Mit várhatunk az Adobe CS5 csomagtól?

A szoftverek nagy hátránya, hogy használatuk közben nem kopnak el, nem fogynak, legfeljebb aktualitásukat vesztik ha a háttéripar fejlődik vagy átalakul. Ebben a környezetben kell időnként, lehetőleg évente megújítani egy-egy komplett csomagot de akár operációs rendszert is. Ez csak újdonságokkal lehetséges, de ha a háttéripar fejlődése nem ennyire gyors, az igények is lassan alakulnak át. Mit várhatunk ebben a helyzetben az új, hamarosan megjelenő Adobe CS5 csomagtól?

---

Fotó

A csomag fő alkotóeleme kétségtelenül a Photoshop. A Photoshop megújulásáról igen sok videó keringett már jóval a megjelenés előtt, ezekről nem akarok most hosszasan beszélni. A Photoshop fejlődését két tényező inspirálja: a digitális fényképezés térhódítása, és hogy talán ez a műfaj gyorsabban fejlődik és alakul mint a nyomdaipar egésze, valamint a fotósok részéről nem tapasztalható olyan mértékű technológiai konzervatívizmus mint a nyomdai technológiák terén. A fényképezőgépek sokfélék, kategóriájuk és működési elvük, hibáik, előnyeik javítására, kihasználására sokféle funkciót kell biztosítani. Zajszűrés, objektívhibák, a fotó egyéb (körülményekből vagy hozzánemértésből származó) hibáinak könnyed, lehetőleg automatikus javítása. A Photoshopnak kétféle felhasználó, a hobbysta és a szakmailag magasan képzett felhasználók bázisának is korrekt eszközöket kell nyújtania egyidőben.

A Photoshoppos munka funkcionálisan legnagyobb "problémája" kétség kívül a szelekció készítése. A szelekciókkal való munka a korai verziók QuickMask módszerétől sokat fejlődött, ma már van pixeles layer mask és vektoros is. Ez a terület fejlődhetne úgy, hogy a layerhez ne csak egy pixel illetve egy vektor mask tartozhasson, és ha több tartozik, a képhez való lockolásukat és egymáshoz való viszonyukat, összeadott/kivont/stb állapotukat is be lehessen állítani. A több pixelmask egyidejű alkalmazása más felületen ugyan, de jó szolgálatot tesz a Lightroom programban. Fejlődhetne továbbá ez a terület úgy, hogy egy bizonyos layer mask egy másik layerhez kapcsolhatóan mozogjon. Ez keresztbe maszkolt layereknél nagy segítség lenne.

A Photoshop sikerét szinte biztosítja a CS4-ben elég esetlenre sikeredett megújított Content-Aware funkciók sora. Ezeket lehetne még kihasználni a szelekció készítésének könnyítésére. Már létezik arcfelismerés, a képen a program automatán felismerhetné a tárgyakat, és automatán felajánlhatná azok szelekcióját körvonalként. A videókon bemutatott xxx-Aware módszerek leginkább retusálási célokat szolgálnak, szelekció készítésére nem igazán alkalmasak. Az automata ...-aware és esetleges automata tárgyfelismerő funkciókhoz olyan könnyítéseket kellene kötni, amelyek egy laza szabadkézi szelekció paraméterezhető pontosítására képesek. Ez a CS4 Content Aware funkciójából (is) nagyon hiányzott.

A másik fontos inspiráció a program fejlődésében a fotóretusálást érinti. Nem tudom eldönteni mekkora a jelentősége az Apple-Adobe Flash körüli vitájának, de tegyük fel hogy presztízskérdés az Adobe számára megvédeni a Flash-t. Bár a Flash jelentősége meg sem közelíti a Photoshop jelentőségét, az Adobe azzal tud visszavágni, hogy a Photoshoppot fotóretusálás szempontjából jobbá teszi mint az Apple Aperture programja. Erre minden esélye meg is van, amennyiben az Aware funkciók sora jól használható lesz. Az Adobe az Aperture konkurenciájaként valószínű nagyobb problémát tud okozni az Apple-nak, mint az Apple az Adobe-nak azzal hogy a mobil eszközökön nem engedélyezi a Flash tartalmakat. Az Adobe számára van még egy front ezen a téren, a Lightroom jelentős fejlesztése.

