Illustrator CS4 - sajtóanyag

A fényképfeldolgozás, tördelés, vektoros grafikakészítés hármasával nagyjából ki is merülnek a hagyományos nyomdai előkészítéssel kapcsolatos feladatok. Mindhárom feladatra más-más szakember kellene, de sajnos a fenti három mellett általában még elvárás a html és a Flash/PHP ismeret is, ezért ez a program is tartalmaz keresztmédiás lehetőségeket, ami bemenetként szolgálhat a Flash és After Effects programokhoz. A grafika készítő programokkal alapvetően rajzszerű ábrákat, emblémákat lehet és érdemes készíteni, de az Illustrator például tele van olyan kreatív elemekkel, amelyekkel más művészi elképzelések is megvalósíthatóak. Az Illustrator-nak Macintosh környezetben a Macromedia felvásárlása után nincs konkurenciája, PC-s kollégáknál viszont a mára jóval bonyolultabb CorelDraw a piacvezető.

Származási hely: Adobe CS4

Az új Illustrator erőssége továbbra is a kreatív rajzolóeszközök környékén keresendő, a színátmenetek és átlátszóságok korlátozásoktól mentes használatában. Az átlátszóság például színátmenetekre is alkalmazható. Ez a program is kapott egy az Indesign-ben megjelent Smart Guides funkciót (eddig is volt, de elég zavaró volt hogy minden helyzetben egyezéseket jelzett). Már régóta hiányzott, most lett többoldalas (több táblás, Artboard-os) szerkesztési lehetőség. Fejlődött a Clipping mask képkivágások céljára, és ezek utólagos szerkesztésének lehetősége.

A felület változásai

A többi programhoz hasonlóan itt is lehetővé vált a „füles” azaz Tabbed nézet, ami azért lett aktuális, mert végre több „rajztáblát” használhatunk egy munkában. Ez nem egészen az mintha egy file-ban több oldalas Illustrator dokumentumokat készíthetnénk, pedig ez a többoldalas szerkesztés nekem régóta hiányzik innen is. Így ha egy munkának, grafikának több célja van, egy file-ban, de az ismétlődő részleteket különböző „rajztáblákon” tárolhatjuk, illetve a rajztáblák között lemásolhatjuk az azonos részleteket, és ezeket egymástól függetlenül módosíthatjuk. Az eszközsor (Control Paletta) is kapott egy „Artboard” eszközt, amivel ezeket létre lehet hozni és ha kell méretüket, vagy más tulajdonságaikat módosítani.

Új Artboard (rajztábla) készítése

1. Az új rajztábla többféleképpen is létrehozható. Egyrészt kijelölhetjük az oldalon létrehozott grafika egyes elemeit, és azokat új táblára helyezhetjük. Másrészt ha rétegesen rajzolunk, az egyes rétegek is új táblára kerülhetnek. Azonkívül kapott a felület egy „New Artborad” gombot, amivel rögtön új munkaterültet képezhetünk.
2. Amennyiben a megrajzolt ábrában vannak olyan elemek amelyek az új táblára is kellenek, úgy tegyük azt láthatóvá a Layers paletta segítségével.
3. Az új Artboard eszközzel jelöljük ki a szükséges elemeket, és azonnal rendelkezésünkre áll egy új tábla amelynek mérete egyezik a kijelölt elem(ek) méretével.
4. A Control palettán kattanjunk a „Move/Copy Artwork With Artboard” gombon.
5. Kattanjunk az új „artboard”-ra és helyezzük oda a grafikát ahová szeretnénk, ehhez használhatjuk az „okos” segédvonalakat is.
6. A munkaablak alatt kapunk egy listát, amelyben fel vannak sorolva a létrehozott „rajztáblák”. Itt gyorsan tudunk közöttük kapcsolgatni a tábla sorszámának kiválasztásával.
7. Ha kiválasztottuk a megfelelő munkát, kattanjunk a Control palettán az „Artboard Options” gombon a rajztábla tulajdonságainak beállításaihoz.
8. Az escape billentyűvel kiléphetünk ebből a szerkesztési módból.

A felület újításai nagyjából megegyeznek a CS4 többi hasonló termékével: „tabbed” nézet, „N-up view” egy vagy több dokumentum részleteinek egyidejű megjelenítéséhez, „Application Bar, Workspace Switcher” a munkafelület céljának legmegfelelőbb kezeléséhez. Több olyan funkció is palettát kapott amelyik eddig dialógusboxból volt elérhető, valamint bizonyos esetekben megkerülhetővé vált az úszópaletta használata is.

Több dokumentum egyidejű megtekintése

1. Macintosh gépeken ekkor legyen bekapcsolva az „Application Frame”. Ennek módja: „Window > Application Frame” menüpont kiválasztása. Erre PC gépeken nincs lehetőség (szükség) mert ott eleve saját ablakban fut az alkalmazás.
2. Nyissuk ki a munkához szükséges fájlokat az Open menüponttal akár többet is egyszerre.
3. A „tabbed” (füles) módszerrel kapcsolgathatunk a megnyitott oldalak között.
4. A menüsor alatti palettában a „3-Up view” módot válasszuk ki, értelemszerűen így 3 dokumentumot tudunk elhelyezni a képernyőn.
5. Ebben a nézetben egyszerűen megfoghatjuk a dokumentumok felső sávját, és más helyre vonszolhatjuk azt.

Munkaterületek közti gyors kapcsolgatás

1. Eddig is volt lehetőség pár előre felépített felület között válogatni (a Window menüben), illetve sajátokat elmenteni. Most a menüsor alatt egy lista segítségével kezelhetjük a különböző feladatok szerint felépített munkaterületeket. Válasszuk a „Typography” elnevezésű területet.
2. Ekkor azok a panelek, eszközök kerülnek előtérbe, amelyek a tipográfiai munkafolyamathoz szükségesek, mint pl. a karakter és bekezdésformázó úszómenük.

Rúgós panelek

A „rógós panel” funkció lehetővé teszi, hogy a kijelölt elemek mozgatásával hozzáférjünk a szükséges panelekhez (kattintások helyett).

