A következő címkéjű bejegyzések mutatása: photoshop. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: photoshop. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. augusztus 29., vasárnap

Adobe CS5 testközelben - nyomda és multimédia

Eltelt egy kis idő a program megjelenése óta, és ha nem is teljes körűen, de nem "hirtelen halál" jelleggel kialakult véleményemet szeretném most leírni, ugyanis változtak az első benyomások, mégpedig pozitív irányban. Ezzel együtt nem tudok egy-egy programról hosszan írni, ezért egy cikkben foglalom össze a máig kialakult véleményemet.

Mint említettem, pozitívan változott az első benyomás. A kezdeti csalódásnak több oka is volt, egyrészt a 3-as és 4-es verzió között fellelhető kevés újdonság, hibajavítás szerű módosítások, rengeteg kamu újítás. Emiatt azt gondoltam, hogy a 4-es 5-ös között is legfeljebb egy about box cserét tudnak majd felmutatni pár kamu újítással programonként. A másik problémám a Photoshopból kimaradt PatchMatch algoritmus volt, amit a Youtube-n a CS5 kulcsszóra még mindig az első helyen láthatunk. Nem világos azóta sem, miért kell ekkora csalódással szembesíteni a felhasználókat, miért kell az érdeklődőket ezzel kapcsolatban szakmai beszélgetésekre, félórás kutatásokra kényszeríteni, hogy kiderüljön az Adobe csinált kamu-kampányt vagy én vagyok a hülye és nem találom. Előbbi :))).

Telepítés

Kezdjük a telepítéssel. Kár azt gondolni, hogy van olyan szoftver, amiből csak jogtiszta verziók kerülnek fel a gépekre. Bár az Adobe egyre inkább nehezíti a fekete példányok telepítését és aktiválását, a jogtiszta példány sem települ minden esetben a gyári DVD-ről, legtöbbször a programot a winchesterre másolva lehet csak felrakni, ez pedig igen komoly gagyifeelingel indítja a becsületes felhasználót (letöltött verziónál megspórolható a másolás). Ez több óraig is eltart, mert a DVD-re ISO-ban program tömörítve is több mint 9GB, kibontva pedig 25GB. Jó lenne megszabadulni végre ettől a DVD másolásos dologtól főleg a jogtiszta példányoknál.

A telepítő ennek ellenére is folyamatosan javul, már nem kell registry-t buherálni ha le kell szedni és vissza kell tenni, nem kell az előző verziót eltávolítani, részenként lehet üzemen kívül helyezni és újrarakni bármit, és bármilyen hosszú útvonalra hajlandó települni a program, ami a korábbi verziókhoz képest mindenképpen előrelépés. Kisebb teljesítményű gépekre is felmegy a figyelmeztetés után. Ezzel együtt a telepítés még mindig több órás elfoglaltság. Egy új korlátozással is számolnunk kell, a filmes programok (Premiere, After Effects) csak 64 bites operációs rendszerre mennek fel. Ez egy kicsit necces hogy esetleg rendszerújratelepítés kell ezek miatt, jó lenne ha lenne 32 bites verzió is azoknak akik erre nem hajlandóak.

A telepítéskor ismét kéretlenül épül be a rendszerbe rengeteg fölöslegesen induló modul, automata updatek, gyorsítók, pre-loaderek, aktiválók, stb... Főleg PC rendszereken mára mindenki használ tűzfalat, kellemetlen hogy a telepítés első lépése az, hogy a telepítő az Internetre kapcsolódna, és ezt még utána rengetegszer megpróbálja. Egyébként is paranoid a világ, nem tesz jót az ilyesmi a fogyasztói bizalomnak.

Photoshop

A telepítés után (ami többször is simán lefutott szinte tetszőleges konfigurációkon tetszőleges variációkban) nézzük a programokat, amik stabilak, és azt lehet mondani, hogy első körben is hibátlanul működnek. Kétségtelen, hogy a csomag népszerűségi sorrendjében első az idén 20 éves Photoshop.

Ez a program a CS4-esel való összehasonlításban kicsit csalódás. Most már hosszabb távon használva is mindössze egy jelentős és jól használható újdonságot látok benne, és két másikat amiket érdemes megemlíteni, de nem igazán érdekesek, vagy nem igazán működnek jó. A jelentős ÉS jól működő újdonság a "Refine Edge" amit eldugtak, úgy tűnik ők sem bíztak benne, de ez nem csak jól sikerült, hanem végre nagyon is ideje volt egy univerzális szelekciót könnyítő megoldásnak a programban. Nincs is mit mondani róla, zűrös helyzetekben is jó, elfelejthetjük a szelekciót segítő plugineket, az Extract-al az élen, a channel-t is. Ezután már tényleg csak az automata alak- és tárgyfelismerés jöhet.

A két másik újdonság inkább játékszernek jó. A Puppet Warp az egyik, csodálkoznék ha sok dolgom lenne vele, de ez legalább jól működik, betölti a funkcióját, de azon kívül hogy megmutatjuk a kezdőknek semmire sem jó.

A másik a Content Aware Fill. Ez egy nehéz ügy, mert ezzel van telekürtölve az Internet, ezernyi példa van képként a fórumokban és a Youtube-n, a gyakorlatban mégsem használható. Egyrészt csak tárgyak eltüntetésére való. Ritka dolog az a MUNKA során, hogy egy rendes képből valamit konkrétan el kell tüntetni. Bohóckodni persze jó vele, kérdés ki a célcsoport. A másik, hogyha a tárgy körül, netán közvetlen környezetében más is van mint a tárgy helyére feltöltendő terület, akkor a végeredmény használhatatlan. Folyamatos árnyalatokkal, színátmenetekkel, nem tud mit kezdeni. Ebben semmi tartalomérzékenység nincs, egy sima automata Clone Stamp, ami elég gagyin működik. Paraméterezni sem lehet, bár a tárgy körüli szelekció alakja kiszámíthatatlanul befolyásolja a végeredményt, de ez nem paraméter. Lényegében semmire sem jó, amire meg mégis, azt simán meg lehet oldani még minimum 3 másik eszközzel is (Clone Stamp, Healing Brush eszközök, stb...).

Nem tudom kinek hiányzik egy ilyen programból a döcögős és simán behalásra hajlamos 3D, a filmeditálás lehetősége, nem is tudom ezeket az újdonságok sorába kell-e sorolni vagy csak görcsölés azoknak akik csak próbálkoznak tudatos grafikai tervezés helyett. Nem az igazi egyik sem, inkább hiányérzetet szül mint azt az érzést hogy nagyon a helyén van a dolog, a végeredmény is inkább vicces mint hasznos.

Mindezek mellett is szép számmal vannak a Photoshop-ban olyan apróságok, mik tovább könnyítik a munkát. Több layer egyidejű effektezése, szelekciók körvonalának utólagos módosítása, javulás a HDR és a Panoráma képek kezelésében és készítésében. Bár a Panoráma képek készítése egyértelműen javult, nekem sikerült belefutni egy olyanba amit a CS4 jobban összerakott mint a CS5. A HDR kétségtelenül jobb, de még mindig össze sem hasonlítható azzal amit az erre szakosodott programok tudnak, vagyis a HDR még mindig a használhatatlan kategória azoknak akiknek ez valóban szívügye. Javult (illetve bővült) az objektívhibák, képzaj kezelése (akár a hiányzó analóg zaj növelése is! :), de ez olyan, hogy legyen jó a nyersanyag, nem utólag javítgatjuk (vagy rontjuk). A zajcsökkentés végeredménye továbbra sem kielégítő profi munkákhoz.

Mindamellet nehéz egy 20 éve piacvezető programba olyan újdonságot tenni, amire az iparág is felkapja a fejét, nem csak a hobbysták vagy kezdők. Ez most hosszú idő után sikerült, igaz meggyőződésem hogy kizárólag a "Refine Edge" funkcióval. A többit lehet szeretni vagy utálni, de mindenképpen az inkább jópofa mint hasznos kategóriába tartoznak, ha nem lenne sem hiányozna senkinek. A Photoshop következő nagy dobása a PatchMatch algoritmus lehet, másra nem látok esélyt, és mivel ezt már meglengették előttünk joggal várjuk is. Pár dolog után szinte erősödött a hiányérzetem, az például rendben van hogy az Adjustment panelt kapott, de miért nem őrzi meg a beállításokat layerenként?

InDesign

A három nyomdai program közül talán az Indesign az, amelyiknek sem alternatívája, sem konkurenciája nincs a QuarkXPress öngyilkossága miatt. Sajnos rég került ebbe a programba igazi újítás, a CS2 óta csak ráncfelvarrást láthattunk. Nem úgy mint a mostani CS5-ös verzióba. Bár amióta a kiadványszerkesztő Word-táblázat kompatibilis, nehéz olyan dolgot mondani, amit minimális kerülőúton nem lehet megcsinálni, ennek ellenére a CS5-ös Indesign igazi és fontos újítások tömkelegét hozta a tördelőknek.

Ha a jól használható és fontos újításokat kellene felsorolni, nehezen tudnék igazi sorrendet felállítani. Nekem legjobban a címsorok több hasábon át történő folyatása tetszik, ami paragraph style-be foglalható, és a program simán áttördeli a szöveget úgy hogy az jó legyen. Eddig a hasábokon átmenő címek miatt nem csak szövegdobozt kellett húzni, hanem újra kellett gondolni a törzsszöveg folyatását is az új körülményeknek megfelelően. Ennek most vége, se szövegdoboz nem kell, se újrafolyatni nem kell a szöveget.

Talán második helyen említeném a több különböző oldalméretet. Borítóterveknek, kihajtható hirdetéseknek remek megoldás, lényegében mindent tud amire ilyen szituációban szüksége lehet a tervezőnek. Következő hasznos újítás, hogy nem csak a dobozok, hanem a dobozok közötti távolság is fixen tartható. Mindezt leírni bonyolultabb mint megvalósítani, kapunk rá egy külön eszközt, amivel a dobozok közötti üres részt tudjuk kezelni, zseniális. Ha már doboz, a dobozok sarkait egérrel tudjuk kerekíteni, ha kell bármelyiket eltérő mértékben vagy egyformán, sőt ha kell másféle formával. Időszerű volt mind az egérrel kerekítés, mind az hogy rajzolás nélkül lehessen másféleképpen alakítani a dobozok sarkait, ha kell számokkal pontosan, ha kell egérrel szemre.

Több aprósággal is találkozhatunk. Például ha képet akarunk a dobozban transzformálni, már nem kell a fehér nyílhoz nyúlni, elég a feketével a közepébe kattintani. A fotó metaadatait bekérhetjük egy szövegdobozba amit a fotóval csoportba foglalunk. Így megjelenhet mintegy automata képaláírásként a fotós neve, a helyszín, az exponálás technikai adatai, az elérési útvonal tetszőleges foldere, és még számtalan más hasznos adat. A Story Editorban gyakorlatilag megjelent a Word ismert korrektúra funkciója. Hasznos a panel formájában megjelenő Mini Bridge a nyersanyagok behozatalához, a Control Paletta apró újdonságai, az Object States panel. Úgy érzem sikerült tökéletessé tenni az Illustratorban megjelent, de kezdetben roppant idegesítő Smart Guides funkciót is, ami nem csak alapból jó, hanem paraméterezhető is. Preferences lett a képek importjánál a képek méretének, aránytartásának, dobozhoz való viszonyának alaphelyzete. Ezekkel rengeteg kattintást spórolhatunk újra, könnyebb, egyértelműbb lehet a munka, állítgatás, pozicionálás helyett a tervvel tudunk foglalkozni.

