Metró alkalmazások készítésének biztonsági kérdései

A Windows 8 desktop kiadásával foglalkozó korábbi cikkekben már említettem, hogy nem jó ötlet az, hogy HTML5/CSS/Javascript nyelveken lehet "alkalmazást" írni a metró felületre. ennek az újításnak rengeteg hátrányát látom, amelyek a megjelenés után igen rövid idővel már láthatóak:

• Az alkalmazások a felhasználó gépére forráskódban települnek. Ezek módosításához még visszafejtésre sincs szükség.
• Az alkalmazások írásához mostantól nincs szükség alkalmazásfejlesztőkre/programozókra jellemező szakértelemre, így tulajdonképp a programozói tapasztalat nélkül is írhatnak Metró felületen futó alkalmazásokat, és írnak is.
• Mivel az új felület alkalmazásait nem szakemberek fejlesztik, így a programokból a fejlesztői szemlélet is hiányzik. A metró appok instabilak, használhatatlanok, teszteletlenek, és jól láthatóan csak marketing célokat szolgálnak, munkára alkalmatlanok.

Az operációs rendszer lényege az alkalmazásválaszték

Tételezzük fel, hogy a Metró felület egy "új" operációs rendszer, ami nem kompatibilis a korábbiakkal. Ez abból a szempontból igaz is, hogy desktop alkalmazás nem fut metró felületen, illetve minimum érdekesek azok a hírek, miszerint a következő Windowsban már nem csak Start menü nem lesz, hanem desktop felület sem. Ha most fel kéne sorolni, hány olyan operációs rendszer süllyedt el az informatika történetében amelyeknek egyetlen "bűne" az volt hogy nem volt rá használható, munkára alkalmas szoftver, akkor itt egy igen nagy listát lehetne kerekíteni. Egy rendszerről el lehet mondani, hogy annyit ér amennyire munkára lehet használni, ez pedig nem magától a rendszertől, hanem a rá írt alkalmazásoktól függ. Ilyen alkalmazás a metró felületen ma nincs, vagy nagyon el van dugva.

Alkalmazások a metró felületen

Jó kérdés, hogy az új felületen miért nem jelennek meg használható szoftverek. Először is nehezen keverhető a mobil és a desktop platform. Egy tablettől vagy mobiltelefontól nem várja az ember hogy munkára alkalmas legyen, egy desktop géptől igen. Ha ez a keveredés a cél, nem a mobil eszközökön lesznek használható programok, hanem a desktop gépeken nem lesz értelme az új felületnek, ha mobil programok kerülnek rá. Itt meg kell említeni, hogy a Windows 8 mobiltelefonos képességei még nem érték el a valamikori Windows Mobile 6 alkalmazásainak képességét olyan alapvető dolgokban, mint a naptár és az üzenetkezelés.

A másik fontos kérdés, hogy vajon elvárható-e, hogy rendes programokat írni képes fejlesztők, akik minimum C++, C, vagy C# nyelveken képesek programozni, látják-e értelmét annak, hogy abba a "zajba" fejlesszenek, amiben használhatatlan, HTML "nyelven" megírt "alkalmazások" tömkelege jelenik meg marketing céllal. Az is eldöntendő kérdés, elvárható-e a felhasználótól, hogy az átláthatatlan mennyiségű használhatatlan applikációból kimazsolázza azt a párat, ami valamennyire használható.

A Metró felület ezer sebből vérzik. Érthetetlen, hogy amit már mobil platformokon is követelnek a felhasználók, vagyis hogy tetszőleges útvonalra lehessen telepíteni a letöltött appokat, egy desktop rendszeren lehetetlen. Egy desktop rendszeren ésszerű, hogy a rendszer maga egy kisebb partíción, meghajtón, netán a sebesség miatt SSD-n van, és az összes telepített alkalmazás egy nagyobb kapacitású de olcsóbb meghajtón foglal helyet, mint ahogy a mobil eszközökön is betelhet a belső memória, és az alkalmazást memória kártyára szeretné telepíteni a felhasználó.

