezetére, ami emiatt keveredhet is a letöltött alkalmazás és az itt beállított nyelvezet között. Mivel a magyar választék szegényes, érdemes angol/amerikai helyszínt beállítani, ami utólag is módosítható.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-GnDt4RLrIeI/UOA5Wi4Lm0I/AAAAAAAAF-E/1z6JkSZUjuM/s1600/PICT0233.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://2.bp.blogspot.com/-GnDt4RLrIeI/UOA5Wi4Lm0I/AAAAAAAAF-E/1z6JkSZUjuM/s320/PICT0233.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A kezdő képernyőn eldönthetjük, javításra, upgrade-re, vagy új telepítésre van szükségünk.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-Rl74O-PktlQ/UOA560-G3vI/AAAAAAAAF-U/6K_GJytazc8/s1600/PICT0236.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://4.bp.blogspot.com/-Rl74O-PktlQ/UOA560-G3vI/AAAAAAAAF-U/6K_GJytazc8/s320/PICT0236.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Új telepítés esetén el kell fogadnunk a licencet.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/-o-5HJuyucRo/UOA6LXWJdlI/AAAAAAAAF-c/OavV1I-P08k/s1600/PICT0238.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://3.bp.blogspot.com/-o-5HJuyucRo/UOA6LXWJdlI/AAAAAAAAF-c/OavV1I-P08k/s320/PICT0238.JPG" title="" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nagy méretű winchesteren, amit munkára használunk, érdemes külön partícióra telepíteni magát a rendszert, másikra menteni a munkákat, harmadikra pedig a desktop alkalmazásokat. Így ha a rendszer sérül, könnyebben vissza tudjuk állítani a rendszert tartalmazó partíciót anélkül hogy a többin bármi elveszne, vagy a telepített programokat újra kéne telepíteni és beállítani.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPCX2wIXbqYcwZe9-fmXaL61nuoErt5kt2Z4UjMyu4VYwf_ksl5d7lX3wErtD1sguU5NNlpRp1sru6zMytwkOdPrq8r8hNQxTJYeI7OYbT2gLOSc4L9_VCpscPv9nnGvhkoemiwLxnUdA/s1600/PICT0239.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPCX2wIXbqYcwZe9-fmXaL61nuoErt5kt2Z4UjMyu4VYwf_ksl5d7lX3wErtD1sguU5NNlpRp1sru6zMytwkOdPrq8r8hNQxTJYeI7OYbT2gLOSc4L9_VCpscPv9nnGvhkoemiwLxnUdA/s320/PICT0239.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Érdemes az új, első telepítéskor a korábbi rendszerpartíciót törölni ha volt ilyen, más esetben pedig az upgradet választani. A törölt rendszerpartícióra a Windows formázatlanul is képes települni úgy, hogy azt két részre osztja. A korábban 100MB-os System Reserved partíció a Windows 8 esetében 350MB, az üres terület többi részét használja majd maga az operációs rendszer.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/-RJjEr-D7G2c/UOA6tbe5SeI/AAAAAAAAF-s/faM7A1rIcws/s1600/PICT0240.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://3.bp.blogspot.com/-RJjEr-D7G2c/UOA6tbe5SeI/AAAAAAAAF-s/faM7A1rIcws/s320/PICT0240.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A telepítés egy közepesen korszerű (1156-os I3-as 3GHz-es 4GB RAM gépen) nagyjából 20 perc.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-b_ZOj9Mz5Y0/UOA7IopUH7I/AAAAAAAAF-8/riZBgDIvNj8/s1600/PICT0243.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://1.bp.blogspot.com/-b_ZOj9Mz5Y0/UOA7IopUH7I/AAAAAAAAF-8/riZBgDIvNj8/s320/PICT0243.JPG" title="" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A program jól felismeri az alaplapi elemeket, és az alapvető hardvereszközöket, beleértve a hákózati kártyát és a széles-sávú internet kapcsolatot. Ezekkel kapcsolatban kevesebb kérdést tesz fel induláskor mint korábban.</td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"></td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-FwkprD474nk/UOA7VVXXJTI/AAAAAAAAF_E/qH6JJIx1nko/s1600/PICT0244.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://1.bp.blogspot.com/-FwkprD474nk/UOA7VVXXJTI/AAAAAAAAF_E/qH6JJIx1nko/s320/PICT0244.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A telepítési folyamatba beiktattak egy kis egyénire szabást. Itt színvilágot állíthatunk be, ami első sorban a metró felület színeit/hátterét határozza majd meg.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-Zg7jORJyxGI/UOA7nVbJz7I/AAAAAAAAF_M/YbX02ncd2CE/s1600/PICT0245.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://2.bp.blogspot.com/-Zg7jORJyxGI/UOA7nVbJz7I/AAAAAAAAF_M/YbX02ncd2CE/s320/PICT0245.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kockázatos a program által ajánlott "Express settings" beállítást használni ezért.......</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-mrysmZi72tE/UOA73sLo7dI/AAAAAAAAF_U/hL24LHE73kc/s1600/PICT0246.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://4.bp.blogspot.com/-mrysmZi72tE/UOA73sLo7dI/AAAAAAAAF_U/hL24LHE73kc/s320/PICT0246.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">......használjuk a "Customize" lehetőséget, hogy első körben is kontroll alatt tartsuk a lehetőségeket.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/-lOPyaTEaLw0/UOA8HeHVJSI/AAAAAAAAF_c/W9HEDICip0Y/s1600/PICT0247.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://3.bp.blogspot.com/-lOPyaTEaLw0/UOA8HeHVJSI/AAAAAAAAF_c/W9HEDICip0Y/s320/PICT0247.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Első kérdésként a hálózatba között gépek közötti megosztásról kell dönteni. Ha a megosztást választjuk, a komplett "Dokumentumok" mappa megosztásra kerül. Érdemes erről a kérdésről később dönteni, és első körben nem engedélyezni azt.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/-iKMHF4V-lHI/UOA9AhR0lVI/AAAAAAAAF_0/2S8mnL9o8U0/s1600/PICT0250.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://3.bp.blogspot.com/-iKMHF4V-lHI/UOA9AhR0lVI/AAAAAAAAF_0/2S8mnL9o8U0/s320/PICT0250.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Üzenetek küldése a gyártónak a rendszer állapotáról. Ha valakiben van segítő szándék, vagy hisz benne hogy ezzel jobbá teheti a rendszert, és van is rá erőforrása (processzor, sávszélesség), bekapcsolva hagyhatja ezeket a beállításokat.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-krdwW1rQpSs/UOA9SIQ8qQI/AAAAAAAAF_8/GqN8J7RK5Ps/s1600/PICT0251.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://1.bp.blogspot.com/-krdwW1rQpSs/UOA9SIQ8qQI/AAAAAAAAF_8/GqN8J7RK5Ps/s320/PICT0251.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Hibák esetén hogyan oldja meg a rendszer a problémát: hibajelentés küldésével, és/vagy online segítség keresésével? Illetve a telepített Metró felületű alkalmazásokkal mit oszthat meg a rendszer: nevet, arcképet, helyszínt?</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-n1xRMfLon5g/UOA9ig6uYzI/AAAAAAAAGAE/KHUDv27MnKA/s1600/PICT0252.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://1.bp.blogspot.com/-n1xRMfLon5g/UOA9ig6uYzI/AAAAAAAAGAE/KHUDv27MnKA/s320/PICT0252.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A bejelentkezés a rendszerbe már regisztrált meglévő "Microsoft account-al" is lehetséges, ami egy szimpla regisztráció útján bármilyen e-mail címről megtehető. Ekkor a rendszer indulása ezen "online" megoldás alapján történik. A képernyő alján viszont..........</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-dvWYzCLTm2c/UOA9zws8MFI/AAAAAAAAGAM/WrQ8OhsAKrI/s1600/PICT0253.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://1.bp.blogspot.com/-dvWYzCLTm2c/UOA9zws8MFI/AAAAAAAAGAM/WrQ8OhsAKrI/s320/PICT0253.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">...........van rá lehetőség hogy megkerüljük a Microsoft Account-ot, amit később is létrehozhatunk ha kell. Válasszuk a "Sign without Microsoft account" feliratot legalul.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-LjXWbCqggIY/UOA-Gq8ofHI/AAAAAAAAGAU/W72ZTtrBZaM/s1600/PICT0254.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://2.bp.blogspot.com/-LjXWbCqggIY/UOA-Gq8ofHI/AAAAAAAAGAU/W72ZTtrBZaM/s320/PICT0254.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ekkor még egyszer meg kell erősíteni, hogy sima, off-line, local accountot szeretnénk használni, munkára fenntartott gépen ez bőven elegendő, és nem esünk el a "Microsoft account" használatától sem.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiw_cMLkihWlP4IhO9l-HNF2bIlffYd20orSD7OAFuwlzXTbiCbTVrWE4l3sJ6eXfdmeiebUlZ3MOm3bFrjHSqG19B_NOtsNHFPWw23xZNbBLV7A5r0rLGc20G_jzOGM2zMiHlfF982d2E/s1600/PICT0255.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiw_cMLkihWlP4IhO9l-HNF2bIlffYd20orSD7OAFuwlzXTbiCbTVrWE4l3sJ6eXfdmeiebUlZ3MOm3bFrjHSqG19B_NOtsNHFPWw23xZNbBLV7A5r0rLGc20G_jzOGM2zMiHlfF982d2E/s320/PICT0255.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Itt végül kiválaszthatjuk a Local accountot, ellenkező esetben a korábban már regisztrált Microsoft accounttal is be tudunk lépni.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4SU3dKz3yV6H4oRLZJ7mMOyV7nvvylVQRzgfKvpXn856sj-yv5pvnsOPLHu7FBjxbQNd1v3TqTKKrlJhQ3saxHEOAZt_Y5s0mMw3YBzovwh_z3vECGYIPa9q4v3_NN2_UkPOChkPN9Cw/s1600/PICT0256.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4SU3dKz3yV6H4oRLZJ7mMOyV7nvvylVQRzgfKvpXn856sj-yv5pvnsOPLHu7FBjxbQNd1v3TqTKKrlJhQ3saxHEOAZt_Y5s0mMw3YBzovwh_z3vECGYIPa9q4v3_NN2_UkPOChkPN9Cw/s320/PICT0256.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A helyi felhasználói fiók létrehozása nem különbözik a korábban megszokottaktól. Nevet kell adni, és jelszót, illetve egy felhasználós gépnél a jelszó megadása nem kötelező, ez esetben a user bejelentkezése automatikus lesz az indulásnál.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6fDMMCFjoih0S7ZzO9DdRxCNzdOPmaCJ3XBdZxVI6bPopyP6Tvxi2rr9ysNRY5P1-DH08sMWD4NjeGEIhq4_HPWr09pU9Qe9Z21y5hArhgem0tiA5bSNsYI6wGh-T2lRIJAU7GIIpf9w/s1600/PICT0258.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6fDMMCFjoih0S7ZzO9DdRxCNzdOPmaCJ3XBdZxVI6bPopyP6Tvxi2rr9ysNRY5P1-DH08sMWD4NjeGEIhq4_HPWr09pU9Qe9Z21y5hArhgem0tiA5bSNsYI6wGh-T2lRIJAU7GIIpf9w/s320/PICT0258.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A véglegesítés előtt az új felület egyetlen funkcióját, a sarokba húzott egeret, és az így elérhető rendszerbeállításokat népszerűsíti a telepítő.</td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-iqvGQv71GZk/UOA_XH0J6FI/AAAAAAAAGA8/p0NwSq6Ss1I/s1600/PICT0260.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://4.bp.blogspot.com/-iqvGQv71GZk/UOA_XH0J6FI/AAAAAAAAGA8/p0NwSq6Ss1I/s320/PICT0260.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Végül megjelenik a Metró felület.</td></tr>
</tbody></table>
A telepítés folyamata filmen:<br />
<object height="315" width="560"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/2yXrTnZhtGc?version=3&hl=hu_HU&rel=0"></param>
<param name="allowFullScreen" value="true"></param>
<param name="allowscriptaccess" value="always"></param>
<embed src="http://www.youtube.com/v/2yXrTnZhtGc?version=3&hl=hu_HU&rel=0" type="application/x-shockwave-flash" width="560" height="315" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true"></embed></object>
<br />
<h3>
Első lépések a metró felületen</h3>
Ki tudja milyen megfontolásból, de az első oszlop legaljára került a desktop, amire ha átkapcsolunk egy a korábbiakhoz hasonló, leginkább a Windows 7 desktopjára emlékeztető felületet kapunk. Munka szempontjából ez a felület marad továbbra is az elsődleges, a Metró alkalmazások között gyakorlatilag ma nincs értelmes program, nem mondhatunk le a hagyományos felületre íródott korábbi szoftverekről. <br />
<br />
Az első lépés a - metró és a desktop felületen is elérhető - rendszer egyedi beállítása lehet. Ezt a telepítés során is szorgalmazza a program, az egér jobb felső sarokba húzásával lehetséges. Itt válasszuk a fogaskerék "Settings" ikont, és állítsuk olyanra a a rendszer működését, ami munkára ideális.<br />
<br />
Legelső lépésként a rendszer aktiválni kell, enélkül ugyanis még a kezdő képernyőn bejelentkező felhasználó képét sem tudjuk beállítani.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/-aD5pr2MseZ8/UOBO8AP4GfI/AAAAAAAAGBU/a0tpHlnKIyg/s1600/PICT0307.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://3.bp.blogspot.com/-aD5pr2MseZ8/UOBO8AP4GfI/AAAAAAAAGBU/a0tpHlnKIyg/s320/PICT0307.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az aktiválás előtt nem tudunk a felhasználókhoz egyedi képet rögzíteni.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/-qc-4NH7LUcE/UOBOr4aCh0I/AAAAAAAAGBM/0uT5PGS0ByE/s1600/2012-12-30+15-22-02.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="279" src="http://3.bp.blogspot.com/-qc-4NH7LUcE/UOBOr4aCh0I/AAAAAAAAGBM/0uT5PGS0ByE/s320/2012-12-30+15-22-02.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az első beállítások és az aktiválás elvégzéséhez a "Change PC settings" menüt válasszuk, illetve itt lehet a gépet kikapcsolni vagy újraindítani a "Power" felirat segítségével.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-MhQ2JiAp6EA/UOBQj09m6aI/AAAAAAAAGBk/GwJFzCYoTB4/s1600/2012-12-30+15-31-47.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="307" src="http://1.bp.blogspot.com/-MhQ2JiAp6EA/UOBQj09m6aI/AAAAAAAAGBk/GwJFzCYoTB4/s320/2012-12-30+15-31-47.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az első, "Personalize" menüpontban a képernyő színeit, a felhasználó arcképét, a "Lock screen" háttérképét állíthatjuk be.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhh_nhFwD1KPf0zt2RRrzvkj5-xcbEzoHPikRMSO130xwJVcly2-IZNVw7YdWRSgEns4srDk8ertCx8TUn_lOOgbFs4tIeMoCz1P3tQ0YVdDXjdHKVjh-j_PKerg5ICW8XAiPOiA11jif8/s1600/2012-12-30+15-34-34.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="310" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhh_nhFwD1KPf0zt2RRrzvkj5-xcbEzoHPikRMSO130xwJVcly2-IZNVw7YdWRSgEns4srDk8ertCx8TUn_lOOgbFs4tIeMoCz1P3tQ0YVdDXjdHKVjh-j_PKerg5ICW8XAiPOiA11jif8/s320/2012-12-30+15-34-34.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A több felhasználót támogató rendszerben érdemes a local account segítségével bejelentkezni, hiszen nem mobil eszközről beszélünk, így állandó internet kapcsolat sem kell. A Microsoft account a bejelentkezéstől függetlenül jól jöhet egyéb szolgáltatásokhoz, de nem a bejelentkezéshez.</td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"></td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/-HLLQwgns_F0/UOBRpvV6UzI/AAAAAAAAGB0/82KVJAUSY1c/s1600/2012-12-30+15-37-03.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="http://3.bp.blogspot.com/-HLLQwgns_F0/UOBRpvV6UzI/AAAAAAAAGB0/82KVJAUSY1c/s320/2012-12-30+15-37-03.jpg" width="150" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A "Notifications" menüpontban eldönthetjük, melyik metró felületű alkalmazás küldhet üzeneteket esetleg hangjelzéssel a felhasználónak. Desktop alkalmazásokra ez a beállítás nem érvényes.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-d7roGm66m9Y/UOBSLzg90OI/AAAAAAAAGB8/GDiNDbLTpmU/s1600/2012-12-30+15-39-19.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="http://4.bp.blogspot.com/-d7roGm66m9Y/UOBSLzg90OI/AAAAAAAAGB8/GDiNDbLTpmU/s320/2012-12-30+15-39-19.jpg" width="132" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A gépen való adatkeresés Metró alkalmazásokhoz van kötve, de amelyik alkalmazás érdektelen számunkra keresés szempontjából, az kizárható ebből a körből. Nagyon hasznos, ha levelet, webrádiót, helyszínt keresünk például.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6qVKTuOPPaFQFOF7rd1f2pGeYnSDLxDyvufp_yabaOiDmSSiOYmgzePGZmk3tv2bk2m1fWgKcMaSzq9jDtorV4U94Fb_HH4add6USU44EIrLuYCoXo0W8BX_oWvHzREykxOqIFvNRdqU/s1600/2012-12-30+15-41-23.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6qVKTuOPPaFQFOF7rd1f2pGeYnSDLxDyvufp_yabaOiDmSSiOYmgzePGZmk3tv2bk2m1fWgKcMaSzq9jDtorV4U94Fb_HH4add6USU44EIrLuYCoXo0W8BX_oWvHzREykxOqIFvNRdqU/s320/2012-12-30+15-41-23.jpg" width="144" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Mely Metró alkalmazások oszthatnak meg rólunk adatokat. Ha pl. egy játékban elért eredményt, vagy egy képet szeretnénk közzétenni....</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-LJM3w4h9Pjk/UOBTJl1FUoI/AAAAAAAAGCM/zDPSprdZA3A/s1600/2012-12-30+15-43-31.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="http://1.bp.blogspot.com/-LJM3w4h9Pjk/UOBTJl1FUoI/AAAAAAAAGCM/zDPSprdZA3A/s320/2012-12-30+15-43-31.jpg" width="205" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Időzóna, nyelvezet, helyesírás ellenőrzés beállítása. A Metró felület többnyelvű alkalmazásainak felirata az itteni beállításoktól függ. Emiatt a magyar-angol alkalmazások magyarul, a többi angolul jelenhet meg, ami keveredést okoz. A nyelvezet beállítása határozza meg az alkalmazások letölthetőségét is. Ha kíváncsiak vagyunk más országok alkalmazásboltjaiban milyen lehetőségek vannak, ideiglenesen a belépés előtt állítsuk át a helyszínt más országra.</td></tr>
</tbody></table>
A nyelvezet keveredése miatt érdemes a helyszínt angol nyelvterületen tartani, míg a billentyűkiosztást ennek ellenére is alapértelmezett magyarra állítani, amit ha kell átkapcsolható angolra. Ennek az egyszerű dolognak a beállítása megváltozott, a korábbinál talán nehézkesebb, bonyolultabb lett.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-yN2CnNfKN7I/UOBUau23cnI/AAAAAAAAGCg/PWhV4vkmMk0/s1600/2012-12-30+15-48-39.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="286" src="http://1.bp.blogspot.com/-yN2CnNfKN7I/UOBUau23cnI/AAAAAAAAGCg/PWhV4vkmMk0/s320/2012-12-30+15-48-39.jpg" width="320" /></a></div>
Az "Advanced Settings"-ben lehet a programok (feliratának, menürendszerének) nyelvezetét és a billentyű nyelvezetét elkülöníteni. Ha itt ezt nem tesszük, bármelyik beállítás egyben próbálja tartani a rendszert, vagyis egy billentyűkiosztás megváltoztathatja a helyszín/rendszer nyelvezetét. A Metró alkalmazások magyar fordításai félkészek, pár menüpontjuk magyar, pár pedig angol, érdemes az egészet angolon tartani magyar billentyűzetkiosztás mellett.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/-EX93QkCYqnQ/UOBVMe5j7JI/AAAAAAAAGCs/fWGkVfqZSTE/s1600/2012-12-30+15-52-13.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="181" src="http://3.bp.blogspot.com/-EX93QkCYqnQ/UOBVMe5j7JI/AAAAAAAAGCs/fWGkVfqZSTE/s320/2012-12-30+15-52-13.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A "Privacy" beállításoknál eldönthető, hogy a Metró alkalmazások mely felhasználót érintő adatokhoz férhetnek hozzá. A "Location settings" ugyan kikapcsolható, de ebben az esetben a programok az IP szám alapján azonosítják a felhasználó internet szolgáltatójának székhelyét. Időjárás jelentésnél hasznos lehet, viszont pl. ha webrádiót akarunk hallgatni, a Location beállításoktól függetlenül is le leszünk tiltva pár külföldi csatornáról.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-AwOppLMmk2A/UOBW66Y7-sI/AAAAAAAAGDA/De8IWzt9te8/s1600/2012-12-30+15-56-17.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="http://4.bp.blogspot.com/-AwOppLMmk2A/UOBW66Y7-sI/AAAAAAAAGDA/De8IWzt9te8/s320/2012-12-30+15-56-17.jpg" width="236" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Hiába tiltjuk le a webrádiós alkalmazást a "Location Settings"-hez való hozzáférésről.....</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-Q3W7lNQ2bKQ/UOBW8Oa31XI/AAAAAAAAGDI/LhcPsQPi6BM/s1600/2012-12-30+15-58-13.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="270" src="http://1.bp.blogspot.com/-Q3W7lNQ2bKQ/UOBW8Oa31XI/AAAAAAAAGDI/LhcPsQPi6BM/s320/2012-12-30+15-58-13.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">....a szolgáltatónk IP száma alapján azonosítani fogja a felhasználót, és nem fogja engedni a belépést. Ezen helyi Proxi szerver keresésével tudunk segíteni.</td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-fSn-fUTEiC4/UOBXrMLFpII/AAAAAAAAGDQ/vP8D-RVW_ug/s1600/2012-12-30+16-02-45.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="http://4.bp.blogspot.com/-fSn-fUTEiC4/UOBXrMLFpII/AAAAAAAAGDQ/vP8D-RVW_ug/s320/2012-12-30+16-02-45.jpg" width="193" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A rendszerben használt eszközök felsorolása, hozzáadása, driverek kezelése új felületet kapott, bár a Desktop felületen a Control Panel is rendelkezésre áll.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-p3NyELvGkGo/UOBYEuVh0UI/AAAAAAAAGDc/GioJAupcAVk/s1600/2012-12-30+16-04-32.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="http://2.bp.blogspot.com/-p3NyELvGkGo/UOBYEuVh0UI/AAAAAAAAGDc/GioJAupcAVk/s320/2012-12-30+16-04-32.jpg" width="228" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Apró kényelmi beállítások egy mini felületen.</td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"></td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6Q3x3FMidI_94FkMwMO76z811v7XDD-hVFugZZGyDm5XLokRjemG-EvYfHCjtP5Y0K6JGw2YdNKbjxC-5q8wex3CjrT4TwYOWRJIIOsmZk2RBorSMfgIZvtQQk3rP6qv9SEFrSldMtfY/s1600/2012-12-30+16-05-46.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6Q3x3FMidI_94FkMwMO76z811v7XDD-hVFugZZGyDm5XLokRjemG-EvYfHCjtP5Y0K6JGw2YdNKbjxC-5q8wex3CjrT4TwYOWRJIIOsmZk2RBorSMfgIZvtQQk3rP6qv9SEFrSldMtfY/s320/2012-12-30+16-05-46.jpg" width="151" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Több gép közötti szinkronizáció a rendszerhez tartozó "felhő" szolgáltatáson keresztül lehetséges, aminek eléréséhez helyiről a Microsoft Accountra kellene váltani. </td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-AHmfLdFdkeE/UOBZUNBrhbI/AAAAAAAAGD8/yvjfe9Fdwik/s1600/2012-12-30+16-07-51.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="http://4.bp.blogspot.com/-AHmfLdFdkeE/UOBZUNBrhbI/AAAAAAAAGD8/yvjfe9Fdwik/s320/2012-12-30+16-07-51.jpg" width="231" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Végül helyi hálózaton eldönthető, mit osztunk meg a többi géppel. Ezek megosztása, a megosztás beállítása továbbra is rendelkezésre áll hagyományos felületen úgy mint eddig.</td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
A főbb beállítások után a rendszer hibajavító frissítéseit tölthetjük le. Ezek automata üzembe helyezését mindenképpen érdemes letiltani, de időnként (hetente legalább) érdemes ellenőrizni, mert gyakran érkeznek frissítések, amelyek üzembe helyezése ajánlott és fontos. A frissítéseket és az egyéb, részletesebb beállításokat a Desktop felületen, a hagyományos Control Panelben érdemes megtenni.Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-64345516056618777222011-08-01T17:25:00.028+02:002011-08-02T18:49:59.083+02:00Áttérés Win7 x64-re<span style="font-weight: bold;">Egyszer ezt is meg kell tenni. Bár <a href="http://www.origo.hu/techbazis/20110714-hogyan-internetezik-tevezik-mobiltelefonal-az-atlagmagyar.html">legtöbben még XP-t használnak</a>, és nincs is ezzel semmi gond, a 64 bites rendszerek csak el fognak terjedni, főleg bizonyos szakmákban, mint film, multimédia, szoftverfejlesztés. Ha valakinek van egy megszokott jól beállított XP (vagy korábbi, esetleg Vista) rendszere, az áttérés nem fájdalommentes. Nem teljesen kompatibilis minden régi program, pár dologgal barkácsolni kell, nem automatikusan alakítható ki azonos vagy legalább hasonló felület. Ezzel együtt ha egy kis időt (ami akár hetekben is mérhető) rászán az ember az átgondolásra, egy igen stabil és jó rendszere lehet, amin szinte minden a korábban megszokott módon működhet, jóval nagyobb teljesítményen és nagyobb biztonsággal mint előtte.</span><br /><br /><span style="font-weight: bold;">Áttérjen-e mindenki?</span><br /><br /><div style="text-align: justify;">A fő kérdés magát az áttérést érinti. Egyre több a 64 bites program, amelyek természetesen nem futnak 32 bites rendszereken. Kevesen tudják hogy <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/64-bit">a számbeli fölénynek mi a konkrét jelentése</a> és haszna. A 64 bites rendszerek nagyságrenddel több memóriát tudnak címezni. Míg egy 32 bites rendszer által kezelt memória maximális mérete kb 3,5 GB amiből egy részt a rendszer fenntart magának, addig a 64 bitesé ezen messze túlmutat. Ezen a "virtuális memória" sem segít. Ahhoz hogy ennek konkrét hasznát lássuk több dolog is szükséges:<br /><br /><ul><li>Olyan hardver amibe gyors és sok memória rakható. Nem elég hogy DDRIII, az is fontos hogy ez az alkatrészt (az alaplap által is támogatva) <a href="http://www.pcu.hu/katalogus.php?a=termekek&szulo=328&limit=0">mekkora sebességen működik</a>. A DDRIII esetében az árkülönbség gyakorlatilag a sebesség függvénye. A gyorsabb memória alá drágább alaplapot kell venni ami ezt támogatja.<br /></li><li>Olyan mennyiségű memória megvásárlása, aminél már jelentősége van a 64 bites rendszerek ilyen irányú képességeinek. Ez minimum 4GB de inkább több. Ha több, oda kell figyelni hogy az alaplapban legyen elég foglalat a modulok fogadására. Érdemes későbbi bővítésre is gondolni, ez mindenképpen olcsóbb mint a modulcsere. Ha 4 modulos alaplapot veszünk, és veszünk bele 2x2 GB-ot, abból könnyen lehet később 4x2 GB. Az olcsó alaplapok csak 2 db modult tudnak fogadni.<br /></li><li><a href="http://www.64xsoft.com/">Olyan szoftverek használata ami ezt ki is használja</a>. Ez egy igen szűk terület ahol ennek konkrét haszna van, annak ellenére hogy szinte minden alkalmazásból készül manapság 64 bites verzió. Kérdés, hogy a későbbiekben lesz-e ezekből 32 bites verzió.<br /></li></ul>Így aztán egy irodai, adminisztrációs, könyvelési munkákra totál fölösleges a 64 bites rendszer, bár mind az Office 2010, mind az OpenOffice működik 64 bites rendszeren (utóbbi a 64 bites Java-n keresztül). Internetezés, böngészés, levelezés, teljesen megfelel 32 bites XP-n (vagy Win 7 32-n) is. Ahol ennek igen nagy jelentősége van, az a <a href="http://www.64xsoft.com/Multimedia/Multimedia-Editing-Software/">filmvágás/hangszerkesztés/filmeffektezés</a>, 3D, renderelés, és a <a href="http://www.64xsoft.com/Developer-Tools/Tools/">szoftverfejlesztés</a>. Ezeknek a programoknak már mind van 64 bites verziója, gyakorlatilag HD felbontású munka csak ezekkel lehetséges normálisan. A hangszerkesztésnél probléma lehet a régi 32 bites <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Virtual_Studio_Technology">VST</a> effektek (és VSTi hangszerek) alkalmazása, de ez is meg van oldva 32-ről 64-bitre konvertáló "bridge" programokkal, mint pl. a <a href="http://jstuff.wordpress.com/jbridge/">jBridge</a>. A városi legenda szerint erőforrásigényes DTP munkához alapvetően nem kell 64 bites rendszer. Eleve kizárólag a Photoshopnak van 64 bites verziója, amivel párhuzamosan, ha kell ha nem alapon települ a 32 bites is. A Photoshop mellett a multimédiás csomagban természetesen a Premiere és az After Effect is 64 bites (sőt ez a kettő CSAK 64 bites), de az Encore, Audioton, az nem, a Media Encodernek pedig beta verziója van 64 bitre, a többinek meg egyáltalán nincs. Ebből vannak is apró problémák.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">Kompatibilis-e visszafelé a 64 bites rendszer?</span><br /><br />Fő kérdés azoknak akik ragaszkodnak régi programjaikhoz és rendszerükhöz hogy a W7 <span style="font-weight: bold;">x64 telepítése után tudják-e majd azokat használni amiket korábban megszoktak</span>. Itt a fő kérdés a drivereket érinti. Van-e az alaplaphoz és az egyéb kártyákhoz 64 bites driver? Ha most veszünk hardvert az új rendszerre való áttérés miatt, akkor <span style="font-weight: bold;">lehetetlen mellényúlni</span>. Manapság gyakorlatilag minden újonnan beszerezhető eszköz 64 bites, beleértve a drivereket is. Lehet azonban olyan kiegészítőnk (korábbról), ami nem. A gépemben van egy <a href="http://www.emu.com/products/product.asp?product=9872">EMU 1212m</a> hangkártya. <a href="http://www.hs-online.com/hu/PCIe-hangkartya-483/1212M-PCIe-2795.html">Ez egy jó drága kártya</a>, 50e ft körül van a mai ára, és nincs hozzá hivatalos (gyári) Win7 x64 bites driver. Van viszont egy Vista x64 beta driver, ami remekül működik Win7 x64 alatt is. Ez nagy szerencse, mert ha nem lenne nem működhetne a kártya az áttérés után az új rendszeren. <span style="font-weight: bold; font-style: italic;">(A áttérés előtt ennek rendesen utánanéztem, lehetséges-e a kártyát W7 64 alatt használni)</span>. Ez előfordulhat más régi hardvereszközökkel is, és nem biztos hogy egy 64 bites áttérés miatt az ember komplett új gépet akar vásárolni. A driver mellett ehhez a kártyához kell egy <a href="http://www.emu.com/support/files/download2.asp?Centric=761&Platform=1">Patchmix DSP</a> nevű program is. Ebből nincs 64 bites. Nem is települ és nem is működik rendesen, csak akkor ha a telepítés kompatibilitását visszaállítom 32 bites XP-re. <span style="font-weight: bold; font-style: italic;">A W7 64 egyik nagy előnye, hogy a futtatott programok kompatibilitása visszaállítható a korábban megjelent 32 bites rendszerek szintéjére</span>. Ezt sokszor már a telepítés megkezdése előtt meg kell tenni. Ez gányolásnak tűnik, de legalább működik, és nekem nincs ezzel rossz tapasztalatom.<br /><br /><a href="http://3.bp.blogspot.com/-MwbK_t6WhfM/TjbpbvdgpQI/AAAAAAAAEG4/x9FqiaXSsXg/s1600/8-1-2011%2B19-57-54.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 258px; height: 320px;" src="http://3.bp.blogspot.com/-MwbK_t6WhfM/TjbpbvdgpQI/AAAAAAAAEG4/x9FqiaXSsXg/s320/8-1-2011%2B19-57-54.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5635948646506734850" border="0" /></a><br />Sajnos nem mindenhol. Lehetnek olyan eszközök és szoftverek amik nem működnek ezzel sem. A legnagyobb probléma a Java/.NET-en keresztül futó alkalmazásokkal van. Ezekből ugyanis nem mindig kompatibilis az előző verzió az új rendszerrel (és emiatt nem is települ) a régen megszokott program viszont nem mindig kompatibilis a Java/.NET új verziójával. Egy ilyenbe én magam is beleestem, <a href="http://www.klm32.com/KbdEdit.html">az XP alatt megszokott billentyűátíróm</a> egyáltalán nem működik W7 64 alatt, de maga a vele készített billentyűzet sem. Így nincs más hátra, <a href="http://www.kbdedit.com/">új program után kell nézni</a> ami kompatibilis és megfelel a másik helyett. <span style="font-weight: bold;">Az ilyen esetek nagyon ritkák</span>. Az esetek nagy többségében (amik a felhasználók jelentős részét érintik) az ilyen jellegű problémák vagy elő sem fordulnak, vagy a kompatibilitás visszaállításával megoldhatóak, vagy ha nem, akkor létezik már frissített kompatibilis program ami a régi helyett letölthető csak meg kell keresni.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">A Win7 64 biztonsága</span><br /><br />Bár minden rendszerről azt állítják hogy biztonságosabb mint a korábbi, nem érdemes ezekben megbízni. A rendszer gyártója nem fog vacakolni napi vírusadatbázissal, trójaikkal, adware/spyware stb...-vel, nem beszélve arról, hogy <a href="http://index.hu/x.php?id=inxcl&url=http%3A%2F%2Findex.hu%2Ftech%2F2011%2F08%2F01%2Fwindows_xp-n_tenyesznek_a_virusok%2F">ezek folyamatos frissítéséhez jogtiszta rendszer kell, ami otthoni gépeken ritka</a>. Szerencsére vírusirtó ügyben szinte mindenki maradhat a kedvencénél a 64 bitre való áttérés után is. Nekem a tűzfallal gyűlt meg egy kicsit a problémám, mert a <a href="http://www.lavasoft.com/products/lavasoft_personal_firewall.php">Lavasoft Personal Firewall</a> amit szerettem XP-n, nem működött. Új verzióját nem találtam (ezen a néven). Egy kis keresgélés után kiderült, hogy új néven, <a href="http://personalfirewall.comodo.com/">Comodo firewall</a>-ként (is?) működik tovább, ami kompatibilis az új rendszerrel - mert az eredetileg Finn Lavasoft Amerikába költözött (?). Az új tűzfal többet tud, és tudásával arányosan bonyolultabb is.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTF9XD6il4wVMxb8GG6IaSHyG9-erKann_qq99f3YhrfIxTHymzmK-ZDYvRGz_KA6gcuCXjQiwCwd5C7U_Sz9EJYlALYAmZMgpZZrOF30di1LfhFJzpYlwL8IdeoYHonPLuoMl1YuTOfU/s1600/8-1-2011+20-04-10.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 320px; height: 236px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTF9XD6il4wVMxb8GG6IaSHyG9-erKann_qq99f3YhrfIxTHymzmK-ZDYvRGz_KA6gcuCXjQiwCwd5C7U_Sz9EJYlALYAmZMgpZZrOF30di1LfhFJzpYlwL8IdeoYHonPLuoMl1YuTOfU/s320/8-1-2011+20-04-10.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5635950083723059282" border="0" /></a><br />Nagyon sok, már-már túl sok beállítás tartozik hozzá, amit próbálgatással lehet ideálisra állítani, hogy védjen is, de ne kérdezzen rá minden műveletre - tanuló módban. <span style="font-weight: bold;">Az ilyen öntanuló programokat a telepítés idején érdemes magas biztonsági szinten működtetni és elviselni a rengeteg riasztást és rákérdezést, majd a programok üzembe helyezése után alacsonyabbra venni a biztonsági szintet</span>. Nekem ez a páros (Comodo Firewall + Avast) remekül bevált.<br /><br />Az "egyéb" biztonsági kérdések is problémamentesen oldódtak meg. A <a href="https://addons.mozilla.org/en-US/firefox/extensions/privacy-security/">böngészőbe telepíthető</a> biztonsági megoldások, mint reklámblokkoló plugin, a Javaszriptek és Cookie-k blokkolása mind rendben működik, nem csak Firefox-ban hanem az Explorerben is. Bár tesztelésen kívül nincs értelme párhuzamosan használni a 2-3 böngészőt, ha netán belefut az ember valami inkompatibilitásba nem baj ha van a gépén egy hasonlóan beállított alternatíva.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">A telepítés utáni állandó biztonság</span><br /><br />A rendszer és a programok teljes beállítása és telepítése után van lehetőség arra, hogy az egészet tűzfalak és vírusirtók nélkül működtessük - erőforráskímélés miatt - igen nagy biztonsággal, úgy hogy <span style="font-weight: bold;">el sem lehet rontani még véletlenül (vagy direkt) sem</span>. Ehhez az kell, hogy a <span style="font-weight: bold;">munkákat </span>és azokat az elemeket amelyek változnak (pl. levelezés ha klienst használunk, gyakran változó beállításokkal üzemeltetett programok, stb...) <span style="font-weight: bold;">egy külön partícióra tegyük</span>. Magát az operációs rendszert és a telepített programokat az összes beállítással együtt védetté tudjuk tenni a népszerű és szinte minden rendszerre rendelkezésre álló és igen egyszerű <a href="http://www.faronics.com/enterprise/deep-freeze/">Deep Freeze</a> nevű programmal, aminek van egy teljesen egyedire szabható <span style="font-weight: bold;">Enterprise </span>verziója is. Ez a program a használat során engedélyez a védett partíciókon is mindenféle változtatást és műveletet - így akár kísérletezgetni is lehet a rendszerrel, akár meg is lehet fertőzni - <span style="font-weight: bold;">újraindítás után a rendszer védett része a korábbi állapotba kerül</span>. A munkáknak azért is kell egy védelem nélküli partíció, mert ha ez nem lenne, az összes mentésünk csak az újraindításig létezne.<br /><br />A Deep Freeze is csak részben "tökéletes" program. Egyrészt csak max. 2GB-os tárolókat támogat. Másrészt ha 4 vagy 4-nél több partíció van (ami extended partíciókkal simán lehetséges) akkor hibásan, 2GB-nál nagyobbnak látja a winchesterünket akkor is, ha az kisebb, és nem is települ. Ez a hiba a Deep Freeze ügyfélszolgálatánál érdeklődve is fennáll, elvileg dolgoznak rajta.<br /><br /><a href="http://2.bp.blogspot.com/-ObT82PWCtjo/TjbtAI-tFiI/AAAAAAAAEHI/lCAkHgrhAPA/s1600/8-1-2011%2B20-13-09.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 320px; height: 38px;" src="http://2.bp.blogspot.com/-ObT82PWCtjo/TjbtAI-tFiI/AAAAAAAAEHI/lCAkHgrhAPA/s320/8-1-2011%2B20-13-09.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5635952570367022626" border="0" /></a><br /><span style="font-weight: bold;">Csakhát van erre is konkurens megoldás</span> - mint mindenre -, ahol ez nem okoz gondot: a <a href="http://www.shadowdefender.com/">Shadow Defender</a>.<br /><br /><a href="http://1.bp.blogspot.com/-qBbOP9K72H0/Tjbth3EhQEI/AAAAAAAAEHQ/2gOqvGooQf8/s1600/8-1-2011%2B20-16-04.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 320px; height: 235px;" src="http://1.bp.blogspot.com/-qBbOP9K72H0/Tjbth3EhQEI/AAAAAAAAEHQ/2gOqvGooQf8/s320/8-1-2011%2B20-16-04.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5635953149675126850" border="0" /></a>Ezzel a programmal egy kicsit több lehetőségünk van a védelem beállítására, és emiatt bonyolultabb is mint a Deep Freeze, de bármelyik partíciót bármikor védelem alá lehet helyezni, és a védelem alatti partíciókból ki lehet zárni bizonyos könyvtárakat. Ez igen rugalmassá teszi a beállításokat, és egy igen bombabiztos védelmet állíthatunk be vírusirtók és tűzfalak nélkül is. <span style="font-weight: bold;">Ez a program nem érzékeny a partíciók számára és nem számolja rosszul ezek miatt a winchester kapacitást.</span><br /><br /><span style="font-weight: bold;">Segédprogramok</span><br /><br />Nem ússzuk meg a W7 x64 működtetését segédprogramok (utility-k) nélkül. Itt fontos az, hogy a <span style="font-weight: bold;">rendszert nem maga a rendszer rontja el idővel, hanem a sok telepített majd üzemen kívül helyezett alkalmazás</span>. Ezügyben a legveszélyesebb amikor a Start menübe és a Registry-be valamint a rendszerszolgáltatásokba bekerülnek olyan bejegyzések és shortcutok amelyek automatikusan indulnak.<br /><br /><a href="http://3.bp.blogspot.com/-Dp8KsY0uWVg/Tjbun_OHq1I/AAAAAAAAEHY/nKjFSnA4sck/s1600/8-1-2011%2B20-19-25.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 203px; height: 320px;" src="http://3.bp.blogspot.com/-Dp8KsY0uWVg/Tjbun_OHq1I/AAAAAAAAEHY/nKjFSnA4sck/s320/8-1-2011%2B20-19-25.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5635954354453719890" border="0" /></a>XP alatt ezügyben elég borzalmas volt a helyzet, ott a <a href="http://www.metaproducts.com/mp/Startup_Organizer.htm"><span style="font-weight: bold;">Startup Organizer</span></a> programot használtam, ami W7 x64 alatt nem igazán működött nálam. W7 alatt úgy látom kicsit javult a helyzet, <span style="font-weight: bold; font-style: italic;">kevesebb automatán induló bejegyzést helyeznek el az alkalmazások</span>. Az Office 2010 és a Visual Studio 2010 gyakorlatilag semmiféle automatán induló izét nem helyezett el sehol, és ennek így kéne működnie más esetekben is. Ezügyben a listavezető az Adobe csomagja. Ezeket természetesen ki kell irtani a telepítés után, erre kell egy program amiben van egy Startup Manager ami ezt kezeli. Nekem a legjobban a <span style="font-weight: bold;"><a href="http://www.yamicsoft.com/windows7manager/">Windows 7 Manager</a> </span>nevű program vált be erre, bár kipróbáltam a <a href="http://www.tune-up.com/products/tuneup-utilities/">TuneUp Utuilities</a>, <a href="http://www.avanquest.com/USA/software/fixit-utilities11-professional-146390">Fix-It Utilities</a> segédprogramokat is, ezek egyszeri beállításokra és egyszeri optimalizálásra jók, utána nem szükséges megtartani őket. Ezekkel egyéb kényelmi és gyorsító beállítások is lehetségesek.<br /><br /><a href="http://4.bp.blogspot.com/-lRaDoJoHdIU/Tjgo_o2PFBI/AAAAAAAAEH4/Uf9Lu50rw9s/s1600/8-2-2011%2B18-41-58.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 320px; height: 221px;" src="http://4.bp.blogspot.com/-lRaDoJoHdIU/Tjgo_o2PFBI/AAAAAAAAEH4/Uf9Lu50rw9s/s320/8-2-2011%2B18-41-58.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5636300007415944210" border="0" /></a>Nálam például alap hogy a W7 mindenféle csilivilijét alapból letiltom. Nem kell átlátszó menü, színes status bar, 3D, háttérkép, active desktop, mozgó és cserélődő háttérkép pedig végképp nem, stb... Régi kedvencen a programok rendezésére és csoportosítására, még a W95-ös időkből származó <a href="http://www.avanquest.com/USA/software/powerdesk-pro-8-trial-148537?meta=pc-utilities&cat=pc-utility-software=windows-desktop-software&lp=1&gclid=CMWigrvcrqoCFRYf3wodsF5gWQ">Powerdesk</a> Toolbar - amit sajnos nem fejlesztettek tovább az első kiadás óta - simán fut W7 x64 alatt, a <span style="font-weight: bold;">desktopot pedig nem használom arra hogy ott tároljak munkát, képet vagy programot</span>.<br /><br /><a href="http://2.bp.blogspot.com/-e6PCx-TZlks/TjbwXwiOz8I/AAAAAAAAEHg/qfxHD2XZ93g/s1600/8-1-2011%2B20-28-17.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 320px; height: 11px;" src="http://2.bp.blogspot.com/-e6PCx-TZlks/TjbwXwiOz8I/AAAAAAAAEHg/qfxHD2XZ93g/s320/8-1-2011%2B20-28-17.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5635956274656890818" border="0" /></a><span style="font-weight: bold; font-style: italic;">Ezek a dolgok sokat segítenek abban hogy a rendszer tisztán és emiatt gyorsan tartsuk úgy, hogy annak nem romlik az állapota</span> hosszútávon sem. Ha valaki szeretné a Desktop tisztántartása mellett Macintosh-t idéző Dashboard-al felszerelni gépét, annak ott van a <a href="http://www.stardock.com/products/objectdock/">Object Dock</a> nevű program amivel igen sokféleképpen lehet csoportosítani majdnem tetszőleges számú alkalmazást. Ez mindenképpen jobb és kényelmesebb mint a Start menü (ami egyébként sokat fejlődött az XP óta).<br /><br />Az automatán induló alkalmazások mellett, amik nagyrészt (jóval több mint fele részben) teljesen fölöslegesek, sajnos a rendszerszervízt is karban kell tartani. Ezt egy kicsit kockázatosabb, mert ennek állítgatásával esetleg el lehet rontani a rendszert magát is. És igen, van olyan a W7 x64-ben, amikor nem lehet rendberakni semmivel csak a teljes újratelepítéssel vagy a backup segítségével, de erre fel kell készülni - azaz backupokat kell csinálni amikor éppen használható állapotban van a rendszer, főleg ha első körben ismerkedik vele az ember és sokmindent kipróbál (mint én). A rendszerszervizbe olyan modulok épülnek be, amelyeket csak ideiglenesen használunk és a munka alatt teljesen fölöslegesek. Ezek nagyrészt szoftveres védelmek licencszerverei, és segédprogramok rendszerbe épülő programrészei. Ha a segédprogramot csak beállításra használtuk és nincs rá rendszeresen szükség, ezeket utána bátran le lehet tiltani.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">Tragédia esetére</span><br /><br />Mindenféle szoftveres elővigyázatosság ellenére is sérülhet a rendszer, akár hardverszinten is. Van ugyan "visszaállítási pont", de ezt nem szeretem mert sok esetben fölöslegesen és értelmetlenül működik, foglal egy csomó helyet, és pont a problémákat nem oldja meg ha kell. Tehát én ki szoktam kapcsolni. Hardveres probléma esetén meg egyértelműen nem működik. Ha a telepített és beállított rendszer ilyenkor is viszonylag problémamentesen vissza akarjuk állítani, a backupot kell használnunk. Ez arra is jó hogy egy másik gépre klónozzuk a gépünket. A Win7-be épített backup elég keveset tud, vagy az egész winchestert menti vagy semmit, és nekem voltak problémák a visszaállítással is (amivel trükközni kellett hogy sikerüljön). Ennek kiváltására jó megoldás az <a href="http://www.acronis.com/homecomputing/products/trueimage/index.html">Acronis True Image Home</a> nevű program, ami annyira beépül a rendszerbe, hogy gyakorlatilag leváltja a Windows saját backupját (és jól teszi).<br /><br /><a href="http://1.bp.blogspot.com/-dJjMfhQq6Fw/TjbxluJOjWI/AAAAAAAAEHo/dslukeNvDzY/s1600/8-1-2011%2B20-33-03.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 320px; height: 77px;" src="http://1.bp.blogspot.com/-dJjMfhQq6Fw/TjbxluJOjWI/AAAAAAAAEHo/dslukeNvDzY/s320/8-1-2011%2B20-33-03.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5635957614044941666" border="0" /></a><br /><a href="http://2.bp.blogspot.com/-_6QS6hSRLF8/Tjbx3hyXH8I/AAAAAAAAEHw/txseBnu-N5U/s1600/8-1-2011%2B20-34-39.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 320px; height: 246px;" src="http://2.bp.blogspot.com/-_6QS6hSRLF8/Tjbx3hyXH8I/AAAAAAAAEHw/txseBnu-N5U/s320/8-1-2011%2B20-34-39.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5635957919965454274" border="0" /></a>Ezzel a programmal rengeteg beállítás lehetséges, kihagyhatóak könyvtárak, és a visszaállításnál is sokkal több paraméter szerint lehet dolgozni. Mindenképpen egyszerűbb és biztonságosabb mint a Win7 saját backupja amellett hogy többet is tud.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">További apróságok</span><br /><br />Mint látszik, nekem a billentyűzetátíró kivételével sikerült minden régi programot és hardvert üzembe helyezni az új 64 bites rendszeren, még a nagyon régi Powerdesk Toolbar-t is. A kompatibilitás-varázsló a driverek és az interpreterre írt programok kivételével gyakorlatilag mindenre jó. A virtuális desktop nem csak a Win95-re írt Powerdesk-el működik, de ezzel párhuzamosan működnek a modernebb megoldások is, mint a <a href="http://www.otakusoftware.com/deskspace/">DeskSpace </a>és a <a href="http://www.otakusoftware.com/topdesk/">TopDesk </a>is. Akit idegesít, hogy a Win7 státusbárján nem látszik a netforgalom, <a href="http://www.itsamples.com/network-activity-indicator.html">letölthet egy ingyenes utility-t ami olyanná teszi a netkapcsolat jelzését mint amilyen az XP alatt volt</a>. Bár az igen régi (ugyancsak Powerdesk kiadású) <a href="http://www.sevenforums.com/software/29148-alternative-powerdesk-pros-dialog-helper.html">Dialog Helper nem működött</a> W7 x64 alatt, a <a href="http://www.hyperionics.com/files/index.asp">Filebox Extender</a> ezt is megoldja.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">Összefoglalva...</span><br /><br />Látható, hogy bár az egyes alkalmazások 64 bites működése és visszafelé kompatibilitása egy másik cikk témája lehetne, általánosságban elmondható, hogy a rendszer maga Win7 64 alatt stabillá és kényelmessé tehető. Az kétségtelen, hogy bizonyos esetekben rengeteget kell keresgélni és tájékozódni alternatívák után, de megéri, mert a mai lehetőségek és programok egyértelmű fejlődést mutatnak a 32 bites rendszerekhez képest. Akiknek a multimédiás vagy fejlesztői munka miatt a 64 bites rendszer megkerülhetetlen, nem fognak csalódni a lehetőségekben ha van türelmük megkeresni és beállítgatni az új rendszer alternatív és az XP-nél mindenképpen jobb megoldásait. Sok esetben viszont az áttérés még akkor is fölösleges, ha a használt programoknak van 64 bites változata.<br /></div>Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-54866721159537510812011-03-29T12:15:00.007+02:002011-08-01T20:58:55.839+02:00A jövő olvasnivalója: e-book vagy nyomtatás<span style="font-style: italic; font-weight: bold;">Szinte folytatva az előző bejegyzést, ismét a könyvolvasók/nyomdák összefüggéséről fogok írni, bár akkora felhajtás a kérdés körül, hogy már én magam is unom. Eredetileg nem itt jelent volna meg ez az írás, de ahol megjelent volna oda nem kell, így kicsit átírom bátrabbra mert ide jó lesz, bár az előző témát nem akartam folytatni mert minek. Annak ellenére sem, hogy szerintem fél év alatt sokat változott a helyzet. Nézzük hogyan, ha már elkészült a cikk, ne kerüljön kukába.</span><br /><br /><span style="font-style: italic;">Aktuális, és a kreatív szakmában sokakat foglalkoztató kérdés ma, hogy vajon átalakul-e a nyomdaipar, az előkészítés, a kiadványszerkesztés, vagy, hogy nagyobban szóljon, az egész „Gutenberg Galaxis”? Esetleg összeomlik, vagy csak átmeneti válságba kerül? Nehéz egy ilyen kérdésre még a folyamat elején (szerencsésebb helyeken közepén) egyértelmű választ adni, főleg mert az sem világos, vajon egy, az iparágat érintő folyamat elején vagyunk-e, vagy már valahol a közepén, esetleg a végén, ami visszavonhatatlanul átír mindent ami a nyomtatott kiadványokkal kapcsolatba hozható.</span><br /><br /><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold;">Párhuzamos galaxisok</span></span><br /><br />Bár néhány párhuzam távolinak tűnhet, nem egy olyan komplett iparág alakult át az utóbbi mindössze 15-20 évben akár több lépcsőn keresztül is, amire kezdetben senki sem számított. Sok példa között maradjunk a kreatív ipart érintő átalakulások példájánál, bár szinte bármit, a gépészeti és elektronikai tervezést, a 3D formatervezés egészét is ide lehetne sorolni. Az egyik ilyen párhuzam az analóg fotózás (filmezés) átalakulása digitálisra. Ez az átállás egyértelmű, és szinte befejezettnek tekinthető. Mint minden ilyennek, többféle hatása volt a háttériparra. Az igaz ugyan, hogy az analóg eljárások nyersanyagigénye megszűnt, nem kellenek filmek vegyszerek és papírok, de új alternatívák is nyíltak. Kell rengeteg digitális érzékelő lapka, memóriakártya, elektronika, informatika, ami ugyan nem vigasz azoknak, akik amiatt zárták be üzletüket (gyártósorukat), mert az analóg fotózásra szakosodtak, de az átalakulás az iparág egészére jó hatással volt. Hogy a fotózás ma a gép megvásárlása után gyakorlatilag ingyen van (a film és papírkép/dia előhívás szükségtelensége miatt), óriási pörgést eredményezett az egész iparágban, és ez a képi tartalmak mennyiségén és színvonalán is meglátszik.<br /><br />A másik hasonló történet, bár talán távolabb áll a kiadványszerkesztés világától, a hanghordozók átalakulása. A bakelit, majd a mágnesszalagos rögzítési és lejátszási technikákat teljesen felváltotta az informatika. A digitális zenei (és film-) tartalmak technikailag minőségromlás nélkül és korlátlan példányszámban sokszorosíthatóak, ez ezen a területen komoly válságot idézett elő, ellentétben a fotózás viszonylag fájdalommentes átalakulásához képest. Ennek a területnek az érdekessége, hogy már nem az első fontos átalakulását éli, amikor is az analóg (és nehezen vagy csak minőségromlással sokszorosítható) hanghordozókat/videokazettákat felváltja a digitális CD/DVD/Blue-ray. Mára a CD-t felváltotta az MP3, köszönhetően az MP3 lejátszók elterjedésének és kényelmes használhatóságának, a VHS videót a DVD, a PAL/NTSC rendszerű TV-ket és kamerákat a HD, a vonalas telefont a mobil, az analóg és digitális videoszalagot a memóriakártya, a valaha volt analóg A és B osztályú hangerősítőket helyett a lakásokban (de főleg a kültéri hangosításban) tisztán digitális elven működő fokozatok váltották fel.<br /><br /><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold;">A hagyományok ereje</span></span><br /><br />Bár jelentéktelen de megemlítem, hogy mind az analóg fotózásnak/filmezésnek, mind a bakelitlemezeknek/zenehallgatásnak vannak még ma is hardcore rajongói, akik nem voltak hajlandóak megbarátkozni a digitális átállással, és ez minimális szinten de fenntartja az amúgy mára kimúlt iparágat a gyártással és a minimális nyersanyagigénnyel együtt (beleértve például az elektroncsöveket is). Emellett is kétségtelen, hogy egy jóminőségű mai digitális berendezés szinte bármelyik területen lekörözi a volt analóg technikákat, csak szokás a drága analóg eszközöket olcsó digitálishoz hasonlítani, ahol érzékelhető ezek hátránya. Ezzel együtt a Kodak leállt a sikeres Chrome széria gyártásával, sok más leváltott területen is erőteljes a nyersanyaghiány és ezzel párhuzamosan magasak a nyersanyagárak, és bár még ma is adnak ki bakelit lemezeket, ezeket digitális technikával veszik fel.<br /><br /><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold;">A háttéripar tündöklése és bukása</span></span><br /><br />A két fenti példa közül kétségtelen hogy a zenei hanghordozók analóg-digitális átállása a zűrösebb kérdés, mégis, ez a szinte már lezárult folyamat hasonlít jobban arra, ami a kiadványszerkesztés ma még hagyományos háttériparára vár. Ennek a kérdésnek a legsarkalatosabb pontja a digitális tartalom minőségromlás nélküli korlátlan másolhatósága. De míg a hanganyagok előállítóinak vannak alternatívái: koncertezés/DVD film kiadások, stb... formájában, addig a szöveges tartalom szerzőinek/kiadóinak/terjesztőinek egyetlen bevételi forrása a kiadvány eladásaiból és/vagy reklámbevételeiből származhat. Éppen ezért a nyomdaiparban az átállásra való felkészülés különös odafigyelést igényel(ne).<br /><br />Miért is látszik úgy, hogy a nyomdaipar analóg része is „digitalizálódni” fog, hasonlóan sok más iparághoz. Ennek régóta rengeteg jele van. Egyrészt jelentősen csökken a nyomtatott tartalom példányszáma (egy kiadványra vizsgálva), és ezzel párhuzamosan a reklámbevételei/eladásai. Az írásos tartalom átköltözik az internetre, ahol az esetek nagy részében csak a reklámbevételekből lehet finanszírozni a fenntartási költségeket és a szerzőket, vagy egyszerűen nincs kifizetve a szerző. A háttériparban 1-1 munka példányszámának csökkenését a munkák sokfélesége egyelőre látszólag kompenzálja (talán jobb lenne, ha nem kompenzálná, mert akkor már foglalkoznának a problémával), de pont ez a kompenzáció okozhatja a későbbiekben a legnagyobb meglepetést.<br /><br />A háttéripar az egyes nyomdai munkák kisebb példányszáma miatt már így is rákényszerült a hagyományos nyomtatási eljárások felváltására digitális nyomdagépek formájában, amikkel akár egy példány is vállalható költségekkel legyártható szinte bármiből. A mostani változás gyökere azonban nem a kivitelezésből származtatható, hiszen ha úgy vesszük ez a folyamat már lejátszódott a digitális nyomdák előtérbe kerülésével, hanem a tartalom megjelenési formájának átváltozásából, amely átalakítja majd az iparág gyártáshoz kapcsolódó területeit. Itt tehát már bekövetkezett az a változás, ami a választék túlzott, átláthatatlanná váló bővülése és az egyes termékek példányszámának jelentős csökkenése mellett a hagyományos kiadási, terjesztési és gyártási folyamat fennmaradását veszélyezteti.<br /><br /><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold;">A tartalom megjelenésének megváltozása</span></span><br /><br />Amennyiben a szöveges (és képi) tartalom (multimédiával kiegészítve) átköltözik mobil eszközökre (tabletek, könyvolvasók, telefonok, internet), az a teljes háttériparra drasztikus hatással lesz, hiszen míg a kiadványt elektronikus formában is elő kell majd állítani, kinyomtatni és hagyományos értelemben terjeszteni már nem kell. A kérdés az, hogy vajon ez megtörténik-e itthon is. Az átállási folyamat nem csak világszerte viszonylag lassú, hanem területileg is jelentős különbségeket mutat. Míg itthon nem túl gyakoriak az egyébként már most is igen olcsó e-könyvolvasók (és e-könyvek), addig az USA-ban mára többen tájékozódnak elektronikus (digitális) formában mint papíralapú termékekből. Mára ott a reklámbevételek is megfordultak, elterjedtek az elektronikus könyvek (és újságok), és ezekből a választék is hatalmas. Az igaz, hogy ez nagyrészt az interneten megjelenő újságszerű tartalom okozza, nem az elektronikus könyvek és könyvolvasók.<br /><br /><span style="font-size:130%;"> <span style="font-weight: bold;">Hazai helyzet</span></span><br /><br />Nálunk a helyzet sokkal árnyaltabb. Egyrészt nem beszélhetünk sem az elektronikus könyvolvasók, sem a tabletek széleskörű elterjedéséről, digitális tartalom pedig ezekre csak elszórtan létezik. Komoly választék nincs, a szándék: hogy legyen, sem látszik, inkább csak próbálkozások, kísérletek vannak. Ez a fajta lemaradás látszólag életben tartja a hazai háttéripart (kiadókat, terjesztőket, nyomdákat), és ma elég nehéz azt megjósolni, vajon itt is megtörténik-e a tengeren túlon már szinte lezajlottnak tekinthető változás, és ha igen, mennyi idő alatt megy végbe. Egy onnan származó elemzés szerint, ott 6-7 év múlva már nem lesz számottevő mennyiségű papíron megjelenő tartalom, a mi régiónkra pedig 30 évet jósoltak. Ez természetesen változhat, hiszen ez csak a könyvolvasók elterjedésétől függ, nem magától a nyomdaipartól vagy a kiadóktól, ez pedig a fogyasztók nyitottságának kérdése, aminek alacsony szintje a hazai internet elterjedését és jelentősen késleltette. Ha a digitális tartalmak elterjedése a vártnál gyorsabban megvalósul nálunk is, egy több mint 500 éves iparág veszítheti el hirtelen (de nem váratlanul) a presztízsét. Ez az 500 éves múlt azért fontos, mert ekkora múlttal és a vele járó jelentőséggel sem a hanghordozók, sem a fotózás/filmezés nem dicsekedhet, ráadásul ezeknél az átállás új alternatívákat nyújtott a háttériparnak, ami itt nem várható. Éppen ezért lehetséges, hogy ez az átállás fog a „legnagyobbat szólni”.