Metró alkalmazások készítésének biztonsági kérdései

A Windows 8 desktop kiadásával foglalkozó korábbi cikkekben már említettem, hogy nem jó ötlet az, hogy HTML5/CSS/Javascript nyelveken lehet "alkalmazást" írni a metró felületre. ennek az újításnak rengeteg hátrányát látom, amelyek a megjelenés után igen rövid idővel már láthatóak:

• Az alkalmazások a felhasználó gépére forráskódban települnek. Ezek módosításához még visszafejtésre sincs szükség.
• Az alkalmazások írásához mostantól nincs szükség alkalmazásfejlesztőkre/programozókra jellemező szakértelemre, így tulajdonképp a programozói tapasztalat nélkül is írhatnak Metró felületen futó alkalmazásokat, és írnak is.
• Mivel az új felület alkalmazásait nem szakemberek fejlesztik, így a programokból a fejlesztői szemlélet is hiányzik. A metró appok instabilak, használhatatlanok, teszteletlenek, és jól láthatóan csak marketing célokat szolgálnak, munkára alkalmatlanok.

Az operációs rendszer lényege az alkalmazásválaszték

Tételezzük fel, hogy a Metró felület egy "új" operációs rendszer, ami nem kompatibilis a korábbiakkal. Ez abból a szempontból igaz is, hogy desktop alkalmazás nem fut metró felületen, illetve minimum érdekesek azok a hírek, miszerint a következő Windowsban már nem csak Start menü nem lesz, hanem desktop felület sem. Ha most fel kéne sorolni, hány olyan operációs rendszer süllyedt el az informatika történetében amelyeknek egyetlen "bűne" az volt hogy nem volt rá használható, munkára alkalmas szoftver, akkor itt egy igen nagy listát lehetne kerekíteni. Egy rendszerről el lehet mondani, hogy annyit ér amennyire munkára lehet használni, ez pedig nem magától a rendszertől, hanem a rá írt alkalmazásoktól függ. Ilyen alkalmazás a metró felületen ma nincs, vagy nagyon el van dugva.

Alkalmazások a metró felületen

Jó kérdés, hogy az új felületen miért nem jelennek meg használható szoftverek. Először is nehezen keverhető a mobil és a desktop platform. Egy tablettől vagy mobiltelefontól nem várja az ember hogy munkára alkalmas legyen, egy desktop géptől igen. Ha ez a keveredés a cél, nem a mobil eszközökön lesznek használható programok, hanem a desktop gépeken nem lesz értelme az új felületnek, ha mobil programok kerülnek rá. Itt meg kell említeni, hogy a Windows 8 mobiltelefonos képességei még nem érték el a valamikori Windows Mobile 6 alkalmazásainak képességét olyan alapvető dolgokban, mint a naptár és az üzenetkezelés.

A másik fontos kérdés, hogy vajon elvárható-e, hogy rendes programokat írni képes fejlesztők, akik minimum C++, C, vagy C# nyelveken képesek programozni, látják-e értelmét annak, hogy abba a "zajba" fejlesszenek, amiben használhatatlan, HTML "nyelven" megírt "alkalmazások" tömkelege jelenik meg marketing céllal. Az is eldöntendő kérdés, elvárható-e a felhasználótól, hogy az átláthatatlan mennyiségű használhatatlan applikációból kimazsolázza azt a párat, ami valamennyire használható.

A Metró felület ezer sebből vérzik. Érthetetlen, hogy amit már mobil platformokon is követelnek a felhasználók, vagyis hogy tetszőleges útvonalra lehessen telepíteni a letöltött appokat, egy desktop rendszeren lehetetlen. Egy desktop rendszeren ésszerű, hogy a rendszer maga egy kisebb partíción, meghajtón, netán a sebesség miatt SSD-n van, és az összes telepített alkalmazás egy nagyobb kapacitású de olcsóbb meghajtón foglal helyet, mint ahogy a mobil eszközökön is betelhet a belső memória, és az alkalmazást memória kártyára szeretné telepíteni a felhasználó.

Ez a korlátozást a munkát komolyan gondoló felhasználókat első körben elbizonytalanítja. A programozókat az tarthatja vissza, hogy a rengeteg HTML/XML/XMTML/JS kódot tartalmazó alkalmazások (teljes képernyőn futó weboldalak?) egy lényeges része forráskódban kerül a felhasználó gépére. Lehet a Metró felületre "rendes" programot is írni, de még ilyennel nem találkoztam, mind tele van forráskódban is elérhető részekkel, vagy teljes egészében az. Ez nyilvánvaló könnyen lehetővé teszi a programok aktiválását. Ráadásul mivel egy trial verzió full verzióvá alakítása csak szöveges forráskód kérdése, egyetlen program minden metró alkalmazás feltörését lehetővé teszi. Ezt a problémát először a Nokia egyik mérnöke publikálta.

Itt álljunk meg egy szóra, és gondolkozzunk el, eddig legalább minden programhoz le kellett tölteni egy külön, 99%-ban vírusos sorszámgenerátort (ami legalább visszatartó erő volt), mostmár nem kell, egyetlen szoftver megtöri az összeset. Ez nyilvánvalóan vissza fogja tartani a komoly alkalmazásfejlesztőket a Metró platformtól, hiszen így nincs értelme.

Jó ötlet-e a "flat design" alkalmazása

Design/felület kérdéseiben már többféle korszakot megérhettünk, most a "flat design" korszakát éljük, aminek az a lényege, hogy a felület "lapos", hiányoznak belőle a 3D elemek. Ennek a mostani korszaknak csak egy előnye van, hogy aki unja a hagyományos felületet, az most egy egyszerűbbnek látszó, MÁSIK felületen dolgozhat, nevezhetjük akár "letisztultnak" is, ha azt tekintjük annak, amin látszatra sem dolgoztak, és valójában is csak összecsapták. Csakhogy minden divathullám lefut egyszer, a "flat design" korszaka is remélhetőleg el fog múlni hamarosan, mert:

• Nem világos, mit lehet, és mit nem lehet megnyomni a lapos felületen, mert semminek nincs "nyomógomb" jellege, lévén a megnyomható gombok is "laposak".
• A felület szégyenteljesen egyszerű, az üzenete az, hogy "nem dolgoztam vele, mert jó lesz neked így is".
• A programok csak látszatra egyformák (mind lapos), valójában a felhasználói felület, és az azokon alkalmazható akciók káoszba fulladnak. Mit lehet megnyomni, egyet vagy kettőt kattintani, elmozdítani, jobb egérgombbal megjeleníteni, a "flat desgn" miatt nem világos.
• Eltűntek a helyzetérzékeny menük, a jobb egérgomb hatására felugró választék pozíciója, tartalma, értelme, teljes káoszba fullad.
• A "Flat design" korszaka, - igaz marketing üzenet nélkül - egyszer már lefutott és elavult, most újra elővették. Egy elavult, kezdetleges kor érzésvilágát hozza vissza, ami a fejlődésre vágyó felhasználók/fejlesztők felé nem túl jó üzenet.
• A Flat Design negatív üzenete az, hogy az "új" rendszerben csak ilyen felületen jelenhet meg minden, ha akarod, ha nem. Bizonyos sokat tudó programok ezen a felületen nem férnek el, a design erőltetése behatárolja a funkcióválasztékot, egyszerűbb továbbra is desktop felületre fejleszteni, ami lehetetlenné teszi hogy a Metró felületen fontos, sokat tudó alkalmazások jelenjenek meg.
• Az új felületen nincsenek megszokott "szabályok", amelyek alapvetően kellenek:
  - Nem világos és káoszba fullad, mikor lehet valamit jobb, mikor bal egérgombbal kijelölni, mert ez programonként változik
  - Nem lehet a SHIFT billentyűvel egy blokkot kijelölni, és az egyesével kijelöléshez sem kell a megszokott CTRL billentyű
  - A Flat Design oltárán feláldozva használhatatlan és átláthatatlanul béna felületen jelenik meg gépünk fájlrendszere, nem csak könyvtárstruktúra nincs az eltévedések gyors korrigálása végett, hanem 1-1 könyvtár (folder) egy egyszerű négyszög, ami inkább igénytelenség mint "design"
• A Metró felületen a fájlrendszerben nincs elegendő sorrendbe rendezési és szűrési lehetőség

Nem azt mondom, hogy mindenről a "Flat design" tehet mert  bizonyos korlátokat meg lehetne kerülni ha akarnák, de nem akarják, így ez a két dolog, hogy a "Flat desgn" felületen minden korlátolt, rendezetlen, átgondolatlan és a szó rossz értelmében egyszerű (primitív) végül összefonódik.

Megkerülhető az alkalmazásbolt is

Az MS váltig állította, hogy a Metró alkalmazásbolt nem kerülhető meg. Ez sem igaz sajnos. Már megvan a módszer, amivel helyi gépről is telepíthetőek az alkalmazások, amelyek letöltéséhez sem kell túl komoly szaktudás. A helyi gépről telepítés a Powershell segítségével válik lehetővé, így ez a módszer várhatóan megjelenik majd kevésbé gyakorlott felhasználók számára is valamiféle barátságosabb felületen, azzal együtt, hogy a letöltött alkalmazások (esetleg az eredeti forráskód átírásával, hiszen ennek visszafejtésére - reverse enginering - sincs szükség) megjelennek letölthető formában. Ez a platform így reménytelenné válik mind mobil, mind pedig desktop gépeken, a fejlesztőket semmi nem fogja arra inspirálni, hogy erre a felületre alkalmazásokat írjanak, így a felület maga halálra van ítélve. A mobil eszközök futó Metró alkalmazásokra az vár, mint az Androidra: letölthető, a boltot megkerülő alkalmazások, és vírusok elterjedése.