Ez a korlátozást a munkát komolyan gondoló felhasználókat első körben elbizonytalanítja. A programozókat az tarthatja vissza, hogy a rengeteg HTML/XML/XMTML/JS kódot tartalmazó alkalmazások (teljes képernyőn futó weboldalak?) egy lényeges része forráskódban kerül a felhasználó gépére. Lehet a Metró felületre "rendes" programot is írni, de még ilyennel nem találkoztam, mind tele van forráskódban is elérhető részekkel, vagy teljes egészében az. Ez nyilvánvaló könnyen lehetővé teszi a programok aktiválását. Ráadásul mivel egy trial verzió full verzióvá alakítása csak szöveges forráskód kérdése, egyetlen program minden metró alkalmazás feltörését lehetővé teszi. Ezt a problémát először a Nokia egyik mérnöke publikálta.

Itt álljunk meg egy szóra, és gondolkozzunk el, eddig legalább minden programhoz le kellett tölteni egy külön, 99%-ban vírusos sorszámgenerátort (ami legalább visszatartó erő volt), mostmár nem kell, egyetlen szoftver megtöri az összeset. Ez nyilvánvalóan vissza fogja tartani a komoly alkalmazásfejlesztőket a Metró platformtól, hiszen így nincs értelme.

Jó ötlet-e a "flat design" alkalmazása

Design/felület kérdéseiben már többféle korszakot megérhettünk, most a "flat design" korszakát éljük, aminek az a lényege, hogy a felület "lapos", hiányoznak belőle a 3D elemek. Ennek a mostani korszaknak csak egy előnye van, hogy aki unja a hagyományos felületet, az most egy egyszerűbbnek látszó, MÁSIK felületen dolgozhat, nevezhetjük akár "letisztultnak" is, ha azt tekintjük annak, amin látszatra sem dolgoztak, és valójában is csak összecsapták. Csakhogy minden divathullám lefut egyszer, a "flat design" korszaka is remélhetőleg el fog múlni hamarosan, mert:

• Nem világos, mit lehet, és mit nem lehet megnyomni a lapos felületen, mert semminek nincs "nyomógomb" jellege, lévén a megnyomható gombok is "laposak".
• A felület szégyenteljesen egyszerű, az üzenete az, hogy "nem dolgoztam vele, mert jó lesz neked így is".
• A programok csak látszatra egyformák (mind lapos), valójában a felhasználói felület, és az azokon alkalmazható akciók káoszba fulladnak. Mit lehet megnyomni, egyet vagy kettőt kattintani, elmozdítani, jobb egérgombbal megjeleníteni, a "flat desgn" miatt nem világos.
• Eltűntek a helyzetérzékeny menük, a jobb egérgomb hatására felugró választék pozíciója, tartalma, értelme, teljes káoszba fullad.
• A "Flat design" korszaka, - igaz marketing üzenet nélkül - egyszer már lefutott és elavult, most újra elővették. Egy elavult, kezdetleges kor érzésvilágát hozza vissza, ami a fejlődésre vágyó felhasználók/fejlesztők felé nem túl jó üzenet.
• A Flat Design negatív üzenete az, hogy az "új" rendszerben csak ilyen felületen jelenhet meg minden, ha akarod, ha nem. Bizonyos sokat tudó programok ezen a felületen nem férnek el, a design erőltetése behatárolja a funkcióválasztékot, egyszerűbb továbbra is desktop felületre fejleszteni, ami lehetetlenné teszi hogy a Metró felületen fontos, sokat tudó alkalmazások jelenjenek meg.
• Az új felületen nincsenek megszokott "szabályok", amelyek alapvetően kellenek:
  - Nem világos és káoszba fullad, mikor lehet valamit jobb, mikor bal egérgombbal kijelölni, mert ez programonként változik
  - Nem lehet a SHIFT billentyűvel egy blokkot kijelölni, és az egyesével kijelöléshez sem kell a megszokott CTRL billentyű
  - A Flat Design oltárán feláldozva használhatatlan és átláthatatlanul béna felületen jelenik meg gépünk fájlrendszere, nem csak könyvtárstruktúra nincs az eltévedések gyors korrigálása végett, hanem 1-1 könyvtár (folder) egy egyszerű négyszög, ami inkább igénytelenség mint "design"
• A Metró felületen a fájlrendszerben nincs elegendő sorrendbe rendezési és szűrési lehetőség

Nem azt mondom, hogy mindenről a "Flat design" tehet mert  bizonyos korlátokat meg lehetne kerülni ha akarnák, de nem akarják, így ez a két dolog, hogy a "Flat desgn" felületen minden korlátolt, rendezetlen, átgondolatlan és a szó rossz értelmében egyszerű (primitív) végül összefonódik.