A fotózás területén lehet még bőven találni apró fejlesztési lehetőségeket, mint a legnépszerűbb külső pluginek programba építése, a HDR és Panorama funkciók tökéletesítése, jobb webgaléria, katalógus funkció, sok layer esetén jobb erőforrás-kezelés.

---

Nyomdai szövegtördelés

Nézzük a tördelést A csomag egyik legteljesebb, legtökéletesebb programja az Indesign, valamint a programhoz kapcsolódó háttéripar nem, vagy igen lassan fejlődik (talán ennek is köszönheti az Indesign hogy szinte maradéktalanul használható minden igényre évek óta). A nyomdai funkciókhoz kapcsolható designerek egyfajta konzervatívnak mondható szabályrendszerhez vannak kötve, és míg a digitális fényképezés napjainkban fejlődik és alakul, addig a szövegtördelés nyomdai háttéripara nem. Az Indesign leggyengébb pontja a tartalomjegyzék készítés. Ezt a modult egyszerűen olyanná kéne tenni mint az a néhai PageMaker-ben volt, de minimum a szintekhez kéne kötni a TOC stílusokat. Ezen kívül lehetne még apróságokkal kedveskedni, mint pl. több oldaltükörméret egy dokumentumban, jobb QuarkXpress kompatibilitás, de ezekre nem hiszem hogy túl nagy igény lenne, mint pl. a táblázaton belüli alapműveletek is lehetséges újításként szóba jöhetnének, de ezek jelentősége igen csekély.

Kétségtelen, hogy az Indesign fő fejlődési vonala a nyomdai szempontok kiszolgálása helyett továbbra is a web tartalmak, HTML/Flash támogatása valamint teljesebb PDF-be ágyazható multimédiás és űrlapkészítési funkciók lesznek, de kérdés, hogy mivel mind a kettőre van rendes program a csomagban, ennek a felhasználók szempontjából mekkora a jelentősége. Annak ellenére hogy az elektronikus tartalmak (e-book, web, multimédia) egyfajta fejlődő iparág, ellentétben a hagyományos nyomtatott anyagok iparágával, ez a fejlődési irány és ennek haszna erősen kétséges előttem az Indesign program esetében.

---

Grafika

A grafikai funkció programja, az Illustrator hasonló helyzetben van mint az Indesign, a háttéripar nem fejlődik, és jelenlegi szintje teljesen megfelel a szakmának. Egy dologban szinte hibajavítás szintű változást várok, a vektoros objektumokon alkalmazható fotós effektek (Blur, Shadow, ...) felbontása nem megfelelő, konkrétan 50 lpi. Ezen sajnos a Transparency Flattener sem segít mert az nem ezt állítja. Ha már engedélyezve van ez a funkció, állítható, vagy a kimenet készítésekor újraszámolva kéne alkalmazni.

Ebben az esetben is Flash és webtaratalom támogatásának fejlődése várható, ez a hagyományos nyomdai grafikában utazókat nem fogja nagyon érdekelni.

---

Multimédia

A multimédiás csomagban a Premiere olyan mint a nyomdai csomagban a Photoshop. A Premiere CS4-es verziójában megkezdett hangfelismerő modulban annyi lehetőség van, hogy a sebességét nagyságrendekkel meg kell növelni, és több nyelvre is el kéne készíteni. Nem világos a felhasználók ezt a funkciót mennyire szerették korábban, de szerintem semennyire, így lehet ez nem fog változni az 5-ös verzióban. A filmvágásban, mint a fotózásban is, a nyersanyagokkal való natív kompatibilitás, a kamerák hibáinak korrekciója eleve fejlődésért kiált, és ez a tendencia valószínűleg ebben a verzióban is fellelhető lesz. A Premiere egyik látványosan gyenge pontja a stabilitás és az erőforrás-kezelés. Ha a stabilitás javul, és kevesebb erőforrás mellett is akadás mentesen tud vágni, valamint az exportálás közben képesek lesznek más programok is futni, már örülhetünk, bár ezeket a Sony Vegas ismeretében szinte hibajavításnak is tekinthetjük. Ugyancsak üdvözlendő újítás lenne, ha az export során automatán nem csak többféle formátumban, hanem a töréspontokon automatán szétvágva lehetne exportálni rövidebb részekre egy hosszabb anyagot.