Termék-e a marketing?

A kérdés azért merül fel, mert a Metró felületű alkalmazások nagy része egyszerű marketingcélokat szolgál. Vagy el van hanyagolva az alkalmazás használhatósága és reklámok megjelenítése az egyetlen cél, vagy az ingyenesként meghirdetett szoftver csak részben ingyenes, és már alapvető funkciókért is pénzt kér. Ilyen pl. egy pár kattintás után használhatatlan képszerkesztő, vagy egy project management program, ami az ismétlődő projectek beállítását csak pénzért teszi lehetővé, holott ingyenesként tölthető le. Jó lenne jelölni ilyen esetekben, hogy a letöltött alkalmazás demo, shareware, vagy adware, nem pedig freeware. A fenti módszerek elvehetik a felhasználók kedvét az alkalmazások kipróbálásától, és ha teljesen visszatérnek a desktop felületre, nem várható el hogy másodszor is bizalmat szavaznak a Metró alkalmazásoknak, hiszen nincs ma olyan Metró alkalmazás, aminél nincs egy még jobb Desktop alkalmazás. Ez igaz a fizetős és ingyenes programokra egyaránt.

A rendszer marketingjét elég nehéz besorolni bárhová is. Míg a weboldalkészítéshez is elegendő "tudással" születő alkalmazások szinte teljes egészében használhatatlanok, és egyfajta "reklámcélból készült ez is" érzése van  tőle az embernek, nem lehet hová tenni az gyártó 1 millió Ft díjazású filmpályázatát sem, amelyre olyan filmek érkeztek, amely inkább rontja a rendszer hírnevét mint javítja. Ez pl. egy közönségdíjas "alkotás" (zene kategóriában):




A többi film itt található.

A marketing nem lehet maga a "termék" egy informatikai rendszerben. A reklámot a nézőre rá kell erőltetni, meg kell szakítani a filmet, el kell takarni vele az internetes cikket, mert marketingüzeneteket/reklámokat a felhasználók nem néznek önként, az nem "szabadidős program" hogy most "nézek egy kis reklámot mert ráérek". Ebből a szempontból a Metró felület üzenete, hozzáállása teljesen reménytelen, a műszaki tartalom teljes hiányát próbálják alsó kategóriás  marketingüzenetekkel pótolni szoftverekbe épített reklámok és pl. a nevetséges színvonalú filmpályázat formájában. Most hogy a rendszer nagyjából kész, a felhasználók döntenek, kell-e nekik vagy nem. A rendszer jelen pillanatban annyira reménytelennek tűnik, hogy nem világos, van-e értelme arra várni, hogy ez megváltozzon. Nem véletlenül kezdtem azzal, hogy nem egy operációs rendszer süllyedt el amiatt, mert nem készült rá normális program. Az Office nem elég, sőt a Metró felület a kiforrt Desktop felülettel van versenyben.

Bár lehet azt mondani, hogy ez a felület csak a komoly eladási adatokat produkáló mobil eszközökre készült, amelyek ma jobban???? fogynak mint a munkára használt desktop gépek, de nem lenne szabad leírni a munkába állított asztali gépeket sem (amiatt hogy pillanatnyilag sok új mobil eszközt adnak el, az asztali gépeket pedig kevésbé frissítik) hiszen ezekből eleve sok van a felhasználóknál, és ha az új felület nem ennyire marketingközpontú lenne, alkalmas lenne munkára, vagy a marketingjéről nem a legalsó kategória jutna a felhasználók eszébe, még menthető is lenne a Windows 8. Miután kijavították és megszüntették a fent említett biztonsági hibákat, visszanyerték a fejlesztők és a felhasználók bizalmát.

CS4 testközelben - Photoshop

A sajtóanyag tanulmányozása után kíváncsi voltam a gyakorlatban milyen a CS4. Hozzá kell tennem nagyjából a CS2 csomag óta nincs igényem a fejlesztésre mert már az is mindent tudott. Sok dologban azóta azt a "trendet" látom hogy most is annyit tud csak másképp is tudja ugyan azt. A munkamódszerek lehetőségei bővülnek, kényelmesebbé válnak, a funkcionális választék viszont lassabban vagy viszonylag lényegtelen dolgokkal változik. Pár újításra ugyan rá lehet szokni idővel, de ezek nagy része olyan mint a jó bor az antialkoholistának: hogyha nem lenne sem hiányozna :). Az összehasonlítás ilyenkor a korábbi verzióval szinte önkéntelen, érdemes tudni miért váltson az ember ha upgradel.

A telepítés, első indítás

Származási hely: Adobe CS4

A CS3 telepítője igen lassú és nehézkes volt. Ha valami miatt le kellett szedni a programot, előfordult hogy használni kellett az Adobe által kiadott CS3 Cleaner, valamint az Installer Cleaner programokat, speciális útvonalakról kellett fájlokat törölgetni, esetleg egy registry editor-t is be kellett vetni az újratelepítés előtt, különben nem ment vissza a csomag arra hivatkozva hogy az előző telepítés még nem fejeződött be. Ezt az Adobe Reader telepítőjével is képes volt eljátszani a csomag. Az interneten komoly "irodalma" lett a korábbi verzió telepítési problémáinak. A minimális hardverigényre is furán vigyáztak: a nyomdai programcsomag 1GB RAM alatt nem települt, de a filmvágó és DVD menükészítő (ami jóval nagyobb erőforrásigényű) simán felment akármilyen gépre.

Származási hely: Adobe CS4

A CS4-hez 2GB RAM-ot és 2GHz-es dualprocesszort ajánlanak, de felmegy kevesebb memóriával ellátott gépekre is. A telepítéssel nekem egy gondom akadt, nem a telepítő által felkínált „standard” útvonalra akartam telepíteni, és ezt az útvonal hossza miatt végül nem engedte. Egy könyvtárral lejjebb viszont igen, így a többi DTP program közé lett ömlesztve az összes CS4 program egy-egy alkönyvtárba. A telepítésnél további kellemes meglepetésként ért hogy valamivel gyorsabbnak és zökkenő mentesebbnek tűnt mint a CS3 verzió volt.

A telepítés és a szokásos procedúra után nem volt semmi gond a nyomdai programokkal, láttam olyan gépet is, amin mind a CS3 mind a CS4 gond nélkül működött, viszont a Premiere nem indult el (mint a sajtóbemutatón sem). Rákerestem a hibára a felhasználói fórumokban, és kinél a vírusirtót, kinél a tűzfalat kellett kikapcsolni, de sokaknál ez sem hozott eredményt, nálam sem működött ez a két megoldás. Két hangkártya van a gépemben, egy alaplapi "gagyi" és egy stúdiós EMU ASIO kártya, az alaplapit le kellett tiltani, utána elindult a Premiere is. Ezt a problémát a gyorsan kiadott 100MB feletti upgrade sem oldotta meg, a két hangkártyával nem indul a Premiere.

Photoshop

Származási hely: Adobe CS4

Bizonyos szempontból az Adobe csomag egyik legismertebb legfontosabb eleme a Photoshop. Látványos, régi motoros, mindenki ismeri, mégha a használata fotós vagy nyomdai szempontból sokaknak gondot okoz. Ennek a programnak a felülete a "zászlóshajó" amihez próbálják hozzászabni a többi program felületét amennyiben ezt a funkciók megengedik.

Az ember azt gondolná, a sajtóanyag kínosan beszámol minden újításról hiszen nem példa nélküli az hogy egy program fejlettebb verzióira már nem vevő a piac, főleg PC rendszereken. Nos nem így van, a programot átnézve több újítást, apró figyelmességet talál az ember mint a sajtóanyagban. A felületet használva a "tabbed" módot szokni kell ha valaki nem teljes képernyőn szerkesztett korábban, de ez azokban a programokban amelyekben nem fontos egyszerre több dokumentum nyitvatartása, nem okoz problémát. A kinyitott teljes képernyős képeket a "fül" megfogásával lehet hagyományos ablakos módra váltani. A paneleken csak annyit venni észre hogy "elegánsabbak" lettek. A munkaterület elforgatása is újdonság, de csak bekapcsolt OpenGL támogatással. Ezt egy kis dialógus box is jelzi kikapcsolt állapot esetén, bekapcsolt állapotban pedig a lehetséges kompatibilitási problémákra figyelmeztet egy hasonló felugró ablak. Ez az újítás több nyomógombot is kapott a felső eszközsoron, és a használata is könnyű, problémamentes. Az OpenGL grafikus kártyákkal a képek nagyítása/méretezése is a korábbinál tisztább képet eredményez, ami sokat segíthet a pontos vágógörbe elkészítésén kisebb felbontású képeken is.

Látványosan megnőttek azok az internetes lehetőségek a programon belül, amin keresztül megoszthatjuk vagy beszerezhetjük a munkával kapcsolatos dolgokat. A Kuler lehetővé teszi hogy "színvilágot" töltsünk fel vagy le az internetről, a "Share my Screen" menüpont pedig egyenesen megosztja a képernyőablakot maximum 3 érdeklődővel. Hogy erre mennyire fogékonyak a felhasználók nem tudom, mindenesetre érdekes kezdeményezés a munka egy részének webes illetve interneten keresztül történő megosztása vagy felhasználása. Túlzásnak tartom hogy a program help-je is böngészőben jelenik meg egy internetes címről, ezt jobb lett volna meghagyni offline.