A sok hasznos és fontos újítás mellett igen nehéz lenne elmarasztalót írni a CS5-ös Indesign-ról. Ha kötekedni akarnék megemlíteném hogy a Paragraph Style Nested Style panelje fölöslegesen bővült egy Nested Line kerettel, hiszen ez beépíthető lett volna a meglévő Nested Style-ba is, igaz akkor üresen maradt volna a keret legalja :). Engem igazán zavar az automata oldalbeszúrás- és törlés, amit ugyan ki lehet kapcsolni, de telepítés után bekapcsolt állapotban van.

Úgy gondolom az Indesign abban, ahogy egy programnak ki kell szolgálnia egy iparágat, most előrébb jár a másik két programnál. Egyébként is voltak a programnak előnyei pl. az Illustratorhoz képest (színkezelés, effektezés területén) ami eddig is fura volt, de most még furább :). Tördelőknek az áttérés igencsak ajánlott.

Ilustrator

A 3 program közül talán az Illustrator az egyetlen aminek problémát okoz a CorelDraw elterjedtsége. Kétségtelen hogy a Corel többet tud, a külsősök és az otthoni felhasználók szeretik és használják, a DTP-s munkahelyek viszont utálják, mert nincs meg nekik, nem kapják meg az Adobe CSx csomagokban, és az Illustrator sem kompatibilis a Corel-es formátumokkal. Ezzel együtt érthető a kreatív szakma idegenkedése az egyetlen konkurenciától. Az Illustrator elsősorban kreatív, szinte Photoshop-ot megszégyenítő könnyedséggel és minőségben tudunk benne rajzolni, tervezni, és bármit megoldani pár lépésben ami rajzszerű vagy grafika.

A program fő újítása a perspektivikus rajzolást segítő segédvonal-háló, amit eddig is meg lehetett oldani egy kis plusz munkával, mivel bármi segédvonallá alakítható a programban utólag. Most viszont a perspektívát úgy alakítjuk az egérrel ahogy kedvünk tartja, és valóban megkönnyíti az ilyen jellegű rajzolást.

A többi bővülés már olyan lehetőségeket ad, amik vagy eddig is megvoltak, vagy eddig is elegendő volt belőlük. Bővültek az ecsetek, hogy még inkább a Photoshop-ban érezzük magunkat :). Ebből talán a legérdekesebb az az ecsetfajta, amelyik nem körvonalra illeszti az ecsetformát, hanem két körvonal közé zárja azt. Elkésett ráncfelvarrás az, hogy az effekteket végre nem 50dpi felbontással számolja a ki a program. Hasznos hibajavítás :), hogy a szaggatott vonalakat átszámolja a program úgy, hogy a rés (gap) ne a sarokpontokra essen. Ezzel együtt tetszőlegesen transzformálhatóak a vonalvégződések és maguk a vonalak is, úgy, hogy változik a vastagságuk vagy a méretük. Festhetünk háttérmintával, és van változó színű ecsetünk is (a változó vastagságú, és a kijelölt szimbólummal festő ecset mellett). Kaptunk egy Shape Builder nevű eszközt, ami a Live Paing "B" változata, pár alkalommal talán meggondolandó melyiket érdemes használni, ha már két eszköz van ugyan arra. A függőleges eszközsor 3 kis gombbal bővült, ami ugyancsak nem hoz semmi újdonságot, de hasznos beállításokat tesz lehetővé. Eldönthetjük hogy egy készülő objektumot egy meglévő alá, felé, vagy bele akarunk-e rajzolni. Az alá/felé az egyértelmű, a bele egy sima automata maszkolás.

Multimédia a CS5-ben

Elvileg külön cikket kéne szánnom a multimédiás fejlesztéseknek, de nem megy. Azon kívül hogy a filmvágás/hangszerkesztés 64 bitesre bővült, lecserélték a rendering engine-t, igazából nem történt lényeges bővülés a programok funkcióválasztékában. A Premiere újításai funkcionálisan megfoghatatlanok, gyorsabb, kisebb erőforrásigény, nagyobb kompatibilitás, együttműködés a konkurens programokkal, többek között a Final Cut-al is.

Az After Effects a 64 bites módon túl új effekteket, retusálóeszközöket, és auto-keyframe módokat kapott. Mi mást is várhatnánk ettől a programtól, amikor magát a vágást a Premiere-ben kell elvégezni?

Az Encore olyan szinten nem fejlődött vagy változott, hogy simán felment a 32 bites rendszerekre is. Reméljük semmit nem kapott vissza a CS3 verzióból, így reménykedhetünk benne hogy legalább alapszinten használható maradt.

A Soundbooth mindig is inkább vicces volt mint hasznos, kevés olyan dolog van amit a Premier hangsávján ne lehetne megcsinálni és Soundbooth kell hozzá, amit meg nem lehet ott megoldani, ahhoz a Soundbooth is kevés. De legyünk toleránsak, tegyük fel hogy kizárólag egy riportfilm hangsávját kell rendbe tenni amikor elmegy mögöttünk a villamos, és arra talán jó lenne ha a programban letisztázták volna a VST hostot. Ez a VST host a program gyengéje, az utóbbi verziók óta semmilyen előrelépés nem történt ez-ügyben, így vagy elegendőek a Premiere effektjei, vagy nagyon meg kell válogatni mit használunk a hangsávon.

A multimédiás csomag a nyomdai csomaggal ellentétben jelentős alternatívával illetve konkurens termékkel "küzdene", ha az Adobe ezt komoly fenyegetésnek venné. A Magix, a Final Cut és a Vegas/DVD Architect film ügyben, ha a Soundbooth-ot komolyan vesszük, akkor pedig felsorolni is nehéz mennyi programot vehetünk figyelembe a hangszerkesztés alternatívájaként. Mindamellett kétségtelen, ha valakinek egyszerű filmes, vagy webes multimédiás munkája van, az Adobe ilyen célú programjai nagyon is megfelelnek pont a webes/flashes integráció és egymással való kompatibilitás miatt. A programok gyakorlatilag mindennel kompatibilisek, a csomag egyetlen export modult használ a kimenet kezelésénél, az Adobe Media Encodert, ami remek megoldás mert kétségtelen hogy sok programot kell kezelni különböző nyersanyagokkal és kimenetekkel, de még mindig van hiányérzetem ezzel kapcsolatban, mert maga a modul nem tud eleget. Ha ezeket megoldják, akkor egy csapásra megoldották az összes programban, ami sokat könnyít a többféle kimenettel és nyersanyaggal dolgozóknak.

Az Adobe csomag multimédiás programcsomagja a profi felhasználók körében nem örvend teljes elfogadottságnak. Nagy teljesítményű gépen is gyakran lassú, instabil, elszállós és bizonytalan, a kimenet néha nem elég jó, és nem elég kompatibilis. Sok olyan bosszantó jelenség van, amit a konkurens programok nem produkálnak. Amellett kérdés, hogy az igen sok helyet és erőforrást igénylő, hangot szöveggé alakító modult használja-e egyáltalán valaki miután egyszer kipróbálta? Az tény, hogy ez a csomag minden multimédiás programcsomagok legbarátságosabb, legkönnyebben kezelhető felületével rendelkezik, de a használatuk során felmerülő hibákat a kiadás előtti teszteléssel kellene felderíteni nem pedig az about box mutációival.

Összefoglalva

Összességében a CS5 csomagban számomra óriási meglepetés az Indesign jelentős és hasznos bővülése, remek alkalom a váltásra azoknak akiket a CS4 nem győzött meg és maradtak a CS3 verziónál. A Photoshop azoknak hoz igazán hasznos újítást, akiknek gyakran van zűrös szelektálni valójuk. Az Illustrator elsősorban a perspektívában és a Wacom pados rajzolásban gondolkodóknak kedvezett. A multimédiás csomag inkább hátterében fejlődött mint használhatóságában és funkcionalitásában, hogy kizárták a 32 bites operációs rendszereket ez nem biztos hogy jó ötlet volt, főleg annak fényében nem, hogy vannak konkurens programok bőven amik mindkét rendszeren kompatibilisek.

2010. április 19., hétfő

Az Adobe CS5 újdonságai - nyomdai csomag

Elhamarkodtam az előző bejegyzésem. A CS5 csomag gyakorlatilag nem, vagy alig tartalmaz említésre méltó újítást a nyomdai előkészítésben dolgozóknak, ez főleg ahhoz képest érdekes, hogy az iparág azért nem fagyott be teljesen, a digitális fényképezés a mai napig alakul és fejlődik, a képfeldolgozás grafikakészítés és tördelés még elektronikus kimenet esetén is egyre komplexebb feladatok elé állíthatja a designereket. A csalódást tetézi, hogy a youtube-on elterjedt CS5 videók egyik legnépszerűbbike csak elméletileg létezik mint algoritmus (PatchMatch), a programban nyoma sincs hasonló funkcióknak még letölthető (megvehető) pluginként sem. Statisztikailag a CS5 csomag 1 új programot (Flash Catalyst), 4 új online szolgáltatást tartalmaz, a meglévő programok között pedig 250 újdonságot oszthatunk szét.

Általában a csomagról

A programcsomag egészét tekintve, fejlődés történt az arra alkalmas programok festő képességeiben. Új ecseteket kapott a Photoshop és az Illustrator. A Photoshop esetében bár elég sok ötletem volt a fejlődési irányt tekintve, a 3D funkciók bővültek újabb lehetőségekkel. A Photoshop CS5 három említésre méltó komoly újdonságot tartalmaz, abból kettőnek látom igazán hasznát. Az Indesign nyomdai tördelőknek szánt részében lehetővé válik a több különböző oldalméret alkalmazása, és az objektumok könnyedebb igazítása, távolságtartása, alakítása (sarkok lekerekítése) változott. Bár a többféle oldalméret "szabálytalannak" tűnhet első ránézésre, a behajtható vagy kihajtható oldalakat is tartalmazó kiadványoknál, esetleg a bellapoktól eltérő méretű borítók egy dokumentumba tervezésénél jól jöhet.

A nyomdai előkészítést szolgáló funkciók igen szerény bővülése mellett különösen nagy hangsúlyt kap a csomagban az elektronikus tartalom előállítása. Szinte minden nyomdai célú programban készíthetünk mozgó Flash alapú áttűnéseket, képeket, dolgozhatunk hang és film nyersanyaggal (mégha ezeket nem tudjuk minden esetben szerkeszteni). A csomag új programja, a Flash catalyst is az ilyenfajta kimenetek készítését szolgálja. Bár én azt vártam, hogy az Adobe valamiféle rendes választ ad az Apple Flash elleni támadásaira, ez a válasz kimerül abban, hogy a Flash alapú programoknak van iPhone/iPad kompatibilis kimenete és fejlettebb programnyelve. A Flash-el kapcsolatban a felhasználók nagy részét egész biztos a stabil, erőforrásokkal rendesen gazdálkodó Flash lejátszó érdekli leginkább az online nézhető filmek miatt, de ebben a csomagban a 10.0-ás lejátszó van, a rendbe tett verziót 10.01 verziószámmal ígérik.

Photoshop CS5



A Photoshop új verziójától nem csak azért várhattunk jelentősen többet mint amennyit végül kaptunk, mert a digitális fényképezés egy viszonylag még ma is fejlődő terület, hanem mert a Youtube-t elárasztották új funkciókat bemutató filmekkel. Ezen filmek között a messze legérdekesebb tartalom csak elméletileg létezik ha egyáltalán létezik. A program újdonságai közül a legnagyobb hírverést a Content-Aware Fill funkció kapta, amit a Spot Healing Brush eszköz egyik paramétereként, és a Fill menüpontban tettek elérhetővé. Ezzel az új lehetőséggel egy körülbelül kiszelektált terület eltüntetése válik lehetővé.