1. Tegyük előre a kérdéses dokumentumot, ha netán „N-up” nézetben lennénk.
2. Válasszuk ki a lap alján azt az „artboard”-ot amin a szerkesztendő rajzrészlet van.
3. A kijelölő eszközzel kattintsunk az ábrán.
4. A kijelölt részletet vigyük a „transparency” panel ikonjára.
5. Ekkor a rajz a helyén marad, de a panel kinyílik, és lehetővé válik az átlátszóság beállítása.
6. Ismét válasszuk ki az előbbi rajzrészletet és vigyük a „Symbols” panel ikonjára.
7. Ez a panel is magától kinyílik, és ha kicsit több ideig tartjuk rajta a kijelölt elemeket, bekerülnek a szimbólumkönyvtárba.
8. Ugyan ezzel a módszerrel a megnyitott dokumentumok között is tudunk rajzokat, vagy azok kijelölt részleteit másolni. Egyszerűen vigyük a kijelölt görbéket a másik dokumentum területére, és ott helyezzük el.

Az ecset fejlődése

Az ecsetek további fejlődésen mentek keresztül. Az új funkciót „Blob Brush”-nak nevezi a program, aminek jelentése nagyjából folt, paca, de leginkább a szabadkézi rajzolást segíti. A funkcióját tekintve egy több szempontból is egyedire szabható ecsethegyről van szó, amelynek lehetőségei körülbelül megegyeznek a Photoshop festőecsetének lehetőségeivel. A méretállítási lehetőség mellett van szögállásunk kalligrafikus ecset létrehozásához, lekerekítésünk, torzítottságunk, elmosottságunk.

Az ecset használata

1. Kattanjunk kettőt az eszközsorban a „Blob Brush” eszközön. Ekkor megjelenik az eszközhöz tartozó beállítások választéka.
2. Itt állítsuk be az ecset tulajdonságait mintha csak a Photoshop-ban lennénk. Méret, oldalarányok, dőlésszög...
3. Ok.
4. Amennyiben ezzel az ecsettel dolgozunk, az látszólag folytatja a megkezdett objektumot, mintegy egybeolvad vele.
5. Festés közben lehetőség van az ecset színének megváltoztatására.
6. Festés közben az ecset méretének megváltoztatása is lehetséges. Az ecsettel felvitt rajz vagy minta utólag könnyen korrigálható a radír eszközökkel.
7. Amennyiben javítani szeretnénk a szabadkézi munkát szimuláló ecset vonalain, használjuk a radír eszközt. Erre az eszközre duplakatt, és a beállításokat lehetővé tevő dialógusboxban hasonlóképpen paraméterezhetjük a radírt mint korábban az ecsetet.
8. Ok.
9. Kezdjük javítani az ecsetvonásokat. Amennyiben a radír helyett mégis rajzolni szeretnénk, a Shift-B billentyűkkel visszakapcsolhatunk ecset módba.
10. Shift-E kapcsol vissza radír (Eraser) módba.

Már régi törekvés az Illustrátorban, hogy legalább a rajzolás élményét közelítsék az ebből szempontból előnyösebb helyzetben lévő Photoshophoz. Érthető, a pixeles munka kevésbé technokrata, ha úgy tetszik kevesebb korlátot állít a felhasználó elé. Nem hiába születnek pixeles képet vektorizáló programok. Ennek ellenére ne felejtsük el hogy a szabadkézi rajzoló program akkor is vektorokkal dolgozik ha az látszólag „Photoshoppos”, a program továbbra is vonalasan „gondolkozik”, csak a szerkesztési módik finomodnak.

A Blob Brush használata Isolation Mode-ban

Az Isolation Mode ebben averzióban tovább fejlődött. Kapott egy kis ikont, ami könnyebben felismerhetővé teszi az izoláció alakját, és több objektumot is elfogad: compund paths, gradient mesh objektumok, képek, és klipping maszkok is használhatóak.

1. Jelöljük ki a kérdéses területet a direkt szelekciós eszközzel (fehér nyil).
2. Jobb egérgombbal hívjuk elő a felugró menüt a kijelölt objektum felett, és használjuk a „Isolate Selected Path” menüpontot.
a. Ennek hatására ez az egy objektum marad kijelölve.
b. A Layers úszómenü ezt a görbét mutatja.
c. Deszelektáljuk a kijelölt görbét.
3. Kattanjunk duplát a Blob Brush eszközre, és állítsuk be az optimális ecsetméretet.
4. Válasszunk színt a keretnek a Swatches úszómenüből.
5. Rajzoljunk a kiválasztott ecsettípussal a kérdéses terület fölé.
6. Töltsük ki az ecsettel megrajzolt területet színátmenettel.
7. A Layers úszómenüben navigálhatunk nem csak a rétegek, hanem a csoportok elemei között is. Ezt most kis preview is segíti.
8. Az „Isolation Mode”-ból az Exit gombbal léphetünk ki amennyiben befejeztük a munkát.

Átlátszóság és színátmenet

A CS3 programokban már szinte tetszőlegesen lehetett variálni a színátmenet/átlátszóság kérdését, az Indesign-ban külön Transparency Vector szolgálta ezt, az Illustrator pedig tetszőleges alakot is felvevő Gradient Mesh eszközzel rendelkezett. A CS4 csomagban a színátmenethez hasonlóan készíthetünk átlátszóságot az Illustratorban is.

Színátmenet készítése

1. Válasszuk a színátmenet készítő eszközt az eszközsorból.
2. Ha van kijelölt görbe, a legutóbb alkalmazott színátmenetet érvényesíti rajta.
3. A színátmenet körvonalát egy pontvonal jelzi, amit meg lehet fogni, és kör alakú színátmenet esetén ellipszist lehet csinálni belőle.
4. A színátmenet ezzel a módszerre el is forgatható, nem kell külön dialógusboxban elvégezni a beállításokat.
5. Magát a színátmenetet is úszómenük nélkül lehet egyedire szabni, magán a képen. Nem csak a színátmenet alakját, hanem a belső elrendeződését is be lehet itt állítani, ami a korábbi verziók ismeretében könnyen felismerhető eszközöket tartalmaz.
6. A képen megjelenő „Gradient Bar” úgy szerkeszthető mint korábban a Gradient Panel. Duplakatt a színátmenetre, és megjelenik a színválaszték, hogy tetszőleges színt rakhassunk a kiválasztott töréspontra. Könnyen használhatjuk egy palettában a Swatches és a színkeverős módszert is.
7. Hasonló módszerrel lehet módosítani a meglévő töréspontok színeit is.
8. Amennyiben a színek rendben vannak, a rajzon megjelenő Gradient Bar (ami tulajdonképpen a néhai Gradient Vector továbbfejlesztett változata) beállíthatjuk a töréspontok pozícióját.