Származási hely: Adobe CS4

Az egyre erősödő keresztplatform jegyében a program több hardvert támogat mint korábban. A kifutó scannerek helyett a Camera Raw programmal a Photoshop a fejlett digitális kamerák Raw és Jpg képeit kezeli, de az import menüben digitális kamera/webkamera támogatást is találunk. Nekem nem jutna eszembe webkamerán keresztül nyersanyagot bevinni a programba, de lehet ha jobb minőségű eszközöm lenne látnám az előnyeit ennek a lehetőségnek.

A képekről minden korábbinál több információt tudhatunk meg, és többet rögzíthetünk ha szükséges. Mindezt egy nagy de átlátható "füles" panelen. Már csak az EXIF szerkesztés lehetősége hiányzik, amely a kacsolódó "File info" menüpontban található "import" nyomógomb alatt valamennyire rendelkezésre áll. Egyébként is jellemző az egész CS4 csomagra, hogy a meta-adatokat egyre teljeskörűbben olvassa ész szerkeszti ott ahol az lehetséges.

Bizonyára sokaknak fog tetszeni az Edit menüben, a transzformációk között elhelyezett "Content-aware scale" amely a képet úgy méretezi (paraméterezési vagy szelekciós kényszer nélkül) hogy a központi elemeket meghagyja és csak a hátteret méretezi át (addig amíg a méretezés bele nem ütközik az első fixen hagyott elembe). Mindezt egy layeren (de nem backgroundon). Érdekes lehetőség, és mindenképpen megkíméli az embert az esetleges kellemetlen szelekcióktól, ha a képet eredeti arányaitól eltérően kell felhasználni, a főbb elemek nem torzulnak. Az Almalap úgyis mindig arra vágyott, hogy a porban fekvő szürke macskát, és a szavannába alvó oroszlánt is lehessen kezelni. Most ugyan szelektálás nem történik, de ha nem lecserélni kell a hátteret hanem átméretezni, itt a megoldás rá. Kipróbáltam jó néhány képen, de nem minden esetben működött, sőt úgy látom csak akkor működik (nekem 4-ből 1 esetben) ha a háttér homályos vagy viszonylag egységes a színvilága, ellentétben az előtérbe helyezett figurától, ami lehetőleg kontrasztos legyen és éles határvonallal rendelkezzen. Ebben a funkcióban talán van annyi fejlődési lehetőség, hogy később paraméterezhető legyen, vagy a központi figura nagyjábóli szabadkézi elkerítése pontosítsa a program működését.

Származási hely: Adobe CS4

Származási hely: Adobe CS4

Az új úszómenük (panelek) közül azokat tartom leginkább hasznosnak, amelyek a mindennapi funkciókat könnyítik. Az egyik ilyen a "Mask" panel amely a vektoros és hagyományos maszkokat kezeli, egyesítve a "Select" menüpont legfontosabb funkcióit. Így lassan a Select menüpontot is elfelejthetjük. Az eszközsor hosszú idő óta bővült pár látványos elemmel, mégpedig a 3D elforgatás lehetőségével. A síkbeli Layer-t elforgathatjuk bármely szögállásban bármely tengely körül ami sík fotókkal operáló látszólagos térbeli munkát nagyban segíti.

Bármennyit is tud a Photoshop, a kétdimenziós főbb képszerkesztő műveleteket (már ha egyáltalán van ilyen, és nem csak a fotó korrekciója, előkészítése a cél) a Channels/Layers/Mask használatával nagyrészt el lehet végezni. Ebből a hármasból a maszkok (szelekciók) készítése mindennapos feladat. Míg a határozott körvonallal rendelkező tárgyak körbejelölésére egyértelmű eszköz a Paths, addig a szőrös/hajas/lombos figurákat már nem ennyire egyszerű kijelölni. Erre a Channels panel, vagy a Filter/Extract menüpontja alkalmasabb, de a CS4 verzióból eltűnt az Extract. Nem azt mondom hogy kedvenc eszközöm volt, de sok esetben jó alapot adott a későbbi pontosításhoz, használata pedig rendkívül egyszerű volt. Nyilvánvaló hogy az automata színérzékelésen és tolerancián alapuló szelekciók (varázspálca, mágikus és mágneses lasszók, Grow, Similar és társai) az Extract-hoz képest kevésbé használhatóak. Utánanézve az eltűnt Extract filter dolgának, többen nem csak hiányolják a filtert, hanem warez oldalakon is felbukkant a probléma „megoldása” vírusokra mutató linkek kíséretében. Ezért álljon itt a link a legális verzióhoz, ami letölthető az Adobe oldaláról a következő kiegészítésekkel együtt:

• Bigger Tiles
• Picture Package (ContactSheetII)
• ExtractPlus
• PatternMaker
• PhotomergeUI
• Web Photo Gallery (WebContactSheetII) plus presets
• script for Layer Comps to Web Photo Gallery
• Texture presets for Texturizer

Látványosan bővült az eszközsor 3D forgató- és torzító elemekkel. A 3D effekteket egy 3D Layers panel is segíti, ehhez viszont a 3D objektumot el kell készíteni egy arra alkalmas programban. 3D torzításokat eredetileg síkbeli képeken is elvégezhetünk, miután azokat "3D Postcard" formátumra konvertáltuk. Az ilyen célú konverziók az újdonságnak számító 3D menüből érhetőek el. Ekkor élővé válik a 3D panel is rengeteg beállítható paraméterrel.

Származási hely: Adobe CS4

A CS3-as verzióval egybeolvasztották a Photoshop-ot és az Image Ready webes grafikakészítő programot. Ez az egybeolvasztás furán sikerült, mert a CS3-ban elkészíthettük az animált GIF-et, de módosítás céljából már nem nyithattuk meg csak az első képkockát, amire semmisem figyelmeztetett, egy esetleges mentés után kereshettük a mozgás fázisait. Gondoltam mivel a CS4-ben szinte egy mini filmvágó programot kapunk idősávval, ez a probléma megoldódott, és a mozgó GIF-et itt kezeli a program. Rosszul gondoltam, maga az Open parancs továbbra is csak az első képkockát nyitja meg, de erre most legalább figyelmeztet, mentésnél ugyanis továbbra is elvész az animáció többi kockája. Az idősávon (és Layereken) Mov, Mpeg, Avi filmeket szerkeszthetünk. Az ilyen formában elmentett filmeket a program meg is nyitja, egy layer-re teszi, de az Animation panelen (az idősávon) lejátszhatjuk és ha kell kockánként szerkeszthetjük majd a megfelelő formában exportálhatjuk.

Származási hely: Adobe CS4

A Photoshop tehát...

Az Adobe óriási programcsomagjának vezető programja tehát a filmkészítés és 3D torzítás, 3D felületkezelés lehetőségeivel bővült látványosan és sikeresen, illetve panelre tettek pár olyan menüpontot, amit gyakran használunk, ezek közül a Mask és az Adjustment a két legértékesebb újítás. Az Adjusment panel esetében örültem volna ha a módosítások nem állnak vissza a 0 alaphelyzetbe mint ahogy az a menüpontban tették, hanem úgy működnek mint az Adjusment Layeren és megőrzik a beállított értéket. Fejlődtek a több képet egybeolvasztó eszközök is, HDR és panoráma kép készítés céljára. A sokat emlegetett "Content-aware scale" engem nem győzött meg, sok szituációban nem használható, és nem paraméterezhető. Az viszont érdekes, hogy egy film kockáit a Photoshop teljes eszköztárával szerkeszthetünk és módosíthatunk, miközben az Animated GIF képeket továbbra sem kezeli a program megnyitásnál. Ha valakinek elég ideje és türelme van így szinte bármit megtehet a filmmel amit egyébként egy képpel lehetséges, ha használja a Layereket még kevesebb időráfordítással is.

Photoshop CS4 - sajtóanyag

Hamarosan elérhető lesz a felhasználók számára az Adobe népszerű nyomdai és internetes programcsomagja a Creativ Suite 4. A csomag a korábbi gyakorlathoz hasonlóan rögtön többféle verzióban lesz kapható, mint például „Production premium” és „Master Collection”. A Production premium az Adobe a multimédiás (film, DVD és hangszerkesztő) programjait tartalmazza fotó és grafikaszerkesztési lehetőséggel kiegészítve:

• Adobe After Effects® CS4
• Adobe Premiere® Pro CS4
• Adobe Photoshop® CS4 Extended
• Adobe Flash® CS4 Professional
• Adobe Illustrator® CS4
• Adobe Soundbooth® CS4
• Adobe OnLocation™ CS4
• Adobe Encore® CS4
• Adobe Device Central CS4
• Adobe Bridge CS4
• Adobe Dynamic Link

A Master Collection pedig mindenféle médiát támogat:

• Adobe InDesign® CS4
• Adobe Photoshop® CS4 Extended
• Adobe Illustrator® CS4
• Adobe Acrobat® 9 Pro
• Adobe Dreamweaver® CS4
• Adobe Flash® CS4 Professional
• Adobe Fireworks® CS4
• Adobe Contribute® CS4
• Adobe After Effects® CS4
• Adobe Premiere® Pro CS4
• Adobe Soundbooth® CS4
• Adobe OnLocation® CS4
• Adobe Encore® CS4

kiegészítve a:

• Adobe Bridge CS4
• Adobe Device Central CS4
• Adobe Dynamic Link
• Adobe Media Player
• Adobe Version Cue® CS4

programokkal. Minket a nyomdai programok érdekelnek leginkább, ezért elsőként a Master Collection elemeit nézzük át egyenként. A két fenti csomagon kívül van még több, egy-egy platformot egyesítő programcsomag, Adobe Creative Suite® 4 Design Standard, Adobe Creative Suite 4 Web Premium, és Adobe Creative Suite 4 Design Premium.