A próba során viszont több dolog miatt is csalódnunk kellett. A funkció gyakorlatilag még annyira sem paraméterezhető mint a CS4 verzió Content Aware Resize menüpontja, tehát teljesen automatikusan dolgozik. A szelekció körvonala a terület feltöltése után látható marad még akkor is, ha a szelekció széleit elmossuk előtte. A kijelölés automata feltöltése olyan, mint egy bénán használt Clonstamp esköz, a belső területek láthatóan ismétlődnek, az árnyalatok töredezettek, ha folyamatos kontrasztos vonalra lenne szükség a törésvonalon vagy a szelekción belül (nem beszélve esetleg egy folytatólagos görbéről) a vonal egész biztos megtörik a szelekció körvonalán és belső kitöltésében is. Kár tovább ragozni, a Content Aware Fill csak a demonstrációs képeken működik, a Youtube nem elég éles ahhoz hogy a problémákat valóban látni lehessen a filmeken, a gyakorlatban viszont nem ad megfelelő minőségű végeredményt egy rendes fényképen. Az, hogy a feltöltéskor honnan vegyen tartalmat, úgy tűnik véletlenszerűen dől el a szelekció alakjának és pozíciójának függvényében, a felhasználó oldalán ismeretlen szempontrendszer szerint.





A szelekcióval kapcsolatban, illetve a szelekciókkal kapcsolatos munka könnyítésére vizionált automata tárgyfelismerő funkciótól igen távol álló, de legalább jól használható újdonság a programban a tárgy széleinek finomítása egy nagyjábóli kijelölés után, ami most valóban jó minőségű végeredményt ad. A Refine Edge legjobban a korábbi verziókban található filter, az Extract funkcióját veheti át, annál jóval hatékonyabban. Szőrös, tüskés, hajas, lombkoronás kijelölések és maszkok készítését könnyítheti meg azoknak, akik ezeket eddig csak komoly nehézségek árán tudták megoldani.







A program jelentősnek mondható harmadik újdonsága a Puppet Warp funkció. Találkozhattunk már ezzel egy korábbi Flash kiadásban, amikor is a képen (Layeren) leteszünk referencia pontokat, és azok között úgy tudjuk hajlítgatni a figurát, mint az csontokkal kapcsolódna össze. Így egy fa törzsét kiegyenesíthetjük vagy épp meghajlíthatjuk, egy feltartott fejű zsiráf lehajolhat inni, vagy feltekerhetjük egy lelógó ormányú elefánt ormányát :).





Bár az Automate menüpontban eddig is kezelte a Photoshop a több részből álló nagy színmélységet és minden részletében helyesen exponált képeket eredményező HDR technikát, a profik ezt másik programmal oldották meg a végeredmény szemmel látható különbségei miatt. Ezen a CS5-ben javítottak, paraméterezhetővé tették, úgy mint a panoráma képek készítését is.

A fényképek beolvasását szolgáló Camera Raw program az idő folyamán egyre több alapvető képkezelési funkcióval bővült. Most zajcsökkentőt kapott, és ennek ellenkezőjét is, amivel a sima digitális képre ráteheti a fotós kedvenc filmjének szemcséit. A fentiek mellett élesítés, expozíciós hibák és a fényviszonyok korrigálhatóak a Camera Raw 6-os programban.

Bővült a fotóra alkalmazható festő stílusok listája, ha valakinek ez fontos volt eddig, nézzen szét az eszközök és az újdonságok között.

A digitális fényképezés hibáit korrigáló gyűjtemény automata lencsekorrekcióval bővült, illetve ez a már meglévő funkció módosult úgy, hogy lencsék profiljait lehet benne lementeni.

A 3D elemeket megjelenítő funkcióválaszték lényegében addig bővíthető, amíg a programban megjelenik egy komplett 3D szerkesztőfelület :). Nem tartunk még itt, de létre lehet hozni 3D testeket, sőt ilyeneket lehet képezni feliratokból, layerekből. Az így előállított 3D ábrák felülete, megvilágítása is finomabb lett.

Ha mindent fel szeretnék sorolni, most már csak egy-egy mondatban tudnám megemlíteni a programban fellelhető újításokat. A színátmenetek és a színesről konvertált fekete-fehér képek minőségében van némi változás. Eltüntethető a maximális kompatibilitásra figyelmeztető box mentéseknél :). A rejtett lyerek is mozgathatóak, és több layer átlátszósága egyszerre módosítható. Mentés (és rákérdezés) nélkül bezárhatjuk nyersanyagként szolgáló nyitva lévő képeinket. A nyomtatás beállításai a képpel együtt mentődnek, mindezeket az Action paletta is menti. A Layerek csoportja (Layer Groups) több szinten egymásba ágyazhatóvá válik.

A Photoshoppon, mint a többi nyomdai programon is, a multimédia és különböző elektronikus tartalmak előállítása felé látszik érzékelhető eltolódás. Bár a fotófeldolgozás és design területén az Adobe sokkal jobban megerőltethette volna magát még akkor is ha ez az elsődleges szempont, 2 jelentős, használható funkciót és javítást kaptunk a programmal. A leglátványosabb újítás, az Aware Fill a gyakorlatban nem, vagy csak igen korlátozottan, speciális esetekben használható, nem beszélve arról, hogy bár nem automatán, de jobban megoldható a tárgyak eltüntetése az Aware Fill helyett a régi Clonestamp eszközzel. Az apró újítások terén még mindig lehet hiányérzete a designernek, a layer melletti több maszk, és a maszk egy másik layerrer történő együtt mozgatása nekem régóta hiányzik.

Illustrator CS5



Az Illustrator bár még nem teljesen egyeduralkodó, de a CorelDraw haldoklása miatt idővel azzá válhat. Ennek ellenére mivel ez a program is a csomag része, nem tehetik meg hogy semmiféle módosítást nem végeznek el rajta. Így pár újdonság ebbe is bekerült, amelyek irányvonala nem tér el jelentősen a Photoshop fejlődésében felfedezhető irányvonalaktól.

Ilyen a 3D grafika fejlődése az Illstratorban, ami egy vektoros programhoz sokkal közelebb áll mint a pixeles környezetben dolgozó Photoshophoz. Az Illustrator 3D effektjei eddig nem voltak igazán szépek és pontosak, végződések, sarkok, felületek sok esetben kellemetlenül rondára sikerültek benne. Most a hagyományos 3D problémákat megkerülve könnyed perspektivikus szerkesztést ígér a program, amivel épületek, utcarészletek, perspektivikusan megjelenítendő tárgyak egy rács mentén könnyedén megrajzolhatóak.



A CS4 verzió Bloob Brush ecsete is továbbfejlődött, variálható vonalvastagságú lett, bár az eredeti ecset széleit is lehetett transzformálni (mivel belső kitöltést kapott nem keretvastagságot). Ugyancsak a keretekhez kapcsolódó, sokakat eddig zavaró jelenség oldható meg, mégpedig a szaggatott vonalak sarokpontokon tapasztalható esetleges szerencsétlenül kialakuló rése. A Stroke palettában most ez megakadályozható. A vonalvégződések esetén a nyílhegyek (és tulajdonképp a nem nyílhegyek is) méretezhetővé váltak, ha az automata méretük nem lenne megfelelő.

A vektoros rajzoló ecsetei talán nem véletlenül a pixeles programok ecseteit (azaz nagyjából a valóságot) próbálták szimulálni, így az ecsetek már szinte szokás szerint verzióról-verzióra változnak. Az ecsettel most már egy kész grafikát is húzhatunk a lapra, kitöltőmintával (illetve grafikából átalakított ecsetheggyel) is festhetünk sok paraméter meghatározásával, valamint Bristle Brush egy nyomásérzékeny padokra optimalizált rajzolóeszköz, ami igen sokoldalú, és a valóságot sikeresen szimuláló festőecset lehet a grafikusok kezében.

Az előző verzióban megjelenő artboard nem lett közönség-kedvenc, nehézkes, sok hibára lehetőséget adó, de mégsem több oldal szerkeszthetőségét felkínáló eszközről van szó. Most az artboard kapott egy önálló palettát, és pár olyan transzformációs lehetőséget, mint például forgatás vagy automata elrendezés a munkaterületen. Hogy ez mennyire pótolja majd a több oldal egy dokumentumban szerkeszthetőségének hiányát, az majd a használat során dől el.

Az Illustrator egyik jól sikerült eszköze volt a kifestőkönyveket utánzó Live Paint funkció. Ezt most egy meglehetősen hasonló eszközzel egészítették ki, Shape Builder néven, ami az egymásra helyezett objektumokon különböző területeken teszi lehetővé a terület egyesítését, kivonását, felszabdalását. Bár úgy tűnik, a Live Paint minderre korábban is lehetőséget adott, a Live Paint Bucket bár funkcionálisan kiválóan működött, nem sokan használták. Amennyiben az új Shape Builder beválik, még egy eszközünk lesz, amivel szabályozhatjuk az objektumok körvonalait és kitöltéseit egymáshoz való viszonyuk figyelembe vételével.



Az apró újítások itt is sok időt spórolhatnak meg olyan esetekben, amikor egy hosszabb munkafolyamat rövidíthető le pár kattintásra. Ilyen például az az új választási lehetőség, amivel eldönthetjük hogy egy objektumon belülre vagy kívülre akarunk rajzolni. A Draw Inside állapot gyakorlatilag egy automata Clipping mask-ot hoz létre a rajz körvonalában.

Ez a program sem kerüli el az elektronikus kimenetek készítését, de itt talán szerencsésebbek az összefüggések, mert hogy egy grafikát a Flash-ban használunk fel az kézenfekvőbb mint hogy a Photoshopban filmet retusálunk. Az együttműködés a többi nyomdai programmal egyértelmű, a képek multimédiás és webes felhasználása a Flash, Flash Catalyst, Premiere, After Effects programokban is akadálymentes, azzal együtt, hogy az Illustratorban rendelkezésre állnak a Flash előre gyártott webes nyomógombjai, a Flash/Flash Catalyst pedig szinte Illustrator szerűen kezeli az Illustratorban létrehozott objektumokat illetve a hozzájuk kapcsolódó layereket.

A korábbi Illustrator egyik igen kellemetlen hibája volt a vektoros ábrákra rakható raszteres effektek alacsony (konkrétan 50lpi) felbontása, így ezt az újdonságot inkább hibajavításnak tekinthetjük mint újdonságnak. Ez a probléma most megszűnt, az effekteket a program a kimenet felbontására konvertálja, így az elmosott szélek vagy vetett árnyékok nyomtatási céllal is felhasználhatóak 50lpi-nél nagyobb felbontásban is a Photoshop kihagyásával :).

Indesign



Bár az Indesign funkcionális fejlesztése már jó ideje nehézségekbe ütközik, a CS5-ös verzió mégis hozott pár olyan újdonságot, amivel meg tudják fogni a nyomdai célra tervezőket. Az egyik ilyen hogy a dokumentum papírmérete és pozíciója laponként állítható. Ez hasznos lehet visszahajtható belső oldalakra és esetleg a bellapoktól eltérő méretű borítótervek egy dokumentumba tervezésénél.



A szerkesztést segíti az új Gap eszköz. Bár a távolságbeállítás eddig is lehetséges volt az Align panel segítségével, most a távolság megtartása az objektumok transzformációja közben egérhúzással lehetséges, és sok esetben ez nagy könnyebbség a tervezési folyamatban.





Ugyancsak a tervezést segíti egy olyan (új) transzformáció, amely a keretek sarkainak "live" lekerekítését teszi lehetővé.

Az Indesignhoz korrektúra célokra eddig az Incopy programot ajánlották, ami ugyan funkcionálisan megfelelt erre a célra, mégsem szerették a szerkesztőségek. Most az Indesign-on belül úgy lehet a korrektúrát elvégezni mint a Word-ben: a módosítási javaslatokat tárolja a program, és ezeket visszavonhatóvá vagy elfogadhatóvá teszi az ellenőrzési fázisban.