Színátmenet mentése és újrafelhasználása

1. A mentéshez már ki kell nyitni az oldalsó úszómenü jól ismert Swatches palettáját. Ehhez elég a színátmenetet rávinni az úszómenü ikonjára.
2. Térjünk vissza a rajzhoz, a Direct Selection eszközzel jelöljük ki a görbét.
3. Használjuk a swatches panelen a „new gradient fill” menüparancsot (papírlap a panel alján).
4. Amennyiben az elmentett színátmenetnek alakja (ellipszis), vagy szögállása van, ezek nem kerülnek elmentésre.

Átlátszóság a színátmeneten

A színátmenet most átlátszó színeket is tartalmazhat. Az átlátszóság a színátmenet hosszában bárhol bármelyik törésponton meghatározható.

1. Készítsük el a szükséges görbét (zárt objektumot), amiben szeretnénk alkalmazni ezt a funkciót.
2. Nyissuk ki a színátmenet panelt, és alkalmazzuk az alapértelmezésű, feketéből fehérbe átmenő színátmenetet.
3. Kattanjunk kettőt a színátmenet fekete pontján, és állítsuk át fehérre. A szín átállítása mellett ennek a pontnak állítsunk be átlátszóságot is az Opacity kontrol segítségével.
4. Az átlátszóságot is tartalmazó színátmenetnek is adhatunk szögállást, és a színek, színátmenetek helyét is tetszőlegesen állíthatjuk a vektor hosszában.
5. A színátmenet palettán a kis preview-re kattintva elmenthetjük azt a színátmenetek listájába a későbbi újrafelhasználáshoz.

A fenti példában a színátmenet vektor mindkét végpontját fehérre állítottuk (csak akkor látszik a hatása ha ráhelyezzük egy színnel kitöltött rajzra vagy görbére, így ez nagyjából olyan mintha egy színnel kitöltött dobozra tettünk volna változó átlátszóságot, mint ahogy az az Indesign-nem a Transparency Vector eszközzel lehetséges. Most nézzük meg mi történik ha színes területre szeretnénk átlátszóságot tenni.

1. A Layers panelen válasszuk ki azt a réteget illve körvonalat amelyikkel dolgozni szeretnénk.
2. Használjuk a Swatches palettát vagy a Gradient eszközt arra, hogy a kiválasztott körvonalba színátmenet kitöltés kerüljön.
3. A Gradient eszközön duplakatt, ez aktiválja a rajzon a színátmenet beállításait szolgáló eszközöket (on-objects control).
4. A színátmenet töréspontjain duplakatt, és definiáljunk tetszőlegesen különböző átlátszóságot rájuk.

A Clipping Mask és a Smart Guides fejlődése

Az Illustrator már korábban is tartalmazta mindkét funkciót. A Clipping mask lényegében egy határozott körvonal mentén tette lehetővé a képkivágást, amit utólag kényelmetlen volt átalakítani, a szelekcióhoz leginkább egy eldugott menüpontot lehetett használni, a Smart Guides pedig inkább zavaró volt mint használható mert lépten-nyomon egyezőséget mutatott. A Smart Guides most segítséget nyújt abban is, hogy a képkivágást is pontosan tudjuk pozícionálni és méretezni.

1. A Layers úszómenü segítségével különítsük el (Isolation Mode) azt a csoportot, ami maszkot tartalmaz.
2. Duplázzuk meg a rajztáblát (Artboard-ot) és húzzuk a munkaterület alá. Amennyiben be van kapcsolva a Smart Guides funkció, egy függőleges vonal fogja segíteni, hogy az új Artboard pontosan a korábbi alá kerüljön (függőleges vonalban).
3. Az új rajztáblán a kijelölő eszközzel válasszuk ki a kérdéses objektumot.
4. A Layers panelen húzzuk a kijelölt elemeket egy új, üres layerre.
5. Nyissunk ki egy másik képet (lehetőleg valami komplex rajzot) és azt tegyük át arra a rétegre amelyiken a maszkolt objektum is van. A méretezésnél, nem fontos az Infó palettát figyelni, a transzformációk jellemzői most a kurzor mellett megjelennek.
6. Az újonnan létrehozott layert nyissuk ki a layers palettában a kis háromszög segítségével. Ez legyen az a csoport, amelyik maszkolva van.
7. A szelekciós eszközzel kattanjunk kettőt a kivágott területen úgy, hogy a maszkolt területre helyezett rajz kívül essen. Ez aktiválja az Isolation Mode-t ami lehetővé teszi a maszk és a maszkolt objektumok szerkesztését úgy hogy kizárja a szerkesztésből a ráhelyezett rajzokat.
8. A Kontrol palettán kattanjunk az „Edit Clipping Path” gombon, a kivágás alakjának módisításához.
9. Ezután a maszkot mozgathatjuk és transzformálhatjuk.
10. Válasszuk ki a maszkolt csoportból az egyik objektumot, azt is elmozdíthatjuk a maszk területén belül.

Az így elkészült egymástól különböző „artboard-okat” elmenthetjük többoldalas PDF-ként (pl. storyboard céljára), vagy elmenthetjük vektorként az After Effects program számára. Az After Effects képes az artboard-on elhelyezett grafikákat külön-külön kezelni animáció céljára.

Appearance panel és Graphic Styles

Mind az Apperance, mind a Graphics Style panel is ismert lehet a korábbi verziókból. A Graphics Style panel segítségével korábban beállított és elmentett effekteket ismételhetünk meg különböző objektumokon, az Apperance panel pedig az ábrákon alkalmazott műveleteket aktuális állapotát rögzíti, amit törölhetünk vagy megváltoztathatunk.

Appearance panel

Az Apperance panel a CS4 verzióban már nem csak az alkalmazott effektek/kitöltések törlésére és módosítására való, hanem itt létre is lehet hozni ezeket, vagy egy kijelöltet több más rajzelemre érvényesíteni. A panel alján egy Add new stroke, Add new fill, és Add new effects áll rendelkezésre.