A komplett programcsomag előnye kétségkívül az, hogy a nyersanyagot egyikből a másikba könnyedén át tudjuk emelni. Egy kép vagy grafika nem csak nyomdai alkalmazás céljából készülhet, lehet része egy filmnek vagy egy weboldalnak is, sőt film számára akár maszkot szerkeszthetünk ezen programok segítségével. Manapság a keresztmédiás szerkesztési módszerek és igények teszik lehetővé a nyomdai programok vagy programcsomagok fejlődését (lásd Quark 8 HTML és Flash kiegészítése), hiszen már évek óta szinte minden emberi elképzelés megvalósítható a kreatív programokkal. Nem tudom ki használta már az InDesign multimédiás képességeit munkára, amikor is a (kép)dobozba film és hang is beemelhető, majd PDF exportálás után lejátszható és megtekinthető a képernyőn. Míg az Adobe programcsomagja már régóta egyeduralkodó a nyomdai előkészítésben (eltekintve a PC-n népszerűbb grafika programtól a CorelDraw-tól), továbbá az internetes fejlesztés kétségkívül legnépszerűbb eszközei a Macromédiától megvásárolt Dreamweaver és Flash, addig a multimédiás csomagoknak bőven van magas színvonalú alternatívája. Kérdés, hogy van-e olyan munkafolyamat a valóságban, amelyben ilyen sok egymást keresztező, sokplatformos, hasonló bemenetű de különböző kimenetű feladat van, és ezekre a feladatokra az Adobe csomagja minden szempontból megfelel-e? Amennyiben a válasz „Igen”, a Master Collection kétségkívül nem csak a legkényelmesebb, hanem egyben a legolcsóbb megoldást is nyújtja. Ebből az óriási csomagból szinte csak egy dolog hiányzik, a fotósoknak szánt egyre népszerűbb Lightroom.

Mit várhat a felhasználó egy ekkora programcsomagtól? Első körben azt, hogy a sokféle feladatot hasonló felületen lehessen megoldani. A nyomdai programok felülete nem csak rendkívül fejlett, hanem évek óta egységes is. Most ehhez az egységes felülethez csatlakozott a korábban megvásárolt Dreamweaver és Flash, ahol az eszközsor, a Control paletta, és az úszómenük kezelése a lehetőségek határian belül egyforma lett a korábban említett nyomdaipari programokéval. Talán érthető, hogy ezzel „adják el” az új csomagot, hiszen a nyomdai-internetes keresztplatform a legkézenfekvőbb.

A multimédiás programok más helyzetben vannak. Egyrészt teljesen más háttértudást igényelnek, másrészt nekem az az érzésem, ezekben az Adobe programja nem a piac legjobb választása. Mindamellett kíváncsian várom ezek fejlődését is, elsősorban a hibák javítását. Mint emlékezetes, a ma már Soundbooth-ként ismert program a néhai Cooledit megvásárlásából nőtte ki magát, de hol említhető ez a program egy Samplitude, Nuendo, vagy Sonar (netán Logic) mellett egy lapon? A Premiere/Encore filmvágó és DVD menükészítő alkalmazás is első ránézésre sokat tud, de ott van mellette a Sony Vegas/DVD Architect páros, és a Final Cut mint beérendő konkurencia. A DVD Encore funkcionálisan sokat tud, de én szeretném látni hogy egy megtervezett bonyolultabb projekt vajon befejezhető-e, a CS3 verzió problémái után leginkább a hibajavítások érdekelnek.

A gyártó összességében több pozitívumot ígér az áttérőknek, főleg keresztmédiás téren. Az egységesebb felület mellett a sebesség növekedését (igaz a CS3-hoz képest is nagyobb, multiprocesszoros 2GB memóriás hardverigénnyel), a keresztplatformos szerkesztés könnyebbségét, (az InDesign nem csak PDF kimenetben lehet interaktív hanem Flash-ben is), bővülő 3D lehetőségek (elsősorban grafikai és vektoros-animációs programokban), valamint a nyersanyagok több platformon történő könnyebb felhasználási lehetőségét.

Photoshop CS4

Származási hely: Adobe CS4

A Photoshopnak korábban is két verziója, a „sima” és a a kicsit drágább Extended volt elérhető. A CS3 esetében a 3D szerkesztési lehetőségek hiánya volt a legfeltűnőbb különbség a két verzió között, így igazából nem bukott túl sokat az, aki az olcsóbb verziót választotta. A CS4 esetében ez néhány orvosi/tudományos kutatásban használható lehetőséggel bővült, a felhasználók többsége valószínűleg jól meglesz ezek nélkül is.

A felület

Ha a Photoshop a CS programcsomag zászlóshajója, elvárható hogy ennek felülete, munkafolyamatának logikája legyen irányadó, és a legfejlettebb. Ez eddig így is volt, a többi programot nagyjából hasonlóvá szabták a korábbi verziókban is. A Photoshop felülete most tovább fejlődött, mégpedig úgy, hogy a képek között „tab”-ok (fülek) segítségével tudunk kapcsolgatni. Ez főleg teljes képernyős módban lehet hasznos és kényelmes, Macintosh gépeken esetleg kompenzálhatja a szülő-ablak hiányát. A készülő képek nem csak „füles” módba rendezhetőek, hanem „tiling”-olni, azaz például négyes csoportba rendezve is meg lehet tölteni velük a munkaablakot. A magam részről hasznosnak tartom ezt az újítást (főleg a tabbed módot) de úgy tűnik az Adobe kedvezni akar a „konzervatívabb” felhasználóknak is azzal, hogy kikapcsolható ez az üzemmód és rendelkezésre áll a hagyományos felület is. A felület ügyében azonban meg kell barátkozni azzal, hogy egyszerű felületet csak kistudású programnak lehet tervezni, a nagyobb funkcióválaszték arányosan bonyolultabb kezelőfelületet igényel. Ezt a konfliktust a Photoshop nagyszerűen hidalja át a folyamatosan fejlődő interface-val. A mostani fejlődése a felhasználói felületnek a Photoshop esetében számomra kevesebbnek tűnik mint az előző verzióváltásnál, de most érte be a jól kitalált rendszert a Dreamweaver és a Flash. Mondhatnám azt is, a Photoshopnak ezen a téren most nem volt elmaradása.

Non-destructiv szerkesztés

A Photoshop fejlődésének mostani lépcsője erőteljesebben elősegíti a „non-destructiv” szerkesztési módokat, vagyis amikor a kép maga nem változik, mégis láthatóak az effektek, korrekciók. Ennek a módozatnak a fejlődése a Lightroom ismeretében nem csak várható volt, de hasznos is. Korábban sem volt lehetetlen ennek a szempontnak az érvényesítése, az Adjusment Layer, a Layer mask, Vector mask, visszavonható-kikapcsolható effektek, és ezek ügyes kombinálásának segítségével. Az új verzióban a korábban kicsit eldugott Adjusment Layer helyett egy Adjusment paletta szolgálja ezt célt. Azt lehet mondani, amit eddig az Adjusment layer tudott, azt most kényelmesebb felületen, kicsit barátságosabb (fotósabb) elnevezésekkel az Adjusment paletta tudja. A korrekció amit így alkalmazunk, nem csak visszavonható, hanem utólag könnyedén módosítható. Alkalmazásával a kapcsolat a korábbi Adjusment layerrel egyértelmű, hiszen ez ilyenkor a Layers palettában automatikusan létrejön.

Maszkolás, kijelölés

A Photoshopos munka egyik leggyakoribb, legfontosabb feladata a körbevágás, maszkolás. Ez a feladat az alapanyag függvényében nagyon sokféle lehet, és megoldásuk is többféle eszközt igényel. Funkcionálisan a maszkolás, körbevágás már eddig is igen fejlett volt a programban (Paths, Channels, Extract…), fontossága miatt most ez is saját palettát kapott. A Mask paletta segítségével a maszk létrehozható, és utólag finomítható, szerkeszthető. Itt lehet például erre a célra kijelölni egy színtartományt (color range), és kombinálva az Adjusment palettával megváltoztatható a szelekció bármely tulajdonsága, például a színtelítettsége. Itt szerkeszthető a maszk élessége, mérete is, amivel könnyedén belemoshatjuk a tárgy széleit a háttérbe.

Dodge, Burn, és Sponge

Az eszközsor is tartalmaz olyan elemeket amelyek fejlődtek. Ha valaki már készített olyan bútorkatalógust ahol a fotózást a helyszínen kellett elvégezni úgy, hogy a bútorok mozgatására nem volt lehetőség, bizonyára többet foglalkozott a körbevágás utáni korrekciókkal mint magával a fotózással és a kijelöléssel összesen. Az egymásra vetett árnyékok eltűntetése, majd az új háttérre ezek újbóli megrajzolása komoly és hosszadalmas feladat. Az eszköz és a munkamódszer ezután is ugyan az, de a Dodge, Burn, és Sponge eszközök „természetesebb” végeredményt adnak mint a korábbi verziókban. Nem csak árnyékok és fények létrehozása lehet a cél ezekkel az eszközökkel, az esetlegesen hibásan exponált vagy bevilágított fotók helyi korrekcióját lehet ezekkel a korábbiaknál jobban megoldani.

Layerek igazítása, panorámaképek

A panorámaképek szerelmesei örülhetnek az új verzióba bevezetett automatizálásnak. Amatőr körülmények között az egyes képek összeillesztése eddig nagy odafigyelést igényelt, hiszen a képek szögállása, torzulása, méretei, fényviszonyai jelentősen különbözhettek. A program 360◦-os panorámaképek könnyű összeillesztését ígéri, a szükséges korrekciókkal együtt. A Tools menüpontban találunk egy Photomerge dialógust, ahol engedélyezhetjük a „Vignette Removal and Geometric Distortion Correction” opciót. Az ígéret szerint ezután nem lehet majd látni az egyes képek széleit (a kép megvágása után). Ez a lehetőség ismerős lehet a CS3 csomagból is, de ezúttal a program elvégzi a színek kiigazítását is.