Még a multimédiás/filmes munkához tartozik a Soundbooth hangszerkesztő, és az Encore DVD menükészítő program. A Soundbooth már így is bőven elegendő a nem hangstúdió szintű filmes/designeri munkához, látványos hiányossága a midi sáv, de ennek ezen a területen semmiféle jelentősége nincs. Az audiósávok kezelése filmes célokra teljesen megfelelő a Soundbooth-ban (is). A Soundbooth és a Premiere közös problémája a külső VST effektek kezelése, illetve ennek látványos hibái. A VST host mindkét programban komoly javításra szorul.

Az Encore a CS3 verzió után jelentős javuláson ment keresztül, mellette funkcionális bővülés is történt a CS4-ben, igazodva a Blue-Ray lehetőségeihez. Az Encore gyenge pontja az exportáláshoz szükséges transcoder volt, ami már egyszerű esetekben is hibásan működött a CS3-ban. Ez a CS4-ben ez jelentősen és látványosan javult. Az Encore előtt azonban van funkcionális bővülési lehetőség még most is, hiszen a CS4 nem támogatja teljes körűen a Blue-Ray szabványú anyagokat. Ilyen program tudtommal csak egy van, a Sonic Scenario nevű programja, ha ehhez fel tud nőni az Encore úgy hogy közben használható is marad, a filmgyártáshoz, egy a nyomdai előkészítéshez hasonló teljes körű programcsomagot kaphatunk.

---

Webes munkák

A webes tartalomszerkesztés területén a Dreamweaver és a Flash említése érdemleges. A DW már eddig igen jól támogatta a HTML nyelvet, most jelentős fejlődési lehetőség a HTML5 funkcióinak kihasználása. A program már eddig is jó és népszerű aktív tartalomkezelőt tartalmazott, ez fejlődhet még olyan módon, hogy jobban integrálódik egyéb szerveroldali megoldásokkal, nyelvekkel. Hasonló lehetőségek vannak a nagyon hasonló Contribute nevű programban, ami tartalomkezelő rendszereket és blogmotorokat kezel kliens oldalon, de igen súlyos kompatibilitási problémákkal (a Google Blogger motorjával teszteltem a Contribute CS4-et, használhatatlan.) Erre a programra a kompatibilitás és használhatóság terén jelentős fejlődés vár.

A Flash fejlődése annyiban érdekel, hogy javuljon a lejátszó erőforrás kezelése, mindamellett ma a Flash az egyik legizgalmasabb kérdéskört veti fel.

Először is a Flash fő területén a videólejátszásban, a HTML5 új alternatívát nyújt. Hogy ez az alternatíva miért fontos, mert ha emiatt már nem kell (és nem fogják) a felhasználók telepíteni a Flash lejátszó plugint, a Flash bannerek készítésére más eszközt vagy lehetőséget fognak keresni a reklámkészítők is. Kérdés, hogy a Flash programnak mekkora a jelentősége az Adobe palettájában.

A másik érdekesség Flash ügyben amire már utaltam, az Apple nem csak a mobil eszközökön nem támogatja a Flash-t, hanem a nemrég bemutatott iAd nevű hirdetési rendszerben is más alternatívához nyúlt. Újra csak kérdés, mennyire fontos az Adobe számára az Apple mobil eszközein való részvétel. Hozzáteszem, a Flash lehetőséget (felületet) nyújthat az ezen eszközökre fejlesztőknek, de az Apple ezt is megtiltotta. Így a Flash kimaradhat az iAd nevű rendszerből és az iPhone/iPad párosból teljes egészében. Nem tudni, de szerintem ennek nulla jelentősége van, a harcnak látszó hiszti inkább vaklárma.

---

Adobe-Apple-Flash

Ezzel együtt a két cég Flash körüli műbalhéja érdekes kifutásokat eredményezhet hosszútávon. Az Adobe pozitív értelemben válaszolhat a kihívásra a Photoshop/Lightroom párossal, amely mind a két rendszeren legyűrheti az Apple Aperture programot. Lehet az Aperture piacvesztése önmagában nagyobb veszteség az Apple-nek, mint a Flash kitiltása az Apple mobil eszközökről. Az Adobe széles termékpalettája, és amiatt, hogy a nyomdai előkészítés és multimédiás munka népszerű tevékenység Mac-en (is), megteheti hogy szoftvereit kevésbé optimalizálja Mac-re, és az így felmerülő problémákat az OS-? rendszerre hárítja. Nem beszélve arról, ha a csomag hirtelen csak Windows-ra jelenne meg. Érdekes lenne látni, hogy az Apple bukna-e többet azzal hogy hardveresen kiszorul pár iparágból amiben jelentős volt a részesedése, vagy az Adobe azzal hogy elveszti a Mac-es jelenlétet.