Megkerülhető az alkalmazásbolt is

Az MS váltig állította, hogy a Metró alkalmazásbolt nem kerülhető meg. Ez sem igaz sajnos. Már megvan a módszer, amivel helyi gépről is telepíthetőek az alkalmazások, amelyek letöltéséhez sem kell túl komoly szaktudás. A helyi gépről telepítés a Powershell segítségével válik lehetővé, így ez a módszer várhatóan megjelenik majd kevésbé gyakorlott felhasználók számára is valamiféle barátságosabb felületen, azzal együtt, hogy a letöltött alkalmazások (esetleg az eredeti forráskód átírásával, hiszen ennek visszafejtésére - reverse enginering - sincs szükség) megjelennek letölthető formában. Ez a platform így reménytelenné válik mind mobil, mind pedig desktop gépeken, a fejlesztőket semmi nem fogja arra inspirálni, hogy erre a felületre alkalmazásokat írjanak, így a felület maga halálra van ítélve. A mobil eszközök futó Metró alkalmazásokra az vár, mint az Androidra: letölthető, a boltot megkerülő alkalmazások, és vírusok elterjedése.

Termék-e a marketing?

A kérdés azért merül fel, mert a Metró felületű alkalmazások nagy része egyszerű marketingcélokat szolgál. Vagy el van hanyagolva az alkalmazás használhatósága és reklámok megjelenítése az egyetlen cél, vagy az ingyenesként meghirdetett szoftver csak részben ingyenes, és már alapvető funkciókért is pénzt kér. Ilyen pl. egy pár kattintás után használhatatlan képszerkesztő, vagy egy project management program, ami az ismétlődő projectek beállítását csak pénzért teszi lehetővé, holott ingyenesként tölthető le. Jó lenne jelölni ilyen esetekben, hogy a letöltött alkalmazás demo, shareware, vagy adware, nem pedig freeware. A fenti módszerek elvehetik a felhasználók kedvét az alkalmazások kipróbálásától, és ha teljesen visszatérnek a desktop felületre, nem várható el hogy másodszor is bizalmat szavaznak a Metró alkalmazásoknak, hiszen nincs ma olyan Metró alkalmazás, aminél nincs egy még jobb Desktop alkalmazás. Ez igaz a fizetős és ingyenes programokra egyaránt.

A rendszer marketingjét elég nehéz besorolni bárhová is. Míg a weboldalkészítéshez is elegendő "tudással" születő alkalmazások szinte teljes egészében használhatatlanok, és egyfajta "reklámcélból készült ez is" érzése van  tőle az embernek, nem lehet hová tenni az gyártó 1 millió Ft díjazású filmpályázatát sem, amelyre olyan filmek érkeztek, amely inkább rontja a rendszer hírnevét mint javítja. Ez pl. egy közönségdíjas "alkotás" (zene kategóriában):




A többi film itt található.

A marketing nem lehet maga a "termék" egy informatikai rendszerben. A reklámot a nézőre rá kell erőltetni, meg kell szakítani a filmet, el kell takarni vele az internetes cikket, mert marketingüzeneteket/reklámokat a felhasználók nem néznek önként, az nem "szabadidős program" hogy most "nézek egy kis reklámot mert ráérek". Ebből a szempontból a Metró felület üzenete, hozzáállása teljesen reménytelen, a műszaki tartalom teljes hiányát próbálják alsó kategóriás  marketingüzenetekkel pótolni szoftverekbe épített reklámok és pl. a nevetséges színvonalú filmpályázat formájában. Most hogy a rendszer nagyjából kész, a felhasználók döntenek, kell-e nekik vagy nem. A rendszer jelen pillanatban annyira reménytelennek tűnik, hogy nem világos, van-e értelme arra várni, hogy ez megváltozzon. Nem véletlenül kezdtem azzal, hogy nem egy operációs rendszer süllyedt el amiatt, mert nem készült rá normális program. Az Office nem elég, sőt a Metró felület a kiforrt Desktop felülettel van versenyben.