<br /><br /><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold;">A hazai szándék</span></span><br /><br />A hazai átállás legnagyobb akadálya a hazai kiadók és terjesztők azirányú szándéka, hogy az olvasás eszköze ne változzon meg. A magyar nyelvű legálisan megvásárolható digitális tartalom ma nevetségesen kevés, a másolásvédelmi rendszer miatt minden elterjedt és könnyen beszerezhető könyvolvasóval inkompatibilis, és pont annyiba kerül az e-könyv mint a nyomtatott. Ennek háttérében nyilván felfedezhető az, hogy a 4 legnagyobb könyvkiadó tulajdonában van a 2 legnagyobb terjesztői hálózat, amik fennmaradását jelentősen veszélyezteti az e-könyvek vagy könyvolvasók elterjedése. Ennek késleltetésére pedig legjobb módszer a magyar nyelvű tartalom hiánya vagy visszafogása, az árak magasan tartása.<br /><br /><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold;">Lesz-e szerző, és ha igen, milyen?</span></span><br /><br />A ma még nyomtatott termékeket gyártó/kiadó/terjesztő háttéripar összeomlása mellett még egy fontos velejárója lehet a digitális tartalmak elterjedésének, mégpedig a szerzők honoráriumának alakulása. Tudjuk, hogy a digitálisan másolható tartalmak letöltése/terjesztése itthon nem teljesen megoldott kérdés, minden tekintetben sok az illegális tartalom, maga a letöltés/sokszorosítás pedig nem is számít annak. Amennyiben a szöveges tartalom a jövőben úgy fog terjedni a könyvolvasókon, mint az mp3 formátum, nem lesz a szerzőnek bevételi forrása. Ha ez a kérdés megoldható lenne, a tartalom előállításának „monopóliuma” tovább gyengülne (bár az internet széleskörű elterjedése óta monopóliumról nem beszélhetünk). A digitális átállás egyik legfontosabb következménye a publikálás lehetőségének kiterjedése és függetlenné válása, hiszen amióta ez nem kerül pénzbe, ugyan olyan mennyiségi növekedés figyelhető meg a szöveges tartalmak, mint a fotózás (filmezés) esetében, de érzékelhető az igen jelentős mennyiségi növekedés a hanganyagok piacán is.<br /><br />Mindez felvet minőségi kérdéseket is. Nem gondolom azt, hogy a digitális fényképezés elterjedésével rosszabb képek születnek mint előtte, és azt sem, hogy az egyes zenei kiadványok eladott példányszám-csökkenését kompenzáló felmérhetetlenné duzzadt zenei választék nagyon sokat rontott volna a könnyűzene minőségén, sőt a csökkenő CD eladások kompenzálására igen színvonalas, érdekes és minőségi alternatívákat vezetett be a zeneipar. Az viszont, hogy bárki bármilyen stílusban bármiről bármit ingyen publikálhat, az nem tesz jót a megjelenő szöveges tartalomnak. A könyvek esetében igen kritikus pont lesz a szerzők megfizetése, hiszen ezekben nem lenne szerencsés reklámmal kompenzálni az eladásból kieső bevételeket. Az újságok/cikkek esetében pedig nem számíthatunk minőségi és független újságírásra, ha a csak lelkesedésből/próbálkozásból publikálók fogják kiszolgálni a tartalomra éhes piacot, vagy csak reklámbevételekre számíthatnak a szerzők. Látszólag megoldás lenne a hazai helyzetre, ha az internet előfizetésbe beépített jogdíjból kapnának az elektronikus könyvek szerzői, de mivel a letöltött/eladott/lemásolt példányszám itt nehezebben elszámolható mint a CD/DVD kiadványok esetében (sőt manipulálható), kérdés ez hogyan oszlana meg a e-könyv/cikk szerzők között. A másik hogy egy ilyen beépített díj erkölcsileg legalizálná az anyagok letöltését nem-legális forrásból, hiszen a célja is az, hogy az emiatt kieső bevételeket pótolja.<br /><br /><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold;">Lemaradás ismét</span></span><br /><br />Hogy ez a világ szintjén hogyan alakul, arról sok forrásból lehet tájékozódni, a hazai helyzet azonban ma mindenképpen „érdekes”. A hazai háttéripar nem hajlandó tudomást venni az esetleges változásokról, beleértve a nyomdákat és a kiadókat is, mintha arra nem lenne semmi esély (itthon). A leggyakoribb „szakmai” érvük nem más, mint a „Gutenberg Galaxis” 500 éves múltja, és hogy a mozit nem szüntette be a videó megjelenése. Természetesen lehetne ezt a két érvet is boncolgatni, de nem kell. Ahogy az analóg fotózást (filmezést) felváltotta a digitális, és ahogy a bakelit átállt CD-re majd a CD MP3-ra, úgy át fog állni bizonyos feltételek teljesülése mellett a szöveges tartalom is papír alapúról digitális képernyőre anélkül, hogy az ipar szereplői (nyomdák, kiadók, terjesztők) ebbe beavatkozhatnának. Kényelmesebb, olcsóbb, rugalmasabb, és ez szükségképpen magában hordja az elterjedés szükségszerűségét. Bár kétségtelen hogy a tartalom mesterségesen fenntartott hiánya és magas hazai ára érezhetően hátráltatja az elterjedést, a fogyasztó oldaláról megközelítve a kérdést, nem fontos hogy legyen a kiadók által terjesztett és managelt legális digitális tartalom a könyvolvasókra, mert ilyen már ma is bőven van, csak legális forrás nem lévén más forrásokból lehet ezekhez hozzájutni, aminek kikényszerítése a hazai kiadók, terjesztők és nyomdák öngyilkossági kísérlete. A háttéripar fennmaradásának és átalakulásának emiatt vannak feltételei, többek között a legális tartalom fizetős formájának elterjedése és elfogadása a szerzők honoráriuma miatt, hogy egyáltalán legyen értékelhető és megvásárlásra érdemes minőségű tartalom, és az eszközök ára, amelyek hazai viszonylatban már ma is olcsónak számítanak amennyiben nem tabletekben, hanem egyszerű könyvolvasókban gondolkozunk.<br /><br /><span style="font-size:130%;"> <span style="font-weight: bold;">Tablet-hiszti</span></span><br /><br />A tablet kérdésnek lehet még egy hátulütője, hogy a fogyasztók felismerik-e ezen eszközök gyakorlati hasznát (itthon is), vagy csak olyan divatcikk lesz belőlük, amiket birtokolni presztízst jelent, de funkcionálisan nem használják semmire (a benne rejlő lehetőségek ellenére sem). A tablet presztízse a megjelenésük óta nem egyértelműen mutat növekvő tendenciát számomra. Kezdetben még az asztali PC-k alternatívájaként emlegették őket, ma már döntetlenre állnak a netbook-al. Ez komoly visszalépés. Használhatóságában komoly korlát, hogy operációs rendszerük nagyjából a mobiltelefonokkal rokon, nem a PC-kel, így ha eltekintünk a kényelemtől még egy netbook használhatóságát sem érik el. A tablet divatcikk jellege, az iparági verseny ami a súlyra és a vastagságra korlátozódik, elriaszthatja a „hardcore” felhasználókat. Így kérdés, hogy a tablet piac egyáltalán eléri-e valaha azt a méretet, ami összemérhető a PC piac egészével, és az írott tartalom olvasásában mekkora lesz a szerepe. Ezzel együtt azt gondolom, a nyomdaipar és a terjesztői hálózat válságához nem kell tablet, elég az internet maga és az olcsó könyvolvasók széleskörű elterjedése minőségi, és megfelelő mennyiségű és áru tartalommal.<br /><br />Az átállásoknak eddig is voltak vesztesei. A hanghordozók esetében látványos vesztesek a kiadók és a terjesztők, és erre a sorsra juthat a komplett nyomdaipar is a szerzőkkel együtt, ha nem készülnek fel a máshol már szinte lezajlott (és megoldott) változásokra.<br /><br /><span style="font-size:130%;"> <span style="font-weight: bold;">Mek-mester (polihisztor) vagy kompetens szakértő?</span></span><br /><br />A változás az előkészítést is jelentősen átformálhatja. Amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek, (pl. a tartalom szerzőjét meg tudják majd fizetni a tartalom előállításáért cserébe), az előkészítoknek ki kell majd használni a papírt felváltó digitális berendezések új informatikai lehetőségeit, amik értelemszerűen messze túlmutatnak majd a papíralapú tartalom statikus formáján. Ez szinte magától értetődővé teszi a multimédiás tartalom elállítását vagy legalább minimális szintű szerkesztését, esetleg egyéb, pl. GPS alapú tartalomszolgáltatás beépítését a munkafolyamatba, interaktív reklámok, stb. Emiatt egy jövőbeli kiadványszerkesztőnek jelentősen megnőhetnek a „terhei”, sok program, sokféle tartalom feldolgozásának képessége, multimédiás szoftverismeret, programozás mobil eszközökre, internetre. Remélhetőleg, ha ez megvalósul, nem egy embertől várják majd az összes új technológiai részfeladat megvalósítását, ami sajnos lehetséges, mert ez manapság is érezhető jelenség, a negatív minőségi következményeivel együtt (bár megjegyzem hogy ez igencsak Hungarikum). Már ma sem lehet egymás mellé tenni egy hazai és egy nyugat európai kiadványt a szerkesztők (tördelők) túlterheltsége miatt, a netes szolgáltatások minőségében és használhatóságában érezhetően és látványosan rosszul állunk, de ha ez tovább fokozódik, nem lesz az elektronikus eszközökre élvezhető minőségű és mennyiségű magyar nyelvű tartalom. Polihisztorok helyett vertikális szaktudás alkalmazására kéne felkészülni az új feladatok sokrétűsége miatt, szétválasztani az összefonódó területeket és mindent megfelelő szakemberre bízni, így lenne elkerülhető hogy mindenhez kicsit értő mek-mesterek szerkesszék a jövő magyar nyelvű elektronikus kiadványait.<br /><br />Míg az előkészítést egy ilyen átállás nagyon pozitívan érinthet (több munka, több ember, többféle és bonyolultabb feladatok, gyakoribb frissítések), addig, ha a háttéripar nem figyel oda, csupán a hobbyból (megszokásból) papíralapon könyvolvasók, és a nyomtatott (nagyrészt csupán kültéri) reklámanyagok, dekorációk kivitelezésére fog korlátozódni a jelentősége, az is minimális példányszámban, és csak addig, amíg a kültéri reklámhordozók nem állnak át digitális táblákra. Ez nyilvánvalóan nem fog eltartani egy jóval több megrendelésre berendezkedett iparágat, ezért a már lejátszódott és még jövőben esélyes folyamatok hatására már ma fel kellene készülni tudásban és eszközben is. Az esélyes (de nem feltétlenül bekövetkező) folyamat fő kérdése az, hogy a tartalom előállítóját meg tudja-e az új rendszer fizetni akkor is, ha a tartalom digitális formában jelenik csak meg (és ezáltal másolhatóvá, letölthetővé válik). Ezek előállítása ma már technikailag sem probléma, amennyiben lesznek szerzők, úgy lesz tartalom is, kérdés ezek minősége és elfogadottsága. A hazai előkészítés és kivitelezés erre az egészre ma még semennyire sincs felkészülve, elveszíthetjük a minőségi szerzőket, és a polihisztorok alkalmazásával (a kiadványszerkesztők túlterhelésével) elveszíthetjük a minőségi kiadványok előállításának lehetőségét, kiábrándítva a piacot az új technológiából. A kérdés, hogy ez befolyásolja-e az eszközök és a velejáró előnyök elterjedését a fogyasztói oldalon.Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-65465735635970951342010-09-09T13:03:00.008+02:002010-09-10T17:43:57.522+02:00A halhatatlanság halála<span style="font-weight: bold;">Nem szeretnék visszaélni Asimov remek, 1955-ben íródott regényének címével, most mégis ez jut eszembe, mert a könyveket és egyéb kiadványokat érintő változásokról szeretnék írni. Szokásomhoz híven ismét megkongatom a vészharangot, mert válságban a nyomdaipar, sőt második válságban, amely most akár az előkészítést is érintheti.</span><br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://www.velunk.hu/images/user/Image/konyv_ajandek.jpg"><img style="float: left; margin: 0pt 10px 10px 0pt; cursor: pointer; width: 295px; height: 285px;" src="http://www.velunk.hu/images/user/Image/konyv_ajandek.jpg" alt="" border="0" /></a>Hogy ennek kapcsán miért a fenti cím jutott eszembe? A nyomtatás kialakulásával a könyvek szerzői vagy azok élő alanyai, akkora presztízsre tettek szert, ami kvázi halhatatlanná tette őket. A nyomtatás elterjedésével, a napilapok/magazinok korszakában ez a tendencia tovább nőtt, aki számított annak publikálnia kellett, akiről (rendszeresen) publikáltak az a köztudatba bekerülve szerzett magának örök hírnevet, pozitív vagy negatív értelemben egyaránt. A nyomtatott anyagok kiadása és készítése a múltbéli (és mai) diktatúrákban erőteljes ellenőrzés mellett (volt?) lehetséges, így a cikkek/könyvek alanyai csak egy igen kemény szűrő után válhattak közkincsé.<br /><br />A nyomdaiparnak jót tett a diktatúrák bukása, mind minőségi, mind mennyiségi értelemben. A mennyiségi fejlődés rengeteg munkát adott szerzőknek, tervezőknek, nyomdászoknak, mindamellett a megjelenés egyetlen módja volt egész addig amíg a TV/Rádió el nem terjedt, de ezek alapvetően nem veszélyeztették a nyomdaipar kétségtelenül központi szerepét.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://designer-info.com/Images/p36grid.jpg"><img style="float: left; margin: 0pt 10px 10px 0pt; cursor: pointer; width: 300px; height: 216px;" src="http://designer-info.com/Images/p36grid.jpg" alt="" border="0" /></a>A nyomdaipar első jelentős átalakulása a számítógépes kiadványszerkesztés elterjedésének idejére vezethető vissza. Ez az átalakulás kezdetben szinte csak javított a helyzeten. A nyomdászok és szerzők mellett az iparág már munkát adott informatikusoknak, informatikát használó nyomdai berendezések gyártóinak, szervizeknek. Mindamellett a tervezők megszabadultak attól a kötöttségtől, amit a hagyományos analóg technikák kényszerítettek rájuk, és szinte csak napilap és könyv formátumokban lehetett gondolkodni. Az iparág megjelenése felfrissült, bár a nyomdászoknak informatikai tudást kellett szerezniük, az nyomdászat informatikai hátterére nem lehet azt mondani hogy döcögősen indult volna, így az áttérés lényegében simán ment.<br /><br />A nyomtatott média az internet elterjedésétől kapta az első jelentős pofont. Egyrészt a publikálás kizárólagos lehetőségét elvette a szakmától, másrészt az interneten fellelhető anyagok nagy része fölöslegessé teszi azok nyomtatott megjelenését. Míg a kezdeti időszak érezhetően lendített a szaksajtó helyzetén azzal, hogy magáról az internetről jelenhettek meg nyomtatott kiadványok, szaklapok, cikkek, szakkönyvek, mintegy kontraszelekcióként ezen kiadványok célcsoportja paradox módon tért át az internetes információszerzésre és publikációra, amit úgy is felfoghatunk hogy nem csak elhagyták a nyomtatott anyagok piacát, hanem a megszerzett tudással konkurenciát teremtettek az egész iparágnak. Ez a helyzet napjainkig jelentősen javult az internet javára, és jelentősen romlott a nyomtatott anyagok szempontjából.<br /><br />Míg a nyomtatott sajtó egy részét gyakorlatilag elérte a végzete, a könyv népszerű műfaja még úgy ahogy tartotta a frontot, hiszen nem viszünk magunkkal computert sem egy nyaralásra, sem az esti olvasáshoz. Mindamellett hiába csökkentek a példányszámok, mivel ezzel párhuzamosan a választék nőtt, az előkészítéssel foglalkozók ebből nem éreztek sokat.<br /><br /><div style="text-align: left;"><div style="text-align: center;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://www.grafikdekor.hu/links/nyomtatas.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; cursor: pointer; width: 380px; height: 350px;" src="http://www.grafikdekor.hu/links/nyomtatas.jpg" alt="" border="0" /></a><br /></div>A hagyományos nyomdaipari tevékenységet nem is maga az internet alakította át, hanem az előkészítéssel kapcsolatos feladatok megváltozása, és a példányszám drasztikus csökkenése a választék bővülése mellett. A hagyományos analóg technikákat kisebb példányszámok miatt felváltja/felváltotta a digitális nyomtatás. Emellett el lehet mondani, hogy az előkészítést kiszolgáló háttéripar akár analóg, akár digitális rendszerben dolgozik, szinte 100%-ban hibatűrő lett. Ennek a hibatűrőségnek két következménye látható:<br /></div><ul><li>Nem lehet technikailag elrontani egy tervet mert a háttéripar röptében javítja.</li><li>Nincs szükség az előkészítés során sem ipari háttérismeretre, sem jelentős informatikai ismeretekre.</li></ul>Ennek egyenes következménye, hogy a végeredmény szempontjából bárki készíthet nyomtatott anyagot, minimális az esélye hogy végeredmény nem éri el a kívánt szintet. Így ma kijelenthető, hogy a tervezői/előkészítői szakma felhígult, viszont bekerülhettek azok, akik tervezés szempontjából képzettek és/vagy tehetségesek, de nem tudnak/akarnak informatikai kérdésekkel foglalkozni.<br /><br />Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a folyamatot azt mondhatjuk, hogy a szakma úgy változott, hogy:<br /><ul><li>Megszűnőben van az igény a klasszikus értelemben vett nyomdai tevékenységre, mert a publikáció kizárólagos lehetősége kikerült a szakma fennhatósága alól.</li><li>A tervezési/előkészítői tevékenységgel szemben a háttéripar hibatűrő lett, tehát nincs szükség informatikusokra sem.</li><li>A tartalomszolgáltatás mennyiségileg áttevődött az internetre.<br /></li></ul>Ez nagy érvágás mind a két területnek, hiszen a nyomdaipar szabályrendszerének ismerete már csak nosztalgiázásra jó, az előkészítéssel kapcsolatos informatikai kérdésekre pedig manapság nincs válasz csak az hogy "mindegy". Ez sajnos jelentős mennyiségű szakembert tesz fölöslegessé a szakmában, mindamellett a szakma technikai hátterét gyakorlatilag tanulni sem kell, mert nincs szükség mély háttérismeretre és a kiszolgáló iparággal való szoros technikai együttműködésre.<br /><br />Azt lehet mondani, hogy ma az operátor fő feladata a tervezés.<br /><br /><div style="text-align: center;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://www.stustake.com/wp-content/uploads/2009/12/Amazon-Kindle.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; cursor: pointer; width: 345px; height: 342px;" src="http://www.stustake.com/wp-content/uploads/2009/12/Amazon-Kindle.jpg" alt="" border="0" /></a><br /></div><br />Míg az előkészítéssel foglalkozó informatikai tevékenység átalakulását lezártnak tekinthetjük mintegy 5 éve, a kivitelezés egy újabb válság előtt áll. Ez pedig ez elektronikus könyv és lapolvasók elterjedése. Ennek a folyamatnak az elején tartunk, így nem lehet megjósolni ez hogyan és mennyi idő alatt megy majd végbe. De érdemes visszagondolni a mobiltelefonok nagyjából 20 éves rövid történetére, hogyan csökkentek az árak, hogyan bővültek a szolgáltatások, és hogyan váltotta fel a sima mobiltelefont a kézicomputer azaz az okostelefon, internettel és multimédiás szolgáltatásokkal, válaszható operációs rendszerrel, stb-vel.<br /><br />Belátható, hogy az elektronikus könyvolvasók elterjedése mindössze két dologtól függ:<br /><ul><li>Az árától</li><li>És a beszerezhető tartalom árától és minőségétől</li></ul>A könyvolvasók árai és minősége mára elérhetővé és elfogadhatóvá tették ezeket a berendezéseket, ami önmagában még nem lenne garancia az elterjedésükre. Az egyik legfontosabb kérdés az ezeken elérhető tartalom. Ezzel kapcsolatban pedig fontos momentum az, hogy a világ irodalmának nagy része (beleértve a magyar nyelvű tartalmakat is) már most is rendelkezésre áll, nagyrészt ingyenesen, amelyeket ezekre a berendezésekre szépen fel lehet tölteni. Nem kell 5 év, hogy a könyvolvasók kényelmetlenségeit, az üzemidőt, az olvashatóságot, a méretet, és az ezekkel kapcsolatos problémákat teljes egészében megoldják úgy, hogy ezek a berendezések egyre olcsóbbak lesznek közben.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://techgenie.com/wp-content/uploads/Tablet-PC.jpg"><img style="float: left; margin: 0pt 10px 10px 0pt; cursor: pointer; width: 380px; height: 340px;" src="http://techgenie.com/wp-content/uploads/Tablet-PC.jpg" alt="" border="0" /></a>Még egy párhuzamot hagy engedjek meg magamnak ezzel kapcsolatban. A mobiltelefonok (mobileszközök, kézicomputerek) és az informatika fejlődése a célberendezésektől az általános célú, bármire használható berendezések elterjedése felé mutat. Ez a fejlődési irány még nem egyértelmű a könyvolvasók/tabletek piacán, de valószínűleg az szükséges a továbbiakban, hogy ezek az eszközök egyre inkább ellássák egy hagyományos computer feladatát IS! miközben kényelmesen használhatóak maradnak méretben, súlyban, és üzemidőben.<br /><br />Ez a tendencia és ezek az eszközök belátható időn belül szinte teljesen felszámolhatják a világ nyomdaiparát, bár ha szabad párhuzamot vonni, vannak gyűjtők akik még ma is bakelitlemezeket vesznek, ha egyáltalán megjelennek néha limitált példányszámban. A hanghordozó eszközök ilyen átalakulása egy pillanat alatt történt, mindamellett a terjesztést és ezzel együtt az egész iparágat is átalakította. Ez várható a nyomdai kivitelezés területén is a könyvolvasók elterjedésével.<br /><br />Ezek mellett azt lehet(ne) mondani, a tartalom előkészítésére és megtervezésére akkor is szükség lesz, ha a kimenet csak a PDF-ig jut el, és nem kerül kinyomtatásra. Sajnos ennek is van alternatívája. Amennyiben a könyvolvasók az egyszerű tördeletlen szövegből képesek jól olvasható tartalmat generálni (és képesek) akkor nem lesz szükség előkészítésre sem. Az iparág rossz esetben szinte teljes egészében a magyar acélipar (és gépipar) sorsára juthat, vagyis nem lesz rá igény, csak most nem beszélhetünk majd helyi jelenségről. Meglehetősen sok jel mutat arra, hogy a tartalom ingyenességét már nem lehet feladni, hogy a publikáció lehetőségét már nem lehet visszaszorítani a nyomdaipar keretein belülre.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://www.wowdewow.co.uk/wp-content/uploads/2010/08/Kindle3_1.jpg"><img style="display: block; margin: 0px auto 10px; text-align: center; cursor: pointer; width: 600px; height: 400px;" src="http://www.wowdewow.co.uk/wp-content/uploads/2010/08/Kindle3_1.jpg" alt="" border="0" /></a><br />A nyomdaipar egészére olyan változás vár, mint amilyen változáson ment keresztül nemrég a zeneipar, és ez alapján talán könnyebb dolga van ennek az iparágnak, hiszen egyszer már lezajlott egy hasonló változás. Érdemes odafigyelni a megjelenő termékekre, azok elterjedtségére, használhatóságára. Az elérhető szöveges tartalom ennek megfelelően nem kevesebb lesz hanem több, nem kevesebbekhez fog eljutni hanem többekhez, viszont paradox módon az iparág egésze az előkészítéstől a kivitelezésig kevesebb embert tud majd foglalkoztatni.<br /><br />Maradjunk végül a zeneipar átalakulásának analógiájánál:<br /><ul><li>Az analóg tartalmakat teljes egészében felváltották a digitális tartalmak, amelyek minőségromlás nélkül másolhatóak. (Zene esetében a CD/DVD és MP3 stb..., szöveg esetében a PDF és e-könyv formátumok, stb...).</li><li>A publikálás már nem csak a kiadók joga és lehetősége, így egyre inkább háttérbe szorul a szerepük.</li><li>Nincs szükség szervezett terjesztésre, a tartalom kiadása és terjesztése függetleníthető a korábban kialakult gyakorlattól.</li><li>A termék előállítása már nem igényel jelentős tudást, gépparkot, befektetést és apparátust.<br /></li><li>Egyre inkább rendelkeznek a szerzők azzal a tudással és informatikával, amellyel a saját tartalmukat elő tudják állítani és terjeszteni/értékesíteni tudják mindenféle közbenső csatorna kihagyásával.</li><li>Kell egy olyan eszköz, ami minőségben, kényelemben és érzetben felváltja az analóg tartalomhordozó eszközöket. Ez is megszületett, az elterjedésére kell még várnunk egy cseppet.<br /></li></ul><br />5 év múlva olvassuk el újra ezt a cikket :)Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-79069097507006833552010-08-29T10:42:00.006+02:002010-08-29T17:15:08.765+02:00Adobe CS5 testközelben - nyomda és multimédia<span style="font-weight: bold;">Eltelt egy kis idő a program megjelenése óta, és ha nem is teljes körűen, de nem "hirtelen halál" jelleggel kialakult véleményemet szeretném most leírni, ugyanis változtak az első benyomások, mégpedig pozitív irányban. Ezzel együtt nem tudok egy-egy programról hosszan írni, ezért egy cikkben foglalom össze a máig kialakult véleményemet.</span><br /><br />Mint említettem, <span style="font-weight: bold;">pozitívan változott az első benyomás</span>. A kezdeti csalódásnak több oka is volt, egyrészt a <span style="font-style: italic;">3-as és 4-es verzió között fellelhető kevés újdonság</span>, hibajavítás szerű módosítások, rengeteg kamu újítás. Emiatt azt gondoltam, hogy a 4-es 5-ös között is legfeljebb egy about box cserét tudnak majd felmutatni pár kamu újítással programonként. A másik problémám a Photoshopból kimaradt <span style="font-weight: bold;">PatchMatch </span>algoritmus volt, amit a Youtube-n a CS5 kulcsszóra még mindig az első helyen láthatunk. Nem világos azóta sem, <span style="font-style: italic;">miért kell ekkora csalódással szembesíteni a felhasználókat</span>, miért kell az érdeklődőket ezzel kapcsolatban szakmai beszélgetésekre, félórás kutatásokra kényszeríteni, hogy kiderüljön az Adobe csinált kamu-kampányt vagy én vagyok a hülye és nem találom. Előbbi :))).<br /><br /><span style="font-weight: bold;">Telepítés</span><br /><br />Kezdjük a telepítéssel. Kár azt gondolni, hogy van olyan szoftver, amiből csak jogtiszta verziók kerülnek fel a gépekre. Bár az Adobe egyre inkább nehezíti a fekete példányok telepítését és aktiválását, a jogtiszta példány sem települ minden esetben a gyári DVD-ről, legtöbbször a programot a winchesterre másolva lehet csak felrakni, ez pedig igen komoly gagyifeelingel indítja a becsületes felhasználót (letöltött verziónál megspórolható a másolás). Ez több óraig is eltart, mert a DVD-re ISO-ban program tömörítve is több mint 9GB, kibontva pedig 25GB. Jó lenne megszabadulni végre ettől a DVD másolásos dologtól főleg a jogtiszta példányoknál.<br /><br /><span style="font-style: italic;">A telepítő ennek ellenére is folyamatosan javul</span>, már nem kell registry-t buherálni ha le kell szedni és vissza kell tenni, nem kell az előző verziót eltávolítani, részenként lehet üzemen kívül helyezni és újrarakni bármit, és bármilyen hosszú útvonalra hajlandó települni a program, ami a korábbi verziókhoz képest mindenképpen előrelépés. <span style="font-weight: bold;">Kisebb teljesítményű gépekre is felmegy a figyelmeztetés után</span>. Ezzel együtt a telepítés még mindig több órás elfoglaltság. Egy új korlátozással is számolnunk kell, <span style="font-style: italic;">a filmes programok (Premiere, After Effects) csak 64 bites operációs rendszerre mennek fel</span>. Ez egy kicsit necces hogy esetleg rendszerújratelepítés kell ezek miatt, jó lenne ha lenne 32 bites verzió is azoknak akik erre nem hajlandóak.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">A telepítéskor ismét kéretlenül épül be a rendszerbe rengeteg fölöslegesen induló modul</span>, automata updatek, gyorsítók, pre-loaderek, aktiválók, stb... Főleg PC rendszereken mára mindenki használ tűzfalat, <span style="font-style: italic;">kellemetlen hogy a telepítés első lépése az, hogy a telepítő az Internetre kapcsolódna</span>, és ezt még utána rengetegszer megpróbálja. Egyébként is paranoid a világ, nem tesz jót az ilyesmi a fogyasztói bizalomnak.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">Photoshop</span><br /><br />A telepítés után (ami többször is simán lefutott szinte tetszőleges konfigurációkon tetszőleges variációkban) nézzük a programokat, amik <span style="font-weight: bold;">stabilak</span>, és azt lehet mondani, hogy első körben is hibátlanul működnek. Kétségtelen, hogy a csomag népszerűségi sorrendjében első az idén 20 éves Photoshop.<br /><br />Ez a program a CS4-esel való összehasonlításban kicsit csalódás. Most már hosszabb távon használva is <span style="font-style: italic;">mindössze egy jelentős és jól használható újdonságot látok benne</span>, és két másikat amiket érdemes megemlíteni, de nem igazán érdekesek, vagy nem igazán működnek jó. <span style="font-weight: bold;">A jelentős ÉS jól működő újdonság a "Refine Edge"</span> amit eldugtak, úgy tűnik ők sem bíztak benne, de ez nem csak jól sikerült, hanem végre nagyon is ideje volt egy univerzális szelekciót könnyítő megoldásnak a programban. Nincs is mit mondani róla, zűrös helyzetekben is jó, elfelejthetjük a szelekciót segítő plugineket, az Extract-al az élen, a channel-t is. Ezután már tényleg csak az automata alak- és tárgyfelismerés jöhet.<br /><br /><span style="font-style: italic;">A két másik újdonság inkább játékszernek jó</span>. A Puppet Warp az egyik, csodálkoznék ha sok dolgom lenne vele, de ez legalább jól működik, betölti a funkcióját, de azon kívül hogy megmutatjuk a kezdőknek semmire sem jó.<br /><br /><span style="font-style: italic;">A másik a Content Aware Fill</span>. Ez egy nehéz ügy, mert ezzel van telekürtölve az Internet, ezernyi példa van képként a fórumokban és a Youtube-n, <span style="font-weight: bold;">a gyakorlatban mégsem használható</span>. Egyrészt <span style="font-style: italic;">csak tárgyak eltüntetésére való</span>. Ritka dolog az a MUNKA során, hogy egy rendes képből valamit konkrétan el kell tüntetni. <span style="font-style: italic;">Bohóckodni persze jó vele, kérdés ki a célcsoport</span>. A másik, hogyha a tárgy körül, netán közvetlen környezetében más is van mint a tárgy helyére feltöltendő terület, <span style="font-weight: bold;">akkor a végeredmény használhatatlan</span>. Folyamatos árnyalatokkal, színátmenetekkel, nem tud mit kezdeni. Ebben semmi tartalomérzékenység nincs, egy sima automata Clone Stamp, ami elég gagyin működik. <span style="font-weight: bold;">Paraméterezni sem lehet, bár a tárgy körüli szelekció alakja kiszámíthatatlanul befolyásolja a végeredményt, de ez nem paraméter</span>. Lényegében semmire sem jó, amire meg mégis, azt simán meg lehet oldani még minimum 3 másik eszközzel is (Clone Stamp, Healing Brush eszközök, stb...).<br /><br />Nem tudom kinek hiányzik egy ilyen programból a döcögős és simán behalásra hajlamos <span style="font-weight: bold;">3D</span>, a <span style="font-weight: bold;">filmeditálás </span>lehetősége, nem is tudom ezeket az újdonságok sorába kell-e sorolni vagy csak görcsölés azoknak akik csak próbálkoznak tudatos grafikai tervezés helyett. Nem az igazi egyik sem, inkább hiányérzetet szül mint azt az érzést hogy nagyon a helyén van a dolog, a végeredmény is inkább vicces mint hasznos.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">Mindezek mellett is szép számmal vannak a Photoshop-ban olyan apróságok, mik tovább könnyítik a munkát</span>. Több layer egyidejű effektezése, szelekciók körvonalának utólagos módosítása, javulás a HDR és a Panoráma képek kezelésében és készítésében. Bár a Panoráma képek készítése egyértelműen javult, nekem sikerült belefutni egy olyanba amit a CS4 jobban összerakott mint a CS5. A HDR kétségtelenül jobb, de még mindig össze sem hasonlítható azzal amit az erre szakosodott programok tudnak, vagyis a HDR még mindig a használhatatlan kategória azoknak akiknek ez valóban szívügye. Javult (illetve bővült) az objektívhibák, képzaj kezelése (akár a hiányzó analóg zaj növelése is! :), de ez olyan, hogy <span style="font-weight: bold;">legyen jó a nyersanyag, nem utólag javítgatjuk</span> (vagy rontjuk). <span style="font-weight: bold;">A zajcsökkentés végeredménye továbbra sem kielégítő profi munkákhoz.</span><br /><br /><span style="font-style: italic;">Mindamellet nehéz egy 20 éve piacvezető programba olyan újdonságot tenni, amire az iparág is felkapja a fejét, nem csak a hobbysták vagy kezdők. Ez most hosszú idő után sikerült, igaz meggyőződésem hogy kizárólag a "Refine Edge" funkcióval</span>. A többit lehet szeretni vagy utálni, de mindenképpen az inkább jópofa mint hasznos kategóriába tartoznak, ha nem lenne sem hiányozna senkinek. A Photoshop következő nagy dobása a PatchMatch algoritmus lehet, másra nem látok esélyt, és mivel ezt már meglengették előttünk joggal várjuk is. Pár dolog után szinte erősödött a hiányérzetem, az például rendben van hogy az Adjustment panelt kapott, de miért nem őrzi meg a beállításokat layerenként?<br /><br /><span style="font-weight: bold;">InDesign</span><br /><br /><span style="font-style: italic;">A három nyomdai program közül talán az Indesign az, amelyiknek sem alternatívája, sem konkurenciája nincs a QuarkXPress öngyilkossága miatt</span>. Sajnos rég került ebbe a programba igazi újítás, a CS2 óta csak ráncfelvarrást láthattunk. Nem úgy mint a mostani CS5-ös verzióba. Bár amióta a kiadványszerkesztő Word-táblázat kompatibilis, nehéz olyan dolgot mondani, amit minimális kerülőúton nem lehet megcsinálni, ennek ellenére <span style="font-weight: bold;">a CS5-ös Indesign igazi és fontos újítások tömkelegét hozta a tördelőknek</span>.<br /><br />Ha a jól használható és fontos újításokat kellene felsorolni, nehezen tudnék igazi sorrendet felállítani. <span style="font-style: italic;">Nekem legjobban a címsorok több hasábon át történő folyatása tetszik</span>, ami paragraph style-be foglalható, és <span style="font-style: italic;">a program simán áttördeli a szöveget úgy hogy az jó legyen</span>. Eddig a hasábokon átmenő címek miatt nem csak szövegdobozt kellett húzni, hanem újra kellett gondolni a törzsszöveg folyatását is az új körülményeknek megfelelően. Ennek most vége, se szövegdoboz nem kell, se újrafolyatni nem kell a szöveget.<br /><br />Talán második helyen említeném a <span style="font-style: italic;">több különböző oldalméretet</span>. Borítóterveknek, kihajtható hirdetéseknek remek megoldás, lényegében mindent tud amire ilyen szituációban szüksége lehet a tervezőnek. Következő hasznos újítás, hogy nem csak a dobozok, hanem <span style="font-style: italic;">a dobozok közötti távolság is fixen tartható</span>. Mindezt leírni bonyolultabb mint megvalósítani, kapunk rá egy külön eszközt, amivel a dobozok közötti üres részt tudjuk kezelni, zseniális. Ha már doboz, <span style="font-style: italic;">a dobozok sarkait egérrel tudjuk kerekíteni</span>, ha kell bármelyiket eltérő mértékben vagy egyformán, sőt ha kell másféle formával. Időszerű volt mind az egérrel kerekítés, mind az hogy rajzolás nélkül lehessen másféleképpen alakítani a dobozok sarkait, ha kell számokkal pontosan, ha kell egérrel szemre.<br /><br />Több aprósággal is találkozhatunk. Például <span style="font-style: italic;">ha képet akarunk a dobozban transzformálni, már nem kell a fehér nyílhoz nyúlni</span>, elég a feketével a közepébe kattintani. A <span style="font-style: italic;">fotó metaadatait bekérhetjük egy szövegdobozba</span> amit a fotóval csoportba foglalunk. Így <span style="font-style: italic;">megjelenhet mintegy automata képaláírásként a fotós neve</span>, a helyszín, az exponálás technikai adatai, az elérési útvonal tetszőleges foldere, és még számtalan más hasznos adat. <span style="font-style: italic;">A Story Editorban gyakorlatilag megjelent a Word ismert korrektúra funkciója</span>. Hasznos a panel formájában megjelenő <span style="font-style: italic;">Mini Bridge</span> a nyersanyagok behozatalához, a Control Paletta apró újdonságai, az Object States panel. Úgy érzem <span style="font-style: italic;">sikerült tökéletessé tenni az Illustratorban megjelent, de kezdetben roppant idegesítő Smart Guides funkciót </span>is, ami nem csak alapból jó, hanem paraméterezhető is. Preferences lett a képek importjánál a képek méretének, aránytartásának, dobozhoz való viszonyának alaphelyzete. Ezekkel <span style="font-style: italic;">rengeteg kattintást spórolhatunk</span> újra, könnyebb, egyértelműbb lehet a munka, állítgatás, pozicionálás helyett a tervvel tudunk foglalkozni.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">A sok hasznos és fontos újítás mellett igen nehéz lenne elmarasztalót írni a CS5-ös Indesign-ról</span>. Ha kötekedni akarnék megemlíteném hogy a Paragraph Style Nested Style panelje fölöslegesen bővült egy Nested Line kerettel, hiszen ez beépíthető lett volna a meglévő Nested Style-ba is, igaz akkor üresen maradt volna a keret legalja :). <span style="font-style: italic;">Engem igazán zavar az automata oldalbeszúrás- és törlés</span>, amit ugyan ki lehet kapcsolni, de telepítés után bekapcsolt állapotban van.<br /><br />Úgy gondolom az Indesign abban, ahogy egy programnak ki kell szolgálnia egy iparágat, most előrébb jár a másik két programnál. Egyébként is voltak a programnak előnyei pl. az Illustratorhoz képest (színkezelés, effektezés területén) ami eddig is fura volt, de most még furább :). <span style="font-weight: bold;">Tördelőknek az áttérés igencsak ajánlott.</span><br /><br /><span style="font-weight: bold;">Ilustrator</span><br /><br />A 3 program közül talán az Illustrator az egyetlen aminek problémát okoz a CorelDraw elterjedtsége. Kétségtelen hogy a Corel többet tud, a külsősök és az otthoni felhasználók szeretik és használják, a DTP-s munkahelyek viszont utálják, mert nincs meg nekik, nem kapják meg az Adobe CSx csomagokban, és az Illustrator sem kompatibilis a Corel-es formátumokkal. Ezzel együtt érthető a kreatív szakma idegenkedése az egyetlen konkurenciától. Az Illustrator elsősorban kreatív, szinte Photoshop-ot megszégyenítő könnyedséggel és minőségben tudunk benne rajzolni, tervezni, és bármit megoldani pár lépésben ami rajzszerű vagy grafika.<br /><br /><span style="font-style: italic;">A program fő újítása a perspektivikus rajzolást segítő segédvonal-háló</span>, amit eddig is meg lehetett oldani egy kis plusz munkával, mivel bármi segédvonallá alakítható a programban utólag. Most viszont a perspektívát úgy alakítjuk az egérrel ahogy kedvünk tartja, és valóban megkönnyíti az ilyen jellegű rajzolást.<br /><br />A többi bővülés már olyan lehetőségeket ad, amik vagy eddig is megvoltak, vagy eddig is elegendő volt belőlük. Bővültek az ecsetek, hogy még inkább a Photoshop-ban érezzük magunkat :). Ebből talán a legérdekesebb az az ecsetfajta, amelyik nem körvonalra illeszti az ecsetformát, hanem két körvonal közé zárja azt. <span style="font-style: italic;">Elkésett ráncfelvarrás az, hogy az effekteket végre nem 50dpi felbontással számolja a ki a program</span>. Hasznos hibajavítás :), hogy a szaggatott vonalakat átszámolja a program úgy, hogy <span style="font-style: italic;">a rés (gap) ne a sarokpontokra essen</span>. Ezzel együtt tetszőlegesen transzformálhatóak a vonalvégződések és maguk a vonalak is, úgy, hogy változik a vastagságuk vagy a méretük. Festhetünk háttérmintával, és van változó színű ecsetünk is (a változó vastagságú, és a kijelölt szimbólummal festő ecset mellett). Kaptunk egy Shape Builder nevű eszközt, ami a Live Paing "B" változata, pár alkalommal talán meggondolandó melyiket érdemes használni, ha már két eszköz van ugyan arra. A függőleges eszközsor 3 kis gombbal bővült, ami ugyancsak nem hoz semmi újdonságot, de hasznos beállításokat tesz lehetővé. <span style="font-style: italic;">Eldönthetjük hogy egy készülő objektumot egy meglévő alá, felé, vagy bele akarunk-e rajzolni</span>. Az alá/felé az egyértelmű, a bele egy sima automata maszkolás.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">Multimédia a CS5-ben</span><br /><br />Elvileg külön cikket kéne szánnom a multimédiás fejlesztéseknek, de nem megy. Azon kívül hogy a filmvágás/hangszerkesztés 64 bitesre bővült, lecserélték a rendering engine-t, <span style="font-style: italic;">igazából nem történt lényeges bővülés a programok funkcióválasztékában</span>. A Premiere újításai funkcionálisan megfoghatatlanok, gyorsabb, kisebb erőforrásigény, nagyobb kompatibilitás, együttműködés a konkurens programokkal, többek között a Final Cut-al is.<br /><br />Az After Effects a 64 bites módon túl új effekteket, retusálóeszközöket, és auto-keyframe módokat kapott. Mi mást is várhatnánk ettől a programtól, amikor magát a vágást a Premiere-ben kell elvégezni?<br /><br />Az Encore olyan szinten nem fejlődött vagy változott, hogy simán felment a 32 bites rendszerekre is. Reméljük semmit nem kapott vissza a CS3 verzióból, így reménykedhetünk benne hogy legalább alapszinten használható maradt.<br /><br /><span style="font-style: italic;">A Soundbooth mindig is inkább vicces volt mint hasznos</span>, kevés olyan dolog van amit a Premier hangsávján ne lehetne megcsinálni és Soundbooth kell hozzá, amit meg nem lehet ott megoldani, ahhoz a Soundbooth is kevés. De legyünk toleránsak, tegyük fel hogy kizárólag egy riportfilm hangsávját kell rendbe tenni amikor elmegy mögöttünk a villamos, és <span style="font-style: italic;">arra talán jó lenne ha a programban letisztázták volna a VST hostot</span>. Ez a VST host a program gyengéje, az utóbbi verziók óta semmilyen előrelépés nem történt ez-ügyben, így vagy elegendőek a Premiere effektjei, vagy nagyon meg kell válogatni mit használunk a hangsávon.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">A multimédiás csomag a nyomdai csomaggal ellentétben jelentős alternatívával illetve konkurens termékkel "küzdene", ha az Adobe ezt komoly fenyegetésnek venné</span>. A Magix, a Final Cut és a Vegas/DVD Architect film ügyben, ha a Soundbooth-ot komolyan vesszük, akkor pedig felsorolni is nehéz mennyi programot vehetünk figyelembe a hangszerkesztés alternatívájaként. Mindamellett kétségtelen, <span style="font-style: italic;">ha valakinek egyszerű filmes, vagy webes multimédiás munkája van, az Adobe ilyen célú programjai nagyon is megfelelnek pont a webes/flashes integráció és egymással való kompatibilitás miatt</span>. A programok gyakorlatilag mindennel kompatibilisek, <span style="font-weight: bold;">a csomag egyetlen export modult használ a kimenet kezelésénél</span>, az Adobe Media Encodert, ami remek megoldás mert kétségtelen hogy sok programot kell kezelni különböző nyersanyagokkal és kimenetekkel, de még mindig van hiányérzetem ezzel kapcsolatban, mert <span style="font-style: italic;">maga a modul nem tud eleget</span>. Ha ezeket megoldják, akkor egy csapásra megoldották az összes programban, ami sokat könnyít a többféle kimenettel és nyersanyaggal dolgozóknak.<br /><br /><span style="font-style: italic;">Az Adobe csomag multimédiás programcsomagja a profi felhasználók körében nem örvend teljes elfogadottságnak</span>. Nagy teljesítményű gépen is gyakran lassú, instabil, elszállós és bizonytalan, a kimenet néha nem elég jó, és nem elég kompatibilis. Sok olyan bosszantó jelenség van, amit a konkurens programok nem produkálnak. <span style="font-style: italic;">Amellett kérdés, hogy az igen sok helyet és erőforrást igénylő, hangot szöveggé alakító modult használja-e egyáltalán valaki miután egyszer kipróbálta?</span> Az tény, hogy ez a csomag minden multimédiás programcsomagok legbarátságosabb, legkönnyebben kezelhető felületével rendelkezik, de a használatuk során felmerülő hibákat a kiadás előtti teszteléssel kellene felderíteni nem pedig az about box mutációival.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">Összefoglalva</span><br /><br /><span style="font-weight: bold;">Összességében a CS5 csomagban számomra óriási meglepetés az Indesign</span> jelentős és hasznos bővülése, remek alkalom a váltásra azoknak akiket a CS4 nem győzött meg és maradtak a CS3 verziónál. <span style="font-weight: bold;">A Photoshop azoknak hoz igazán hasznos újítást, akiknek gyakran van zűrös szelektálni valójuk</span>. Az <span style="font-weight: bold;">Illustrator elsősorban a perspektívában és a Wacom pados rajzolásban gondolkodóknak kedvezett</span>. A <span style="font-weight: bold;">multimédiás csomag inkább hátterében fejlődött mint használhatóságában és funkcionalitásában</span>, hogy kizárták a 32 bites operációs rendszereket ez nem biztos hogy jó ötlet volt, főleg annak fényében nem, hogy vannak konkurens programok bőven amik mindkét rendszeren kompatibilisek.Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-59761918844293888992010-04-19T09:11:00.015+02:002010-04-29T21:08:58.066+02:00Az Adobe CS5 újdonságai - nyomdai csomag<span style="font-weight:bold;">Elhamarkodtam az <a href="http://cikkportal.blogspot.com/2010/04/mit-varhatunk-az-adobe-cs5-csomagtol.html">előző bejegyzésem</a>. A CS5 csomag gyakorlatilag nem, vagy alig tartalmaz említésre méltó újítást a nyomdai előkészítésben dolgozóknak, ez főleg ahhoz képest érdekes, hogy az iparág azért nem fagyott be teljesen, a digitális fényképezés a mai napig alakul és fejlődik, a képfeldolgozás grafikakészítés és tördelés még elektronikus kimenet esetén is egyre komplexebb feladatok elé állíthatja a designereket. A csalódást tetézi, hogy a <a href="http://www.youtube.com/watch?v=dgKjs8ZjQNg&feature=player_embedded">youtube-on elterjedt CS5 videók egyik legnépszerűbbike csak elméletileg létezik</a> mint algoritmus (<a href="http://www.adobe.com/technology/graphics/patchmatch.html">PatchMatch</a>), a programban nyoma sincs hasonló funkcióknak még letölthető (megvehető) pluginként sem. Statisztikailag a CS5 csomag 1 új programot (Flash Catalyst), 4 új online szolgáltatást tartalmaz, a meglévő programok között pedig 250 újdonságot oszthatunk szét.</span><br /><br /><span style="font-weight:bold;">Általában a csomagról</span><br /><br />A <span style="font-weight:bold;">programcsomag egészét tekintve</span>, fejlődés történt az arra alkalmas programok festő képességeiben. Új ecseteket kapott a Photoshop és az Illustrator. A Photoshop esetében bár elég sok ötletem volt a fejlődési irányt tekintve, a 3D funkciók bővültek újabb lehetőségekkel. A Photoshop CS5 három említésre méltó komoly újdonságot tartalmaz, abból kettőnek látom igazán hasznát. Az Indesign nyomdai tördelőknek szánt részében lehetővé válik a több különböző oldalméret alkalmazása, és az objektumok könnyedebb igazítása, távolságtartása, alakítása (sarkok lekerekítése) változott. Bár a többféle oldalméret "szabálytalannak" tűnhet első ránézésre, a behajtható vagy kihajtható oldalakat is tartalmazó kiadványoknál, esetleg a bellapoktól eltérő méretű borítók egy dokumentumba tervezésénél jól jöhet.<br /><br />A nyomdai előkészítést szolgáló funkciók igen szerény bővülése mellett különösen nagy hangsúlyt kap a csomagban az elektronikus tartalom előállítása. Szinte minden nyomdai célú programban készíthetünk mozgó Flash alapú áttűnéseket, képeket, dolgozhatunk hang és film nyersanyaggal (mégha ezeket nem tudjuk minden esetben szerkeszteni). A csomag új programja, a Flash catalyst is az ilyenfajta kimenetek készítését szolgálja. Bár én azt vártam, hogy az Adobe valamiféle rendes választ ad az Apple Flash elleni támadásaira, ez a válasz kimerül abban, hogy a Flash alapú programoknak van iPhone/iPad kompatibilis kimenete és fejlettebb programnyelve. A Flash-el kapcsolatban a felhasználók nagy részét egész biztos a stabil, erőforrásokkal rendesen gazdálkodó Flash lejátszó érdekli leginkább az online nézhető filmek miatt, de ebben a csomagban a 10.0-ás lejátszó van, <a href="http://appleblog.blog.hu/2010/04/29/itt_az_uj_flash_hogy_ne_legyen_olyan_szar_a_bongeszes_macen">a rendbe tett verziót 10.01 verziószámmal ígérik</a>.<br /><br /><span style="font-weight:bold;">Photoshop CS5</span><br /><br /><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/0QH__zVxXdBjEANN1vwbjanCJ-vR3ATuSGy4VHWlB6o?feat=embedwebsite"><img src="http://lh3.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/S9mlVUdg23I/AAAAAAAADaw/ys5dKIgJPoA/s288/Screen%20shot%202010-04-28%20at%203.21.11%20PM.jpg" /></a><br /><br />A <span style="font-weight:bold;">Photoshop </span>új verziójától nem csak azért várhattunk jelentősen többet mint amennyit végül kaptunk, mert a digitális fényképezés egy viszonylag még ma is fejlődő terület, hanem mert a <span style="font-weight:bold;">Youtube-t elárasztották új funkciókat bemutató filmekkel</span>. Ezen filmek között a messze legérdekesebb tartalom csak elméletileg létezik ha egyáltalán létezik. A program újdonságai közül a legnagyobb hírverést a <span style="font-weight:bold;">Content-Aware Fill</span> funkció kapta, amit a Spot Healing Brush eszköz egyik paramétereként, és a Fill menüpontban tettek elérhetővé. Ezzel az új lehetőséggel egy körülbelül kiszelektált terület eltüntetése válik lehetővé. <br /><table><tr><td><br /><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/LZf2PExLGIX5kTgaFeE3UanCJ-vR3ATuSGy4VHWlB6o?feat=embedwebsite"><img src="http://lh6.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/S9mlTvyKxmI/AAAAAAAADas/SsrIDCdRoII/s144/Screen%20shot%202010-04-28%20at%203.23.52%20PM.jpg" /></a><br /></td><td><br /><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/nMTKUJV1i0JY5JW1anbvEKnCJ-vR3ATuSGy4VHWlB6o?feat=embedwebsite"><img src="http://lh4.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/S9mlOGQCFLI/AAAAAAAADao/zRSBFZalYVs/s144/Screen%20shot%202010-04-28%20at%203.24.29%20PM.jpg" /></a><br /></td></tr></table><br />A próba során viszont több dolog miatt is csalódnunk kellett. A funkció gyakorlatilag még annyira sem paraméterezhető mint a CS4 verzió Content Aware Resize menüpontja, tehát teljesen automatikusan dolgozik. A szelekció körvonala a terület feltöltése után látható marad még akkor is, ha a szelekció széleit elmossuk előtte. A <span style="font-weight:bold;">kijelölés automata feltöltése olyan, mint egy bénán használt Clonstamp esköz</span>, a belső területek láthatóan ismétlődnek, az árnyalatok töredezettek, ha folyamatos kontrasztos vonalra lenne szükség a törésvonalon vagy a szelekción belül (nem beszélve esetleg egy folytatólagos görbéről) a vonal egész biztos megtörik a szelekció körvonalán és belső kitöltésében is. Kár tovább ragozni, a Content Aware Fill csak a demonstrációs képeken működik, a Youtube nem elég éles ahhoz hogy a problémákat valóban látni lehessen a filmeken, a gyakorlatban viszont nem ad megfelelő minőségű végeredményt egy rendes fényképen. Az, hogy a feltöltéskor honnan vegyen tartalmat, úgy tűnik véletlenszerűen dől el a szelekció alakjának és pozíciójának függvényében, a felhasználó oldalán ismeretlen szempontrendszer szerint.<br /><table><tr><td><br /><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/WjPmU3c6qcOLVW5OFXsGVqnCJ-vR3ATuSGy4VHWlB6o?feat=embedwebsite"><img src="http://lh4.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/S9mlLiYUthI/AAAAAAAADak/70YD5bYJgNA/s144/Screen%20shot%202010-04-28%20at%203.25.32%20PM.jpg" /></a><br /></td><td><br /><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/lV6NF-K-6SsCYB_Y_O_GrqnCJ-vR3ATuSGy4VHWlB6o?feat=embedwebsite"><img src="http://lh6.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/S9mlGrAGiVI/AAAAAAAADag/2AJ8KrHNhO4/s144/Screen%20shot%202010-04-28%20at%203.26.07%20PM.jpg" /></a><br /></td></tr></table><br />A szelekcióval kapcsolatban, illetve a szelekciókkal kapcsolatos munka könnyítésére vizionált automata tárgyfelismerő funkciótól igen távol álló, de legalább jól használható újdonság a programban a tárgy széleinek finomítása egy nagyjábóli kijelölés után, ami most valóban jó minőségű végeredményt ad. A <span style="font-weight:bold;">Refine Edge</span> legjobban a korábbi verziókban található filter, az Extract funkcióját veheti át, annál jóval hatékonyabban. <span style="font-weight:bold;">Szőrös, tüskés, hajas, lombkoronás kijelölések és maszkok készítését könnyítheti</span> meg azoknak, akik ezeket eddig csak komoly nehézségek árán tudták megoldani.<br /><table><tr><td><br /><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/T1eLyN4SqLDcI2fX3oI-KqnCJ-vR3ATuSGy4VHWlB6o?feat=embedwebsite"><img src="http://lh4.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/S9mktjTQ_nI/AAAAAAAADaQ/RsOQTDGWxuQ/s144/Screen%20shot%202010-04-28%20at%203.30.50%20PM.jpg" /></a><br /></td><td><br /><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/GV6OQSf33kAoLC60eAYAfKnCJ-vR3ATuSGy4VHWlB6o?feat=embedwebsite"><img src="http://lh4.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/S9mkpSdN81I/AAAAAAAADaM/rSDjqFy7Q-k/s144/Screen%20shot%202010-04-28%20at%203.31.59%20PM.jpg" /></a><br /></td><td><br /><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/P338INRAvqFDiBJeczOeLanCJ-vR3ATuSGy4VHWlB6o?feat=embedwebsite"><img src="http://lh3.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/S9mkkLbhvSI/AAAAAAAADaI/EvgsbwpNRTw/s144/Screen%20shot%202010-04-28%20at%203.32.16%20PM.jpg" /></a><br /></td></tr></table><br />A program jelentősnek mondható harmadik újdonsága a <span style="font-weight:bold;">Puppet Warp</span> funkció. Találkozhattunk már ezzel egy korábbi Flash kiadásban, amikor is a képen (Layeren) leteszünk referencia pontokat, és azok között úgy tudjuk hajlítgatni a figurát, mint az csontokkal kapcsolódna össze. Így egy fa törzsét kiegyenesíthetjük vagy épp meghajlíthatjuk, egy feltartott fejű zsiráf lehajolhat inni, vagy feltekerhetjük egy lelógó ormányú elefánt ormányát :).<br /><table><tr><td><br /><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/X_7bPRyt840q_eZVmxsNdanCJ-vR3ATuSGy4VHWlB6o?feat=embedwebsite"><img src="http://lh6.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/S9mk8zb5yWI/AAAAAAAADac/6pLdai1uWis/s144/Screen%20shot%202010-04-28%20at%203.27.19%20PM.jpg" /></a><br /></td><td><br /><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/3chJvE7BIFFu8rJ5QJVIJqnCJ-vR3ATuSGy4VHWlB6o?feat=embedwebsite"><img src="http://lh5.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/S9mk2wZAJKI/AAAAAAAADaY/vs7BNWT2TUI/s144/Screen%20shot%202010-04-28%20at%203.28.19%20PM.jpg" /></a><br /></td></tr></table><br />Bár az Automate menüpontban eddig is kezelte a Photoshop a több részből álló nagy színmélységet és minden részletében helyesen exponált képeket eredményező <span style="font-weight:bold;">HDR </span>technikát, a profik ezt másik programmal oldották meg a végeredmény szemmel látható különbségei miatt. Ezen a CS5-ben javítottak, paraméterezhetővé tették, úgy mint a <span style="font-weight:bold;">panoráma </span>képek készítését is.<br /><br />A fényképek beolvasását szolgáló Camera Raw program az idő folyamán egyre több alapvető képkezelési funkcióval bővült. Most <span style="font-weight:bold;">zajcsökkentőt </span>kapott, és ennek ellenkezőjét is, amivel a sima digitális képre ráteheti a fotós kedvenc filmjének szemcséit. A fentiek mellett élesítés, expozíciós hibák és a fényviszonyok korrigálhatóak a Camera Raw 6-os programban.<br /><br />Bővült a fotóra alkalmazható <span style="font-weight:bold;">festő stílusok listája</span>, ha valakinek ez fontos volt eddig, nézzen szét az eszközök és az újdonságok között.<br /><br />A digitális fényképezés hibáit korrigáló gyűjtemény automata <span style="font-weight:bold;">lencsekorrekcióval </span>bővült, illetve ez a már meglévő funkció módosult úgy, hogy lencsék profiljait lehet benne lementeni.