Nagy mélységélesség több kép összeillesztésével

A Layerek automata igazítása nem merül ki a panorámaképek kezelésével. Míg az amatőr képeken sokszor pont az a baj, hogy a mélységélesség nem elég alacsony, addig ez a probléma a tárgy kijelölésével és a háttér elmosásával könnyen orvosolható. Bizonyos körülmények között felmerülhet ennek a fordítottja is. Ha egy közeli, de hosszanti irányban jelentős kiterjedésű tárgyat (pl egy gitárt, szalagot, kerítést…) kell lefotóznunk a tárggyal párhuzamosan, szinte lehetetlen hogy az végig éles maradjon. Ha ez esetben több, különböző pontra fókuszált képet készítünk, az Edit > Auto-Align Layers, Auto-Blend Layers, Blend Method is set to Stack Images, és a Seamless Tones and Colors opciók használatával a tárgy egész hosszában éles lesz.

A „vászon” elforgatása

Akinek nehezére esik ferdén dolgozni bizonyos képrészletekkel, most az egész munkafelületet ideális szögbe fordíthatja az újdonságnak számító Rotate View eszköz segítségével. Az eszköz nem a kép elforgatását szolgálja, hiszen a segédvonalak, szelekciók, vonalzók is megadott szögállásba kerülnek. Az új eszköznek köszönhetően a nézetet tudjuk tetszőlegesen elfordítani.

Pontosabb nagyítás, barátságosabb festőeszközök

Az OpenGL segítségével nem csak a nézet elforgatását oldja meg az új program, hanem a pontosabb nagyított nézetet is lehetővé teszi. Így kényelmesebben dolgozhatunk tetszőleges nagyításban, hiszen a kép élesebb marad mint korábban. Felmerül esetleg, hogy az új technika segítségével olyan éles (és élfinomított) nagyítás válik lehetővé aminél már nem lehet látni az egyes pixeleket. Ezért bevezették a „Pixel Grid” nézetet ami finom rács segítségével láthatóvá teszi az egyes képpontokat. További könnyítést jelent, a Lightroomban már bevezetett módszer, aminek segítsével az ecset mérete a kontrol paletta megkerülésével módosítható. Egér és billentyûkombináció gyorsítja az ecsetméret és elmosás beállítását, valamint a szükséges részlet nagyítását és kicsinyítését is.

Bridge

A keresztplatformos munka elengedhetetlen eszköze a Bridge, ami kezdetben csak katalógusként működött, ma már komolyabb funkciókat is ellát. Hogy is lehetne megtalálni az azonos vagy apró módosításokkal programokhoz illesztett alapanyagokat a Bridge (vagy Lightroom) nélkül. A Bridge nem csak katalogizál, de engedi hogy az elkészült képeket több programban is felhasználjuk egyszerű drag-and-drop technikával. A képek rendszerezése, értékelése, kulcsszavas keresése a digitális fotózás korában elengedhetetlen, hiszen a képek nevei sorszámok, amelyekből csak jó esetben következtethető ki a dátum. Szerencse hogy a fényképezőgépek és a képfeldolgozó szoftverek támogatják az EXIF információk beillesztését, ez is nagy segítség a katalogizáláshoz és rendszerezéshez, kereséshez. A Bridge a képszerkesztő funkcióktól eltekintve egyre inkább hasonlít a Lightroom katalógus funkciójához. Kapott a Bridge egy PDF slidehow/Web galéria kimenetet is, amely kimenettel a Lightroom és a Photoshop is régóta rendelkezik, de amíg az így elkészült webgaléria nem nyitható meg utólagos módosításra, ezek a funkciók kevésbé versenyképesek a hasonló célú, de sokat tudó galériakészítő programokkal.

Photoshop és Photoshop Lightroom

Arra kérdésre, hogy egy fotósnak szükségesek-e a Photoshop fejlett nyomdai funkciói és ennek alárendelt korrekciós eszközei, valószínűleg a legtöbbször „nem” lenne a válasz. A fotós és a nyomdász szakma között nem elég nagy az átfedés ahhoz, hogy mindketten ugyan azt a programot használják. Ez lehet az oka a Lightroom megszületésének és népszerűségének. Természetesen a keresztplatform jegyében ezt a két programot is fel kell készíteni arra, hogy egyikből a másikba át lehessen vinni a nyersanyagot. Könnyedén elvégezhető a munkafolyamat úgy, hogy a kép korrekcióit fotós szemlélettel a Lightroomban végzi el esetleg maga a fotós, majd a módosításokat a képpel együtt a Metadata > Save Metadata to File menüponttal elmenti. Az így elmentett képet a Bridge-ből megnyitva tovább lehet szerkeszteni, majd a módosításokat a Lightroom segítségével a Metadata > Read Metadata from File menü segítségével felismertetni, érvényesíteni.

A fenti munkafolyamat alapanyaga ideális esetben .raw vagy .dng kép. Ezeket a nyersanyagokat a csomaghoz járó Camera Raw 5 ismeri fel, a Bridge is ebben nyitja meg őket. Használatuk előnye, hogy a változtatások non-destruktív típusúak, az eredeti képek nem sérülnek. A Lightroom-ban előkészített képeket a Photoshopban is meg lehet nyitni végső feldolgozás céljából.

A Lightroom kétségtelen erőssége a jó katalógus, amivel a manapság születő igen nagymennyiségű digitális képet rendszerezni lehet. A rendszerezés részei lehetnek a több képből álló panoráma és sorozatfotók, de ide sorolhatóak az összetartozó HDR (high dynamic range) képek is. A CS4 azt ígéri, a Lightroommal együttműködve automatikusan layerre helyezi és kezeli ezeket az összetartozó képeket.

Camera Raw 5

A középkategóriás fényképezőgépek terjedésével remélhetőleg a JPG képeket felválthatja a Raw formátumú nyersanyag. Éppen ezért várható, hogy több feladat hárul a Camera Raw programra is. Ennek jegyében korlátozott mértékben itt is lehet szerkeszteni a képet. Helyi korrekciókat, exponálási hibákat, képkivágást, élesítést, kontrasztot, vignetta hatást lehet szerkeszteni, RAW, JPG, TIFF képeken non-destructiv módon. Ezzel együtt már három fotószerkesztő program áll a felhasználók rendelkezésére, kinek milyen jellegű feladata és igénye van, választhat egyszerű és bonyolultabb de sokat tudó alkalmazások között.

3D szerkesztési lehetőségek

Az Extended verzió kínálja a 3D képfeldolgozás lehetőségét. A program végleges verziója elvileg majd támogatja a fejlett videokártyák OpenGL funkcióit a megjelenítés és renderelés érdekében. 3D módban is olyan kényelmesen dolgozhatunk, mintha 2 dimenziós képpel lenne dolgunk. Külön Layerek és extra dialógus boxok nélkül tudunk kétdimenziós grafikákat 3D felületre illeszteni. Nem csak 2D felületek illesztésére van lehetőség, hanem megvilágításra és 3D forgatásra is.

Animáció a Photoshop-ban

A képfeldolgozó programok többsége önmagában, vagy kiegészítéssel képes mozgó szekvenciák létrehozására. A Photoshop korábbi verzióiban az Image Ready volt a mozgó GIF készítő alkalmazás, majd a CS3-ban ezt a Photoshopba integrálták egy Animation nevű paletta segítségével. Ekkor igen kellemetlen helyzetbe hozta magát a program, mert az animációt ugyan el lehetett készíteni, de megnyitásnál már annak csak első képkockája jelent meg, így magát az animációt nem módosíthattuk. A CS4 Extended verzióban sokat bővült az animációkészítés lehetősége, kaptunk egy többsávos timeline-t is. A timeline tartalmazhat audió-t is, így most már itt is lehet hangos animációkat készíteni. A timeline a Layers úszómenü rétegeit tartalmazza, ami mindenképpen jó ötlet. A Photoshop korlátozott eszközeivel összerakott mozgókép tovább szerkeszthető a Premier és After Effects programokban.

Volume rendering

Orvosi célokra ajánlják a DICOM (.DCM) nyersanyagok kezelését a CS4 Extended verzióban. Az így beimportált layereket a 3D Rotate eszköz segítsével lehet több oldalról megtekinteni.

Adatgyűjtés és analízis számlálóval

Tudományos munkákhoz ajánlják azt az eszközt, amelynek segítségével számlálót lehet hozzárendelni egy-egy képrészlethez. Ilyesmire eddig is volt lehetőség, 4 pontból vehettünk mintát, vagy egyszerűen csak számokkal jelölhettük meg a kép felületét. A CS4 Extended verzióban csoportokat hozhatunk létre, és színezhetjük a sorszámokat a feladatnak megfelelően.

Nyomtatás

A Photoshop a sok funkció ellenére elsősorban egy nyomdai előkészítésre szánt program, ha pont ez a része nem fejlődne, az a sok apró fejlesztés mellett furcsa lenne, vagy azt jelentené hogy ezen a téren a Photoshopnak már nincs fejlesztenivalója . A nyomtató modul újdonsága, hogy színkezelési lehetőségeket kapott a kimenet, valamint megtekinthető a nyomtatható színterén kívül eső terület (mint a szerkesztőfelületen a Gamut Warning). A Macintosh verzióban lehetséges a 16 bites nyomtatás, ha arra alkalmas nyomtatónk van, színben gazdagabb nyomatokat készíthetünk.