Bár lehet azt mondani, hogy ez a felület csak a komoly eladási adatokat produkáló mobil eszközökre készült, amelyek ma jobban???? fogynak mint a munkára használt desktop gépek, de nem lenne szabad leírni a munkába állított asztali gépeket sem (amiatt hogy pillanatnyilag sok új mobil eszközt adnak el, az asztali gépeket pedig kevésbé frissítik) hiszen ezekből eleve sok van a felhasználóknál, és ha az új felület nem ennyire marketingközpontú lenne, alkalmas lenne munkára, vagy a marketingjéről nem a legalsó kategória jutna a felhasználók eszébe, még menthető is lenne a Windows 8. Miután kijavították és megszüntették a fent említett biztonsági hibákat, visszanyerték a fejlesztők és a felhasználók bizalmát.

BlackBerry 8700 smartphone

Kevés dolog áll tõlem távolabb mint flancos telefont vásárolni jó sok pénzért. Beérem a leggagyibb Sagem-el, legyen benne telefon, naptár, ébresztõ, és óra. Keveset hívok, ritkán küldök SMS-t, nem én vagyok a mobilcégek álma, internetezni meg a mini kijelzõn eszembe sem jutna. Most mégis lett egy Blackberry telefonom, ami Amerika-Kanada területén felér egy csúcskategóriás Nokiával. Az okostelefon lényegében egy computer ami elsõsorban telefon. Van operációs rendszere, lehet rá alkalmazásokat telepíteni és azokat futtatni. Hogy mit tud az részben függ a hardverháttértõl, de mégjobban a szoftveres ellátottságától. A BlackBerry nem a nagymamák telefonja, lényegében vállalati megoldás, családi vagy magáncélokra van jobb. A népszerûsége mégis a felhasználóbarátság irányába feljeszti a típust. Sajnos a 8700-as még nem ilyen.


8700v, made in Canada, y2k

A telefont ingyen kaptam. Ez fontos, mert egyébként sosem született volna meg ez a cikk. A 8700-as sorozatot 2000-ben készítették, made in Canada, ami azért jó érzés, mert végre valami ami nem kínai. Ahhoz képest hogy 2000-ben gyártották igen feljett a szolgáltatásválasztéka, szerintem errefelé akkoriban még nem volt hasonló fejlettségû készülék, bár totál nem érdekel a mobilpiac. A típusszám mögötti "V" a szolgáltatóra utal, a 8700v az logikusan Vodafone, de ez jelen esetben nem számít mert kártyafüggetlen. A kártyafüggetlenség nagy elõny, és ezt megõrzi az operációs rendszer frissítése után is. Rendszert érdemes frissíteni, mert az új rendszerben sokkal több a szolgáltatásválaszték a vele járó szoftverek miatt, és több külsõs programot is futtat mint a régi. Ezen a készüléken 4.1-es rendszer volt eredetileg, amit maximum 4.2-re lehet upgradelni.

A smartphone azaz okostelefon egy mini computer. Az operációs rendszere is BlackBerry névre hallgat mint maga a készülék. A rendszer igen könnyen kezelhetõ, gyors, a betöltõdés után gyakorlatilag mindenre azonnal reagál késedelem nélkül. Megkockáztatom ebbõl a szempontból jobb mint egy hasonló Windows CE készülék. Magára a telefonra elvileg fel lehet tenni Windows és Linux rendszert is, de ezt csak olvastam, fogalmam sincs technikailag hogyan lehetséges.