Módosult a hasábok kezelése is, bár valószínű erre kevésbé lehetett számítani, a több hasábon átmenő címsorok esetében meg lehet adni (a Paragraph Style-ba) hogy a sor hasábon belül vagy az oldalon belül jelenhet meg. Mint ahogy az előző "Tranck Changes" funkció, ez a hasábokon átmenő címsor is ismerős lehet a Word felhasználóknak. Így a címsorokat már nem kell külön dobozba tenni ha azok több hasábon átmennek, bár figyelni kell a cikkek/fejezetek/témák elejére/végére, mert egy-egy hasábon átmenő címsor érdekes tördelési problémákat okozhat ilyen esetekben.

Érezhető ebben a programban is az a tendencia, hogy a csomag összes alkalmazását hasonló felülettel lássák el, és az azonos funkciók egyformán jelenjenek meg és egyformán lehessen dolgozni velük. Emiatt a program Layers panelje hasonló lett az Illustrator hasonló paneljéhez, az egy layeren elhelyezett elemeket kibontva lehet szelektálni vagy lockolni esetleg eltüntetni/törölni.

Végül, ami a nyomdai munkát illet, kapott a program olyan mezőtípusokat, amiket ismét csak a Word használók már ismerhetnek, amelyekkel a dátum mindig aktuális lehet, de képaláírásokat, változó meta-adatokat is megjeleníthetünk ilyen módon.

A program másik fejlődési iránya ebben az esetben is az elektronikus média, elsősorban a Flash felé fordult. Lehet készíteni Flash és HTMl kompatibilis kimenetet ("print to digital") és Flash áttűnéseket lehet alkalmazni az oldalak/oldalpárok között.



Összefoglalva



Bár a programcsomagnak még csak a Beta verzióját sikerült tesztelni, el lehet mondani, hogy a csomag meglehetősen stabil, és a nyomdai funkciókat is sikerült többé-kevésbé úgy fejleszteni, hogy az apró újítások még hatékonyabbá és kényelmesebbé teszik a munkát mind az Indesign-ban, mind az Illustrator-ban. A megújulás mértéke engem leginkább az Indesign programban lepett meg igen pozitívan, bár bizonyos dolgok átalakítása nekem még mindig hiányzik (pl a tartalomjegyzék generálóé), de a Word-ből átvett funkciók mindenképpen hasznosak. Talán egyszer a Word tartalomjegyzék generálóját is áthozzák :). A Photoshop fejlődése nem csak amiatt csalódás, mert a Youtube-n CS5 név alatt igen látványos és jól működő funkciók kerültek előzetesen bemutatásra, hanem mert az újítások csak részben használhatóak a gyakorlatban is. A Content Aware Fill nagy csalódás, lényegében nem ad teljes megoldást arra amire kitalálták, a Puppet Warp pedig inkább játéknak jó mint használható tervezési funkciónak. Ezzel együtt a nagyjából kiszelektált szélek pontosítására végre van egy valóban jól használható eszközünk "Refine edge" néven.

További képernyőfotók a tesztekről:

2010. április 11., vasárnap

Mit várhatunk az Adobe CS5 csomagtól?

A szoftverek nagy hátránya, hogy használatuk közben nem kopnak el, nem fogynak, legfeljebb aktualitásukat vesztik ha a háttéripar fejlődik vagy átalakul. Ebben a környezetben kell időnként, lehetőleg évente megújítani egy-egy komplett csomagot de akár operációs rendszert is. Ez csak újdonságokkal lehetséges, de ha a háttéripar fejlődése nem ennyire gyors, az igények is lassan alakulnak át. Mit várhatunk ebben a helyzetben az új, hamarosan megjelenő Adobe CS5 csomagtól?


Fotó

A csomag fő alkotóeleme kétségtelenül a Photoshop. A Photoshop megújulásáról igen sok videó keringett már jóval a megjelenés előtt, ezekről nem akarok most hosszasan beszélni. A Photoshop fejlődését két tényező inspirálja: a digitális fényképezés térhódítása, és hogy talán ez a műfaj gyorsabban fejlődik és alakul mint a nyomdaipar egésze, valamint a fotósok részéről nem tapasztalható olyan mértékű technológiai konzervatívizmus mint a nyomdai technológiák terén. A fényképezőgépek sokfélék, kategóriájuk és működési elvük, hibáik, előnyeik javítására, kihasználására sokféle funkciót kell biztosítani. Zajszűrés, objektívhibák, a fotó egyéb (körülményekből vagy hozzánemértésből származó) hibáinak könnyed, lehetőleg automatikus javítása. A Photoshopnak kétféle felhasználó, a hobbysta és a szakmailag magasan képzett felhasználók bázisának is korrekt eszközöket kell nyújtania egyidőben.

A Photoshoppos munka funkcionálisan legnagyobb "problémája" kétség kívül a szelekció készítése. A szelekciókkal való munka a korai verziók QuickMask módszerétől sokat fejlődött, ma már van pixeles layer mask és vektoros is. Ez a terület fejlődhetne úgy, hogy a layerhez ne csak egy pixel illetve egy vektor mask tartozhasson, és ha több tartozik, a képhez való lockolásukat és egymáshoz való viszonyukat, összeadott/kivont/stb állapotukat is be lehessen állítani. A több pixelmask egyidejű alkalmazása más felületen ugyan, de jó szolgálatot tesz a Lightroom programban. Fejlődhetne továbbá ez a terület úgy, hogy egy bizonyos layer mask egy másik layerhez kapcsolhatóan mozogjon. Ez keresztbe maszkolt layereknél nagy segítség lenne.

A Photoshop sikerét szinte biztosítja a CS4-ben elég esetlenre sikeredett megújított Content-Aware funkciók sora. Ezeket lehetne még kihasználni a szelekció készítésének könnyítésére. Már létezik arcfelismerés, a képen a program automatán felismerhetné a tárgyakat, és automatán felajánlhatná azok szelekcióját körvonalként. A videókon bemutatott xxx-Aware módszerek leginkább retusálási célokat szolgálnak, szelekció készítésére nem igazán alkalmasak. Az automata ...-aware és esetleges automata tárgyfelismerő funkciókhoz olyan könnyítéseket kellene kötni, amelyek egy laza szabadkézi szelekció paraméterezhető pontosítására képesek. Ez a CS4 Content Aware funkciójából (is) nagyon hiányzott.

A másik fontos inspiráció a program fejlődésében a fotóretusálást érinti. Nem tudom eldönteni mekkora a jelentősége az Apple-Adobe Flash körüli vitájának, de tegyük fel hogy presztízskérdés az Adobe számára megvédeni a Flash-t. Bár a Flash jelentősége meg sem közelíti a Photoshop jelentőségét, az Adobe azzal tud visszavágni, hogy a Photoshoppot fotóretusálás szempontjából jobbá teszi mint az Apple Aperture programja. Erre minden esélye meg is van, amennyiben az Aware funkciók sora jól használható lesz. Az Adobe az Aperture konkurenciájaként valószínű nagyobb problémát tud okozni az Apple-nak, mint az Apple az Adobe-nak azzal hogy a mobil eszközökön nem engedélyezi a Flash tartalmakat. Az Adobe számára van még egy front ezen a téren, a Lightroom jelentős fejlesztése.

A fotózás területén lehet még bőven találni apró fejlesztési lehetőségeket, mint a legnépszerűbb külső pluginek programba építése, a HDR és Panorama funkciók tökéletesítése, jobb webgaléria, katalógus funkció, sok layer esetén jobb erőforrás-kezelés.


Nyomdai szövegtördelés

Nézzük a tördelést A csomag egyik legteljesebb, legtökéletesebb programja az Indesign, valamint a programhoz kapcsolódó háttéripar nem, vagy igen lassan fejlődik (talán ennek is köszönheti az Indesign hogy szinte maradéktalanul használható minden igényre évek óta). A nyomdai funkciókhoz kapcsolható designerek egyfajta konzervatívnak mondható szabályrendszerhez vannak kötve, és míg a digitális fényképezés napjainkban fejlődik és alakul, addig a szövegtördelés nyomdai háttéripara nem. Az Indesign leggyengébb pontja a tartalomjegyzék készítés. Ezt a modult egyszerűen olyanná kéne tenni mint az a néhai PageMaker-ben volt, de minimum a szintekhez kéne kötni a TOC stílusokat. Ezen kívül lehetne még apróságokkal kedveskedni, mint pl. több oldaltükörméret egy dokumentumban, jobb QuarkXpress kompatibilitás, de ezekre nem hiszem hogy túl nagy igény lenne, mint pl. a táblázaton belüli alapműveletek is lehetséges újításként szóba jöhetnének, de ezek jelentősége igen csekély.

Kétségtelen, hogy az Indesign fő fejlődési vonala a nyomdai szempontok kiszolgálása helyett továbbra is a web tartalmak, HTML/Flash támogatása valamint teljesebb PDF-be ágyazható multimédiás és űrlapkészítési funkciók lesznek, de kérdés, hogy mivel mind a kettőre van rendes program a csomagban, ennek a felhasználók szempontjából mekkora a jelentősége. Annak ellenére hogy az elektronikus tartalmak (e-book, web, multimédia) egyfajta fejlődő iparág, ellentétben a hagyományos nyomtatott anyagok iparágával, ez a fejlődési irány és ennek haszna erősen kétséges előttem az Indesign program esetében.


Grafika

A grafikai funkció programja, az Illustrator hasonló helyzetben van mint az Indesign, a háttéripar nem fejlődik, és jelenlegi szintje teljesen megfelel a szakmának. Egy dologban szinte hibajavítás szintű változást várok, a vektoros objektumokon alkalmazható fotós effektek (Blur, Shadow, ...) felbontása nem megfelelő, konkrétan 50 lpi. Ezen sajnos a Transparency Flattener sem segít mert az nem ezt állítja. Ha már engedélyezve van ez a funkció, állítható, vagy a kimenet készítésekor újraszámolva kéne alkalmazni.

Ebben az esetben is Flash és webtaratalom támogatásának fejlődése várható, ez a hagyományos nyomdai grafikában utazókat nem fogja nagyon érdekelni.


Multimédia

A multimédiás csomagban a Premiere olyan mint a nyomdai csomagban a Photoshop. A Premiere CS4-es verziójában megkezdett hangfelismerő modulban annyi lehetőség van, hogy a sebességét nagyságrendekkel meg kell növelni, és több nyelvre is el kéne készíteni. Nem világos a felhasználók ezt a funkciót mennyire szerették korábban, de szerintem semennyire, így lehet ez nem fog változni az 5-ös verzióban. A filmvágásban, mint a fotózásban is, a nyersanyagokkal való natív kompatibilitás, a kamerák hibáinak korrekciója eleve fejlődésért kiált, és ez a tendencia valószínűleg ebben a verzióban is fellelhető lesz. A Premiere egyik látványosan gyenge pontja a stabilitás és az erőforrás-kezelés. Ha a stabilitás javul, és kevesebb erőforrás mellett is akadás mentesen tud vágni, valamint az exportálás közben képesek lesznek más programok is futni, már örülhetünk, bár ezeket a Sony Vegas ismeretében szinte hibajavításnak is tekinthetjük. Ugyancsak üdvözlendő újítás lenne, ha az export során automatán nem csak többféle formátumban, hanem a töréspontokon automatán szétvágva lehetne exportálni rövidebb részekre egy hosszabb anyagot.

Még a multimédiás/filmes munkához tartozik a Soundbooth hangszerkesztő, és az Encore DVD menükészítő program. A Soundbooth már így is bőven elegendő a nem hangstúdió szintű filmes/designeri munkához, látványos hiányossága a midi sáv, de ennek ezen a területen semmiféle jelentősége nincs. Az audiósávok kezelése filmes célokra teljesen megfelelő a Soundbooth-ban (is). A Soundbooth és a Premiere közös problémája a külső VST effektek kezelése, illetve ennek látványos hibái. A VST host mindkét programban komoly javításra szorul.