<br /><br />A <span style="font-weight:bold;">3D </span>elemeket megjelenítő funkcióválaszték lényegében addig bővíthető, amíg a programban megjelenik egy komplett 3D szerkesztőfelület :). Nem tartunk még itt, de létre lehet hozni 3D testeket, sőt ilyeneket lehet képezni feliratokból, layerekből. Az így előállított 3D ábrák felülete, megvilágítása is finomabb lett. <br /><br />Ha mindent fel szeretnék sorolni, most már csak egy-egy mondatban tudnám megemlíteni a programban fellelhető újításokat. A színátmenetek és a színesről konvertált fekete-fehér képek minőségében van némi változás. Eltüntethető a maximális kompatibilitásra figyelmeztető box mentéseknél :). A rejtett lyerek is mozgathatóak, és több layer átlátszósága egyszerre módosítható. Mentés (és rákérdezés) nélkül bezárhatjuk nyersanyagként szolgáló nyitva lévő képeinket. A nyomtatás beállításai a képpel együtt mentődnek, mindezeket az Action paletta is menti. A Layerek csoportja (Layer Groups) több szinten egymásba ágyazhatóvá válik.<br /><br />A Photoshoppon, mint a többi nyomdai programon is, a multimédia és különböző elektronikus tartalmak előállítása felé látszik érzékelhető eltolódás. Bár a fotófeldolgozás és design területén az Adobe sokkal jobban megerőltethette volna magát még akkor is ha ez az elsődleges szempont, 2 jelentős, használható funkciót és javítást kaptunk a programmal. A leglátványosabb újítás, az Aware Fill a gyakorlatban nem, vagy csak igen korlátozottan, speciális esetekben használható, nem beszélve arról, hogy bár nem automatán, de jobban megoldható a tárgyak eltüntetése az Aware Fill helyett a régi Clonestamp eszközzel. Az apró újítások terén még mindig lehet hiányérzete a designernek, a layer melletti több maszk, és a maszk egy másik layerrer történő együtt mozgatása nekem régóta hiányzik.<br /><br /><span style="font-weight:bold;">Illustrator CS5</span><br /><br /><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/8v1Q_CZhukNwu13Cf6liqKnCJ-vR3ATuSGy4VHWlB6o?feat=embedwebsite"><img src="http://lh6.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/S9mkiDB8OWI/AAAAAAAADaE/j9bnnY1PCQM/s288/Screen%20shot%202010-04-28%20at%203.34.18%20PM.jpg" /></a><br /><br />Az Illustrator bár még nem teljesen egyeduralkodó, de a CorelDraw haldoklása miatt idővel azzá válhat. Ennek ellenére mivel ez a program is a csomag része, nem tehetik meg hogy semmiféle módosítást nem végeznek el rajta. Így pár újdonság ebbe is bekerült, amelyek irányvonala nem tér el jelentősen a Photoshop fejlődésében felfedezhető irányvonalaktól.<br /><br />Ilyen a <span style="font-weight:bold;">3D grafika</span> fejlődése az Illstratorban, ami egy vektoros programhoz sokkal közelebb áll mint a pixeles környezetben dolgozó Photoshophoz. Az Illustrator 3D effektjei eddig nem voltak igazán szépek és pontosak, végződések, sarkok, felületek sok esetben kellemetlenül rondára sikerültek benne. Most a hagyományos 3D problémákat megkerülve könnyed perspektivikus szerkesztést ígér a program, amivel épületek, utcarészletek, perspektivikusan megjelenítendő tárgyak egy rács mentén könnyedén megrajzolhatóak.<br /><br /><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/Iyz9I0Kng95UoQuFjaDGE6nCJ-vR3ATuSGy4VHWlB6o?feat=embedwebsite"><img src="http://lh3.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/S9mlYWu4_CI/AAAAAAAADa0/T4_4kniRZ6U/s144/Screen%20shot%202010-04-28%20at%203.38.31%20PM.jpg" /></a><br /><br />A CS4 verzió <span style="font-weight:bold;">Bloob Brush</span> ecsete is továbbfejlődött, variálható vonalvastagságú lett, bár az eredeti ecset széleit is lehetett transzformálni (mivel belső kitöltést kapott nem keretvastagságot). Ugyancsak a keretekhez kapcsolódó, sokakat eddig zavaró jelenség oldható meg, mégpedig a szaggatott vonalak sarokpontokon tapasztalható esetleges szerencsétlenül kialakuló rése. A Stroke palettában most ez megakadályozható. A vonalvégződések esetén a nyílhegyek (és tulajdonképp a nem nyílhegyek is) méretezhetővé váltak, ha az automata méretük nem lenne megfelelő. <br /><br />A vektoros rajzoló ecsetei talán nem véletlenül a pixeles programok ecseteit (azaz nagyjából a valóságot) próbálták szimulálni, így az ecsetek már szinte szokás szerint verzióról-verzióra változnak. Az ecsettel most már egy kész grafikát is húzhatunk a lapra, kitöltőmintával (illetve grafikából átalakított ecsetheggyel) is festhetünk sok paraméter meghatározásával, valamint <span style="font-weight:bold;">Bristle Brush</span> egy nyomásérzékeny padokra optimalizált rajzolóeszköz, ami igen sokoldalú, és a valóságot sikeresen szimuláló festőecset lehet a grafikusok kezében.<br /><br />Az előző verzióban megjelenő <span style="font-weight:bold;">artboard </span>nem lett közönség-kedvenc, nehézkes, sok hibára lehetőséget adó, de mégsem több oldal szerkeszthetőségét felkínáló eszközről van szó. Most az artboard kapott egy önálló palettát, és pár olyan transzformációs lehetőséget, mint például forgatás vagy automata elrendezés a munkaterületen. Hogy ez mennyire pótolja majd a több oldal egy dokumentumban szerkeszthetőségének hiányát, az majd a használat során dől el. <br /><br />Az Illustrator egyik jól sikerült eszköze volt a kifestőkönyveket utánzó <span style="font-weight:bold;">Live Paint</span> funkció. Ezt most egy meglehetősen hasonló eszközzel egészítették ki, <span style="font-weight:bold;">Shape Builder</span> néven, ami az egymásra helyezett objektumokon különböző területeken teszi lehetővé a terület egyesítését, kivonását, felszabdalását. Bár úgy tűnik, a Live Paint minderre korábban is lehetőséget adott, a Live Paint Bucket bár funkcionálisan kiválóan működött, nem sokan használták. Amennyiben az új Shape Builder beválik, még egy eszközünk lesz, amivel szabályozhatjuk az objektumok körvonalait és kitöltéseit egymáshoz való viszonyuk figyelembe vételével. <br /><br /><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/hyrItQ0a1A2ZXDhssyVSz6nCJ-vR3ATuSGy4VHWlB6o?feat=embedwebsite"><img src="http://lh3.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/S9mkhAHZYfI/AAAAAAAADaA/f09gxWYliXo/s144/Screen%20shot%202010-04-28%20at%203.37.02%20PM.jpg" /></a><br /><br />Az apró újítások itt is sok időt spórolhatnak meg olyan esetekben, amikor egy hosszabb munkafolyamat rövidíthető le pár kattintásra. Ilyen például az az új választási lehetőség, amivel eldönthetjük hogy egy objektumon belülre vagy kívülre akarunk rajzolni. A <span style="font-weight:bold;">Draw Inside</span> állapot gyakorlatilag egy <span style="font-weight:bold;">automata Clipping mask-ot</span> hoz létre a rajz körvonalában.<br /><br />Ez a program sem kerüli el az <span style="font-weight:bold;">elektronikus kimenetek készítését</span>, de itt talán szerencsésebbek az összefüggések, mert hogy egy grafikát a Flash-ban használunk fel az kézenfekvőbb mint hogy a Photoshopban filmet retusálunk. Az együttműködés a többi nyomdai programmal egyértelmű, a képek multimédiás és webes felhasználása a Flash, Flash Catalyst, Premiere, After Effects programokban is akadálymentes, azzal együtt, hogy az Illustratorban rendelkezésre állnak a Flash előre gyártott webes nyomógombjai, a Flash/Flash Catalyst pedig szinte Illustrator szerűen kezeli az Illustratorban létrehozott objektumokat illetve a hozzájuk kapcsolódó layereket.<br /><br />A korábbi Illustrator egyik igen kellemetlen hibája volt a vektoros ábrákra rakható raszteres effektek alacsony (konkrétan 50lpi) felbontása, így ezt az újdonságot inkább hibajavításnak tekinthetjük mint újdonságnak. Ez a probléma most megszűnt, az <span style="font-weight:bold;">effekteket a program a kimenet felbontására konvertálja</span>, így az elmosott szélek vagy vetett árnyékok nyomtatási céllal is felhasználhatóak 50lpi-nél nagyobb felbontásban is a Photoshop kihagyásával :).<br /><br /><span style="font-weight:bold;">Indesign</span><br /><br /><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/iB5F8EeOq9KlZi_c76BAk6nCJ-vR3ATuSGy4VHWlB6o?feat=embedwebsite"><img src="http://lh4.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/S9mltb0BBWI/AAAAAAAADbg/R4UKgz0msbo/s288/Screen%20shot%202010-04-28%20at%203.40.33%20PM.jpg" /></a><br /><br />Bár az Indesign funkcionális fejlesztése már jó ideje nehézségekbe ütközik, a CS5-ös verzió mégis hozott pár olyan újdonságot, amivel meg tudják fogni a nyomdai célra tervezőket. Az egyik ilyen hogy a dokumentum papírmérete és pozíciója laponként állítható. Ez hasznos lehet visszahajtható belső oldalakra és esetleg a bellapoktól eltérő méretű borítótervek egy dokumentumba tervezésénél.<br /><br /><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/RtvD4SH_Ew1uT0xGO1Av46nCJ-vR3ATuSGy4VHWlB6o?feat=embedwebsite"><img src="http://lh3.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/S9mlpYTIYPI/AAAAAAAADbU/CtxCMU0CeGU/s144/Screen%20shot%202010-04-28%20at%203.49.13%20PM.jpg" /></a><br /><br />A szerkesztést segíti az új Gap eszköz. Bár a távolságbeállítás eddig is lehetséges volt az Align panel segítségével, most a távolság megtartása az objektumok transzformációja közben egérhúzással lehetséges, és sok esetben ez nagy könnyebbség a tervezési folyamatban.<br /><table><tr><td><br /><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/PF2oFc3eKH8L1nvGDqh0xKnCJ-vR3ATuSGy4VHWlB6o?feat=embedwebsite"><img src="http://lh3.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/S9mlrj_3UvI/AAAAAAAADbY/wjeyRx4Fcwc/s144/Screen%20shot%202010-04-28%20at%203.44.17%20PM.jpg" /></a><br /></td><td><br /><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/iIAWVhNOzYVHsph_OilYJKnCJ-vR3ATuSGy4VHWlB6o?feat=embedwebsite"><img src="http://lh4.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/S9ml7svIGAI/AAAAAAAADcA/ZCwzIXiTGLY/s144/Screen%20shot%202010-04-28%20at%203.44.21%20PM.jpg" /></a><br /></td></tr></table><br />Ugyancsak a tervezést segíti egy olyan (új) transzformáció, amely a keretek sarkainak "live" lekerekítését teszi lehetővé.<br /><br />Az Indesignhoz korrektúra célokra eddig az Incopy programot ajánlották, ami ugyan funkcionálisan megfelelt erre a célra, mégsem szerették a szerkesztőségek. Most az Indesign-on belül úgy lehet a korrektúrát elvégezni mint a Word-ben: a módosítási javaslatokat tárolja a program, és ezeket visszavonhatóvá vagy elfogadhatóvá teszi az ellenőrzési fázisban.<br /><br />Módosult a hasábok kezelése is, bár valószínű erre kevésbé lehetett számítani, a több hasábon átmenő címsorok esetében meg lehet adni (a Paragraph Style-ba) hogy a sor hasábon belül vagy az oldalon belül jelenhet meg. Mint ahogy az előző "Tranck Changes" funkció, ez a hasábokon átmenő címsor is ismerős lehet a Word felhasználóknak. Így a címsorokat már nem kell külön dobozba tenni ha azok több hasábon átmennek, bár figyelni kell a cikkek/fejezetek/témák elejére/végére, mert egy-egy hasábon átmenő címsor érdekes tördelési problémákat okozhat ilyen esetekben.<br /><br />Érezhető ebben a programban is az a tendencia, hogy a csomag összes alkalmazását hasonló felülettel lássák el, és az azonos funkciók egyformán jelenjenek meg és egyformán lehessen dolgozni velük. Emiatt a program Layers panelje hasonló lett az Illustrator hasonló paneljéhez, az egy layeren elhelyezett elemeket kibontva lehet szelektálni vagy lockolni esetleg eltüntetni/törölni.<br /><br />Végül, ami a nyomdai munkát illet, kapott a program olyan mezőtípusokat, amiket ismét csak a Word használók már ismerhetnek, amelyekkel a dátum mindig aktuális lehet, de képaláírásokat, változó meta-adatokat is megjeleníthetünk ilyen módon.<br /><br />A program másik fejlődési iránya ebben az esetben is az elektronikus média, elsősorban a Flash felé fordult. Lehet készíteni Flash és HTMl kompatibilis kimenetet ("print to digital") és Flash áttűnéseket lehet alkalmazni az oldalak/oldalpárok között.<br /><br /><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/ch4cQT7O5i7mzBXoZan_D6nCJ-vR3ATuSGy4VHWlB6o?feat=embedwebsite"><img src="http://lh3.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/S9mls8yC75I/AAAAAAAADbc/7KDjtEbcbP4/s144/Screen%20shot%202010-04-28%20at%203.41.47%20PM.jpg" /></a><br /><br /><span style="font-weight:bold;">Összefoglalva</span><br /><br /><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/ECsWPLGM3Am-OEwp1xDh4qnCJ-vR3ATuSGy4VHWlB6o?feat=embedwebsite"><img src="http://lh6.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/S9mlm9HVGLI/AAAAAAAADbQ/KZxB9IC4FMc/s288/Screen%20shot%202010-04-28%20at%203.50.48%20PM.jpg" /></a><br /><br />Bár a programcsomagnak még csak a Beta verzióját sikerült tesztelni, el lehet mondani, hogy a csomag meglehetősen stabil, és a nyomdai funkciókat is sikerült többé-kevésbé úgy fejleszteni, hogy az apró újítások még hatékonyabbá és kényelmesebbé teszik a munkát mind az Indesign-ban, mind az Illustrator-ban. A megújulás mértéke engem leginkább az Indesign programban lepett meg igen pozitívan, bár bizonyos dolgok átalakítása nekem még mindig hiányzik (pl a tartalomjegyzék generálóé), de a Word-ből átvett funkciók mindenképpen hasznosak. Talán egyszer a Word tartalomjegyzék generálóját is áthozzák :). A Photoshop fejlődése nem csak amiatt csalódás, mert a Youtube-n CS5 név alatt igen látványos és jól működő funkciók kerültek előzetesen bemutatásra, hanem mert az újítások csak részben használhatóak a gyakorlatban is. A Content Aware Fill nagy csalódás, lényegében nem ad teljes megoldást arra amire kitalálták, a Puppet Warp pedig inkább játéknak jó mint használható tervezési funkciónak. Ezzel együtt a nagyjából kiszelektált szélek pontosítására végre van egy valóban jól használható eszközünk "Refine edge" néven.<br /><br /><span style="font-weight:bold;">További képernyőfotók a tesztekről:</span><br /><embed type="application/x-shockwave-flash" src="http://picasaweb.google.hu/s/c/bin/slideshow.swf" width="400" height="267" flashvars="host=picasaweb.google.hu&noautoplay=1&hl=hu&feat=flashalbum&RGB=0x000000&feed=http%3A%2F%2Fpicasaweb.google.hu%2Fdata%2Ffeed%2Fapi%2Fuser%2Fgitarfogas%2Falbumid%2F5465580504478392097%3Falt%3Drss%26kind%3Dphoto%26authkey%3DGv1sRgCLjvu-70nfWClgE%26hl%3Dhu" pluginspage="http://www.macromedia.com/go/getflashplayer"></embed>Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-7274244205387811362010-04-11T11:31:00.010+02:002010-04-11T17:45:33.728+02:00Mit várhatunk az Adobe CS5 csomagtól?<span style="font-weight: bold;">A szoftverek nagy hátránya, hogy használatuk közben nem kopnak el, nem fogynak, legfeljebb aktualitásukat vesztik ha a háttéripar fejlődik vagy átalakul. Ebben a környezetben kell időnként, lehetőleg évente megújítani egy-egy komplett csomagot de akár operációs rendszert is. Ez csak újdonságokkal lehetséges, de ha a háttéripar fejlődése nem ennyire gyors, az igények is lassan alakulnak át. Mit várhatunk ebben a helyzetben az új, hamarosan megjelenő Adobe CS5 csomagtól?</span><br /><hr /><br /><span style="font-weight: bold;">Fotó</span><br /><br />A csomag fő alkotóeleme kétségtelenül a <span style="font-weight: bold;">Photoshop</span>. A Photoshop megújulásáról igen sok videó keringett már jóval a megjelenés előtt, ezekről nem akarok most hosszasan beszélni. A Photoshop fejlődését két tényező inspirálja: a <span style="font-style: italic;">digitális fényképezés térhódítása</span>, és hogy talán ez a műfaj gyorsabban fejlődik és alakul mint a nyomdaipar egésze, valamint a fotósok részéről nem tapasztalható olyan mértékű technológiai konzervatívizmus mint a nyomdai technológiák terén. A fényképezőgépek sokfélék, kategóriájuk és működési elvük, hibáik, előnyeik javítására, kihasználására sokféle funkciót kell biztosítani. Zajszűrés, objektívhibák, a fotó egyéb (körülményekből vagy hozzánemértésből származó) hibáinak könnyed, lehetőleg automatikus javítása. A Photoshopnak kétféle felhasználó, a hobbysta és a szakmailag magasan képzett felhasználók bázisának is korrekt eszközöket kell nyújtania egyidőben.<br /><br />A Photoshoppos munka funkcionálisan legnagyobb "problémája" kétség kívül a szelekció készítése. A szelekciókkal való munka a korai verziók QuickMask módszerétől sokat fejlődött, ma már van pixeles layer mask és vektoros is. Ez a terület fejlődhetne úgy, hogy a layerhez ne csak egy pixel illetve egy vektor mask tartozhasson, és ha több tartozik, a képhez való lockolásukat és egymáshoz való viszonyukat, összeadott/kivont/stb állapotukat is be lehessen állítani. A több pixelmask egyidejű alkalmazása más felületen ugyan, de jó szolgálatot tesz a Lightroom programban. Fejlődhetne továbbá ez a terület úgy, hogy egy bizonyos layer mask egy másik layerhez kapcsolhatóan mozogjon. Ez keresztbe maszkolt layereknél nagy segítség lenne.<br /><br />A Photoshop sikerét szinte biztosítja a CS4-ben elég esetlenre sikeredett megújított Content-Aware funkciók sora. Ezeket lehetne még kihasználni a szelekció készítésének könnyítésére. Már létezik arcfelismerés, a képen a program automatán felismerhetné a tárgyakat, és automatán felajánlhatná azok szelekcióját körvonalként. A videókon bemutatott xxx-Aware módszerek leginkább retusálási célokat szolgálnak, szelekció készítésére nem igazán alkalmasak. Az automata ...-aware és esetleges automata tárgyfelismerő funkciókhoz olyan könnyítéseket kellene kötni, amelyek egy laza szabadkézi szelekció paraméterezhető pontosítására képesek. Ez a CS4 Content Aware funkciójából (is) nagyon hiányzott.<br /><br />A másik fontos inspiráció a program fejlődésében a fotóretusálást érinti. Nem tudom eldönteni mekkora a jelentősége az Apple-Adobe Flash körüli vitájának, de tegyük fel hogy presztízskérdés az Adobe számára megvédeni a Flash-t. Bár a Flash jelentősége meg sem közelíti a Photoshop jelentőségét, az Adobe azzal tud visszavágni, hogy a Photoshoppot fotóretusálás szempontjából jobbá teszi mint az Apple Aperture programja. Erre minden esélye meg is van, amennyiben az Aware funkciók sora jól használható lesz. Az Adobe az Aperture konkurenciájaként valószínű nagyobb problémát tud okozni az Apple-nak, mint az Apple az Adobe-nak azzal hogy a mobil eszközökön nem engedélyezi a Flash tartalmakat. Az Adobe számára van még egy front ezen a téren, a Lightroom jelentős fejlesztése.<br /><br />A fotózás területén lehet még<span style="font-style: italic;"> bőven találni apró fejlesztési lehetőségeket</span>, mint a legnépszerűbb külső pluginek programba építése, a HDR és Panorama funkciók tökéletesítése, jobb webgaléria, katalógus funkció, sok layer esetén jobb erőforrás-kezelés.<br /><hr /><br /><span style="font-weight: bold;">Nyomdai szövegtördelés</span><br /><br />Nézzük a tördelést A csomag egyik legteljesebb, legtökéletesebb programja az <span style="font-weight: bold;">Indesign</span>, valamint a programhoz kapcsolódó <span style="font-style: italic;">háttéripar nem, vagy igen lassan fejlődik</span> (talán ennek is köszönheti az Indesign hogy szinte maradéktalanul használható minden igényre évek óta). A nyomdai funkciókhoz kapcsolható designerek egyfajta <span style="font-style: italic;">konzervatívnak mondható szabályrendszerhez vannak kötve</span>, és míg a digitális fényképezés napjainkban fejlődik és alakul, addig<span style="font-style: italic;"> a szövegtördelés nyomdai háttéripara nem</span>. Az Indesign leggyengébb pontja a tartalomjegyzék készítés. Ezt a modult egyszerűen olyanná kéne tenni mint az a néhai PageMaker-ben volt, de minimum a szintekhez kéne kötni a TOC stílusokat. Ezen kívül lehetne még apróságokkal kedveskedni, mint pl. több oldaltükörméret egy dokumentumban, jobb QuarkXpress kompatibilitás, de ezekre nem hiszem hogy túl nagy igény lenne, mint pl. a táblázaton belüli alapműveletek is lehetséges újításként szóba jöhetnének, de ezek jelentősége igen csekély.<br /><br />Kétségtelen, hogy az Indesign fő fejlődési vonala a nyomdai szempontok kiszolgálása <span style="font-style: italic;">helyett </span>továbbra is a web tartalmak, HTML/Flash támogatása valamint teljesebb PDF-be ágyazható multimédiás és űrlapkészítési funkciók lesznek, de kérdés, hogy mivel mind a kettőre van rendes program a csomagban, ennek a felhasználók szempontjából mekkora a jelentősége. Annak ellenére hogy az elektronikus tartalmak (e-book, web, multimédia) egyfajta fejlődő iparág, ellentétben a hagyományos nyomtatott anyagok iparágával, ez a fejlődési irány és ennek haszna erősen kétséges előttem az Indesign program esetében.<br /><hr /><br /><span style="font-weight: bold;">Grafika</span><br /><br />A grafikai funkció programja, az <span style="font-weight: bold;">Illustrator </span>hasonló helyzetben van mint az Indesign, a háttéripar nem fejlődik, és jelenlegi szintje teljesen megfelel a szakmának. Egy dologban szinte hibajavítás szintű változást várok, a vektoros objektumokon alkalmazható fotós effektek (Blur, Shadow, ...) felbontása nem megfelelő, konkrétan 50 lpi. Ezen sajnos a Transparency Flattener sem segít mert az nem ezt állítja. Ha már engedélyezve van ez a funkció, állítható, vagy a kimenet készítésekor újraszámolva kéne alkalmazni.<br /><br />Ebben az esetben is <span style="font-style: italic;">Flash és webtaratalom támogatásának fejlődése várható</span>, ez a hagyományos nyomdai grafikában utazókat nem fogja nagyon érdekelni.<br /><hr /><br /><span style="font-weight: bold;">Multimédia</span><br /><br />A <span style="font-weight: bold;">multimédiás </span>csomagban a <span style="font-weight: bold;">Premiere </span>olyan mint a nyomdai csomagban a Photoshop. A Premiere CS4-es verziójában megkezdett hangfelismerő modulban annyi lehetőség van, hogy a sebességét nagyságrendekkel meg kell növelni, és több nyelvre is el kéne készíteni. Nem világos a felhasználók ezt a funkciót mennyire szerették korábban, de szerintem semennyire, így lehet ez nem fog változni az 5-ös verzióban. A filmvágásban, mint a fotózásban is, a nyersanyagokkal való natív kompatibilitás, a kamerák hibáinak korrekciója eleve fejlődésért kiált, és ez a tendencia valószínűleg ebben a verzióban is fellelhető lesz. A Premiere egyik látványosan gyenge pontja a stabilitás és az erőforrás-kezelés. Ha a stabilitás javul, és kevesebb erőforrás mellett is akadás mentesen tud vágni, valamint az exportálás közben képesek lesznek más programok is futni, már örülhetünk, bár ezeket a <span style="font-style: italic;">Sony Vegas ismeretében szinte hibajavításnak is tekinthetjük</span>. Ugyancsak üdvözlendő újítás lenne, ha az export során automatán nem csak többféle formátumban, hanem a töréspontokon automatán szétvágva lehetne exportálni rövidebb részekre egy hosszabb anyagot.<br /><br />Még a multimédiás/filmes munkához tartozik a <span style="font-weight: bold;">Soundbooth </span>hangszerkesztő, és az <span style="font-weight: bold;">Encore </span>DVD menükészítő program. A Soundbooth már így is bőven elegendő a nem hangstúdió szintű filmes/designeri munkához, látványos hiányossága a midi sáv, de<span style="font-style: italic;"> ennek ezen a területen semmiféle jelentősége nincs</span>. Az audiósávok kezelése filmes célokra teljesen megfelelő a Soundbooth-ban (is). A Soundbooth és a Premiere <span style="font-style: italic;">közös problémája a külső VST effektek kezelése,</span> illetve ennek látványos hibái. A VST host mindkét programban komoly javításra szorul.<br /><br />Az <span style="font-weight: bold;">Encore </span>a CS3 verzió után jelentős javuláson ment keresztül, mellette funkcionális bővülés is történt a CS4-ben, igazodva a <span style="font-weight: bold;">Blue-Ray</span> lehetőségeihez. Az <span style="font-style: italic;">Encore gyenge pontja az exportáláshoz szükséges transcoder </span>volt, ami már egyszerű esetekben is hibásan működött a CS3-ban. <span style="font-style: italic;">Ez a CS4-ben ez jelentősen és látványosan javult</span>. Az Encore előtt azonban van funkcionális bővülési lehetőség még most is, hiszen a CS4 nem támogatja teljes körűen a Blue-Ray szabványú anyagokat. Ilyen program tudtommal csak egy van, a <span style="font-style: italic;">Sonic Scenario</span> nevű programja, ha ehhez fel tud nőni az Encore úgy hogy közben használható is marad, a filmgyártáshoz, egy a nyomdai előkészítéshez hasonló teljes körű programcsomagot kaphatunk.<br /><hr /><br /><span style="font-weight: bold;">Webes munkák</span><br /><br />A webes tartalomszerkesztés területén a <span style="font-weight: bold;">Dreamweaver </span>és a <span style="font-weight: bold;">Flash </span>említése érdemleges. A DW már eddig igen jól támogatta a HTML nyelvet, most <span style="font-style: italic;">jelentős fejlődési lehetőség a HTML5 funkcióinak kihasználása</span>. A program már eddig is jó és népszerű aktív tartalomkezelőt tartalmazott, ez fejlődhet még olyan módon, hogy <span style="font-style: italic;">jobban integrálódik egyéb szerveroldali megoldásokkal</span>, nyelvekkel. Hasonló lehetőségek vannak a nagyon hasonló <span style="font-weight: bold;">Contribute </span>nevű programban, ami tartalomkezelő rendszereket és blogmotorokat kezel kliens oldalon, de igen <span style="font-style: italic;">súlyos kompatibilitási problémákkal</span> (a Google Blogger motorjával teszteltem a Contribute CS4-et, használhatatlan.) Erre a programra a kompatibilitás és használhatóság terén jelentős fejlődés vár.<br /><br />A <span style="font-weight: bold;">Flash </span>fejlődése annyiban érdekel, hogy javuljon a <span style="font-style: italic;">lejátszó erőforrás kezelése</span>, mindamellett ma a Flash az egyik legizgalmasabb kérdéskört veti fel.<br /><br />Először is a Flash fő területén a videólejátszásban, a <span style="font-style: italic;">HTML5 új alternatívát nyújt</span>. Hogy ez az alternatíva miért fontos, mert ha emiatt már nem kell (és nem fogják) a felhasználók telepíteni a Flash lejátszó plugint, a Flash bannerek készítésére más eszközt vagy lehetőséget fognak keresni a reklámkészítők is. Kérdés, hogy a Flash programnak mekkora a jelentősége az Adobe palettájában.<br /><br />A másik érdekesség Flash ügyben amire már utaltam, az Apple nem csak a mobil eszközökön nem támogatja a Flash-t, hanem a nemrég bemutatott iAd nevű hirdetési rendszerben is más alternatívához nyúlt. Újra csak kérdés,<span style="font-style: italic;"> mennyire fontos az Adobe számára az Apple mobil eszközein való részvétel</span>. Hozzáteszem, a Flash lehetőséget (felületet) nyújthat az ezen eszközökre fejlesztőknek, de az Apple ezt is megtiltotta. Így a Flash kimaradhat az iAd nevű rendszerből és az iPhone/iPad párosból teljes egészében. Nem tudni, de szerintem ennek nulla jelentősége van, <span style="font-style: italic;">a harcnak látszó hiszti inkább vaklárma</span>.<br /><hr /><br /><span style="font-weight: bold;">Adobe-Apple-Flash</span><br /><br />Ezzel együtt a két cég Flash körüli műbalhéja érdekes kifutásokat eredményezhet hosszútávon. Az <span style="font-style: italic;">Adobe pozitív értelemben válaszolhat a kihívásra</span> a Photoshop/Lightroom párossal, amely mind a két rendszeren legyűrheti az Apple Aperture programot. Lehet az Aperture piacvesztése önmagában nagyobb veszteség az Apple-nek, mint a Flash kitiltása az Apple mobil eszközökről. Az Adobe széles termékpalettája, és amiatt, hogy a nyomdai előkészítés és multimédiás munka népszerű tevékenység Mac-en (is), <span style="font-style: italic;">megteheti hogy szoftvereit kevésbé optimalizálja Mac-re, és az így felmerülő problémákat az OS-? rendszerre hárítja</span>. Nem beszélve arról, ha a csomag hirtelen csak Windows-ra jelenne meg. <span style="font-weight: bold;">Érdekes lenne látni, hogy az Apple bukna-e többet azzal hogy hardveresen kiszorul pár iparágból amiben jelentős volt a részesedése, vagy az Adobe azzal hogy elveszti a Mac-es jelenlétet.</span><br /><br />Szinte esélytelen hogy az Adobe egyszer csak elhagyja a Mac platformot a programjaiban a Flash-vita miatt, az Adobe kezében több és nagyobb volumenű lehetőség van a visszavágásra mint az Apple esetében. A Photoshop/Lightroom vonal támadhatja az Aperture-t, a Premiere/Encore/Soundbooth vonal pedig a FinalCut-ot. Amennyiben e területek olyan fejlődésnek indulnak amit az Apple látványosan nem tud követni, olyan átrendeződés következhet be ezen programok között is mint amit az Indesign/QuarkXPress esetében láthattunk.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">Fordított helyzet is kialakulhat</span>. Tételezzük fel, hogy az Apple lejárató kampánya több fronton is sikeres, ami a CSx csomagot ismerve szinte lehetetlen. <span style="font-style: italic;">De az érdekesség kedvéért tegyük fel</span>. <span style="font-style: italic;">Az Apple megveheti a meggyengült Adobe-t, és a CS csomag egyik jövőbeli verzióját csak Mac-en jelenítheti meg, sőt kivezetheti a piacról a konkurens termékeket, ami minimum Lightroom/Premiere/Soundbooth hármast érintheti elsődlegesen, ha az iLife csomagot is hozzátesszük, akkor akár az egész CSx csomag megszüntetésre kerülhet</span>. Érdekes lehetőség ez, mindamellett tudni kell, hogy a <span style="font-weight: bold;">Corel </span>technikailag alternatívát nyújt a Photoshopra és az Illustratorra, az Indesign mellett még él a <span style="font-weight: bold;">Quark</span>, multimédiás területen pedig a<span style="font-weight: bold;"> Sony Vegas és DVD Architect/Sonic Scenario</span> veheti át a kieső programok helyét PC-n, hozzátéve hogy profi és amatőr a<span style="font-style: italic;"> hangszerkesztő programokból akkora a választék, hogy a Soundbooth kiesését észre sem venné az iparág.</span><br /><br />Nem tudok mást hozzátenni, csak hogy várjuk a fejleményeket.Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-18036070779755188782010-03-29T16:38:00.005+02:002010-03-29T20:37:13.434+02:00Megjelenés előtt: Adobe CS5 - Content Aware<span style="font-weight:bold;">Már jó ideje hallani (és látni) híreket az Adobe új, CS5 csomagjáról, illetve tavaszi megjelenési dátumáról. Több cikk (és blogbejegyzés) megjelent a programról előzetesen, de a <a href="http://www.youtube.com/results?search_query=adobe+cs5&search_type=&aq=f">Youtube</a> is számos videó forrása ez ügyben. Az új verzió megjelenésével kapcsolatban két, a CS5 kapcsán ritkán emlegetett "érdekességet" szeretnék most "kidomborítani". Az egyik, hogy az Adobe gyakorlatilag felvásárolta a konkurenciát (vagy a konkurencia követett el harakirit maga ellen - Quark), tehát ez nem kényszerítené lépésre őket, sőt még idefűzném ami majd nyilván elavul idővel, hogy a CS4 elterjedtsége sem indokolja hogy új verziót állítsanak elő tavaszra.</span><br /><br />Ennek ellenére a CS5 újdonságai, funkciói, a bevezetés előtt meglehetősen erőteljesen jelen vannak a neten, nyilván nem csak hobbysták vagy tesztelők által, hanem hivatalos forrásokból is. Ennek miértjére lehet azt mondani, hogy a CS4-ben igen kevés változás történt a CS3-hoz képest, és nehézkesen terjedt. Ez valóban összefügghet, a piac nem hülye, a Vista sem kellett senkinek, a Windows 7 viszont igen. Az Internet korában nincs titok, könnyű vásárlás előtt tájékozódni bármilyen termék színvonaláról, ezt előzheti most meg az Adobe az igen nagy mennyiségben (és szerintem szakmailag korrekt színvonalon) előzetesen kiszivárgó információkkal.<br /><br />A másik, amiben összefüggést látok, az Apple-Adobe "háborúja" vagy műbalhéja a Flash körül. Az Apple nem akar Flasht a termékeibe, mert (....) - a pontok helyére mindenki gondoljon valamit a korábbi hírekből, viszont <a href="http://index.hu/tech/2010/03/29/betorne_a_reklampiacra_az_apple/">be akar szállni az internetes hirdetési piacra</a>. Nem vagyok nagy rajongója a Flash-nak (bár gondom sincs vele ha nem látom), de szinte csak a reklám és a netes játék (ezek 100%-ban kiesnek az érdeklődési köreimből) és a streaming hang és film tartja fenn, illetve aminek értelme is van az gyakorlatilag csak a streaming multimédia. Erre most megszületett az alternatíva, a HTML5. A Flash tehát funkcionálisan is érdektelenné válhat, illetve könnyen elterjedő, új alternatívája lehet a sokak által használt film/hanglejátszás területén. Ez odáig is "fajulhat", hogy a HTML5 elterjedésével a felhasználók majd nem telepítik a Flash plugint, mert minek, ki lehet hagyni az <a href="https://addons.mozilla.org/en-US/firefox/addon/1865">Adblockert</a>.<br /><br />A HTML5-be épített video dekódolás és ennek előnyei már eleve egy rúgás a Flash-be, és erre jön még az Apple lejárató kampánya. Nyilván az Apple-nek már van elképzelése arra, hogy a hirdetési piac azon szeletében amiben jelen akar lenni, majd milyen módon publikálja a hirdetéseket. Bár nem érint, de a mobil hirdetés kétélű fegyver lehet, a felhasználók még az oldalakon található Flash hirdetéseknél is jobban megutálhatják, én biztos nem vennék olyan platformú eszközt amin ilyen hirdetések megjelenhetnek (blokkoló nélkül).<br /><br />A CS5 (és a CS5 kiemelt újdonságai) lehet válaszlépés az Apple-Adobe "harcában". A fő szál ugyanis nem a szövegtördelés, vagy a filmvágás, netán a CS4-ben bevezetett beszédfelismerő modulok továbbfejlesztésén érzékelhető, hanem a Flash és a Photoshop újdonságain. A Flash fennmaradásához (de fogalmazzunk optimistábban, a pozíciójának nagyjábóli megőrzéséhez) valamivel pótolnia kell a HTML5 terjedésével kieső multimédiás területet, valamint bizonyítania kell, hogy a platform jó és használható (válaszul az Apple érveire). A másik "front" a Photoshop retusáló eszközei, ami már-már szinte ellentámadásnak tűnik az Apple Aperture programja ellen.<br /><br />Az Aperture retusáló funkció kellemesek, könnyűek, hatékonyak voltak, még a CS4 Healing Brush eszközeihez képest is. A Photoshop CS5 új retusáló eszközei viszont ezen (is) durván túltesznek:<br /><br /><object width="480" height="385"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/dgKjs8ZjQNg&hl=en_US&fs=1&"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/dgKjs8ZjQNg&hl=en_US&fs=1&" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="480" height="385"></embed></object><br /><br />A fotóretusálás hátulütője mindig a pontos szelekció készítése volt, és ezen eszközök fejlődése és kiváltása lényegében végigkísérte a Photoshop fejlődését, szerintem nem túl nagy sikerrel. Ezek az új funkciók viszont a CS4 verzió nem túl jól sikerült "Content-aware scale" próbálkozásához képest filmről nézve igen jónak tűnnek, nevét illetően is felfedezhető némi hasonlóság: "Content-Aware Fill". Ha nem csak a demonstrációs filmeken működik, akkor igen könnyű retusálóeszközöket kapunk, amelyek végre tényleg könnyűvé vagy szinte fölöslegessé teszik majd a pontos szelekciót (még akkor is ha mindezt már a 2.0-ás Photoshopban vagy a Clone-stamp-el is meg lehetett csinálni):<br /><br /><object width="480" height="385"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/uyxDBRnuL3s&hl=en_US&fs=1&"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/uyxDBRnuL3s&hl=en_US&fs=1&" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="480" height="385"></embed></object><br /><br /><object width="480" height="385"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/X58evj9A8lg&hl=en_US&fs=1&"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/X58evj9A8lg&hl=en_US&fs=1&" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="480" height="385"></embed></object><br /><br />Hogy ez ténylegesen árt-e majd az Aperture piacának az majd kiderül, mint ahogy az sem biztos, az Adobe Flash-t ellenző kampánya árt-e valójában az Adobe-nek, vagy csak a HTML5 terjedésétől tartanak.<br /><br />További jó videózást a fenti témában :)Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-86356652582652004912010-03-10T10:22:00.003+01:002010-03-18T11:03:46.131+01:00CS4 testközelben - szövegtördelés<span style="font-weight: bold;">Míg a kreatív programok nagy részében időről időre van fejlesztési lehetőség, a szövegtördelés a nyomdaipar de főleg a tipográfia régen kialakult és elfogadott szabályai miatt nehezen reformálható, a szakma is inkább konzervatív mint haladó módon áll a szövegtördelés megújítását szolgáló új lehetőségekhez. A szövegtördelő programokról lehet azt elmondani, hogy több mint 10 éve maradéktalanul kiszolgálják a szakmát, tipográfiát érintő funkcionális újításra igen nehéz igényt támasztani vagy azt elfogadtatni.</span><br /><div style="text-align: justify;"><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://2.bp.blogspot.com/_aRb0L0IbROg/S6H4h-3DfPI/AAAAAAAADQk/5KiLL57ZrYU/s1600-h/ID-2.jpg"><img style="display: block; margin: 0px auto 10px; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 154px;" src="http://2.bp.blogspot.com/_aRb0L0IbROg/S6H4h-3DfPI/AAAAAAAADQk/5KiLL57ZrYU/s320/ID-2.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5449910286788295922" border="0" /></a><br />Ennek ellenére a CSx programcsomag tördelőprogramjának, az InDesign-nek is időről időre meg kell újulnia. Hogy ez mekkora nehézségekbe ütközik, az jól látszik azon a görcsölésen, amivel új funkciókat próbálnak a programba építeni. Ezekről az újításokról a korábban itt publikált kereskedelmi értesítő ad részletes tájékoztatást.<br /><br />A tördelőprogramok története érdekesen alakult. A kezdeti QuarkXPress, Pagemaker, Ventura hármasból mára gyakorlatilag az InDesign maradt. A Pagemaker-t pont az Adobe vásárolta fel, és bár felfedezhető pár hasonlóság a két program között, mára a Pagemaker ismerői eltévednének az InDesign menürendszerében. A valaha piacvezető QuarkXPress saját magát végezte ki azzal, hogy piacvezetőként 5-5,5 évig nem nyúlt a programjához, miközben az iparág gyakorlatilag áttért a lassan de biztosan fejlődő InDesign-ra. A későn ébredő Quark 7-es nem csak nem tudott olyan szolgáltatásokat nyújtani ami alternatívát kínálna az Indesgn-re, de hibák és kellemetlenségek tömkelege, supportproblémák is nehezítették az elterjedését. A 8-as verzióba beépítettek egy addig is ingyenes plugingyűjteményt (XPert Tools) és kijavítottak pár hibát. A Quark ezzel gyakorlatilag kivonta magát a forgalomból. Eközben az Indesign a CS2-es verziója óta remekül használható, stabil alkalmazás, valamint a Quark (4-es) dokumentumok közvetlen megnyitásával és a Quark-os billentyűkombinációk gyári kiválaszthatóságával segítette az áttérést.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://4.bp.blogspot.com/_aRb0L0IbROg/S6H41NsY6FI/AAAAAAAADQs/DT89p7biRmc/s1600-h/ID-6.jpg"><img style="display: block; margin: 0px auto 10px; text-align: center; cursor: pointer; width: 299px; height: 320px;" src="http://4.bp.blogspot.com/_aRb0L0IbROg/S6H41NsY6FI/AAAAAAAADQs/DT89p7biRmc/s320/ID-6.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5449910617187608658" border="0" /></a><br />Az Indesgn-re visszatérve, a CS2-es és CS3-as verziók között még felfedezhetőek fontosnak mondható tipográfiai és kényelmi újítások, de a CS3-CS4 verziók között már szinte csak a felület és pár elhanyagolható apróság jelent észrevehető de nem számottevő különbséget.<br /><br />Mondhatnám, hogy a tördelőprogram már a korábbi verzió(i)ban is teljesen megfelelt nyomdaipari célokra. Ez így is van, mégis össze lehet benne szedni pár kényelmetlenséget. Az egyik a tartalomjegyzék generáló. Ez a modul a felvásárolt Pagemakerben (de említhetném az irodai célú Word-öt is) logikusabban működött, ezért elsősorban itt vártam előrelépést. A modul legnagyobb baja, hogy egy tisztességes többszintű tartalomjegyzék miatt 3-4 alkalommal is vissza kell térni a létrehozó dialógusboxba. Ennek fő oka az (és adott esetben ez is sok fölösleges kellemetlenséget okozhat) hogy a tartalomjegyzéknél nem a szinteket hanem a tartalomjegyzékbe integrált bekezdés stílusokat lehet formázni. Bár szintezni lehet őket, a stílus mégis az eredeti paragraph style-hoz kapcsolódik. Ez a Pagemakerben annyiban volt más, hogy minden tartalomjegyzékbe kerülő paragraph style automatán kapott egy a tartalomjegyzékhez kötődő másik stílust, valamint a tartalom jegyzés stílusai a szinteket formázták. Így gyakorlatilag egy lépésben elég volt azt létrehozni. A jelenlegi szisztémában egyszer létre kell hozni a tartalomjegyzéket, és első körben át kell állítani a tartalomjegyzék soraihoz kötődő SAME STYLE beállítást a TOC Body Text automatán létrehozott stílusra ( a Same Style mint alapbeállítás teljesen reménytelen hogy jó legyen). Mindezt stílusonként, ami munkacsoportban, nem összegyeztetett stílusnevekkel elég kellemetlen lehet. Ezután létre kell hozni a szintek TOC Body Text-től eltérő stílusait, és azt is rátenni egyenként a megfelelő szint megfelelő stílusaira. Majd azt a problémát ami abból adódik, hogy a különböző szintre került stílusokban nem csak a címsor hanem az oldalszám és a pontozás is más, ezt még karakter style segítségével kell korrigálni. A 4-es verzióban ezen érdemben nem változtattak, ehelyett a stílusválasztó listában elhelyeztek egy New Style elemet is, amin keresztül a szükséges bekezdéseket létre lehet hozni a kialakítás során.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://1.bp.blogspot.com/_aRb0L0IbROg/S6H5G-SCjuI/AAAAAAAADQ0/ojsJVePkNu0/s1600-h/ID-3.jpg"><img style="display: block; margin: 0px auto 10px; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 247px;" src="http://1.bp.blogspot.com/_aRb0L0IbROg/S6H5G-SCjuI/AAAAAAAADQ0/ojsJVePkNu0/s320/ID-3.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5449910922288205538" border="0" /></a>A tartalomjegyzék készítés nehézségei mellett igen nehéz fogást találni a programon, ami az Indesign fejlődését is jelentősen korlátozza. A multimédiás és internetes lehetőségek egy ilyen programban nem csak azért tűnnek erőltetettnek mert nincs rá igény, hanem mert ezek az igények a programcsomag más elemeivel könnyedén megvalósíthatóak.<br /><br />A program grafikai lehetősége annyival bővült, hogy egy objektumra most már a színátmenet készítés módszerével tehetünk átlátszóságot. Mindezt külön megtehetjük belső kitöltésen, kereten, és szöveges illetve képi tartalmon.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://1.bp.blogspot.com/_aRb0L0IbROg/S6H6V38SwFI/AAAAAAAADRM/Y_TkxzcD41o/s1600-h/ID-7.jpg"><img style="display: block; margin: 0px auto 10px; text-align: center; cursor: pointer; width: 269px; height: 320px;" src="http://1.bp.blogspot.com/_aRb0L0IbROg/S6H6V38SwFI/AAAAAAAADRM/Y_TkxzcD41o/s320/ID-7.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5449912277796044882" border="0" /></a>Említésre méltó még és valóban hasznos a Preflight ellenőrző funkció módosulása. A CS4-ben ez egyrészt valós időben mutatja a hibákat a dokumentum alján, másrészt a hibakezelés szempontrendszere egyszerűen de pontosan beállítható. Megadhatjuk például a felhasználható képek méretét és felbontását, színrendszerét, színterét, a felhasználható betűtípusokat, az alkalmazható színeket. Letilthatjuk vagy maximálhatjuk például a direkt színek számát.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://2.bp.blogspot.com/_aRb0L0IbROg/S6H5Y5QTzqI/AAAAAAAADQ8/-lbSZmgcJbk/s1600-h/ID-5.jpg"><img style="display: block; margin: 0px auto 10px; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 190px;" src="http://2.bp.blogspot.com/_aRb0L0IbROg/S6H5Y5QTzqI/AAAAAAAADQ8/-lbSZmgcJbk/s320/ID-5.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5449911230176415394" border="0" /></a>A főbb modulok közül annyi apró változás történt még az egyébként igen remek táblázatkezelőben, hogy ennek tartalma is megjeleníthető és szerkeszthető a story-editorban (ami egyébként PageMaker-es találmány).<br /><br />A stíluskészítés (ami talán a tipográfiai tervezés egyik legfőbb eleme) lényegében annyiban változott, hogy a Nested Style funkció most már a bekezdés felső megadott számú sorára is alkalmazható egy külön keretben (tehát a korábbi Nested Style-al párhuzamosan).<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxuLXar8MJjdPwQnWr9vnRJuiX0XnUms4FDhoXRIhBcu7-iGGamE73J2lDOE_Y1sCs-ZTTlMqH6OETn_kvNu9023VYoeUYxTTxQ-9m7vAPNRQ_ZFCejC-1FgSHrPjASzCw_ON8vP-t3Ms/s1600-h/ID-4.jpg"><img style="display: block; margin: 0px auto 10px; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 266px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxuLXar8MJjdPwQnWr9vnRJuiX0XnUms4FDhoXRIhBcu7-iGGamE73J2lDOE_Y1sCs-ZTTlMqH6OETn_kvNu9023VYoeUYxTTxQ-9m7vAPNRQ_ZFCejC-1FgSHrPjASzCw_ON8vP-t3Ms/s320/ID-4.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5449911469224641218" border="0" /></a>Mindent összevetve az InDesign nem azért nem fejlődik látványosan mert nincs konkurenciája vagy mert elhanyagolják, hanem mert a tipográfiai tervezés már remekül ki volt találva és meg volt valósítva számítógéppel 10-15 évvel ezelőtt is. Ezt megreformálni nem csak nehéz, hanem igény sincs rá. A tipográfia és a multimédia összekötése ebben a programban nem túl releváns, inkább görcsölés mint hasznos újítás, ugyan ezt gondolom az internetes kimenetekről.</div>Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-87767295029584235142009-05-25T18:21:00.004+02:002009-05-25T18:54:03.214+02:00Garageband - gitáros oktatómodul<span style="font-weight:bold;">Mára az analóg technikákat a hangrögzítés és szerkesztés minden területén felváltotta a digitális technika, amelyek egyrészt szoftvervezérelt célhardverek formájában örvendeztetik meg a bonyolultságra és teljességre vágyó profikat, de rendelkezésre állnak amatőr célokra is általában otthoni computerre telepíthető szoftverek + ASIO hangkártya formájában. Ezeknek is van több kategóriája, de most a Mac gépekhez adott GarageBand programot nézzük meg közelebbről. </span><br /><br />A program első ránézésre egy nagyon barátságos szekvencer program, amiben mind midi sávra rakott virtuális hangszerek és samplerek, mind pedig vonali bemeneten felvett audió sávok megszólaltathatóak. A midi sávokon alkalmazható szoftveres hangszerek szerencsére hangmintákkal dolgoznak, így egyrészt jól, "realisztikusan" szólnak, valamint van lehetőség arra hogy játéktechnikát válasszunk például gitárnál vagy basszusgitárnál. A hangmintákkal való munka hátránya is érzékelhető, a kiválasztott hangszerek lassan töltődnek és élednek fel, de ha egyszer betöltődtek egész rugalmasan lejátszhatóak több sávon is amíg a gép erőforrásai ezt engedik. A program ezt a részt úgy kezeli mint a "nagyok", azaz a midi sáv egy kotta, a hangszer pedig egy szoftveres szintetizátor vagy egy sampler. Az ezzel kapcsolatos lehetőségek a zeneszerzésre szánt modulban kapnak konkrét értelmet.<br /><br />A program felülete szinte minden feladathoz barátságos, már-már annyira hogy az ember el is felejti hogy computer előtt ül. Minden funkcióhoz tartozik egy kis kép, nem egyszer mozgó ábrákkal találkozhatunk mint például az erősítő vagy effekt választásnál. <br /><br />A Magic Garage Band menüpontban 9 stílus közül választhatunk, amelyek egész komplett szerkezetű dalokat raknak elénk verzével, refrénnel. Ezeken a loopokból felépített dalokon mind hangszer, mind pedig effekt állítható igény szerint. Nem világos mire szánták ezt a loopokból felépített dalos modult. Elég veszélyes lenne ha most mindenki ezekből kezdene "saját" dalokat gyártani mert az ilyen építkezés lehetőségei igencsak végesek még akkor is ha 1000 loop jár alapból a programhoz. Arra mindenképpen jó, hogy egy-egy nekünk tetsző stílushoz backing trackeket gyártassunk, és arra gyakoroljunk, improvizáljunk, tesztelgessük az audió trackhez köthető effekteket, azok beállításait.<br /><br />A GarageBand egyik fő újdonsága az oktatómodul. A Learn to Play menüpontban eleve kapunk a programmal egy zongora és egy gitár leckét, a Lesson Store menüpontban pedig további leckéket tölthetünk le, a "Basic" fülön ingyeneseket, az "Advanced" fülön pedig 5$/lecke áron komolyabbakat, illetve itt lehet teljes dalokat megtanulni nevesebb előadóktól. Rendelkezésre áll 8-8 ingyenes lecke gitárhoz és zongorához. Ennek nyilván örülni fognak azok, akiknek a program maga felkeltette ez érdeklődését, de eddig nem zenéltek aktívan, vagy a loopokból összeállítható kíséretekre mindenképpen szeretnének saját audió sávot készíteni valamilyen hangszerrel. <br /><br /><table style="width:auto;"><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/bbY7NSDWQyNlVl-wM9e-Iw?authkey=Gv1sRgCIfg8aWyi7iupAE&feat=embedwebsite"><img src="http://lh4.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrI3Lu1t_I/AAAAAAAACCw/ZBz_xQAIwUI/s400/Picture%206.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family:arial,sans-serif; font-size:11px; text-align:right">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/GaragebandCikk?authkey=Gv1sRgCIfg8aWyi7iupAE&feat=embedwebsite">Garageband cikk</a></td></tr></table><br /><br />Az első lecke ami a programmal települ a kályhánál kezdi. A hangszer részei, tartása, pengetése. A legvégén egy E-dúr akkord lejátszása a cél, ami valóban bárkinek sikerülhet pár perc után, akár a leckével "realtime"-ban is.<br /><br />A leckét lejátszó modul felülete igen jól sikerült. A lecke témáinak beosztása látható az idősávon, így a film bizonyos részletei könnyen újranézhetőek. Van a felületen egy metronóm arra az esetre ha az oktatót szeretnénk valós időben követni, illetve a lecke hanganyagának sebessége csökkenthető fele tempóig a metronóm melletti "potméterrel", de ekkor az oktató hangját lehalkítja a program. <br /><br /><table style="width:auto;"><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/4auOzzQM0jwpxbpOdBY7hw?authkey=Gv1sRgCIfg8aWyi7iupAE&feat=embedwebsite"><img src="http://lh5.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrI0mlIAmI/AAAAAAAACCs/tcFgZ3SOArA/s400/Picture%205.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family:arial,sans-serif; font-size:11px; text-align:right">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/GaragebandCikk?authkey=Gv1sRgCIfg8aWyi7iupAE&feat=embedwebsite">Garageband cikk</a></td></tr></table><br /><br />Kérdés a remek felület ellenére, lehet-e valós idejű visszajelzés nélkül zenét tanulni. A film nem szól vissza egy rossz tartásnál vagy egy rossz pengetésnél. A felület nem interaktív, de a film mellett igen sok kiegészítő ábra, gitárnyakon megjelenő mozgó újrend, akkordok képei jelennek meg a leckék során, valamint hangfelvétel lehetősége is rendelkezésre áll ha meg akarjuk hallgatni az oktató és az általunk játszottak közötti különbséget. <br /><br />Az ingyenes 2. és 3. leckében további alapfekvésű Dúr akkordokat tanulhatunk az első leckében ismertetett E-dúr mellé akusztikus gitáron: G, C, A, D. A 4. leckében találkozhatunk először Moll akkordokkal. Itt E-moll D-moll akkordokkal bővíthetjük a tudásunkat, valamint bemutatják a Capo használatát is, amivel transzponálhatjuk ezeket a barré fogás megtanulása nélkül is. A lecke végén 12/8-os ütemben pengethetünk ha követjük az oktatót, egy egész jó kis akkordmenetet. <br /><br />A leckék felénél azt lehet leszűrni, hogy a készítők tisztában lehettek a visszajelzés hiányának hátrányaival, és ezt próbálták kompenzálni azzal hogy az anyag részletes, jól átlátható, a film egyszerre több állásból is mutatja a gitárjátékot. Minden lecke végén van egy rendesen hangszerelt "backing track" ami loop-ként működik a leckében, de a GaragaBand-ban kinyitva pont a gitársáv hiányzik róla (ezt kell nekünk feljátszani). Felvételre kapcsolva az üres sávot eldönthetjük szólnak-e a saját előadásunkban úgy az akkordok ahogy azt a filmen hallottuk.<br /><br />Az 5.-lecke részletesen elmagyarázza a gitártabulatúra használatát. Ez egy speciális hatvonalas kotta azoknak, akik nem tanultak gitározás előtt zongorázni, és idegenkednek az ötvonalas kottától. Míg a korábbi leckékben az akkordjáték kapott fő szerepet, itt most az egy húros dallamjátéké és a pengetésé a fő téma. A lecke végén ugyancsak kapunk egy kellemesen szóló kíséretet, amire az egyhúros dallamot rájátszhatjuk.<br /><br />A 6. lecke az eddigiektől eltérően elektromos gitáron szólal meg. A programba épített üres sáv ami "MyInstument" néven jelent meg egy keményebb effektezést kaphatott mint az akusztikus gitárleckékben, mert sistergő hangszórók nyomták el az oktató szavait. A felületen a Mixer-t kinyitva ezt a sávot a tanulás idejére le lehet halkítani, így megszűnik a zavaró sistergés, vagy a Setup-ban ki kell kapcsolni a bemenet monitorozását. A lecke "power chord"-nak nevezett 5-ös akkordokat tanítja, igaz csak két húron vagyis tulajdonképpen kvintekről van szó, az 5-ös akkord európai felfogásban 3 húron szólalna meg. A keményebb zenékben és a kvinttologatáshoz eleve hozzánőtt technika, a "Palm Muting", azaz a tompítás is itt kerül bemutatásra. A lecke végén egy 8 kvintből álló dalocskát játszhatunk az oktatóval, 4/8-ad ütemben, tompítva. <br /><br /><table style="width:auto;"><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/E9ThhGQ4kbITf4nDSq-ayg?authkey=Gv1sRgCIfg8aWyi7iupAE&feat=embedwebsite"><img src="http://lh4.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrJIrHjEsI/AAAAAAAACDM/RcCfq1qRbIE/s400/Picture%2013.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family:arial,sans-serif; font-size:11px; text-align:right">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/GaragebandCikk?authkey=Gv1sRgCIfg8aWyi7iupAE&feat=embedwebsite">Garageband cikk</a></td></tr></table><br /><br />Tetszik hogy az első rockos lecke túlmutat a játszandó hangok számát tekintve a 2-3 kvintes megoldásokon illetve a standardnak számító 1-4-5 lépésen, a kíséret kifejezetten kellemes dallam, többféle pengetés, feszes ritmus, húrváltás. Aki nem külső effektet használ, az a programban megjelenő tanuló-sávra kap egy szoftveres Fuzz torzítópedált, és egy képileg határozottan felismerhető Mesa halfstack fejet ládával, illetve ezek szimulációját. Gondolom ez utóbbit sokan szeretnének a valóságban is a szoba sarkában tudni :), de most lehet jobb megoldás egy kis külső multi felvétel és gyakorlás céljára hiszen a sistergést valószínűleg az itt beállított hi-gain torzítás okozza.<br /><br />A 7. leckében ismét elektromos gitáré a fő szerep. Azt hittem a kvinttologatós leckével ennek vége, mert a lecke barre akkordokat tanít a cím szerint. Az igaz, a barre-t elektromoson könnyebb lefogni, és itt nem szokás capo-t használni az akkordok transzponálása céljából. A barre akkordokat lépésenként tanulhatjuk meg ezen lecke segítségével hogy ne legyünk az alapfekvésű akkordokhoz kötve, 6 és 5 húron játszva. A leckében egy szólóval tarkított kifejezetten bluesos kíséretet kapunk, amire A, D, és E dúr barré akkordokat játszhatunk (ja, blueskör :-).<br /><br />A 8. ismét akkordokat oktat, de ahogy az akusztikus gitároktatós részben láttuk, most (a Dúr akkordok után) moll akkordok következnek barré fogással 6 és 5 húron, fokozatosan transzponálva. Ennek a leckének a legvégén az akkordbontás is bemutatásra kerül (amit a program arpeggionak nevez, de ez ugyancsak kicsit mást jelent itthoni szóhasználattal), gyakorlásképpen itt is egy több akkordból álló dallamot kell körbe-körbe játszani. <br /><br />A legutolsó ingyenes lecke a Blues Lead címet kapta. Itt megismerhetjük az A-moll pentaton skálát, ami technikailag meglehetősen egyszerű, de igen nagy nevek is jól elvannak vele egy életen át, hogy kisebbet ne említsek Carlos Santana, de valószínűleg több ezer bluesgitárosnak nem hiányoznak a szűkített skálák és a "vendéghangok". A pentaton skála a népzenéből ered, de a blues és blues-rock zenébe is tökéletes. A skálát lépésről lépésre ismerteti a film, majd figurákat mutat amelyek a skála részét képezik. Ez utóbbi igen jó ötlet, hiszen a skálát nem önmagáért kell tudni, hanem azért hogy majd "ízesen" válogassunk belőle hangokat lehetőleg "érdekes" ritmusban és sorrendben. Nincs is jobb annál, mint amikor ismeretlenül összeáll pár zenész és blueskörre "jammelnek". Ha másért nem, emiatt érdemes mind a 3 akkordból/kvintből álló kíséretet, mind a blueskörre játszható egyszerű pentaton és blues skálákat megtanulni.