Szinte esélytelen hogy az Adobe egyszer csak elhagyja a Mac platformot a programjaiban a Flash-vita miatt, az Adobe kezében több és nagyobb volumenű lehetőség van a visszavágásra mint az Apple esetében. A Photoshop/Lightroom vonal támadhatja az Aperture-t, a Premiere/Encore/Soundbooth vonal pedig a FinalCut-ot. Amennyiben e területek olyan fejlődésnek indulnak amit az Apple látványosan nem tud követni, olyan átrendeződés következhet be ezen programok között is mint amit az Indesign/QuarkXPress esetében láthattunk.

Fordított helyzet is kialakulhat. Tételezzük fel, hogy az Apple lejárató kampánya több fronton is sikeres, ami a CSx csomagot ismerve szinte lehetetlen. De az érdekesség kedvéért tegyük fel. Az Apple megveheti a meggyengült Adobe-t, és a CS csomag egyik jövőbeli verzióját csak Mac-en jelenítheti meg, sőt kivezetheti a piacról a konkurens termékeket, ami minimum Lightroom/Premiere/Soundbooth hármast érintheti elsődlegesen, ha az iLife csomagot is hozzátesszük, akkor akár az egész CSx csomag megszüntetésre kerülhet. Érdekes lehetőség ez, mindamellett tudni kell, hogy a Corel technikailag alternatívát nyújt a Photoshopra és az Illustratorra, az Indesign mellett még él a Quark, multimédiás területen pedig a Sony Vegas és DVD Architect/Sonic Scenario veheti át a kieső programok helyét PC-n, hozzátéve hogy profi és amatőr a hangszerkesztő programokból akkora a választék, hogy a Soundbooth kiesését észre sem venné az iparág.

Nem tudok mást hozzátenni, csak hogy várjuk a fejleményeket.

Megjelenés előtt: Adobe CS5 - Content Aware

Már jó ideje hallani (és látni) híreket az Adobe új, CS5 csomagjáról, illetve tavaszi megjelenési dátumáról. Több cikk (és blogbejegyzés) megjelent a programról előzetesen, de a Youtube is számos videó forrása ez ügyben. Az új verzió megjelenésével kapcsolatban két, a CS5 kapcsán ritkán emlegetett "érdekességet" szeretnék most "kidomborítani". Az egyik, hogy az Adobe gyakorlatilag felvásárolta a konkurenciát (vagy a konkurencia követett el harakirit maga ellen - Quark), tehát ez nem kényszerítené lépésre őket, sőt még idefűzném ami majd nyilván elavul idővel, hogy a CS4 elterjedtsége sem indokolja hogy új verziót állítsanak elő tavaszra.

Ennek ellenére a CS5 újdonságai, funkciói, a bevezetés előtt meglehetősen erőteljesen jelen vannak a neten, nyilván nem csak hobbysták vagy tesztelők által, hanem hivatalos forrásokból is. Ennek miértjére lehet azt mondani, hogy a CS4-ben igen kevés változás történt a CS3-hoz képest, és nehézkesen terjedt. Ez valóban összefügghet, a piac nem hülye, a Vista sem kellett senkinek, a Windows 7 viszont igen. Az Internet korában nincs titok, könnyű vásárlás előtt tájékozódni bármilyen termék színvonaláról, ezt előzheti most meg az Adobe az igen nagy mennyiségben (és szerintem szakmailag korrekt színvonalon) előzetesen kiszivárgó információkkal.

A másik, amiben összefüggést látok, az Apple-Adobe "háborúja" vagy műbalhéja a Flash körül. Az Apple nem akar Flasht a termékeibe, mert (....) - a pontok helyére mindenki gondoljon valamit a korábbi hírekből, viszont be akar szállni az internetes hirdetési piacra. Nem vagyok nagy rajongója a Flash-nak (bár gondom sincs vele ha nem látom), de szinte csak a reklám és a netes játék (ezek 100%-ban kiesnek az érdeklődési köreimből) és a streaming hang és film tartja fenn, illetve aminek értelme is van az gyakorlatilag csak a streaming multimédia. Erre most megszületett az alternatíva, a HTML5. A Flash tehát funkcionálisan is érdektelenné válhat, illetve könnyen elterjedő, új alternatívája lehet a sokak által használt film/hanglejátszás területén. Ez odáig is "fajulhat", hogy a HTML5 elterjedésével a felhasználók majd nem telepítik a Flash plugint, mert minek, ki lehet hagyni az Adblockert.