1. Nyissuk ki az Apperance panelt, és maradjon állandóan látható a munka során (be kell ehhez húzni oldalról a munkaterületre.)
2. Jelöljük ki a szelekciós eszközzel a szerkesztendő objektumot. Ez lehetőleg ne egy keret nélküli üres körvonal legyen.
3. Az Apperance panelben láthatóak a szelekción korábban alkalmazott effektek, kitöltések. transzformációk.
4. Jelöljük ki az Apperance panel egyik elemét.
5. Válasszuk a „Select > Same > Appearance Attribute” menüpontot. Ez kijelöli az oldal összes olyan elemét, amelyen a kijelölt elem Apperance menüben kiválasztott transzformációja végre lett hajtva. Remélhetőleg vannak ilyen elemek az oldalon, ha nincsen készítsünk párat.
6. Miután így kijelöltük azokat az elemeket amelyek hasonlóképpen vannak kitöltve/effektezve/transzformálva, kattanjunk kettőt az Apperance panel korábban kijelölt elemén.
7. Ekkor megjelenik az adott ranszformációhoz/effekthez/kitöltéshez tartozó dialógus box, amin keresztül minden kijelölt elemet egyszerre módosíthatunk.

A munka gyorsítása az effektek kikapcsolásával

1. Amennyiben sok, nehezen kiszámolható effekt van az oldal rajzelemein (árnyék, elmosás, átlátszóság) ezeket ideiglenesen kikapcsolhatjuk, ezáltal gyorsulhat az oldal megjelenítése.
2. Jelöljük ki az egyik ilyen „zűrös” objektumot, és az Apperance panelben kattanjunk az valamelyik nehezen megjeleníthető effektekre.
3. A Kontrol panelen válasszuk a Select Similar Objects gombon az Apperance Attribute menüpontot. Ezzel kijelöljük az összes hasonlóképpen effektezett elemet az oldalon.
4. Az Apperance panelen kapcsoljuk ki az effekt előtti szemet. Ezzel az egész oldalon kikapcsolhatjuk azokat a módosításokat amelyeket a vektoros szabályok szerint nehezen kiszámolhatóak és lassítják a megjelenítést. Ez akkor segít sokat, ha a görbéken komplex, bonyolult effekteket alkalmaztunk.

Graphic Styles

A grafikus stílusokban, mint a bekezdéseknél, elmenthetőek a az alkalmazott effektek.
1. Vigyük a Graphics Style panelt a munkaterületre.
2. Jelöljük ki a módosítandó elemeket.
3. Alkalmazzuk valamelyik effektet a kijelölt objektumokon.
4. Nyissuk ki az Apperance panelt, és adjunk a kijelölt elemekre kitöltést, keretet, és keretszínt igény szerint.
5. Az így véglegesített körvonalakat mentsük el Graphics Style-ba a „New Graphic Style” nyomógombbal.

„Separations Preview” és „color variations” Adobe Kuler-el és Live Color-al

A Separation Preview ismerős lehet azoknak, akik használják az Indesign korábbi verzióját. Igen hasznos funkció, hiszen a munkaterületen megjeleníthetjük és leellenőrizhetjük a színcsatornákat, azok helyességét. Ez az Illustratorban is igen hasznos lett volna, most a CS4 verzióval ez is bekerült a programba.

1. Válasszuk a „Window > Separations Preview” menüpontot, és kapcsoljuk be az „Overprint Preview” checkboxot.
2. A listában megjeleníthetjük vagy kikapcsolhatjuk az ott felsorolt színcsatornákat. Ez többek között jó a véletlenül alkalmazott direkt színkivonatok felderítésére, vagy annak ellenőrzésére, hogy a fekete területek alatt van-e alátöltés.
3. Ennek ellenőrzésére kapcsoljuk ki a fekete csatornát.
4. Válasszuk ki a feketével írt vagy rajzolt objektumokat.
5. Amennyiben nincs alátöltésük, használjuk a „Window > Attributes” manüpontban az „Overprint Fill” opciót.
6. Ezután láthatóvá válik az alátöltés a munkaterületen, valamint a „Fill” listában is az Apperance panelen.

Gyakran előfordul, hogy egyazon munkából több verziót kell készíteni más-más színvilággal. Erre már a korábbi verzióban is volt lehetőség, hogy egy adott munka színvilágát úgy változtassuk meg, hogy az harmóniában maradjon.

Most ez a funkció úszómenüt és új nevet kapott: Windows > Extensions > Kuler. A Kuler panelben lehetőség van arra, hogy internetes közösségek által létrehozott színsémákat keressünk. A Kuler panel tetején a keresőmezőbe írjuk be a keresett színséma feltételezett nevét. A panel alján megjelennek a találatok. Kiválasztva a nekünk tetsző színvilágot, használjuk a panel alján az „Add to Swatches” gombot. A letöltött színvilág így bekerül a Swatches panelbe, ahonnan már bármikor felhasználhatjuk.

Az elkészült munka átszínezése
1. A komplett színvilág megváltoztatásának módja a Live Color funkció. Nyissuk meg a Control paletta segítségével a „Recolor Artwork” (más néven Live Color) dialógus boxot.
2. Itt válasszuk az „Assign” fület, és jelöljük ki a nekünk tetsző színösszeállítást (amit többek között a Kuler segítségével is letölthetünk). A kiválasztáskor a színes munka annyi és olyan színeket fog tartalmazni, amennyit a kiválasztott színséma is tartalmaz.
3. Ok.

Ezzel a módszerrel, egyazon grafika több verziója is elkészíthető különböző célokból, nyomtatásra, szatyorra, pólóra, hirdetésbe, webre, filmhez. Ezeket a verziókat ma már nem kell külön dokumentumokban tárolni, csupán le kell másolni a grafikát vagy annak bizonyos elemeit különálló Artboard-okra, és azokon már egymástól függetlenül elvégezhetjük a módosításokat.

A rajztáblákra készített ábrákat kiexportálhatjuk többoldalas PDF-be, vagy akár 100 automatikusan elnevezett JPG képbe, vagy SWF formátumba. A Photoshop, Indesign, Flash programok beolvassák a több Artboardot tartalmazó Illustrator grafikákat, lehetővé téve hogy kiválasszuk a megfelelő rajztáblát a megnyitásnál. A Bridge láthatóvá teszi az Illustrator dokumentumba ágyazott egyes Artboard-okat.

3D emblémák

Nagyon kevés olyan logo van, amely valódi 3D effektust tartalmaz. A legtöbb ilyen embléma a 3D hatást egyszerû árnyék és fényhatásokkal éri el, ami síkbeli koordinátarendszerrel rendelkezõ programokban (PhotoShop, Illustrator, Corel) is meg lehet oldalni. A Silicon Graphics emblémájához viszont elõ kell venni egy valódi Z tengellyel rendelkezõ szoftvert, a 3D Studio-t vagy a RayDream Studio-t, esetleg meg lehet próbálni az Adobe Dimension-t, de itt a pontos munka akadályokba ütközik.