<br /><br />Itt két backing tack is van, egy "simple" és egy "advanced". Az egyszerűbb a blues stílusú gyakorlat akkord részét mutatja meg, a haladó pedig a szóló részt. Ez utolsó leckében az elektromos gitározás alapjáig jutunk azaz a "standardnak" mondható 12 ütemes blueskör nevű jelenség kíséretét és az arra történő improvizatív szólózást gyakorolhatjuk a pentaton skála ismeretében.<br /><br />A gitáros leckékről elmondható, hogy amit egy "real-time" visszajelzést igénylő de azt nélkülöző (rosszul tartod a kezed, rossz hangot fogtál, stb...) oktatásból ki lehet hozni azt kihozták, köszönhetően a leckék remek felületének. A filmek kiegészítő funkciókkal, mozgó kottával, több kameraállásból felvett kéztartással, részletes magyarázattal, felvételre de legalábbis tanulásra inspiráló kísérettel oktatnak. A leckék a legalapvetőbb dolgokkal kezdik, és végül a blueskörben végződik az ingyenes oktatást. Talán hátrány, hogy a leckék fele akusztikus gitáron, a másik fele elektromos gitáron látható, így aki már hangszert választott annak fele anyag majdnem fölösleges, illetve a két hangszer anyagai között van némi átfedés is. A leckékre időt kell szánni, mert míg az első pár leckékre kigyakorlására csak pár perc szükséges, az utolsó lecke színvonalát már csak hetek vagy rosszabb esetben hónapok múltán lehet elérni komoly ismétlésekkel folyamatos gyakorlással, odafigyeléssel, a blues stílus nagyjainak hallgatásával. <br /><br />A GarageBand-hoz adott tananyag tematikája, felépítése abszolút 5 pont, de az ingyenes leckékkel csak a kezdő szintig lehet eljutni, az is csak a leckék által favorizált blues stílusban, és nem, nem jut el az ember ezekkel Santana szintjéig 2 hónap alatt sem, az Europa-t még korai elkezdeni megtanulni ennyi után, Malmsteen-t vagy Steve Vai-t pedig még fényképen sem szabad kitenni a szoba falára. A blues zene és általában a rock stílusú gitározás elsősorban feeling, de ha valaki ezt valóban éreztetni is akarja, több év tanulás, folyamatos gyakorlás, fejlődés szükséges, kivéve ha ő maga Jimi Hendrix :). Haladóknak esetleg érdemes lehet belenézni a fizetős leckékbe, amelyek ha jól láttam, az elektromos gitár vonalon továbbra is a blues stílust erősítik, és a középhaladó szintig juttatja el az érdeklődőket konkrét dalok megtanításával. A leckék rendes megértéséhez angol tudás szükséges. Végül nem utolsó sorban az előadó tanár türelme is példaértékű :-).<br /><br /><embed type="application/x-shockwave-flash" src="http://picasaweb.google.hu/s/c/bin/slideshow.swf" width="600" height="400" flashvars="host=picasaweb.google.hu&noautoplay=1&hl=hu&feat=flashalbum&RGB=0x000000&feed=http%3A%2F%2Fpicasaweb.google.hu%2Fdata%2Ffeed%2Fapi%2Fuser%2Fgitarfogas%2Falbumid%2F5339800916840184065%3Falt%3Drss%26kind%3Dphoto%26authkey%3DGv1sRgCIfg8aWyi7iupAE%26hl%3Dhu" pluginspage="http://www.macromedia.com/go/getflashplayer"></embed><br /><br /><span style="font-weight:bold;">Az GarageBand oktatóprogram előnyei:</span><br />- Tökéletes felület és tematika<br />- 9 lecke nagyjából 3-6 hónapnyi gyakorolni valóval látja el a kezdő gitárost, az ügyesebbek is ellesznek vele 1-2 hónapig<br />- A program felületébe van integrálva a leckék hanganyaga, ami a leckéktől különválasztva is használható, a tanagyag elsajátítása felvétel után ellenőrizhető<br />- Remek kíséretek a leckék gyakorlásához, felvételi lehetőséggel<br />- Türelmes oktató :)<br /><br /><span style="font-weight:bold;">Néhány hátrány:</span><br />- Csak a kezdő szintig juttatja el az érdeklődőt, ehhez nyilván csak 0-ról érdemes elindulni, a legutolsó leckében a blues kör meglehetősen lassú<br />- Kizárólag blues stílust oktat (elektromos gitáron)<br />- A fizetős leckéket itthonról nem lehet megvásárolni és letölteni<br />- A rockos bluesos szoftveres effektek zavaróan zajosak<br />- Angol nyelv hallás utáni megértése szükséges<br />- Nem tanít meg egy konkrét dalt sem végig, pedig lenne választék egyszerű dalokból (legalább egy Uriah Heep Lady in Black igazán megörvendeztette volna a kezdőket, 2 akkord az egész)Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-61522055181548113792009-05-25T18:12:00.006+02:002009-05-25T20:17:15.634+02:00CS4 testközelben - Filmvágás<span style="font-weight: bold;">Az Adobe programok kétségtelen erőssége a felületük, amihez ha hozzászokik az ember még funkcionális nehézségekkel küzdve is nehezen vált technokratább felületű és nehezebb kezelhetőségű programokra. A CS3 verzióban a Premiere elég korrekten működött, a DVD menükészítés ütközött nehézségekbe az Encore rengeteg hibája miatt. A CS4-ben a korábbi Premiere gyenge pontjai nem javultak (pl. a VST effektpluginek kezelése még most sem megfelelő, továbbra is név nélkül tesz listába pár effektet, nem ismeri fel mindet amit külső gyártó készített, ezzel szemben a csak midi sávon alkalmazható VSTi hangszereket listázza teljesen fölöslegesen. A külsős VST pluginek használata általában lefagyasztja a programot. a VSTi hangszerekről nem is beszélve, ezek véletlen kiválasztása biztos halál a programra). Stabilitása is romlott, pedig azt vártam hogy a Waves Shell-t is felismeri majd az új verzió (mint ahogy ma már minden VST effekteket kezelő program teszi). Nem csak betöltődési problémái vannak - hardveres és szoftveres inkompatibilitása okokra visszavezethetően - , nekem a Media Encoder upgrade-je előtt a Youtube-ra feltöltött MP4 filmet a videómegosztó nem tudta konvertálni. Az Encoder upgradje után ez a probléma megoldódott.</span><br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:180%;" >Premiere</span><br /><br />A program felülete (ami eddig is a Premiere erőssége volt) pont annyit változott, hogy még kényelmesebben és gyorsabban lehessen használni, még inkább kézreessenek a legfontosabb eszközök, hogy még jobban szem előtt legyenek a szükséges adatok és nyomógombok, amelyekkel még több kattintást spórolhatunk meg. A többkamerás filmek vágása eddig is könnyen és gyorsan ment a Premiere-ben, de most még tovább csökkentették a logikus munkafolyamatba véletlenül becsúszó problémákat például azzal, hogy a vágni kívánt sáv egy kattintással kijelölhető (eddig a sáv lockolásával lehetett ezt megakadályozni), vagy hogy a kijelölt sávok szinkronban tarthatóak akkor is ha középen módosul egy részlet hossza vagy ideje.<br /><br /><table style="width:auto;"><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/WB4HKa5-5iba9X0Teor_HQ?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite"><img src="http://lh4.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrLOQXAaTI/AAAAAAAACHA/q-keRBjPGHM/s400/PR-fel%C3%BClet.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family:arial,sans-serif; font-size:11px; text-align:right">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/AdobeCS4?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite">Adobe CS4</a></td></tr></table><br /><br />Maga a Media Encoder is funkcionális fejlődésen ment keresztül. Most már sorba (Queue-ba) rendezhetőek a kimenet formátumai abban az estben, ha többféle platformra, többféle felbontásra, esetleg más képkockaszámra vagy video codecre van szükség egy film esetében. Egy dolog viszont nagyon hiányzik, a program nem bontja szét automatikusan a chapter-markerekkel megjelölt helyeken a filmet. Egy hosszabb, de több részre bontott anyag esetén ez óriási könnyebbség lenne, mint ahogy a Vegas programban ez beállítható a Batch Export esetében, mert így reggelre nem csak a hordozható MP4 lejátszóra, Youtube-ra, és a DVD-re alkalmas formátumok készülhetnének el, hanem még ezek klipekre is szét lennének vágva, ami sokat segítene a DVD menürendszer elkészítésében is. Ha jól emlékszem az automata szétbontásra a CS3 verzióban volt lehetőség az export boxban, de most ezt nem találtam sehol (legalábbis a mobil eszközök exportjánál), az viszont nem tudott egyszerre több különböző formátumban exportálni. Ezzel együtt az Export menü közvetlenül támogatja az elkészült filmek FTP feltöltését megadott weboldalra. <br /><br /><table style="width:auto;"><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/eBCtE_JLRk54NBCpEXHyPg?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite"><img src="http://lh4.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrK_Q-EL4I/AAAAAAAACGo/GvVfQr4FwO4/s400/PR-ME3.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family:arial,sans-serif; font-size:11px; text-align:right">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/AdobeCS4?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite">Adobe CS4</a></td></tr></table><br /><br />Jó megoldás hogy az új Media Encoder külső program. Így amíg exportál elvileg használható lenne a vágóprogram munkára is ha nem fogyasztaná el a teljes processzoridőt, illetve "külsősként" több film- vagy audiókimenetű programhoz is használható (Flash, After Effects, Soundbooth). A programokat megkerülve a Media Encoder filmek konverziójára is alkalmas, sőt tárolja a különböző programokban beállított sorrendet is addig amíg a termék exportra alkalmassá válik.<br /><br /><table style="width:auto;"><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/F3IE2wlqMBuxiNb3HPa_6g?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite"><img src="http://lh5.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrK9LeCvoI/AAAAAAAACGg/TZHKKhZZDuk/s400/PR-ME2.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family:arial,sans-serif; font-size:11px; text-align:right">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/AdobeCS4?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite">Adobe CS4</a></td></tr></table><br /><br />Bár magyar nyelven egyelőre nem "releváns", de kíváncsi voltam a Premiere hallható szöveget olvashatóvá alakító lehetőségére. Emiatt egy Youtube-s Obama beszédet töltöttem le, félve attól hogy az Oscar gála síró-tapsoló hangfelvételeivel nem tud majd megküzdeni a program :). A program simán beolvasta az .FLV filmet konvertálás nélkül. Az átalakítást kicsit eldugták, a Metadata információs panelen van egy "Transcibe" gomb alul elrejtve. A klip kijelölése után nyelvezetet választhatunk, illetve kérhetjük a különböző beszédhangok szétválasztását, azaz a beszélő azonosítását (Speaker 1, Speaker 2, bár a beszélő teljes nevének felismerése sokkal érdekesebb lett volna :). Az átalakításhoz a program a Media Encodert használja így akár az exportálási sorba is beépíthetjük ezt a lehetőséget, illetve értelemszerűen használhatjuk az After Effects és a Soundbooth programokban is. Az egész klip feldolgozására több mint 30 percet írt ki a program (ami folyamatosan növekedett), így ezt leállítottam, és levágtam úgy hogy 17mp maradjon. Ezt az időtartamot több mint 15 percig elemezte a Premiere. Itt már kétségeim támadtak azzal kapcsolatban hogy ez végül időtakarékosság-e vagy csak egy eddig ismeretlen funkció a statisztikában, hiszen a film export maga gyorsabb, a hangsávra nagyítás pedig lehetővé teszi a gyors és pontos pozícionálást szemre is. A "fordítási" procedúra után ugyancsak a Metadata ablakban jelent meg az írott szöveg, amiből mindössze egy szó kijelölésére van lehetőség. Gondoltam duplakattra a timeline kurzor a szóra ugrik az idősávon is, de nem, ekkor a szöveg szerkeszthető lesz. A szöveg alatt van lejátszási lehetőség loop funkcióval (ami kicsit a kijelölt szó előtti és utáni részt is beleveszi) és itt láthatjuk kiírva a szó pozícióját timekóddal. Vártam volna egy hosszabb szöveg kijelölési lehetőséget, és egy kijelölt pozícióra ugrást egy gombbal vagy egérrel, sőt azt is, hogy lejátszás közben jelezze a program az írott szövegen az aktuális pozíciót, de ezeket nem találtam. Ez az új funkció látszólag helyesen fordította le a beszélt szöveget, de használata még kényelmetlen, nem világos hogy komolyan gondolták-e vagy csak próbálkoznak: ráharapnak-e a felhasználók, és ha igen majd akkor fejlesztik tovább. Ahhoz hogy ez a lehetőség használható legyen, a sebességét többszörösére kell növelni, több nyelvet kéne kezelnie, és lehetővé kéne tenni az egy szónál hosszabb részek szelekcióját és vágását, az adott pozícióra ugrást egy gombnyomással, valamint az összetartozó időpozíciót dinamikusan jelölni lejátszás közben az időtengely és az írott szöveg között.<br /><br /><table style="width:auto;"><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/7fzcoCMFotqiwqhIbKFF7g?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite"><img src="http://lh4.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrLaI5tX7I/AAAAAAAACHo/tTa3usJ9FqM/s400/PR-Speech.to.text4.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family:arial,sans-serif; font-size:11px; text-align:right">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/AdobeCS4?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite">Adobe CS4</a></td></tr></table><br /><br />A Premiere továbbra is erőforrásigényes, az Exportálás az új verzióban is ledögleszti a gépet, talán még jobban mint a CS3 verzió tette. A vágás során használatos Preview ablakban viszont nem csúszik a kép és a hang, talán a megjelenítés minősége is javult valamennyit. Az Exportálás hossza kodektől (ami hiány vagy importálási probléma esetén telepíthető a rendszerbe, így bővül a Premiere által kezelhető formátumok száma), felbontástól és kívánt képkockaszámtól függ, de érzésre nem gyorsabb ez sem mint volt. Az Export során rengeteg gyári beállítás közül választhatunk, amelyeket kis módosítás után saját igényünk szerint átnevezhetünk, bővítve az eszközre optimalizált kimenetek számát.<br /><br />Sok idő elment a vágóprogramban azzal, hogy a Premiere (és az Encore is) transcodolta a beimportált nyersanyagot vágható formára. A transcodolás során hibák is történhettek, például a képkockaszámból eredő eltéréseknél a hangsáv elcsúszhatott, vagy egyszerűen egy képkockányi „lukak” keletkezhettek a hangban. A CS4 Premiere több digitális (szalagmentes) filmformátumot támogat natív módon, ami azt eredményezi hogy nem kell a filmet átalakítani a vágáshoz, valamint több különböző formátumot lehet párhuzamosan és keverve szerkeszteni.<br />Talán kicsit zavaró hogy a Premiere a filmvágás után támogat mindenféle exportot és codecet, de magát a film DVD-t nem lehet ebből a programból megírni még a legegyszerűbb formában sem, pedig nem lenne baj ha legalább egy Nero-ra való DVD írási lehetőség lenne benne. Erre továbbra is az Encore DVD menükészítő és authoring programot kell használni, vagy bármi mást, ami a DVD kompatibilis MPEG-2 kimenetből képes DVD-t írni. Az Encore funkcionálisan nem fejlődött sokat és jelentősen a CS3 verzió óta, és ha paranoid lennék, azt hinném e-miatt tette az Adobe a CS4 sajtóanyag Encore könyvtárába újra a Premiere leírását, mert így mégsem hagyták üresen. De ez bizonyára csak véletlen :). Az Encore-al való munka annyival lett egyszerűbb, hogy most már kinyithatjuk közvetlenül a Premiere projektet is, sőt egyszerűen áthúzhatjuk bele a megvágott időtengelyt, nem szükséges MPEG-2-be exportálni a filmet és AC3-ba a hangot (a transcodolás megkerülése miatt), sőt ha a projekt változik, nem kell azt újra importálni a Premiere projektet az Encore-be.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:180%;" >Encore</span><br /><br /><table style="width:auto;"><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/pi3nDbf4wnzsTDlxvF8q9Q?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite"><img src="http://lh5.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrKdEAqKFI/AAAAAAAACFA/MYW59_HvQic/s288/EN-1.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family:arial,sans-serif; font-size:11px; text-align:right">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/AdobeCS4?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite">Adobe CS4</a></td></tr></table><br /><br />Az Encore-al kapcsolatban nekem úgyis csak annyi lett volna az igényem, hogy a transcoder hibáit javítsák ki, ami a CS3 verzióban egy komplex és bonyolult munka DVD-re írását lehetetlenné tette. Az Encore korábbi verziója igen sok hibával működött, sok szituációban elszállt az export során, lényegében lehetetlen volt vele a folyamatos munka. Az Encore a kor igényeit követve most támogatja a Blue-Ray-t annak néhány funkcionális lehetőségeivel (pl. pop-up menürendszer folyamatos lejátszás közben) együtt, és a Flash (SWF) kimenet készítését is különböző méretben, valamint a Premiere-hez hasonló módon együttműködik az After Effects programmal is. Remélhetőleg a stabilitása is előnyére változott hiszen e-nélkül nem sokat ér a program egyébirányú fejlesztése. A Blue-Ray támogatás miatt az Encore programnak még ma sincs túl sok alternatívája (amennyiben erre szükség van), ez esetben akkor is jó megoldásnak tűnik az Encore, ha a felülete nehézkes és bonyolult, a funkcióválaszték használata és beállítása nagy odafigyelést és komoly időráfordítást, a tesztelés és a kiírás, renderelés, sok időt vesz igénybe. Egyszerű „otthoni” vagy családi eseményekről készült filmek DVD-re írásához több egyszerű, kevesebb lehetőséggel felszerelt, gyorsabban használható program is szóba jöhet alternatívaként, magánfelhasználásra ilyet általában ingyenesen adnak is az olcsóbb digitális kamerákhoz.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">A filmvágás tehát az Adobe csomaggal...</span><br /><br />A Premiere abban változott előnyére, amiben eddig is a legerősebb volt: a felülete lett még kézreállóbb, a napi munkafolyamat lett még gyorsabb, egyszerűbb és logikusabb, amivel kevesebb hibalehetőséggel dolgozhatunk. Mindez a program Timeline ablakában látszik leginkább az új lehetőségek nagyrészt itt kaptak helyet. Sokat javult az export azzal, hogy az export-modul, a Media Encoder külsős program lett és a kimenet formátumait sorba lehet rendezni benne. Export ügyben a legnagyobb fejlődés mégis az, hogy a "Dynamics Link" menüpont segítségével transcoder nélkül vihetjük a nyersanyagot az Encore és az After Effects programba. Gyenge pontja, a külsős VST effektek kezelése és ezzel kapcsolatos stabilitása látszólag nem változott.<br /><br />Apró de nem hiábavaló újítás hogy a Media Browser ablakban részletes keresési lehetőség került, valamint a több nyersanyag natív támogatása mellett az igen részletes kiolvasott és szerkeszthető, kereshető, Meta Data információs ablak.<br />A hangsáv szöveggé alakítása egyelőre kényelmetlen, lassú, és keveset tud, valamint a jelentőségéhez képest eldugták.<br /><br /><span style="font-weight:bold;">Egy minta, amivel a Premiere CS4-et teszteltem:</span><br /><br /><object width="425" height="344"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/uw7ZHtW1ttU&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/uw7ZHtW1ttU&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object><br /><br />Az Encore komoly fejlődésen mehetett volna keresztül, ha a Blue-Ray összes funkcionális lehetőségét beépítik a programba, és ezzel szinte első és egyetlen ilyen komplexitással rendelkező "otthoni", de ha nem is otthoni, mindenképpen egy könnyen kezelhető program lehetett volna. Az Encore-nak mégsem funkcionális fejlődésre, hanem stabilitásra és egyszerűbb felületre lenne szüksége legalábbis a CS3 verzió hibái után. Ezeket a problémákat a különböző formátumok natív kezelésével és az Premiere-ből való importálás fölöslegessé tételével nagyrészt javították.<br /><br /><embed type="application/x-shockwave-flash" src="http://picasaweb.google.hu/s/c/bin/slideshow.swf" width="600" height="400" flashvars="host=picasaweb.google.hu&noautoplay=1&hl=hu&feat=flashalbum&RGB=0x000000&feed=http%3A%2F%2Fpicasaweb.google.hu%2Fdata%2Ffeed%2Fapi%2Fuser%2Fgitarfogas%2Falbumid%2F5339802757907201249%3Falt%3Drss%26kind%3Dphoto%26authkey%3DGv1sRgCI37u7ahme_SUg%26hl%3Dhu" pluginspage="http://www.macromedia.com/go/getflashplayer"></embed>Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-35239895608616228052009-05-25T18:09:00.003+02:002009-05-25T19:11:41.152+02:00CS4 testközelben - Photoshop<span style="font-weight: bold;">A sajtóanyag tanulmányozása után kíváncsi voltam a gyakorlatban milyen a CS4. Hozzá kell tennem nagyjából a CS2 csomag óta nincs igényem a fejlesztésre mert már az is mindent tudott. Sok dologban azóta azt a "trendet" látom hogy most is annyit tud csak másképp is tudja ugyan azt. A munkamódszerek lehetőségei bővülnek, kényelmesebbé válnak, a funkcionális választék viszont lassabban vagy viszonylag lényegtelen dolgokkal változik. Pár újításra ugyan rá lehet szokni idővel, de ezek nagy része olyan mint a jó bor az antialkoholistának: hogyha nem lenne sem hiányozna :). Az összehasonlítás ilyenkor a korábbi verzióval szinte önkéntelen, érdemes tudni miért váltson az ember ha upgradel.</span><br /><br /><span style="font-weight: bold;">A telepítés, első indítás</span><br /><br /><table style="width: auto;"><tbody><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/70AN4pUe9EnfIwVyZj2NQw?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite"><img src="http://lh6.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrKZYj6f6I/AAAAAAAACEs/c1m1ChwaIVY/s288/CS4-5.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family: arial,sans-serif; font-size: 11px; text-align: right;">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/AdobeCS4?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite">Adobe CS4</a></td></tr></tbody></table><br /><br />A CS3 telepítője igen lassú és nehézkes volt. Ha valami miatt le kellett szedni a programot, előfordult hogy használni kellett az Adobe által kiadott CS3 Cleaner, valamint az Installer Cleaner programokat, speciális útvonalakról kellett fájlokat törölgetni, esetleg egy registry editor-t is be kellett vetni az újratelepítés előtt, különben nem ment vissza a csomag arra hivatkozva hogy az előző telepítés még nem fejeződött be. Ezt az Adobe Reader telepítőjével is képes volt eljátszani a csomag. Az interneten komoly "irodalma" lett a korábbi verzió telepítési problémáinak. A minimális hardverigényre is furán vigyáztak: a nyomdai programcsomag 1GB RAM alatt nem települt, de a filmvágó és DVD menükészítő (ami jóval nagyobb erőforrásigényű) simán felment akármilyen gépre.<br /><br /><table style="width: auto;"><tbody><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/rURRZhpRPr8oY08Qm8L4gQ?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite"><img src="http://lh5.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrKVggY3iI/AAAAAAAACEg/OPaOP_wI58g/s288/CS4-2.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family: arial,sans-serif; font-size: 11px; text-align: right;">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/AdobeCS4?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite">Adobe CS4</a></td></tr></tbody></table><br /><br />A CS4-hez 2GB RAM-ot és 2GHz-es dualprocesszort ajánlanak, de felmegy kevesebb memóriával ellátott gépekre is. A telepítéssel nekem egy gondom akadt, nem a telepítő által felkínált „standard” útvonalra akartam telepíteni, és ezt az útvonal hossza miatt végül nem engedte. Egy könyvtárral lejjebb viszont igen, így a többi DTP program közé lett ömlesztve az összes CS4 program egy-egy alkönyvtárba. A telepítésnél további kellemes meglepetésként ért hogy valamivel gyorsabbnak és zökkenő mentesebbnek tűnt mint a CS3 verzió volt.<br /><br />A telepítés és a szokásos procedúra után nem volt semmi gond a nyomdai programokkal, láttam olyan gépet is, amin mind a CS3 mind a CS4 gond nélkül működött, viszont a Premiere nem indult el (mint a sajtóbemutatón sem). Rákerestem a hibára a felhasználói fórumokban, és kinél a vírusirtót, kinél a tűzfalat kellett kikapcsolni, de sokaknál ez sem hozott eredményt, nálam sem működött ez a két megoldás. Két hangkártya van a gépemben, egy alaplapi "gagyi" és egy stúdiós EMU ASIO kártya, az alaplapit le kellett tiltani, utána elindult a Premiere is. Ezt a problémát a gyorsan kiadott 100MB feletti upgrade sem oldotta meg, a két hangkártyával nem indul a Premiere.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:180%;" >Photoshop</span><br /><br /><table style="width: auto;"><tbody><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/7r18Jo8mmfrtZ-4hz0AusA?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite"><img src="http://lh4.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrKlC2lLvI/AAAAAAAACFg/XZXYa6DPrl8/s288/PS-about.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family: arial,sans-serif; font-size: 11px; text-align: right;">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/AdobeCS4?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite">Adobe CS4</a></td></tr></tbody></table><br /><br />Bizonyos szempontból az Adobe csomag egyik legismertebb legfontosabb eleme a Photoshop. Látványos, régi motoros, mindenki ismeri, mégha a használata fotós vagy nyomdai szempontból sokaknak gondot okoz. Ennek a programnak a felülete a "zászlóshajó" amihez próbálják hozzászabni a többi program felületét amennyiben ezt a funkciók megengedik.<br /><br />Az ember azt gondolná, a sajtóanyag kínosan beszámol minden újításról hiszen nem példa nélküli az hogy egy program fejlettebb verzióira már nem vevő a piac, főleg PC rendszereken. Nos nem így van, a programot átnézve több újítást, apró figyelmességet talál az ember mint a sajtóanyagban. A felületet használva a "tabbed" módot szokni kell ha valaki nem teljes képernyőn szerkesztett korábban, de ez azokban a programokban amelyekben nem fontos egyszerre több dokumentum nyitvatartása, nem okoz problémát. A kinyitott teljes képernyős képeket a "fül" megfogásával lehet hagyományos ablakos módra váltani. A paneleken csak annyit venni észre hogy "elegánsabbak" lettek. A munkaterület elforgatása is újdonság, de csak bekapcsolt OpenGL támogatással. Ezt egy kis dialógus box is jelzi kikapcsolt állapot esetén, bekapcsolt állapotban pedig a lehetséges kompatibilitási problémákra figyelmeztet egy hasonló felugró ablak. Ez az újítás több nyomógombot is kapott a felső eszközsoron, és a használata is könnyű, problémamentes. Az OpenGL grafikus kártyákkal a képek nagyítása/méretezése is a korábbinál tisztább képet eredményez, ami sokat segíthet a pontos vágógörbe elkészítésén kisebb felbontású képeken is.<br /><br />Látványosan megnőttek azok az internetes lehetőségek a programon belül, amin keresztül megoszthatjuk vagy beszerezhetjük a munkával kapcsolatos dolgokat. A Kuler lehetővé teszi hogy "színvilágot" töltsünk fel vagy le az internetről, a "Share my Screen" menüpont pedig egyenesen megosztja a képernyőablakot maximum 3 érdeklődővel. Hogy erre mennyire fogékonyak a felhasználók nem tudom, mindenesetre érdekes kezdeményezés a munka egy részének webes illetve interneten keresztül történő megosztása vagy felhasználása. Túlzásnak tartom hogy a program help-je is böngészőben jelenik meg egy internetes címről, ezt jobb lett volna meghagyni offline.<br /><br /><table style="width:auto;"><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/qrHfvK_t7erzskfqJCGJ5w?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite"><img src="http://lh4.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrKsdfg-KI/AAAAAAAACF8/NFfTgXEhKrY/s288/PS-6.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family:arial,sans-serif; font-size:11px; text-align:right">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/AdobeCS4?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite">Adobe CS4</a></td></tr></table><br /><br />Az egyre erősödő keresztplatform jegyében a program több hardvert támogat mint korábban. A kifutó scannerek helyett a Camera Raw programmal a Photoshop a fejlett digitális kamerák Raw és Jpg képeit kezeli, de az import menüben digitális kamera/webkamera támogatást is találunk. Nekem nem jutna eszembe webkamerán keresztül nyersanyagot bevinni a programba, de lehet ha jobb minőségű eszközöm lenne látnám az előnyeit ennek a lehetőségnek.<br /><br />A képekről minden korábbinál több információt tudhatunk meg, és többet rögzíthetünk ha szükséges. Mindezt egy nagy de átlátható "füles" panelen. Már csak az EXIF szerkesztés lehetősége hiányzik, amely a kacsolódó "File info" menüpontban található "import" nyomógomb alatt valamennyire rendelkezésre áll. Egyébként is jellemző az egész CS4 csomagra, hogy a meta-adatokat egyre teljeskörűbben olvassa ész szerkeszti ott ahol az lehetséges.<br /><br />Bizonyára sokaknak fog tetszeni az Edit menüben, a transzformációk között elhelyezett "Content-aware scale" amely a képet úgy méretezi (paraméterezési vagy szelekciós kényszer nélkül) hogy a központi elemeket meghagyja és csak a hátteret méretezi át (addig amíg a méretezés bele nem ütközik az első fixen hagyott elembe). Mindezt egy layeren (de nem backgroundon). Érdekes lehetőség, és mindenképpen megkíméli az embert az esetleges kellemetlen szelekcióktól, ha a képet eredeti arányaitól eltérően kell felhasználni, a főbb elemek nem torzulnak. Az Almalap úgyis mindig arra vágyott, hogy a porban fekvő szürke macskát, és a szavannába alvó oroszlánt is lehessen kezelni. Most ugyan szelektálás nem történik, de ha nem lecserélni kell a hátteret hanem átméretezni, itt a megoldás rá. Kipróbáltam jó néhány képen, de nem minden esetben működött, sőt úgy látom csak akkor működik (nekem 4-ből 1 esetben) ha a háttér homályos vagy viszonylag egységes a színvilága, ellentétben az előtérbe helyezett figurától, ami lehetőleg kontrasztos legyen és éles határvonallal rendelkezzen. Ebben a funkcióban talán van annyi fejlődési lehetőség, hogy később paraméterezhető legyen, vagy a központi figura nagyjábóli szabadkézi elkerítése pontosítsa a program működését.<br /><br /><table style="width:auto;"><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/2u1F4DfvCoc9Jm9Aee6tkg?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite"><img src="http://lh5.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrKz6t_QoI/AAAAAAAACGI/vggDVaVZKxA/s144/PS-9a.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family:arial,sans-serif; font-size:11px; text-align:right">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/AdobeCS4?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite">Adobe CS4</a></td></tr></table><br /><br /><table style="width:auto;"><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/B5xXCnFq1JMwa1zqmi2tdA?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite"><img src="http://lh5.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrK3HX2tsI/AAAAAAAACGM/Z5fiHdqqKR0/s144/PS-9b.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family:arial,sans-serif; font-size:11px; text-align:right">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/AdobeCS4?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite">Adobe CS4</a></td></tr></table><br /><br />Az új úszómenük (panelek) közül azokat tartom leginkább hasznosnak, amelyek a mindennapi funkciókat könnyítik. Az egyik ilyen a "Mask" panel amely a vektoros és hagyományos maszkokat kezeli, egyesítve a "Select" menüpont legfontosabb funkcióit. Így lassan a Select menüpontot is elfelejthetjük. Az eszközsor hosszú idő óta bővült pár látványos elemmel, mégpedig a 3D elforgatás lehetőségével. A síkbeli Layer-t elforgathatjuk bármely szögállásban bármely tengely körül ami sík fotókkal operáló látszólagos térbeli munkát nagyban segíti.<br /><br />Bármennyit is tud a Photoshop, a kétdimenziós főbb képszerkesztő műveleteket (már ha egyáltalán van ilyen, és nem csak a fotó korrekciója, előkészítése a cél) a Channels/Layers/Mask használatával nagyrészt el lehet végezni. Ebből a hármasból a maszkok (szelekciók) készítése mindennapos feladat. Míg a határozott körvonallal rendelkező tárgyak körbejelölésére egyértelmű eszköz a Paths, addig a szőrös/hajas/lombos figurákat már nem ennyire egyszerű kijelölni. Erre a Channels panel, vagy a Filter/Extract menüpontja alkalmasabb, de a CS4 verzióból eltűnt az Extract. Nem azt mondom hogy kedvenc eszközöm volt, de sok esetben jó alapot adott a későbbi pontosításhoz, használata pedig rendkívül egyszerű volt. Nyilvánvaló hogy az automata színérzékelésen és tolerancián alapuló szelekciók (varázspálca, mágikus és mágneses lasszók, Grow, Similar és társai) az Extract-hoz képest kevésbé használhatóak. Utánanézve az eltűnt Extract filter dolgának, többen nem csak hiányolják a filtert, hanem warez oldalakon is felbukkant a probléma „megoldása” vírusokra mutató linkek kíséretében. Ezért álljon itt a link a legális verzióhoz, ami letölthető az Adobe oldaláról a következő kiegészítésekkel együtt:<br /><br />• Bigger Tiles<br />• Picture Package (ContactSheetII)<br />• ExtractPlus<br />• PatternMaker<br />• PhotomergeUI<br />• Web Photo Gallery (WebContactSheetII) plus presets<br />• script for Layer Comps to Web Photo Gallery<br />• Texture presets for Texturizer<br /><br />Látványosan bővült az eszközsor 3D forgató- és torzító elemekkel. A 3D effekteket egy 3D Layers panel is segíti, ehhez viszont a 3D objektumot el kell készíteni egy arra alkalmas programban. 3D torzításokat eredetileg síkbeli képeken is elvégezhetünk, miután azokat "3D Postcard" formátumra konvertáltuk. Az ilyen célú konverziók az újdonságnak számító 3D menüből érhetőek el. Ekkor élővé válik a 3D panel is rengeteg beállítható paraméterrel.<br /><br /><table style="width:auto;"><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/DFBOCGSZH-dN2FISkpLbaQ?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite"><img src="http://lh5.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrLHErKMAI/AAAAAAAACG4/gweJa47BEEM/s288/PS-3D%20tools3.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family:arial,sans-serif; font-size:11px; text-align:right">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/AdobeCS4?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite">Adobe CS4</a></td></tr></table><br /><br />A CS3-as verzióval egybeolvasztották a Photoshop-ot és az Image Ready webes grafikakészítő programot. Ez az egybeolvasztás furán sikerült, mert a CS3-ban elkészíthettük az animált GIF-et, de módosítás céljából már nem nyithattuk meg csak az első képkockát, amire semmisem figyelmeztetett, egy esetleges mentés után kereshettük a mozgás fázisait. Gondoltam mivel a CS4-ben szinte egy mini filmvágó programot kapunk idősávval, ez a probléma megoldódott, és a mozgó GIF-et itt kezeli a program. Rosszul gondoltam, maga az Open parancs továbbra is csak az első képkockát nyitja meg, de erre most legalább figyelmeztet, mentésnél ugyanis továbbra is elvész az animáció többi kockája. Az idősávon (és Layereken) Mov, Mpeg, Avi filmeket szerkeszthetünk. Az ilyen formában elmentett filmeket a program meg is nyitja, egy layer-re teszi, de az Animation panelen (az idősávon) lejátszhatjuk és ha kell kockánként szerkeszthetjük majd a megfelelő formában exportálhatjuk.<br /><br /><table style="width:auto;"><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/Fb5Ir_PcxPLezvqXillkRg?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite"><img src="http://lh4.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrK_xUy3yI/AAAAAAAACGs/6eSePYDiUTY/s144/PS-AniGif.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family:arial,sans-serif; font-size:11px; text-align:right">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/AdobeCS4?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite">Adobe CS4</a></td></tr></table><br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >A Photoshop tehát...</span><br /><br />Az Adobe óriási programcsomagjának vezető programja tehát a filmkészítés és 3D torzítás, 3D felületkezelés lehetőségeivel bővült látványosan és sikeresen, illetve panelre tettek pár olyan menüpontot, amit gyakran használunk, ezek közül a Mask és az Adjustment a két legértékesebb újítás. Az Adjusment panel esetében örültem volna ha a módosítások nem állnak vissza a 0 alaphelyzetbe mint ahogy az a menüpontban tették, hanem úgy működnek mint az Adjusment Layeren és megőrzik a beállított értéket. Fejlődtek a több képet egybeolvasztó eszközök is, HDR és panoráma kép készítés céljára. A sokat emlegetett "Content-aware scale" engem nem győzött meg, sok szituációban nem használható, és nem paraméterezhető. Az viszont érdekes, hogy egy film kockáit a Photoshop teljes eszköztárával szerkeszthetünk és módosíthatunk, miközben az Animated GIF képeket továbbra sem kezeli a program megnyitásnál. Ha valakinek elég ideje és türelme van így szinte bármit megtehet a filmmel amit egyébként egy képpel lehetséges, ha használja a Layereket még kevesebb időráfordítással is.<br /><br /><embed type="application/x-shockwave-flash" src="http://picasaweb.google.hu/s/c/bin/slideshow.swf" width="600" height="400" flashvars="host=picasaweb.google.hu&noautoplay=1&hl=hu&feat=flashalbum&RGB=0x000000&feed=http%3A%2F%2Fpicasaweb.google.hu%2Fdata%2Ffeed%2Fapi%2Fuser%2Fgitarfogas%2Falbumid%2F5339802757907201249%3Falt%3Drss%26kind%3Dphoto%26authkey%3DGv1sRgCI37u7ahme_SUg%26hl%3Dhu" pluginspage="http://www.macromedia.com/go/getflashplayer"></embed>Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-45732191215912610912009-04-30T18:16:00.004+02:002009-05-25T19:18:23.503+02:00CS4 filmes munkák - sajtóanyag<span style="font-weight: bold;">Az Adobe CS4 programcsomagjáról elmondhatjuk, hogy lefedi a teljes kreatív tervezés területét kivéve a műszaki irányvonalat. A nyomdaipari tervezést és gyártást teljes körűen (talán kivétel a magasnyomtatás és csomagolásgyártás, flexonyomtatás), az Internetes tervezést a szerveroldali programozás kivételével (de igazából erre egy profi, grafikus felülettel nem rendelkező programozó-editor a legalkalmasabb, mint például az Ultraedit), és a multimédiás területen is több programot találunk. Most ezt a témakört nézzük át. Az ide tartozó programok talán legismertebbje a Premiere filmvágó (utómunka) program, majd a hozzá kapcsolódó After Effects rajzos animációk, mozgó emblémák, 3D hatások hozzáadására. Az Adobe nem rendelkezett eredetileg hangszerkesztő programmal, de pár éve megvette az olcsósága, kis erőforrásigénye, és egyszerű kezelhetősége miatt népszerű Cooledit nevű programot, és ezt egy darabig Audioton néven árulta. Most a hangszerkesztő program Soundbooth néven fut, de már nem hasonlít sem a Cooleditre, sem az Audiotonra. És végül a film és hangsávok előkészítése után rendelkezésre áll az Encore nevű DVD menükészítő alkalmazás. A multimédiás programok egyik érdekessége, hogy nem egyeduralkodók, de talán még nem is piacvezetők a saját területükön, ellentétben a másik két (nyomdai, internetes) csoporttal. </span><br /><span style="font-size:180%;"><br /><span style="font-weight: bold;"></span></span><span style="font-weight: bold;">A nyersanyag bevitele OnLocation programmal</span><br /><br />A Premiere (és ez elmondható a teljes multimédiás programcsomagra) képességeivel nincs egyedül a piacon, sőt a két nagy konkurenshez képest (Sony Vegas és Final Cut Pro) bőven van mit fejlődnie. Nézzük mit tettek ennek érdekében.<br /><br />A Premiere egyik első funkciója a filmek beolvasása. Mint ahogy az analóg fényképezést kiszorítja a digitális fotózás, a filmezéssel sincs ez másképp. Ma már elérhető áron van bárki számára digitális elven rögzítő kamera. Ezek a berendezések rögzíthetnek közvetlenül DVD-re, digitális szalagra, és beépített winchesterre, esetleg memória kártyára. A géphez pedig firewire vagy USB porton keresztül csatlakozhatnak. A Premierrel együtt alkalmazható OnLocation ebből a viszonylagos nyersanyag-káoszból próbálja kivezetni a felhasználót úgy, hogy a rögzített formátumokat (NTSC, PAL, HDV, DVCPRO formában rögzített filmeket) már a bevitelnél igény szerint rendezi és konvertálja. A bevitel (Capture) alkalmával elvégezhetünk különböző korrekciókat, láthatóvá tehetjük különböző eszközökkel a hang (Audio Level Meter) és képsávot (Vectorscope, Waveform Monitor), a megvilágítást, meta-adatokat köthetünk a bevitt filmhez, amely alapján később keresni és rendszerezni is tudunk.<br /><br />A capture (bevitel) után jelzéseket helyezhetünk el a filmsávon, rendelkezésünkre állnak a filmezésből ismert vezérlők, kidobhatunk rosszul sikerült részleteket, és végül exportálhatjuk a felhasználni kívánt klippeket a Premiere számára.<br /><br />A filmek feldolgozásánál főleg akkor számíthatunk kellemetlenségekre, ha több különböző rendszeren rögzített filmsávval dolgozunk. A méretbeli problémák még kis kompromisszummal csak-csak megoldhatóak, de a másodpercenkénti képkockaszám és a hangsáv mintavételezési paramétere közötti különbségek eltolódásokat, és kellemetlen réseket a hangsávon, látszólagos megakadást okozhatnak a filmen. A legnagyobb problémákkal akkor szembesülhetünk, ha egy műsort egyszerre több különbözőképpen beállított kamerával rögzítettek, és ezeket kell egy sávba vágni lehetőleg végig csak az egyik kamera hangsávját használva. Amennyiben a rögzítésnél fennállnak a fenti problémák, az OnLocation megfelelő használatával és az export helyes paraméterezésével ezek előre kiküszöbölhetőek.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:180%;" >Premiere CS4</span><br /><br /><table style="width: auto;"><tbody><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/aa9pseWTRpDArNEJju9tpg?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite"><img src="http://lh5.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrLVrssXOI/AAAAAAAACHU/KCo_CUN6qxk/s288/PR-About.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family: arial,sans-serif; font-size: 11px; text-align: right;">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/AdobeCS4?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite">Adobe CS4</a></td></tr></tbody></table><br /><br />A program elsősorban a szalag nélküli rögzítési technikákat támogatja azzal, hogy a winchesterre importált nyersanyag feldolgozására képes. Natív módon támogatja a Panasonic P2, Sony XDCAM EX és XDCAM HD kamerákat, Sony HDV kamerákat, és az AVCHD tartalmakat a Canon, Panasonic, és Sony kamerákról. Ennek a támogatásnak elsősorban az az előnye, hogy transcoder (átalakítás) nélküli feldolgozást tesz lehetővé, valamint ezeket a formátumokat egyszerre (keverve) is használhatjuk az idősávon. A Premierbe importált film és hangsávokat a Media Browser panel segítségével helyezhetjük el az idősávon, ha kell egyszerre többet is, automatikusan, meghatározott sorrendben, meghatározott idejű és típusú áttűnéssel. Ezek a lehetőségek a több részletben felvett klipek összerakását nagyban segítik. Az import során a Media Browser lehetővé teszi a fent felsorolt, natív módon támogatott filmek metaadatainak bevitelét, illetve ezek XMP formára konvertálását úgy, hogy válogathatunk belőlük. A filmekkel-kamerákkal érkező meta-adatok a „Metadata” panelen is szerkeszthetőek illetve megtekinthetőek.<br /><br /><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold;">Keresés a klippek között</span></span><br /><br />Érdekes keresési módszerrel bővült a program. A Speech Search az elmondott párbeszédeket szöveges meta-adatokká alakítja, így ez kereshetővé válik. Ez arra használható, hogy a vágás során az idősávra elhelyezett klipek bizonyos pontjait gyorsan megtaláljuk. Erre csak bizonyos nyelveken, megfelelő minőségű hangsáv esetén képes a program. A nyelvet kiválasztani a Speech Transciption Options dialógus boxban lehet.<br /><br />A sikeres átalakítás után a szövegesen rendelkezésre álló párbeszédek a valóságnak megfelelően kötődnek az idősávhoz. Ennek segítségével nem csak keresni lehet az elmondott szöveg alapján, hanem időintervallumok kijelölésére is van lehetőség, belépési és kilépési pontok leírt (átalakított) szöveg alapján történő meghatározásával. Ez nagyban segíti a vágás pontos szöveghez igazítását.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Együttműködés a többi Adobe multimédiás programmal</span><br /><br />A film alapú multimédiás programok esetében a Premiere nyilvánvalóan központi szerepet játszik. A vágás után film DVD és audió CD készülhet, esetleg további trükközés céljából az After Effect-be kell átvinni a vágott anyagot. A Premiere-ből bármely programba átvihetjük munkánkat úgy, hogyha a Premiere-ben változtatunk rajta, az automatikusan megjelenik a többi programban is újra-rendelés nélkül. Egy klip áthelyezése, törlése, beszúrása azonnal megjelenik az Encore vagy a Soundbooth programokban. A filmalapú multimédiás programokon kívül a Premiere natív módon támogatja a Photoshop PSD formátumot is. Ez jelentősen csökkentheti a végső renderelési időt amennyiben a filmsávokon vagy a maszkokon ilyen formátumú képanyagot használunk. A layeres PSD képekkel még műveleteket is végezhetünk a Premiere-ben, összeolvaszthatjuk az összes réteget vagy a kijelölteket, illetve megváltoztathatjuk a sorrendjüket. A PSD képeket felhasználhatjuk a videosávokon háttér-layerként is. Végül akik idegenkednének a PSD formátumtól, azoknak jó hír hogy a Premierbe importálva a kép megtartja a Blending mode-ban alkalmazott képi effekteket is.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Szövegmásolás az alkalmazások között</span><br /><br />Amennyiben a filmsávon olyan feliratot készítünk amelyet szeretnénk feldolgozni hasonló formában egy fotón (filmplakát céljára), Encore programban a DVD menüben, vagy az After Effects-ben, a Premiere Titler-ben létrehozott szöveget egyszerűen átmásolhatjuk más alkalmazásokba is. Ekkor a szöveg szerkeszthető marad, ha szükséges áthelyezhetjük azt.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Új szerkesztési módok</span><br /><br />A Premierbe számos új szerkesztési lehetőséget építettek be a felhasználók kívánságlistája alapján. Ezek egyike az az új lehetőség, hogy több kijelölt klipre egyszerre tehetünk hang- vagy film-effekteket, áttűnéseket. Az áttűnések esetében ez a módszer jelentősen gyorsíthatja a munkát szükségtelenné téve az egyenkénti beállításokat. Nem áttűnések esetén a kijelölt klipekre nem csak egyetlen videó effektet tehetünk, hanem többet is alkalmazhatunk. Az áttűnések ismétlésére most rendelkezésre áll a copy/paste lehetőség is.<br /><br />Hasonló lehetőséggel bővült a klipek idejét és sebességét meghatározó beállítás. Több (idősávon) kijelölt egymástól független filmrészlet lefolyási idejét és ezzel egyidőben sebességét állíthatjuk át.<br /><br />A többsávos vágási munka során előfordulhat, hogy az egyik sávba nyersanyag érkezik. A többi sávot nem volt túl nehéz (a „snap” opció bekapcsolt állapotában) eddig sem utána igazítani, de most rendelkezésre áll egy „Track Sync Lock” lehetőség, amely az egyidőben több kamerával felvett sávokon a részleteket a beszúrás vagy törlés, esetleg vágás után is együtt (szinkronban) tartja, beleértve a hangsávokat is.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Kimenetek készítése a vágott filmből</span><br /><br /><table style="width: auto;"><tbody><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/Hb4f4Fa9XchvtHxvh0ZcjQ?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite"><img src="http://lh5.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrK7BxS7SI/AAAAAAAACGc/O-hcOrgxeig/s400/PR-ME1.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family: arial,sans-serif; font-size: 11px; text-align: right;">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/AdobeCS4?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite">Adobe CS4</a></td></tr></tbody></table><br /><br />Már a többi programnál is azt vettük észre, hogy a platformok közötti különbségek eltűnőben vannak, hiszen egy-egy programból szinte tetszőleges kimenetet készíthetünk. Míg ez a nyomdai programoknál felbontásból eredő problémákat okozhat, addig a film esetében talán kisebb a gond, hiszen egy HD vagy DVD minőségű nyersanyagot korrekten le lehet butítani hordozható MP4 lejátszók vagy internetes videómegosztók számára. Ezt a több kimenetű célt a CS3 verzióból már ismert Adobe Media Encoder támogatja. A vágott nyersanyagot meglehetősen sokféle formában, (FLV, F4V, MP4, AVI, MOV, WMV...) – beleértve az audió formátumokat is – könnyedén ki tudjuk exportálni. Az exportálási lehetőség a Batch Encode lehetőséggel bővült, ami lehetővé teszi hogy a filmsáv megvágott részleteit egyszerre több különböző formátumban és igény szerint más-más felbontásban készítsük el. Meg kell mondjam a Sony Vegas 8 egyik kedvenc szolgáltatása nálam ez, hiszen a vágott anyagból elindítom a DVD, computer, Youtube, MP4 formátumú és méretű exportot a kellő felbontásban, képkockaszámban és hangminőségben, és a program sorban automatikusan sorszámozva elkészíti az általam kért verziókat szétbontva az idősávot "markerekkel" megjelölt részletekre. Most erre a Premiere is képes kényelmesebbé téve ezzel a renderelés meglehetősen hosszú folyamatát. A Premiere a kimenet tekintetében a Device Central segítségével a mobiltelefonokat / filmlejátszásra képes „okostelefonokat” is támogat.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Együttműködés az Encore programmal</span><br /><br />Hiába az Internet korát éljük, a DVD minősége mégiscsak az egyik legfontosabb kimenetté teszi ezt a formátumot. A lehetséges 120 perces játékidő miatt érdemes egy elkészülő DVD-t menürendszerrel ellátni, például kedvenc klipjeink vagy jeleneteink gyűjteményét, de ahol ez az igény igazán erőteljes, az a zenei koncert DVD-k készítése. Az Encore tehát közvetlenül kapcsolódik a Premiere-ben elkészült anyaghoz, több nyelvű hangsávot, fotókat, „playlist”-eket készíthetünk az elkészült film mellé, lehetővé téve az egyes részletek vagy témakörök elkülönítését. Most az Encore dinamikusan kapcsolódik a Premiere-hez, vagyis ha a Premiere-ben megváltozik a vágott anyag, az frissül az Encore programban is. Ez nem csak a klipek módosítását teszi lehetővé, hanem az egyes fejezetek kezdetét és végét jelző „markerekre” is vonatkozik.<br /><br />A Premiere-ben végrehajtott változások frissítése, a grafikus vagy szöveges menürendszer megszerkesztése, és az egymáshoz kapcsoló menüképernyők és linkek létrehozása után az Adobe Media Encoder ebben a programban is rendelkezésre áll. A Flash kimenet a DVD-hez hasonló módon fog működni weboldalba integrálható módon. Amennyiben asztali lejátszókban használható kimenetet szeretnénk, rendelkezésre áll a hagyományos DVD és a terjedő Blue-Ray formátum is, amelyeket az üres nyersanyag meghajtóba helyezése után az Encore közvetlenül képes megírni, igény szerinti másolásvédelemmel vagy anélkül.<br /><br /><span style="font-size:180%;"><span style="font-weight: bold;">Encore CS4 </span></span><br /><br /><table style="width: auto;"><tbody><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/pi3nDbf4wnzsTDlxvF8q9Q?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite"><img src="http://lh5.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrKdEAqKFI/AAAAAAAACFA/MYW59_HvQic/s288/EN-1.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family: arial,sans-serif; font-size: 11px; text-align: right;">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/AdobeCS4?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite">Adobe CS4</a></td></tr></tbody></table><br /><br />Az Encore program a Premiere professzionális DVD / Blue Ray minőségű kimenete. Alapvetően a DVD menürendszerének elkészítésére szolgál. A filmanyagot DVD (Pal, NTSC, HD) minőségű MP4 formátumba, a hangot pedig PCM, AC3 (stereo) vagy 5.1-es Surround formában exportáljuk hogy az Encore átalakítás nélkül fel tudja dolgozni. Az Encore-ban viszonylag egyszerűen hozhatunk létre profi, minden igényt és elképzelést kielégítő menürendszert. Az idősáv a filmek mellett tartalmazhat tisztán hangsávot, és fotógalériát, és mindezekből tetszőlegesen összeállítható "playlist"-et is. A filmek alá többnyelvű hangsávot illeszthetünk, és a fotógaléria alá is tehetünk háttérzenét. A lejátszási listák segítségével a bevitt nyersanyagot gyakorlatilag tetszőleges szempontrendszer szerint újracsoportosíthatjuk, ami egy hosszú, sok elemből álló zenei műsor esetében igen nagy előny. A fotógalériák renderelési ideje sajnos meglehetősen hosszú, de a menürendszer elkészítése is jelentős időt vesz igénybe. Sokat segíthetünk a renderelési folyamaton, ha olyan nyersanyagot használunk, amit nem kell kiírás előtt "transcodolni" a programnak.<br /><br />Az elkészült menürendszert a programon belül tesztelhetjük. Minden egyes menühöz tetszőleges háttérképet, gombokat, képeket, esetleg mozgó objektumokat, navigációt segítő eszközöket köthetünk. Mindezek működését az Encore nem csak "szimulálja" hanem egy a rendszernek megfelelő bonyolultságú színes/képes folyamatábrával is elősegíti.<br /><br />Az Encore a nyersanyag lejátszását és csoportosítását tekintve gyakorlatilag minden olyan dologra képes amelyet profi "gyári" DVD-ken láthatunk. A CS3 verziót sok vád érte, hiszen stabilitása, a bonyolult menürendszerek végleges kiírása, a transcoder stabilitása és megbízhatósága sok kívánnivalót hagyott maga után. Reméljük ha már sokat tud a program, a végtermék előállítása és kiírása sem ütközik majd akadályokba a CS4 verzió esetében.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >After Effects</span><br /><br /><table style="width: auto;"><tbody><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/ibJhWakT7vXftzWXWCKxPw?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite"><img src="http://lh3.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrKecLXEII/AAAAAAAACFE/dVcOqy2J-Zo/s288/AE-1.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family: arial,sans-serif; font-size: 11px; text-align: right;">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/AdobeCS4?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite">Adobe CS4</a></td></tr></tbody></table><br /><br />Ha a Premiere filmes utómunka program, akkor az After Effects az utó-utómunka program :). A véglegesre vágott filmre rajzos, 3D-ben mozgó elemeket rakhatunk díszítésként az After Effects programmal, illetve feliratozhatjuk azt akár mozgó elemekkel is. Képes fogadni a Photoshop 3D Layereit, és azt képes megmozgatni. Mivel elsősorban rajzos/állóképes effektek hozzáadásáról van szó a programban, az Illustrator grafikákat is feldolgozhatjuk ha szükséges.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Gyorskeresés az idősávon és a Projects panelen</span><br /><br /><table style="width: auto;"><tbody><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/EN_KFp7fK_JL5S1tphoNng?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite"><img src="http://lh4.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrLUX_oOoI/AAAAAAAACHQ/w01frJTGqWc/s400/PR-Timeline.