Az Encore a CS3 verzió után jelentős javuláson ment keresztül, mellette funkcionális bővülés is történt a CS4-ben, igazodva a Blue-Ray lehetőségeihez. Az Encore gyenge pontja az exportáláshoz szükséges transcoder volt, ami már egyszerű esetekben is hibásan működött a CS3-ban. Ez a CS4-ben ez jelentősen és látványosan javult. Az Encore előtt azonban van funkcionális bővülési lehetőség még most is, hiszen a CS4 nem támogatja teljes körűen a Blue-Ray szabványú anyagokat. Ilyen program tudtommal csak egy van, a Sonic Scenario nevű programja, ha ehhez fel tud nőni az Encore úgy hogy közben használható is marad, a filmgyártáshoz, egy a nyomdai előkészítéshez hasonló teljes körű programcsomagot kaphatunk.


Webes munkák

A webes tartalomszerkesztés területén a Dreamweaver és a Flash említése érdemleges. A DW már eddig igen jól támogatta a HTML nyelvet, most jelentős fejlődési lehetőség a HTML5 funkcióinak kihasználása. A program már eddig is jó és népszerű aktív tartalomkezelőt tartalmazott, ez fejlődhet még olyan módon, hogy jobban integrálódik egyéb szerveroldali megoldásokkal, nyelvekkel. Hasonló lehetőségek vannak a nagyon hasonló Contribute nevű programban, ami tartalomkezelő rendszereket és blogmotorokat kezel kliens oldalon, de igen súlyos kompatibilitási problémákkal (a Google Blogger motorjával teszteltem a Contribute CS4-et, használhatatlan.) Erre a programra a kompatibilitás és használhatóság terén jelentős fejlődés vár.

A Flash fejlődése annyiban érdekel, hogy javuljon a lejátszó erőforrás kezelése, mindamellett ma a Flash az egyik legizgalmasabb kérdéskört veti fel.

Először is a Flash fő területén a videólejátszásban, a HTML5 új alternatívát nyújt. Hogy ez az alternatíva miért fontos, mert ha emiatt már nem kell (és nem fogják) a felhasználók telepíteni a Flash lejátszó plugint, a Flash bannerek készítésére más eszközt vagy lehetőséget fognak keresni a reklámkészítők is. Kérdés, hogy a Flash programnak mekkora a jelentősége az Adobe palettájában.

A másik érdekesség Flash ügyben amire már utaltam, az Apple nem csak a mobil eszközökön nem támogatja a Flash-t, hanem a nemrég bemutatott iAd nevű hirdetési rendszerben is más alternatívához nyúlt. Újra csak kérdés, mennyire fontos az Adobe számára az Apple mobil eszközein való részvétel. Hozzáteszem, a Flash lehetőséget (felületet) nyújthat az ezen eszközökre fejlesztőknek, de az Apple ezt is megtiltotta. Így a Flash kimaradhat az iAd nevű rendszerből és az iPhone/iPad párosból teljes egészében. Nem tudni, de szerintem ennek nulla jelentősége van, a harcnak látszó hiszti inkább vaklárma.


Adobe-Apple-Flash

Ezzel együtt a két cég Flash körüli műbalhéja érdekes kifutásokat eredményezhet hosszútávon. Az Adobe pozitív értelemben válaszolhat a kihívásra a Photoshop/Lightroom párossal, amely mind a két rendszeren legyűrheti az Apple Aperture programot. Lehet az Aperture piacvesztése önmagában nagyobb veszteség az Apple-nek, mint a Flash kitiltása az Apple mobil eszközökről. Az Adobe széles termékpalettája, és amiatt, hogy a nyomdai előkészítés és multimédiás munka népszerű tevékenység Mac-en (is), megteheti hogy szoftvereit kevésbé optimalizálja Mac-re, és az így felmerülő problémákat az OS-? rendszerre hárítja. Nem beszélve arról, ha a csomag hirtelen csak Windows-ra jelenne meg. Érdekes lenne látni, hogy az Apple bukna-e többet azzal hogy hardveresen kiszorul pár iparágból amiben jelentős volt a részesedése, vagy az Adobe azzal hogy elveszti a Mac-es jelenlétet.

Szinte esélytelen hogy az Adobe egyszer csak elhagyja a Mac platformot a programjaiban a Flash-vita miatt, az Adobe kezében több és nagyobb volumenű lehetőség van a visszavágásra mint az Apple esetében. A Photoshop/Lightroom vonal támadhatja az Aperture-t, a Premiere/Encore/Soundbooth vonal pedig a FinalCut-ot. Amennyiben e területek olyan fejlődésnek indulnak amit az Apple látványosan nem tud követni, olyan átrendeződés következhet be ezen programok között is mint amit az Indesign/QuarkXPress esetében láthattunk.

Fordított helyzet is kialakulhat. Tételezzük fel, hogy az Apple lejárató kampánya több fronton is sikeres, ami a CSx csomagot ismerve szinte lehetetlen. De az érdekesség kedvéért tegyük fel. Az Apple megveheti a meggyengült Adobe-t, és a CS csomag egyik jövőbeli verzióját csak Mac-en jelenítheti meg, sőt kivezetheti a piacról a konkurens termékeket, ami minimum Lightroom/Premiere/Soundbooth hármast érintheti elsődlegesen, ha az iLife csomagot is hozzátesszük, akkor akár az egész CSx csomag megszüntetésre kerülhet. Érdekes lehetőség ez, mindamellett tudni kell, hogy a Corel technikailag alternatívát nyújt a Photoshopra és az Illustratorra, az Indesign mellett még él a Quark, multimédiás területen pedig a Sony Vegas és DVD Architect/Sonic Scenario veheti át a kieső programok helyét PC-n, hozzátéve hogy profi és amatőr a hangszerkesztő programokból akkora a választék, hogy a Soundbooth kiesését észre sem venné az iparág.

Nem tudok mást hozzátenni, csak hogy várjuk a fejleményeket.

2010. március 29., hétfő

Megjelenés előtt: Adobe CS5 - Content Aware

Már jó ideje hallani (és látni) híreket az Adobe új, CS5 csomagjáról, illetve tavaszi megjelenési dátumáról. Több cikk (és blogbejegyzés) megjelent a programról előzetesen, de a Youtube is számos videó forrása ez ügyben. Az új verzió megjelenésével kapcsolatban két, a CS5 kapcsán ritkán emlegetett "érdekességet" szeretnék most "kidomborítani". Az egyik, hogy az Adobe gyakorlatilag felvásárolta a konkurenciát (vagy a konkurencia követett el harakirit maga ellen - Quark), tehát ez nem kényszerítené lépésre őket, sőt még idefűzném ami majd nyilván elavul idővel, hogy a CS4 elterjedtsége sem indokolja hogy új verziót állítsanak elő tavaszra.

Ennek ellenére a CS5 újdonságai, funkciói, a bevezetés előtt meglehetősen erőteljesen jelen vannak a neten, nyilván nem csak hobbysták vagy tesztelők által, hanem hivatalos forrásokból is. Ennek miértjére lehet azt mondani, hogy a CS4-ben igen kevés változás történt a CS3-hoz képest, és nehézkesen terjedt. Ez valóban összefügghet, a piac nem hülye, a Vista sem kellett senkinek, a Windows 7 viszont igen. Az Internet korában nincs titok, könnyű vásárlás előtt tájékozódni bármilyen termék színvonaláról, ezt előzheti most meg az Adobe az igen nagy mennyiségben (és szerintem szakmailag korrekt színvonalon) előzetesen kiszivárgó információkkal.

A másik, amiben összefüggést látok, az Apple-Adobe "háborúja" vagy műbalhéja a Flash körül. Az Apple nem akar Flasht a termékeibe, mert (....) - a pontok helyére mindenki gondoljon valamit a korábbi hírekből, viszont be akar szállni az internetes hirdetési piacra. Nem vagyok nagy rajongója a Flash-nak (bár gondom sincs vele ha nem látom), de szinte csak a reklám és a netes játék (ezek 100%-ban kiesnek az érdeklődési köreimből) és a streaming hang és film tartja fenn, illetve aminek értelme is van az gyakorlatilag csak a streaming multimédia. Erre most megszületett az alternatíva, a HTML5. A Flash tehát funkcionálisan is érdektelenné válhat, illetve könnyen elterjedő, új alternatívája lehet a sokak által használt film/hanglejátszás területén. Ez odáig is "fajulhat", hogy a HTML5 elterjedésével a felhasználók majd nem telepítik a Flash plugint, mert minek, ki lehet hagyni az Adblockert.

A HTML5-be épített video dekódolás és ennek előnyei már eleve egy rúgás a Flash-be, és erre jön még az Apple lejárató kampánya. Nyilván az Apple-nek már van elképzelése arra, hogy a hirdetési piac azon szeletében amiben jelen akar lenni, majd milyen módon publikálja a hirdetéseket. Bár nem érint, de a mobil hirdetés kétélű fegyver lehet, a felhasználók még az oldalakon található Flash hirdetéseknél is jobban megutálhatják, én biztos nem vennék olyan platformú eszközt amin ilyen hirdetések megjelenhetnek (blokkoló nélkül).

A CS5 (és a CS5 kiemelt újdonságai) lehet válaszlépés az Apple-Adobe "harcában". A fő szál ugyanis nem a szövegtördelés, vagy a filmvágás, netán a CS4-ben bevezetett beszédfelismerő modulok továbbfejlesztésén érzékelhető, hanem a Flash és a Photoshop újdonságain. A Flash fennmaradásához (de fogalmazzunk optimistábban, a pozíciójának nagyjábóli megőrzéséhez) valamivel pótolnia kell a HTML5 terjedésével kieső multimédiás területet, valamint bizonyítania kell, hogy a platform jó és használható (válaszul az Apple érveire). A másik "front" a Photoshop retusáló eszközei, ami már-már szinte ellentámadásnak tűnik az Apple Aperture programja ellen.

Az Aperture retusáló funkció kellemesek, könnyűek, hatékonyak voltak, még a CS4 Healing Brush eszközeihez képest is. A Photoshop CS5 új retusáló eszközei viszont ezen (is) durván túltesznek:



A fotóretusálás hátulütője mindig a pontos szelekció készítése volt, és ezen eszközök fejlődése és kiváltása lényegében végigkísérte a Photoshop fejlődését, szerintem nem túl nagy sikerrel. Ezek az új funkciók viszont a CS4 verzió nem túl jól sikerült "Content-aware scale" próbálkozásához képest filmről nézve igen jónak tűnnek, nevét illetően is felfedezhető némi hasonlóság: "Content-Aware Fill". Ha nem csak a demonstrációs filmeken működik, akkor igen könnyű retusálóeszközöket kapunk, amelyek végre tényleg könnyűvé vagy szinte fölöslegessé teszik majd a pontos szelekciót (még akkor is ha mindezt már a 2.0-ás Photoshopban vagy a Clone-stamp-el is meg lehetett csinálni):





Hogy ez ténylegesen árt-e majd az Aperture piacának az majd kiderül, mint ahogy az sem biztos, az Adobe Flash-t ellenző kampánya árt-e valójában az Adobe-nek, vagy csak a HTML5 terjedésétől tartanak.

További jó videózást a fenti témában :)

2009. május 25., hétfő

CS4 testközelben - Photoshop

A sajtóanyag tanulmányozása után kíváncsi voltam a gyakorlatban milyen a CS4. Hozzá kell tennem nagyjából a CS2 csomag óta nincs igényem a fejlesztésre mert már az is mindent tudott. Sok dologban azóta azt a "trendet" látom hogy most is annyit tud csak másképp is tudja ugyan azt. A munkamódszerek lehetőségei bővülnek, kényelmesebbé válnak, a funkcionális választék viszont lassabban vagy viszonylag lényegtelen dolgokkal változik. Pár újításra ugyan rá lehet szokni idővel, de ezek nagy része olyan mint a jó bor az antialkoholistának: hogyha nem lenne sem hiányozna :). Az összehasonlítás ilyenkor a korábbi verzióval szinte önkéntelen, érdemes tudni miért váltson az ember ha upgradel.