Jelenlegi példánkban a 3D Studio Max 1.1 Windows verzióját használjuk. A SG emblémája elsõ látásra egyszerûnek tûnik, mégis könnyû belezavarodni a tervezésbe. Ezekben a 3D-s programokban lehet kézzel is navigálni, de ebben az esetben a pontos munka érdekében kizárólag számokkal fogjuk meghatározni az összes transzformációt és koordinátát.

A nézet úgy épüljön fel, hogy a bal felsõ sarokban a TOP, mellette a FRONT, a bal felsõ sarokban a LEFT és végül egy perspektívikus nézetet lássunk. Ez a kombináció a Views/Viewport options menüpontban választható ki.

Az embléma egyszerû hengerekbõl épül fel. Ésszerû tehát egy ilyen objektum létrehozásával kezdeni. Mivel a pozíciót és a méretet számokkal adjuk meg, válasszuk a CREATE ablakban a GEOMETRY nyomógombot, ezen belül a CYLINDER parancsgombot. A Keyboard Entry legyen kinyitva, egyszerûen gépeljük be ide a Radius:25 Height:200 méreteket, majd nyomjuk meg a CREATE parancsgombot. Megvan az elsõ objektumunk, gyakorlatilag ebbõl fogjuk felépíteni az egész ábrát. Hogy jobban tudjunk majd navigálni, nyomjuk meg alul a Zoom Extents All eszközt, hogy nézetbe illessze az elsõ hengerünket.

A szelekciós eszközzel válasszuk ki a rendelkezésre álló hengert. Az Edit/Clone menüpont segítségével duplázzuk meg. Kapcsoljunk át a szelekcióról a forgatóeszközre és nyomjuk meg a jobb egérgombot, hogy számokkal tudjunk dolgozni. Itt az Absolute:Word keretben az Y tengely körül 90 fokos elforgatást kell végezni. (Kérhetünk egy Zoom Extents All-t, hogy jobban lássunk.) Ha jobban megfigyeljük az embléma ugyan hengerekbõl épül fel, mégis az egyik henger rövidebb mint a másik. Jelöljük ki a legutóbb létrehozott vízszintesen fekvõ Cylinder02 nevû hengert, válasszuk ki a méretezõ eszközt, jobb egérgomb és a feljövõ dialógisbox Absolute:Local keretébe a Z tengelyre kérjünk 75%-os átméretezést.

Folytassuk azzal, hogy megduplázzuk az Edit/Clone menüponttal a vízszintesen fekvõ Cylinder002 objektumot. Válasszuk a Select and Move eszközt, használjuk a jobb egérgombot, majd az Absolute:World keretbe toljuk el a hengert a Z tengelyen 200 egységgel. Így az pont az álló henger tetejére fog kerülni. Ez a henger viszont a hosszabbik fajtából való, amit a Scale eszköz, jobb egérgomb, Z=100 mûvelettel tudunk ismét visszaállítani.

Maradjon kiválasztva a Cylinder003 objektum. Ez a felsõ vízszintes henger. Ahhoz, hogy elforgassuk, meg kell változtatni a forgatás közppontját, azaz át kell tenni a henger másik végére. Használjuk jobb oldalt a Hierarchy ablakot, ezen belül az Adjust Pivot, Move/Rotate/Scale keretében nyomjuk be az Affect Pivot Only parancsgombot. A mozgatóeszközt kijelölve, kattanva a jobb egérgombbal az Absolute:World keretben az X tengelyen toljuk el a koordináta-rendszer középpontját 200 egységgel. Kapcsoljuk ki az Affect Pivot Only parancsgombot. Clonozzuk le ezt a cylindert is (Edit/Clone) és használjuk a Rotate eszközt az elforgatásra: Offset:World keret, Y: -90. Ezt a hengert is rövidre kell állítani, Scale/Jobb egérgomb/Z=75 folyamattal.

Gyakorlatilag kész az ábra váza, már csak a hajlatokat lekerekítõ gömböket kell elhelyezni. Mivel a 0:0:0 koordinátánál hoztuk létre az elsõ hengert, ugyan ide létrehozhatjuk az elsõ gömböt is. Create ablak, Object Type, GeoSphere parancsgomb, használjuk a Keyboard Entry-t, ahol is a Radius értke 25. Nyomjuk meg a Create parancsgombot.

Duplázzuk meg a gömböt (Edit/Clone), majd mozgatóeszköz, jobb click, Absolute:World keretben Z=200. Az újonnan keletkezett gömböt is duplázzuk meg, mozgatóeszköz, jobb egérclick, Absolute:World keretben X=200. Mivel kész az ábra alapja, jelöljünk ki mindent (Edit/Select All) és foglaljuk csoportba (Group/Group).

Ettõl kezdve nincs más dolgunk, mit az így keletkezett csoportot megduplázni, majd minden oldal számára egyszer elfordítani, egyszer pedig elmozdítani pont a rövidebb és hosszabb henger különbségével. Ezt a jelenlegi állapotot tekinthetjük az embléma egyik oldalának, tehát még öt oldalt kell létrehozni. Készítsük el az embléma jobb hátsó felét.

Ehhez duplázzuk meg az objektumcsoportot (Edit/Clone), majd a forgatás elõtt mozdítsuk el az ábra koordinátarendszerének középpontját. Ehhez használjuk a Hierarchy ablakot, nyomjuk be az Affect Pivot Only parancsgombot, majd a Select and Move eszközt kiválasztva, jobb egérgombbal kattanva, Offset:Screen keretben X=100. Kapcsoljuk ki az Affect Pivot Only gombot, kapcsoljuk be az Affect Object Only-t. Használjuk a forgatóeszközt, jobb click, Y=-90. Ezután a koordinátarendszer középpontját az objektum közepére kell állítani: Affect Pivot Only/Center to Object. Kapcsoljuk ki az Affect Pivot Only gombot, de ezt a jövõben minden esetben meg kell tenni a középpont pozíciójának meghatározása után. Használjuk a forgatóeszközt ahol X=-90, majd a mozgatóeszközt ahol Z=50.

Ezzel gyakorlatilag létrehoztuk a kocka második oldalát. A többi oldal esetében teljesen analóg módon kell eljárni.