Creative Pro Online Services

A mindenki által elérhető online szolgáltatások szinte minden programnak részét képezik manapság. Ezek a szolgáltatások leginkább a munkánk megosztására ösztönöznek. Így lehet közzétenni/hozzájutni különböző forrásokhoz, színpalettákhoz, filterekhez.

Egyéb apróságok

A Photoshophoz hasonló fejlettségű programoknál bajban lehet a gyártó amikor el kell dönteni miért veszik majd meg az új verziót a felhasználók. A fenti újdonságok egy része (orvosi, tudományos alkalmazások) már olyan területeket érintenek, ahová a Photoshoppal elég reménytelen bekerülni. Mindez talán azt jelenti, hogy nyomdai célokra, ami az alkalmazás legfontosabb területe, a program már régóta megfelel. Ennek ellenére nézzük meg röviden a többi újdonságot is:

• Perspektivikus transzformációk a layeren a többi layer alapján
• 64 bites kihasználtság arra alkalmas PC-ken és Vista rendszeren
• Mac book Pro és Mac Book air computerek támogatása
• A Clone Stamp és Healing Brush ecsetek szerkesztése közben megjelenik a kép az ecset belsejében
• A rétegek metaadatokat tartalmazhatnak például animációs munkáknál
• Flash SWF erőteljesebb támogatása
• CUDO támogatás
• FGX export
• Device Link színprofil támogatás
• Megjegyzések a munkaterületen (vásznon) kívül

Egy játék Mac-re (random választás)

Macintosh rendszereken futó, könnyen gyorsan beszerezhető játékokat találunk a kicsit hosszúnevűre sikerült http://www.macgamesandmore.com/ címen. Elég jól csoportosított és elég nagy játékhalmazt találunk itt, heti és havi valamint összesített toplisták formájában. Nézzük a hét nyertesét: Laura Jones and the Gates of Good and Evil (new) ami hosszú nevével biztosan szinpatikus a weboldal üzemeltetőinek. A program 10 USD helyett 9,99!, és a számomra ismeretlen főszereplő, Laura Jones nem kisebb feladatot kap benne, mint a világ megmentését. A leírás szerint meg kell keresni egy olyan tárgyat, amit ha a gonosz szerez meg, nagy bajban leszünk. Emellett kisebb nagyobb feladatok is várnak ránk, mint mini puzzle kirakása, elrejtett tárgyak megkeresése, stb...

Ingyen 60 percig játszhatok a játékkal. Nézzük megéri-e.

Az első képernyő elég sőtét, de a kurzor alatt világosabb. Gondoltam éjszaka sötétben kell megtalálni valamit, de nem, első akcióként fel kell kapcsolni a lámpát. Nekem ez hamar sikerült, de nem tudatosan, össze vissza kattintgattam valami akciót vagy eseményt keresve. Utána az egyetem archeológus professzora küldetést ad nekünk. Erősen fogy a 60 perc, meg talán izgalmasabb ha ezt nem is tudom :).

Egy szobába jutok, ahol kis csillagok jelzik mihez lehet "hozzányúlni". Itt gyümölcsöket ehetünk, és idegesíthetjük a kutyát. A kutyakaját nem lehet megetetni vele úgy hogy elérakjuk. Itt a kaland annyi, hogy ha megesszük az összes gyümölcsöt, nem csak egészségesebbek leszünk, hanem lesz egy gyufaszálunk is, amivel meg lehet gyújtani a kandallót (hogy minek az később nem derül ki) és a kutyakaját bele lehet tölteni a kutya etetőjébe. Ekkor a kutya otthagyja a szőnyegen a keresett emblémát.

Ezután egy számomra igen idegesítő rész következett, egy ronda dagadt macskát kellett megetetni a megfelelő sorrendben különböző halakkal. Nem a halakat sajnáltam, hanem az időt, hiszen 1 órám van a demó kirpóbálásra. Ment vele az idő rendesen, a ronda dagadt macska igen éhes volt...

Továbbiakban szerencsére új helyszínen folytathatjuk, ahol fel kell törnünk egy széfet, és kéznyomokat kell megtalálnunk egy szobában. Ehhez a szobában kutatva találunk egy kulcsot és egy érmét. A kulcs nem a széfet nyitja, hanem egy fiókot, amiben a széf kódja van vakarós felület elá rejtve. A széfben egy fotó, puzzle szerűen széttépve. A fotó után összeesküvés elméletek születhetnek mert a professzor és az általam ismeretlen funkciójú medál (amit a kutyától már elvettünk) egy másik személy társaságában látható.

A következő pályán két képet kell összehasonlítani, rámutatva a különbségekre. Itt találhatunk még pár kérdőjelet, azok megakadás esetén segítenek tanácsokkal. A 19 különbségből 1-et nem találtam, a legnagyobbat. Mint kiderült, a szoba és a fotó különbségei abból adódtak, hogy a szobát kirabolták és elvitték az érmeket és az akadémiai díjakat. A tulajdonos persze nem akar feljelentést tenni.

Ismét egy szobába jutunk, egy baseball játékos áll velünk szemben, akinek igen nagy kupleráj van a lakásában. Itt össze kell szednünk 30 db labdát (erre elment egy csomó segítségem, és a Google-sem segített keresni), meg kell találni egy számkódot (egyi fele egy papíron, másik fele egy lámpabúrán található) és egy elektronikus kártyát. Ez a kettő kinyit egy fiókot, és újra megtaláljuk a kutya elől korábban ellopott amulettet. Vagy több darab van belőle ez most nem biztos előttem.

Utána kirakós és játékkeresős pályákra jutunk. Nem tudni mi ezeknek a funkciója az időhúzáson kívül, a kirakós pályán a másodikig jutottam.

A 6. pályáig jutottam a demóval 60 perc alatt, és ahhoz képest hogy sok bugyuta feladat és főleg keresés van a játékban látszólag céltalanul összeszórva, egész jól elszórakoztam. Nem is tudom hogy további 20 pálya megtételéért mennyit kérnék a játék fejlesztőitől :).

A játákot remek grafika, viszonyalag érdekes történet jellemzi, és ha nem unja meg az ember a játékban elszórt keresgélős és képösszerakós pályákat bizonyára a végére könnyedén megmenthető a világ. 2-3 óra kellemes játékot várhat a felhasználó ha megveszi a programot, utána már kínszenvedés is lehet belőle. Valamekkora angol tudás kell hozzá, de általános iskolában eltudom képzelni angol nyelvet utáló diákok részére vagy tavaszi szüneti kötelező feladatnak. Igaz a játékban kevés az akció, és bár van egy moniklis szereplőnk, valószínű sem öldöklésre sem lövöldözésre nem kerülhet benne sor. Ennek ismeretében lehet el dönteni megér-e 10USD-t a játék (illetve csak 9,99-t :).

PageMaker 6.0

Nem is olyan régen dicsértem a PageMaker 5.0-ás verzióját, és már itt is van a 6.0, amit az ADOBE magyarországi disztribútorától kaptam kölcsön tesztelésre. Jelenleg még csak egy béta tesztverziót kapnak a forgalmazók, de a PM-et gyártó Adobe már most bejelentette, hogy aki `95 július 17 után vett 5.0-ás verziót, az ingyen megkapja az újat. Ez roppant szimpatikus, mert manapság a verziófejlesztéseknek csak az a lényege, hogy minél gyakrabban húzzák ki a vevõk zsebébõl a szoftver árát. Vagy csak lényegtelen külsõségeket alakítanak át, vagy ingyen járó hibajavításokat hajtanak végre. A program végleges verziója a hamarosan megrendezésre kerülõ APPLE Expo-n megtekinthetõ, vagy beszerezhetõ a viszontforgalmazóknál. A program új verziója igazi profi alkotás, amely a felhasználóról is feltételezi ugyan ezt, pl. a szóhasználata, vagy a nyomdaipart és a tipográfiát egyedülállóan támogató lehetõségei miatt. A 6.0-ás verzió szakmai újdonságai, -és itt a tördelõkre gondolok nem a számítógépes szakemberekre- a DTP piac legkiválóbb termékévé emelik a PM 6.0-át, és gondolva az elõzõ verziókra, bizonyára évekig az is marad, nem kell gyakorta újabb hibajavításokat vásárolni. Ez majd persze a végleges verzióra igaz, egy béta teszt nem lehet hibátlan.

A szoftverrel kapcsolatban nyugodtan lehetnek elvárásai a felhasználónak, nem fog csalódni. Nekem is volt bõven, mert a program kézhezvétele és a tesztelés között eltelt több mint három nap. Ez azért probléma, mert volt idõm gondolkodni a dolgon, és szép számmal alakultak ki kételyeim és elvárásaim a programmal kapcsolatban. Sõt elõre elolvastam a leendõ kézikönyvet is, amit csak utólag, vagy problémák esetén szoktam tenni azért, hogy véleményemben ne befolyásoljon a gyártó szándéknyilatkozata.

