PageMaker vagy QuarkXPress

A kiadványszerkesztés, nyomdai elõkészítés ma a számítógép használatának egyik legkifizetõdõbb, és az irodai alkalmazások futtatása után a legelterjedtebb használata. Lehet a grafikai és fényképfeldolgozó programokat is ebbe a kategóriába sorolni, a szó szerinti értelembe vett kiadványszerkesztõk elsõsorban mégis szöveg-elõállításra valók. Ezek tehát elsõsorban betûkkel dolgoznak, és csak másodsorban lehet kapcsolatba hozni õket a grafikával vagy fotófeldolgozással. Igazából az helyes, ha e három nyomdai elõkészítõ kategóriát: grafikát, fotófeldolgozást, szöveg-elõállítást külön vesszük. Nem szerencsés az a tendencia, hogy ma egy grafikai munkahelyen egy elõkészítõtõl mind a három részfeladat ismeretét elvárják. Lehet persze egy idõben egy ember grafikus, fotós, és tipográfus, de az, hogy ez az egy ember mindhárom feladatot maradéktalanul profi módon meg tudja oldani, az csak egy illúzió lehet a megrendelõ vagy a munkaadó, netán maga az elõkészítõ részérõl, amennyiben túlbecsüli saját képességeit. E szerint nem tartom szerencsésnek azt a folyamatot sem, amely arra irányul, hogy egy öszvér programmal és egy alkalmazottal mindhárom -egyenként önálló szakmát teremtõ részfeladatot- megoldjunk.

Célprogramok

Most tehát kizárólag a szöveg-elõállítással, tipográfiával foglalkozunk. Erre a feladatra is célprogramot kell beszereznünk, mint minden más komoly munkához. Ma gyakorlatilag két piacvezetõ termék versenyez a vásárlókért, a QuarkXpress és a PageMaker. E két program valamelyikét mindenképpen használni kell az olyan nyomdai elõkészítés során, ahol viszonylag sok -több mint egy oldalnyi- szöveget kell feldolgozni. Sajnos a nyomdai elõkészítés folyamatának ez a része van leginkább elhanyagolva. Ha ránézünk ma egy átlagos (nem szakmai) kiadványra, az képileg, -tehát a grafika és fotó szempontjából- elfogadható, vagy nagyon jó. Ennek ellenére a tipográfiája még lehet nagyon rossz is. Ez alatt nem csak a szöveg formai oldala értendõ, hanem a helyesírás, az idézõjelek, gondolatjelek, térközök, betûközök, kerettávolságok, elválasztások, betûtípusok stb. Sajnos az elõkészítési folyamatnak a tipográfia nem egyszerûen a legelhanyagoltabb része, hanem ezt fizetik meg a legkevésbé. A megrendelõ boldogan fizet egy jól sikerült grafikáért, egy szép termékfotóért és annak színrebontásáért, de azok szöveges környezetéért már kevésbé, mondván: szedni és szövegszerkeszteni mindenki tud.

Ennek egyik oka az, hogy a nyomdai elõkészítésnek ez a folyamata igényli a legkisebb teljesítményû gépet, így akinek véletlenül tengõdik otthon egy 386 SX vagy egy MAC LC II gépe, az már tudja futtatni, sõt kényelmesen használni a QuarkXpress-t, így igen sokan tördelnek. Ezen kívül még egy piacvezetõ termék jöhet szóba ugyan erre a feladatra, a PageMaker. Sajnos nem fogok pálcát törni a programok felett, és nem fogom eldönteni hogy melyik a jobbik, hiszen ez nem focimeccs. A döntésben a programok technikai eszkötárának ismertetése sem segít. Itt elsõsorban a felhasználónak kell tisztában lennie saját szempontjaival, és ezek alapján kiválasztható valamelyik program, és mint látni fogjuk: mindkettõnél kompromisszumok kötendõk.