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family: arial,sans-serif; font-size: 11px; text-align: right;">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/AdobeCS4?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite">Adobe CS4</a></td></tr></tbody></table><br /><br />Az After Effectsbe bevitt nyersanyag is lehet meglehetősen bonyolult. Klipek, feliratok, effektek, képek hada színesítheti a filmet, azzal tetézve a dolgot, hogy itt egy idősáv is layeres elrendezésű. A programban ezek paraméterére kereshetünk rá meglehetősen egyszerűen. A Projects panelben a felvitt nyersanyag nevére, az időtengelyen pedig az ott alkalmazott módosítások, effektek, layerek jelennek meg keresés céljából. A project panel tetején ezért rendelkezésre áll egy "QuickSearch" mező, itt például a filmen alkalmazott fotók kiterjesztésére kereshetünk.<br />Ennek megfelelően az időtengelyen is találunk egy keresőmezőt. Az időtengely meglehetősen bonyolult lehet a layerezési lehetőség miatt. Ezek a layerek mind különböző paraméterekkel tartalmazhatnak objektumokat. Az időtengelyen történő keresés ezen paraméterek között enged keresni. A "position" vagy "scale" kulcsszóra például megtaláljuk azokat az objektumokat (layereket) amelyeket a keresett szavak valamelyikével transzofrmáltunk.<br /><span style="font-size:130%;"><br /><span style="font-weight: bold;">Egymásba ágyazás, és Composition Navigator</span></span><br /><br />Sokan használnak az After Effectben egymásba ágyazást a bonyolult projektek átláthatósága érdekében. Az új "Composition Navigator" ezek kezelését egyszerűsíti és támogatja. A "Master" kompozíció nevére kattintva láthatóvá teszi a program az elágazásokat, a kompozíciók láncolatát egy jól átlátható folyamatábra segítségével. Ez az új lehetőség nagyban könnyíti az összetett, sok réteget tartalmazó projektekben a keresést és a navigációt.<br /><span style="font-size:130%;"><br /><span style="font-weight: bold;">Egyéb újdonságok</span></span><br /><br />Sok program készül manapság 16:9-es képaránnyal, aminél fennáll annak a veszélye, hogy 4:3-as lépernyőn nézve az eredeti kép széleivel együtt a felhelyezett effektek és emblémák lemaradnak. Éppen ezért az "action safe area" mostmár több területet is jelölhet egyetlen munkán, és annak közepére tudjuk helyezni az adás vagy műsor emblémáját, megőrizve azt a 4:3-as képarány esetére is.<br /><br />A felbontás és képméret kezelésénél lehetővé válik a %-os méretmegadás. Például ha a felbontás/méret 25%, az automata módban a felbontás-faktor automatikusan 1/4-re áll be. Amennyiben a kompozíciót többféle nézetben is ki akarjuk renderelni, minden kockát 1/4-ed felbontással dolgozhatunk fel így érve el a lehető legjobb minőséget.<br />Javult a program memória és processzorkezelése, beleértve a többprocesszoros rendszerek támogatását. A layerek és szerkesztések nevei már lehetnek hosszabbak mint 31 karakter. OpenGL adaptív felbontás támogatás került a programba, arra az esetre, ha nagyfelbontású képek kezelésére van szükség.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Photoshop 3D rétegek importja</span><br /><br />Az óriásira nőtt programcsomag vitathatatlan előnye hogy a programok kölcsönösen támogathatják egymást nyersanyag-átadás szempontjából amennyiben az a munkafolyamatba beépíthető. Az After Effects esetében a Photoshopban előállítható 3D rétegek kezelése meglehetősen logikus, sőt ezek mozgatása is. Az ilyen 3D layereket az After Effects-be helyezve külön kezelhetjük, és kamera-layer segítségével akár mindhárom térbeli tengelyen is megmutathatjuk, megmozgathatjuk azt. Nem csak kamerával járhatjuk körbe a beimportált 3D objektumot, hanem torzításokat is tehetünk rá a 3 iránynak megfelelően. Ez a lehetőség kiváltja egy "eredeti" 3D program alkalmazását, és a Photoshop segítségével, de magában az After Effects program készíthetünk rajzszerű, de mozgó 3D elemeket a megvágott filmünkre.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >3D szerkesztés</span><br /><br />3 dimenziós szerkesztés nem csak valódi 3D objektumokkal lehetséges. Ezeket a látszólagos 3D mozgásokat síkbeli mozgásokra lehet érvényesíteni. Ezek a transzformációk rajzos rétegekre, szövegekre, és beimportált filmekre egyaránt alkalmazható. Ezt segítik az eszközök közé került kamerák, amelyekkel folyamatos mozgást illetve annak látszatát kelthetjük a sávokon és layereken. Az ilyen jellegű kameramozgásoknak már térben kell gondolkodnunk, a képernyő két tengelye mellett szükség van egy arra merőleges Z tengelyre is. Hogy a sík képernyőn a virtuális kamerát biztonsággal "mozgathassuk" lehetőség van a tengelyek elkülönítésére is a transzformáció elvégzése közben. Egy-egy layeren a 3 dimenziós mozgatás tengelyei külön-külön megjelennek, különböző színnel, és mivel ezek a tengelyek is egy-egy réteget alkotnak, más-más képkockánál (időpillanatnál) lehet az egyes tengelyeket transzformálni ha szükséges ugyan azon a rétegen. Az egyes rétegek 3D mozgatását nem csak az teszi könnyebbé, hogy az egyes tengelyeket "szétszedve" láthatjuk, hanem ha szükséges a mozgást grafikonos formában is "megjeleníthetjük" az idősávon. Ekkor új lehetőségként a mozgások lineáris menetét tehetjük görbévé (és ezzel változatosabbá, finomabbá) a rajzolásból ismert irányvektoros Bezier görbés módszerrel, a 3 tengelyen egymástól független időpillanatokban megtörve/megváltoztatva a mozgatást illetve a virtuális kameraállást.<br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" ><br />Rajzfilmes és egyéb effektek</span><br /><br />Az ide importált filmjeinket olyan Photoshopból ismert effektekkel tehetjük érdekessé, amelyek rajzfilmes hatást eredményeznek, vízfestékkel vagy ceruzával rajzolt képregényszerű végeredményt érve el ezzel (SinCity). Az új "biliteral blur" effekt segítségével ködöt varázsolhatunk az egyébként éles filmre. Ez az effekt megőrzi a képkockák éles körvonalait, az árnyalatokban gazdag részeket viszont elmossa. A "Turbulent Noise effect" segítségével költséges eljárásoktól szabadulhatunk meg, ugyanis felhő, köd, füst, tűz, és különböző fényeffektekkel dobhatjuk fel a munkát virtuálisan. A Fractal Noise effekt folyamatosnak látszó mozgást, de gyors végső renderelést tesz lehetővé a programban.<br /><br />A többplatformos sokkimenetű szemlélet a "filmgyártást" is elérte. A Blue Ray elfogadásával lett még egy "DVD" minőségű szabványunk, az internetes publikálás lehetőségével pedig a nagyobb filmgyártók is élnek. Értelemszerű tehát hogy az itt elkészült anyagot nem csak többféle minőségben és méretben, hanem többféle formában is fel kell tudni dolgozni, átadni például az itt készült layereket és idősávot a Flash programnak. Erre a most bevezetett XLF formátum segítségével van lehetőség, így a Premiere-ben vágott, After Effectsben véglegesre hozott filmet a Flash-ban internetre szánt elemeket tehetünk érdekesebbé, interaktívvá, vagy egyszerűen ott méretezhetjük vagy vághatjuk banner céljára megfelelő formátummá.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Soundbooth</span><br /><br />A multimédiás programok negyedik tagja a Soundbooth hangszerkesztő program. Ha a hangszerkesztő / studio / szekvencer programokat vesszük alapul, ez a program nem tud sokat, de ha arra korlátozzuk, hogy a Premiere-ben, Flash-ban, After Effects-ben alkalmazott hangsávokat itt lehet készre dolgozni, javítani, módosítani, akkor tulajdonképpen betölti a szerepét. Ezzel együtt érdemes tudni, hogy az Adobe filmvágó programjai is képesek több hangsávot kezelni és keverni, bizonyos szempontból még sokoldalúbban is mint maga a Soundbooth. A Premiere programban még hangfelvételi lehetőség is van ha szükséges alámondás vagy bármilyen más aláfestés valós idejű rögzítésére. A Soundbooth tehát nem tud sokat, de egyszerűen kezelhető, ha csak a hanggal akarunk dolgozni nincsenek benne zavaró egyéb funkciók, így bizonyos esetekre ideális lehet, főleg a többi Adobe programhoz kapcsolódó rugalmassága miatt.<br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" ><br />Újdonságok a Soundbooth CS4-ben</span><br /><br />A Soundbooth felülete nagyban hasonlít az Adobe filmes programjaira, beleértve azt hogy bár csak a hangsáv szerkeszthető, a hangsávhoz tartozó film is megjelenik szerkesztés közben. A program felülete illetve a felületén található eszközök hasonlóképpen működnek mint a többi Adobe programban, beleértve a felület különböző célú elmentését is. A munka során gyakran megesik, hogy bizonyos hangsávokat egymáshoz vagy a filmhez nem hallásra, hanem a hangsáv hullámformájának ismeretében szemre illesztünk az idősáv megfelelő pillanatára. Ezt könnyíti az idősáv tetszőleges irányú és mértékű nagyítási lehetősége. Az idősávon több klip is feldolgozható, ezeket egyesével is meg tudjuk nyitni szerkesztés és effektezés céljára. Érdekesség a programban, hogy a hangsáv alatt megjeleníthető a hang spektrumképe. Gyengébb minőségű visszahallgató rendszer birtokában talán apró segítség lehet, bár filmek esetében nagyrészt beszéddel van dolgunk. A spektrum alsó és felső frekvenciája is megadható ebben a nézetben. Az idősávon igény szerint helyezhetünk el "markereket" az az megjelölhetünk időpillanatokat (jelenetek elejét, végét), valamint felvételt is készíthetünk amit a már meglévő sávokhoz keverhetünk.<br /><br />A több sávos illetve sávonként több klipből álló hangsávnál problémát okozhat a hangsávok közötti különbség, leggyakrabban a hangerőkülönbség. A Soundbooth támogatja, hogy egyidőben több sáv több klipjén hajtsuk végre ugyan azt a műveletet. Könnyebben állíthatjuk azonos hangerőre a különböző klipeket, ezzel rejtve el a hangsávok és részletekben felvett klipek között hallható különbségeket.<br /><br />Gyakran megesik, hogy a hangsáv szerkesztése és a filmvágás külön történik, esetleg külön rendszeren. Az elkészült hangsávokra a programban be lehet importálni az elkészült videó klipet hogy együtt lássuk a kettőt. A hangsávokhoz utólag hozzáadott videó az időtengelyen jelenik meg, így a vágott jelentek összeillesztése, időzítése a hangsávhoz képest is egyértelművé válik.<br /><br />A filmkészítés közben előfordul, hogy fölösleges vagy zavaró zajokat is felvételre kerülnek. Ezeket a hangsávokon mint a "spectral display" mind pedig a "waveform" megmutatja. Ezeket kijelölve könnyedén ki tudjuk vágni illetve le tudjuk halkítani ezeket a kéretlen zajokat. A programban zajzár is található. A zajzár a megadott hangerőérték alatti hangokat teljesen lehalkítja.<br /><br />A hangsávok azonos hangerőre hozása mellett szükség lehet arra, hogy a film jeleneteihez igazodva változzon időben a hangsávok hangereje. A hangerő változását egy egy klipen is végrehajthatjuk, de az időtengelyen a hullámforma alatt lehetőségünk van a hang paramétereinek görbe szerinti szabályozására is. Ezek legegyszerűbbike amikor a hangot "beúsztatjuk" vagy a jelenet végén lehalkítjuk. Ezzel együtt a hangerő a minimális és maximális korlátok között tetszőlegesen változtatható és szerkeszthető a "hangerőgörbe" segítségével úgy, hogy a változás pillanatát "keyframek"-el jelöljük meg.<br /><br />Egy-egy jelent alá gyakran a filmnek megfelelő hangeffekteket kell díszítésként tenni. Ez főleg akkor probléma, aha a filmes effektek (tűz, robbanás, stb...) csak virtuálisan lettek előállítva. Ebben az esetben az aktuális hangsáv alá mintegy layerként beilleszthetjük a kívánt hangeffektet az adott időpillanatban, így azok már látszólag egy klipként jelennek meg és funkcionálnak.<br /><br />A Premiere CS4-ben újdonságként szereplő keresési funkció, amely szöveggé (és ezáltal meta-adattá) alakítja a párbeszédet, a Soundbooth programban is rendelkezésre áll, utólagos javítási lehetőséggel. Az így kialakult olvasható szövegre állva ki tudunk jelölni szavakat, amelyek az idősávon is szelekció formájában mutatják meg a helyüket. A "metadata" panelen az így kijelölt részekről pontos adatokat láthatunk, pozíció, hossz, stb.. formájában. A szöveggé alakított párbeszéd szavai a vonalzón is megjelennek az ott elhelyezett "markerek" mellett.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Végül...</span><br /><br />A CS4 csomag multimédiás részében az Encore program kivételével több újdonságot is láthatunk. A beszéd alapú filmesek nagy örömére szolgálhat a felvett szöveg olvashatóvá alakítása. A Premiere felülete eddig is az egyik legjobban használható felület volt, most ehhez hasonlóvá vált a Soundbooth és az After Effects is. Tovább javult a programok közötti "kommunikáció", most még többféle nyersanyagot dolgozhatunk fel még többféle programban. A multimédiás nyersanyagok fogadása a digitálisan működő rögzítőberendezések terjedésével nem lettek egyszerűbbek, de a fő program, az OnLocation és a Premiere több formátumot támogat natív módon, ami keveredés esetén nagy könnyebbség és időmegtakarítás. A Soundbooth nem lesz a zenészek kedvence, de egy készülő film vagy más egyszerűbb multimédiás anyag hangjának rendbehozására, effektezésére megfelelő lehet annak tudatában hogy a filmvágó programban eleve erőteljes a hangsáv kezelésének és effektezésének lehetősége.Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-73347371855893164522009-04-30T18:04:00.001+02:002009-05-25T19:19:15.834+02:00Flash CS4 - sajtóanyag<span style="font-weight: bold;">A Flash sikertörténete nem mondható töretlennek, de mindenképpen érdekes. Kezdetben óriási lelkesedéssel kezdték használni azok a weboldalak, amelyeknek nem volt értékelhető mennyiségű vagy minőségű tartalmi mondanivalója, de a Flash segítségével könnyedén a látványra tudták helyezni a hangsúlyt. Hamarosan nagy számban elterjedtek a Flash oldalak, de 2000 októberében ez egyik legrelevánsabb webelemző Jakob Nielsen oldalán megjelent egy cikk „Flash: 99% Bad” címmel ami nagyrészt azóta is igaz, és hát 99%-ban rossznak mondható arány nem a legjobb ajánlólevél. Aki csak Flash-re épülő weboldal készítésére adja a fejét, előtte tájékozódjon a www.useit.com oldalon, a „Flash” kulcsszó begépelése után az első találat a fenti cikk, de további hasznos cikkeket is találhat ezen az oldalon a webtervezéssel vagy a webes technológiákkal és azok ésszerű alkalmazásával kapcsolatban. A helyzet annyiban javult, hogy az indokolatlanul Flash alapú weboldalak vagy megszűntek, vagy visszaálltak hagyományos HTML/PHP alapokra. Jelentősen fogytak időközben az indokolatlan Flash címlapok is ott ahol az eleve fölösleges volt.</span><br /><br /><table style="width:auto;"><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/WEtrATWAJpk6ldg9o3xcrA?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite"><img src="http://lh5.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrKhGtmlNI/AAAAAAAACFQ/5aWpImxKA-g/s288/FL-1.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family:arial,sans-serif; font-size:11px; text-align:right">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/AdobeCS4?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite">Adobe CS4</a></td></tr></table><br /><br />A jelenlegi helyzetben azt lehet mondani, a Flash nem alkalmas komolyabb mennyiségű tartalom publikálására, és ezt – a korábbi próbálkozásokkal ellentétben – ma már nem is erőltetik a designerek. A Flash jelentősége és alkalmazási területe pont ott nem tudta bizonyítani a jelentőségét ahol az a legfontosabb lenne: a szöveg alapú tartalomszolgáltatásban, beleértve az üzleti weboldalakat. Ma a Flash alkalmazási területe viszonylag jól behatárolható:<br />• Internetes reklámok, amelyeket egyre többen blokkolnak.<br />• Multimédia fejlesztők, rajzfilm- és animációkészítők, reklámügynőkségek, Flash-designerek weboldalai, tehát olyan témakörök, amelyek eleve a Flash alkalmazása köré épülnek.<br />• Zenét vagy filmet publikáló oldalak. Itt jelentős Flash-túltengés tapasztalható, hiszen a Myspace, Youtube, és minden hasonló videomegosztó site, és sok zenekari oldal Flash alapú MP3 és filmlejátszót, filmek esetében legtöbbször Flash video .FLV filmformátumot használnak, bár ez már nem kötődik magához a Flash programhoz, hiszen leginkább egy filmvágó programból készíthetünk ilyen formátumú kimenetet. A Flash alapú, interneten fellelhető filmek aránya az Adobe szerint ma 77%.<br />• Flash alapú játékoldalak.<br />• Mobil eszközökre írt alkalmazások, általában játékok, leginkább az „okostelefonok” esetében terjed.<br /><br />Elég érdekes tehát az a jelenség, hogy a tartalomszerkesztésre épülő nyomdaipari tördelőprogramok szinte mindegyike rendelkezik Flash kimenettel (és nem ritkán bemenettel, főleg amióta létezik a programok közötti átjárást biztosító XFL formátum), igaz nem minden esetben webes céllal, van amikor ezt a Powerpoint kiváltására ajánlják vállalati bemutatók készítésére. Kétségtelen, hogy egy nyomdai kiadványszerkesztő használata egyszerűbb mint magában a Flash-ban összeúsztatni pár oldalt. Az elemzők cikkei és a Flash eddigi története alapján mindenképpen átgondolandó a Flash használata és a „kevesebb több” elve alapján tervezni Flash alapúra az egész webhelyet vagy akár csak a címoldalt. Amennyiben mégis úgy döntünk, hogy a Flash megfelel az egész site, vagy annak bizonyos részletének előállítására, nézzük hogyan segíti terveinket a CS4-es verzió.<br /><br />A Flash CS4 programmal 5 csomagban is találkozhatunk: Adobe Creative Suite® Web Premium, Adobe Creative Suite Web Standard, Adobe Creative Suite Design Premium, Adobe Creative Suite Production Premium, Adobe Creative Suite Master Collection. Ezt a programot a Dreamweaverhez hasonlóan a Macromediától vásárolta az Adobe, a korábbi CS3 verzió szinte semmilyen említésre méltó változást nem tartalmazott a korábbi verzióhoz képest. Nyilvánvaló, hogy az egyik legkézenfekvőbb fejlesztés itt is a felület egységesítésére irányult. A program felülete immár hasonlít a többi Adobe programéra, a saját keretbe (szülőablakba helyezés), a „füles” megoldás több munka kapcsolgatása között, a lebegő paletták rendszere, ezek méretezhetősége, és az eszközsor mind ismerős, illetve hasonló elemeket tartalmaz a többi Adobe program ismeretében. Itt is több előre definiált munkaterület között kapcsolgathatunk, illetve sajátot is készíthetünk.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Objektum alapú animáció készítése és szerkesztése</span><br /><br />A Flash korábbi verzióiban az animációkat a Timeline panelen, a kezframek segítségével lehetett előállítani. Ezek utólagos szerkesztése bonyolultabb munkák esetében hosszadalmassá válhatott.<br />Most, az új objektum alapú animációs model segítségével az animáció az objektumra vonatkozik nem az időtengely képkockáira. Ez rövidebb szerkesztési munkamódszert, és könnyebb utólagos módosításokat tesz lehetővé.<br /><br />1. A négyszögrajzoló eszközzel készítsünk egy lefedett területet a bal felső sarokba.<br />2. A szelekciós eszközzel jelöljük ki az előbbi négyszöget.<br />3. Jobb click a kijelölt alakzatra, és láthatjuk a hozzá tartozó menürendszert. Válasszuk a „Create Motion Tween” menüt.<br />4. Ehhez a kijelölt területet szimbólummá kell konvertálni. A korábbi verziókkal ellentétben a CS4-ben beállítható az automatikus konverzió amikor az szükséges.<br />5. Ezután nincs szükség arra, hogy az időtengelyen vagy a képkockákon további műveleteket hajtsunk végre. Az időtengelyen létrejön az animáció időtartamát jelző sáv, és a lejátszó helyzetét jelző kurzor ennek végére ugrik.<br />6. ebben a helyzetben csupán húzzuk el az objektumot a munkaterület egy másik pozíciójába.<br />7. Üssünk Enter-t az animáció lejátszásához.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Az animáció szerkesztése</span><br /><br />Az objektum alapú animációnak nem csak az elkészítése egyszerűbb mint a korábbi verziókban, az utólagos szerkesztés esetén is vannak előnyei. Az animáció létrehozása után látható az objektum kezdeti és végső állapotát összekötő útvonal. Ezen az egyenesen (vagy a módosítás után görbén) láthatjuk a képkockákra levetített töréspontokat. Az animáció útvonalának utólagos módosítása nagyon egyszerű: az egyenes pontjait megfoghatjuk a szelekciós eszközzel, és Bézier-görbe szerkesztés szabályai szerint módosíthatjuk azt. A módosítás az útvonal megfelelő töréspontjának megfogásával is lehetséges, illetve a lejátszó pozíciójának áthelyezésével kijelölhetjük a módosítás konkrét képkockáját is. Enter billentyű leütése után újra megnézhetjük az animációt, az időtengelyen pedig a módosított képkockák pozícióját gyémánt alakú képpont jelzi. Ezután, az időtengelyen helyezzük a lejátszót az egyik ilyen pontba, és használjuk a „Free Transform” eszközt. Ezzel az eszközzel az objektumot az adott időpillantban el tudjuk forgatni. Ezekhez a transzformációkhoz és mozgásokhoz nem kellett manuálisan „keyframe”-ket készíteni, a transzformációk és mozgatások definiálásánál azok automatikusan létrejöttek. Egy időpillanathoz (keyframe-hez) több tulajdonság is köthető, mint például méretezés, forgatás, átlátszóság.<br />Látható, hogy bizonyos animáció létrehozásánál nem szükséges az időtengely használata, a mozgást magát létre lehet hozni a munkaterületen is. Az időtengely ablakot akkor használhatjuk, ha például az animáció alapértelmezésű időtartalmát (ami 1 mp-nek megfelelő képkocka) meg akarjuk változtatni. Ekkor az időtengelyen a „span” (időtartamot jelző kék sáv) jobboldalát kell a megfelelő képkockára húzni. Az idősáv módosítása olyan módszerrel történhet, mint egy grafikai objektum átméretezése.<br />Az objektum alapú animáció további előnye, hogy nem csak egy egyszerű elemére, mint jelen esetben egy téglalapra lehet vonatkoztatni, hanem egy már kész animációra is. Ha például van egy mozgás közben is animálódó rajtunk (madár, lepke, autó...) akkor ezen animációk útvonalát is az előbbiek szerint egyszerűen meghatározhatjuk. ez esetben az objektumon használhatjuk a jobb egérgombot, és az ekkor megjelenő Swap Symbol menüpontot. A feljövő dialógus boxban láthatjuk az objektumba ágyazott esetlegesen több animációt is, és kiválaszthatjuk azokat név szerint további szerkesztésre.<br />Az új objektum alapú animáció segít a kezdőknek, hiszen egyszerűbben készíthetnek mozgó elemeket, és azoknak is akik évek óta használják a programot, mert az új módszerrel együtt járó új „Motion Editor panel” több lehetőséget ad az animációs munkára.<br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" ><br />Motion Editor panel</span><br /><br />Az objektum alapú animáció lehetősége az egyes képkockákon (keyframeken) alkalmazható effektekhez is sok újdonságot ad. Részletes, egymástól független paramétereket állíthatunk be a képkockákon: forgatás, méretezés, pozíció, filterek, és még sok más lehetőség is nyílik a szerkesztésre a „Motion Editor” panel használatával.<br />A Motion Editor panel lehetőségei egy képkockán is használhatóak, illetve az időtengelyen egy idősáv tartományban állíthatjuk szinte tetszőlegesen a mozgás paramétereit és effektjeit. A Motion Editor panel görbék (és egyenesek) segítségével egyszerre mutatja a mozgó objektum időben változó paramétereit.<br /><br />• Az időtengelyen kattanjunk az idősáv tetszőleges helyére, lehetőleg arra a kockára, amelyiken transzformálni szeretnénk a mozgást.<br />• Válasszuk a Window menü Motion Editor menüpontját. A Motion Editor panel meglehetősen nagy, célszerű csak a szükséges paramétereket megjeleníteni, vagy második monitort használni.<br />• Minden tulajdonság (mozgás, transzformációk, színeffektek) listaszerűen fel vannak sorolva a panelen. A görbék az adott transzformáció vagy mozgás jellemzőit írják le a panel jobb oldalán. Ezzel a módszerrel finoman beállíthatjuk például egy megrajzolt grafikai vagy szöveges elem forgását. A „Rotation Z” paraméter az elem látszólagos 3D forgatását is lehetővé teszi. A forgás szögállása bármely pillanatban meghatározható, de a folyamatos mozgás illúziója kedvéért a transzformáció a vektoros rajzolásból ismert, irányvektorral ellátott Bezier görbével is szabályozható. Ezek a tulajdonságok nem csak a görbén magán, hanem a panelen számjegyek segítségével is beállíthatóak ha nagyobb pontosságra van szükség.<br />• A Flash korábbi verzióiban ezek a finomállítási lehetőségek el voltak rejtve a program mélyére. Az, hogy a mozgások kontrollja ilyen közel került az időtengelyen elhelyezett objektumokhoz, az új felhasználóknak és a gyakorlott usereknek egyaránt könnyebbség.<br />• Az eredeti munkafelületre a Motion Editor panel bezárásával vagy a „Workspace switcher” segítségével térhetünk vissza.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Mozgásfázisok gyors alkalmazása</span><br /><br />A vektor alapú animációnál gyakori, hogy azonos mozgásokat kell sokszor alkalmazni egyazon vagy különböző objektumokon. A mozgásfázisok elmentésére már eddig is volt lehetőség, most lehetőség nyílik ezek megosztására is.<br /><br />• Nyissuk ki a Motion Preset panelt (Window menü).<br />• A panel alsó felében nyissuk ki a „Default Presets” mappát.<br />• Az itt található mozgásfázisokat megtekinthetjük a felső ablakban ha rákattintunk.<br />• A mozgásfázis alkalmazásához jelöljük ki a munkaterületen a kérdéses objektumot.<br />• A Motion Preset panelen válasszuk ki a megfelelő presetet, és használjuk az Apply gombot.<br />• Enter-el lejátszhatjuk az animációt.<br /><br />Saját presetet is könnyedén létrehozhatunk. Jelöljünk ki egy olyan objektumot amelyiken már van mozgás definiálva, és a Motion Preset panelen válasszuk a „Save Selection As Preset” gombot. Az így elkészült beállításokat megoszthatjuk mindazokkal akik a projekten dolgoznak.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Motion Preset importálása</span><br /><br />• A Motion Presets panelen válasszuk az Import menüt.<br />• Nyissunk meg egy olyan animációt, amelyben a kívánt, lehetőleg egyedileg létrehozott preset van alkalmazva.<br />• A Motion Presets panelen most láthatóvá válik egy Custom Presets mappa.<br />• Kattanjunk a szelekciós eszközzel munkaterületen egy megfelelő objektumra.<br />• Alkalmazzuk a beimportált presetet az Aplly gombbal. Amennyiben a kijelölt objektumon már van Motion Preset, a program megkérdezi felülírja-e azt.<br />• Enter segítségével megtekinthető az animációt az új presettel mozgatva.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >3D transzformációk</span><br /><br />3D-nek látszó transzformációkat a Flash korábbi verzióiban csak a jól képzett felhasználók tudtak készíteni többek között a script nyelvvel vagy bonyolult mozgásfázisok egymáshoz igazításával. A CS4 verzióban ez jelentősen leegyszerűsödött, a 3D transzformációk eszközével.<br />• Az egyik ilyen eszköz a „3D Rotation tool” forgatás céljára.<br />• A másik a „3D Translation” amely 3 tengelyen képes a kijelölt objektumot megmozgatni.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >3D forgatás</span><br /><br />A 3D forgatás eszköze a függőleges eszközsorban kapott helyet. Használatához kapcsoljuk be ezt az eszközt, és jelöljük ki a formálandó objektumot a munkaterületen. Ekkor a kijelölt objektumon megjelenik a forgatáshoz használható „widget”. Itt 3 színnel elkülönítve láthatjuk a forgatás 3 lehetséges tengelyét, illetve az egész körül láthatunk egy narancssárga kört, ez mindhárom tengelyen egyszerre engedélyezi a transzformációt.<br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" ><br />3D torzítások</span><br /><br />Amennyiben a 3 tengelyen történő forgatás nem elegendő a kívánt hatás létrehozásához, ugyan csak az eszközsorban találunk egy „3D Translation” eszközt. Ez a 3D Rotation eszközzel van egy csoportban, az egér lenyomva tartásával az ismert módon tudjuk előhívni. Ekkor a munkaterületen az objektumra (vagy szimbólumra) kattintva az ehhez tartozó „widget” jelenik meg a képernyőn. Ezen a felületen látható mind a 3 tengely, az egérrel ezeken a tengelyeken lehet transzformálni (fordítani) a kijelölt elemet. Az egérkurzor is jelzi éppen melyik tengelyen dolgozunk.<br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" ><br />Kölcsönhatások és torzítások definiálása „Bones” eszközzel</span><br /><br />A Bones eszköz alapvetően arra való, hogy a korábban viszonylag nehezen meghatározható mozgásokat (emberi, állati) definiáljunk vele akár egyetlen objektumon is. A Bones eszköz értelem szerűen az eszközsorban kapott helyett, egy csont az ikonja.<br /><br />Készítsünk egy több darabból álló ábrát, úgy, hogy az ábra elemei egy-egy ponton csatlakozzanak egymáshoz. Ez lehet például pár „összeszögelt” egyenes, bonyolultabb esetben egy daru részegységei. A Bones eszközzel jelöljük ki a csatlakozási pontokat, ott ahol az elemek egymáson elfordulnak. A csatlakozási pontok egyben összekapcsolják az egymáson elforduló elemeket. Ezután mozdítsuk el az egyik szélső elem végpontját, az egész ábra úgy fog elmozdulni mintha az elemek a csatlakozási pontokban képesek lennének elmozdulni.<br /><br />Az időtengelyen egy layer keletkezik a fentiek hatására. Jelöljük ki a keletkezett layert, és vegyük elő a Properties panelt. Itt a példa kedvéért válasszuk az „Options” menüből a „Type” listát, és onnan a „Runtime” elemet. Ez lehetővé teszi hogy az összekapcsolt elemek helyzetét futásidőben módosítsák a látogatók.<br /><br />Az így elkészült animációt a Control menü Test Movie menüpontjában tudjuk tesztelni. Amennyiben a lejátszás során az egérrel elmozdítjuk a Bones eszközzel összekapcsolt részeket, egy kis interaktivitást csempészhetünk a Flash oldalunkba az ActionScript ismerete nélkül.<br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" ><br />Egyes alakzatok torzítása Bones eszközzel</span><br /><br />Készítsünk egy bonyolultabb körvonalat, például egy ember vagy valamilyen mozgó állat körvonalait rajzoljuk le. Válasszuk a Bones eszközt az eszközsorból, és az ábra középpontjából indulva húzzunk ki pár „csontot” ott megtörve ahol azok elfordulnak egymáson. Ezután a szelekciós eszközzel egy-egy végtagot megfoghatunk és elmozdíthatjuk. Szerencsés esetben az egész ábra az összekapcsolt „csontoknak” megfelelően fog elmozdulni.<br /><br />Az egy körvonalból álló ábrák mozgatásának csak egyik eszköze a „Bones Tool”. Rendelkezésre áll még a „Bind Tool”, az egyszerű körvonalak torzítására.<br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" ><br />Mintázatok készítése a „Deco” eszközzel</span><br /><br />Design téren új elem a CS4-ben a „Deco Tool” ami leginkább szabályos vagy szabálytalan minták létrehozását segíti. A mintakészítésnél három rajzeffekt áll rendelkezésre: Vine Fill, Grid Fill, és Symmetry Brush. A Vine (szőlő, kúszónövény) effekt egy területet képes feltölteni látszólag véletlenszerűen elágazó mintázattal. Ehhez lehet használni már meglévő grafikai elemeket. A Drawing Effect panelen lehet kiválasztani a feltöltés három típusa közül az egyiket.<br /><br />Az innen kiválasztható „Grid Fill” effekt az egyik legegyszerűbb feltöltési mód. A kijelölt formát szabályosan tölti fel a kiválasztott elemmel mint szimbólummal. A szimbólum tulajdonságait a Properties panelen lehet egyénire szabni.<br /><br />A harmadik effekt a patternkészítésnél a „Symmetry Brush”. Ezzel kaleidoszkóphoz hasonló hatást lehet elérni egy vagy több mintázattal a kiválasztott területen belül. A proeprties és az Advanced Properties penelek segítségével ezt a kitöltés-fajtát is sokoldalúan módisíthatjuk, beleértve a szimbólumok kiválasztását, irányát, szögállását.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >XFL tartalom megnyitása Indesign-ben és After Effects-ben</span><br /><br />Az XFL formátumot a CS4-es verzióban vezeti be az Adobe. Ezzel az a cél, hogy a különböző programokban létrehozott tartalmakat (jelen esetben Indesign és After Effects) be tudjuk olvasni a Flash-ba ha szükséges. Ennek a lehetőségnek elsősornam az az előnye, hogyha egy nyomdai tartalom például megfelel Flash célokra is, akkor ezt nem kell újra létrehozni, elegendő XFL formában exportálni majd importálni azt.<br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" ><br />H.264 videó integrálása</span><br /><br />A videós tartalmak mára jelentős mértékben elterjedtek a weben, és ezeket legtöbbször Flash lejátszóval lehet megnézni. Az ilyen tartalmak elterjedése vonta magával azt az igényt, hogy a film kis méret mellett jó minőségű legyen. A filmvágó programokban már korábban is találkozhattunk az Adobe Media Encoder alkalmazással, amely sokféle webes felhasználásra képes átalakítani a szerkesztett tartalmat. Most ez a lehetőség a Flash programban is rendelkezésre áll a H.264 video codec segítségével. Az ilyen módon előállított videós tartalmakat vissza tudjuk helyezni egy készülő Flash projektbe, attól függetlenül hogy ayok honnan származnak, vagy a H.264 codec használata mellett milyen formátumban állnak rendelkezésre.<br />• A videó integrálásához használjuk a File > Import > Import Video menüpontot. Az importnál megjelenő dialógus boxban lejátszót, háttérszínt, stb... választhatunk a importálni kívánt filmhez. Ha az első ablakban minden szükséges elemet beállítottunk, használjuk a Continue gombot.<br />• Az importálás paramétereinek beállítása és elfogadása (Finish) után a videó megjelenik a Flash oldalon amit a Control > Test Movie menüponttal tudunk megtekinteni.<br /><br />A Flash weben betöltött szerepét nem definiálta át az új verzió, de sokat könnyített abban, hogy bizonyos nehezen megoldható rajzos-animációs ötleteket most már a scriptnyelv ismerete nélkül is könnyedén el lehet készíteni, szinte egy dialógusbox vagy eszköz használatával, és bizonyára sokan örülnek majd a 3D mozgatás beépített lehetőségeinek is.Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-49283285042387254522009-04-01T18:02:00.001+02:002009-05-25T19:20:03.128+02:00Dreamveawer CS4 - sajtóanyag<span style="font-weight: bold;">Míg a nyomdaipari programok fő fejlődési iránya a keresztplatformos szolgáltatások felé hajlik, a két fő internetes program, a HTML szerkesztő Dreamweaver és a vektoros animációkészítő Flash, szerencsére megtartja vezető szerepét az internetes szakmában. Kérdéses, ha egyébként is rendelkezésre áll két ilyen jól használható program erre, miért kell a nyomdai programokat felszerelni hasonló vagy legalább kompatibilis kimenetekkel? Az internetes szerkesztőprogramok felől nézve nem teljesen haszontalan hogy bemenetként tudják fogadni a Photoshop és az Illustrator anyagait, hiszen ezekben sokkal könnyebb elkészíteni az oldal képi alapanyagát.</span><br /><br /><table style="width:auto;"><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/JCn-8TjNJUgzaskrO0tNSg?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite"><img src="http://lh3.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrKcn5Ou7I/AAAAAAAACE8/-cNwqVuNqec/s288/DW-1.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family:arial,sans-serif; font-size:11px; text-align:right">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/AdobeCS4?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite">Adobe CS4</a></td></tr></table><br /><br />A Dreamweaver erőssége a többi hasonló próbálkozáshoz képest (Frontpage) a kompatibilitása, illetve hogy ezt beállítva odafigyel az oldalszerkesztés szabványos lehetőségeire, figyelembe véve a böngészők gyengéit is. Egy webszerkesztő számára mindenképpen ez a legfontosabb szempont (olvasgassuk gyakran a useit.com weboldalt oldaltervezéssel kapcsolatban). A korábbi CS3 verzió nem változott említésre méltóan a korábbi Macromédia verzióhoz képest, így felületét tekintve kicsit kilógott a sorból. Nézzük miért érdemes vagy nem érdemes a CS4 verzióra áttérni.<br /><br />A Dreamweaver ma már nem csak egyszerű HTML szerkesztő. Erőteljesen támogatja a CSS eddig megjelent verzióit, most összekapcsolva a JavaSript és az Ajax lehetőségeivel. Mindezek a lehetőségek kétféle felületet is kaptak, varázslót az egyszerűbb kezelhetőséget kedvelőknek, és „Advanced” felületet a hozzáértőknek, vagy azoknak akik szerint ami egyszerű az unalmas. Az új Dreamweverben több erőteljes „SpryAsset” is belekerült, még az adatbázis-kezelést és bizonyos fokú interaktivátást is készíthetünk ezzel megspórolva a szerveroldali programozást. a program kompatibilitása a plug-int igénylő beágyazott Flash elemek eseté is javult, a kód leellenőrzi a Flash-lejátszó verziószámát, és ha régebbi elehetővé teszi a frissítést.<br /><br /><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold;">A felület</span></span><br /><br />Ennek a programnak a felülete jelentős változáson ment keresztül, köszönhetően annak hogy a CS3 verzióba szinte a korábbi Macromedia MX verzió került be. A menüsor alatt itt is van egy „Workspace Switcher”, és a többi CS4-es Adobe programhoz hasonló elven működő ikonméretűvé zsugorítható oldalsó úszómenüket (paneleket) kapott a program. Megjelent a függőleges eszközsor is a menü alatti kontrolpalettával együtt. Így most már jelentősen több helyünk van a szerkesztésre miközben a látható eszközválaszték és bővült, másrészt a felület kezd hasonlítani a megszokott nyomdaipari programokra.<br /><br />A programot funkciójából eredően többféle célra, többféle szemlélettel lehet használni. A felület választéka (azzal együtt hogy egyedire szabható és elmenthető tetszőleges név alá) ezt a célt is kiszolgálja. Fejlesztőknek, grafikus designereknek, codereknek, „dual screen” usereknek is kedvez az egyéni felületválaszték. Rengetek kódolást igénylő funkció kapott „varázslót” vagy könnyen kezelhető dialógusboxot. A LiveView és LiveCode módok pedig apró interaktív kódok szerkesztés közbeni megtekintését teszik lehetővé.<br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" ><br />Saját munkafelület készítése és elmentése</span><br /><br />1. Válasszuk a Windows > Snippets menüt.<br />2. Válasszuk a View > Split Vertically menüt. Ez a menüpont felosztja a munkaterületet vertikálisan, de a horizontális felosztás is lehetséges.<br />3. A munkaterület felosztása mellett a korábbi módon lehetséges a kódablak felosztása is.<br />4. A „Workspace Switcher” listából válasszuk a „New Workspace” menüpontot.<br />5. Adjunk nevet a saját munkafelületnek.<br />6. Arra is van lehetőség, hogy ha finomítunk kezdeti elképzeléseinken, módosítsuk a már elmentett munkafelület beállításait. Ehhez ugyan úgy kell eljárni mint a létrehozásnál, de a névadásnál a korábbi (felülírandó) munkafelület nevét kell megadni, így ezen név alatt az aktuális elrendezés lesz kiválasztható.<br /><br />Miután a munkaterület elmentésre került, ideiglenesen megváltoztathatjuk azt, majd gyorsan visszakapcsolhatunk az elmentett verzióra.<br /><br />1. Nyissunk ki egy tetszőleges (de éppen zárt) panelt a Window menüből.<br />2. Vigyük az oldalsó részre a többi panelhez. Itt tetszőlegesen dokkolhatjuk az új panelt oldalra, alulra, vagy a meglévő csoportok közé. Amennyiben több helyre dokkoljuk a paneleket, egyszerre több ilyen lehet nyitva (minden dokkból 1-1).<br />3. Amennyiben elvégeztük azt a munkát amihez az új panel is szükségeltetett, a „Workspace Switcher” listából válasszuk a „Reset ‘munkaterület neve’ menüpontot az eredetileg elmentett állapot visszaállításához.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >A megjelenítés és kódolás fejlesztései</span><br /><br />A weboldalba ágyazható kliensoldali és szerveroldali elemek nagy száma miatt az oldalkészítés ma már rég nem a html nyelvezetről szól. CSS, Javascript, PHP, SSI, több oldalhoz kapcsolódó azonos tartalmi vagy formai elemek, hogy csak a legnépszerűbbeket említsem. Ezek beépítését a HTML kódba és tesztelését az új CS4 jobban támogatja.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Kapcsolódó file-ok</span><br /><br />Az oldalhoz már eddig is kapcsolhattunk olyan elemeket, amelyekre az oldal felől nézve csak egy hivatkozást láttunk, és most nem a képekre gondolok. Ezek kezelése, felderítése, editálása válik egyszerűbbé azzal, hogy a megnyitott oldal felső sorában ezek felsorolásra kerülnek. Ha például az oldalhoz CSS stylesheet tartozik, azt könnyedén egérkattintással elővehetjük innen. A CSS szöveges tartalma megjelenik a Code View ablakban, az oldal maga pedig függőlegesen szétosztott képernyőn a másik oldalon. Ha bármit megváltoztatunk a CSS-ben, az, ha nem is azonnal, de az F5 billentyű (frissítés) megnyomása után láthatóvá válik a design nézetben is.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Code Navigator</span><br /><br />A Code navigátor egy kis ablak, amely az oldal kijelölt részének forráskódját mutatja meg. Ez bonyolult, összetett oldalaknál nagyon hasznos lehet. Ha például egy szövegrész CSS segítségével van megformázva, egyszerűen kattanjunk rá a Command+Option (Alt – PC) billentyűt lenyomva tartva. A megjelenő Code Navigator ablakba kattintva egyszerűen módosíthatjuk a kapcsolódó forráskódot. Itt dolgozhatunk a CSS kód egy-egy részével is, módosíthatjuk az alá tartozó tulajdonságokat, majd F5-el frissíthetjük a design nézetet.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Live View és Live Code</span><br /><br />Új szolgáltatás a Live View és Live Code a CS4-es Dreamweaverben. A Live View arra szolgál, hogy az interaktivitást vagy XML kódot tartalmazó oldalakat ne kelljen a böngészőben leellenőrizni, hanem a munkafelületen megtekinthető legyen az eredmény. A Live Code a Live View kiegészítése. A kódszerkesztő ablakban azt a részt látjuk, amit a design ablakban kijelölünk. A Live Code bekapcsolt állapotában a forráskódot nem lehet szerkeszteni, a Design ablakban pontosan leellenőrizhető az eredmény kisebb interaktív megoldások esetén is.<br /><span style="font-size:180%;"><br /></span><span style="font-weight: bold;font-size:180%;" >CSS támogatás</span><br /><br />Lassan elfelejthetjük a szövegformázó HTML kódokat, a „de-facto” szabvány a modern oldalaknál a CSS. A CS4 Dreamweaver ebben próbálja segíteni a designereket. Ennek megfelelően alakult a Properties panel, amely az oldalszerkesztés egyik legkézenfekvőbb eszköze. Most ez jelentős mértékben támogatja a CSS parancsokat, külön CSS és HTML szerkesztő felületet kapott.<br /><br />A Properties panelnek két módja van, HTML és CSS. A HTML módban tudunk linkeket, #class neveket, egyéb hagyományos dolgokat definiálni. A többi (betűk, szövegigazítás, színek) a CSS panelre került.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >CSS Properties panel</span><br /><br />1. Vegyünk elő egy megszerkesztett oldalt.<br />2. Ha a Properties panel nincs nyitva, használjuk a Window > Properties menüpontot.<br />3. Jelöljünk ki az oldal tartalmi részéből egy tetszőleges szövegrészt.<br />4. A Properties panelen a HTML szerkesztési mód legyen aktív.<br />5. Itt a korábbihoz hasonló módon alkalmazhatjuk a hagyományos HTML parancsokat szövegformázás céljára.<br />6. Kapcsoljunk át a CSS módra. Itt megjelennek a már alkalmazható CSS szabályok, illetve mi magunk is itt állíthatunk elő ilyeneket a „New CSS Rule” parancs segítségével. Az alkalmazásuk és módosításuk is itt lehetséges. Az új CSS létrehozásánál a feljövő dialógusboxban a „Selector type” legyen „Class”, és adjunk neki lehetőleg .-al kezdődő nevet a „Selector name” mezőben.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">CSS módosítása</span><br /><br />1. Jelöljük ki az egyik, CSS-el már megformázott szövegrészt a design felületen. Ha nincs ilyen régebbről, készítsünk egyet.<br />2. A munkafelület tetején megjelenik az oldalhoz tartozó CSS szerkesztési lehetősége, az alsó palettán viszont a "targeted rule" mezőben felsorolja a kijelölt elemekre vonatkozó CSS szabályokat.<br />3. Ezeket a szabályokat (illetve egy részüket, mint betűtípus, szín, stb...) könnyedén megváltoztathatjuk a Properties paletta jobboldali részében.<br />4. Amennyiben nem elegendő a változásokhoz a paletta jobb oldalán látható pr lehetőség, úgy használjuk a baloldali részben található "Edit rule" gombot, így a teljes CSS szabályrendszert elérhetjük módosítás céljából.<br /><br />Előfordul, hogy nem egy nagyobb terület esetlegesen több szabályrendszerét szeretnénk módosítani, hanem egyetlen részletét, netán egy link-ét. Ekkor a szövegszerkesztő eszközzel csak kattanjunk a kérdéses szövegbe mintha írni szeretnénk hozzá.<br /><br />5. A Properties panel segítségével könnyedén módosíthatjuk azokat a szabályokat, amelyek az aktuális részre vonatkoznak, illetve könnyedén létrehozhatunk egy új szabályrendszert is csak erre a részre vonatkoztatva. Amennyiben az aktív részlet több CSS szabályt is tartalmaz, a CSS Rule dialógus boxban a Detector Type lista Compund módba kerül. Ez akkor következik be, ha a kijelölt területen több CSS definíció keveredik.<br />6. Adjunk nevet a szabálynak. Alatta láthatóvá válik, hogyan épülnek egymásba a CSS elemek.<br />7. Előfordulhat, hogy nem akarjuk az egymásra épülő CSS definíciók mindegyikét megváltoztatni. Ekkor használhatjuk a "More specific" Less Specific" gombokat. Ezeket a gombokat többször is meg lehet nyomni egymás után, így lehet elérni, hogy mely elemekre akarjuk alkalmazni a CSS szabályrendszert. Ezt mind a "Selector name" mezőben nyomon követhetjük, az alatta lévő mező tájékoztat minket az így kialakuló struktúráról, vagyis arról, hogy a "Selector name" mezőben létrehozott stílus mely oldalelemekre lesz hatással (bekezdések, linkek, táblázatok, stb...).<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Photoshop Smart Objects</span><br /><br />A Photoshop központi szerepe mind a nyomdai, mind az internetes programoknál egyértelmű. A képanyag nagy része abban készülhet el. De míg a nyomdai programokban elképzelhető az a megoldás hogy Photoshop PSD file-okat is helyesen dolgoznak fel, addig az internet oldalon ezek a böngésző szintjén már nem jelenhetnek meg. A Dreamweaver egy olyan megoldást kínál, hogy a beillesztett PSD képanyagot maga a program alakítja át megfelelő JPG képpé, amely azt is biztosíthatja, hogy egyazon képanyag két teljesen mást igénylő kimeneten jelenjen meg az adott platformnak megfelelő méretben és felbontásban. Ez a megoldás szinkronizálásra is lehetőséget ad. Ha a beágyazott Photosohop kép megváltozik, a Dreamweaver figyelmeztethet, illetve a képet könnyedén upgradelhetjük.<br /><br />1. Szúrjunk be egy Photoshop képet egy tetszőleges oldalra. Insert > Image.<br />2. A program felkínálja a lehetőséget, hogy a PSD képet webes formátumra konvertálja.<br />3. Az "Image Preview" dialógus boxban a file formátumát, minőségét lehet meghatározni. Itt lehet vágni és átméretezni is a képet.<br />4. Miután a "Save Web Image" dialógus box megjelenik, mentsük el az így képzett képet az oldal számára elérhető helyre.<br />5. Az így beimportált kép bal felső sarkában találjuk meg a szinkronizáció állapotát jelző ikont. Ha ez zöld, az eredeti Photoshop kép és a beillesztett (abból konvertált) JPG kép egyforma.<br />6. Amennyiben a forrásként szolgáló PSD file-t módosítjuk, a szinkronizáció állapotát egy felül zöld alul piros nyíl jelzi.<br />7. A képen jobb egérgomb, és módosíthatjuk a képet magában Photoshopban, de nem a beillesztett JPG-t hanem az eredeti PSD-t.<br />8. A módosítás után a Properties panelen a "Update from Original" parancs fogja frissíteni a weboldalba ágyazott képet.<br />9. A frissítés során a program figyelembe veszi az előző kép beállításait, méretét, minőségét, vágását.<br />10. Amennyiben egy kép többféle verzióban is beágyazásra került, (az Image Preview dialógusboxban más-más méret vagy vágás történt ugyan arra a PSD forrásra), és a forrásként szolgáló kép mérete is megváltozik, úgy a Dreamweaver átmértezi az összes képet amelyek az eredeti PSD-ből származnak az import során megadott paraméterek szerint.<br /><br />Ez a képkezelési mód elvileg lehetővé teszi hogy egyazon forrást felhasználjunk több célra is több programban, és a forrás frissítésével nem csak egy, hanem ha úgy hozzák az igények több, többféleképpen felhasznált kép is generálódjon illetve frissüljön.<br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" ><br />Dinamikus adatkezelés</span><br /><br />Az adatbázisokból kiolvasott tartalom megjelenítése ma már szinte kötelező nagyobb és kisebb tartalomkezelő rendszerek, blogok, portálok számára. Az adatbázis kezelés vagy adatbázis szerver üzemeltetés, illetve olyan programok üzembe helyezése amelyek ezekkel dolgoznak, netán az adatbázis karbantartása, már komoly szakértelmet igénylő feladat, nem HTML szerkesztés. Nem beszélve arról, ha egy nyers adatbázisból szeretnénk tartalmat kinyerni, rendszerezni, keresni, vagy ilyet formába önteni, szerveroldali megoldás.<br /><br />Gyakori, hogy a nyersanyag egyszerűen szöveges táblázat formájában áll rendelkezésre. Ezt még az elterjedt adatbázis szerverek sem eszik meg, bár van amelyik Excel táblát elfogad bemenetként. Ha emlékszünk rá, az Indesign is képes XML bement fogadására, és abból oldalt generálni ha a paraméterek és a nyersanyag megfelelően elő vannak készítve.<br /><br />A Dreamweaver egyszerű lehetőséget biztosít arra, hogyha HTML táblázat az adatforrás, azt dinamikusan kezelje az oldal tartalmi részében, lehetőséget adva a formai módosításokra és beillesztésekre. Az importhoz használható varázsló lehetővé teszi az adatok sorbarendezését, külső adatokkal való együttműködését (képek linkjei például). Az adatbement lehet RSS hírforrás is.<br /><br />1. Készítsük el a nyers adatforrást egyszerű HTML táblázatként. Minden sor legyen egy rekord, egy cella egy adat. A cellák tartalmazhatnak képet illetve ezek elérési útvonalát is. Könnyebbséget jelent, hogy ilyen egyszerű HTML táblázatot szövegszerkesztőkből és táblázatkezelőkből is exportálhatunk, illetve ha txt formában álla rendelkezésre, ezt könnyen táblázattá alakíthatjuk akár egy Word-ben is.<br />2. Nyissunk egy üres HTML oldalt és mentsük el rögtön.<br />3. A mentésnél lehetőségünk van a "Spry Data Set wizard" használatára: "Insert > Spry > Spry Data Set."<br />4. A varázsló 3 lépésen keresztül teszi lehetővé az adatforrás beillesztését. Elsőként a "Detect" listát állítsuk "Table" módba, a "Select Data Type" pedig HTML legyen, majd válasszuk ki az adatokat tartalmazó táblázatot. XML nyersanyagot is feldolgozhatunk ha az áll rendelkezésre.<br />5. Az adatforrásként szolgáló táblázat a site-ról elérhető útvonalon legyen, mert frissítésnél a végeredmény is megváltozik ha újra tudja olvasni.<br />6. A "Data Container" listából válasszuk a "Calendar List"-et.<br />7. Forrásként nem csak egy, hanem több táblázat is megadható.<br />8. Next.<br />9. A következő oldalon válasszunk ki egy-egy oszlopot, és definiáljunk rá adattípust. Lehetnek dátum, szöveges, numerikus, HTML típusú oszlopaink. Itt van lehetőség a táblázat oszlopai szerinti sorbarendezésre is.<br />10. Next.<br />11. Az utolsó oldalon dönthetjük el, hogyan jelenjen meg a táblázat végső formája. Alapvetően három forma közül választhatunk: Table, Master/Detail, Stacked. Saját egyedi Layout készítésére is lehetőség van, illetve letilthatóak a HTML kódot tartalmazó oszlopok. A kiválasztható Layoutokról ikon tájékoztat.<br />12. Set Up.<br />13. Ezután a "Spry Data Set – Insert Master/Detail Layout" dialógus box megjelenik, itt kattanjunk az "Add" gombra a "Master Columns" terület felett.<br />14. Az "Add Columns" dialógusban válasszuk ki a szükséges oszlopokat a Shift billentyű segítségével.<br />15. Sorrendbe rendezhetjük a kiválasztott oszlopokat a "Master Columns" listában.<br />16. Hasonlóképpen rendezhetjük a "Detail Columns" területet is.<br />17. OK, Done.<br />18. Válasszuk a "Live View" módot. Ebben a módban a szerkesztőfelületen elvégzett akciók megjelennek az oldalon. Vigyük az egeret a létrehozott táblázat azon elemére (a "master item"), amelynek hatására megváltozik az oldal összeállítása.<br />19. Változtassuk meg a forrásként szolgáló egyszerű HTML táblázatot, lehetőleg valamely olyan elemét amely szerint rendezési szempont is ki van adva (dátum pl.)<br />20. Mentés után kacsoljunk vissza a késznek tekinthető táblázatra, és használjuk a "Refresh Design view"-t a Document Toolbar-ból.<br />21. A frissítés után a módosított mező nem csak tartalmilag változik, hanem a sorbarendezés korábban megadott szabályai szerint is előrébb vagy hátrébb kerül a táblázatban az adott sor.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >InContext Editing szolgáltatás</span><br /><br />Az InContext Editing szolgáltatással a szerkesztés során kijelölhetünk egy régiót az oldalból, amit a látogatók szerkeszthetnek (böngészőn keresztül). Az oldal többi részét csak a tulajdonosa szerkesztheti. A látogatók által bevitt tartalmat CSS stílusokkal előre meg lehet formázni. Készítsünk egy ilyen módosítható régiót tartalmazó oldalt, és ellenőrizzük le hogyan lehet a kijelölt részt böngészőben szerkeszteni.<br /><br />1. Készítsünk egy olyan oldalt formailag, amibe blogbejegyzéseket lehet felvinni. Készíthetünk olyan szerkeszthető régiót amibe több terület is módosítható, vagy olyat ami a szerkesztések során megismételhető.<br />2. Válasszuk a Window > Insert menüpontot.<br />3. Itt az objektumok kategóriái állnak rendelkezésünkre.<br />4. Az Insert panelből válasszuk az InContext Editing elemet.<br />5. Elsőként készítsünk olyan elkülönített területeket, amelyeket a látogató szerkeszthet. Itt három választási lehetőség áll rendelkezésre: ismétlődő régió létrehozása, egy szerkeszthető régió létrehozása, és az oldalra vonatkozó CSS szabályok managelése, kezelése, beleértve a látogató által szerkesztett területet is.<br />6. A módosítható tartalmat egy olyan részbe kell (lehet) beszúrni amelyet <div> tag definiál.<br />7. Az "Insert" panel "InContext Editing" kategóriájából válasszuk a "Create Editable Region" elemet.<br />8. Az oldalon egy kék fül és keret fogja jelezni, hogy az adott régió szerkeszthető lesz (mint DIV-es Layerek esetén). A Properties panelen beállítható, hogyan legyen szerkeszthető a kijelölt terület. Mint az oldal készítője lehetőség van korlátozásokra.<br />9. A Properties panelen, válasszuk azt „Uncheck all” parancsgombot. Ekkor kikapcsoljuk a szövegformázás összes korábban bekapcsolt ezáltal engedélyezett lehetőségét.<br />10. A szerkeszthető régióhoz hozzárendelhetünk egy CSS-t, de engedhetünk egy kis beleszólást a látogatónak. Az "Options" felirat melletti ikonok közül azokat a lehetőségeket pipáljuk ki, amelyeket engedélyezni akarunk.<br />11. Több ilyen területet is kijelölhetünk, amelyek egymástól függetlenül működnek majd. Más és más engedéllyel láthatjuk el őket a Properties paletta értelemszerű használatával.<br />12. A fent leírt módosíthatóság csak DIV-tagen belül engedélyezhető. Ettől függetlenül előfordulhat, hogy egy nem DIV utasítással formázott régiót választunk erre a célra. Ekkor egy dialógus boxot kapunk amiben eldönthetjük hogy a szelekcióra akarunk-e egy új DIV-taget definiálni, vagy a "szülő" tag-et akarjuk használni és módosíthatóvá tenni.<br />13. Egy ilyen művelet után is a Properties palettán kell beállítani mindazt amit tiltunk vagy engedélyezünk a user számára.