Azért kételkedtem az új verzióban, mert a PM-et eddig gyártó ALDUS-t megvette az ADOBE, és az ADOBE-nek eddig nem volt kiadványszerkesztõ programja. Féltem hogy a PM beQuarkosodik, és elveszíti egyéniségét, amely nekem roppant szimpatikus. Felmerült bennem, hogy az amúgy is lassú PM újabb verziója csak multiprocesszoros PowerPC-n, min. 32 MB RAM-mal fog elindulni, mert manapság az a tendencia, hogy az új verziók alá új gépet kell venni. Gondoltam ezt a rendkívül lassú volt ALDUS termék, a FreeHand legutóbbi verziója alapján is. (Ez persze nem mindig volt így, valaha a verziófejlesztés kisebb, gyorsabb, hibátlanabb programokat hozott...) Gondoltam ezt azért is, mert a program CD lemezen jelent meg, és a gyártó szerint nincs rajta minden modul! Féltem, hogy az ADOBE, -az egyéb termékeinek reklámot csinálva,- televágja a PM-et Illusztrátorban és Photoshop-ban megszokott vagy alkalmazott effektekkel, módszerekkel. Ezeknek nem tudok örülni, mert szerintem azoknak a célprogramoknak van alternatívája, amelyek csak egy dolgot tudnak, (pl. tördelni) de azt hibátlanul és hiánytalanul. És végül féltem a manapság eluralkodó káosztól, amely a gyakorlatlan felhasználókat gyakran zsákutcába juttatja a program használata során. Állítólag egy átlagember max. 7 dolog között tudja egyidõben átlátni az összefüggéseket, amely ha mindig csak két dolog kapcsolódik egymáshoz nem is olyan sok, ha több, akkor már baj lehet. Az ADOBE Photoshop 3.0-ás verziójában elég nagy a kavarás, ott túllépték a káoszhatárt a fejlesztõk. Szerencsére ezeket a kételyeket már a béta verzió is eloszlatta, bízhatunk tehát a végleges verzió hibátlanságában.

Voltak is bõven elképzeléseim a hibátlanságra és a hiánytalanságra vonatkozóan. Elõször is, szerettem volna, ha kevesebb programozástechnikai virtuozitást, és több tipográfiát látok a programban, mint a konkurens termékekben. Vajon kommunikálnak-e a programozók azokkal, akik szakmájuk miatt használni fogják a programot? Éppen ezért szerettem volna, ha a betûméretek végre értékelhetõ pontossággal jelennek meg, tudván, hogy ennek a pontossága (elnézést... pontatlansága) rendszerszintû hiba, nem a program okozza. Elvártam továbbá, hogy a PM felejtse el a Panose FontMatching Systemet, mert részint 70%-ban téved, részint 10 percekre növeli a dokumentum megnyitásának idejét. Ez a rendszer tenné azt, hogy ha a munkát elvisszük egy másik gépre, az új rendszerbõl hiányzó betûket behelyettesíti a velük azonossal (azonosnak véltel), akkor is, ha más a hivatkozási nevük. Képzeljük el, hogy megnyitásnál minden dokumentumból hiányzó betût összehasonlít az összes rendszerben lévõ betûvel, egyenként, és amelyik kettõt egyformának véli, -figelembe véve a betûk összes kiolvasható tulajdonságát: csomópontok száma, verzál magasság, lelógószár, befoglaló dobozméret, szélességérték, vastagság, betûcsalád, kvirtszélesség, stb.- azokat összerendeli. Egy tördelõ gépen több száz betû is lehetséges, figyelembe véve a betûstílusokat is. Még szerencse, hogy ki lehet kapcsolni, és ez esetben kapunk -egy a felhasználó által definiálható- összerendelõ táblázatot. A Word-ben van rá lehetõség, hogy erre az esetre integráljuk a betût a dokumentumba. Ez persze lehet hogy barbár módszer, de nem kötelezõ élni vele. Ráadásul csak TrueType betûkkel lehetséges a dolog, ezért az ADOBE érthetõen nem támogatja. Ma még csak így lehet biztosítani a gépek, platformok közötti hibátlan dokumentum-átvitelt. Szerettem volna, ha nyomtatás, színrebontás elõtt, információt kaphatok a beimportált képek színcsatornáiról, nem maradt-e a munkában véletlenül RGB kép. Bár a tördelõprogramok manapság az RGB képeket is gátlástalanul színrebontják, (bár a fekete szinkivonat fedettségére nem kérdeznek rá...) erre a feladatra a Photoshop való. A bekezdések alatti és feletti léniák távolságát alapértelmezés szerint szeretném sortávolság-% helyett mm-ben megadni a sorhoz képest, szeretnék végre választani a PICA és a DIDOT pontrendszer között, (persze ilyen betûméret-pontatlanságok mellett minek...), halál pontos oldaltükörméreteket (alul is), színhelyes megjelenítést, továbbá nagyon sokoldalú kép és szövegimport, munkaoldalon szerkeszthetõ táblázat, esetleg képletszerkesztõ, kilövés szerinti nyomtatási lehetõség ívenként, több mesteroldal (a PM-be eddig csak egy volt lehetséges), oldalbeszúrásnál vagy törlésnél nem szétesõ asszimetrikus oldalpárok voltak a fõbb elképzeléseim.

Nézzük ehhez képest mi teljesült. Elõször is a program szépen futott egy LC-475-ös, nem túl nagyteljesítményû gépen, sõt nem tûnt lassúbbnak a Quark-nál, az alapbeállítás szerint 6 MB szabad memóriát követelve magának. A HDD-n is csak 20 MB helyet foglalt, persze a Quark 7 MB-jához még ez is soknak tûnhet, a PM szolgáltatásai ezt alátámasztják. A PM-be beépítették az OLE 2.0 adatkommunikáció lehetõségét, ami jópofa dolog egy irodában, teljesen fölösleges egy nyomdai elõkészítõ programban. Gondolom senki nem akar színrebonthatatlan hangállományokat, mozgó animációt, vagy folyamatosan frissülõ, néha el-eltûnõ -de ugyancsak színrebonthatatlan- Excel grafikonokat beszúrni a dokumetjébe. OK, akkor ne telepítsük az OLE-t, de a PM OLE nélkül nem indul el! A táblázatkészítõ modulja sem OLE alkalmazásként jelent meg, pedig a kézikönyv szerint az. Lehet hogy csak elfelejtette a telepítõ adminisztrálni? Remélhetõleg az OLE adminisztrációt nem bízza a gyártó a felhasználóra. Most majd lehet vigyázni, hogy a vágópadon átvett elemek vagy állandóan frissülnek, esetleg néha el-eltûnnek, vagy stabilan megmaradnak. Ez utóbbi érdekében használjuk a Paste Special menüpontot képbeillesztésre, mert az EDIT/PASTE alapértelmezésként OLE kapcsolatot fog eredményezni. Még szerencse, hogy kevés a lehetséges adatforrás. Az OLE adatkapcsolat rendkívül nagyteljesítményû gépet feltételez, mert a kapcsolat folyamatos frissítése és fenntartása érdekében a céldokumentummal sokszor együtt fut a forrásprogram! A PM elõzõ verziói stabilak voltak. Ez a tesztverzió gyakran elszállt, de ha hibátlan lenne, nem lehetne béta. Nyilván kijavítják az elszállások okait, amely nem biztos hogy a PM-ben keresendõ. Most pedig nézzünk néhány kellemes meglepetést.

Quarkosoknak újdonság lehet, hogy a FILE/NEW ablakában van álló és fekvõ papír is. Éppen azért van rá szükség, mert apróság. Most igazi újdonságként a szembenálló oldalak mellett megjelent a kétoldalas nyomtatási lehetõség is. Leokézva az elsõ dialógusboxot, beimportálva egy szöveget, az oldaltükör rendkívüli pontatlanságára lettem figyelmes. Az alsó margótól egysor+soremelés+maradék távolságra volt az alsó sor alapvonala! Feltétlenül javítandó hiba, mert ha megfogjuk a szövegredõny alját, és egy kicsit megmozdítjuk, helyreáll a Qaurkot megszégyenítõ rend. Nade húzzák meg programból azt a redõnyt! A grafikák importja miatt félelmetes mennyiségû szûrõt tartalmaz a program. Közvetlenül fogad a PM majd minden létezõ grafikát, akár MAC-en, akár PC-n készült, még az emészthetetlen PC-s Corel-t is lenyeli. És a LINKS menüpontban ott van az információ minden képrõl, milyen színcsatornákat is tartalmaz! Ja, és a szöveg is linkelhetõ, vagy ha változott a forrás, frissíthetõ, akkor is, ha nem OLE objektumként illesztettük be. Ekkor persze áttördelõdik a dokumentum. Tesztem során minden grafikát hibátlanul linkelt a PM, de egy fejléc nélküli EPS vektort szövegként jelenített meg! Aki tehát tudja a PostScript nyelv szabályait, akár át is rajzolhatja, de ez szöveg formájában nem lesz túl tartalmas. Nem tudom, hogy ez hiba, vagy poén. A PM felismeri a Quark XTG szöveget, és be is importálja, de a magyar ékezetek elvesznek. Magyar szabványú idézõjeleknek, helyesírás-ellenõrzõ és elválasztó-modulnak egyenlõre nincs nyoma itt sem. A PM rugalmasan bõvíthetõ a fent említett hiányzó modulokkal, persze ezeket nem fogja a gyártó megírni helyettünk... A program tehát PLUG-IN szerûen bõvíthetõ, sõt ha a Photoshop Plug-In könyvtárát bemásoljuk a PM Plug-In folderjébe, akkor meg is eszi azokat! Dokumentumon belüli képmanipulálásra használható ez a lehetõség, de ne felejtsük el, hogy a PhotoShop pluginok leginkább csak RGB képre alkalmazhatóak, ill. a PM-nek nem feladata a rajzolás és a képfeldolgozás. Más se hiányzik egy tördelõprogramba, csak egy KPT! A szövegexport filter túl kevés, bár a szövegformátumokat illetõen nincs akkora káosz mint a képeknél. A szövegimport rendkívül sokoldalú, szinte gépfüggetlen az egész. Kérdéses a magyar ékezetes betûk helyes importja, ill. a PC-MAC kódkiosztás közötti automatikus konverzó.