A telefonhoz kapunk egy PC-s szoftvert a BlackBerry Desktop-ot, amit a telefon USB-s csatlakoztatása után használhatunk, mind a PC, mind a szofver egybõl felismeri. A telefont és tartalmát csak ezen a programon keresztül érhetjük el. A telefon programja ingyenesen letölthetõ a gyártó oldaláról ha netán nem lenne meg. Nagyon jó kis program, karbantartja az alkalmazásokat, tartalmat, és frissíti az operációs rendszert. A szóban forgó készüléket én üresen kaptam, nem volt hozzá semmi, se kábel, semmi. Az összes problémát megoldotta egy hagyományos USB mini kábel (MP4 lejátszók és telefonok is ezt használják nagyrészt) és a legolcsóbb USB töltõ.

A rendszer lehetõségei

Maradjunk annyiban, hogy nekem kinézetre a 4.1-es renszer jobban tetszett, de a funkcióválaszték miatt felraktam a 4.2-est, illetve az egyik program nem futott a régi rendszeren. Kicsit nevetséges számoma hogy a készülékre tölthetõ háttérképek (témák) pénzért vannak, igaz a legolcsóbb 2 USD csak, de akkoris. szerintem aki pénzért tölt a mobiljára képet vagy csengõhangot az egy degenerált zombi. A lényeg hogy a 4.1-es rendszeren nem futott a BBNotepad, ami egy szövegszerkesztõ, és ha másért nem a kipróbálás és a teszt miatt érdemes felrakni.

Az oprendszer frissítés ilyesztõen sokáig tart, szerintem legalább 20-30 pecig semmisem történik, de utána minden rendben van. A rendszer frissítése nem egyértelmû, van hozzá egy telepítõ, ami felrakja a PC-re a rendszert magát, de nem telepíti a telefonra. A BlackBerry Desktop telepíti, de nem automatikusan. Indítás elõtt le kell törölni a rendszert tartalmazó alkönyvtárból egy .xml file-t, és akkor már feljanálja a frissítést.

A készülék nagy elõnye hogy gyakorlatilag minden problémamemntesen mûködik vele, nem fagy, nem nyafog, nem lassul, amit lehet azt megcsinálja, amit nem azt nem is engedi (például 4.2-nél fejlettebb rendzszert sem enged felrakni a 8700-re). Jellemzõ az átgondolt mûködésére hogy a rendszer frissítésénél nem törölte a már telepített programokat, nem törölte a címlistát, és egyáltalán semmit. A frissítés után az a környezet és tartalom állt rendelkezésre ami elõtte. Lehet hogy frissítés elõtt elmentette, de akkor is ügyesen csinálta.

Van több jól szervezett weboldal is, amin üzembe helyezhetõ alkalmazásokat találhatunk. Programok, játékok, hátterek, midialejátszók, word, pdf, power point és excel nézegetõk, táblázatkezelõk, stb... Ezek közül párat csak a telefon segítségével tölthetünk le (OTA) a telefonhoz adott böngészõvel, másokat viszont hagyományos módon PC-vel, és azt a BlackBerry Desktop szoftverrel tudjuk feltölteni illetve üzembe helyezni vagy késõbb leszedni a telefonról. A BlackBerry Desktop észben tartja a telepített programokat, a verziószámukat, és figyelmeztet az új verziókra is.

Hátrány a vállalati szemlélet

Otthoni használatra nem jó választás a BlackBerry. A rendszerrel érkezõ szolgáltatások vállalati környezetet igényelnek. A levelezõ és a böngészõ a BlackBerry szervert igényli, és egy csomó mindenre elõ kell fizetni a mobilszolgáltatónál is ha használni akarjuk a telefon elõnyeit, fõleg az internetes alkalmazásokra gondolok. Ha mégis sikerül ilyen környezetbe kerülnünk a telefonnal, valós idõben megkapjuk a vállalati leveleket, rendes grafikus böngészõt használhatunk webes eléréshez, és 31 gombos QWERTY billentyûzeten válaszolhatunk illetve szerkeszthetünk. Gondolom az erõteljes vállalati szemlélet miatt népszerûbb itthon a Nokia ami a mezei usernek tényleg jobb megoldás.