<br />14. Ha elkészítettük az összes módosítható területet egyenként a megfelelő paraméterekkel, ki kell jelölni egy olyan területet, amely ismételhető régióként működik. Ebbe a területbe beletartozhat több egyenként módosítható terület is. Egy blog-szerű oldal esetén a téma, szerző, dátum, tartalom, cikkek esetén cím, közcím, bevezető, törsz, stb... Ha ezeket egyenként meghatároztuk, az egészet kijelölve tehetjük megismételhetővé az előzőekhez hasonlóan DIV-tag segítségével.<br />15. Az "Insert" panel "OnContext Editing" régiójából a " Create Repeating Region" elemet válasszuk. A kiválasztásnál fontos, hogy a " Repeating Region" tartalmazza az összes szükséges "Editable Region"-t.<br />16. Az "InContext Editing" szekcióból válasszuk a "Manage Available CSS Classes" elemet.<br />17. A feljövő dialógus boxban megjelennek a rendelkezésre álló CSS stílusok, azok amelyeket külső file-ban definiáltunk illetve csatoltunk az oldalhoz. Innen válasszunk egyet, és OK.<br />18. Mentsük el az oldalt. A publikálás után a kijelölt régió módosítható lesz, amennyiben nem felejtjük el feltölteni a szükséges JavaScripteket és CSS stílusokat.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >SWF file-ok beszúrása</span><br /><br />Az SWF file-ok az Internet oldalak népszerű elemei. Reklámok, nyomógombok, menürendszerek, komplett site-ok épülnek fel belőle. Az ilyen animációk beszúrása egyszerű drag-and-drop módszerrel is lehetséges. Problémát okozhat viszont, ha a kliensoldalon egy régebbi verziójú Flash lejátszó van üzembe helyezve. Ekkor előfordulhat hogy a beszúrt animáció nem működik vagy meg sem jelenik (képzeljük el ezt egy menürendszer esetében). Erre kínál olyan megoldást a Dreamweaver, ami leellenőrzi a Flash lejátszó verziószámát, és ha kell frissít illetve felajánlja a frissítést.<br /><br />1. Készítsünk egy oldalt amibe Flash grafikát vagy animációt szeretnénk beszúrni. Mentsük el.<br />2. A Window menüpből válasszuk az "AP elements" menüpontot. AP: Absolutely Positioned.<br />3. Szúrjunk be a megfelelő helyre egy SWF file-t: Insert > Media > SWF. A beszúrt rész könnyedén lejátszható ellenőrzés céljából a szerkesztőfelületen. A Properties panelen ezt a célt szolgálja a Play és a Stop gomb. A Dreamweaver az oldalhoz csatolta a szükséges file-okat.<br />4. Mentsük el az oldalt.<br />5. Feltöltésnél a program rákérdez, feltöltse-e a működéshez szükséges csatolt elemeket is.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Végül...</span><br /><br />Míg a nyomdaipari programoknak megfelelő fejlődési irányt biztosít az Internet felé történő nyitás, addig az Internetes programok számára a fejlődés alternatívája az interaktivitás. Az ezt szolgáló kliensoldali megoldások szépen fejlődnek, és egyszerű esetekben kisebb látogatottsággal számolva vagy belső vállalati célokra megfelelő megoldást kínálhat erre a célra a program által generált JavaScript. A Dremveawerben ez fejlődött leginkább a CSS kezeléssel párhuzamosan. Mindemellett az arra való törekvés is látszik, hogy ezek a korábban komoly szakértelemmel, szinte csak szerveroldalon megvalósítható interaktív funkciók, a HTML szerkesztők vagy designerek számára is érthetőek és használhatóak legyenek.<br /></div>Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-21913866701673047582009-03-01T17:56:00.001+01:002009-05-25T19:20:44.507+02:00Illustrator CS4 - sajtóanyag<span style="font-weight: bold;">A fényképfeldolgozás, tördelés, vektoros grafikakészítés hármasával nagyjából ki is merülnek a hagyományos nyomdai előkészítéssel kapcsolatos feladatok. Mindhárom feladatra más-más szakember kellene, de sajnos a fenti három mellett általában még elvárás a html és a Flash/PHP ismeret is, ezért ez a program is tartalmaz keresztmédiás lehetőségeket, ami bemenetként szolgálhat a Flash és After Effects programokhoz. A grafika készítő programokkal alapvetően rajzszerű ábrákat, emblémákat lehet és érdemes készíteni, de az Illustrator például tele van olyan kreatív elemekkel, amelyekkel más művészi elképzelések is megvalósíthatóak. Az Illustrator-nak Macintosh környezetben a Macromedia felvásárlása után nincs konkurenciája, PC-s kollégáknál viszont a mára jóval bonyolultabb CorelDraw a piacvezető. </span><br /><br /><table style="width:auto;"><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/iE6DBMZTEDeOJHPbnwSd3Q?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite"><img src="http://lh4.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrKfWDslII/AAAAAAAACFI/2Psmgb1-Lpc/s288/AI-1.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family:arial,sans-serif; font-size:11px; text-align:right">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/AdobeCS4?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite">Adobe CS4</a></td></tr></table><br /><br />Az új Illustrator erőssége továbbra is a kreatív rajzolóeszközök környékén keresendő, a színátmenetek és átlátszóságok korlátozásoktól mentes használatában. Az átlátszóság például színátmenetekre is alkalmazható. Ez a program is kapott egy az Indesign-ben megjelent Smart Guides funkciót (eddig is volt, de elég zavaró volt hogy minden helyzetben egyezéseket jelzett). Már régóta hiányzott, most lett többoldalas (több táblás, Artboard-os) szerkesztési lehetőség. Fejlődött a Clipping mask képkivágások céljára, és ezek utólagos szerkesztésének lehetősége.<br /><span style="font-size:130%;"><br /><span style="font-weight: bold;">A felület változásai</span></span><br /><br />A többi programhoz hasonlóan itt is lehetővé vált a „füles” azaz Tabbed nézet, ami azért lett aktuális, mert végre több „rajztáblát” használhatunk egy munkában. Ez nem egészen az mintha egy file-ban több oldalas Illustrator dokumentumokat készíthetnénk, pedig ez a többoldalas szerkesztés nekem régóta hiányzik innen is. Így ha egy munkának, grafikának több célja van, egy file-ban, de az ismétlődő részleteket különböző „rajztáblákon” tárolhatjuk, illetve a rajztáblák között lemásolhatjuk az azonos részleteket, és ezeket egymástól függetlenül módosíthatjuk. Az eszközsor (Control Paletta) is kapott egy „Artboard” eszközt, amivel ezeket létre lehet hozni és ha kell méretüket, vagy más tulajdonságaikat módosítani.<br /><span style="font-size:130%;"><br /><span style="font-weight: bold;">Új Artboard (rajztábla) készítése</span></span><br /><br />1. Az új rajztábla többféleképpen is létrehozható. Egyrészt kijelölhetjük az oldalon létrehozott grafika egyes elemeit, és azokat új táblára helyezhetjük. Másrészt ha rétegesen rajzolunk, az egyes rétegek is új táblára kerülhetnek. Azonkívül kapott a felület egy „New Artborad” gombot, amivel rögtön új munkaterültet képezhetünk.<br />2. Amennyiben a megrajzolt ábrában vannak olyan elemek amelyek az új táblára is kellenek, úgy tegyük azt láthatóvá a Layers paletta segítségével.<br />3. Az új Artboard eszközzel jelöljük ki a szükséges elemeket, és azonnal rendelkezésünkre áll egy új tábla amelynek mérete egyezik a kijelölt elem(ek) méretével.<br />4. A Control palettán kattanjunk a „Move/Copy Artwork With Artboard” gombon.<br />5. Kattanjunk az új „artboard”-ra és helyezzük oda a grafikát ahová szeretnénk, ehhez használhatjuk az „okos” segédvonalakat is.<br />6. A munkaablak alatt kapunk egy listát, amelyben fel vannak sorolva a létrehozott „rajztáblák”. Itt gyorsan tudunk közöttük kapcsolgatni a tábla sorszámának kiválasztásával.<br />7. Ha kiválasztottuk a megfelelő munkát, kattanjunk a Control palettán az „Artboard Options” gombon a rajztábla tulajdonságainak beállításaihoz.<br />8. Az escape billentyűvel kiléphetünk ebből a szerkesztési módból.<br /><br />A felület újításai nagyjából megegyeznek a CS4 többi hasonló termékével: „tabbed” nézet, „N-up view” egy vagy több dokumentum részleteinek egyidejű megjelenítéséhez, „Application Bar, Workspace Switcher” a munkafelület céljának legmegfelelőbb kezeléséhez. Több olyan funkció is palettát kapott amelyik eddig dialógusboxból volt elérhető, valamint bizonyos esetekben megkerülhetővé vált az úszópaletta használata is.<br /><span style="font-size:130%;"><br /><span style="font-weight: bold;">Több dokumentum egyidejű megtekintése</span></span><br /><br />1. Macintosh gépeken ekkor legyen bekapcsolva az „Application Frame”. Ennek módja: „Window > Application Frame” menüpont kiválasztása. Erre PC gépeken nincs lehetőség (szükség) mert ott eleve saját ablakban fut az alkalmazás.<br />2. Nyissuk ki a munkához szükséges fájlokat az Open menüponttal akár többet is egyszerre.<br />3. A „tabbed” (füles) módszerrel kapcsolgathatunk a megnyitott oldalak között.<br />4. A menüsor alatti palettában a „3-Up view” módot válasszuk ki, értelemszerűen így 3 dokumentumot tudunk elhelyezni a képernyőn.<br />5. Ebben a nézetben egyszerűen megfoghatjuk a dokumentumok felső sávját, és más helyre vonszolhatjuk azt.<br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" ><br />Munkaterületek közti gyors kapcsolgatás</span><br /><br />1. Eddig is volt lehetőség pár előre felépített felület között válogatni (a Window menüben), illetve sajátokat elmenteni. Most a menüsor alatt egy lista segítségével kezelhetjük a különböző feladatok szerint felépített munkaterületeket. Válasszuk a „Typography” elnevezésű területet.<br />2. Ekkor azok a panelek, eszközök kerülnek előtérbe, amelyek a tipográfiai munkafolyamathoz szükségesek, mint pl. a karakter és bekezdésformázó úszómenük.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Rúgós panelek</span><br /><br />A „rógós panel” funkció lehetővé teszi, hogy a kijelölt elemek mozgatásával hozzáférjünk a szükséges panelekhez (kattintások helyett).<br /><br />1. Tegyük előre a kérdéses dokumentumot, ha netán „N-up” nézetben lennénk.<br />2. Válasszuk ki a lap alján azt az „artboard”-ot amin a szerkesztendő rajzrészlet van.<br />3. A kijelölő eszközzel kattintsunk az ábrán.<br />4. A kijelölt részletet vigyük a „transparency” panel ikonjára.<br />5. Ekkor a rajz a helyén marad, de a panel kinyílik, és lehetővé válik az átlátszóság beállítása.<br />6. Ismét válasszuk ki az előbbi rajzrészletet és vigyük a „Symbols” panel ikonjára.<br />7. Ez a panel is magától kinyílik, és ha kicsit több ideig tartjuk rajta a kijelölt elemeket, bekerülnek a szimbólumkönyvtárba.<br />8. Ugyan ezzel a módszerrel a megnyitott dokumentumok között is tudunk rajzokat, vagy azok kijelölt részleteit másolni. Egyszerűen vigyük a kijelölt görbéket a másik dokumentum területére, és ott helyezzük el.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Az ecset fejlődése</span><br /><br />Az ecsetek további fejlődésen mentek keresztül. Az új funkciót „Blob Brush”-nak nevezi a program, aminek jelentése nagyjából folt, paca, de leginkább a szabadkézi rajzolást segíti. A funkcióját tekintve egy több szempontból is egyedire szabható ecsethegyről van szó, amelynek lehetőségei körülbelül megegyeznek a Photoshop festőecsetének lehetőségeivel. A méretállítási lehetőség mellett van szögállásunk kalligrafikus ecset létrehozásához, lekerekítésünk, torzítottságunk, elmosottságunk.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Az ecset használata</span><br /><br />1. Kattanjunk kettőt az eszközsorban a „Blob Brush” eszközön. Ekkor megjelenik az eszközhöz tartozó beállítások választéka.<br />2. Itt állítsuk be az ecset tulajdonságait mintha csak a Photoshop-ban lennénk. Méret, oldalarányok, dőlésszög...<br />3. Ok.<br />4. Amennyiben ezzel az ecsettel dolgozunk, az látszólag folytatja a megkezdett objektumot, mintegy egybeolvad vele.<br />5. Festés közben lehetőség van az ecset színének megváltoztatására.<br />6. Festés közben az ecset méretének megváltoztatása is lehetséges. Az ecsettel felvitt rajz vagy minta utólag könnyen korrigálható a radír eszközökkel.<br />7. Amennyiben javítani szeretnénk a szabadkézi munkát szimuláló ecset vonalain, használjuk a radír eszközt. Erre az eszközre duplakatt, és a beállításokat lehetővé tevő dialógusboxban hasonlóképpen paraméterezhetjük a radírt mint korábban az ecsetet.<br />8. Ok.<br />9. Kezdjük javítani az ecsetvonásokat. Amennyiben a radír helyett mégis rajzolni szeretnénk, a Shift-B billentyűkkel visszakapcsolhatunk ecset módba.<br />10. Shift-E kapcsol vissza radír (Eraser) módba.<br /><br />Már régi törekvés az Illustrátorban, hogy legalább a rajzolás élményét közelítsék az ebből szempontból előnyösebb helyzetben lévő Photoshophoz. Érthető, a pixeles munka kevésbé technokrata, ha úgy tetszik kevesebb korlátot állít a felhasználó elé. Nem hiába születnek pixeles képet vektorizáló programok. Ennek ellenére ne felejtsük el hogy a szabadkézi rajzoló program akkor is vektorokkal dolgozik ha az látszólag „Photoshoppos”, a program továbbra is vonalasan „gondolkozik”, csak a szerkesztési módik finomodnak.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >A Blob Brush használata Isolation Mode-ban</span><br /><br />Az Isolation Mode ebben averzióban tovább fejlődött. Kapott egy kis ikont, ami könnyebben felismerhetővé teszi az izoláció alakját, és több objektumot is elfogad: compund paths, gradient mesh objektumok, képek, és klipping maszkok is használhatóak.<br /><br />1. Jelöljük ki a kérdéses területet a direkt szelekciós eszközzel (fehér nyil).<br />2. Jobb egérgombbal hívjuk elő a felugró menüt a kijelölt objektum felett, és használjuk a „Isolate Selected Path” menüpontot.<br />a. Ennek hatására ez az egy objektum marad kijelölve.<br />b. A Layers úszómenü ezt a görbét mutatja.<br />c. Deszelektáljuk a kijelölt görbét.<br />3. Kattanjunk duplát a Blob Brush eszközre, és állítsuk be az optimális ecsetméretet.<br />4. Válasszunk színt a keretnek a Swatches úszómenüből.<br />5. Rajzoljunk a kiválasztott ecsettípussal a kérdéses terület fölé.<br />6. Töltsük ki az ecsettel megrajzolt területet színátmenettel.<br />7. A Layers úszómenüben navigálhatunk nem csak a rétegek, hanem a csoportok elemei között is. Ezt most kis preview is segíti.<br />8. Az „Isolation Mode”-ból az Exit gombbal léphetünk ki amennyiben befejeztük a munkát.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Átlátszóság és színátmenet</span><br /><br />A CS3 programokban már szinte tetszőlegesen lehetett variálni a színátmenet/átlátszóság kérdését, az Indesign-ban külön Transparency Vector szolgálta ezt, az Illustrator pedig tetszőleges alakot is felvevő Gradient Mesh eszközzel rendelkezett. A CS4 csomagban a színátmenethez hasonlóan készíthetünk átlátszóságot az Illustratorban is.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Színátmenet készítése</span><br /><br />1. Válasszuk a színátmenet készítő eszközt az eszközsorból.<br />2. Ha van kijelölt görbe, a legutóbb alkalmazott színátmenetet érvényesíti rajta.<br />3. A színátmenet körvonalát egy pontvonal jelzi, amit meg lehet fogni, és kör alakú színátmenet esetén ellipszist lehet csinálni belőle.<br />4. A színátmenet ezzel a módszerre el is forgatható, nem kell külön dialógusboxban elvégezni a beállításokat.<br />5. Magát a színátmenetet is úszómenük nélkül lehet egyedire szabni, magán a képen. Nem csak a színátmenet alakját, hanem a belső elrendeződését is be lehet itt állítani, ami a korábbi verziók ismeretében könnyen felismerhető eszközöket tartalmaz.<br />6. A képen megjelenő „Gradient Bar” úgy szerkeszthető mint korábban a Gradient Panel. Duplakatt a színátmenetre, és megjelenik a színválaszték, hogy tetszőleges színt rakhassunk a kiválasztott töréspontra. Könnyen használhatjuk egy palettában a Swatches és a színkeverős módszert is.<br />7. Hasonló módszerrel lehet módosítani a meglévő töréspontok színeit is.<br />8. Amennyiben a színek rendben vannak, a rajzon megjelenő Gradient Bar (ami tulajdonképpen a néhai Gradient Vector továbbfejlesztett változata) beállíthatjuk a töréspontok pozícióját.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Színátmenet mentése és újrafelhasználása</span><br /><br />1. A mentéshez már ki kell nyitni az oldalsó úszómenü jól ismert Swatches palettáját. Ehhez elég a színátmenetet rávinni az úszómenü ikonjára.<br />2. Térjünk vissza a rajzhoz, a Direct Selection eszközzel jelöljük ki a görbét.<br />3. Használjuk a swatches panelen a „new gradient fill” menüparancsot (papírlap a panel alján).<br />4. Amennyiben az elmentett színátmenetnek alakja (ellipszis), vagy szögállása van, ezek nem kerülnek elmentésre.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Átlátszóság a színátmeneten</span><br /><br />A színátmenet most átlátszó színeket is tartalmazhat. Az átlátszóság a színátmenet hosszában bárhol bármelyik törésponton meghatározható.<br /><br />1. Készítsük el a szükséges görbét (zárt objektumot), amiben szeretnénk alkalmazni ezt a funkciót.<br />2. Nyissuk ki a színátmenet panelt, és alkalmazzuk az alapértelmezésű, feketéből fehérbe átmenő színátmenetet.<br />3. Kattanjunk kettőt a színátmenet fekete pontján, és állítsuk át fehérre. A szín átállítása mellett ennek a pontnak állítsunk be átlátszóságot is az Opacity kontrol segítségével.<br />4. Az átlátszóságot is tartalmazó színátmenetnek is adhatunk szögállást, és a színek, színátmenetek helyét is tetszőlegesen állíthatjuk a vektor hosszában.<br />5. A színátmenet palettán a kis preview-re kattintva elmenthetjük azt a színátmenetek listájába a későbbi újrafelhasználáshoz.<br /><br />A fenti példában a színátmenet vektor mindkét végpontját fehérre állítottuk (csak akkor látszik a hatása ha ráhelyezzük egy színnel kitöltött rajzra vagy görbére, így ez nagyjából olyan mintha egy színnel kitöltött dobozra tettünk volna változó átlátszóságot, mint ahogy az az Indesign-nem a Transparency Vector eszközzel lehetséges. Most nézzük meg mi történik ha színes területre szeretnénk átlátszóságot tenni.<br /><br />1. A Layers panelen válasszuk ki azt a réteget illve körvonalat amelyikkel dolgozni szeretnénk.<br />2. Használjuk a Swatches palettát vagy a Gradient eszközt arra, hogy a kiválasztott körvonalba színátmenet kitöltés kerüljön.<br />3. A Gradient eszközön duplakatt, ez aktiválja a rajzon a színátmenet beállításait szolgáló eszközöket (on-objects control).<br />4. A színátmenet töréspontjain duplakatt, és definiáljunk tetszőlegesen különböző átlátszóságot rájuk.<br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" ><br />A Clipping Mask és a Smart Guides fejlődése</span><br /><br />Az Illustrator már korábban is tartalmazta mindkét funkciót. A Clipping mask lényegében egy határozott körvonal mentén tette lehetővé a képkivágást, amit utólag kényelmetlen volt átalakítani, a szelekcióhoz leginkább egy eldugott menüpontot lehetett használni, a Smart Guides pedig inkább zavaró volt mint használható mert lépten-nyomon egyezőséget mutatott. A Smart Guides most segítséget nyújt abban is, hogy a képkivágást is pontosan tudjuk pozícionálni és méretezni.<br /><br />1. A Layers úszómenü segítségével különítsük el (Isolation Mode) azt a csoportot, ami maszkot tartalmaz.<br />2. Duplázzuk meg a rajztáblát (Artboard-ot) és húzzuk a munkaterület alá. Amennyiben be van kapcsolva a Smart Guides funkció, egy függőleges vonal fogja segíteni, hogy az új Artboard pontosan a korábbi alá kerüljön (függőleges vonalban).<br />3. Az új rajztáblán a kijelölő eszközzel válasszuk ki a kérdéses objektumot.<br />4. A Layers panelen húzzuk a kijelölt elemeket egy új, üres layerre.<br />5. Nyissunk ki egy másik képet (lehetőleg valami komplex rajzot) és azt tegyük át arra a rétegre amelyiken a maszkolt objektum is van. A méretezésnél, nem fontos az Infó palettát figyelni, a transzformációk jellemzői most a kurzor mellett megjelennek.<br />6. Az újonnan létrehozott layert nyissuk ki a layers palettában a kis háromszög segítségével. Ez legyen az a csoport, amelyik maszkolva van.<br />7. A szelekciós eszközzel kattanjunk kettőt a kivágott területen úgy, hogy a maszkolt területre helyezett rajz kívül essen. Ez aktiválja az Isolation Mode-t ami lehetővé teszi a maszk és a maszkolt objektumok szerkesztését úgy hogy kizárja a szerkesztésből a ráhelyezett rajzokat.<br />8. A Kontrol palettán kattanjunk az „Edit Clipping Path” gombon, a kivágás alakjának módisításához.<br />9. Ezután a maszkot mozgathatjuk és transzformálhatjuk.<br />10. Válasszuk ki a maszkolt csoportból az egyik objektumot, azt is elmozdíthatjuk a maszk területén belül.<br /><br />Az így elkészült egymástól különböző „artboard-okat” elmenthetjük többoldalas PDF-ként (pl. storyboard céljára), vagy elmenthetjük vektorként az After Effects program számára. Az After Effects képes az artboard-on elhelyezett grafikákat külön-külön kezelni animáció céljára.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Appearance panel és Graphic Styles</span><br /><br />Mind az Apperance, mind a Graphics Style panel is ismert lehet a korábbi verziókból. A Graphics Style panel segítségével korábban beállított és elmentett effekteket ismételhetünk meg különböző objektumokon, az Apperance panel pedig az ábrákon alkalmazott műveleteket aktuális állapotát rögzíti, amit törölhetünk vagy megváltoztathatunk.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Appearance panel</span><br /><br />Az Apperance panel a CS4 verzióban már nem csak az alkalmazott effektek/kitöltések törlésére és módosítására való, hanem itt létre is lehet hozni ezeket, vagy egy kijelöltet több más rajzelemre érvényesíteni. A panel alján egy Add new stroke, Add new fill, és Add new effects áll rendelkezésre.<br /><br />1. Nyissuk ki az Apperance panelt, és maradjon állandóan látható a munka során (be kell ehhez húzni oldalról a munkaterületre.)<br />2. Jelöljük ki a szelekciós eszközzel a szerkesztendő objektumot. Ez lehetőleg ne egy keret nélküli üres körvonal legyen.<br />3. Az Apperance panelben láthatóak a szelekción korábban alkalmazott effektek, kitöltések. transzformációk.<br />4. Jelöljük ki az Apperance panel egyik elemét.<br />5. Válasszuk a „Select > Same > Appearance Attribute” menüpontot. Ez kijelöli az oldal összes olyan elemét, amelyen a kijelölt elem Apperance menüben kiválasztott transzformációja végre lett hajtva. Remélhetőleg vannak ilyen elemek az oldalon, ha nincsen készítsünk párat.<br />6. Miután így kijelöltük azokat az elemeket amelyek hasonlóképpen vannak kitöltve/effektezve/transzformálva, kattanjunk kettőt az Apperance panel korábban kijelölt elemén.<br />7. Ekkor megjelenik az adott ranszformációhoz/effekthez/kitöltéshez tartozó dialógus box, amin keresztül minden kijelölt elemet egyszerre módosíthatunk.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >A munka gyorsítása az effektek kikapcsolásával</span><br /><br />1. Amennyiben sok, nehezen kiszámolható effekt van az oldal rajzelemein (árnyék, elmosás, átlátszóság) ezeket ideiglenesen kikapcsolhatjuk, ezáltal gyorsulhat az oldal megjelenítése.<br />2. Jelöljük ki az egyik ilyen „zűrös” objektumot, és az Apperance panelben kattanjunk az valamelyik nehezen megjeleníthető effektekre.<br />3. A Kontrol panelen válasszuk a Select Similar Objects gombon az Apperance Attribute menüpontot. Ezzel kijelöljük az összes hasonlóképpen effektezett elemet az oldalon.<br />4. Az Apperance panelen kapcsoljuk ki az effekt előtti szemet. Ezzel az egész oldalon kikapcsolhatjuk azokat a módosításokat amelyeket a vektoros szabályok szerint nehezen kiszámolhatóak és lassítják a megjelenítést. Ez akkor segít sokat, ha a görbéken komplex, bonyolult effekteket alkalmaztunk.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Graphic Styles</span><br /><br />A grafikus stílusokban, mint a bekezdéseknél, elmenthetőek a az alkalmazott effektek.<br />1. Vigyük a Graphics Style panelt a munkaterületre.<br />2. Jelöljük ki a módosítandó elemeket.<br />3. Alkalmazzuk valamelyik effektet a kijelölt objektumokon.<br />4. Nyissuk ki az Apperance panelt, és adjunk a kijelölt elemekre kitöltést, keretet, és keretszínt igény szerint.<br />5. Az így véglegesített körvonalakat mentsük el Graphics Style-ba a „New Graphic Style” nyomógombbal.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >„Separations Preview” és „color variations” Adobe Kuler-el és Live Color-al</span><br /><br />A Separation Preview ismerős lehet azoknak, akik használják az Indesign korábbi verzióját. Igen hasznos funkció, hiszen a munkaterületen megjeleníthetjük és leellenőrizhetjük a színcsatornákat, azok helyességét. Ez az Illustratorban is igen hasznos lett volna, most a CS4 verzióval ez is bekerült a programba.<br /><br />1. Válasszuk a „Window > Separations Preview” menüpontot, és kapcsoljuk be az „Overprint Preview” checkboxot.<br />2. A listában megjeleníthetjük vagy kikapcsolhatjuk az ott felsorolt színcsatornákat. Ez többek között jó a véletlenül alkalmazott direkt színkivonatok felderítésére, vagy annak ellenőrzésére, hogy a fekete területek alatt van-e alátöltés.<br />3. Ennek ellenőrzésére kapcsoljuk ki a fekete csatornát.<br />4. Válasszuk ki a feketével írt vagy rajzolt objektumokat.<br />5. Amennyiben nincs alátöltésük, használjuk a „Window > Attributes” manüpontban az „Overprint Fill” opciót.<br />6. Ezután láthatóvá válik az alátöltés a munkaterületen, valamint a „Fill” listában is az Apperance panelen.<br /><br />Gyakran előfordul, hogy egyazon munkából több verziót kell készíteni más-más színvilággal. Erre már a korábbi verzióban is volt lehetőség, hogy egy adott munka színvilágát úgy változtassuk meg, hogy az harmóniában maradjon.<br /><br />Most ez a funkció úszómenüt és új nevet kapott: Windows > Extensions > Kuler. A Kuler panelben lehetőség van arra, hogy internetes közösségek által létrehozott színsémákat keressünk. A Kuler panel tetején a keresőmezőbe írjuk be a keresett színséma feltételezett nevét. A panel alján megjelennek a találatok. Kiválasztva a nekünk tetsző színvilágot, használjuk a panel alján az „Add to Swatches” gombot. A letöltött színvilág így bekerül a Swatches panelbe, ahonnan már bármikor felhasználhatjuk.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">Az elkészült munka átszínezése</span><br />1. A komplett színvilág megváltoztatásának módja a Live Color funkció. Nyissuk meg a Control paletta segítségével a „Recolor Artwork” (más néven Live Color) dialógus boxot.<br />2. Itt válasszuk az „Assign” fület, és jelöljük ki a nekünk tetsző színösszeállítást (amit többek között a Kuler segítségével is letölthetünk). A kiválasztáskor a színes munka annyi és olyan színeket fog tartalmazni, amennyit a kiválasztott színséma is tartalmaz.<br />3. Ok.<br /><br />Ezzel a módszerrel, egyazon grafika több verziója is elkészíthető különböző célokból, nyomtatásra, szatyorra, pólóra, hirdetésbe, webre, filmhez. Ezeket a verziókat ma már nem kell külön dokumentumokban tárolni, csupán le kell másolni a grafikát vagy annak bizonyos elemeit különálló Artboard-okra, és azokon már egymástól függetlenül elvégezhetjük a módosításokat.<br /><br />A rajztáblákra készített ábrákat kiexportálhatjuk többoldalas PDF-be, vagy akár 100 automatikusan elnevezett JPG képbe, vagy SWF formátumba. A Photoshop, Indesign, Flash programok beolvassák a több Artboardot tartalmazó Illustrator grafikákat, lehetővé téve hogy kiválasszuk a megfelelő rajztáblát a megnyitásnál. A Bridge láthatóvá teszi az Illustrator dokumentumba ágyazott egyes Artboard-okat.Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-6445677903959742102009-02-01T17:52:00.001+01:002009-05-25T19:21:24.869+02:00Indesign CS4 - sajtóanyag<span style="font-weight: bold;">Míg a fotós programok fejlődését a mai alsó- és középkategóriás digitális gépek problémáinak kiküszöbölése (zaj, olcsó objektívek torzításai, színhibák, stb…), és a több képpel operáló technológiák (panoráma, HDR) és ezek automatizálása még ma is biztosítják, addig a kiadványszerkesztés nyomdai-tipográfiai részéhez mintha már nem tudnának hozzátenni az újonnan megjelenő tördelőprogramok. Éppen ezért ezeket a programokat már jó ideje más szálakon fejlesztik. Interaktív Flash, PDF, HTML, XML ki- és bemenetekkel látják el őket, programozhatóságuk javul, színkezelésük egyre inkább „bolondbiztos”, bizonyos tördelési funkciókat összevonnak, automatizálnak, egyesítenek, a tipográfiában bevált stíluskészítési és keresési módokat kiterjesztik az objektumokra is. Már lehetőség volt korábban is több stílus egybeolvasztására, automatikus stílussorrend érvényesítésére, reguláris kifejezések használatára a keresésnél, az Indesign CS3 verziójában kilencféleképpen lehet igazítani a sorokat. Mi jöhet még ezek után egy tördelőprogramban, ami miatt érdemes váltani?Az Indesign CS4-et a Creative Suite® Design Premium, Creative Suite Design Standard, és a Creative Suite 4 Master Collection tartalmazza.</span><br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >A felület újdonságai</span><br /><br /><table style="width:auto;"><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/KFt0RY1H_uL_fOBDChhvXA?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite"><img src="http://lh3.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrKgPak73I/AAAAAAAACFM/-ezPGHV6Y9o/s288/ID-1.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family:arial,sans-serif; font-size:11px; text-align:right">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/AdobeCS4?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite">Adobe CS4</a></td></tr></table><br /><br />A felhasználói felület verzióról verzióra szépen fejlődik. A Photoshophoz hasonlóan itt is megjelenik a Tabbed (füles) nézet az egyes dokumentumok könnyebb eléréséhez. Ez már csak azért is hasznos, mert újabb platformmal bővült a program, nem csak nyomdai és HTML-XML, hanem Flash kimenete is van ebben a verzióban, amit most már szinte egyszerre kezelhetünk, és menühasználat nélkül ellenőrizhetünk. Macintosh gépeken kapott az Indesign egy „Application Frame” nevű szolgáltatást, ami nagyjából a PC-s „szülőablak” megfelelője lehet. Ez valószínűleg sokat fog segíteni azoknak akiket zavart hogy a dokumentum mellé kattintva a Finderben vagy más programban találták magukat.<br /><br />Ugyancsak újdonság, hogy a Tabbed nézet mellett a több kinyitott dokumentumot szinte tetszőlegesen fel lehet helyezni az oldalra. Egy dokumentumot is megtekinthetünk ezzel több nézetben, vagy egy képernyőn láthatjuk a nyomdai, HTML és Flash kimenetet, ha olyan kedvünk van. „N-up view” néven lehet népszerű ez az új funkció.<br /><br />A többplatformos kimenethez több előre beállított felületet kapunk, amely a szükséges paneleket helyezi előtérbe, a szükségteleneket pedig bezárja. Mivel a panelek száma már eddig is olyan nagy volt hogy egyidőben képtelenség volt kezelni őket, ez hasznos is lehet.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Interaktív nyomógombok</span><br /><br />Az Indesign korábbi verzióiban is volt már minimális interaktivitás, amit PDF kimenetnél élvezhettünk leginkább. Film- és hanglejátszás, oldalak közötti navigáció, nagyítás, programindítás… Ezek a lehetőségek most kényelmesebben megtervezhetőek, hiszen kaptunk egy „Button Library”-t amiben vannak előre gyártott Play/Stop/Rewind nyomógombok, így ha ezek megfelelnek nem kell a gombok előállításával bajlódnunk. Ugyan csak beépült az interaktivitást kezelő felületbe ezeknek a gomboknak a „Swap” funkciója (egérművelet hatására megváltozik a beillesztett kép). Mindenképpen kényelmesebb ezeket a lehetőségeket úszómenükben kezelni mint dialógusboxban (ami szöveges tartalom esetén duplakatt-ra nem is jött elő a CS3 verzióban), így ez a korábban már ismert szolgáltatás most jóval könnyebben beállítható.<br /><br />Példánkban egy interaktív Flash projectet kezdünk el az Indesign-ban, navigációs gombokkal, hypelinkkel, végül oldalak közötti áttűnéssel.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">Adjunk navigációs gombot minden oldalhoz:</span><br />1. A munkafelületet kapcsoljuk „Interactivity” módba a menü alatti sorban. Ez a felület azon elemeit teszi előtérbe, amelyekre ehhez a Flash kimenetű projecthez szükség van.<br />2. A „Pages” úszómenüben válasszuk duplakattal az „A-3 Column Grid” mesteroldalt (szükséges hozzá az előkészített minta amiben minden könnyebb mint a valóságban, ha ez nincs, egyszerűen készítsünk üres oldalakat tetszőleges szöveges és képi tartalommal).<br />3. A munkaterület alján találunk két nyomógombot előkészítve (ha nem, a Button eszköz segítségével egy dobozba importáljunk képeket, lehetőleg ellenkező irányba mutató háromszögeket vagy nyilakat).<br />4. Jelöljük ki mind a kettőt, majd helyezzük a dokumentumoldal aljára a segédvonalra. Ezek lesznek az oldalak között léptető nyomógombok.<br />5. Jelöljük ki csak az egyik háromszöget (vagy nyilat).<br />6. Használjuk a „Buttons” úszómenüt az oldalsó dock-ból. Most ebben az úszómenüben láthatjuk mindazt, amit korábban egy dialógusboxban, vagyis itt lehet az egéreseményhez „akciót” kötni. Mindenképpen egyszerűbb a tartalommal rendelkező gomb esetében mint a korábbi verziónál.<br />7. A Rollover gombok beállítása következhet, az egér „normál”, „felette” és „click” állapotához rendelhetünk hozzá ha kell három különböző (színű) képet is.<br />8. Válasszuk a „Normál” állapotot.<br />9. A gomb feletti eseménykezelőben adjunk nevet a gombnak: „Next Page”.<br />10. Rendeljünk akciót (eseményt) is a gombhoz a névnek megfelelően: a „+” nyomógomb segítségével: a „Go To Next Page” funkciót válasszuk ki.<br />11. A másik nyomógombbal (háromszöggel) hasonló képen kell eljárni, csak az egéresemény hatására a „Go To Previous Page” eseményt válasszuk ki.<br /><br />Az így elkészült interaktív oldalt már nem csak PDF-ben, hanem Flash kimenetben is tesztelhetjük.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">Hiperlinkek beállítása és tesztelése</span><br />1. Győződjünk meg róla hogy az „A-3 Column Grid” nevű mesteroldalon vagyunk (ha nincs ilyen nem baj, jó egy üres mesteroldal is).<br />2. Az úszómenük közül most a „Hyperlinks” nevű panelt vegyük elő.<br />3. A szövegszerkesztő eszközzel válasszuk ki azt a szöveget, amit linkké akarunk alakítani (ha nincs, egy szövegdobozba gépeljünk be egy tetszőleges URL címet) és másoljuk clipboard-ra amennyiben a szöveg tartalma maga az URL cím.<br />4. Válasszuk a „New Hyperlink” gombot a Hyperlink panelen.<br />5. Töltsük ki a feljövő dialógus box URL mezőjét értelemszerűen, a http:// után írva (vagy másolva) a kívánt címet. Ugyan itt beállíthatjuk a linkek szövegstílusát előkészített Character Style alapján, valamint a dokumentumon belüli megjelenését az Apperance keretben.<br />6. Válasszuk az „Invisible Rectangle” pontot a „Type/Appearance area” menüből.<br />7. Válasszuk a „None”-t a Highlight menüből.<br />8. OK.<br /><br />A korábban kiválasztott szöveg most Hyperlink-ként működik a mesteroldalon, ami a Hyperlinks palettán is megtekinthető. A link működése az Indesign-en belül is tesztelhető:<br />1. Kattanjunk a hyperlinkké alakított szövegen, vagy az úszómenüben válasszuk ki az URL címet.<br />2. Kattanjunk a „Go To Destination” gombon az úszómenüben.<br /><br />Ezután az alapértelmezésű böngészőben megjelenik az oldal, amennyiben a linket sikerült helyesen megadni az URL mezőben.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Mozgó áttűnések az oldalak között</span><br /><br />Ugyancsak nem nyomdai funkció az oldalak közötti áttűnés lehetősége a kiadványszerkesztőben. Mind Flash, mind pedig PDF kimenetnél használható. Prezentációk készítésére is alkalmas lehet, amennyiben valaki kiváltaná a Power Point irodai alkalmazást, vagy egyszerűbbnek tartja az Indesign ilyen célú felhasználását mint magát a Flash-t.<br /><br />1. Válasszuk a „My_Check_Mag_Preso.indd” legelső oldalát a Pages úszómenüben. Ha nincs mintánk, vegyünk elő egy tetszőleges többoldalas kiadványt, lehetőleg olyat amiben a képek dominálnak. A legjobb erre a célra valamiféle prezentáció.<br />2. Válasszuk a „Page Transitions”-t a Pages palettából. A „Page Transitions” dialógus box megjelenik.<br />3. Válasszunk áttűnést úgy, hogy legyen kiválasztva az „Apply To All Spreads” kapcsoló.<br />4. OK.<br /><br />Az előbb beállított áttűnési mód egyedire szabható a „Page Transitions” panelen. Itt lehetőség van az áttűnés sebességének, irányának átállítására. Az elkészült animációt (prezentációt) SWF export után tekinthetjük meg.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >SWF kimenet készítése</span><br /><br />Miután navigációs gombokat, hyperlinket, és áttűnést készítettünk az oldalunkra, készítsük el a Flash kimenetet.<br /><br />1. Amikor a megfelelő dokumentum aktív, válasszuk a File/Export menüpontot.<br />2. A Format listából az SWF elemet használjuk erre a célra.<br />3. Az Indesign SWF-re cseréli a kiterjesztést. Ezután válasszunk alkönyvtárat a mentéshez (exporthoz).<br />4. A lehetséges beállításokhoz egy meglehetősen nagy, „Export SWF” dialógus box jelenik meg ezután.<br />a. Itt kiválaszthatjuk az SWF file méretét monitorhoz vagy browserhez igazítva.<br />b. Legenerálhatjuk a HTML file-t, amiben majd megtekinthető a Flash kimenet beágyazva.<br />c. A tartalom Flash-ben módosítható szöveggé alakítható.<br />d. Az „Interctive Page Curl” opció elsősorban az nyomdai oldalpárok Flash exportálásához használható.<br />5. Ok.<br />6. Ha figyelmeztetés érkezik az átlátszó vagy interaktív elemekkel kapcsolatban, használjuk az Ok gombot a folytatáshoz. Az átlátszó elemek (árnyékok, elmosások) problémát jelentenek a kimenet számára, mert bitmappá kell alakítani ezeket a területeket.<br /><br />Az export után a Flash prezentáció megtekinthető a kinyíló alapértelmezésű böngészőben.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">Az elkészült Flash kimenet ellenőrzése:</span><br /><br />1. Vigyük az egeret az oldalt léptető nyilak felé, ellenőrizzük le a „Swap” effektet.<br />2. A nyilakra kattintva nem csak új oldalra léphetünk, hanem az oldalak közötti áttűnés is megtekinthető.<br />3. Végül ellenőrizzük le, hogy a hyperlinkké alakított szöveg a megfelelő oldalt nyitja-e ki a böngészőben.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Újdonságok a Print Layoutban</span><br /><br />Bár úgy tűnik a kiadványszerkesztő programok nagyrészt internetes/PDF-es interaktív funkciókkal bővülnek, a nyomdai munkafolyamaton is tudnak változtatni az új verziókban. Ez további automata funkciókat jelent, több objektum és oldalelem együtt kezelését, jobb együttműködést a többi Adobe programmal, amelyek bemenetként szolgálhatnak az Indesign számára.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Pontos transzformációk Smart Guides (intelligens segédvonalak) segítségével</span><br /><br />A Smart Guides segítségével gyorsan elhelyezhetjük, átméretezhetjük, elforgathatjuk az oldalon elhelyezett dobozokat egymáshoz képest vagy az oldalhoz képest menüpontok használata nélkül. A Smart Guides akkor látszik a transzformációk közben, amikor az objektum közelében van, így a dobozt a segédvonalhoz lehet igazítani a pontos elhelyezés érdekében. A Smart Guide eltűnik ha felengedjük az egérgombot és befejezzük a transzformációt.<br /><br />A Smart Guides megjeleníthető vagy eltüntethető az Interactive View / Grids & Guides segítségével. Két különleges „intelligens segédvonal” létezik: Smart Dimensions és Smart Spacing. Ezek ki és bekapcsolhatók a Preferences/Smart Guide Options/Guides & Pasteboard menüpontban.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Smart Align</span><br /><br />Amikor elhelyezzük a kép és szövegdobozokat az oldalon, automatikusan megjelennek azok a vonalak, amelyek az oldalhoz vagy a közeli objektumokhoz képesti elhelyezést segítik. A dobozok széleihez és középvonalaihoz képest lehet ezzel a módszerrel könnyedén hozzáigazítani a dobozokat.<br /><br />Próbáljuk ki:<br />1. Kapcsoljunk „Advanced workspace” módba. Ez a mód mindent megmutat az oldalon.<br />2. Nagyítsunk nagyjából 300%-ra.<br />3. Legyen az oldalon két különböző méretű képdoboz képpel. Az egyiket mozgassuk a kijelölő eszközzel, és amikor a középvonaluk egybeesik, a megjelenő „okos” segédvonalakra automatikusan ráragad a mozgatott objektum.<br />4. Tovább folytatva az egyik doboz mozgatását, a felső vagy az alsó vonalak együttállásánál is hasonlót tapasztalhatunk.<br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" ><br />Smart Dimensions</span><br /><br />Átméretezésnél is megjelennek az intelligens segédvonalak. Ezek a transzformáció közben jelennek meg, amikor a doboz pont akkora mint egy közeli objektum valamelyik kiterjedése. Így egyszerűen egyforma pozícióba, majd azonos szélességűre és magasságúra transzformálhatjuk a dobozokat.<br /><br />Próba:<br />1. Tegyünk két különböző szélességű fotót egymás mellé az oldalon.<br />2. A szélesebb dobozban lévő képet kezdjük el vágni a doboz oldalának behúzásával.<br />3. A Smart Guide jelezni fog amikor a két doboz egyforma széles.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">Smart Spacing</span><br /><br />A méretezés és a pozíció mellett a képek közötti távolságtartás is automatikusan egyformára állítható. Ha például két doboz között már adott a távolság, egy harmadik doboz is könnyedén elhelyezhető azonos távolságtartással.<br /><br />Próba:<br />1. Legyen három képdoboz egymás mellett az oldalon.<br />2. Állítsuk be az első kettő között a kívánt távolságot.<br />3. A harmadik doboz mozgatásával automatikusan elérhetjük hogy az első kettő között beállított távolságot tartsa.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">Smart Rotation</span><br /><br />Végül a méretezés, mozgatás és távolságtartás mellett a forgatás is hasonlóan könyebbé válhat ezekkel a módszerekkel. A forgatott doboz szögállása így azonos lehet egy már elhelyezett doboz szögállásával, vagy logikusan viszonyulhat saját eredeti szögálláshoz.<br /><br />Próba:<br />1. Legyen több képdoboz az oldalon egymás közelében.<br />2. Az elsőt forgassuk el a korábbi verziókban ismert módon.<br />3. Kezdjünk el forgatni egy másik képdobozt is. A Smart Guides megjelenik és segíti a forgatást amikor megegyezik két (vagy több) közeli doboz szöge.<br /><br />Az intelligens segédvonalak tehát sokat segítenek a dobozok szabadkézzel való elhelyezésén és transzformálásan. Az elhelyezés tekintetében a pozícionálást, az azonos távolságok beállítását és a forgatást segítik, transzformációknál pedig az egyformára méretezést illetve a vágást. Ez a funkció az import után közvetlenül is működik a képdoboz elhelyezésekor. Mivel egyszerre több kép is importálható, majd egymás után elhelyezhető az oldalon, a Smart guides segítségével eleve egyvonalba, azonos méretekkel helyezhetjük el a képeket, szükségtelenné téve az utólagos módosításokat.<br /><br />A Smart Guides már ismerős lehet azok előtt akik az Adobe csomagot jól ismerik, hiszen az Illusztrátor programban ez a funkció már régóta benne van. Ott egy kicsit idegesítő is, amikor munka közben lépten-nyomon megakad az egér mert az éppen kijelölt vonal vagy ábra valamely tulajdonságában már egyezik egy másikkal. Itt azzal könnyítenek ezen a helyzeten, hogy különböző szempontok szerint ki- és bekapcsolhatóvá tették a segédvonalakat és ezzel szűkítették a szempontokat. Alapértelmezésként a Smart Guides minden vonala be van kapcsolva.<br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" ><br />Dokumentumhoz csatolt elemek</span><br /><br />Egy komplex kiadvány esetén kezelni kell a dokumentumhoz csatolt elemeket. Emiatt új Links panelt kapott az Indesign. Több információ jeleníthető meg például a beágyazott képekről: metaadatok, copyright, méret, eredeti és effektív felbontás, stb… Az új panelen a megjelenő adatok is egyedire szabhatóak.<br /><br />Példa:<br />1. Deszelektáljuk az összes oldalba illesztett elemet.<br />2. Nyissuk ki a Links úszómenüt.<br />3. A panel alján egy háromszög segítségével nyithatjuk ki az információs sávot.<br />4. Itt három újdonságot is láthatunk:<br />a. Ha egy kép többször van felhasználva a kiadványban, ezeket csoportba gyűjti. A csoportot a kép neve előtti kis háromszöggel lehet kinyitni és bezárni.<br />b. A lista preview képet kapott, így a kép maga könnyebben azonosítható.<br />c. Végül a képek melletti oldalszám „hyperlink”-ként működik, amivel az adott oldalra (képre) ugorhatunk.<br />d. Végül hogy mit akarunk látni a Links panelen a képből kiolvasott meglehetősen nagy információhalmazból, azt egyedire szabhatjuk mind a képhez tartozó oszlopok, mind a panel alján megjeleníthető információs sávra vonatkoztatva.<br />5. Amennyiben a Links panelt megfelelő szélességben használjuk, a táblázat oszlopaiban láthatjuk a képek színterét, eredeti és effektív felbontását, horizontális és vertikális méretezését.<br /><br />Ha a képek és egyéb beillesztett grafikák mellett megjelenő információ így is kevés lenne, használhatjuk a panel alján megjelenő információs részt. Itt hosszasan felsorolja a program a kép minden lényeges tulajdonságát és az összes metaadatot (ez is egyedire szabható).<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >A munkaterület elforgatása</span><br /><br />A CS4-es Photoshopban is hasonló új elforgatási lehetőség akkor hasznos az Indesgn-ben, ha az oldalon elforgatott szövegdobozokban is van tartalom. Ezek szerkesztése egyszerűbb, ha magát a munkaterületet forgatjuk a megfelelő állásba. A munkaterületet logikusan a Pages úszómenü segítségével lehet megfelelő szögbe állítani a Rotate Spread View menüpont segítségével. Ugyan az a lehetőség rendelkezésre áll a View főmenüben is. Az elforgatás nem befolyásolja a nyomtatás vagy az exportálás orientációját. Ha végeztünk, a „Clear Rotation” menüpont segítségével térhetünk vissza az eredeti állapotba. Az elforgatott oldal vagy oldalpár mellett körbeforduló nyilak jelzik a műveletet, ezen nyilakra kattintva a forgatás szöge átállítható vagy törölhető.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Táblázatszerkesztés</span><br /><br />A kiadványszerkesztők kezdeti verzióiban nem voltak fejlett táblázatkezelési lehetőségek. A Quark korai verziói egyáltalán nem vagy csak pluginnel, a Pagemaker csak vektorgrafikus szerkesztővel volt képes táblázatok beillesztésére. Az Indesign korábbi verzióban a táblázatkészítő az egyik legjobban sikerült modul, sokat tud, könnyen kezelhető, stílusokhoz köthető a forma (cella és táblázat szinte egyaránt), és sokminden automatizálható.<br /><br />A CS4 verzióban a táblázat tartalma a Story editorban is szerkeszthető. Ez akkor hasznos ha az egész fejezetet kell például korrektúrázni táblázattal együtt. A Preferences/Story Editor Display menüpontban egyedire szabható, mit akarunk látni a táblázat (és a fejezet) formai megoldásaiból. A Story editorban végrehajtott változások azonnal érvényesülnek az oldalban. További újdonság, hogy a cellákhoz is lehet szöveges üzeneteket (megjegyzéseket) fűzni ami főleg munkacsoportos megoldás esetén hasznos.<br /><br />A Story editor lebegő ablakként jelenik meg a munkaterület felett, itt ikon jelzi a táblázat kezdetét és a cellákat, valamint a beillesztett képeket. A táblázat celláiban a korábbi verzióknál megszokott módon láthatjuk a szöveg túlfutását (piros vonal utáni rész).<br /><span style="font-size:130%;"><br /><span style="font-weight: bold;">Megjegyzés a cellához fűzve</span></span><br /><br />Megjegyzés (Note) köthető a táblázat celláihoz is. A megjegyzések segítségével úgy tájékoztathatjuk kollégáinkat a dokumentummal kapcsolatos dolgokról, hogy az még véletlenül sem kerül nyomtatásra vagy exportálásra.<br /><br />1. Ehhez először usernevet kell választani hogy az üzenet olvasója azonosíthassa a feladót. File/User menüpont.<br />2. A szövegszerkesztő kurzort tegyük a cella elejére.<br />3. Válasszuk a Type > Notes > New Note menüpontot. A megjelenő panelbe írjuk be a megjegyzésünket.<br /><br />A megjegyzés beszúrása után a kis sárga „csokornyakkendő” jelzi a megjegyzés helyét. A cellába állva a Notes panelben mindezt el is lehet olvasni. A megjegyzések a Story editorban is megtekinthetőek a bal oldalon.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Szöveges kereszthivatkozások</span><br /><br />A Quark kiadványszerkesztőben már a 7-es verzió óta van egy hasonló funkció, amivel az azonos szöveges tartalmi elemeket meg lehet ismételni ha kell különböző kimenetre készült platformokon is, de egy kiadvány különböző oldalain is. A kereszthivatkozások kezelése új úszómenüt kapott a CS4-ben, bár ez inkább tartalomjegyzék készítés célravezetőbb módja lehet színes, egyedi tartalomjegyzékű magazinok esetében, amelyeket a korábbi TOC menüpontok segítségével nem lehetett elkészíteni. Ez nem baj, mert véleményem szerint az Indesign tartalomjegyzék készítője bonyolult és logikátlan volt a korábbi verziókban, a Word vagy a néhai Pagemaker tartalomjegyzék generálója is jobban használható (volt?). A kereszthivatkozás tartalmazhat szöveget, mint például fejezetcímet, vagy például oldalszámot. A szöveg beszúrható a bekezdés stílusa alapján is. Amikor módosul a hivatkozás alapja, (cím, oldalszám, esetleg át helyezés történik) a beszúrás helyén is frissíthető a tartalom.<br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" ><br />Készítsünk kereszthivatkozást</span><br /><br />1. Jelöljük ki a „T” eszközzel a beillesztési helyén található címet vagy szöveget.<br />2. Töröljük ki de a kurzor maradjon a szöveg helyén.<br />3. Használjuk a „Type > Hyperlinks & Cross-References > Insert Cross-Reference” menüpontot.<br />4. A feljövő dialógusboxban megjelennek a dokumentumban alkalmazott bekezdés stílusok.<br />5. Válasszuk ki a megfelelő bekezdés stílust, amellyel a szükséges szöveg már meg van formázva.<br />6. A destination keretben megjelenik a kiválasztott stílussal írt szöveg, azt is válasszuk ki. Amikor kiválasztjuk a bekezdést a dialógusboxban, az Indesign beilleszti azt oda ahol előzőleg a kurzort hagytuk.<br />7. Alapértelmezésben a bekezdés mellett megjelenik az oldalszám is. Ez a dialógusbox alján lévő keretben kikapcsolható, a beszúrt szöveg formailag karakter stílussal megformázható.<br /><br />Amennyiben a kereszthivatkozás formailag nem felel meg számunkra a beszúrás helyén, az „Cross-reference format” segítségével egyedire szabható.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">Kereszthivatkozás formátum készítése</span><br /><br />A kereszthivatkozások formailag is átalakíthatók. Erre szolgál a „Cross-Reference Format” dialógus box. Itt lehetőség van új stílus létrehozására, vagy a meglévők módosítására.<br /><br />1. A bekezdések listája alatt egy „+” jel segítségével készíthetünk új stílust. Az Indesign ekkor megduplázza a kijelölt stílust, és lehetőséget ad az átnevezésre.<br />2. Ezután lehetőség nyílik a szükséges karakterstílus kiválasztására.<br />3. Az oldalban a hivatkozás automatikusan az új stílus szerint jelenik meg.<br /><br />Mivel a kereszthivatkozások és a hyperlinkek közel állnak egymáshoz, mindkettő megjelenik a Hyperlinks panelben. Itt lehetőség nyílik újabb hivatkozások létrehozására, valamint a dokumentumban is könnyedén megtalálhatjuk ennek segítségével a hivatkozások és linkek helyét.<br /><br />Ha tartalmilag megváltoztatjuk a hivatkozást az eredeti helyén, azt frissíteni kell a kimenet elkészítése előtt. Erre szolgál a „Type > Hyperlinks & Cross-Reference > Update Cross-Reference” menüpont. Ezzel az új lehetőséggel magazinoknál szokásos, a hagyományosnál jóval bonyolultabb elrendezésű tartalomjegyzék is készíthető.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">Feltételes szöveg készítése</span><br /><br />Előfordulhat, hogy több nyelven, vagy különböző földrajzi szempontok szerint kell ugyan azt a tartalmat publikálni. Ilyenkor vannak olyan részek, például mértékegységek, árak, amelyek különböznek. Ezek kezelésére lett kitalálva a „conditional text” (feltételekhez kötött szöveges tartalom) szolgáltatás.<br /><br />Korábban a különböző tartalmi verziók elkészítéséhez Layereket vagy új Layoutot kellett használni. Most már elég lesz hozzá egy szövegdoboz is, amelyben a megjelenő szöveg mennyisége feltételrendszerhez köthető.<br /><br />1. A szövegdobozba be kell importálni a különböző nyelvi vagy földrajzi verziókba szánt tartalmat. Árak használata esetén egymás után be kell írni a termék árát minden szükséges pénznemben és formában egymás után, különböző mértékegységeknél hasonlóképpen kell eljárni.<br />2. Jelöljük ki a szövegdoboz tartalmát (Select All)<br />3. Sok máshoz hasonlóan a „Conditional Text” szolgáltatás is külön úszómenüt kapott. A Window > Type & Tables menüpontból lehet előhívni.<br />4. Használjuk a panel alján a papírlapot új feltétel létrehozásához.<br />5. Adjunk nevet a feltételnek.<br />6. Hozzunk létre annyi feltételt, amennyire szükség van. Egy többnyelvű árlistában például minden nyelv kapjon egy-egy feltételt.<br />7. Ezután a „T” eszközzel jelöljük ki az árakat (különböző tartalmi elemeket) egyenként, és a „Conditional Text” panelen értelemszerűen válasszuk ki a szükséges elemet.<br />8. A feltétel neve előtt található oszlopban a szem segítségével lehet eltűntetni vagy megjeleníteni a szükséges részt.<br />9. Amennyiben a szövegdobozban ilyen módon elrejtett szöveg van, a rejtett karakterek megjelenítése után egy „^” jel mutatja a kikapcsolt tartalmi állapotot.<br /><br />A fenti folyamatban könnyű elkeveredni, ezért a létrehozott feltételek állapotát el lehet menteni egy „Condition Set”-be. Ez nagyrészt hasonlít a Photoshop „Layer comps” szolgáltatásához, ami a Layerek látható és rejtett állapotát tárolja bonyolult rétegződés esetén. A feltételesen megjelenő szövegekkel el lehet készíteni egy kiadvány rövid és hosszú, vagy nyomtatott és PDF verzióját is. Ezzel, ha a formai különbségek nem számottevőek, több nyelvi vagy területi verzió is elkészíthető egy dokumentumban a Layerek használata nélkül.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">"Okos" szövegtördelés</span><br /><br />Nyilvánvaló hogy a Conditional Text problémákat okozhat abban az esetben, ha a feltételek alapján megjelenő tartalmak hossza nem egyezik meg. Egy-egy mértékegység, szimbólum, pénznem különbözősége még kezelhető lenne, de ez a funkció használható hosszabb szövegek feltételhez kötésére is. Erre az esetre találták ki a "Smart Text Reflow" szolgáltatást.<br />Ennek egyik újdonsága, hogy a fejezet szerkesztése közben automatikusan beszúr vagy töröl új oldalakat ha ez szükséges. Alapértelmezésben ez csak a mesteroldali szövegdobozokra vonatkozik (elvileg ebben fut a törzsszöveg) de ez a korlátozás feloldható a szolgáltatáshoz tartozó "Smart Text Reflow preference settings" dialógus boxban. Itt beállítható, hogy a túlfolyó szöveg hol folytatódjon automatikusan, illetve megőrizhetőek az oldalpárok.<br /><br />Példa:<br />1. Nyissuk ki a Preferences > Type dialógus dobozát.<br />2. Kapcsoljuk ki a "Limit To Master Text Frames" kapcsolót.<br />3. Kapcsoljuk be az alatta lévő két checkboxot, amelyek megőrzik az oldalpárokat és törlik a fölösleges oldalakat.<br />A fenti beállításokkal a program automatikusan hozzáad a kiadványhoz egy-egy oldalpárt ha szükséges, illetve törli a fölöslegessé váló oldalakat.