A telepítés, első indítás

Származási hely: Adobe CS4


A CS3 telepítője igen lassú és nehézkes volt. Ha valami miatt le kellett szedni a programot, előfordult hogy használni kellett az Adobe által kiadott CS3 Cleaner, valamint az Installer Cleaner programokat, speciális útvonalakról kellett fájlokat törölgetni, esetleg egy registry editor-t is be kellett vetni az újratelepítés előtt, különben nem ment vissza a csomag arra hivatkozva hogy az előző telepítés még nem fejeződött be. Ezt az Adobe Reader telepítőjével is képes volt eljátszani a csomag. Az interneten komoly "irodalma" lett a korábbi verzió telepítési problémáinak. A minimális hardverigényre is furán vigyáztak: a nyomdai programcsomag 1GB RAM alatt nem települt, de a filmvágó és DVD menükészítő (ami jóval nagyobb erőforrásigényű) simán felment akármilyen gépre.

Származási hely: Adobe CS4


A CS4-hez 2GB RAM-ot és 2GHz-es dualprocesszort ajánlanak, de felmegy kevesebb memóriával ellátott gépekre is. A telepítéssel nekem egy gondom akadt, nem a telepítő által felkínált „standard” útvonalra akartam telepíteni, és ezt az útvonal hossza miatt végül nem engedte. Egy könyvtárral lejjebb viszont igen, így a többi DTP program közé lett ömlesztve az összes CS4 program egy-egy alkönyvtárba. A telepítésnél további kellemes meglepetésként ért hogy valamivel gyorsabbnak és zökkenő mentesebbnek tűnt mint a CS3 verzió volt.

A telepítés és a szokásos procedúra után nem volt semmi gond a nyomdai programokkal, láttam olyan gépet is, amin mind a CS3 mind a CS4 gond nélkül működött, viszont a Premiere nem indult el (mint a sajtóbemutatón sem). Rákerestem a hibára a felhasználói fórumokban, és kinél a vírusirtót, kinél a tűzfalat kellett kikapcsolni, de sokaknál ez sem hozott eredményt, nálam sem működött ez a két megoldás. Két hangkártya van a gépemben, egy alaplapi "gagyi" és egy stúdiós EMU ASIO kártya, az alaplapit le kellett tiltani, utána elindult a Premiere is. Ezt a problémát a gyorsan kiadott 100MB feletti upgrade sem oldotta meg, a két hangkártyával nem indul a Premiere.

Photoshop

Származási hely: Adobe CS4


Bizonyos szempontból az Adobe csomag egyik legismertebb legfontosabb eleme a Photoshop. Látványos, régi motoros, mindenki ismeri, mégha a használata fotós vagy nyomdai szempontból sokaknak gondot okoz. Ennek a programnak a felülete a "zászlóshajó" amihez próbálják hozzászabni a többi program felületét amennyiben ezt a funkciók megengedik.

Az ember azt gondolná, a sajtóanyag kínosan beszámol minden újításról hiszen nem példa nélküli az hogy egy program fejlettebb verzióira már nem vevő a piac, főleg PC rendszereken. Nos nem így van, a programot átnézve több újítást, apró figyelmességet talál az ember mint a sajtóanyagban. A felületet használva a "tabbed" módot szokni kell ha valaki nem teljes képernyőn szerkesztett korábban, de ez azokban a programokban amelyekben nem fontos egyszerre több dokumentum nyitvatartása, nem okoz problémát. A kinyitott teljes képernyős képeket a "fül" megfogásával lehet hagyományos ablakos módra váltani. A paneleken csak annyit venni észre hogy "elegánsabbak" lettek. A munkaterület elforgatása is újdonság, de csak bekapcsolt OpenGL támogatással. Ezt egy kis dialógus box is jelzi kikapcsolt állapot esetén, bekapcsolt állapotban pedig a lehetséges kompatibilitási problémákra figyelmeztet egy hasonló felugró ablak. Ez az újítás több nyomógombot is kapott a felső eszközsoron, és a használata is könnyű, problémamentes. Az OpenGL grafikus kártyákkal a képek nagyítása/méretezése is a korábbinál tisztább képet eredményez, ami sokat segíthet a pontos vágógörbe elkészítésén kisebb felbontású képeken is.

Látványosan megnőttek azok az internetes lehetőségek a programon belül, amin keresztül megoszthatjuk vagy beszerezhetjük a munkával kapcsolatos dolgokat. A Kuler lehetővé teszi hogy "színvilágot" töltsünk fel vagy le az internetről, a "Share my Screen" menüpont pedig egyenesen megosztja a képernyőablakot maximum 3 érdeklődővel. Hogy erre mennyire fogékonyak a felhasználók nem tudom, mindenesetre érdekes kezdeményezés a munka egy részének webes illetve interneten keresztül történő megosztása vagy felhasználása. Túlzásnak tartom hogy a program help-je is böngészőben jelenik meg egy internetes címről, ezt jobb lett volna meghagyni offline.

Származási hely: Adobe CS4


Az egyre erősödő keresztplatform jegyében a program több hardvert támogat mint korábban. A kifutó scannerek helyett a Camera Raw programmal a Photoshop a fejlett digitális kamerák Raw és Jpg képeit kezeli, de az import menüben digitális kamera/webkamera támogatást is találunk. Nekem nem jutna eszembe webkamerán keresztül nyersanyagot bevinni a programba, de lehet ha jobb minőségű eszközöm lenne látnám az előnyeit ennek a lehetőségnek.

A képekről minden korábbinál több információt tudhatunk meg, és többet rögzíthetünk ha szükséges. Mindezt egy nagy de átlátható "füles" panelen. Már csak az EXIF szerkesztés lehetősége hiányzik, amely a kacsolódó "File info" menüpontban található "import" nyomógomb alatt valamennyire rendelkezésre áll. Egyébként is jellemző az egész CS4 csomagra, hogy a meta-adatokat egyre teljeskörűbben olvassa ész szerkeszti ott ahol az lehetséges.

Bizonyára sokaknak fog tetszeni az Edit menüben, a transzformációk között elhelyezett "Content-aware scale" amely a képet úgy méretezi (paraméterezési vagy szelekciós kényszer nélkül) hogy a központi elemeket meghagyja és csak a hátteret méretezi át (addig amíg a méretezés bele nem ütközik az első fixen hagyott elembe). Mindezt egy layeren (de nem backgroundon). Érdekes lehetőség, és mindenképpen megkíméli az embert az esetleges kellemetlen szelekcióktól, ha a képet eredeti arányaitól eltérően kell felhasználni, a főbb elemek nem torzulnak. Az Almalap úgyis mindig arra vágyott, hogy a porban fekvő szürke macskát, és a szavannába alvó oroszlánt is lehessen kezelni. Most ugyan szelektálás nem történik, de ha nem lecserélni kell a hátteret hanem átméretezni, itt a megoldás rá. Kipróbáltam jó néhány képen, de nem minden esetben működött, sőt úgy látom csak akkor működik (nekem 4-ből 1 esetben) ha a háttér homályos vagy viszonylag egységes a színvilága, ellentétben az előtérbe helyezett figurától, ami lehetőleg kontrasztos legyen és éles határvonallal rendelkezzen. Ebben a funkcióban talán van annyi fejlődési lehetőség, hogy később paraméterezhető legyen, vagy a központi figura nagyjábóli szabadkézi elkerítése pontosítsa a program működését.

Származási hely: Adobe CS4


Származási hely: Adobe CS4


Az új úszómenük (panelek) közül azokat tartom leginkább hasznosnak, amelyek a mindennapi funkciókat könnyítik. Az egyik ilyen a "Mask" panel amely a vektoros és hagyományos maszkokat kezeli, egyesítve a "Select" menüpont legfontosabb funkcióit. Így lassan a Select menüpontot is elfelejthetjük. Az eszközsor hosszú idő óta bővült pár látványos elemmel, mégpedig a 3D elforgatás lehetőségével. A síkbeli Layer-t elforgathatjuk bármely szögállásban bármely tengely körül ami sík fotókkal operáló látszólagos térbeli munkát nagyban segíti.

Bármennyit is tud a Photoshop, a kétdimenziós főbb képszerkesztő műveleteket (már ha egyáltalán van ilyen, és nem csak a fotó korrekciója, előkészítése a cél) a Channels/Layers/Mask használatával nagyrészt el lehet végezni. Ebből a hármasból a maszkok (szelekciók) készítése mindennapos feladat. Míg a határozott körvonallal rendelkező tárgyak körbejelölésére egyértelmű eszköz a Paths, addig a szőrös/hajas/lombos figurákat már nem ennyire egyszerű kijelölni. Erre a Channels panel, vagy a Filter/Extract menüpontja alkalmasabb, de a CS4 verzióból eltűnt az Extract. Nem azt mondom hogy kedvenc eszközöm volt, de sok esetben jó alapot adott a későbbi pontosításhoz, használata pedig rendkívül egyszerű volt. Nyilvánvaló hogy az automata színérzékelésen és tolerancián alapuló szelekciók (varázspálca, mágikus és mágneses lasszók, Grow, Similar és társai) az Extract-hoz képest kevésbé használhatóak. Utánanézve az eltűnt Extract filter dolgának, többen nem csak hiányolják a filtert, hanem warez oldalakon is felbukkant a probléma „megoldása” vírusokra mutató linkek kíséretében. Ezért álljon itt a link a legális verzióhoz, ami letölthető az Adobe oldaláról a következő kiegészítésekkel együtt:

• Bigger Tiles
• Picture Package (ContactSheetII)
• ExtractPlus
• PatternMaker
• PhotomergeUI
• Web Photo Gallery (WebContactSheetII) plus presets
• script for Layer Comps to Web Photo Gallery
• Texture presets for Texturizer

Látványosan bővült az eszközsor 3D forgató- és torzító elemekkel. A 3D effekteket egy 3D Layers panel is segíti, ehhez viszont a 3D objektumot el kell készíteni egy arra alkalmas programban. 3D torzításokat eredetileg síkbeli képeken is elvégezhetünk, miután azokat "3D Postcard" formátumra konvertáltuk. Az ilyen célú konverziók az újdonságnak számító 3D menüből érhetőek el. Ekkor élővé válik a 3D panel is rengeteg beállítható paraméterrel.

Származási hely: Adobe CS4


A CS3-as verzióval egybeolvasztották a Photoshop-ot és az Image Ready webes grafikakészítő programot. Ez az egybeolvasztás furán sikerült, mert a CS3-ban elkészíthettük az animált GIF-et, de módosítás céljából már nem nyithattuk meg csak az első képkockát, amire semmisem figyelmeztetett, egy esetleges mentés után kereshettük a mozgás fázisait. Gondoltam mivel a CS4-ben szinte egy mini filmvágó programot kapunk idősávval, ez a probléma megoldódott, és a mozgó GIF-et itt kezeli a program. Rosszul gondoltam, maga az Open parancs továbbra is csak az első képkockát nyitja meg, de erre most legalább figyelmeztet, mentésnél ugyanis továbbra is elvész az animáció többi kockája. Az idősávon (és Layereken) Mov, Mpeg, Avi filmeket szerkeszthetünk. Az ilyen formában elmentett filmeket a program meg is nyitja, egy layer-re teszi, de az Animation panelen (az idősávon) lejátszhatjuk és ha kell kockánként szerkeszthetjük majd a megfelelő formában exportálhatjuk.

Származási hely: Adobe CS4


A Photoshop tehát...