Hogy ezekre az interentes szolgáltatásokra ez a telefon alkalmas-e a szükséges plusz szolgáltatások megvásárlása és üzembe helyezése után, azt kell mondjam hogy igen. A kijelzõje elég nagy ahhoz hogy a legtöbb szöveg alapú internetes tartalmat normálisan elérjük vele. A kijelzõje egyébként is jobb mint a legtöbbek által ismert LCD megoldások, fényes, automata fényerõszabályzóval, és szinte tetszõleges szögbõl nézve is kellemes.

Megoldás otthoni felhasználóknak

A mezei user mégis tud az alaphelyzetnél barátságosabb megoldást találni az erõteljes vállalati szemlélet kiegyensúlyozására. Ingyenes a BlackBerry telefonokra az Opera böngészõ, amit elvileg GPRS elõfizetéssel is lehet használni de ezt nem próbáltam ki, mert annyira azért nem vágzok útközben intertnetezni. Ugyancsak ingyen letölthetõ a LogicMail nevû levelezõ kliens, ami több POP3 SMTP és IMAP accountot is tud kezelni, így akár freemail, citromail vagy gmail postaládást is kezelhetünk vele ha kedvünk tartja, ha van egyszerre többet is.

További elõny hogy az operációs rendszernek szinte minden verziója többnyelvû, többek között magyar. A magyar ékezetes karaktereket a magánhangzó lenyomva tartása mellett a jobboldali tárcsa forgatásával lehet elõvarázsolni. A telefon billenytûzete a hagyományos telefonbillentyûhöz képest zseniális, igen könnyû vele hosszabb e-maileket vagy SMS-t küldeni. A ki- és bejövõ üzeneteket nem csak dátum szerint, hanem téma szerint is csoportosítja a telefon, így egy-egy beszélgetés mint egy fórumtopic jelenik meg a kijelzõn.

Otthoni felhasználóknak mindenképpen ajánlott a gyártó és egyéb független BlackBerry oldalak felkutatása, és az ott található alkalmazások használata, mert ezzel a készülék barátságossá, vállalat-föggetlenné tehetõ.

Multimédia

Sajnos ennek a készüléknek nem erõssége a multimédia, pedig a mezei user mi mást akarna a telefonnal, ha nem MP3-at hallgatni. Legnagyobb korlátja, hogy nem bõvítjetõ a memóriája, így mindennek 64MB-ban kell elférnie, illetve a rendszer és az alkalmazások mellett mindössze 15MB áll rendelkezésre az egyéb dolgokra. Ez gond, de az is gond, hogy a legnagyobb feltölthetõ file 2MB. Erre vagy a rendszer vigyáz, vagy a Blackberry desktop, és nem tudom ki lehet-e cselezni, de ha nem, az MP3 hallgatásnak és a filmnézésnek ezen a típuson lõttek, pedig van hozzá rendes médialejátszó. A késõbbi készülékekbe már micro SD kártyát is lehet tenni, és így alkalmasabbak MP3 hallgatásra és MP4 nézésre.

Magán a készüléken nincs is hagyományos feljhallgató kimenet, és a BlueTooth rendszere is régebbi verzió. Mivel e BlackBerry-t csúcsvezetõknek szánják, egy vacak bõrtok is 66 Euró hozzá, ami enyhén szólva is nevetséges, olcsóbb lesz varratni egyet hozzá. A BlueTooth az nem drága, de ehhez a készülékhez nem sztereó.

Multimédia tehát sajnos kilõve, maradnak a fotók, pedig a nagyméretû kijelzõ alkalmassá tenné filmnézésre, jobban mint a Sony MP4 lejátszómat. A fotókat a remek nagyméretû kijelzõ szépen megmutatja, sokféle szögbõl nézve is tökéletes. A kijelzõ háttérvilágítása érzékeny a környezeti fényre, automatán átkapcsol két fényerõ között, de a bekapcsoló gombbal letilthatjuk ezt a funkció ha zavaró lenne, és állandó marad a fényerõ. A kijelzõ felbontása a méretéhez képest elég kicsi, mindössze 320x240, de ez nem zavaró csak a képek nagyításánál, ahol azok rendre szétesnek. Összehasonlítva a Sony Mp4 lejátszómmal aminek a képernyõje fele méretben ugyen ekkora felbontású, látható a különbség a Sony javára. Bár a telefon nagyítja a képet, forgatni nem forgatja automatikusan csak menürendszerbõl.