<br /><br />A fenti néhány beállítás valóban megoldja a túlfutás és a fölöslegessé váló oldalak problémáját, de a szöveg hosszának megváltozása egyéb problémákat is okozhat, hogy mást nem említsek, átrendeződhetnek a címek és alcímek, a képhez tartozó bekezdések, kialakulhatnak fattyú és árvasorok, közcímek kerülhetnek az utolsó sorba. Annak ellenére hogy ilyen módon próbálja a program automatikusan kezelni a feltételes szövegek eltérő hosszából eredő problémát, a kimenet exportálása előtt érdemes átnézni a dokumentumot minden verzióhoz.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">Többcélú design feltételes szövegekkel</span><br /><br />Végül a "Conditional text" arra is jó lehet, hogy egy dokumentum egy layerén két különböző, és jelentősen eltérő hosszúságú tartalmat tördeljünk. Ez úgy valósítható meg, hogy a cikk (fejezet) rövid verzióját elkészítve, feltételhez kötjük a folytatás megjelenítését. Amennyiben a Smart Text Reflow beállításaiban engedélyezve van a szükséges oldalak beszúrása valamint az üres oldalak törlése, úgy a megjelenő szöveg hosszának megfelelően alakul az oldalszám. A hosszú verzióba is szúrhatunk be képet akkor, ha a kép a szöveghez kapcsolódik (inline picture) amely lehetőség már a korábbi verziókban is rendelkezésre állt, és a szöveggel együtt folyó képeket lehetett vele az oldalba ágyazni. Amennyiben visszakapcsolunk a rövid verzióra, úgy a fölöslegessé váló oldalpár(ok) eltűnnek a szövegbe szúrt "inline" grafikákkal együtt.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Live Preflight - hibakeresés valós időben</span><br /><br />A Preflight már korábban is hasznosnak bizonyult a kimenet elkészítése előtt hibaellenőrzés céljából. Most a hibaellenőrzés munka közben is lehetséges, így az esetlegesen elkövetett hibákat nem utólag, egy késznek tekintett dokumentumon kell elvégezni.<br /><br />A hibák előfordulásáról az alsó sáv tájékoztatja a tördelőt. Alapértelmezésben azokat a problémákat lehet így is felderíteni amit korábban: hiányzó képek és betűk, dobozból kifutó szövegek. Amennyiben nincs hiba a program szerint a dokumentumban, egy zöld kört láthatunk az oldal alján.<br /><br />A Preflight nem csak annyival bővült, hogy valós időben figyelmeztet, hanem a szempontok is egyedire szabhatóak az adott dokumentum tulajdonságai szerint, ami igen hasznos fejlesztés. A képek felbontása, a vonalak (keretek) szélessége, véletlenül alkalmazott direkt színek, vagy frissítést igénylő kereszthivatkozások (pl. tartalomjegyzék) esetén. Az ellenőrzés egyedire szabott szempontrendszere természetesen elmenthető, és egyszerűen alkalmazható több dokumentum esetén is.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">Egyedi Preflight profil készítése</span><br /><br />1. A "Preflight Reporting" mellett található háromszögre kattintva új szempontrendszert hozhatunk létre a "Define Profiles" menüpont segítségével.<br />2. A dialógusbox baloldali listájához a "+" jellel lehet további szempontokat hozzátenni.<br />3. Az új szempontnak először adjunk nevet, majd a lista melletti területen értelemszerűen állítsuk be a hibakeresés jellemzőit. A képfelbontás és az esetlegesen hibásan alkalmazott színek, színterek mellett azt is képes ellenőrizni a program, ha egy képdobozban a kép oldalainak arányai torzultak.<br />4. Save és Ok.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">A Preflight panel használata egyedi hibakeresési szempontokkal</span><br /><br />1. Duplakatt az alsó Preflight Status területen.<br />2. A Preflight panelen válasszuk a new profile-t a Profile menüből.<br />3. Az Indesign ekkor leellenőrzi a dokumentumot az új profilnak megfelelően és jelzi is ezeket.<br />4. Option/Alt-click a "zárt" háromszögeken, és a kategóriák kinyílnak.<br />5. Válasszuk ki a hibalistából az első problémát.<br />6. Nyissuk le alul az Info panelt is a háromszög segítségével.<br />7. Itt látható a probléma leírása.<br />8. A hiba (hibák) megszüntetésekor a panelről eltűnnek a problémát jelző kategóriák.<br /><br />A kimenet elkészítése előtti ellenőrző funkció eddig is hasznos és esetleg költségkímélő volt. A Quark 7-es verziójában láthattunk először olyan lehetőséget, amelyikben a hibakeresési szempontokat egyedire lehetett szabni. Most ez bekerült az Indesign-ba is, így a legtöbb problémát képes előre jelezni a program, arra való tekintettel hogy a kiadvány milyen céllal készül.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Újra interaktivitás</span><br /><br />Az új verzió egyik legjobban kihangsúlyozott újítása a Flash kimenet illetve a Flash CS4-el való együttműködés. Ezzel a lehetőséggel most együttműködhetnek a kiadványszerkesztők és a Flash designerek. Az Indesign-ban elkészített oldal vagy oldalak egy formátummal, az XFL filetípussal átvihetőek a másik programba. A fejlesztők kinyithatják az így elkészült .xfl file-t, és tovább szerkeszthetik, actionscript-et, animációt, hangeffekteket, interaktivitást tehetnek a kiadvány (de mostmár webes alkalmazás) oldalaira. Az exportálás során hasonló paraméterezhetőséget kapunk mint az egyszerű SWF exportnál. A kimenet mérete, oldalszáma, oldalpárokba rendezése, és esetleges raszterizálás válik lehetővé.<br /><br />Az új verzió tehát elsősorban a keresztplatformos munkacsoportoknak kedvez, valamit azt lehet mondani, sok szempontból beérte a Quarkxpress 7 és 8 azon újításait, amelyeket a CS3 verzió még nem tartalmazott. Nézzük meg ezek után az apróbb újításokat is:<br /><br />1. Adobe Photoshop effektek nagyobb választéka. Továbbra is külön érvényesíthetőek a keretre, tartalomra, és belső kitöltésre.<br />2. 3D-s layereket tartalmazó Photoshop képek támogatása.<br />3. Átlátszóság kezelése az objektum minden részére egymástól független formában (CS3 verzióban is volt erre lehetőség).<br />4. Transzformációs eszköz többféle transzformáció egyszerű végrehajtásához.<br />5. Többoldalas Illustrator dokumentumok kezelése és beillesztése.<br />6. Kisfelbontású képek nagyfelbontásúra cserélése filenevek alapján.<br />7. Több kép egyidejű beillesztése drag-and-drop technikával Bridge-ből vagy desktopról.<br />8. Megadható, hogy az oldalba ágyazott elemeket mely programokkal lehet szerkeszteni.<br />9. Minden nyelvhez felhasználói (kivétel) szótár.<br />10. Indesign dokumentumok kezelése a Place menüponttal. Az import után a beillesztett file szerkeszthető marad.<br />11. A karakterstílusokat reguláris kifejezések (GREP) segítségével ágyazhatjuk bekezdésstílusokba.<br />12. Az egymásba ágyazott stílusoknál (Nested styles) még több lehetőség van az egymásba ágyazódás definiálására.<br />13. Beépített PDF nyomtató.<br />14. Fejlesztőknek készült az "InDesign Markup Language".Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-58005926005413859752009-01-01T17:47:00.002+01:002009-05-25T19:22:14.386+02:00Photoshop CS4 - sajtóanyag<span style="font-weight: bold;">Hamarosan elérhető lesz a felhasználók számára az Adobe népszerű nyomdai és internetes programcsomagja a Creativ Suite 4. A csomag a korábbi gyakorlathoz hasonlóan rögtön többféle verzióban lesz kapható, mint például „Production premium” és „Master Collection”. A Production premium az Adobe a multimédiás (film, DVD és hangszerkesztő) programjait tartalmazza fotó és grafikaszerkesztési lehetőséggel kiegészítve:</span><br /><br />• Adobe After Effects® CS4<br />• Adobe Premiere® Pro CS4<br />• Adobe Photoshop® CS4 Extended<br />• Adobe Flash® CS4 Professional<br />• Adobe Illustrator® CS4<br />• Adobe Soundbooth® CS4<br />• Adobe OnLocation™ CS4<br />• Adobe Encore® CS4<br />• Adobe Device Central CS4<br />• Adobe Bridge CS4<br />• Adobe Dynamic Link<br /><br />A Master Collection pedig mindenféle médiát támogat:<br /><br />• Adobe InDesign® CS4<br />• Adobe Photoshop® CS4 Extended<br />• Adobe Illustrator® CS4<br />• Adobe Acrobat® 9 Pro<br />• Adobe Dreamweaver® CS4<br />• Adobe Flash® CS4 Professional<br />• Adobe Fireworks® CS4<br />• Adobe Contribute® CS4<br />• Adobe After Effects® CS4<br />• Adobe Premiere® Pro CS4<br />• Adobe Soundbooth® CS4<br />• Adobe OnLocation® CS4<br />• Adobe Encore® CS4<br /><br />kiegészítve a:<br /><br />• Adobe Bridge CS4<br />• Adobe Device Central CS4<br />• Adobe Dynamic Link<br />• Adobe Media Player<br />• Adobe Version Cue® CS4<br /><br />programokkal. Minket a nyomdai programok érdekelnek leginkább, ezért elsőként a Master Collection elemeit nézzük át egyenként. A két fenti csomagon kívül van még több, egy-egy platformot egyesítő programcsomag, Adobe Creative Suite® 4 Design Standard, Adobe Creative Suite 4 Web Premium, és Adobe Creative Suite 4 Design Premium.<br /><br />A komplett programcsomag előnye kétségkívül az, hogy a nyersanyagot egyikből a másikba könnyedén át tudjuk emelni. Egy kép vagy grafika nem csak nyomdai alkalmazás céljából készülhet, lehet része egy filmnek vagy egy weboldalnak is, sőt film számára akár maszkot szerkeszthetünk ezen programok segítségével. Manapság a keresztmédiás szerkesztési módszerek és igények teszik lehetővé a nyomdai programok vagy programcsomagok fejlődését (lásd Quark 8 HTML és Flash kiegészítése), hiszen már évek óta szinte minden emberi elképzelés megvalósítható a kreatív programokkal. Nem tudom ki használta már az InDesign multimédiás képességeit munkára, amikor is a (kép)dobozba film és hang is beemelhető, majd PDF exportálás után lejátszható és megtekinthető a képernyőn. Míg az Adobe programcsomagja már régóta egyeduralkodó a nyomdai előkészítésben (eltekintve a PC-n népszerűbb grafika programtól a CorelDraw-tól), továbbá az internetes fejlesztés kétségkívül legnépszerűbb eszközei a Macromédiától megvásárolt Dreamweaver és Flash, addig a multimédiás csomagoknak bőven van magas színvonalú alternatívája. Kérdés, hogy van-e olyan munkafolyamat a valóságban, amelyben ilyen sok egymást keresztező, sokplatformos, hasonló bemenetű de különböző kimenetű feladat van, és ezekre a feladatokra az Adobe csomagja minden szempontból megfelel-e? Amennyiben a válasz „Igen”, a Master Collection kétségkívül nem csak a legkényelmesebb, hanem egyben a legolcsóbb megoldást is nyújtja. Ebből az óriási csomagból szinte csak egy dolog hiányzik, a fotósoknak szánt egyre népszerűbb Lightroom.<br /><br />Mit várhat a felhasználó egy ekkora programcsomagtól? Első körben azt, hogy a sokféle feladatot hasonló felületen lehessen megoldani. A nyomdai programok felülete nem csak rendkívül fejlett, hanem évek óta egységes is. Most ehhez az egységes felülethez csatlakozott a korábban megvásárolt Dreamweaver és Flash, ahol az eszközsor, a Control paletta, és az úszómenük kezelése a lehetőségek határian belül egyforma lett a korábban említett nyomdaipari programokéval. Talán érthető, hogy ezzel „adják el” az új csomagot, hiszen a nyomdai-internetes keresztplatform a legkézenfekvőbb.<br /><br />A multimédiás programok más helyzetben vannak. Egyrészt teljesen más háttértudást igényelnek, másrészt nekem az az érzésem, ezekben az Adobe programja nem a piac legjobb választása. Mindamellett kíváncsian várom ezek fejlődését is, elsősorban a hibák javítását. Mint emlékezetes, a ma már Soundbooth-ként ismert program a néhai Cooledit megvásárlásából nőtte ki magát, de hol említhető ez a program egy Samplitude, Nuendo, vagy Sonar (netán Logic) mellett egy lapon? A Premiere/Encore filmvágó és DVD menükészítő alkalmazás is első ránézésre sokat tud, de ott van mellette a Sony Vegas/DVD Architect páros, és a Final Cut mint beérendő konkurencia. A DVD Encore funkcionálisan sokat tud, de én szeretném látni hogy egy megtervezett bonyolultabb projekt vajon befejezhető-e, a CS3 verzió problémái után leginkább a hibajavítások érdekelnek.<br /><br />A gyártó összességében több pozitívumot ígér az áttérőknek, főleg keresztmédiás téren. Az egységesebb felület mellett a sebesség növekedését (igaz a CS3-hoz képest is nagyobb, multiprocesszoros 2GB memóriás hardverigénnyel), a keresztplatformos szerkesztés könnyebbségét, (az InDesign nem csak PDF kimenetben lehet interaktív hanem Flash-ben is), bővülő 3D lehetőségek (elsősorban grafikai és vektoros-animációs programokban), valamint a nyersanyagok több platformon történő könnyebb felhasználási lehetőségét.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:180%;" >Photoshop CS4</span><br /><br /><table style="width:auto;"><tr><td><a href="http://picasaweb.google.hu/lh/photo/7r18Jo8mmfrtZ-4hz0AusA?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite"><img src="http://lh4.ggpht.com/_aRb0L0IbROg/ShrKlC2lLvI/AAAAAAAACFg/XZXYa6DPrl8/s288/PS-about.jpg" /></a></td></tr><tr><td style="font-family:arial,sans-serif; font-size:11px; text-align:right">Származási hely: <a href="http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/AdobeCS4?authkey=Gv1sRgCI37u7ahme_SUg&feat=embedwebsite">Adobe CS4</a></td></tr></table><br /><br />A Photoshopnak korábban is két verziója, a „sima” és a a kicsit drágább Extended volt elérhető. A CS3 esetében a 3D szerkesztési lehetőségek hiánya volt a legfeltűnőbb különbség a két verzió között, így igazából nem bukott túl sokat az, aki az olcsóbb verziót választotta. A CS4 esetében ez néhány orvosi/tudományos kutatásban használható lehetőséggel bővült, a felhasználók többsége valószínűleg jól meglesz ezek nélkül is.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >A felület</span><br /><br />Ha a Photoshop a CS programcsomag zászlóshajója, elvárható hogy ennek felülete, munkafolyamatának logikája legyen irányadó, és a legfejlettebb. Ez eddig így is volt, a többi programot nagyjából hasonlóvá szabták a korábbi verziókban is. A Photoshop felülete most tovább fejlődött, mégpedig úgy, hogy a képek között „tab”-ok (fülek) segítségével tudunk kapcsolgatni. Ez főleg teljes képernyős módban lehet hasznos és kényelmes, Macintosh gépeken esetleg kompenzálhatja a szülő-ablak hiányát. A készülő képek nem csak „füles” módba rendezhetőek, hanem „tiling”-olni, azaz például négyes csoportba rendezve is meg lehet tölteni velük a munkaablakot. A magam részről hasznosnak tartom ezt az újítást (főleg a tabbed módot) de úgy tűnik az Adobe kedvezni akar a „konzervatívabb” felhasználóknak is azzal, hogy kikapcsolható ez az üzemmód és rendelkezésre áll a hagyományos felület is. A felület ügyében azonban meg kell barátkozni azzal, hogy egyszerű felületet csak kistudású programnak lehet tervezni, a nagyobb funkcióválaszték arányosan bonyolultabb kezelőfelületet igényel. Ezt a konfliktust a Photoshop nagyszerűen hidalja át a folyamatosan fejlődő interface-val. A mostani fejlődése a felhasználói felületnek a Photoshop esetében számomra kevesebbnek tűnik mint az előző verzióváltásnál, de most érte be a jól kitalált rendszert a Dreamweaver és a Flash. Mondhatnám azt is, a Photoshopnak ezen a téren most nem volt elmaradása.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Non-destructiv szerkesztés</span><br /><br />A Photoshop fejlődésének mostani lépcsője erőteljesebben elősegíti a „non-destructiv” szerkesztési módokat, vagyis amikor a kép maga nem változik, mégis láthatóak az effektek, korrekciók. Ennek a módozatnak a fejlődése a Lightroom ismeretében nem csak várható volt, de hasznos is. Korábban sem volt lehetetlen ennek a szempontnak az érvényesítése, az Adjusment Layer, a Layer mask, Vector mask, visszavonható-kikapcsolható effektek, és ezek ügyes kombinálásának segítségével. Az új verzióban a korábban kicsit eldugott Adjusment Layer helyett egy Adjusment paletta szolgálja ezt célt. Azt lehet mondani, amit eddig az Adjusment layer tudott, azt most kényelmesebb felületen, kicsit barátságosabb (fotósabb) elnevezésekkel az Adjusment paletta tudja. A korrekció amit így alkalmazunk, nem csak visszavonható, hanem utólag könnyedén módosítható. Alkalmazásával a kapcsolat a korábbi Adjusment layerrel egyértelmű, hiszen ez ilyenkor a Layers palettában automatikusan létrejön.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Maszkolás, kijelölés</span><br /><br />A Photoshopos munka egyik leggyakoribb, legfontosabb feladata a körbevágás, maszkolás. Ez a feladat az alapanyag függvényében nagyon sokféle lehet, és megoldásuk is többféle eszközt igényel. Funkcionálisan a maszkolás, körbevágás már eddig is igen fejlett volt a programban (Paths, Channels, Extract…), fontossága miatt most ez is saját palettát kapott. A Mask paletta segítségével a maszk létrehozható, és utólag finomítható, szerkeszthető. Itt lehet például erre a célra kijelölni egy színtartományt (color range), és kombinálva az Adjusment palettával megváltoztatható a szelekció bármely tulajdonsága, például a színtelítettsége. Itt szerkeszthető a maszk élessége, mérete is, amivel könnyedén belemoshatjuk a tárgy széleit a háttérbe.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Dodge, Burn, és Sponge</span><br /><br />Az eszközsor is tartalmaz olyan elemeket amelyek fejlődtek. Ha valaki már készített olyan bútorkatalógust ahol a fotózást a helyszínen kellett elvégezni úgy, hogy a bútorok mozgatására nem volt lehetőség, bizonyára többet foglalkozott a körbevágás utáni korrekciókkal mint magával a fotózással és a kijelöléssel összesen. Az egymásra vetett árnyékok eltűntetése, majd az új háttérre ezek újbóli megrajzolása komoly és hosszadalmas feladat. Az eszköz és a munkamódszer ezután is ugyan az, de a Dodge, Burn, és Sponge eszközök „természetesebb” végeredményt adnak mint a korábbi verziókban. Nem csak árnyékok és fények létrehozása lehet a cél ezekkel az eszközökkel, az esetlegesen hibásan exponált vagy bevilágított fotók helyi korrekcióját lehet ezekkel a korábbiaknál jobban megoldani.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Layerek igazítása, panorámaképek</span><br /><br />A panorámaképek szerelmesei örülhetnek az új verzióba bevezetett automatizálásnak. Amatőr körülmények között az egyes képek összeillesztése eddig nagy odafigyelést igényelt, hiszen a képek szögállása, torzulása, méretei, fényviszonyai jelentősen különbözhettek. A program 360◦-os panorámaképek könnyű összeillesztését ígéri, a szükséges korrekciókkal együtt. A Tools menüpontban találunk egy Photomerge dialógust, ahol engedélyezhetjük a „Vignette Removal and Geometric Distortion Correction” opciót. Az ígéret szerint ezután nem lehet majd látni az egyes képek széleit (a kép megvágása után). Ez a lehetőség ismerős lehet a CS3 csomagból is, de ezúttal a program elvégzi a színek kiigazítását is.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Nagy mélységélesség több kép összeillesztésével</span><br /><br />A Layerek automata igazítása nem merül ki a panorámaképek kezelésével. Míg az amatőr képeken sokszor pont az a baj, hogy a mélységélesség nem elég alacsony, addig ez a probléma a tárgy kijelölésével és a háttér elmosásával könnyen orvosolható. Bizonyos körülmények között felmerülhet ennek a fordítottja is. Ha egy közeli, de hosszanti irányban jelentős kiterjedésű tárgyat (pl egy gitárt, szalagot, kerítést…) kell lefotóznunk a tárggyal párhuzamosan, szinte lehetetlen hogy az végig éles maradjon. Ha ez esetben több, különböző pontra fókuszált képet készítünk, az Edit > Auto-Align Layers, Auto-Blend Layers, Blend Method is set to Stack Images, és a Seamless Tones and Colors opciók használatával a tárgy egész hosszában éles lesz.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >A „vászon” elforgatása</span><br /><br />Akinek nehezére esik ferdén dolgozni bizonyos képrészletekkel, most az egész munkafelületet ideális szögbe fordíthatja az újdonságnak számító Rotate View eszköz segítségével. Az eszköz nem a kép elforgatását szolgálja, hiszen a segédvonalak, szelekciók, vonalzók is megadott szögállásba kerülnek. Az új eszköznek köszönhetően a nézetet tudjuk tetszőlegesen elfordítani.<br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" ><br />Pontosabb nagyítás, barátságosabb festőeszközök</span><br /><br />Az OpenGL segítségével nem csak a nézet elforgatását oldja meg az új program, hanem a pontosabb nagyított nézetet is lehetővé teszi. Így kényelmesebben dolgozhatunk tetszőleges nagyításban, hiszen a kép élesebb marad mint korábban. Felmerül esetleg, hogy az új technika segítségével olyan éles (és élfinomított) nagyítás válik lehetővé aminél már nem lehet látni az egyes pixeleket. Ezért bevezették a „Pixel Grid” nézetet ami finom rács segítségével láthatóvá teszi az egyes képpontokat. További könnyítést jelent, a Lightroomban már bevezetett módszer, aminek segítsével az ecset mérete a kontrol paletta megkerülésével módosítható. Egér és billentyûkombináció gyorsítja az ecsetméret és elmosás beállítását, valamint a szükséges részlet nagyítását és kicsinyítését is.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Bridge</span><br /><br />A keresztplatformos munka elengedhetetlen eszköze a Bridge, ami kezdetben csak katalógusként működött, ma már komolyabb funkciókat is ellát. Hogy is lehetne megtalálni az azonos vagy apró módosításokkal programokhoz illesztett alapanyagokat a Bridge (vagy Lightroom) nélkül. A Bridge nem csak katalogizál, de engedi hogy az elkészült képeket több programban is felhasználjuk egyszerű drag-and-drop technikával. A képek rendszerezése, értékelése, kulcsszavas keresése a digitális fotózás korában elengedhetetlen, hiszen a képek nevei sorszámok, amelyekből csak jó esetben következtethető ki a dátum. Szerencse hogy a fényképezőgépek és a képfeldolgozó szoftverek támogatják az EXIF információk beillesztését, ez is nagy segítség a katalogizáláshoz és rendszerezéshez, kereséshez. A Bridge a képszerkesztő funkcióktól eltekintve egyre inkább hasonlít a Lightroom katalógus funkciójához. Kapott a Bridge egy PDF slidehow/Web galéria kimenetet is, amely kimenettel a Lightroom és a Photoshop is régóta rendelkezik, de amíg az így elkészült webgaléria nem nyitható meg utólagos módosításra, ezek a funkciók kevésbé versenyképesek a hasonló célú, de sokat tudó galériakészítő programokkal.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Photoshop és Photoshop Lightroom</span><br /><br />Arra kérdésre, hogy egy fotósnak szükségesek-e a Photoshop fejlett nyomdai funkciói és ennek alárendelt korrekciós eszközei, valószínűleg a legtöbbször „nem” lenne a válasz. A fotós és a nyomdász szakma között nem elég nagy az átfedés ahhoz, hogy mindketten ugyan azt a programot használják. Ez lehet az oka a Lightroom megszületésének és népszerűségének. Természetesen a keresztplatform jegyében ezt a két programot is fel kell készíteni arra, hogy egyikből a másikba át lehessen vinni a nyersanyagot. Könnyedén elvégezhető a munkafolyamat úgy, hogy a kép korrekcióit fotós szemlélettel a Lightroomban végzi el esetleg maga a fotós, majd a módosításokat a képpel együtt a Metadata > Save Metadata to File menüponttal elmenti. Az így elmentett képet a Bridge-ből megnyitva tovább lehet szerkeszteni, majd a módosításokat a Lightroom segítségével a Metadata > Read Metadata from File menü segítségével felismertetni, érvényesíteni.<br /><br />A fenti munkafolyamat alapanyaga ideális esetben .raw vagy .dng kép. Ezeket a nyersanyagokat a csomaghoz járó Camera Raw 5 ismeri fel, a Bridge is ebben nyitja meg őket. Használatuk előnye, hogy a változtatások non-destruktív típusúak, az eredeti képek nem sérülnek. A Lightroom-ban előkészített képeket a Photoshopban is meg lehet nyitni végső feldolgozás céljából.<br /><br />A Lightroom kétségtelen erőssége a jó katalógus, amivel a manapság születő igen nagymennyiségű digitális képet rendszerezni lehet. A rendszerezés részei lehetnek a több képből álló panoráma és sorozatfotók, de ide sorolhatóak az összetartozó HDR (high dynamic range) képek is. A CS4 azt ígéri, a Lightroommal együttműködve automatikusan layerre helyezi és kezeli ezeket az összetartozó képeket.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Camera Raw 5</span><br /><br />A középkategóriás fényképezőgépek terjedésével remélhetőleg a JPG képeket felválthatja a Raw formátumú nyersanyag. Éppen ezért várható, hogy több feladat hárul a Camera Raw programra is. Ennek jegyében korlátozott mértékben itt is lehet szerkeszteni a képet. Helyi korrekciókat, exponálási hibákat, képkivágást, élesítést, kontrasztot, vignetta hatást lehet szerkeszteni, RAW, JPG, TIFF képeken non-destructiv módon. Ezzel együtt már három fotószerkesztő program áll a felhasználók rendelkezésére, kinek milyen jellegű feladata és igénye van, választhat egyszerű és bonyolultabb de sokat tudó alkalmazások között.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >3D szerkesztési lehetőségek</span><br /><br />Az Extended verzió kínálja a 3D képfeldolgozás lehetőségét. A program végleges verziója elvileg majd támogatja a fejlett videokártyák OpenGL funkcióit a megjelenítés és renderelés érdekében. 3D módban is olyan kényelmesen dolgozhatunk, mintha 2 dimenziós képpel lenne dolgunk. Külön Layerek és extra dialógus boxok nélkül tudunk kétdimenziós grafikákat 3D felületre illeszteni. Nem csak 2D felületek illesztésére van lehetőség, hanem megvilágításra és 3D forgatásra is.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Animáció a Photoshop-ban</span><br /><br />A képfeldolgozó programok többsége önmagában, vagy kiegészítéssel képes mozgó szekvenciák létrehozására. A Photoshop korábbi verzióiban az Image Ready volt a mozgó GIF készítő alkalmazás, majd a CS3-ban ezt a Photoshopba integrálták egy Animation nevű paletta segítségével. Ekkor igen kellemetlen helyzetbe hozta magát a program, mert az animációt ugyan el lehetett készíteni, de megnyitásnál már annak csak első képkockája jelent meg, így magát az animációt nem módosíthattuk. A CS4 Extended verzióban sokat bővült az animációkészítés lehetősége, kaptunk egy többsávos timeline-t is. A timeline tartalmazhat audió-t is, így most már itt is lehet hangos animációkat készíteni. A timeline a Layers úszómenü rétegeit tartalmazza, ami mindenképpen jó ötlet. A Photoshop korlátozott eszközeivel összerakott mozgókép tovább szerkeszthető a Premier és After Effects programokban.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Volume rendering</span><br /><br />Orvosi célokra ajánlják a DICOM (.DCM) nyersanyagok kezelését a CS4 Extended verzióban. Az így beimportált layereket a 3D Rotate eszköz segítsével lehet több oldalról megtekinteni.<br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" ><br />Adatgyűjtés és analízis számlálóval</span><br /><br />Tudományos munkákhoz ajánlják azt az eszközt, amelynek segítségével számlálót lehet hozzárendelni egy-egy képrészlethez. Ilyesmire eddig is volt lehetőség, 4 pontból vehettünk mintát, vagy egyszerűen csak számokkal jelölhettük meg a kép felületét. A CS4 Extended verzióban csoportokat hozhatunk létre, és színezhetjük a sorszámokat a feladatnak megfelelően.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Nyomtatás</span><br /><br />A Photoshop a sok funkció ellenére elsősorban egy nyomdai előkészítésre szánt program, ha pont ez a része nem fejlődne, az a sok apró fejlesztés mellett furcsa lenne, vagy azt jelentené hogy ezen a téren a Photoshopnak már nincs fejlesztenivalója . A nyomtató modul újdonsága, hogy színkezelési lehetőségeket kapott a kimenet, valamint megtekinthető a nyomtatható színterén kívül eső terület (mint a szerkesztőfelületen a Gamut Warning). A Macintosh verzióban lehetséges a 16 bites nyomtatás, ha arra alkalmas nyomtatónk van, színben gazdagabb nyomatokat készíthetünk.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Creative Pro Online Services</span><br /><br />A mindenki által elérhető online szolgáltatások szinte minden programnak részét képezik manapság. Ezek a szolgáltatások leginkább a munkánk megosztására ösztönöznek. Így lehet közzétenni/hozzájutni különböző forrásokhoz, színpalettákhoz, filterekhez.<br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Egyéb apróságok</span><br /><br />A Photoshophoz hasonló fejlettségű programoknál bajban lehet a gyártó amikor el kell dönteni miért veszik majd meg az új verziót a felhasználók. A fenti újdonságok egy része (orvosi, tudományos alkalmazások) már olyan területeket érintenek, ahová a Photoshoppal elég reménytelen bekerülni. Mindez talán azt jelenti, hogy nyomdai célokra, ami az alkalmazás legfontosabb területe, a program már régóta megfelel. Ennek ellenére nézzük meg röviden a többi újdonságot is:<br /><br />• Perspektivikus transzformációk a layeren a többi layer alapján<br />• 64 bites kihasználtság arra alkalmas PC-ken és Vista rendszeren<br />• Mac book Pro és Mac Book air computerek támogatása<br />• A Clone Stamp és Healing Brush ecsetek szerkesztése közben megjelenik a kép az ecset belsejében<br />• A rétegek metaadatokat tartalmazhatnak például animációs munkáknál<br />• Flash SWF erőteljesebb támogatása<br />• CUDO támogatás<br />• FGX export<br />• Device Link színprofil támogatás<br />• Megjegyzések a munkaterületen (vásznon) kívülCosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-35178556741851625242008-12-28T20:59:00.002+01:002010-08-28T21:04:10.572+02:00BlackBerry 8700 smartphone<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVBrTKSIET-wozD3pyG7KPx2mdCeY2YH3iXGZE6TzO3uIGuoVsVy0QvM9oP1Oj7yt67sPALO1jqmrjVZHvYSLk87bMtKnfoOKjYfVWG1gtIEZ_eQdsZPctKz2VayALwqGQLEEu85MOlqk/s1600/200812280523072.jpg"><img style="float: left; margin: 0pt 10px 10px 0pt; cursor: pointer; width: 100px; height: 147px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVBrTKSIET-wozD3pyG7KPx2mdCeY2YH3iXGZE6TzO3uIGuoVsVy0QvM9oP1Oj7yt67sPALO1jqmrjVZHvYSLk87bMtKnfoOKjYfVWG1gtIEZ_eQdsZPctKz2VayALwqGQLEEu85MOlqk/s320/200812280523072.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5510538367127115298" border="0" /></a><span style="font-weight: bold;">Kevés dolog áll tõlem távolabb mint flancos telefont vásárolni jó sok pénzért. Beérem a leggagyibb Sagem-el, legyen benne telefon, naptár, ébresztõ, és óra. Keveset hívok, ritkán küldök SMS-t, nem én vagyok a mobilcégek álma, internetezni meg a mini kijelzõn eszembe sem jutna. Most mégis lett egy Blackberry telefonom, ami Amerika-Kanada területén felér egy csúcskategóriás Nokiával. Az okostelefon lényegében egy computer ami elsõsorban telefon. Van operációs rendszere, lehet rá alkalmazásokat telepíteni és azokat futtatni. Hogy mit tud az részben függ a hardverháttértõl, de mégjobban a szoftveres ellátottságától. A BlackBerry nem a nagymamák telefonja, lényegében vállalati megoldás, családi vagy magáncélokra van jobb. A népszerûsége mégis a felhasználóbarátság irányába feljeszti a típust. Sajnos a 8700-as még nem ilyen.</span><br /><br /><span style="font-weight: bold;"><br />8700v, made in Canada, y2k</span><br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://2.bp.blogspot.com/_aRb0L0IbROg/THlddEdSvzI/AAAAAAAADrI/n93sA182UXU/s1600/200812280523073.JPG"><img style="float: left; margin: 0pt 10px 10px 0pt; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="http://2.bp.blogspot.com/_aRb0L0IbROg/THlddEdSvzI/AAAAAAAADrI/n93sA182UXU/s320/200812280523073.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5510538373058707250" border="0" /></a>A telefont ingyen kaptam. Ez fontos, mert egyébként sosem született volna meg ez a cikk. A 8700-as sorozatot 2000-ben készítették, made in Canada, ami azért jó érzés, mert végre valami ami nem kínai. Ahhoz képest hogy 2000-ben gyártották igen feljett a szolgáltatásválasztéka, szerintem errefelé akkoriban még nem volt hasonló fejlettségû készülék, bár totál nem érdekel a mobilpiac. A típusszám mögötti "V" a szolgáltatóra utal, a 8700v az logikusan Vodafone, de ez jelen esetben nem számít mert kártyafüggetlen. A kártyafüggetlenség nagy elõny, és ezt megõrzi az operációs rendszer frissítése után is. Rendszert érdemes frissíteni, mert az új rendszerben sokkal több a szolgáltatásválaszték a vele járó szoftverek miatt, és több külsõs programot is futtat mint a régi. Ezen a készüléken 4.1-es rendszer volt eredetileg, amit maximum 4.2-re lehet upgradelni.<br /><br />A smartphone azaz okostelefon egy mini computer. Az operációs rendszere is BlackBerry névre hallgat mint maga a készülék. A rendszer igen könnyen kezelhetõ, gyors, a betöltõdés után gyakorlatilag mindenre azonnal reagál késedelem nélkül. Megkockáztatom ebbõl a szempontból jobb mint egy hasonló Windows CE készülék. Magára a telefonra elvileg fel lehet tenni Windows és Linux rendszert is, de ezt csak olvastam, fogalmam sincs technikailag hogyan lehetséges.<br /><br />A telefonhoz kapunk egy PC-s szoftvert a BlackBerry Desktop-ot, amit a telefon USB-s csatlakoztatása után használhatunk, mind a PC, mind a szofver egybõl felismeri. A telefont és tartalmát csak ezen a programon keresztül érhetjük el. A telefon programja ingyenesen letölthetõ a gyártó oldaláról ha netán nem lenne meg. Nagyon jó kis program, karbantartja az alkalmazásokat, tartalmat, és frissíti az operációs rendszert. A szóban forgó készüléket én üresen kaptam, nem volt hozzá semmi, se kábel, semmi. Az összes problémát megoldotta egy hagyományos USB mini kábel (MP4 lejátszók és telefonok is ezt használják nagyrészt) és a legolcsóbb USB töltõ.<br /> <br /><span style="font-weight: bold;">A rendszer lehetõségei</span> <br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://3.bp.blogspot.com/_aRb0L0IbROg/THldd-NkAPI/AAAAAAAADrQ/qQBRfJniYYw/s1600/200812280523074.JPG"><img style="float: left; margin: 0pt 10px 10px 0pt; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="http://3.bp.blogspot.com/_aRb0L0IbROg/THldd-NkAPI/AAAAAAAADrQ/qQBRfJniYYw/s320/200812280523074.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5510538388561985778" border="0" /></a>Maradjunk annyiban, hogy nekem kinézetre a 4.1-es renszer jobban tetszett, de a funkcióválaszték miatt felraktam a 4.2-est, illetve az egyik program nem futott a régi rendszeren. Kicsit nevetséges számoma hogy a készülékre tölthetõ háttérképek (témák) pénzért vannak, igaz a legolcsóbb 2 USD csak, de akkoris. szerintem aki pénzért tölt a mobiljára képet vagy csengõhangot az egy degenerált zombi. A lényeg hogy a 4.1-es rendszeren nem futott a BBNotepad, ami egy szövegszerkesztõ, és ha másért nem a kipróbálás és a teszt miatt érdemes felrakni.<br /><br />Az oprendszer frissítés ilyesztõen sokáig tart, szerintem legalább 20-30 pecig semmisem történik, de utána minden rendben van. A rendszer frissítése nem egyértelmû, van hozzá egy telepítõ, ami felrakja a PC-re a rendszert magát, de nem telepíti a telefonra. A BlackBerry Desktop telepíti, de nem automatikusan. Indítás elõtt le kell törölni a rendszert tartalmazó alkönyvtárból egy .xml file-t, és akkor már feljanálja a frissítést.<br /><br />A készülék nagy elõnye hogy gyakorlatilag minden problémamemntesen mûködik vele, nem fagy, nem nyafog, nem lassul, amit lehet azt megcsinálja, amit nem azt nem is engedi (például 4.2-nél fejlettebb rendzszert sem enged felrakni a 8700-re). Jellemzõ az átgondolt mûködésére hogy a rendszer frissítésénél nem törölte a már telepített programokat, nem törölte a címlistát, és egyáltalán semmit. A frissítés után az a környezet és tartalom állt rendelkezésre ami elõtte. Lehet hogy frissítés elõtt elmentette, de akkor is ügyesen csinálta.<br /><br />Van több jól szervezett weboldal is, amin üzembe helyezhetõ alkalmazásokat találhatunk. Programok, játékok, hátterek, midialejátszók, word, pdf, power point és excel nézegetõk, táblázatkezelõk, stb... Ezek közül párat csak a telefon segítségével tölthetünk le (OTA) a telefonhoz adott böngészõvel, másokat viszont hagyományos módon PC-vel, és azt a BlackBerry Desktop szoftverrel tudjuk feltölteni illetve üzembe helyezni vagy késõbb leszedni a telefonról. A BlackBerry Desktop észben tartja a telepített programokat, a verziószámukat, és figyelmeztet az új verziókra is.<br /> <br /><span style="font-weight: bold;">Hátrány a vállalati szemlélet</span> <br /><br />Otthoni használatra nem jó választás a BlackBerry. A rendszerrel érkezõ szolgáltatások vállalati környezetet igényelnek. A levelezõ és a böngészõ a BlackBerry szervert igényli, és egy csomó mindenre elõ kell fizetni a mobilszolgáltatónál is ha használni akarjuk a telefon elõnyeit, fõleg az internetes alkalmazásokra gondolok. Ha mégis sikerül ilyen környezetbe kerülnünk a telefonnal, valós idõben megkapjuk a vállalati leveleket, rendes grafikus böngészõt használhatunk webes eléréshez, és 31 gombos QWERTY billentyûzeten válaszolhatunk illetve szerkeszthetünk. Gondolom az erõteljes vállalati szemlélet miatt népszerûbb itthon a Nokia ami a mezei usernek tényleg jobb megoldás.<br /><br />Hogy ezekre az interentes szolgáltatásokra ez a telefon alkalmas-e a szükséges plusz szolgáltatások megvásárlása és üzembe helyezése után, azt kell mondjam hogy igen. A kijelzõje elég nagy ahhoz hogy a legtöbb szöveg alapú internetes tartalmat normálisan elérjük vele. A kijelzõje egyébként is jobb mint a legtöbbek által ismert LCD megoldások, fényes, automata fényerõszabályzóval, és szinte tetszõleges szögbõl nézve is kellemes.<br /> <br /><span style="font-weight: bold;">Megoldás otthoni felhasználóknak</span><br /> <br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://3.bp.blogspot.com/_aRb0L0IbROg/THldebJWOFI/AAAAAAAADrY/yrj3whG7jEI/s1600/200812280523076.JPG"><img style="float: left; margin: 0pt 10px 10px 0pt; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="http://3.bp.blogspot.com/_aRb0L0IbROg/THldebJWOFI/AAAAAAAADrY/yrj3whG7jEI/s320/200812280523076.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5510538396328933458" border="0" /></a>A mezei user mégis tud az alaphelyzetnél barátságosabb megoldást találni az erõteljes vállalati szemlélet kiegyensúlyozására. Ingyenes a BlackBerry telefonokra az Opera böngészõ, amit elvileg GPRS elõfizetéssel is lehet használni de ezt nem próbáltam ki, mert annyira azért nem vágzok útközben intertnetezni. Ugyancsak ingyen letölthetõ a LogicMail nevû levelezõ kliens, ami több POP3 SMTP és IMAP accountot is tud kezelni, így akár freemail, citromail vagy gmail postaládást is kezelhetünk vele ha kedvünk tartja, ha van egyszerre többet is.<br /><br />További elõny hogy az operációs rendszernek szinte minden verziója többnyelvû, többek között magyar. A magyar ékezetes karaktereket a magánhangzó lenyomva tartása mellett a jobboldali tárcsa forgatásával lehet elõvarázsolni. A telefon billenytûzete a hagyományos telefonbillentyûhöz képest zseniális, igen könnyû vele hosszabb e-maileket vagy SMS-t küldeni. A ki- és bejövõ üzeneteket nem csak dátum szerint, hanem téma szerint is csoportosítja a telefon, így egy-egy beszélgetés mint egy fórumtopic jelenik meg a kijelzõn.<br /><br />Otthoni felhasználóknak mindenképpen ajánlott a gyártó és egyéb független BlackBerry oldalak felkutatása, és az ott található alkalmazások használata, mert ezzel a készülék barátságossá, vállalat-föggetlenné tehetõ.<br /> <br /><span style="font-weight: bold;">Multimédia</span><br /> <br />Sajnos ennek a készüléknek nem erõssége a multimédia, pedig a mezei user mi mást akarna a telefonnal, ha nem MP3-at hallgatni. Legnagyobb korlátja, hogy nem bõvítjetõ a memóriája, így mindennek 64MB-ban kell elférnie, illetve a rendszer és az alkalmazások mellett mindössze 15MB áll rendelkezésre az egyéb dolgokra. Ez gond, de az is gond, hogy a legnagyobb feltölthetõ file 2MB. Erre vagy a rendszer vigyáz, vagy a Blackberry desktop, és nem tudom ki lehet-e cselezni, de ha nem, az MP3 hallgatásnak és a filmnézésnek ezen a típuson lõttek, pedig van hozzá rendes médialejátszó. A késõbbi készülékekbe már micro SD kártyát is lehet tenni, és így alkalmasabbak MP3 hallgatásra és MP4 nézésre.<br /><br />Magán a készüléken nincs is hagyományos feljhallgató kimenet, és a BlueTooth rendszere is régebbi verzió. Mivel e BlackBerry-t csúcsvezetõknek szánják, egy vacak bõrtok is 66 Euró hozzá, ami enyhén szólva is nevetséges, olcsóbb lesz varratni egyet hozzá. A BlueTooth az nem drága, de ehhez a készülékhez nem sztereó.<br /><br />Multimédia tehát sajnos kilõve, maradnak a fotók, pedig a nagyméretû kijelzõ alkalmassá tenné filmnézésre, jobban mint a Sony MP4 lejátszómat. A fotókat a remek nagyméretû kijelzõ szépen megmutatja, sokféle szögbõl nézve is tökéletes. A kijelzõ háttérvilágítása érzékeny a környezeti fényre, automatán átkapcsol két fényerõ között, de a bekapcsoló gombbal letilthatjuk ezt a funkció ha zavaró lenne, és állandó marad a fényerõ. A kijelzõ felbontása a méretéhez képest elég kicsi, mindössze 320x240, de ez nem zavaró csak a képek nagyításánál, ahol azok rendre szétesnek. Összehasonlítva a Sony Mp4 lejátszómmal aminek a képernyõje fele méretben ugyen ekkora felbontású, látható a különbség a Sony javára. Bár a telefon nagyítja a képet, forgatni nem forgatja automatikusan csak menürendszerbõl.<br /><br />A képeket illetve azok egy kijelölt részletét be lehet tenni a címlistába egy-egy név mellé, mint ahogy nevenként lehet más-más csengõhangot (midi vagy MP3) adni. A címlistában egy személyhez két oldalnyi adatot lehet rendelni, persze csak a telefonban tárolva, a kártyán ezek nem férnek el.<br /> <br />A képek nézegetésén kívül a telefonhoz még kapunk egy játékot, ami igen élvezetes. Több játék pénzért letölthetõ, de ilyet én nem tennék. A telefon elvileg lejátszik Flash és Java alkalmazásokat.<br /><br />Maga az oprendszer már támogat fejlettebb telefonokat is. A 9000-es sorozat már tartalmaz GPS navigációt és WIFI hozzáférést például aminek még értelme van, a magam részérõl a telefonba épített gagyikamerákat hülyeségnek tartom. Ezek az el nem érhetõ szolgáltatások kicsit zavarón beépülnek a 8700-as készülékbe is, de használni nem tudjuk õket.<br /><br />A készülék igazi managerszemlélettel sokmindnet automatizál. Ami ebbõl hasznos, beállítható hogy hánykor kapcsoljon ki- illetve be a készülék, így az éjszakai hívások és SMS-ek nem érkeznek meg hozzánk csak reggel. Jobboldalt van egy görgetõnk és a "vissza" gombunk, baloldalt és felül középen egy tetszõlegesen programozható kapcsolónk. A töltõje sima USB, erre a computer is alkalmas, de a legolcsóbb USB hálózati töltõ is megfelel. Egy micro USB kábel kell csak hozzá. Az aksija 0-ról egy órán belül feltöltõdik, és 5 órányi beszédet, és több mint 300 órányi pihenõ üzemmódot bír. Egy dolog hiányik nekem, hogy pihenõ módban nem mutatja az órát, a kijelzõt teljesen kikapcsolja. Ennek ellenére a pihenõ módból azonnal bekapcsol bármelyik gomb megnyomására és rögtön ott az idõ ha szükséges.<br /><br />A késõbb megjelenõ BlackBerry verziók mind kaptak valamiféle fantázianevet, mint Bold és hasonlók. Ezek ma 130.000 Ft körül szerezhetõk be, de a 8700-as a t-csoprtnál 2006-ban még 99.000 ft. volt 1 év elõfizetéssel, ami ahhoz képest hogy a telefon 2000-es kiadás szerintem nevetségesen magas ár. Az új verziók megjelenésével a korábbi típusok árai nagyjából 1/5...1/10-ed részére mennek le, végülis jó hír hogy egy gagyi Sagem áráért manapság egy 8700-as BlackBerry-t is vehet az ember kis szerencsével. Van pár kommersz típus amirõl már lespórolták a 31 gombos QWERTY billentyûzetet, és van iPhone-ra hajazó érintõképernyõs típus is. Nyilván róbál a blackBerry is nagyobb tömegekhez eljutni, vagy Európában az itt népszerûbb típusokkal konkurálni.<br /><br />Látatlanban azt mondom, a kanadai BlackBerry elõrébb jár mint a kommerszebb finn Nokia, fõleg az eredeti BlackBerry oprendszer gyorsasága, korrekt hibátlan fagyásmantes mûködése, bõvíthetõsége, Java kompatibilitása, és a 9000-es és a késõbbi típusok szolgáltatásválasztéka miatt. Aki minicomputerre, okostelefonra vágyik, ami sallangmentes, nincs benne kamera és MP3 illetve MP4 lejátszó, de kényelmes, bõvíthetõ, komoly angol nylevû rajongótábora van, annak ma a BlackBerry 8700-as tökéletes megoldás, fõleg hogy használtan már 15-20.000 ft. környékén és alatta is hozzá lehet jutni. Igaz kell mellé venni egy rendes MP4 lejátszót és esetleg egy GPS-t, de még így is jobban járunk mint egy paraszvakítós mindenttudó gagyikamerás legújabb okostelefonnal.Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-81805478539026461802008-12-20T17:34:00.002+01:002009-05-25T19:23:42.366+02:00Egy játék Mac-re (random választás)<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://3.bp.blogspot.com/_aRb0L0IbROg/Shq8Cg9cm-I/AAAAAAAACBs/yAtpGx8bitY/s1600-h/Picture+6.png"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 200px; height: 125px;" src="http://3.bp.blogspot.com/_aRb0L0IbROg/Shq8Cg9cm-I/AAAAAAAACBs/yAtpGx8bitY/s200/Picture+6.png" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5339787059594566626" border="0" /></a><span style="font-weight: bold;">Macintosh rendszereken futó, könnyen gyorsan beszerezhető játékokat találunk a kicsit hosszúnevűre sikerült <a href="http://www.macgamesandmore.com/">http://www.macgamesandmore.com/</a> címen. Elég jól csoportosított és elég nagy játékhalmazt találunk itt, heti és havi valamint összesített toplisták formájában. Nézzük a h</span><span style="font-weight: bold;">ét nyertesét: Laura Jones and the Gates of Good and Evil (new) ami hosszú nevével biztosan szinpatikus a weboldal üzemeltetőinek. A program 10 USD helyett 9,99!, és a számomra ismeretlen főszereplő, Laura Jones nem kisebb feladatot kap benne, mint a világ megmentését. A leírás szerint meg kell keresni egy olyan tárgyat, amit ha a gonosz szerez meg, nagy bajban leszünk. Emellett kisebb nagyobb feladatok is várnak ránk, mint mini puzzle kirakása, elrejtett tárgyak megkeresése, stb...</span><br /><br />Ingyen 60 percig játszhatok a játékkal. Nézzük megéri-e.<br /><br />Az első képernyő elég sőtét, de a kurzor alatt világosabb. Gondoltam éjszaka sötétben kell megtalálni valamit, de nem, első akcióként fel kell kapcsolni a lámpát. Nekem ez hamar sikerült, de nem tudatosan, össze vissza kattintgattam valami akciót vagy eseményt keresve. Utána az egyetem archeológus professzora küldetést ad nekünk. Erősen fogy a 60 perc, meg talán izgalmasabb ha ezt nem is tudom :).<br /><br />Egy szobába jutok, ahol kis csillagok jelzik mihez lehet "hozzányúlni". Itt gyümölcsöket ehetünk, és idegesíthetjük a kutyát. A kutyakaját nem lehet megetetni vele úgy hogy elérakjuk. Itt a kaland annyi, hogy ha megesszük az összes gyümölcsöt, nem csak egészségesebbek leszünk, hanem lesz egy gyufaszálunk is, amivel meg lehet gyújtani a kandallót (hogy minek az később nem derül ki) és a kutyakaját bele lehet tölteni a kutya etetőjébe. Ekkor a kutya otthagyja a szőnyegen a keresett emblémát.<br /><br />Ezután egy számomra igen idegesítő rész következett, egy ronda dagadt macskát kellett megetetni a megfelelő sorrendben különböző halakkal. Nem a halakat sajnáltam, hanem az időt, hiszen 1 órám van a demó kirpóbálásra. Ment vele az idő rendesen, a ronda dagadt macska igen éhes volt...<br /><br />Továbbiakban szerencsére új helyszínen folytathatjuk, ahol fel kell törnünk egy széfet, és kéznyomokat kell megtalálnunk egy szobában. Ehhez a szobában kutatva találunk egy kulcsot és egy érmét. A kulcs nem a széfet nyitja, hanem egy fiókot, amiben a széf kódja van vakarós felület elá rejtve. A széfben egy fotó, puzzle szerűen széttépve. A fotó után összeesküvés elméletek születhetnek mert a professzor és az általam ismeretlen funkciójú medál (amit a kutyától már elvettünk) egy másik személy társaságában látható.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiRdyOFu3IKuJMpe5G1cvs9BWV9Qo1tKXu8Gbh1-AhhTCDrRPgDfmliLn6V3uGdUvrKDwz1Bk6_1b-AH0n61H3N1sbRKmXYOCpCBPHRfwHgxJvgZ56h8GRu2Vxe0Z5MXIM05gpNlt1e7PQ/s1600-h/Picture+10.png"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 200px; height: 125px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiRdyOFu3IKuJMpe5G1cvs9BWV9Qo1tKXu8Gbh1-AhhTCDrRPgDfmliLn6V3uGdUvrKDwz1Bk6_1b-AH0n61H3N1sbRKmXYOCpCBPHRfwHgxJvgZ56h8GRu2Vxe0Z5MXIM05gpNlt1e7PQ/s200/Picture+10.png" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5339787841860816930" border="0" /></a>A következő pályán két képet kell összehasonlítani, rámutatva a különbségekre. Itt találhatunk még pár kérdőjelet, azok megakadás esetén segítenek tanácsokkal. A 19 különbségből 1-et nem találtam, a legnagyobbat. Mint kiderült, a szoba és a fotó különbségei abból adódtak, hogy a szobát kirabolták és elvitték az érmeket és az akadémiai díjakat. A tulajdonos persze nem akar feljelentést tenni.<br /><br />Ismét egy szobába jutunk, egy baseball játékos áll velünk szemben, akinek igen nagy kupleráj van a lakásában. Itt össze kell szednünk 30 db labdát (erre elment egy csomó segítségem, és a Google-sem segített keresni), meg kell találni egy számkódot (egyi fele egy papíron, másik fele egy lámpabúrán található) és egy elektronikus kártyát. Ez a kettő kinyit egy fiókot, és újra megtaláljuk a kutya elől korábban ellopott amulettet. Vagy több darab van belőle ez most nem biztos előttem.<br /><br />Utána kirakós és játékkeresős pályákra jutunk. Nem tudni mi ezeknek a funkciója az időhúzáson kívül, a kirakós pályán a másodikig jutottam.<br /><br />A 6. pályáig jutottam a demóval 60 perc alatt, és ahhoz képest hogy sok bugyuta feladat és főleg keresés van a játékban látszólag céltalanul összeszórva, egész jól elszórakoztam. Nem is tudom hogy további 20 pálya megtételéért mennyit kérnék a játék fejlesztőitől :).<br /><br />A játákot remek grafika, viszonyalag érdekes történet jellemzi, és ha nem unja meg az ember a játékban elszórt keresgélős és képösszerakós pályákat bizonyára a végére könnyedén megmenthető a világ. 2-3 óra kellemes játékot várhat a felhasználó ha megveszi a programot, utána már kínszenvedés is lehet belőle. Valamekkora angol tudás kell hozzá, de általános iskolában eltudom képzelni angol nyelvet utáló diákok részére vagy tavaszi szüneti kötelező feladatnak. Igaz a játékban kevés az akció, és bár van egy moniklis szereplőnk, valószínű sem öldöklésre sem lövöldözésre nem kerülhet benne sor. Ennek ismeretében lehet el dönteni megér-e 10USD-t a játék (illetve csak 9,99-t :).<br /><br /><embed type="application/x-shockwave-flash" src="http://picasaweb.google.hu/s/c/bin/slideshow.swf" width="600" height="400" flashvars="host=picasaweb.google.hu&noautoplay=1&hl=hu&feat=flashalbum&RGB=0x000000&feed=http%3A%2F%2Fpicasaweb.google.hu%2Fdata%2Ffeed%2Fapi%2Fuser%2Fgitarfogas%2Falbumid%2F5339801567024780641%3Falt%3Drss%26kind%3Dphoto%26authkey%3DGv1sRgCNHE9K3w_7b2Sw%26hl%3Dhu" pluginspage="http://www.macromedia.com/go/getflashplayer"></embed>Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-13684520882156717722008-09-16T20:55:00.002+02:002010-08-28T20:58:32.792+02:00Házistúdió otthon, PC-vel<span style="font-weight:bold;">Már régen ígértem hogy írok egy kis áttekintést a PC-s felvevõprogramokról. Elég sokat kipróbáltam, megpróbálok egy összehasonlítást csinálni röviden, és szubjektíven, hiszen aki objektív leírásra kíváncsi az olvasgassa a nagyszámú kézikönyvet és szakkönyvet ami megjelent ebben a témában és pl. PDF formátumban le is lehet tölteni szinte mindet.</span><br /><br /><span style="font-weight:bold;"><br />Cubase SX3</span> <br /><br />A legnépszerûbbel fogom kezdeni, ez pedig a Cubase SX3. Minthogy ez egy Steinberg program, ez kötõdik lejobban a VSTi effektekhez és hangszerekhez http://en.wikipedia.org/wiki/Virtual_Studio_Technology (mivel ezek a VST/VSTi cuccok is Steinberg "szabvány" szerint készülnek). Ezeket szépen megtalálja, csoportosítja, rendszerezi, és lényegében hibátlanul mûködteti is õket. A VSTi bridge a programon belül van, ami nagyon kényelmes, ha üzembehelyezünk egy új effektet vagy hangszert a program felismeri az indításánál, vagy le lehet futtatni belülrõl egy rutint ami újra rendszerezi az egészet. Ebben a program a VST támogatás nagyon erõs, sõt azt lehet mondani hogy ebben, vagyis a midizõs virtuális hangszeres zenében ez a legerõsebb.<br /><br />Sokat fejlõdött a Cubase de nem eleget . Még régen vagy 3-4 éve amikor megnéztem egy korábbi verzióját kipróbálás után azonnal levakartam mert egy használhatatlan szemétkupac volt. Ebbõl a szemétkupacból ma az látszik hogy audióban továbbra is gyenge. Nem rögzít és nem exportál elég jó minõségben, fõleg összehasonlításban nem állja meg a helyét. Sokmindenben kényelmetlen és bugyuta az audióhoz kapcsolódó felülete, úgy a mixer mint pl. a beépített effektek, beleértve a gyakorolatilag teljesen használhatatlan EQ-ját is. Rendes audió effekt nincs is a Cubase-ben, ha kell egy normális EQ, reverb, delay, külsõ VST pluginhez kell fordulni (lehetõleg nem Steinbergeshez). Igazából azt lehet mondani, hogy otthoni elektronikus midi-s virtuális hangszeres zeneszerkesztésre jó, bár akkor arra is van profi eszköz, a Logic (http://www.apple.com/logicpro/). A Cubase tehát SZERINTEM audiófelvételre nem igazán jó (és fõleg nem a legjobb), max. otthoni próbálkozásokra, próbaterembe, ilyesmi célra. A képességeihez képest mindenképpen túl van értékelve, és sajnos ez a véleményem a Steinberg saját szoftveres VST effektjeirõl is. Van pár Steinberges hangszer ami jó, de ezek meg nem mûködnek más szoftverek alatt, így ha a jól sikerült Steinberges programokat az ember netán profi környezetben szeretné használni, az nem fog sikerülni.<br /> <br />Igazából nincs jó véleményem az egész Cubase/Steinberg vonalról, mert nem profi alkalmazások, de ahhoz hogy amatõrök használják ahhoz meg sok, drága, és túl nagy gép kell alá, és amit kap hozzá az ember (effektek, hangszerek) az lényegében mind gagyi. Van benne pár rendkívül idegesítõ dolog, pl a metronómja, de valami miatt rendes pontos beszámolós elején kezdõs metronómot mások sem tudnak csinálni, valamint az audió ki- és bemeneteket is külsõ progerammal kell kiválasztani és ettõl iszonyatos gagyifeelingem van fõleg mert két különbözõ kártyát azonos néven ismer fel még így is.<br /><br />Ezzel együtt a Cubase jó, de tudni kell hogy mire alkalmas a végeredmény. Ötletet felvenni és megmutatni a zenekarnak, otthoni bohóckodásra, midi hangszeres kísérletezgetésre, ilyesmire jó. Csodálkoznék ha lenne a világon egyetlen egy rendes hangstúdió ahol ezt a programot használják és nem elektronikus zenét csinálnak. Mindamellett mivel annyira azért nem rossz, ha nem túl jó körülmények között kerül sor a felvételre, (próbateremn, kis klub, rossz hangosítás, rossz akusztika, stb...) vagy gagyi a gépben a hangkártya (alaplapi vagy Soundblaster Live) ez a program is megfelel ha valaki nagyon megszerette a felületét. De ha a körülmények profik, jó hardveres effektek, vonali audió felvétel, jó hangkártya, tehát pl ha kiadásra szánt DVD vagy CD készül, a program totál alkalmatlan elsõsorban az elcseszett audió engine miatt.<br /><br />A hardvert hibásan kezeli ha több hangkártya van a gépben. Én felvenni az EMU1212-vel szoktam csak, de a lejátszásnál néha használnám az alaplapi gagyit is mert azon másféle erõsítõ van meg jó abban is meghallgatni a végeredményt. Látni látja mind a kettõt, de hibásan nevezi el õket így a kiválasztásuk nezhéz illetve gyakorlatilag véletlenszerû mert ugyan azzal a névvel illeti õket (mint írtam ráadásul külsõ szoftver ismeri fel a kártyákat). Ez is jó példa hogy ebben a programban az audió engine egy összetákolt vacak.