A HTML5-be épített video dekódolás és ennek előnyei már eleve egy rúgás a Flash-be, és erre jön még az Apple lejárató kampánya. Nyilván az Apple-nek már van elképzelése arra, hogy a hirdetési piac azon szeletében amiben jelen akar lenni, majd milyen módon publikálja a hirdetéseket. Bár nem érint, de a mobil hirdetés kétélű fegyver lehet, a felhasználók még az oldalakon található Flash hirdetéseknél is jobban megutálhatják, én biztos nem vennék olyan platformú eszközt amin ilyen hirdetések megjelenhetnek (blokkoló nélkül).

A CS5 (és a CS5 kiemelt újdonságai) lehet válaszlépés az Apple-Adobe "harcában". A fő szál ugyanis nem a szövegtördelés, vagy a filmvágás, netán a CS4-ben bevezetett beszédfelismerő modulok továbbfejlesztésén érzékelhető, hanem a Flash és a Photoshop újdonságain. A Flash fennmaradásához (de fogalmazzunk optimistábban, a pozíciójának nagyjábóli megőrzéséhez) valamivel pótolnia kell a HTML5 terjedésével kieső multimédiás területet, valamint bizonyítania kell, hogy a platform jó és használható (válaszul az Apple érveire). A másik "front" a Photoshop retusáló eszközei, ami már-már szinte ellentámadásnak tűnik az Apple Aperture programja ellen.

Az Aperture retusáló funkció kellemesek, könnyűek, hatékonyak voltak, még a CS4 Healing Brush eszközeihez képest is. A Photoshop CS5 új retusáló eszközei viszont ezen (is) durván túltesznek:



A fotóretusálás hátulütője mindig a pontos szelekció készítése volt, és ezen eszközök fejlődése és kiváltása lényegében végigkísérte a Photoshop fejlődését, szerintem nem túl nagy sikerrel. Ezek az új funkciók viszont a CS4 verzió nem túl jól sikerült "Content-aware scale" próbálkozásához képest filmről nézve igen jónak tűnnek, nevét illetően is felfedezhető némi hasonlóság: "Content-Aware Fill". Ha nem csak a demonstrációs filmeken működik, akkor igen könnyű retusálóeszközöket kapunk, amelyek végre tényleg könnyűvé vagy szinte fölöslegessé teszik majd a pontos szelekciót (még akkor is ha mindezt már a 2.0-ás Photoshopban vagy a Clone-stamp-el is meg lehetett csinálni):





Hogy ez ténylegesen árt-e majd az Aperture piacának az majd kiderül, mint ahogy az sem biztos, az Adobe Flash-t ellenző kampánya árt-e valójában az Adobe-nek, vagy csak a HTML5 terjedésétől tartanak.

További jó videózást a fenti témában :)

Garageband - gitáros oktatómodul

Mára az analóg technikákat a hangrögzítés és szerkesztés minden területén felváltotta a digitális technika, amelyek egyrészt szoftvervezérelt célhardverek formájában örvendeztetik meg a bonyolultságra és teljességre vágyó profikat, de rendelkezésre állnak amatőr célokra is általában otthoni computerre telepíthető szoftverek + ASIO hangkártya formájában. Ezeknek is van több kategóriája, de most a Mac gépekhez adott GarageBand programot nézzük meg közelebbről.

A program első ránézésre egy nagyon barátságos szekvencer program, amiben mind midi sávra rakott virtuális hangszerek és samplerek, mind pedig vonali bemeneten felvett audió sávok megszólaltathatóak. A midi sávokon alkalmazható szoftveres hangszerek szerencsére hangmintákkal dolgoznak, így egyrészt jól, "realisztikusan" szólnak, valamint van lehetőség arra hogy játéktechnikát válasszunk például gitárnál vagy basszusgitárnál. A hangmintákkal való munka hátránya is érzékelhető, a kiválasztott hangszerek lassan töltődnek és élednek fel, de ha egyszer betöltődtek egész rugalmasan lejátszhatóak több sávon is amíg a gép erőforrásai ezt engedik. A program ezt a részt úgy kezeli mint a "nagyok", azaz a midi sáv egy kotta, a hangszer pedig egy szoftveres szintetizátor vagy egy sampler. Az ezzel kapcsolatos lehetőségek a zeneszerzésre szánt modulban kapnak konkrét értelmet.