Az Adobe óriási programcsomagjának vezető programja tehát a filmkészítés és 3D torzítás, 3D felületkezelés lehetőségeivel bővült látványosan és sikeresen, illetve panelre tettek pár olyan menüpontot, amit gyakran használunk, ezek közül a Mask és az Adjustment a két legértékesebb újítás. Az Adjusment panel esetében örültem volna ha a módosítások nem állnak vissza a 0 alaphelyzetbe mint ahogy az a menüpontban tették, hanem úgy működnek mint az Adjusment Layeren és megőrzik a beállított értéket. Fejlődtek a több képet egybeolvasztó eszközök is, HDR és panoráma kép készítés céljára. A sokat emlegetett "Content-aware scale" engem nem győzött meg, sok szituációban nem használható, és nem paraméterezhető. Az viszont érdekes, hogy egy film kockáit a Photoshop teljes eszköztárával szerkeszthetünk és módosíthatunk, miközben az Animated GIF képeket továbbra sem kezeli a program megnyitásnál. Ha valakinek elég ideje és türelme van így szinte bármit megtehet a filmmel amit egyébként egy képpel lehetséges, ha használja a Layereket még kevesebb időráfordítással is.

2009. január 1., csütörtök

Photoshop CS4 - sajtóanyag

Hamarosan elérhető lesz a felhasználók számára az Adobe népszerű nyomdai és internetes programcsomagja a Creativ Suite 4. A csomag a korábbi gyakorlathoz hasonlóan rögtön többféle verzióban lesz kapható, mint például „Production premium” és „Master Collection”. A Production premium az Adobe a multimédiás (film, DVD és hangszerkesztő) programjait tartalmazza fotó és grafikaszerkesztési lehetőséggel kiegészítve:

• Adobe After Effects® CS4
• Adobe Premiere® Pro CS4
• Adobe Photoshop® CS4 Extended
• Adobe Flash® CS4 Professional
• Adobe Illustrator® CS4
• Adobe Soundbooth® CS4
• Adobe OnLocation™ CS4
• Adobe Encore® CS4
• Adobe Device Central CS4
• Adobe Bridge CS4
• Adobe Dynamic Link

A Master Collection pedig mindenféle médiát támogat:

• Adobe InDesign® CS4
• Adobe Photoshop® CS4 Extended
• Adobe Illustrator® CS4
• Adobe Acrobat® 9 Pro
• Adobe Dreamweaver® CS4
• Adobe Flash® CS4 Professional
• Adobe Fireworks® CS4
• Adobe Contribute® CS4
• Adobe After Effects® CS4
• Adobe Premiere® Pro CS4
• Adobe Soundbooth® CS4
• Adobe OnLocation® CS4
• Adobe Encore® CS4

kiegészítve a:

• Adobe Bridge CS4
• Adobe Device Central CS4
• Adobe Dynamic Link
• Adobe Media Player
• Adobe Version Cue® CS4

programokkal. Minket a nyomdai programok érdekelnek leginkább, ezért elsőként a Master Collection elemeit nézzük át egyenként. A két fenti csomagon kívül van még több, egy-egy platformot egyesítő programcsomag, Adobe Creative Suite® 4 Design Standard, Adobe Creative Suite 4 Web Premium, és Adobe Creative Suite 4 Design Premium.

A komplett programcsomag előnye kétségkívül az, hogy a nyersanyagot egyikből a másikba könnyedén át tudjuk emelni. Egy kép vagy grafika nem csak nyomdai alkalmazás céljából készülhet, lehet része egy filmnek vagy egy weboldalnak is, sőt film számára akár maszkot szerkeszthetünk ezen programok segítségével. Manapság a keresztmédiás szerkesztési módszerek és igények teszik lehetővé a nyomdai programok vagy programcsomagok fejlődését (lásd Quark 8 HTML és Flash kiegészítése), hiszen már évek óta szinte minden emberi elképzelés megvalósítható a kreatív programokkal. Nem tudom ki használta már az InDesign multimédiás képességeit munkára, amikor is a (kép)dobozba film és hang is beemelhető, majd PDF exportálás után lejátszható és megtekinthető a képernyőn. Míg az Adobe programcsomagja már régóta egyeduralkodó a nyomdai előkészítésben (eltekintve a PC-n népszerűbb grafika programtól a CorelDraw-tól), továbbá az internetes fejlesztés kétségkívül legnépszerűbb eszközei a Macromédiától megvásárolt Dreamweaver és Flash, addig a multimédiás csomagoknak bőven van magas színvonalú alternatívája. Kérdés, hogy van-e olyan munkafolyamat a valóságban, amelyben ilyen sok egymást keresztező, sokplatformos, hasonló bemenetű de különböző kimenetű feladat van, és ezekre a feladatokra az Adobe csomagja minden szempontból megfelel-e? Amennyiben a válasz „Igen”, a Master Collection kétségkívül nem csak a legkényelmesebb, hanem egyben a legolcsóbb megoldást is nyújtja. Ebből az óriási csomagból szinte csak egy dolog hiányzik, a fotósoknak szánt egyre népszerűbb Lightroom.

Mit várhat a felhasználó egy ekkora programcsomagtól? Első körben azt, hogy a sokféle feladatot hasonló felületen lehessen megoldani. A nyomdai programok felülete nem csak rendkívül fejlett, hanem évek óta egységes is. Most ehhez az egységes felülethez csatlakozott a korábban megvásárolt Dreamweaver és Flash, ahol az eszközsor, a Control paletta, és az úszómenük kezelése a lehetőségek határian belül egyforma lett a korábban említett nyomdaipari programokéval. Talán érthető, hogy ezzel „adják el” az új csomagot, hiszen a nyomdai-internetes keresztplatform a legkézenfekvőbb.

A multimédiás programok más helyzetben vannak. Egyrészt teljesen más háttértudást igényelnek, másrészt nekem az az érzésem, ezekben az Adobe programja nem a piac legjobb választása. Mindamellett kíváncsian várom ezek fejlődését is, elsősorban a hibák javítását. Mint emlékezetes, a ma már Soundbooth-ként ismert program a néhai Cooledit megvásárlásából nőtte ki magát, de hol említhető ez a program egy Samplitude, Nuendo, vagy Sonar (netán Logic) mellett egy lapon? A Premiere/Encore filmvágó és DVD menükészítő alkalmazás is első ránézésre sokat tud, de ott van mellette a Sony Vegas/DVD Architect páros, és a Final Cut mint beérendő konkurencia. A DVD Encore funkcionálisan sokat tud, de én szeretném látni hogy egy megtervezett bonyolultabb projekt vajon befejezhető-e, a CS3 verzió problémái után leginkább a hibajavítások érdekelnek.

A gyártó összességében több pozitívumot ígér az áttérőknek, főleg keresztmédiás téren. Az egységesebb felület mellett a sebesség növekedését (igaz a CS3-hoz képest is nagyobb, multiprocesszoros 2GB memóriás hardverigénnyel), a keresztplatformos szerkesztés könnyebbségét, (az InDesign nem csak PDF kimenetben lehet interaktív hanem Flash-ben is), bővülő 3D lehetőségek (elsősorban grafikai és vektoros-animációs programokban), valamint a nyersanyagok több platformon történő könnyebb felhasználási lehetőségét.

Photoshop CS4

Származási hely: Adobe CS4


A Photoshopnak korábban is két verziója, a „sima” és a a kicsit drágább Extended volt elérhető. A CS3 esetében a 3D szerkesztési lehetőségek hiánya volt a legfeltűnőbb különbség a két verzió között, így igazából nem bukott túl sokat az, aki az olcsóbb verziót választotta. A CS4 esetében ez néhány orvosi/tudományos kutatásban használható lehetőséggel bővült, a felhasználók többsége valószínűleg jól meglesz ezek nélkül is.

A felület

Ha a Photoshop a CS programcsomag zászlóshajója, elvárható hogy ennek felülete, munkafolyamatának logikája legyen irányadó, és a legfejlettebb. Ez eddig így is volt, a többi programot nagyjából hasonlóvá szabták a korábbi verziókban is. A Photoshop felülete most tovább fejlődött, mégpedig úgy, hogy a képek között „tab”-ok (fülek) segítségével tudunk kapcsolgatni. Ez főleg teljes képernyős módban lehet hasznos és kényelmes, Macintosh gépeken esetleg kompenzálhatja a szülő-ablak hiányát. A készülő képek nem csak „füles” módba rendezhetőek, hanem „tiling”-olni, azaz például négyes csoportba rendezve is meg lehet tölteni velük a munkaablakot. A magam részről hasznosnak tartom ezt az újítást (főleg a tabbed módot) de úgy tűnik az Adobe kedvezni akar a „konzervatívabb” felhasználóknak is azzal, hogy kikapcsolható ez az üzemmód és rendelkezésre áll a hagyományos felület is. A felület ügyében azonban meg kell barátkozni azzal, hogy egyszerű felületet csak kistudású programnak lehet tervezni, a nagyobb funkcióválaszték arányosan bonyolultabb kezelőfelületet igényel. Ezt a konfliktust a Photoshop nagyszerűen hidalja át a folyamatosan fejlődő interface-val. A mostani fejlődése a felhasználói felületnek a Photoshop esetében számomra kevesebbnek tűnik mint az előző verzióváltásnál, de most érte be a jól kitalált rendszert a Dreamweaver és a Flash. Mondhatnám azt is, a Photoshopnak ezen a téren most nem volt elmaradása.

Non-destructiv szerkesztés

A Photoshop fejlődésének mostani lépcsője erőteljesebben elősegíti a „non-destructiv” szerkesztési módokat, vagyis amikor a kép maga nem változik, mégis láthatóak az effektek, korrekciók. Ennek a módozatnak a fejlődése a Lightroom ismeretében nem csak várható volt, de hasznos is. Korábban sem volt lehetetlen ennek a szempontnak az érvényesítése, az Adjusment Layer, a Layer mask, Vector mask, visszavonható-kikapcsolható effektek, és ezek ügyes kombinálásának segítségével. Az új verzióban a korábban kicsit eldugott Adjusment Layer helyett egy Adjusment paletta szolgálja ezt célt. Azt lehet mondani, amit eddig az Adjusment layer tudott, azt most kényelmesebb felületen, kicsit barátságosabb (fotósabb) elnevezésekkel az Adjusment paletta tudja. A korrekció amit így alkalmazunk, nem csak visszavonható, hanem utólag könnyedén módosítható. Alkalmazásával a kapcsolat a korábbi Adjusment layerrel egyértelmű, hiszen ez ilyenkor a Layers palettában automatikusan létrejön.

Maszkolás, kijelölés

A Photoshopos munka egyik leggyakoribb, legfontosabb feladata a körbevágás, maszkolás. Ez a feladat az alapanyag függvényében nagyon sokféle lehet, és megoldásuk is többféle eszközt igényel. Funkcionálisan a maszkolás, körbevágás már eddig is igen fejlett volt a programban (Paths, Channels, Extract…), fontossága miatt most ez is saját palettát kapott. A Mask paletta segítségével a maszk létrehozható, és utólag finomítható, szerkeszthető. Itt lehet például erre a célra kijelölni egy színtartományt (color range), és kombinálva az Adjusment palettával megváltoztatható a szelekció bármely tulajdonsága, például a színtelítettsége. Itt szerkeszthető a maszk élessége, mérete is, amivel könnyedén belemoshatjuk a tárgy széleit a háttérbe.

Dodge, Burn, és Sponge

Az eszközsor is tartalmaz olyan elemeket amelyek fejlődtek. Ha valaki már készített olyan bútorkatalógust ahol a fotózást a helyszínen kellett elvégezni úgy, hogy a bútorok mozgatására nem volt lehetőség, bizonyára többet foglalkozott a körbevágás utáni korrekciókkal mint magával a fotózással és a kijelöléssel összesen. Az egymásra vetett árnyékok eltűntetése, majd az új háttérre ezek újbóli megrajzolása komoly és hosszadalmas feladat. Az eszköz és a munkamódszer ezután is ugyan az, de a Dodge, Burn, és Sponge eszközök „természetesebb” végeredményt adnak mint a korábbi verziókban. Nem csak árnyékok és fények létrehozása lehet a cél ezekkel az eszközökkel, az esetlegesen hibásan exponált vagy bevilágított fotók helyi korrekcióját lehet ezekkel a korábbiaknál jobban megoldani.