<br /><br />Sajnos különféle hangkártyákhoz a Cubase lebutított SE verzióját adják. Az totál szemétre való, se hangerõtartalék, se rendes hangkártya felismerés és normális VSTi kezlés sincs benne.<br /><br />Ezzel együtt ma már létezik egy Cubase 4 Studio nevû verzió, ezt nem ismerem, ettõl függetlenül nem is hiszem hogy megnézem mert nem látom értelmét.<br /> <br /><span style="font-weight:bold;">Samplitude Producer 7 és 8</span><br /> <br />Régi nagy kedvencem. Elképesztõ hogy bármit felvesz az ember audióban 0dB-es állásban teljesen az jön vissza. Az audió képességei a legjobbak, és ebben szinte biztos hogy veri a Mac-es Logic-et is. A Magix is vásárolta a programot, már jó régen, és az Audió képességeken nem nagyon tudott javítani (nekem sincs ötletem mit lehetne javítani rajta) csak a felületét hülyíti el mindenféle színes vacakkal verzióról verzióra.<br /><br />Ha jó minõségû a hangkártya, ha rendes hardveres effekteket vagy rendesen bemikrofonozott hangszereket kell akár kiadásra szánt minõségben vonalból rögzíteni, akkor a 7-es verziónál nem kell jobb. Van hangerõtartalék a sávokban és a kimeneten is (ez mondjuk mindben van, gondolom a belsõ felbontásból ered ez a +6dB tartalék), a hangja közömbös, nem színez, nem okoskodik egyszerûen az jön ki belõle ami bement, zseniális. A mixerje tökéletes, beleértve a hozzádaott effekteket is. Tökéletes EQ, rendes normális reverb és delay, compressor, expander, torzítók, és pl stereo enhancer. Ennél az audió felvételhez, mixeléshez, nem kell több. Nem csoda hogy viszonylag drága, és sok profi studió használja (lényegében 3X annyiba kerül mint a Cubase SX3). Ennek tetejébe a 7-es verzió szépen elfut soksávos audió felvételnél is viszonylag régi gépeken is kevés memóriával (VSTi effektek és hangszerek nélkül, csak audióban de már ez is nagy dolog, mert a többi hasonlóan rossz körülmények között régen meghal, mint ahogy a 8-as verzió is nehezebben mûködik kisebb gépeken).<br /><br />Midiben viszont gyenge. Mindig is gyenge volt. A 7-es és a 8-as verzió is külsõ programon (bridge-n) keresztül látja a VST effekteket, amikre a program saját hibátlan effektjei miatt csak ritkán van szükség. A 7-es verzió a vituális hangszereket lényegében nem kezeli korrekten és használhatóan, kínlódás után még van ami meg is szólal, de nem érdemes azzal vacakolni, a Samplitude vonali audió felvételre hibátlan és lényegében teljes megoldás, midiben VSTi-ben viszont súlyos kompromisszum. A 8-as verzióban átrendezték a felületet, és kicsit erõsítettek a VST/VSTi kezelésen. Az effektek kezelése javult, de vannak olyan felületei a programnak amikor ez igen kényelmetlen. Nem rendszerezi és nem csoportosítja a hangszereket és az effekteket, egyben van az egész, keveria DXi effektekkel is, nem látja át a Waves shell-t. Lényegében komoly midizésre alkalmatlan, mert kínlódás vele a midiszerkesztés és lejátszás is.<br /><br />Az audió képességeire jellemzõ, hogy újraindítás nélkül tudunk a WDM/ASIO/MME üzemmódok között kapcsolgatni, és pl WDM üzemmódban a hangkártya ki és bemeneteit szabadon váltogatjatjuk több hangkártya esetében is. Rendkívül gyors, kevés erõforrást megzabáló program. Ha CSAK és KIZÁRÓLAG audió sávokkal dolgozom, ezt veszem elõ. Ráadásul mindhárom üzemmódban hibátlanul mûködik, ami pl. a Sonarról nem mondható el.<br /><br />Hirtelen vonali felvételre, kíséretkre történõ rájátszásra, egy-egy részlet körbe körbe játszására és megtanulására, nagyon király. Sokat tud a hangsávval szerkesztés ügyében is, nem is sorolnám, minek, nem ütközik az ember akadályba sem felvételnél, sem pl loop szerkesztésnél, sem audió vagy panoráma görbék kezelésénél, sem mixelésnél. Jó program, ha csak audió kell ez a hibátlan megoldás, de ha midi is kell, akkor elbuktuk. A 8-as verziót csak akkor érdemes használni ha szükség van VST effektekre is, de a hangszerek és a midi sáv kezelésén ez a verzió sem segít. Jellemzõ, hogy minden program hangszerenként helyez el a sávokon egy beimportált midi zenét, de a Samplitude behányja az egészet egyetlen egy sávra. Gondolom ezt a midi témát a fejlesztõk sem vették komolyan ha egyáltalán lehet a Magix-ot fejlesztõknek nevezni mert eddig szinte csak vásárolt programok apró (és fölösleges) felületi módosításaiból és ezek marketingelésébõl élnek.<br /><br />Minden beállítás a felhasználóra van bízva, ezért a felülete néhol káoszos, de legalább sokat tud. Mindent tud eszközsorban is, logikus, és van remek, nagy, gyors kivezérlésmérõje ami méri az RMS-t és a Peak-ot is egydõben (ilyen egyiknek sincs pedig fontos lenne). A metronómja ennek is roppant idegesítõ de ezen már nem csodálkozom mert nincs program normális metronómmal (ami beszámol olyan ütemben amilyenben kell, annyiszor amennyiszer kell, és az elsõ ütést az elsõ 1-re teszi pontosan, nem elõrébb, nem hátrébb, stb...).<br /><br />A programban a sávok panorámázására van egy remek Surround engine. Aki azt gondolja, hogy a surround nem arra van hogy panorámázzuk a sávot, az szenvedjen a hagyományos módszerrel és próbálja meg utólérni a külföldi rockzenei CD-k minõségét. A fórumban már beszélgettünk errõl, és mivel az irányérzet frekifüggõ, ezért önmagában a sávok hangerejének tologatása meglehetõsen "vintage" megoldás amit én nem szeretek és a surrounddal való összehasonlításban gagyinak is tûnik. Nem csoda hogy a hazai CD-k úgy szólnak ahogy, azok is csak addig jók amíg elõ nem vesz az ember egy külföldön rögzített anyagot. Tehát stereo térben panorámázni, egy-egy sáv terét beállítani, a Z tengelyen (elõre és hátrafelé) tologatni, a sáv terét állítgatni kisebbre és nagyobbra, igen remek dolog, hangzásilag ez sokkal jobb végeredményt ad, és ebben a programban beépítve van egy erre teljesen alkalmas surroundozási lehetõség ami stereoban is tökéletes. Jobb click a panoráma gombra .<br /><br />Ma már létezik a Samplitude-nak 9.01-es verziója is. Azt még nem láttam, de érdekel, mert hátha minden hibáját és hiányosságát kijavították úgy, hogy gyors egyszerû és stabil maradt. Ezt mondjuk lehetetlennek tartom de hátha<br /><br />http://emusician.com/editing/emusic_magixsamplitude_professional_win/<br />http://www.dacs-audio.com/Documentation/sam_sos_rev.htm<br />http://www.videomaker.com/article/12673/<br />http://www.sweetwater.com/store/detail/SamplitudePro/reviews/#anchor<br /> <br /><span style="font-weight:bold;">Sonar 5</span> <br /><br />A Sonar 5-el alig barátkoztam meg, már megjelent a 6-os verzió. Régen használtam a Sonar-t, a 3-as verziót, de utána áttértem másra. Az is meggyõzõen jó program volt, de nagy és bonyolult, és nem nyújtott annyit mint most az 5-ös verzió. A Sonar 5 azon ritka programok egyike, amikhez az utóbbi idõben átolvastam teljesen a kb 650 oldalas kézikönyvet. Nagyon kemény program, a felülete egy káosz, rengeteg nyomógomb, iszonyatos mennyiségû menü, és beállítási lehetõség mindenhol. Nem mondom azt, hogy audióban tökéletes vagy hogy jobb mint a Samplitude, de azt kell mondjam hogy igencsak közelít hozzá. Nem lehet futásidõben ASIO/WDM/MME váltást csinálni mint a Samplitude-ban, de igen erõs az audió engine a Sonar alatt, nem is akarom felsorolni mi mindent tud, a lényeg hogy simán nevezhetjük professzinonálisnak. Hozzáteszem, a program nálam csak ASIO módban mûködik normálisan, MME módban meg se nyikkan, WDM módban pedig nincs akkora latency amivel ne akadozna a lejátszás (felvenni nem próbálok ezekben a módokban). Szerencsére ASIO kártyám van, így nem tudom egyltalán mûködik-e a másik két módban ha csak 1 olcsóbb kártya van a gépben ami nem tud ASIO-t.<br /><br />A Sonar midiben is erõs. Az 5.0-ás verzióban még volt egy pár súlyos hiba, (sokak szerint gyakorlatilag használhatatlan volt annyi bug volt benne) pl nem kezelte a Waves effektek Shell-jét, de az 5.2-es már kezeli. Ettõl függetlenül is gyengébb midiben mint a Cubase, mert nem rendszerez, és külsõ program (bridge) kell ahhoz hogy felismerje ezeket. A 6-os verzió már önmagában felismeri a VSTi cuccot, nem kell hozzá bridge (állítólag). Ez nagy fejlõdés és bizonyára javít a hangszerek kezelésén is. Állítólag az effektek menüje is egyedien csoportosítható, és az is remek dolog ha mûködik és igaz. Ugyancsak a 6-os verzióba ígérik a görbével szerkeszthetõ tempóváltást, és sok más komoly újítást, remélem ezek valóban mûködnek majd nem csak marketinghumbug az egész.<br /><br />Remek audió felület (csoportosítja a hangszereket a sávokon ha kell), remek mixer, remek hozzáadott effektek. Azt lehetne mondani hogy olyan, aminél nem kell jobb. Nem is kéne, de VSTi hangszerek és effektek kezelésében, csoportosításában, felismerésében a Cubase erõsebb és kényelmesebb, audióban pedig a Samplitude jobb, beleértve a hozzáadott alapeffekteket is (EQ, reverb, delay, compressor/expander, surround). A 6-os verzió ilyen képességeit még nem ismerem, ha csak egy kicsit fejlõdött audióban, simán leveri mindkét szoftvert. Állítólag a tesztek szerint fejlõdött, és mivel kapott egy 64 bites audió mixing engine-t, kisebb zajjal, tehát most a legjobb minõségben és a legpontosabban képes mixelni és exportálni (állítólag). Na majd meglátjuk Ha a mixelést tényleg képes 64 biten elvégezni, (és ezesetben igen kicsi zajjal és nagy pontossággal kell számolni), ha valóban csökken a zaj és jelentõsen pontosabban exportál és mixel, végülis így lehet hogy már audióban is a Sonar a legerõsebb, le fogom tesztelni hamarosan. Sajnos fennáll annak a veszélye hogy ez az újítás pl csak marketingduma, majd kiderül ha használjuk.<br /><br />Nagy ára van annak hogy a Sonar ennyire jó. Részint nagy állat program, több mint 1GB, a 6-os pedig majdnem 4GB (mintákkal, effektekkel, hangszerekkel együtt, de ezektõl függetlenül is nagy program, lassan, nehézkesen indul, láthatóan kínlódva mûködik, kis gépre feltenni sem érdemes). Ez igényli a legnagyobb gépet, nekem P4 3GHz-en 512 RAM-al érezhetõen szenved, de nem késik, nem hibázik ASIO módban, csak kínlódik. Mint írtam korábban, WDM módban akadozik és gyakorlatilag használhatatlan, MME módban pedig süket mint az ágyú. Ugyancsak szenved az 5-ös verzióhoz adott külsõ VSTi bridge, igen hosszú idõ amíg beolvassa és leteszteli a VST effekteket és hangszereket, de ez ELVILEG a 6-os verzióban már nem lesz benne. Nem ez a világ legstabilabb programja. Nemrég felraktam mellé egy másik Cakewalk programot, a Guitar Tracks Pro-t, és utána a Sonar 5 nem vett fel, hanem felvétlre kapcsolásnál elszállt. Leszedtem a GTP3-at, újraraktam a Sonar-t, és azóta megint jó... Remélem a 6-os verzióban kevés a bug, nem instabil, és minden fontos újítása valóban használható. Majd meglátjuk, mert már van hozzá egy 6.01-es upgrade...<br /><br />A metronómja majdnem tökéletes (néha elcsúszik pontosan 1/4-el, de ez a többi programhoz képest már apróság, és lehet rajta úgy segíteni, hogy az audió vagy midi sávot annyival késõbb kezdjük felvenni, vagy ha már fel van véve vagy be van importálva annyival arrébcsúsztatjuk az egészet), de sajnos a sávok vizuálisan is elcsúsznak lejátszáskor és felvételkor egyaránt, így szemmel nem látja az ember pontosan, hogy hol melyik részt játsza le a program. Ráadásul a vizuális csúszás az idõ elteltével növekszik, tehát a felvett zene végén többet csúszik mint az elején, és ha a közepén kezdjük el lejátszani mert pl keresünk valamit, kezdõdik elõlrõl az egész. Így nehéz belõni pl a sávok végét szemre, és pl lehalkítani, vagy pontosan belõni egy puch in/out pozíciót (ez utóbbi majdnem lehetetlen) Remélem ezen javítottak a Sonar 6-ban. Azt lehetne mondani, hogy a felülete egy átláthatatlan borzalom, de valójában a tudásához képest mégsem az. Nagy tudás, bonyolult felület, ezt nehéz másképp csinálni, és meg is lehet szokni. Nekem a kézikönyv sokat segített.<br /><br />Van ehhez is beépített surround engine, látszólag bonyolutabb, többféle beállítással mint a Samplitude-ban, mégsem annyira jó. Érdemes mégis használni, vagy ha nagyon nem tetszik, vannak surround VST effektek, azok jobbak és többet is tudnak. Ebben sokat kéne fejlõdni a Sonarnak! Sajnos ha surroundra kapcsolunk, minden egyes csatornához audió kimenetet kéne rendelni, ami végülis nem lehetetlen stereo kimenet esetében sem, mégsem annyira rugalmas és eredményes mint a Samplitude-nál ahol ez eleve beállítható egy gombnyomásra. Mivel itt ez a beépített megoldás nem a legjobb (fõleg a stereo kártya kezelésének nehézségei miatt), én mindenképpen külsõ effektre szavazok. Jópofa mert 5 csatornás surroundnál 5 ága lesz a kivezérlésmérõnek de több jót nem tudok elmondani a beépített engine-rõl, max arra jó hogy mozifilmekhez készítsünk térhatású bohóckodást vele. Ettõl sajnos a stereo tér még nem lesz jobb, de mindenképpen jobb mint a sima panoráma potméter (mint említettem a Samplitude leírásánál azért, mert az irányérzet nem csak hangerõ, hanem inkább frekifüggõ, de ennek nézzen utána mindenki aki mixelgetni akar és nem hiszi). Mindamellet a Sonarnak van egy vele együtt települõ surround modulja DXi pluginként, azt még nem néztem meg ebbõl a szempontból, de megfogom, mert lehet hogy korrekt megoldás.<br /><br />Jó program, ha midire és audióra is szükség van ez a legjobb választás, bár valójában mindkettõben egy kicsit kompromisszumos. Teljesen alkalmas kiadásra szánt felvételek készítésére, csak oda kell figyelni benne kicsit jobban mint a Samplitude-ban. Azt lehet mondani hogy lassú, nehézkes, nagy, és rendkívül bonyolult program, sokaknak problémája van a CPU kezelésével is, mert nincs az a dual processzor és memória ami a Sonarnak elegendõ lenne. A hardvert jól kezeli, mindent felajánl, felismer, alapvetõen ebbõl a szempontból teljesen korrekt, de sem WDM sem MME módokban nálam nem mûködik rendesen. Viszonylag kényelmes a midi szerkesztõje is, beleértve a dobszerkesztõjét is.<br /> <br /><span style="font-weight:bold;">Végül:</span> <br />A magam részérõl talán látszik én Sonar párti vagyok. Néha ha kizárólag audió kell, elõveszem a 7-es Samplitude-t mert az gyorsabb és egyszerûbb. A Samplitude 8-asnak nincs értelme mert audióban nem nyújt jelentõsen többet, midiben pedig csak az effektek kezelése javult, hangszerek ügyében továbbra is problémás. A Cubase SX3-at nem használom, levakartam a géprõl, lényegében a Sonar és a Samplitude mellett teljesen fölösleges.Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1961706141055759053.post-41826674674033760842008-09-08T15:22:00.003+02:002009-05-25T15:29:38.548+02:00Boss GT8 gitáreffekt<span style="font-weight: bold;">Nos itt az idõ hogy hosszabban írjak a Boss GT8-ról. Igazából a leírás csak rám lesz igaz, mert a saját rendszeremen lett belõve, kipróbálva, és azon van használva is. Pár dolog azonban hasznos lehet általánosságban is. A leírás nem lesz mentes a szubjektivitásoktól és a magánvéleményemtõl, és nem szolgál kézikönyvként sem (azt adnak hozzá, magyarnyelvût is ha kell, az angol pedig letölthetõ. "Csõmániás" vintage arcok bele se olvassanak ebbe az oldalba . Ettõl függetlenül nem fogom kímélni az effekt árnyoldalait és kamuszolgáltatásait sem, de jóelõre leszögezem, az effekt számomra szinte tökéletes, remek, és szeretek ezzel játszani, ezt ezen az oldalon sem fogom titkolni. Nem foglalkozom olyan stílusokkal amik távol állnak tõlem, (funky, pop, r'n'r, blues, jazz) ezért a hangzások és a beállítások arra jók éppen amire a saját zenémben szükség van.</span><br /><br /> <span style="font-weight: bold;font-size:130%;" ><br />A BOSS GT8 multieffekt szubjektív tesztje </span><br /><br />Az effektet egy kis szerencsével használtan vettem, 90e Ft-ért, boltban újonnan 120e Ft szinte mindenhol ahol lehet kapni. Ez jó, mert ennek végre külföldön is nagyjából ennyi az ára, nem minket akarnak levenni mint sok más esetben (amikor külföldön fele annyiba kerül a hangcucc mint itthon). Elõtte persze kipróbáltam a saját erõsítõmmel és gitárommal, mert elõzetes próba nélkül drága effektet venni nagy hülyeség. A próbák során gondolkodóba is estem, mert volt pár idegesítõ jelenség ami a korábbi (Digitech GNX2) effektemmel nem járt együtt, és mivel ezt az effektet már jól ismertem (és alapvetõen elégedett is voltam vele) önkéntelenül összehasonlítgattam a hangzásokat és a játékérzetet (torzított kíséretre egy darabig a Digitechben korábban használttal azonos hangzást akartam kikeverni a Boss-ból is de késõbb találtam jobb megoldást). Az egyik ilyen "idegesítõ" dolog a pengetõzajok növekedése volt és a pengetés pillanatában tapasztalható gerjedékenység. Ezzel együtt azt gondoltam, ha ez kiszûrhetõ valami trükkel, akkor egy igen jó választás lenne a GT8, mert a GNX2 gyenge pontjaiban mind nagyon erõs és jó. Hozzá kell tegyem, van aki szereti a pengetõzajokat (én alapvetõen nem), és sok profi felvételen hallhatóak is (akár a húrzajokkal együtt). Pl. a Metallica S&M DVD-jén a pengetés és a húrzajok igen erõteljesen hallatszódnak, nem is értékelem sokara ennek a DVD-nek a hangzását mert szerintem a hangmérnöki munka ezen a filmen egy nagy darab sz@r egyébként is, többek között a zajok miatt, és még sorolhatnám hosszan tovább, a Smoke on the Water riffje sem kristálytiszta, de Hendrix és SRV játéka sem mentes a húr és pengetõzajoktól, szóval ez akár még jó is lehetne ha nekem is tetszene...<br /><br />A pengetõzaj és húrzaj kiszûrésében (gerjedékenység kezelésében) igen remek segítség a bemeneti szint helyes beállítása. Ez nagyjából úgy történik, hogy megmérjük a kimeneti szintet 0 állásban (a beépített kivezérlésmérõvel, amirõl késõbb majd még írok), és pontosan ahhoz igazítjuk a bemeneti szintet. Ez nálam -2...-3dB közötti csillapítást jelent a bemeneten, de egy aktív EMG esetleg -4 dB is lehet. Ez a beállítás jelentõsen befolyásolja a játékérzetet, és bizonyára jól használható a különbözõ jelszintû hangszedõk effekthez illesztéséhez, jelentõsen javít a jel/zaj viszonyon, és korrigálható vele az effekt érzékenysége, a gitár gerjedékenysége.<br /><br />Ugyancsak a pengetõzajok miatt fontos egy jó effektsorrend (részletek késõbb). Ha ezt jól választjuk meg, tovább csökkennek a pengetõ és húrzajok, kezelhetõbbé válik a nagy gain. Amennyiben a bemeneti jelszintet a fenti módszerrel jelentõsen csökkenteni kellett, azt kompenzáljatjuk egy az effektlánc legelejére kötött EQ Level paraméterével.<br /><br />Manapság azt lehet mondani, hogy sok olcsó (100e és az alatti) "profi" multieffekt van a piacon a GT8 melett (úgy értem hogy olyan, aminél már egy amatõr zenésznek nem kell jobb). A Zoom 7-es és 9-es sorozata (egy illetve két csõvel! - ami sokak szerint inkább ront a helyzeten nem pedig javít, hiszen az egyik csõ elõfokot csinál, a másik pedig extra torzítást okoz, ez pedig már sok a felhasználók szerint), a Digitech GNX3000, POD XT, valamint a Korg AX3000. Ezek közül csak a GT8 tud két különbözõ végfok beállítást két oldalra panorámázni. Ez mondjuk nevetséges (mármint az hogy a többi nem tud ilyet), mert már a GNX2 is két erõsítõ beállítás keverésébõl tudott szép (dual mono) hangzást csinálni, de nem lehetett panorámázni. Mintegy 10 éve viszont volt a Digitech-nek egy a GT8-hoz hasonló dual stereo effektje (2 db csõvel, az egyik jobbra, a másik balra dolgozott!) ami még manapság is 200e Ft. használtan (2120 és elõdjei). Azóta visszafelé fejlõdött a világ mint olyan sokmindenben, de most a GT8-al végre visszatérhet a dual stereo üzemmód a gitározásba, végre csövek nélkül . Ez igen jó, hiszen olyan mintha 2 gitár szólna 2 erõsítõben. Stereo PA rendszer kell hozzá, vagy 2 db hagyományos erõsítõ 2 ládával, de ez már legyen a felhasznló baja. Itt jegyezném meg, hogy a GT8-at nem kell csõves fejre kötni ahhoz hogy jól szóljon, egy normális PA rendszer elég hozzá rendes gitárládával, felvételnél pedig mind az analóg mind a digitális kimenet remekül használható, nem kell mikrofonozni a gitárládát. Az is igaz, hogy a stereo énekerõsítõben a hangfal gyenge mélyei miatt sehogysem szólt jól, de ugyan erre az erõsítõre kötve egy nomális mélyekkel rendelkezõ gitárládát teljesen jól megszólalt.<br /><br />Végülis a hangszerboltokban TOTÁL SEMMITSEM tudnak magáról az effektrõl, nemhogy a hangzás finom beállításairól (csökkenthetõ-e a pengetõzaj, ilyesmi), de még a képességeirõl sem (stereo-e a harmonizer, programozható-e a manual mode, stb...). Emiatt érdemes egy kölcsön effekttel próbálkozni vásárlás elõtt, vagy bejárni egy hangszerboltba saját gitárral, miután kívülrõl megtanultuk a kézikönyvet. Nem csak a GT8-ról, hanem a többi hasonló kategóriás új effektrõl sincs az eladóknak halvány fogalmuk sem, ha kérdezünk ugyan nem hagynak válasz nélkül, de ha utánanézünk kiderül hogy blöfföltek és nem jött össze nekik...<br /><br />A GT8 rackes párja a GT Pro ami képességeit és hangzását tekintve totál ugyan az mint a padlóeffekt, 175e Ft, ami még önmagában meg is érné, de további 75e Ft hozzá a pedál, ami már sok. A felhasználói vélemények szerint a sokat tudó és olcsó Behringer FC1010-es midi pedál funkciónálisan jó hozzá, de a váltásoknál késik, egy ilyen tudású effektet pedig kár elrontani egy összetákolt gagyival. Tehát én magam is a padlóeffekt mellett döntöttem, de a hangszerboltban gyakran a GT Pro-t tesztelgettem, és utólag is mondhatom hogy tényleg egyforma a két berendezés minden szempontból.<br /><br />Az is igaz, hogy az effektrõl maga a Roland sem ad normális és részletes tájékoztatást. Eleve meg van kavarva a mértékegység rendszer a beállításoknál, sokszor nem tudni hogy túrósrétesben vagy mákostésztában mérik-e a 0-100-ig, 0-200-ig de kettesével léptethetõ, 0-120-ig, 0-50-ig, illetve ±12, ±50 stb... között szbályozható értékeket. Ugyancsak a felhasználói közösség találgatja, hogy a meg nem nevezett erõsítõmodellek melyik valós modell-t szimulálják, illetve hogy a hangszínállító és presence potmétereknek hol van a középfrekije, az passzív vagy aktív. Errõl itt van egy táblázat, de hogy ez igaz vagy nem igaz az sosem fog kiderülni.<br /> <br /><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold;">A használhatóság </span></span><br /><br />Ez a multi elképesztõen túl van bonyolítva. Aki úgy áll a gitározáshoz hogy dugjuk be és hagy szóljon az felejtse el az egészet és olvasgasson útleírásokat, mint ahogy szinte minden multival hónapokig kell kínlódni egy pillanatnyilag tökéletesnek tûnõ hangzás kikeveréséhez, ezzel az összetettsége miatt még nehezebb dolgunk van (ezt az oldalt több mint 3 hónap után írom, és nagyjából 4 db használható programom van, az effektsorrend és az EQ beállítások pedig még mindig teljesen labilisak). Igen drágák hozzá a Boss kiegészítõk, egy plusz expression pedál 20-30e Ft, két kapcsoló (FSB6) pedig nagyjából 12e Ft. Hordtáska csak elvileg van hozzá itthon, bár sok helyen felajánlják hogy csináltatnak, meg állítólag "tegnap még éppen volt" is csak "éppen elfogyott". Emiatt érdemes külföldrõl a Boss felhasználók fórumából rendelni egyet, én is azt tettem, 2 héten belül itt van szállítással 12.000 Ft-ból, és sokkal jobb mint amit itt lehet kapni 8-10e Ft-ért. Ráadásul beállít az ember valamit hogy hogy jó legyen, és ugyan az egy másik ládában, másik erõsítõben, vagy felvételkor teljesen más lesz.<br /> <br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >A felület</span> <br /><br />A beállítás módját tekintve nem egyszerû a helyzet. Amatõr programozók által írt PC-s szoftver van hozzá (azért jó mert szoftverben könnyû átlátni hogy mi hogyan van beállítva) sok hibával és hiányossággal, gyári program csak a GT Pro-hoz van, de ez a szoftver nem mûködik a GT8-al, pedig elvileg belül ugyan az mind a kettõ (bár van aki szerint másképp szólnak, én nem vettem észre különbséget a kettõ között). Az effekt felületén túl sok a gomb, minden szana-szét van rajta szórva, és nehezen átlátható, nehezen megtanulható, mivel egy-egy gombhoz iszonyatos mennyiségû paraméter rendelhetõ, logikátlan is. A Digitech beállító mátrixa sokkal egyszerûbb és átláthatóbb. Ezzel együtt a GT8 Editor nevû szoftver egész jó, amit pedig ez a szoftver nem tud (elég sokminden), azt meg kell tanulni a dobozon beállítgatni.<br /> <br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >Az erõsítõmodellek beállítása</span> <br /><br />Ha megvan (az egyébként ingyenes szoftver) és a midi kábel, elkezdhetjük a hangzásokat kialakítani. Érdemes mindent kikapcsolni, és mintha semmisem lenne, nulláról kezdeni a setupot. Mint mondtam, a GT8 igen összetett, ezért jóelõre érdemes eldönteni ki milyen fajta hangzást akar. Mivel nekem stereo PA rendszerem van, a dual stereo mód mellett döntöttem, és azóta is ilyen programokat készítek. Másrészt ha nem, a GT8 helyett lehet venni olcsóbb nem dual effektet is, ez a mód a GT8 erõssége. Van még lehetõség a dualban kialakított két erõsítõmodell összekeverésére dual mono módban (ilyet rengeteg más effekt is tud), valamint használhatjuk az egyik vagy a másik erõsítõt egymagában is (single mono mode). Az utóbbi üzemmód jó arra, hogy a dual stereo mód egy-egy erõsítõjét jó hangzásúra beállítsuk, vagy lehet két teljesen különbözõ erõsítõ között programváltás nélkül kapcsolgatni.<br /> <span style="font-weight: bold;font-size:130%;" ><br />Effektsorrend, zajzár </span><br /><br />Számomra az elsõ komoly - és máig megoldhatatlan - problémát a helyes effektsorrend beállítása jelentette. Az én meglátásom szerint ennek két kritikus pontja van: az egyik a zajzár helyzete, a másik az erõsítõk (végfokok, elõfokok - lásd késõbb) helyzete a láncban a többi effekthez képest. Nem vagyok biztos benne hogy követendõ az én példám, de alapvetõen sokat kísérletezgettem az effektsorrenddel, majd mivel nem jutottam alapvetõen semmire, visszaálltam egy nagyjból "standardnak" tekinthetõ helyzetre és azon már nem is módosítgatok. Mivel a zajzár jól jön a compressor, az erõsítõk és a stompboxok után, (fõleg a compressor és a stompbox zajos) a zajzárat ezek után, az összes többi finom de nagyjából zajtalannak tekinthetõ modulációs effekt elé tettem. Így a kompresszor, EQ, stompboxok stb... zaját ki tudom szûrni, viszont a reverb és delay "nem fogy el" a zajzár miatt (ami ha rossz helyre kerül - túl elõre a láncban vagy a zajzár elé - rendesen eltûnik a hangképbõl a sok finomság). Amíg erre rájöttem már el is telt egy hónap mert ezek nem ennyire egyértelmûek, hiszen hatásukat nemcsak a zajzár helyzete és mértéke rontja vagy javítja, hanem az effektláncon belüli pozíciójuk is. Általánosságban azt lehet mondani, hogy minél közelebb van egy effekt az effektlánc végéhez, annál konkrétabb a hatása, valamint a elõfokszimuláció után kötött mono effekt (bele lehet futni bõven az FX1/FX2/Chorus effekteknél is!) tönkrevágja és monósítja a dual stereo hangzást . Igazából az lenne a jó, ha nem lehetne az effektsorrendet variálni, mert - mivel a modellezés elõfok/végfok jellege nem egyértelmû - inkább elrontani lehet vele egy beállítást mint megjavítani, igazán súlyos hatása pedig csak akkor van, ha az erõsítõk elé vagy után rakosgatjuk ezeket. A zajzár roppant cseles. Igen nagy beállításnál sem szaggatja szét a lecsengõ hangot darabokra - tehát olyan mintha minden rendben lenne -, viszont totál eltûnteti a hang alá berakott összes finomságot (reverb-et, delay-t, chorus-t, ilyesmit) ezzel nagyon konkrét és zavaró szüneteket téve minden egyes pengetés közé. Tehát kísérletezgetni kell a zajzár és az erõsítõk effketláncon belüli helyzetével sokat, hogy 20-30% körüli értéket (de inkábbb 15-16%, vagy kevesebb) lehessen beállítani rajta, és ne egye meg a modulációs effektek finomságait csak szûrje ki azok illetve inkább a többi effekt és a gitár saját zaját. Jó szórakozást, sok szabadidõt, és több heti türelmet hozzá amíg összeáll az "ideális" effektsorrend . Ez nálam most ilyen, de szinte állandóan kísérletezgetek vele:<br /><br />1. EQ<br />2. Wah<br />3. Overdrive/Distortion<br />4. Loop in/out<br />5. FX1<br />6. FX2<br />7. Chorus<br />8. Compressor<br />9. Preamps<br />10. Zajzár<br />11. Delay<br />12. Reverb<br />13. Hangerõ<br />14. Kimenet<br /><br />Sajnos az effektsorrend igen nagymértkében befolyásolja a Dual LR üzemmód térhatását, de nemcsak a térhatását, hanem a Dual LR és a Dual Mono módok váltásánál jelentkezõ hangerõkülönbséget is (lásd késõbb) ami egy roppant kellemtlen, nehezen kompenzálható jelenség. Emiatt az effektsorrend kihatásssal van a késõbbi mûveletekre is amit esetleg a patch-al végzünk a CRTL pedál segítségével, ez tovább nehezíti az effektsorrend megtervezését. Én a magam részérõl ezt a beállítást nem tekintem véglegesnek , de már elég jó mert kézbentartható a sustain, a hangerõ, a feedback, és kicsik a pengetõ és húrzajok, kellemes rajta játszani nagy gainnel, sok effekttel is.<br /><br /><object width="425" height="344"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/_0WXxMLHDpI&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/_0WXxMLHDpI&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object><br /> <br /><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold;">A végfokmodellek, elõfokmodellek hangja </span></span><br /><br />A korábbi effektjeimmel mindig az volt a probléma, hogy önmagukban sem voltak elég konkrétak, illetve mosták az eredeti hangot is, valamint zavaróan késtek ha több effektet használt az ember egy programban. A GNX2-ben ezen úgy segítettem, hogy az effektezett nagytorzítású csatornához tiszta hangú erõsítõcsatornát kevertem addig amíg a tiszta hangzású pengetések hangja konkréttá nem tette az egyébként szétmosott torzított hangot. A GT8-ban ilyesmire nincs szükség. Mind az erõsítõk, mind az effektek túlságosan is ütnek, nagyon konkrétak, elmosásnak nyoma sincs, ami egy kicsit más játékérzetet eredményez. Sokkal jobban kell vigyázni a húrzajokra, pengetõzajokra, gerjedésekre mert minden mindenen áthallatszik, nem lehet semmit a háttérbe rejtve eltüntetni. Emiatt igazából akkor jó a GT8-al játszani ha van az ember mögött egy kíséret backing track, vagy élõ zenekar formájában. Ezekben az esetekben a gitár hangja simán áthallatszik mindenen, néha még vissza is kéne fogni, ha egyedül gitáros az ember, a dual stereo mód eleve két gitárost csinál belõle, de végülis az a cél hogy jól szóljon nem az hogy belesimuljon a gitár egy kivehetetlen masszába. Szólóknál külön feladattá válik a maradék öt húr tompítása ezért a 6 vagy több újjal rendelkezõ háromkezû mutánsok komoly elõnybe kerülnek . Érezni, hogy a GT8-ban jelentõs hangerõ és gain tartalékok vannak, és ez jó érzés játék közben, vadállat metálzenét is 1/4-1/2-ed middle gain beállítással, és visszafogott (50% alatti) volume beállításokkal, nagyon finom hangszínkiemelésekkel és vágásokkal simán lehet játszani. Jó, mert pont ellentétes a játékérzet az ekkora torzítással már kínlódó csöves cuccokhoz képest.<br /> <br /><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold;">Elõfok vagy végfokmodell? </span></span><br /><br />A GT8-nál számomra nem egyértelmû hogy mi az ami a komplett erõsítõ fejet, és mi az ami csak az erõsítõfej elõfokát modellezi, esetleg minden erõsítõ csak végfok vagy elõfok. Elvileg csak elõfokmodellek vannak benne, mégis van "direct out" kimenet (amit a hangszóróról közvetlenül szoktak leszedni, értelemszerûen a végfokról). Ez azért nem mindegy mert jelentõsen befolyásolhatná az effektlánc sorrendjét (effekteket elõfok után, végfok elé kéne rakosgatni), és a zajzár pozícióját, bár ennek az átrendezése sokszor nem okoz túl nagy változást a hangzásban, illetve ha minden effektet az elõfok végfok elé teszünk, akkor is igen jól szól az effekt, sõt elérakva konrétabb mint utána. További bizonytalanságot okoz, hogy a "direct out" kimenet hangját, - ami elvileg a hangláda elõttrõl van leszedve - befolyásolja a hangfalszimuláció. Így végülis van egy gyártói szándéknyilatkozat: a "direct out" kimeneten nincs hangfalszimuláció, illetve hogy minden erõsítõnek csak az elõfokát modellezték, de ez a szándék a mûködés során nem ennyire egyértelmû. Az valóban igaz, hogy ha a "direct out" maximum, és a "mic level" minimum a hanfalszimulációnál, az erõsítõ remekül megszólal egy rendes gitárládában, de döglött szemét lesz tõle a felvétel, nem beszélve egy PA énekcuccról. Ha viszont a direct out 0, és a "mic level" maximum, akkor jó lesz a felvétel, gitárhangfalban viszont talán kicsit tompább a hang mint kéne, amit esetleg a lánc elejére kötött EQ-val lehet kompenzálni valamennyire. Az is érdekes, hogy az effekten ugyan globálisan ki lehet kapcsolni a hangfalszimulációt feltekert "mic level" beállítás mellett is, de csak úgy, ha választunk egy elõre definiált erõsítõ típust, ami azt eredményezi, hogy a hanfalszimuláció kikapcsolásakor is egy halom hangzás közül választhatunk anélkül hogy magát a patch-et módosítanánk. Hozzáteszem nekem nem tetszik egyik sem, ezért mindenhez a Line out/Phones kimenetet használom, elvileg ezen az egyen él a hangfal és mikrofonszimuláció, a többin valami más hangzásmódosító dolog van, hogy micsoda azt nem lehet tudni. Végülis mint ahogy minden rendszeren minden másképp szól, valószínûleg minden erõsítõre és hangládára, valamint felvételre másképp kéne setupolni ugyan azt a hangzást. Végülis hely van neki csak legyen az embernek ideje is .<br /><br /><object width="425" height="344"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/baWw1JjFxt0&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/baWw1JjFxt0&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object><br /> <br /><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold;">Patch készítés </span></span><br /><br />A beállításokat tehát én magam egy totál üres patch-el kezdtem. Gyári patcheket megnézegettem elõtte egy kis tapasztalatszerzés céljából, de egyik sem tetszett 100%-ban, másrészt egy ilyen effekt azért van, hogy a saját egyedi hangzását kísérletezze ki az ember nem azért hogy bedugjuk és úgy szóljon ahogy más kitalálta. A gyári beállításoknál nagyon nem tetszett a totál káoszos logikátlan effektsorrend, és az óriási, 50-60%-os zajzár beállítás, aminek hatása az egyébként bekapcsolt modulációs effektek teljes eltûnését eredményezte.<br /><br />Az elsõ lépés tehát (az effektsorrendtõl függetlenül) a végfok beállítása. Ha a végfok jól szól, nyert ügyünk van. Önmagában ez nem túl nehéz feladat. Azt lehet mondani, hogy a GT8-ban minden végfok nem csak tökéletes, hanem teljes megoldást is kínál. Nem csak maga a végfok van benne, hanem egyazon végfok két esetleg három vagy négy csatornája is! Ez nagy dolog, végülis a programváltó gombokra rá lehet tenni egyetlen végfok tiszta, kíséret, és szóló csatornáját ha valaki ezt szeretné (én mondjuk ha ezt szeretném megvenném magát az erõsítõt). Minden végfokhoz van parametrikus hangszín, és Presence potméter, ami túlmutat sokszor az eredeti végfok képességein.<br /><br />Azok az erõsítõszimulációk amelyek a többi effektben gyengék, pl a Mesa, itt óriásit szól. Több külföldi magazin A/B tesztjében lehet olvasni, hogy a Boss a GT8 már nem csak hasonlóképpen szólal meg mint az eredeti, hanem ugyan úgy. Ez engem alapvetõen nem izgatott nagyon, mert ha valami jól szól az akkor is jó ha nem hasonlít semmilyen eredetire, de amikor összehasonlítottuk a hangját egy eredeti fullcsöves Mesa Boogie Formula Pro elõfok hangjával, tényleg totál ugyan azt ki lehetett belõle keverni (hozzáteszem el lehetett tünteni a gitárok (Yamaha Pacifica Strato SD TB4 hangszedõvel, és Gibson LP Classic) hangja közötti különbséget is, ami a két gitár cseréjénél újra jól kivehetõ különbséget okozott).<br /><br />Csináltunk még egy A/B tesztet, a Line6 POD XT-vel. Itt nem kevergettük egyformára a két effektet, mert a GT8 minden beállításban jobban szólt (pedig akkor még nem voltak kiforrva a programjaim és még javában tekergettem õket).<br /><br />A GT8-ban (mint már utaltam rá) iszonyatos hangerõ és gain tartalékok vannak. Jellemzõ, hogy a Solo mode +6dB-t képes emelni a hangerõn (én a szólókhoz +3...4dB-t emelek). Az összes erõsítõ gainja 3 féle módban, low-, middle-, és hi-gain módba kapcsolható, és middle módban még bõven a fele alatt elérhetünk egy jó metálos kísérethangzást. A Mesa elõfokkal való összehasonlítás során amikor a Mesa gainja már jól a végére volt tekerve, a GT8-ban a middle-gain még jóval a fele alatt volt (és egyformán szólt a kettõ).<br /> <br /><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold;">Hangláda és mikrofon szimuláció</span></span> <br /><br />Miután sikeresen beállítottuk a végfok (fej) elõfok hangzását, (amiben szerintem túl nagy a választék fõleg ha beleszámoljuk egyazon erõsítõ különbözõ csatornáit is, valamint a háromféle gain szintet, a hangszíneket és a presence potikat...) be kell állítani a hangláda szimulációját. Nekem a GNX2-bõl nagyon hiányzott ez a funkció! Itt elképesztõen remekül sikerült ez is. Választhatunk két dinamikus és két kondenzátor mikrofon közül, ezek a hangszóró közepétõl mért távolságát is beállíthatjuk (10 lépésben), valamint a az erõsítõ/elõfok kimenetének nyers hangfalszimuláció nélküli hangját (tehát elvileg nem a láda közvetlen hangját) tetszõleges arányban összekeverhetjük a mikrofonozott láda hangjával. Ezen kívül egyedire szabott hangládát is barkácsolhatunk (ezt pl. a GT8 Editor nem tudja) amibe tetszõleges számú (1...8-ig) és átmérõjû hangszórót tehetünk, majd eldönthetjük hogy a láda nyitott vagy zárt legyen. Kívánok újabb 1 hónap szabadidõt és barátnõtlenséget ennek a beállításához .<br /> <br /><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold;">További effektek, torzítópedálok </span></span><br /><br />Miután két hónapot öregedtünk a végfokok/ládák állítgatásával, a gitár még ettõl önmagában nem szól jól. További kísérletezgetés szükséges a többi effekt/stompbox beálításaihoz. Mivel sokat számít a gitár, hangszedõ, PA vagy más végfok, hangláda stb... milyensége, a továbbiakban csak apró tanácsokat adok, amelyeket úgy kell kezelni, hogy az én rendszeremben ezek adtak jó megoldást. További beállítsok nélkül nálam vékonyan, "zsizsisen" szólt a gitár, ami alapvetõen csak összehasonlításban volt nagyon feltûnõ.<br /><br />Elõször is a Mesa fej szimulációit kivéve nálam minden egyes erõsítõ fejhez kellett stompboxot tenni. Ezzel is elmegy egy két hét, hogy melyikhez milyet érdemes, mekkora overdive-al, de én leragadtam végül a legegyszerûbb Booster-nél. Kicsi a zaja, és életet lehel az amúgy (relatíve) döglött fejszimulációkba. A mesa fej annyira jól szól önmagában is, hogy fölösleges bármilyen további torzító/booster/OD bekötése.<br /><br />Mindamellett nem a Mesa fej hangja a kedvencem (bár Metallicához, Grave Diggerhez nem szabad mást használni), hanem a Peavey 5150, és a Soldano. Ezek a fejek igen remekül szólnak, így a magam részérõl a dual stereo mode is ezen két fej keverékébõl alakult ki. Szolíd húrzajok, visszafogott pengetõzajok, életteli, dinamikus, mindenen áttörõ remek szõrös hangzás. Itt kell megemlítenem, hogy minden más erõsítõje is remekül szól, egyedül a Marshall hangzásban csalódtam, azzal nem sikerült dûlõre jutnom, de ez semmitsem jelent, lehet hogy más gitárral/hangszedõvel/ládával pont az szól a legjobban. Azonkívül nem kell sok hangzás. Kell egy a mûfajhoz illõ tiszta hangzás (lásd késõbb hosszabban), kétféle nagytorzítású és egyféle chrunchos kíséret, valamint egy szóló hangzás. Mindezek egyetlen bankba beprogramozhatóak mert a szóló hangzáshoz nem kell programot váltani. Ha ezek megvannak, az igény szerinti effektezéshez további bankokba lehet õket rendezgetni, és akkor lesz harmonizeres, whammy-s, oktáveres, funky-s, phaseres, akármilyenes bankunk a remekül kialakított alap-csomagunkhoz.<br /><br />Visszatérve az effekt beállításaira, nagytorzítású kíséretnek Peavey/Soldano párost használom, Boosterrel megnyomva, finom kompresszorral, és egy kis reverb, de csak azért mert mint említettem, a GT8-ban minden túlságosan konkrét, és szerettem volna egy kicsit elmosni a hangzást. Más effektekben a hangzás recés, fûrészes, a GT8-ban inkább tüskés, szõrös, elfér rajta egy kis finomítás.<br /> <br /><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold;">A szóló hangzás programozása</span></span> <br /><br />A szóló hangzás kiakaítása a GT8-ban azért remek, mert tulajdonképpen nem kell programot váltani hozzá. Aki a sima hangerõkiemelléssel megelégszik, az úgy is beállíthatja a pedált, hogy akkor váltson szóló módra ha az éppen aktuális program pedáljára lép. Ez alapvetõen jó megoldás, ha nem akar az ember az effektezésen semmitsem változtatni. Bluest én biztosan így játszanék, de azt nem játszok .<br /><br />Ezért nálam a solo mode mindig a CTRL pedálra kerül. Erre pedálra 8 + 1 tetszõleges paramétert lehet programozni és elvileg még 2db ilyen pedált hozzá lehet kötni az effekthez. Ki lehet használni csak akarni kell .<br /><br />1. Bekapcsolom a Solo mode-t, ami +3...4dB hangerõt jelent a kísérethez képest (a jelszintek mérésérõl késõbb).<br /><br />2. Kikapcsolom a reverb-et,<br /><br />3. bekapcsolom helyette a delay-t.<br /><br />4. Az FX1-en bekapcsolok egy feedbackert, mert igen szépen gerjed tõle a gitár, és odafigyelve a szólókban a kitartott hangok addig szólnak ameddig akarom, sikeres beállításnál durva gerjedés nélkül is (lásd lejebb a Stratovarius Paradise szólója).<br /><br />5. Valamint bekapcsolok az FX2-n egy Sub EQ-t. A stompboxot (Bosster-t) és a kompresszort bekapcsolva hagyom. A szólók nem tetszenek dual stereo módban, ezért<br /><br />6. szólóra váltásnál dual mono módra kapcsolok. Emiatt igen jelentõsen megnõ a hangerõ,<br /><br />7. ezért még a kapcsolás pillanatában jelentõsen csökkenteni kell a program kimenetén a jelszintet (nálam mintegy 60%-al!). A 8-bõl maradt egy beállítási lehetõség szabadon ha még kéne valamire .<br /> <br /><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold;">A tiszta hangzás</span></span> <br /><br />A tiszta hangzásról külön kell írnom. A GNX2 idején gyakorlatilag nem volt szép fényes tiszta hangzásom. Ez alapvetõen amiatt volt, hogy rockos Seymour Duncan humbucker van a gitáromban, valamint a GNX2-ben nincs hangládához mikrofonszimuláció amivel nagyon finom hangszíneket lehetne beállítgatni, valamint mivel a tiszta hangzáshoz több effekt kell(ene) mint a nyers torzítotthoz, ezen effektek hozzáadása után a GNX2 már érezhetõen és nagyon zavaróan késett, és egyre jobban szétmosta a hangot. A GT8 tiszta hangzása igen remek! Fender, Vox, és a Roland JC120-as erõsítõjének hangja több mint elegendõ. Valamint van tiszta hangú csatorna a Mesa, H&K, és Marshall erõsítõkön is. Igen remek az akusztikus gitárszimulátora, a lényeg tehát hogy finoman kezelve az dolgot, szinte tökéletes tiszta hangzást lehet kikeverni rockos hangszedõvel ellátott gitárhoz is, fõleg metál lírához jó (legalábbis az én beállításom szerint). Itt jegyzem meg, hogy a gyári beállítások között sok használható tiszta hangzást lehet találni.<br /><br />Dual stereo módban, az egyik erõsítõm Fender Twin reverb, a másik JC120, valamint kompresszor, EQ, reverb, chorus, gitárszimulátor (üreges testûre állítva) és tone modify (egyfajta harmonikuskiemelõ hangszínállító) effektekkel nekem tetszõ tiszta hangszínt sikerült kikevernem.<br /> <br /><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold;">Összességében... </span></span><br /><br />Összességen a GT8 olyan effekt, ami az A/B tesztek során szerintem simán felveszi a versenyt az eredeti analóg berendezésekkel (mint ahogy sok külföldi magazinban ezt le is írják), sõt a lehetõségeit tekintve messze túlmutat ezeken. Igen remek játékérzet (a bemeneti jelszint rendes beállítása után), mindenen átszóló, részletes, konkrét hangzás jellemzi mindenféle üzemmódban. Nem késnek az effektjei, sem pedig a programváltó kapcsolói. Azt lehet mondani, a hangját tekintve, sem az erõsítõkben, sem az effektekben nincs szükség ezeknél jobbra mert minek. Aki ezzel nem tud megszólalni annak vagy nem volt elég ideje rendesen beállítani (több hónapi kísérletezgetés!), vagy nem érti az egészet, vagy nem tud gitározni, vagy ha mégis, akkor Õ egy Vintage figura, és vegyen csöves fejet eredeti ládával meg egy szál vezetéket .<br /> <span style="font-size:130%;"><br /><span style="font-weight: bold;">A beépített expression pedál </span></span><br /><br />A beépített expression pedál is igen remekül sikerült. A GNX2-höz képest a ki és bekapcsolása sokkal biztosabb, sokkal konkrétabb, nem kell állandóan kalibrálni. Nem csak magára a pedálra lehet bármelyik bekapcsolt effekt bármelyik paraméterét (pontosabban összesen 8 + 1 paramétert) programozni, hanem magának a pedálnak a kapcsolója is tetszõlegesen programozható ami tudtommal páratlan a mai multieffekt választékban. Veszélyes például elhangoló (detune, pitch shifter, harmonizer) vagy floyd rose-t szimuláló (whammy) effektet a pedálra programozni, mert ha véletlenül elmozdul, elhangolja a gitárt. Erre jó megoldás, hogy magának az elhangolódás veszélyét rejtõ effektnek a ki/be kapcsolását programozzuk az expression pedál kapcsolójára, és amikor kell bekapcsoljuk és azonnal szabályozzuk is, amikor végeztünk kikapcsoljuk magával a pedállal és így nem jelent tovább veszélyt a hangzásra. A pedál lehet kikapcsolt állapotban egyszerû hangerõpedál (beállítható minimum és maximum értékekkel!) vagy állhat funkció nélkül, bekapcsolt állapotban pedig tetszõleges dolgot mûvelhet, lehet természetesen Wah pedál is, aminek alaphelyzetei nem csaik igen hibátlanok, hanem még ez is egyedire szabható, úgy mint a fentebb leírt kabinetszimulációk. Ha netán foglalt lenne valami miatt a beépített CTRL pedál (pl. manual mode vagy hangoló van ráprogramozva), az expresion pedál kapcsolójával lehet például solo mode-t is ki/be kapcsolni a szükséges további maximum 8 effekttel együtt, és a pedálon magán ekkor még lehet Wah, vagy a visszhang idõzítése vagy intenzitása. Mind a CTRL kapcsoló tetszõleges (ki/be) állapota, mint az expression pedál kapcsolójának tetszõleges (ki/be) állapota, sõt magának az expression pedálnak tetszõleges helyzete is lehet bármelyik programnál alaphelyzet (ellentétben például a Korg pedálokkal). További sok szabadidõt kívánok a CTRL és az expression pedálok állítgatásához, a programokon belüli paraméterek kapcsolók által és a pedál által történõ egyedire szabásához .<br /> <br /><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold;">Negatívumok, kamu szolgáltatások</span></span> <br /><br />Szólok a GT8 pár negatívjáról is. Elõször is ami legjobban felidegesített az a beépített "kivezérlésmérõ". Ekkora kamut még effektbe nem építettek be az biztos. Nem stereo, tehát nem lehet a két csatornát egyformára belõni vele. Nem csúcsértéket mutat hanem RMS-t, ezért nem lehet vele megakadályozni a digitális túlvezérlést. Valamint nem mutat szám szerinti értéket sem, óriási kockák ugrálnak nagyjából 10 részre osztva a rövidke sávot, így végülis a világon semmire sem jó. Márpedig az egyik legfontosabb dolog, hogy a programok váltásánál nagyjából egyforma (de legalábbis kontrollált, elõre beálított) hangerõvel (hangerõkülönbséggel) szólaljon meg a gitár. Egy tiszta hangú bevezetõ résznek hasonló hangerejûnek kell lennie mint az utána következõ keményebb kíséretnek. Mindezt még azzal tetézték, hogy kivezérlésmérõ módban sem programot váltani, sem pedig beállítani nem lehet az effektet, ezzel ezt a funkciót totál "hazavágták". Mivel az effekt ilyenirányú funkciója totál használhatatlan, a computerhez kapcsolva kell kimeneti jelszintet mérni. Figyelni kell a Peak értéket hogy ne ugorjon 0dB felé, de az egyformára állításnal ezzel egyidõben az RMS (átlag) értéket kell figyelembe venni. Jó szórakozást hozzá, én a Samplitude program óriási és részletes, gyorsan reagáló kivezérlésmérõjét használom erre a célra.<br /><br />Nincsennek "billentyûkombinációi", így pl. a tunerhez vagy a pici gombot kell megnyomni a dobozon, vagy a CTRL kapcsolóra kell programozni, de akkor ugrott az összes többi beállítási lehetõség. Rá lehet még programozni a tunert és a solo mode-t az éppen aktuális program kapcsolójára, de ha váltásnál véletlenül 2X nyomja meg az ember a kapcsolót, akkor tuner módba (vagy solo módba) vált azonnal és elhalkul (vagy felhangosodik) a gitár. Ugyan ez igaz a manual módra is. Ez, amikor az éppen aktuális programkapcsolóra funkció van programozva, akár csak sima bypass is, a Digitechben is okozott pár kellemetlenséget véletlen megnyomáskor így ezt alapvetõen nem használom.<br /><br />Nagyon kényelmetlen, hogy a dual stereo módból a dual mono módba váltás iszonyatos hangerõnövekedést okoz, mint ahogy hangerõnövekedést okoz a két erõsítõcsatorna késleltetési idejének csökkentése is. Ezek kompenzálására sajnos a patch level gombot lehet használni, amivel kapcsolatban sok fórumon olvasni hogy a 100-as érték az ideális. Végülis nálam solo módban a patch level 40-es értéken van (kíséret módban van 100-on), nem látom semmi hátrányát csak azt hogy külön be kell programozni a CTRL kapcsolóra (és szoftveres kivezérlésmérõvel ellenõrizni a beállítás helyességét ami patchenkétn különbözõ lehet!). Emiatt ért egy további kellemetlenség, mégpedig az, hogy a Patch Level paramétert a program azonosítja a Foot Volume paraméterrel az effektláncban, ezért a digitális kimenetet mindenképpen a Foot Volume után kell tenni (én természetesen elé szerettem volna), különben a solo módra kapcsolásnál nem érvényesül a programban beállított mintegy 60%-os hangerõvisszafogás.<br /><br />A globális beállításainál van egy tempó beállítási lehetõség is, ami a modulációs effekteknél kiválasztható. Ez jó. De jó lenne bele akkor egy a tempóhoz igazodó primitív dobgép vagy metronóm is gyakorláshoz.<br /><br />A mértékegységek össze-vissza vannak benne. Szinte sehol sincs rendes dB beosztás, néha 0...100, néha 0...120, 0...50, illetve ±50-es skálákkal találkozunk amitõl igen amatõr feelingem van.<br /> <br /><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold;">Végül egy rövid lista összefoglalásként: </span></span><br /><span style="font-style: italic;">Ami jó benne:</span><br /><br />* Igen jó a hangja, szép részletes, szõrös, tüskés, nem reszelõs (fûrészes) mint a GNX2-nek, túlságosan is analóg .<br />* Igen remek tiszta hangzást lehet keverni vele rockos humbucker hangszedõhöz is, köszönhetõen az igen gyors effekteknek, és a remek gitárszimulátorjának.<br />* A dual stereo mode zseniális. Egy gitár szól úgy mintha kettõ lenne . Két erõsítõ, jobba-balra panorámzva, késleltetési idõvel. Ugyan az a két (egyforma) beállítás is panorámázható a késleltetési idõnek köszönhetõen, és az is dual jellegû lesz.<br />* Igen remek a stereo harmonizer és az IPS effekt. Tercelni (oktávolni, kvintelni....) lehet stereoban, az eredeti jel jobb, az eltolt jel baloldalon szól.<br />* Sok modern erõsítõmodell, mint pl Soldano, Mesa, Peavey 5150, HK Triamp. Tiszta hangásra JC120. A fele is elég lenne<br />* Igen remek kabinet szimulációk, mikrofonválasztással és állítható távolsággal, keverhetõ direct/mic aránnyal, és a kabinet egyedire szabásával (kabinet mérete, nyitott vagy zárt, hangszórók átmérõje, száma a ládában). A GNX-bõl ez nagyon hiányzott, nevetséges hogy az RP sorozatban meg mindez benne van (kivéve új RP-k, mint RP50, RP80...)<br />* Igen jó a pedálok beosztása, programozhatósága.<br />* Az expression pedálokra és kapcsolókra 8 féle paramétert lehet programozni. Az igen sok.<br />* A Solo mód zseniális. + 6dB hangerõtartalék, és még bármi amit akar az ember rá. Ezzel programváltás nélkül lehet minden kísérethangzásból szólóhangzást csinálni.<br />* Programozható a pedál kapcsolója is, így tulajdonképpen ha akarom a lenyomás után bármit szabályozhatok vele, whammy, harmonizer, bármi ami pl. a pedál véletlen elmozdulására elhangolhatja a gitárt.<br />* Lehet hozzá tenni nem csak még 1 pedált, hanem még 2 db kapcsolót is.<br />* Igen hibátlan a Mesa szimulációja is, mint ahogy az összes többi is hibátlan, hangos, dinamikus, tiszta, és nagyon konkrét..<br />* Gyors, nincs késés sem a programváltásnál, sem az effektek nem késnek.<br />* Nem mossák szét az effektek a hangot, igen konkrét mindegyik, az alapeffektek, mint reverb, visszhang, chorus, különösen rendben van.<br />* Bemeneti szint állítható.<br />* Globális EQ és zajzár beállítás.<br />* Igen nagy gaineket tud minden beállításban ha kell, 3 fokozatban (low, normal, higain).<br />* Igen jó zajzár, eleve kis zaj.<br />* Az effektlánc tetszõleges sorrendbe állítható.<br />* Jó közösségi oldal van hozzá.<br />* A közösségi oldalon elfogadható áron (12e Ft-ért) lehet rendelni király hordtáskát hozzá (én rendeltem is). Nevetséges hogy itthon nincs, vagy ha van csak pampognak a hangszerboltban hogy majd lesz, de hogy mikor azt nem mondják meg. Azt hiszik ez jópofa, de én meg úgy döntöttem, hogy akkor megrendelem onnan ahonnan meg is érkezik az mégjópofább.<br /><br /><span style="font-style: italic;">Ami nem jó vagy lehetne jobb:</span><br /><br />* Igen bonyolult, összetett, nagyon nehéz jól beállítani. Rengeteg a hibalehetõség.<br />* Nincs hozzá igazán tökéletes hivatalos szoftver. (nem hivatalos van több is, de azok nem tudnak mindent, és nagyon amatõr feeling lengi körül õket)<br />* Nincsennek rajta "billenyûkombinációk" mint pl 2 pedál lenyomása tuner, manual mode, ilyesmi.<br />* Használhatatlan a beépített kivezérlésmérõje, ez egy igazi kamuszolgáltatás. Egyrészt RMS-t mér csak, azzal pedig simán belefuthatunk egy kis digitális túlvezérlésbe, mivel nem látjuk a peak értéket. Másrészt nem stereo, így a dual mode-ban nem tudjuk a két csatornát egyformára állítani vele. De egyáltalán semmire sem jó, mert számmal nem jelez ki semmit, a nagy ugráló kockák meg tényleg röhelyesek...<br />* Igen sok rajta a gomb és a tekerõ, óvatosan kell taposni.<br />* Rohadt drága hozzá a 2 kapcsolós pedál (12e Ft).<br />* Érzékeny a pengetõzajokra, bizonyos esetekben a pengetés pillanatában gerjedékeny. Érdekes, mert a húrzajokra kevésbé érzékeny mint a Digitech volt.<br />* Változik a hangerõ az erõsítõk dual/single üzemmódjaiban (mármint a két üzemmód átkapcsolásánál), valamint a két erõsítõ közötti késleltetési idõ változtatásának hatására is, nagyon nehéz belõni pontosan a hangerõarányokat, fõleg ha a fenti paramétereket is állítjuk a váltáskor, pl szólóra kapcsolásnál.<br />* Van-e "Boss hangása?" Amenyiben a hirhedt Boss-hangzás az a kikeverhetetlen erõs torokhang ami a GT6-ban minden patch-ban bennevan, akkor nincs. Viszont még így is van egy jellegzetessége a hangzásának, de ez nem túl jelentõs, de van. Nem zavaró, nem rossz, és tulajdonképpen kikeverhetõ belõle.<br />* A hazai hangszerboltokban az eladóktól kár bármit is kérdezni, halvány fogalmuk sincs arról hogy mit tud vagy hogyan mûködik.<br /><br />Jó tekergetést, és ne felejtkezzetek el a gitározásról sem.<br /><br /><object width="425" height="344"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/Kjq7ZIKwPag&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/Kjq7ZIKwPag&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object>Cosmic Antagonisthttp://www.blogger.com/profile/07295666691042673509noreply@blogger.com6