A program felülete szinte minden feladathoz barátságos, már-már annyira hogy az ember el is felejti hogy computer előtt ül. Minden funkcióhoz tartozik egy kis kép, nem egyszer mozgó ábrákkal találkozhatunk mint például az erősítő vagy effekt választásnál.

A Magic Garage Band menüpontban 9 stílus közül választhatunk, amelyek egész komplett szerkezetű dalokat raknak elénk verzével, refrénnel. Ezeken a loopokból felépített dalokon mind hangszer, mind pedig effekt állítható igény szerint. Nem világos mire szánták ezt a loopokból felépített dalos modult. Elég veszélyes lenne ha most mindenki ezekből kezdene "saját" dalokat gyártani mert az ilyen építkezés lehetőségei igencsak végesek még akkor is ha 1000 loop jár alapból a programhoz. Arra mindenképpen jó, hogy egy-egy nekünk tetsző stílushoz backing trackeket gyártassunk, és arra gyakoroljunk, improvizáljunk, tesztelgessük az audió trackhez köthető effekteket, azok beállításait.

A GarageBand egyik fő újdonsága az oktatómodul. A Learn to Play menüpontban eleve kapunk a programmal egy zongora és egy gitár leckét, a Lesson Store menüpontban pedig további leckéket tölthetünk le, a "Basic" fülön ingyeneseket, az "Advanced" fülön pedig 5$/lecke áron komolyabbakat, illetve itt lehet teljes dalokat megtanulni nevesebb előadóktól. Rendelkezésre áll 8-8 ingyenes lecke gitárhoz és zongorához. Ennek nyilván örülni fognak azok, akiknek a program maga felkeltette ez érdeklődését, de eddig nem zenéltek aktívan, vagy a loopokból összeállítható kíséretekre mindenképpen szeretnének saját audió sávot készíteni valamilyen hangszerrel.

Származási hely: Garageband cikk

Az első lecke ami a programmal települ a kályhánál kezdi. A hangszer részei, tartása, pengetése. A legvégén egy E-dúr akkord lejátszása a cél, ami valóban bárkinek sikerülhet pár perc után, akár a leckével "realtime"-ban is.

A leckét lejátszó modul felülete igen jól sikerült. A lecke témáinak beosztása látható az idősávon, így a film bizonyos részletei könnyen újranézhetőek. Van a felületen egy metronóm arra az esetre ha az oktatót szeretnénk valós időben követni, illetve a lecke hanganyagának sebessége csökkenthető fele tempóig a metronóm melletti "potméterrel", de ekkor az oktató hangját lehalkítja a program.

Származási hely: Garageband cikk

Kérdés a remek felület ellenére, lehet-e valós idejű visszajelzés nélkül zenét tanulni. A film nem szól vissza egy rossz tartásnál vagy egy rossz pengetésnél. A felület nem interaktív, de a film mellett igen sok kiegészítő ábra, gitárnyakon megjelenő mozgó újrend, akkordok képei jelennek meg a leckék során, valamint hangfelvétel lehetősége is rendelkezésre áll ha meg akarjuk hallgatni az oktató és az általunk játszottak közötti különbséget.

Az ingyenes 2. és 3. leckében további alapfekvésű Dúr akkordokat tanulhatunk az első leckében ismertetett E-dúr mellé akusztikus gitáron: G, C, A, D. A 4. leckében találkozhatunk először Moll akkordokkal. Itt E-moll D-moll akkordokkal bővíthetjük a tudásunkat, valamint bemutatják a Capo használatát is, amivel transzponálhatjuk ezeket a barré fogás megtanulása nélkül is. A lecke végén 12/8-os ütemben pengethetünk ha követjük az oktatót, egy egész jó kis akkordmenetet.

A leckék felénél azt lehet leszűrni, hogy a készítők tisztában lehettek a visszajelzés hiányának hátrányaival, és ezt próbálták kompenzálni azzal hogy az anyag részletes, jól átlátható, a film egyszerre több állásból is mutatja a gitárjátékot. Minden lecke végén van egy rendesen hangszerelt "backing track" ami loop-ként működik a leckében, de a GaragaBand-ban kinyitva pont a gitársáv hiányzik róla (ezt kell nekünk feljátszani). Felvételre kapcsolva az üres sávot eldönthetjük szólnak-e a saját előadásunkban úgy az akkordok ahogy azt a filmen hallottuk.