Layerek igazítása, panorámaképek

A panorámaképek szerelmesei örülhetnek az új verzióba bevezetett automatizálásnak. Amatőr körülmények között az egyes képek összeillesztése eddig nagy odafigyelést igényelt, hiszen a képek szögállása, torzulása, méretei, fényviszonyai jelentősen különbözhettek. A program 360◦-os panorámaképek könnyű összeillesztését ígéri, a szükséges korrekciókkal együtt. A Tools menüpontban találunk egy Photomerge dialógust, ahol engedélyezhetjük a „Vignette Removal and Geometric Distortion Correction” opciót. Az ígéret szerint ezután nem lehet majd látni az egyes képek széleit (a kép megvágása után). Ez a lehetőség ismerős lehet a CS3 csomagból is, de ezúttal a program elvégzi a színek kiigazítását is.

Nagy mélységélesség több kép összeillesztésével

A Layerek automata igazítása nem merül ki a panorámaképek kezelésével. Míg az amatőr képeken sokszor pont az a baj, hogy a mélységélesség nem elég alacsony, addig ez a probléma a tárgy kijelölésével és a háttér elmosásával könnyen orvosolható. Bizonyos körülmények között felmerülhet ennek a fordítottja is. Ha egy közeli, de hosszanti irányban jelentős kiterjedésű tárgyat (pl egy gitárt, szalagot, kerítést…) kell lefotóznunk a tárggyal párhuzamosan, szinte lehetetlen hogy az végig éles maradjon. Ha ez esetben több, különböző pontra fókuszált képet készítünk, az Edit > Auto-Align Layers, Auto-Blend Layers, Blend Method is set to Stack Images, és a Seamless Tones and Colors opciók használatával a tárgy egész hosszában éles lesz.

A „vászon” elforgatása

Akinek nehezére esik ferdén dolgozni bizonyos képrészletekkel, most az egész munkafelületet ideális szögbe fordíthatja az újdonságnak számító Rotate View eszköz segítségével. Az eszköz nem a kép elforgatását szolgálja, hiszen a segédvonalak, szelekciók, vonalzók is megadott szögállásba kerülnek. Az új eszköznek köszönhetően a nézetet tudjuk tetszőlegesen elfordítani.

Pontosabb nagyítás, barátságosabb festőeszközök


Az OpenGL segítségével nem csak a nézet elforgatását oldja meg az új program, hanem a pontosabb nagyított nézetet is lehetővé teszi. Így kényelmesebben dolgozhatunk tetszőleges nagyításban, hiszen a kép élesebb marad mint korábban. Felmerül esetleg, hogy az új technika segítségével olyan éles (és élfinomított) nagyítás válik lehetővé aminél már nem lehet látni az egyes pixeleket. Ezért bevezették a „Pixel Grid” nézetet ami finom rács segítségével láthatóvá teszi az egyes képpontokat. További könnyítést jelent, a Lightroomban már bevezetett módszer, aminek segítsével az ecset mérete a kontrol paletta megkerülésével módosítható. Egér és billentyûkombináció gyorsítja az ecsetméret és elmosás beállítását, valamint a szükséges részlet nagyítását és kicsinyítését is.

Bridge

A keresztplatformos munka elengedhetetlen eszköze a Bridge, ami kezdetben csak katalógusként működött, ma már komolyabb funkciókat is ellát. Hogy is lehetne megtalálni az azonos vagy apró módosításokkal programokhoz illesztett alapanyagokat a Bridge (vagy Lightroom) nélkül. A Bridge nem csak katalogizál, de engedi hogy az elkészült képeket több programban is felhasználjuk egyszerű drag-and-drop technikával. A képek rendszerezése, értékelése, kulcsszavas keresése a digitális fotózás korában elengedhetetlen, hiszen a képek nevei sorszámok, amelyekből csak jó esetben következtethető ki a dátum. Szerencse hogy a fényképezőgépek és a képfeldolgozó szoftverek támogatják az EXIF információk beillesztését, ez is nagy segítség a katalogizáláshoz és rendszerezéshez, kereséshez. A Bridge a képszerkesztő funkcióktól eltekintve egyre inkább hasonlít a Lightroom katalógus funkciójához. Kapott a Bridge egy PDF slidehow/Web galéria kimenetet is, amely kimenettel a Lightroom és a Photoshop is régóta rendelkezik, de amíg az így elkészült webgaléria nem nyitható meg utólagos módosításra, ezek a funkciók kevésbé versenyképesek a hasonló célú, de sokat tudó galériakészítő programokkal.

Photoshop és Photoshop Lightroom

Arra kérdésre, hogy egy fotósnak szükségesek-e a Photoshop fejlett nyomdai funkciói és ennek alárendelt korrekciós eszközei, valószínűleg a legtöbbször „nem” lenne a válasz. A fotós és a nyomdász szakma között nem elég nagy az átfedés ahhoz, hogy mindketten ugyan azt a programot használják. Ez lehet az oka a Lightroom megszületésének és népszerűségének. Természetesen a keresztplatform jegyében ezt a két programot is fel kell készíteni arra, hogy egyikből a másikba át lehessen vinni a nyersanyagot. Könnyedén elvégezhető a munkafolyamat úgy, hogy a kép korrekcióit fotós szemlélettel a Lightroomban végzi el esetleg maga a fotós, majd a módosításokat a képpel együtt a Metadata > Save Metadata to File menüponttal elmenti. Az így elmentett képet a Bridge-ből megnyitva tovább lehet szerkeszteni, majd a módosításokat a Lightroom segítségével a Metadata > Read Metadata from File menü segítségével felismertetni, érvényesíteni.

A fenti munkafolyamat alapanyaga ideális esetben .raw vagy .dng kép. Ezeket a nyersanyagokat a csomaghoz járó Camera Raw 5 ismeri fel, a Bridge is ebben nyitja meg őket. Használatuk előnye, hogy a változtatások non-destruktív típusúak, az eredeti képek nem sérülnek. A Lightroom-ban előkészített képeket a Photoshopban is meg lehet nyitni végső feldolgozás céljából.

A Lightroom kétségtelen erőssége a jó katalógus, amivel a manapság születő igen nagymennyiségű digitális képet rendszerezni lehet. A rendszerezés részei lehetnek a több képből álló panoráma és sorozatfotók, de ide sorolhatóak az összetartozó HDR (high dynamic range) képek is. A CS4 azt ígéri, a Lightroommal együttműködve automatikusan layerre helyezi és kezeli ezeket az összetartozó képeket.

Camera Raw 5

A középkategóriás fényképezőgépek terjedésével remélhetőleg a JPG képeket felválthatja a Raw formátumú nyersanyag. Éppen ezért várható, hogy több feladat hárul a Camera Raw programra is. Ennek jegyében korlátozott mértékben itt is lehet szerkeszteni a képet. Helyi korrekciókat, exponálási hibákat, képkivágást, élesítést, kontrasztot, vignetta hatást lehet szerkeszteni, RAW, JPG, TIFF képeken non-destructiv módon. Ezzel együtt már három fotószerkesztő program áll a felhasználók rendelkezésére, kinek milyen jellegű feladata és igénye van, választhat egyszerű és bonyolultabb de sokat tudó alkalmazások között.

3D szerkesztési lehetőségek

Az Extended verzió kínálja a 3D képfeldolgozás lehetőségét. A program végleges verziója elvileg majd támogatja a fejlett videokártyák OpenGL funkcióit a megjelenítés és renderelés érdekében. 3D módban is olyan kényelmesen dolgozhatunk, mintha 2 dimenziós képpel lenne dolgunk. Külön Layerek és extra dialógus boxok nélkül tudunk kétdimenziós grafikákat 3D felületre illeszteni. Nem csak 2D felületek illesztésére van lehetőség, hanem megvilágításra és 3D forgatásra is.

Animáció a Photoshop-ban

A képfeldolgozó programok többsége önmagában, vagy kiegészítéssel képes mozgó szekvenciák létrehozására. A Photoshop korábbi verzióiban az Image Ready volt a mozgó GIF készítő alkalmazás, majd a CS3-ban ezt a Photoshopba integrálták egy Animation nevű paletta segítségével. Ekkor igen kellemetlen helyzetbe hozta magát a program, mert az animációt ugyan el lehetett készíteni, de megnyitásnál már annak csak első képkockája jelent meg, így magát az animációt nem módosíthattuk. A CS4 Extended verzióban sokat bővült az animációkészítés lehetősége, kaptunk egy többsávos timeline-t is. A timeline tartalmazhat audió-t is, így most már itt is lehet hangos animációkat készíteni. A timeline a Layers úszómenü rétegeit tartalmazza, ami mindenképpen jó ötlet. A Photoshop korlátozott eszközeivel összerakott mozgókép tovább szerkeszthető a Premier és After Effects programokban.

Volume rendering

Orvosi célokra ajánlják a DICOM (.DCM) nyersanyagok kezelését a CS4 Extended verzióban. Az így beimportált layereket a 3D Rotate eszköz segítsével lehet több oldalról megtekinteni.

Adatgyűjtés és analízis számlálóval


Tudományos munkákhoz ajánlják azt az eszközt, amelynek segítségével számlálót lehet hozzárendelni egy-egy képrészlethez. Ilyesmire eddig is volt lehetőség, 4 pontból vehettünk mintát, vagy egyszerűen csak számokkal jelölhettük meg a kép felületét. A CS4 Extended verzióban csoportokat hozhatunk létre, és színezhetjük a sorszámokat a feladatnak megfelelően.

Nyomtatás

A Photoshop a sok funkció ellenére elsősorban egy nyomdai előkészítésre szánt program, ha pont ez a része nem fejlődne, az a sok apró fejlesztés mellett furcsa lenne, vagy azt jelentené hogy ezen a téren a Photoshopnak már nincs fejlesztenivalója . A nyomtató modul újdonsága, hogy színkezelési lehetőségeket kapott a kimenet, valamint megtekinthető a nyomtatható színterén kívül eső terület (mint a szerkesztőfelületen a Gamut Warning). A Macintosh verzióban lehetséges a 16 bites nyomtatás, ha arra alkalmas nyomtatónk van, színben gazdagabb nyomatokat készíthetünk.

Creative Pro Online Services

A mindenki által elérhető online szolgáltatások szinte minden programnak részét képezik manapság. Ezek a szolgáltatások leginkább a munkánk megosztására ösztönöznek. Így lehet közzétenni/hozzájutni különböző forrásokhoz, színpalettákhoz, filterekhez.

Egyéb apróságok

A Photoshophoz hasonló fejlettségű programoknál bajban lehet a gyártó amikor el kell dönteni miért veszik majd meg az új verziót a felhasználók. A fenti újdonságok egy része (orvosi, tudományos alkalmazások) már olyan területeket érintenek, ahová a Photoshoppal elég reménytelen bekerülni. Mindez talán azt jelenti, hogy nyomdai célokra, ami az alkalmazás legfontosabb területe, a program már régóta megfelel. Ennek ellenére nézzük meg röviden a többi újdonságot is:

• Perspektivikus transzformációk a layeren a többi layer alapján
• 64 bites kihasználtság arra alkalmas PC-ken és Vista rendszeren
• Mac book Pro és Mac Book air computerek támogatása
• A Clone Stamp és Healing Brush ecsetek szerkesztése közben megjelenik a kép az ecset belsejében
• A rétegek metaadatokat tartalmazhatnak például animációs munkáknál
• Flash SWF erőteljesebb támogatása
• CUDO támogatás
• FGX export
• Device Link színprofil támogatás
• Megjegyzések a munkaterületen (vásznon) kívül