Szerencsére e két termék nem egyforma, mint pl. a Word vagy a WorPerfect. Talán szempont is volt a fejlesztésnél, hogy ne hasonlítson egyik sem a konkurens termékre. Nézzük tehát a szempontokat.

Könnyen tanulható XPress

A Quark tömeges elterjedését a következõ tulajdonságai biztosítják: Rendkívül könnyen tanulható felület, rendkívüli termelékenység, és minimális gépigény: 386 SX vagy MAC LC II gépen 4 MB RAM-mal kényelmesen használható. Hogy a merevlemezen elfoglalt igen csekély, verziótól függõ 5-9 MB helyigényérõl már ne is beszéljünk. Van a Quark-nak egyáltalán hátránya? A termelékenységet biztosító rendkívüli gyorsaság ára az, hogy a program pontossága hagy némi kívánnivalót maga után. Ne dõljön be senki a négytizedesjegy pontosságot ábrázoló adatbeviteli mezõknek. Sajnos a képernyõn elhelyezett, akár számjegyekkel pontosan pozícionált szöveges vagy grafikai objektumok a printer koordináta rendszerén már kevésbé pontosak. Saját tapasztalataim szerint megnyalhatjuk ujjainkat 0.3 mm pontosság után a printeren. Ez persze nem zavaró csak akkor, ha az oldalon elhelyezett objektumok egymáshoz képesti pozíciója nagy pontosságot kíván, pl. egy behelyezendõ szövegobjektum helye egy grafikai objektumban van fenntartva, amibe a szövegnek pontosan kell illeszkednie.

Nagyigényû PageMaker

Ezzel szemben a PageMaker igazi nagyágyú. CD-n, vagy 16 db floppylemezen kapható. MAC alatt legfeljebb az OLE 2.0-ás modul jelenthet telepítési/mûködési problémát. PC-n a PM-et NT-re vagy Win95-re optimalizálták. Ennek ellenére használható 3.11 alatt is, (pl. abból a meggondolásból, hogy a WIN95 rapszodikusan jelentkezõ problémáival kevés felhasználó tud mit kezdeni) ha telepítjük a 32 bites eszközmeghajtót. Ilyet telepít WIN3.11 alá a PhotoShop is, de a PM nem indul el a PhotoShop 32 bites eszközmeghajtójával. Szerencsére az újabb verziót telepíthetjük a PM 16. lemezérõl. Vigyázzunk, ha egy sikeres PM telepítés után újra vagy elõször telepítjük a PhotoShop-ot, úgy az kérdések nélkül felülírja a PM már telepített 32 bites eszközvezérlõit, így az többé nem indul el. Sebaj, ilyenkor újratelepülhetünk a PM 16. lemezérõl. Azonkívül a mûködéshez és az üzembe helyezéshez min. 12 MB RAM kell, az üzembe helyezett virtuális memóriát és más átveréseket nem eszi meg a program. A PM-hez tehát a Quark-kal ellentétben Pentium/PowerPC 133 MHz + 16 MB RAM + 21 MB HDD terület szükséges, de a telepített programrészektõl függõen ez több is lehet. Mit kapunk cserébe? Rendkívüli pontosságot, és igen nagy szolgáltatásválasztékot, profi tipográfiát és képkezelést. Mivel a PM alapszolgáltatásai messze felülmúlják a Quark-ét, felülete viszonylag nehezen tanulható. Mivel a nagy pontosságért és szolgáltatás választékért cserébe a PM a sebességével fizetett, azt mondhatnánk, hogy kevésbé termelékeny. Ez csak addig igaz, amíg nincs a fentebb említett nagyteljesítményû gépünk, (amely valljuk be, akár WEB szerver is lehetne...) mert egy ekkora gépen a két program közötti sebességkülönbség már nem érzékelhetõ. Mindamellett ha speciális feladatokba ütközünk, amelyet a Quark-kal egyáltalán nem, vagy csak görcsölve lehet megoldani, akkor egyértelmûen a PM a termelékenyebb. Ilyen, a nyomdaiparban nélkülözhetetlen szolgáltatása a stílusok alapján automatikus tartalomjegyzék-generálás, az automatikus szószedett készítés, és a táblázatkészítés. E három nagyon fontos szolgáltatásán kívül nézzünk néhány apróságot: a PM tájékoztat a beimportált képek színcsatornáiról, így ellenõrizhetõ, nem maradt-e valamelyik véletlenül RGB-ben; a PM dokumentumba beintegrálható a kép egésze nem csak a preview-je -de ez nem kötelezõ; kilövés szerinti nyomtatási lehetõség oldalpárokra is, csak az ívenkénti lapok számát kell megadni; teljesen különbözõ grafikai vagy szövegobjektumok együttesen méretezhetõek; sorkiegyenlítés a hasábmagasság alapján; egy gyors, egyszerû belsõ szövegszerkesztõ szedéshez; a képernyõt a kiválasztott printer tulajdonságaihoz igazítja (default printer); több különálló dokumentumból egy nagy könyv készítése, helyes oldalszámozással, tartalomjegyzékkel, szószedettel; páratlan oldaltörlés vagy beszúrás esetén átszámolja az oldalon elhelyezett objektumok pozícióját az új (oldalpárok esetén nem szimmetrikus) margóviszonyoknak megfelelõen; a forrásszöveg változásait követõ szöveglinkelés; a grafikai objektumok négy oldalon körülfolyathatóak; sokszögrajzolási lehetõség; nem teljesen gátlástalan a direkt (Pantone) és process (CMYK) színek közötti konverzió, ill. ha ez szükséges, a printelésnél beállítható; HTML (WEB) oldalkészítési lehetõség stb. Még bizonyára van néhány olyan apróság, amely a PM-be benne van, a Quark-ba pedig nincs. Ennek ellenére a Quark ma drágább mint a PM.