Az 5.-lecke részletesen elmagyarázza a gitártabulatúra használatát. Ez egy speciális hatvonalas kotta azoknak, akik nem tanultak gitározás előtt zongorázni, és idegenkednek az ötvonalas kottától. Míg a korábbi leckékben az akkordjáték kapott fő szerepet, itt most az egy húros dallamjátéké és a pengetésé a fő téma. A lecke végén ugyancsak kapunk egy kellemesen szóló kíséretet, amire az egyhúros dallamot rájátszhatjuk.

A 6. lecke az eddigiektől eltérően elektromos gitáron szólal meg. A programba épített üres sáv ami "MyInstument" néven jelent meg egy keményebb effektezést kaphatott mint az akusztikus gitárleckékben, mert sistergő hangszórók nyomták el az oktató szavait. A felületen a Mixer-t kinyitva ezt a sávot a tanulás idejére le lehet halkítani, így megszűnik a zavaró sistergés, vagy a Setup-ban ki kell kapcsolni a bemenet monitorozását. A lecke "power chord"-nak nevezett 5-ös akkordokat tanítja, igaz csak két húron vagyis tulajdonképpen kvintekről van szó, az 5-ös akkord európai felfogásban 3 húron szólalna meg. A keményebb zenékben és a kvinttologatáshoz eleve hozzánőtt technika, a "Palm Muting", azaz a tompítás is itt kerül bemutatásra. A lecke végén egy 8 kvintből álló dalocskát játszhatunk az oktatóval, 4/8-ad ütemben, tompítva.

Származási hely: Garageband cikk

Tetszik hogy az első rockos lecke túlmutat a játszandó hangok számát tekintve a 2-3 kvintes megoldásokon illetve a standardnak számító 1-4-5 lépésen, a kíséret kifejezetten kellemes dallam, többféle pengetés, feszes ritmus, húrváltás. Aki nem külső effektet használ, az a programban megjelenő tanuló-sávra kap egy szoftveres Fuzz torzítópedált, és egy képileg határozottan felismerhető Mesa halfstack fejet ládával, illetve ezek szimulációját. Gondolom ez utóbbit sokan szeretnének a valóságban is a szoba sarkában tudni :), de most lehet jobb megoldás egy kis külső multi felvétel és gyakorlás céljára hiszen a sistergést valószínűleg az itt beállított hi-gain torzítás okozza.

A 7. leckében ismét elektromos gitáré a fő szerep. Azt hittem a kvinttologatós leckével ennek vége, mert a lecke barre akkordokat tanít a cím szerint. Az igaz, a barre-t elektromoson könnyebb lefogni, és itt nem szokás capo-t használni az akkordok transzponálása céljából. A barre akkordokat lépésenként tanulhatjuk meg ezen lecke segítségével hogy ne legyünk az alapfekvésű akkordokhoz kötve, 6 és 5 húron játszva. A leckében egy szólóval tarkított kifejezetten bluesos kíséretet kapunk, amire A, D, és E dúr barré akkordokat játszhatunk (ja, blueskör :-).

A 8. ismét akkordokat oktat, de ahogy az akusztikus gitároktatós részben láttuk, most (a Dúr akkordok után) moll akkordok következnek barré fogással 6 és 5 húron, fokozatosan transzponálva. Ennek a leckének a legvégén az akkordbontás is bemutatásra kerül (amit a program arpeggionak nevez, de ez ugyancsak kicsit mást jelent itthoni szóhasználattal), gyakorlásképpen itt is egy több akkordból álló dallamot kell körbe-körbe játszani.

A legutolsó ingyenes lecke a Blues Lead címet kapta. Itt megismerhetjük az A-moll pentaton skálát, ami technikailag meglehetősen egyszerű, de igen nagy nevek is jól elvannak vele egy életen át, hogy kisebbet ne említsek Carlos Santana, de valószínűleg több ezer bluesgitárosnak nem hiányoznak a szűkített skálák és a "vendéghangok". A pentaton skála a népzenéből ered, de a blues és blues-rock zenébe is tökéletes. A skálát lépésről lépésre ismerteti a film, majd figurákat mutat amelyek a skála részét képezik. Ez utóbbi igen jó ötlet, hiszen a skálát nem önmagáért kell tudni, hanem azért hogy majd "ízesen" válogassunk belőle hangokat lehetőleg "érdekes" ritmusban és sorrendben. Nincs is jobb annál, mint amikor ismeretlenül összeáll pár zenész és blueskörre "jammelnek". Ha másért nem, emiatt érdemes mind a 3 akkordból/kvintből álló kíséretet, mind a blueskörre játszható egyszerű pentaton és blues skálákat megtanulni.