3. oldal, ami az embléma teteje lesz a következõ lépésekkel készül:
1, Az elõzõ oldal duplikázása (Edit/Clone);
2, Koordináta rendszer eltolása (Affect Pivot Only) a Z tengelyen 100 egységgel. (Affect Pivot Only ki);
3, Forgatás az Y tengelyen 90 fokkal;
4, Koordináta-rendszer eltolása az objektum középpontjába, (Affect Pivot Only/Center to Object), Affect Pivot Only kikapcsolása;
5, Elforgatás a Z tengelyen 90 fokkal;
6, Mozgatás Y irányban 50 egységgel.

4. oldal:
1, Az elõzõ oldal megduplázása;
2, Koordináta rendszer eltolása (Affect Pivot Only) az Y tengelyen 100 egységgel. (Affect Pivot Only ki);
3, Forgatás az X tengelyen 90 fokkal;
4, Koordináta rendszer eltolása az objektum középpontjába, (Affect Pivot Only/Center to Object), Affect Pivot Only ki;
5, Elforgatás az Y tengelyen -90 fokkal;
6, Mozgatás X irányban -50 egységgel.

5. oldal:
1, Az elõzõ oldal megduplázása;
2, Koordináta rendszer eltolása (Affect Pivot Only) az X tengelyen -100 egységgel. (Affect Pivot Only ki);
3, Forgatás a Z tengelyen -90 fokkal;
4, Koordináta rendszer eltolása az objektum középpontjába, (Affect Pivot Only/Center to Object), Affect Pivot Only ki;
5, Elforgatás az X tengelyen -90 fokkal;
6, Mozgatás Z irányban -50 egységgel.

6. oldal:
1, Az elõzõ oldal megduplázása;
2, Koordináta rendszer eltolása (Affect Pivot Only) Z tengelyen -100 egységgel. (Affect Pivot Only ki);
3, Forgatás az Y tengelyen 90 fokkal;
4, Koordináta rendszer eltolása az objektum középpontjába, (Affect Pivot Only/Center to Object), Affect Pivot Only ki;
5, Elforgatás a Z tengelyen 90 fokkal;
6, Mozgatás Y irányban -50 egységgel.

Ezek után kialakul az embléma.
A Perspektívikus nézetet úgy kell beállítani mintha élbõl látnánk az egészet.
Ezután a Material Editorban keverjünk ki valamilyen ezüstös fémhatású anyagot, világítsuk meg és kérjünk renderelést hiszen a drótvázas ábra eléggé kuszának tûnik.

CorelDraw! 7.0

Már tapasztalhattuk, hogy háromdimenziós hatást el lehet érni alapvetõen csak síkbeli alakzatok letrehozását támogató szoftverekkel is. Jellemzõ például a fény-árnyék hatás alkalmazása. Most a CorelDraw! 7-es verziójában, amely tartalmaz 3 dimenziós hatás elõállítására is alkalmas eszközt, összehasonlítjuk a perspektívák és az extrudálás elõnyeit-hártányait egy konkrét példán keresztül. Jelenlegi példánkban egy dobozt fogunk tervezni.

Amennyiben az Extrude effektust kívánjuk használni, könnyû dolgunk van. Meg kell csupán rajzolni a doboz egyik oldalát, és az Effects/Extrude menüpontból elõ kell venni az Extrude úszómenüt. Ezzel az eszközzel azonnal elõállítható egy látszólagos 3D hatás. Egydüli teendõnk hogy meghatározzuk a vetítés középpontját, esetleg párhuzamos vetítést is alkalmazhatunk, akkor csak a vetítés mélysége a kérdés. Az úszómenü rendkívül sokoldalú. Szinte minden beállítható grafikailag látványos eszközökkel körülbelülre, vagy számokkal pontosan. E két módszer között az úszómenüben megjelenõ kis füzetlapra kattintva lehet váltani. Bármilyen alakzatot -többek között betûket is- kiextrudálhatunk ezzel a módszerrel, színeket, fényhatásokat alkalmazhatunk rájuk.

Ennek a módszernek az a hátránya, hogy a Macintosh-on népszerû Illustrator-ban nem alkalmazható, és ha a doboz oldalain minta van, azok perspektívája nem igazodik az oldalakhoz. Jelenleg olyan dobozt szerertnénk, amin felirat vagy kép is van. Ezt természetesen síkban tudjuk megtervezni, majd szernénk a doboz oldalát és az azon lévõ képi elemeket egységesen látszólag térbelivé tenni. Az egyszerûség kedvéért vegyünk egy gyufásdobozt.

Amennyire lehet végezzünk pontos munkát, ezért a doboz határoló négyszögeinek méretét az Arrange/Transform/Size menüponttal állítsuk be. Egy doboznak -ha nem lyukas- egyszerre 3 oldalát látjuk. Ezért 3 db négyszög kell. Az egyik 53X36 mm, ez lesz a teteje. 15X53 mm az oldala, és 36X15-ös az eleje. Helyezzük el az így beméretezett négyszögeket úgy, mintha a dobozt széthajtogattuk volna, vagyis a síkbeli, vetítés elõtti, kiterített képet alkossuk meg.

A méretezés mellet fontos a pontos pozícionálás is, ezért használjuk az objektumok elhelyezésére a Transform úszómenü Position listaelemét úgy, hogy nem jelöljük be az úszómenü Relative Position checkbox-át. Ennek segítségével, leolvasva az objektumok aktuális koordinátáit, pontosan egymáshoz tudjuk illeszteni a négyszögek oldalait. Ezen kívül még használhatjuk a segédvonalakat is. Ha egy vízszintes és egy függõleges segédvonalat húzunk, és a négyszögeket a keresztezõdési pontra illesztjük a sarkuknál a megfelelõ negyedben, ugyancsak pontos végeredményt kapunk.

Ezután készítsünk mintázatot az oldalakra. Ez a minta lehet szöveg, vagy bármilyen képi elem. Elhelyezésük és megalkotásuk azért nagyon egyszerû, mert egyelõre síkban dolgozunk, és az egyetlen amire vigyázni kell, hogy ne lógjanak ki a képi elemek a doboz oldalaiból, vagy ha a dobozon körbefutó képi elem van, azok legyenek szétvágva, de pontosan egymáshoz illesztve az oldalak érintkezési vonalában.

Ezután néhány lépésben a párhuzamos vetítés módszerével dobozzá hajtogathatjuk a kiterített oldalakat:
Jelöljük ki az összes oldalt a rajta lévõ képi elemekkel együtt, és forgassuk el 45 fokkal. Minden lépést pontosan kell megtenni, ezért minden teendõt a Transform úszómenü segítségével végezzünk el.