Bõvíthetõek

Persze a Quark is felszerelhetõ a fenti tulajdonságokkal, (sõt többel is), de ekkor az amúgy is drágább Quarkunk ára még borsosabb lesz. Nézzük tehát a bõvíthetõséget, nem foglakozva tovább anyagi kérdésekkel.

A PM is bõvíthetõ, a PhotoShop-nál már megszokott Plug-in jellegû modulokkal. Pl. a PM egyenesen megeszi a PhotoShop plug-in-jait, amit azért nem tartok túl nagy jelentõségûnek, mert a PM nem fotóretusáló program. Mindamellett a tipográfiát támogató moduloknak két nagy elõnyük van a Quark-XTension-jaival szemben: minden PM-ben benne vannak, de ha mégsem, akkor is a dokumentumba a folyamat végeredménye kerül be, nem maga a folyamat (a táblázat pl. vektoros grafikaként, a tartalomjegyzék formázott szövegként).

A Quark XTension-ok ezzel szemben nem biztos, hogy mindenhol megvannak, és ez azért baj, mert az XTension nem a végeredményt, hanem annak folyamatát tárolja le a dokumentumba, így ha netán egy Quark dokumentumot át kell cipelni egy másik gépre, akkor oda is kellenek az alkalmazott XTension-ok, kb. úgy, mint az alkalmazott betûk vagy képek. Lehet, hogy a dokumentum akkor sem nyitható ki egy másik gépen, ha az XTension-t nem is alkalmaztuk, csak egyszerûen üzembe volt helyezve. Az XTension tehát görcsösen ragaszkodik a dokumentumhoz, míg a PM Plug-in dolga végeztével távozik onnan. A Quark XTension-ok igen nagy száma miatt (kb. 300), és amiatt, hogy ezek 90%-a PC-n meg sem jelenik, bizonytalanná válhat a Quark dokumentumok átvitele az azonos platformú gépek között, a különbözõek között pedig ellehetetlenülhet. (Az egyik leghasznosabb XTension a XTensionokat engedélyezõ és letiltó XTension). Persze ez csak akkor fontos szempont, ha szükség van dokumentum-átvitelre.