Itt két backing tack is van, egy "simple" és egy "advanced". Az egyszerűbb a blues stílusú gyakorlat akkord részét mutatja meg, a haladó pedig a szóló részt. Ez utolsó leckében az elektromos gitározás alapjáig jutunk azaz a "standardnak" mondható 12 ütemes blueskör nevű jelenség kíséretét és az arra történő improvizatív szólózást gyakorolhatjuk a pentaton skála ismeretében.

A gitáros leckékről elmondható, hogy amit egy "real-time" visszajelzést igénylő de azt nélkülöző (rosszul tartod a kezed, rossz hangot fogtál, stb...) oktatásból ki lehet hozni azt kihozták, köszönhetően a leckék remek felületének. A filmek kiegészítő funkciókkal, mozgó kottával, több kameraállásból felvett kéztartással, részletes magyarázattal, felvételre de legalábbis tanulásra inspiráló kísérettel oktatnak. A leckék a legalapvetőbb dolgokkal kezdik, és végül a blueskörben végződik az ingyenes oktatást. Talán hátrány, hogy a leckék fele akusztikus gitáron, a másik fele elektromos gitáron látható, így aki már hangszert választott annak fele anyag majdnem fölösleges, illetve a két hangszer anyagai között van némi átfedés is. A leckékre időt kell szánni, mert míg az első pár leckékre kigyakorlására csak pár perc szükséges, az utolsó lecke színvonalát már csak hetek vagy rosszabb esetben hónapok múltán lehet elérni komoly ismétlésekkel folyamatos gyakorlással, odafigyeléssel, a blues stílus nagyjainak hallgatásával.

A GarageBand-hoz adott tananyag tematikája, felépítése abszolút 5 pont, de az ingyenes leckékkel csak a kezdő szintig lehet eljutni, az is csak a leckék által favorizált blues stílusban, és nem, nem jut el az ember ezekkel Santana szintjéig 2 hónap alatt sem, az Europa-t még korai elkezdeni megtanulni ennyi után, Malmsteen-t vagy Steve Vai-t pedig még fényképen sem szabad kitenni a szoba falára. A blues zene és általában a rock stílusú gitározás elsősorban feeling, de ha valaki ezt valóban éreztetni is akarja, több év tanulás, folyamatos gyakorlás, fejlődés szükséges, kivéve ha ő maga Jimi Hendrix :). Haladóknak esetleg érdemes lehet belenézni a fizetős leckékbe, amelyek ha jól láttam, az elektromos gitár vonalon továbbra is a blues stílust erősítik, és a középhaladó szintig juttatja el az érdeklődőket konkrét dalok megtanításával. A leckék rendes megértéséhez angol tudás szükséges. Végül nem utolsó sorban az előadó tanár türelme is példaértékű :-).



Az GarageBand oktatóprogram előnyei:
- Tökéletes felület és tematika
- 9 lecke nagyjából 3-6 hónapnyi gyakorolni valóval látja el a kezdő gitárost, az ügyesebbek is ellesznek vele 1-2 hónapig
- A program felületébe van integrálva a leckék hanganyaga, ami a leckéktől különválasztva is használható, a tanagyag elsajátítása felvétel után ellenőrizhető
- Remek kíséretek a leckék gyakorlásához, felvételi lehetőséggel
- Türelmes oktató :)

Néhány hátrány:
- Csak a kezdő szintig juttatja el az érdeklődőt, ehhez nyilván csak 0-ról érdemes elindulni, a legutolsó leckében a blues kör meglehetősen lassú
- Kizárólag blues stílust oktat (elektromos gitáron)
- A fizetős leckéket itthonról nem lehet megvásárolni és letölteni
- A rockos bluesos szoftveres effektek zavaróan zajosak
- Angol nyelv hallás utáni megértése szükséges
- Nem tanít meg egy konkrét dalt sem végig, pedig lenne választék egyszerű dalokból (legalább egy Uriah Heep Lady in Black igazán megörvendeztette volna a kezdőket, 2 akkord az egész)