A pontos forgatást a Transform úszómenü Rotation listaelemével lehet megoldani.
Ezután jelöljük ki a doboz tetjét az összes rajtalévõ képi elemmel együtt. Ha ez sikerült talán legjobb ha csoportba foglaljuk õket (CTRL+G). Válasszuk a Transform úszómenü Scale & Mirror listaelemét. Méretezni fogunk, de nem a Size listaelemet használjuk, mert százalékos méretezésre van szükség, a Size használatával ezel ellentétben mm-ben tudnánk megadni a méreteket ami jóval bonyolultabb lenne. Tehát a Scale & Mirror listalem segítéségvel Horizontálisan ne méretezzük át a doboz tetejét vagyis H: 100%, vertikálisan viszont méretezzük át 57.3%-ra, vagyis V: 57.3 %-ra, majd nyomjuk meg az Apply gombot.

A doboz oldala következik. Ezt is jelöljük ki minden rajta lévõ elemmel együtt, és ugyanebben az úszómenüben fordítsuk meg az arányokat: horizontálisan 57.3, vertikálisan 100%-ra állítva torzítsuk el a négyszöget tartalmával együtt, Apply.

A doboz elejének szánt négyszöget, amin jelenleg nincs mintázat de bármi lehetne rajta, pont ugyan így kell torzítani, ezért elég egy Apply gombot nyomni a Transform úszómenüben. Elõtte természetesen jelöljük ki a forgatandó oldalt.

Ezután csupán két lépés van hátra: a doboz elejét 30, a doboz oldalát pedig -30 fokkal kell elforgatni. Látható, hogy ha az ekkor még különálló képi elemeket megfelelõen elhelyezzük, azok egy párhuzamosan vetített téglatest látszatát fogják kelteni.

Abban az esetben ha az oldalakon körbefutó mintát szeretnénk csinálni, nehezebb dolgunk van. Vegyük példának azt, hogy a dobozon körbefutó szalagot szertenénk készíteni. Ekkor meg kell rajzoni a szalagot, de szét is kell vágni pont ott ahol a doboz oldalai találkoznak. Elsõ körben rajzoljunk olyan csíkokat amelyek szalag hatását keltik. Bármilyen más ennél bonyolultabb objektumra, pl. szövegre is alkalmazhatjuk a módszert.

Vegyük elõ az Arrange/Intersection úszómenüt. A Leave Orginal keretben levõ két checkboxal azt szabályozhatjuk, hogy a kijelölt célobjektum, és az egyéb, a közös területbõl kiesõ objektumok eredeti állapota is megmaradjon-e vagy törlõdjön. Nekünk mindketõre szükségünk van addig amíg teljesen fel nem daraboltuk a szalagokat pont ott szétvágva õket ahol a doboz oldali egymáshoz illeszkednek. Utána viszonylag sok törölnivaló objektumunk marad, de a doboz oldalai és az oldalakon átmenõ képek pontosan fognak illeszkedni. Ne ijedjünk meg attól sem, ha az eredeti színek megváltoznak. Az Intersect funkció zárttá teszi az objektumot utólag is, így az bármikor átszínezhetõ.

Minden egyes szétvágonadó objektumot egyenkét jelöljünk ki, az Intersect úszómenüben hagyjuk beikszelve mindkét checkbox-ot, és nyomjuk meg az Intersect With parancsgombot. Ezután a nagy fekete nyillal mindig arra az oldalra mutassunk, amelyiken szeretnénk létrehozni az oldalhoz tartozó szalagdarabot. Ezt gyakorlatilag annyiszor kell megismételnünk ahány oldalon átmenõ objektumunk van, illetve mindezt mind a három oldalon egyenként meg kell tenni. Ha minden mûvelettel végeztünk, le kell törölni az eredeti szalagdarabokat, és csak azokat kell meghagyni amelyek pont ott vannak szétvégva ahol az oldalak találkoznak. A mi példánkban 4 ilyen képi elem van, mégpedig a négy eredeti szalag, amely átér az összes oldalon. Törlés után még hátravan az átszínezés, mert az Intersect funkció a háttérrrel azonos színûre változtatta meg a szalagdarabok belsõ kitöltését. Végül nincs más hátra, mint azokat a torzító és forgató effektusokat megvalósítani amivel az elsõ esetben is megvalósítottuk a párhuzamos perspektívákat.

Végül álljon itt egy darabban az a 8 lépés, amivel egy síkbeli doboztervbõl, a doboz 3 oldalának tervébõl 3 dimenzióssá hajtogatott doboz látványát hozhatjuk létre egyszerû grafikai programokkal.

CorelDraw 6.0 (embléma készítése)

A Computer & Design 1996. novemberi számában a CorelDraw! 6.0 programmal kapcsolatban közölt alkalmazási példát a lépésrõl-lépésre rovatban. Az írás a Nissan cég 3D emblémájának elkészítésén keresztül mutatja be a vektoros grafika látszólagos 3 dimenziós lehetõségeit. A grafikai munka során gyakori feladat egy termék vagy egy cég emblémájának reprodukálása nyomat vagy arculati kézikönyv alapján. Ezek az emblémák kész állapotukban gyakran bonyolultnak tûnnek, pedig egyszerû elemekbõl kivitelezett több lépéses folyamat eredményei. Jelenlegi példánkban a Nissan autógyár háromdimenziós emblémáját vesszük példaként, amin látható, nem kell minden 3D hatáshoz valódi 3D szerkesztõfelülettel rendelkezõ bonyolult alkalmzást elõvenni.

A munka kezdetén vegyük elõ a tools/roll-up groups/transform úszómenüt. Itt válasszuk ki a size listaelemet a pontos méretezéshez. Rajzuljunk egy négyszöget, majd méretezzük be például 150X50 mm-re. Ezután kerekítsük le a négyszög sarkait node-edit eszközzel (felülrõl a második), majd arra van szükség, hogy az így keletkezõ négyszöget még 3X megduplázzuk egyre kisebb méretekkel, de az eredetivel mindig párhuzamos oldalakkal.