A képeket illetve azok egy kijelölt részletét be lehet tenni a címlistába egy-egy név mellé, mint ahogy nevenként lehet más-más csengõhangot (midi vagy MP3) adni. A címlistában egy személyhez két oldalnyi adatot lehet rendelni, persze csak a telefonban tárolva, a kártyán ezek nem férnek el.

A képek nézegetésén kívül a telefonhoz még kapunk egy játékot, ami igen élvezetes. Több játék pénzért letölthetõ, de ilyet én nem tennék. A telefon elvileg lejátszik Flash és Java alkalmazásokat.

Maga az oprendszer már támogat fejlettebb telefonokat is. A 9000-es sorozat már tartalmaz GPS navigációt és WIFI hozzáférést például aminek még értelme van, a magam részérõl a telefonba épített gagyikamerákat hülyeségnek tartom. Ezek az el nem érhetõ szolgáltatások kicsit zavarón beépülnek a 8700-as készülékbe is, de használni nem tudjuk õket.

A készülék igazi managerszemlélettel sokmindnet automatizál. Ami ebbõl hasznos, beállítható hogy hánykor kapcsoljon ki- illetve be a készülék, így az éjszakai hívások és SMS-ek nem érkeznek meg hozzánk csak reggel. Jobboldalt van egy görgetõnk és a "vissza" gombunk, baloldalt és felül középen egy tetszõlegesen programozható kapcsolónk. A töltõje sima USB, erre a computer is alkalmas, de a legolcsóbb USB hálózati töltõ is megfelel. Egy micro USB kábel kell csak hozzá. Az aksija 0-ról egy órán belül feltöltõdik, és 5 órányi beszédet, és több mint 300 órányi pihenõ üzemmódot bír. Egy dolog hiányik nekem, hogy pihenõ módban nem mutatja az órát, a kijelzõt teljesen kikapcsolja. Ennek ellenére a pihenõ módból azonnal bekapcsol bármelyik gomb megnyomására és rögtön ott az idõ ha szükséges.

A késõbb megjelenõ BlackBerry verziók mind kaptak valamiféle fantázianevet, mint Bold és hasonlók. Ezek ma 130.000 Ft körül szerezhetõk be, de a 8700-as a t-csoprtnál 2006-ban még 99.000 ft. volt 1 év elõfizetéssel, ami ahhoz képest hogy a telefon 2000-es kiadás szerintem nevetségesen magas ár. Az új verziók megjelenésével a korábbi típusok árai nagyjából 1/5...1/10-ed részére mennek le, végülis jó hír hogy egy gagyi Sagem áráért manapság egy 8700-as BlackBerry-t is vehet az ember kis szerencsével. Van pár kommersz típus amirõl már lespórolták a 31 gombos QWERTY billentyûzetet, és van iPhone-ra hajazó érintõképernyõs típus is. Nyilván róbál a blackBerry is nagyobb tömegekhez eljutni, vagy Európában az itt népszerûbb típusokkal konkurálni.

Látatlanban azt mondom, a kanadai BlackBerry elõrébb jár mint a kommerszebb finn Nokia, fõleg az eredeti BlackBerry oprendszer gyorsasága, korrekt hibátlan fagyásmantes mûködése, bõvíthetõsége, Java kompatibilitása, és a 9000-es és a késõbbi típusok szolgáltatásválasztéka miatt. Aki minicomputerre, okostelefonra vágyik, ami sallangmentes, nincs benne kamera és MP3 illetve MP4 lejátszó, de kényelmes, bõvíthetõ, komoly angol nylevû rajongótábora van, annak ma a BlackBerry 8700-as tökéletes megoldás, fõleg hogy használtan már 15-20.000 ft. környékén és alatta is hozzá lehet jutni. Igaz kell mellé venni egy rendes MP4 lejátszót és esetleg egy GPS-t, de még így is jobban járunk mint egy paraszvakítós mindenttudó gagyikamerás legújabb okostelefonnal.