Tudás és tehetség

A programok használatának logikája is nagyban különbözik. Gondolom azért, hogy az egyik program hívei ne, vagy csak komoly kínok árán térhessenek át a konkurens termékre. Pl. míg a Quark mindent dobozol, addig a PM mindent rolók közé zár. Ez persze nem minõsíti a termékeket jobbra vagy rosszabbra. És a nyomdai végtermék minõségét is csak 1-2% ban befolyásolja a kiválasztott szoftver. A többi attól függ, aki dolgozik. Tehát: munkára fel!

Világméretû hálózatok (1996)

Aki ma telefonvonalon elérhetõ szerverekre szeretne csatlakozni számítógépével, annak ma Magyarországon gyakorlatilag két lehetõsége van: vagy egy Internet szolgáltatótól vásárolja meg a hozzáférés jogát, vagy az egyetlen Compuserve szolgáltatótól. A világon persze létezik még sok más hálózat is, de ezeknek nincs helyi szerverük, így nemzetközi telefondíjak mellett nem éri meg használni õket. Remélhetõleg hamarosan települ egy Microsoft Network, és egy FidoNET szerver is Budapest-re.

40 millió elõfizetõ

Az itt elérhetõ két szolgáltató szerencsére elég sok, kb. 40.000.000 eléfizetõt számlál a világon. Ebbõl kb. 22.000.000 az Internet-é, és 18.000.000 a Compuserve-é. Annak ellenére, hogy e két hálózat ma a legnagyobb, ezek fejlõdnek a legerõteljesebben. Ráadásul az egyik elõfizetésével a másik szolgáltató is elérhetõ. A Compuserve pl. beépítette az alapszoftverjébe az összes Internet szolgáltatást, _nem csak a levelek küldésének lehetõséget_, ami így közvetlenül elérhetõvé válik.

A hálózat használati díja két részbõl áll: jár valamennyi a szolgáltatónak, de ez elenyészõ összeg ma, és részint az igénybe vett idõtartamtól függ. A másik költség a telefonszámla. Este 22 óra után 1 óra kb. 60 Ft.- Áfásan, tehát ez is elviselhetõ! Annak ellenére, hogy a szolgáltatás ma már nem az elit luxusa, érdemes elgondolkozni, hogy mire is használhatunk egy esetleges hozzáférési lehetõséget.

Struktúrális különbség

A két hálózat között leginkább a tárolt információ struktúrájában van eltérés. Míg az Internet túlnõtte régi önmagát, logikailag nem szervezõdve újra, ma már viszonylag nehezen átlátható. Itt az információ ún. hírcsoportokban cserélõdik ki. Ezek azon elv alapján léteznek, hogy viszonylag kevés fõszempont szerint, szempontonként rengeteg altéma választható. Mit kezdhet az ember akkor, amikor az érdeklõdési körére nem túlzás, 700...3000 db. hasonló érdeklõdésû hírcsoportot ajánl fel az Internet, vagy több száz MB-nyi dokumentumot letöltésre? Ahhoz hogy válasszunk, ki kellene szelektálni a legmegfelelõbbet, ehhez viszont meg kéne ismerni mindet, legalább egy egysoros ismertetõ erejéig, ami a hírcsoportok böngészésénél meg is jelenik. Ez a mennyiségük miatt igen nehéz feladat. Ezzel szemben a Compuserve fórumokat hozott létre ugyan ebbõl a célból, itt viszont ebbõl van sok, kb. 3000. Ezekben a fórumokban viszonylag kevés, 20-25 téma (szekció) van csoportosítva. Amennyiben csatlakozunk valamelyik fórumhoz, úgy már csak a fórumhoz tartozó néhány téma közül kell eldönteni, melyikbe van számunkra értékes információ, ill. hol tarthat a legnagyobb érdeklõdésre számot az, amit mi akarunk közölni a világgal. A fórumokról írásos ismertetõket kapnak a Compuserve elõfizetõk, mégis szeretnék néhány gyakorlati tapasztalatot megosztani ezekkel kapcsolatban, hiszen a 3000 választási lehetõség sem kevés!