E célra nagyszerû a transform úszómenü size listaeleme. Ha az úszómenü jobb oldalán lévõ nyillal lenyitjuk a koordináta rendszert, amiben kilenc db. viszonyítási pontunk van, a párhuzamosság biztosítható. Elõször kattanjunk a koordináta rendszer középsõ pontjára, majd csökkentsük az objektum méreteit a tengelyhez képest 3 mm-rel, vagyis a szélességet 150-rõl 147-ra, a magasságot 50-rõl 47-ra. Az apply to duplicate gombot használjuk. Ugyan ilyen beállítások mellett csökkentsük tovább a négyszöget most 10 mm-rel, vagyis 147-rõl 137-re, ill. 47-rõl 37-re. Apply to duplicate. Végül újra egy 3 mm-es szûkítés kell, 137-rõl 134-re. ill. 37-rõl 34-re. Apply to duplicate.

Ezután a térhatást színátmenetekkel oldjuk meg. Vegyük elõ a fill tool/special fill roll-up-ját, itt válasszük ki a special fill listaelemet, a lineáris színátmenetet, kattanjunk az edit gombra, majd color blend keretben a mid-pint potmétert toljuk el 20-ra, a from mezõ színe legyen 60% K, a to mezõé pedig 5% K. Ok. Válasszuk ki a legkülsõ, 150X50-es négyszöget, és érvényesítsük a színátmenetet az apply gombbal. Kettõvel beljebb, a 37X137-es négyszögön érvényesítsük ugyan ezt a színátmenetet, de 180 fokkal forgassuk el elõtte. Ezt a CTRL billentût lenyomva tartva az úszómenüben is megtehetjük a színátmenet preview képén. A legbelsõ 134X34-es négyszögbe tegyünk egyszerûen kék (100C+60M) színt. Kívülrõl a második négyszög, (147X47) kimaradt, mert abba egy másféle színátmenet kell, tehát special fill úszómenü, edit. A color blend keretben kattanjunk a custom gombra, majd színátmenetet jelképezõ csíkon tegyük a következõt: a bal oldali pont legyen 50% K, a jobb szélsõ szintén. Kattanjunk duplát a csík felének tetejére, majd az így kapott háromszögön definiáljunk 10%K-t, a pozíciót tekerjük 30%-ra. Újabb duplakatt a csík felett, a pozíció ezúttal legyen 70%, a szín szintén 10%K. Az options keretben a szögállás (angle) legyen 0 fok. Ok, apply. Ezután kívülrõl számolva a 2. és a 3. négyszögrõl tüntessük el a keretet (jobb egérgombbal kattanjunk az alsó színpaletta áthúzott négyzetén). A legkülsõ és a legbelsõ négyszögre viszont tegyünk 0.5 mm fekete keretet. Ez a fill úszómenü pen listaelemével is lehetséges.

Az így keletkezett ábrát jelöljük ki, foglaljuk csoportba (CRTL+G), majd az effects/envelope menüpontjával ívesítsük meg az oldalait. Az úszómenüben válasszuk ki az envelope listaelemet, majd nyomjuk be balról a második gombot. Add new, majd a keletkezõ szaggatott vonal oldalainak középpntjait a mozdítsuk el a SHIFT billentû lenyomva tartása mellett felül kb 3, oldalt pedig kb 2 mm-rel. Apply. (A keep lines ne legyen bejelölve!) Az envelope úszómenüt lezárhatjuk.

Válasszuk ki a körrajzoló eszközt, rajzoljunk egy 120X120-as kört, aminek pontos méretezése a transform úszómenüvel is lehetséges. Ugyancsak a transform úszómenüben írjuk át a méreteket 110X110-re, majd apply to duplicate. Az így keletkezett két kört alakítsuk körvonallá (CTRL+Q). A node edit eszközt (felülrõl a második) váltsuk át a knife (kés) eszközre, majd minkét kört egyenként vágjuk át a vízsintes tengelyük mentén mindkét oldalukon, pont ott, ahol a csatlakozási pontok (node-k) vannak (ez össz. 4 db vágás). Ekkor a körök automatikusn öszkötõdnek, így most 4 db zárt félkörünk van. A fill úszómenü special fill listaeleme alatt válasszunk ki két színt, 50%K-t, és 10%K-t. Állítsuk körkörös színátmenetre. Edit, majd a color blend keretben two color, center offset-ben pedig horizontal -15, vertical 30% legyen. Ok. Apply. Jelüljük ki a külsõ kör alsó félkörét, kapcsoljunk a fill úszómenüben lineáris színátmenetre, állítsuk a szögállást -90 fokra az, apply. Most jönnek a belsõ körök. A felsõbe egy vörösbõl sárgába átmenõ körkörös színátmenet kell, a center offset keretben a középponti eltolás legyen H:-15, V:35%, az edge pad pedig 15%. Ok, apply. A belsõ kör alsó fele jön: fill úszómenü, edit, radiális színátmenet, color blend keretben custom, bal kezdõpont 100Y+100M+30K, jobb végpont 100M+100Y, és az 5%-os pozícióba ugyancsak tegyünk egy 100Y+100M színt. Edge pad 15%, center offset keretben a H:0%, a V:50%. Ok, apply.

Vegyük elõ a tools/roll-up groups/shaping úszómenüt, ahol válasszuk a trim listaelemet. A leave original keretben mindent ikszeljünk ki. Érdemes a SHIFT+F9 billentûkombinációval drótvázasra kapcsolni a képet. Jelöljük ki a belsõ kör alsó felét, duplázzuk meg a saját pozíciójában úgy, hogy egyszerûen kattanunk a transform úszómenü apply to duplicate gombján. Rajzoljunk egy lapos ellipszist az ábra alsó felére. Jelöljük ki, kattanjunk a shaping úszómenü trim feliratú gombján, majd a nagy fekete nyillal kattanjunk a belsõ kör alsó felén. Vegyük le róla a körvonalat, töltsük ki 100Y+100M+30K színnel. Kattanjunk újra a belsõ kör alsó részén, duplázzuk meg, (tranform úszómenü apply to duplicate), tegyük legfelülre (SHIFT+Page Up), vegyük ki belõle a kitöltõszínt, adjunk neki 0.3 mm-es keretvastagságot, apply, majd a belsõ kör felsõ felének is adjunk 0.3 mm-es fekete keretet. Ha minden OK, akkor SHIFT+F9, és a következõ ábrát kell lássuk:

Nincs más hátra, mint kijelölni mind a négy kört, és a két utólag elkészített objektumot, a keretet és az árnyékot, csoportbafoglalni mindet (CTRL+G), hátratenni (SHFT+Page Down), kijelölni mindent (edit/select all), igazítsuk mind a két objektumcsoportot egymáshoz képest közpére (CTRL+A), center+center+apply és végül a felülre került kék mezõbe be kell írni fehérrel: NISSAN.