A PM-be beépítetek egy kerning és egy tracking editort, -a Quark után szabadon- jóval egyszerûbben használhatóak a speciális betûpárok és az általános betûközök módosítására. Mivel a PM nem dobozolja a szöveget vagy a képet, hanem rolózza (reluxázza, redõnyözi), a keretet úgy kell külön ráhúzni. Egy ok miatt használom a Quarkot: nem lehetett a PM-ben kereteket együtt méretezni a képekkel, szövegekkel utólag. A 6.0-ás verzióban minden csoportba foglalt objektum, keret, szöveg, kép, vonal együtt méretezhetõ! Igazán virtuóz megoldás! Szövegformázásnál a lehetõségek megegyeznek az általánosan kialakulttal, de a szelektált szöveget egy gombnyomással negatívba lehet fordítani, pl. egy sötét háttérrészlet miatt a feketét fehérbe. A szövegformázó dialógusboxokból hiányoltam az APPLY gombot, de nem olyan nagyon, mert a gyakorlott tördelõ úgyis stílusokkal dolgozik. A PM-ben már évek óta lehet a bekezdéseket sorszámozni, vagy jelképekkel megjelölni. Nem oldották meg sem a fattyú, sem az árvasor kezelését, bár itt már végre tipográfiai szaknevén nevezik õket. A programra jellemzõ egyébként, hogy nem körülírja, hanem szakszavakkal illeti a funkciókat. A fattyúsor (orphan) és az özvegysor (widow) kezelésére nem megoldás, hogy néhány sort áthajintok a túloldalra, és a helyüket üresen hagyom. Marad tehát a szóközértékek átdefiniálása és a sorkizárt szedés, egyenlõre gyalog. Ígéretes megoldás, (de még nem tõkéletes) a problémára az egymás melletti hasábok sorainak kiegyenlítése, amely automatizált. De az oldalak között ez nem mûködik. Tetszik a PM-ben, hogy a tapasztalatlan felhasználókat sem hozza pl. olyan kísértésbe, hogy 4-5 betûs iniciálékat gyártson. Itt erre szerencsére nincs lehetõség. De a színkezelése csalódást okozott. Minden további nélkül CMYK-sítható a Pantone színskála, és direkt színné alakítható a CMYK színmodellbõl kikevert szín. Ezt is a Quark után szabadon, de minek. Annyi jót tudok mondani, hogy itt már legalább nem egy gombnyomásra lehet hibásan dönteni, hanem lehulló lista alapján. (Úgy azért mégis nehezebb). OK, konvertáljanak a két színmodell között, mert ez komoly programozástechnikai tudást mutat. De legalább a színmodell-kiválasztás pillanatában ajánlják fel a helyes megoldást, ne bízzák azt a felhasználó idegállapotára! A direkt (spot) színek a printelés elõtt amúgy is CMYK-vá (process-é) konvertálhatóak, (ezért zavaró és fölösleges ugyan ez a színkiválasztásnál) de itt kapunk is egy rendkívül intelligens figyelmeztetést, amely arról szól, hogy nem azt fogjuk kapni process színrebontás után, mint amit Pantone-ként meghatároztunk. Ez nagyon szinpatikus. A direkt színskálákat nem azért találták ki, és alkalmazzák, hogy CMYK-vá konvertálgassuk õket. Gondoljunk csak az arany és az ezüst Pantone színekre... A PM nem is próbál színhelyes lenni a színkiválasztó dialógusboxban (100C+100M az rikító videokék). Erre szoktam azt mondani, hogy akár fekete-fehér képernyõn is dolgozhatunk. Nagyon fontos lenne kijavítani, ha nagyobb piaci részesedést akarnak, vagyis ha nem csak a nyomdász-elit számára gyártják a programot, akik fejbõl tudják, milyen CMYK keverésbõl milyen szín lesz nyomtatásban!

A PM-ben eddig csak egy mesteroldalt lehetett dokumentumonként definiálni. Most már lehet többet is, mint a Quark-ban, de a mesteroldal elmenthetõ -nem dokumentumként, hanem mesteroldalként-, és persze behívható egy másik munkába! Nagyszerû újdonság! A PM-hez adott kiegészítések is nagyon hasznosak. Az automatikus tartalomjegyzék generálása megszégyeníti a Word 6.0-át, nagyszerû a tárgymutató generálás is, amelyeket nem szúr be a munka közepén álló aktuális kurzorpozícióba mint a Word, hanem megvárja amíg elhelyezzük az elsõ vagy az utolsó oldalon. Mindez automatikusan frissül, ha több komplett dokumentumból egy nagy könyvet akarunk készíteni. A fejléc és lábléc is fejezetenként definiálható, anélkül hogy a mesteroldalt kéne használni. A dokumentumba nemcsak kétoldalas-oldalpár, hanem szimpla mesteroldalakat is elhelyezhetünk, mint páros vagy páratlan oldal. Utólagos oldaltörlésnél vagy beszúrásnál nem esnek szét az oldalak akkor sem, ha az oldalpár nem szimmetrikus! A bal margóra ragasztott objektum ott is marad, ha változik az oldal páros vagy páratlan volta! Az oldalt nem csak hasábokra, hanem sorokra is fel lehet osztani. (Illusztrátor...) Ennek akkor veszi hasznát a tördelõ, ha a cikk vége az oldal alja felett, középtájon ér véget több hasábban. Ez együtt használható a hasábkiegyenlítõ funkcióval. Sajnos egy redõnyön belül még mindég nincs több hasáb. Rajzolófunkciói az ésszerûség határian belül maradtak, sokszögeket és csillagokat definiálhatunk. (Illusztrátor...) Már látom amikor spirálokat, árnyékokat, lyukakat, és egyéb satöbbiket lehet csinálni a PM-ben, csak nehogy összeolvadjon az Illusztrátorral és a Photoshoppal! Elõkészítõk, levilágítók! Kilövés szerinti sorrendben lehet nyomtatni (levilágítani) az íveket úgy, hogy a lehetõ legfilmtakarékosabban helyezi el az oldalon a munkát. Megadható az ívekbe helyezett lapok száma (Pages per group), ez alapján módosul a levilágítási sorrend, és az oldalak egymás mellé nyomtatása. Oldalpárokon átmenõ képek vagy címsorok esetén nélkülözhetetlen! (Mi lesz a montírozókkal) A kézikönyv szerint nyomtatásnál ezen kívül figyelembe veszi a program a gerincszélességet, és az ívek egymásba helyezése miatt keletkezõ crep-et (esedéket), és az alapján módosítja az oldalpárméretet, ill. az oldalpárok közötti távolságot. (Mi lesz a kötészettel) Ez utóbbi dolog egy kicsit azért furcsa, mert ha a PM tényleg módosítja a gerinc alapján az egymás mellé kerülõ oldalak távolságát, netán az oldal margóinak pozícióját az oldalon belül, a lemezmásolók valószínûleg nagy bajban lesznek, mert nem fognak tudni semmire ráállni, mert minden oldal más-más pozícióban lesz. Megint egy olyan probléma fog elterjedni, aminek az okát sem a nyomdász, sem a számítógépes elõkészítõ nem fogja tudni. Ez a funkció csak bekötésre, max. összefûzésre kerülõ kisebb irodai irományok printeres nyomtatásánál használható, a nagy nyomdaiparban, újságok -fõleg ha az színes!!!- vagy könyvek tömeges gyártásánál nincs jelentõsége, sõt nem megengedhetõ az oldalviszonyok módosítása, és az esedék levágása sem spórolható meg. Végül támogatja a multimédia alkalmazásokból már megismert és alkalmazott Hypertext szerkesztését, de pont így mûködik a PC-Windows helpje is, ahol egy szövegrészre mutatással más oldalakon lévõ szöveget kereshetünk meg. Talán egyszer itthon is elterjed az információs hálózatokon lehetséges böngészés, azaz webbelés, na nem programok, hanem szöveges információk után. Vagy lehet, hogy a jövõben Drag-and-Drop stílusban lehet help-et, vagy multimédia alkalmazásokat (itt nem a játékokra, hanem a lexikonokra gondolok) írni? A funkció kihasználásához a gyártó kifejezetten ajánlja saját termékét, a NetScape nevû hálózati böngészõt.

Érdemel néhány szót a felújított táblázatkészítõ is, a Table Editor 2.5-ös. Minden könnyen megoldható benne, és igen szép táblázatokat lehet vele készíteni. A cellákon belüli szövegformázás is kifogástalan, pl. külön tabuláció nélkül lehet egymás alá igazítani a tizedeseket. A táblázat elmenthetõ mint EPS vagy PICT formátumú grafika, így akár más termékekbe is beolvasható. Exportálható szövegként is, de nincs olyan nyomdai elõkészítésre alkalmas termék, amelyben szebb táblázatokat lehetne csinálni. (Ha van egyáltalán olyan, ahol akármilyet is lehet, mert a Word nem alkalmas nyomdai munkára).

A PM 6.0 igen komplex alkotás, anélkül hogy a munkát káosz és áttekinthetetlenség nehezítené. Még néhány verziót javíthatnak rajta, de ha a jelenlegi béta verzió kis hibáit kijavítják, a fölösleget eltávolítják, néhány félreérthetõen alkalmazható funkciót automatizálnak pl. a színkezelésben és a színrebontásban, és stabillá teszik a mûködését, (az a gyanúm, hogy nem a PM instabil, hanem az MS OLE 2.0) akkor végre egy olyan program születik, amely eddig páratlan módon -funkcióiban, lehetõségeiben, pontosságában, szóhasználatában- támogatja a szakmát. És itt nem a számítógépes szakemberekre gondolok, hanem a tördelõkre, tipográfusokra, nyomdai elõkészítõkre, nyomdászokra.