Kezelõ szoftverek

Míg az Internet elõfizetõk ingyenesen viszonylag sokféle szoftver közül választhatnak, addig a Compuserve (továbbiakban CS) használatához kimondottan a CIM (Compuserve Information Manager) ajánlható. Van még néhány érdekes alternatíva, de ezek leginkább a CIM kiegészítéseiként használhatóak. Az Internet különbözõ szolgáltatásaihoz általában más-más szoftverre van szükség a szolgáltatástól függõen, addig a CIM mindent elintéz egymaga. Egyedül a WWW szörföléshez kell valami más, pl. a Mosaic, vagy a Netscape Navigator. A Windows CIM verzió a 2.0-ás, a Macintosh CIM verzió 2.4-nél tart, és a MAC verzió valamivel többet is tud, pl. csak MAC-en lehet elmenti a konferenciák vagy egyéni beszélgetések (TALK-ok) tartalmát file-ba, ami igen hasznos szolgáltatás.

A CIM szoftver üzembe helyezése nem okoz semmi problémát MAC-en, addig Windows alatt esetleg összeakadhat egy másik TCP/IP-t támogató szoftverrel, pl. egy Internet támogatással. Azonkívül Windows alá a WWW szörföléshez kell a browseren kívül a WinShock nevû program, a többi szolgáltatáshoz viszont ezt nem kell elindítani.

A CIM rendkívül nagy modemválasztékkal rendelkezik, amit az üzembe helyezés során egyszerûen ki kell választani. Ezután már csak egy azonosító számra ill. az Interneten névre, egy jelszóra, és egy telefonszámra van szükség.

Compuserve felhasználók a GO paranccsal csatlakozhatnak valamelyik fórumhoz. Ekkor megjelenik a fórum szabályzata, amely alapján dönthetünk a csatlakozás mellett (JOIN), meggondolhatjuk magunkat (LEAVE), vagy csak nézelõdhetünk (VISIT), de ekkor nem vehetjük igénybe a fórum szolgáltatásait. A fórumok nagy része ingyenes, a pénzes fórumokhoz pedig be kell gépelni: AGREE, ezzel megkötöttük a szerzõdést. Pénzért leginkább üzleti információkat, és különbözõ újságokat tölthetünk le ill. rendelhetjük meg a letöltését, esetleg csak böngészhetünk köztük.

Magyar fórum

A magyar fórumba a GO HUNGARY paranccsal lehet belépni. Itt 11 db. szekció van, nem nehéz tehát választani köztük. A fórumokban külön hely van az üzeneteknek, ez hasonló az Internet hírcsoporjaihoz, itt rövid híreket, vitaindító gondolatokat, párbeszédeket lehet kezdeményezni, személyre szólóan vagy mindenkihez szólva, bár ezek az üzenetek nyíltak így mindenki hozzáférhet, sõt hozzá is szólhat. A másik lehetõség a library-k használata, itt rengeteg file található, ill. ide tölthetjük le mi is a saját termékünket, vagy annak ismertetõjét. A Magyar fórumban is sok hasznos dolog, vírusirtók, segédprogramok, stb. található. Az ÍNYENCSÉGEK szekcióban recepteket tárolnak, ill. ezekkel kapcsolatos tapasztalatokat, árlistákat. Gondolom azért, hogy a háziasszony is szörfölhessen egy kicsit esténként, vagy hogy a túlzott számítógép-használat miatt magányos agglegények is egyenek néha egy jót... A SOFTWARE-HARDWARE szekció is magáért beszél, itt magyarul konzultálhatunk egy-egy téma szakértõjével, ill. kérhetünk segítséget abban a reményben, hogy valaki veszi a fáradtságot és válaszol nekünk, ami be is szokott következni. Itt van még a HVG cikkeinek kivonata, és az ADOK-KAPOK EXCHANGE szekcióban van lehetõség hirdetések elhelyezésére. Egy vállalkozás felfuttatásához ez az elõfizetõk alacsony száma miatt eredménytelen lenne, de egyéni problémáinkat, eladó vagy kiadó lakást, autót, számítógépet vagy annak alkatrészeit, kedvenc kutyánk kölykeit eredményesen, olcsón, rövid idõ alatt értékesíthetjük, ill. felkutathatjuk.

A fórumokban van lehetõség konferenciákra, amihez a rendelkezésre álló konferenciatermekben van lehetõség, ezekhez bárki csatlakozhat, egyszerre többen is, ez nyilvános beszélgetés. Az elõre szervezett konferenciákról a CIM minden bejelentkezéskor tájékoztat, de ezek leginkább angol nyelvû fórumokban vannak. Ha nem egyedül vagyunk a fórumban, akkor meginvitálhatunk valakit egy privát TALK-ra is, ha õ is hajlandó rá éppen. Lehet persze, hogy az illetõ éppen file-t tölt le, ekkor a talk nem lehetséges. A magyar fórumban sok külföldön élõ társunkkal találkozhatunk, beszélgethetünk, vitázhatunk.

Shareware fórum

Programozók és programgyûjtõk Mekkája a Compuserve shareware fórumai. Itt lehet egy megírt programot bevezetni a világpiacra, ill. kereskedelmi forgalombahozatal elõtt leteszteltetni. Ilyen pl. GO WINSHARE, ahol a rengeteg letöltött program közül válogathatunk. A programok itt is szekciókba vannak szervezve, íme egy kis ízelítõ: Compress/Security, Network/Remote access, Fonts/Printing, Disk utilities, Internet/HTML, stb. Ebben a fórumban 16 szekció van.
Hirdetések?

Jó és fõleg olcsó megoldás az, ha termékünket feltöltjük egy fórumba, a többibe viszont csak egy rövid üzenetet helyezünk el arról, hogy akit érdekel hol érheti azt el. Az ilyen jellegû hirdetéseknek nem mindenhol örülnek, azért a rokon érdeklõdési körû fórumokban van rá lehetõség. Hasonlóan jó hatásfokkal kísérletezhetünk számítástechnikai szaklapok fórumaiban, pl. a német Chip magazin (GO CHIP) rendszergazdája rendkívül segítõkész és lelkes. Ebben a fórumban az USERS-UPLOAD szekció alkalmas shareware programok feltöltésére. Ez az a fórum ami az európai fórumok között a legaktuálisabb, mert naponta frissítik, és rendkívüli választékkal vannak benne szoftverek, sajnos leginkább német nyelvi változatok.

Más a helyzet a Ziff Davis press fórumaival. Itt nem örülnek hirdetéseknek, a konkrétan letöltött programoknak viszont igen. A ZD NET a Compuserve legjobban szervezett, katalogizált fóruma, ill. itt vannak a legértékesebb programok, a legtöbb szolgáltatás, valamint néhány vezetõ amerikai számítástechnikai szaklap. Ez nem is ingyenes, USD 3.5$/hó a tarifa, de ez nincs idõhöz vagy letöltött programok vagy megrendelt újságok számához kötve. Itt pl. a következõ fórumokat találhatjuk: Applications, Utilities, Internet, Business, Home, Arcade, Action games, Education, stb. Itt témánként igen sok, de a hálózat legnagyszerûbb letölthetõ programjait találhatjuk bármilyen témához. A fórum gazdái igazi profizmusról tesznek tanúbizonyságot, ez a hálózat egyértelmûen legprofibb, legértékesebb sarka. (GO ZIFFNET)
Homepage

A másik igen divatos hirdetési lehetõség a homepage készítése, amivel már nem csak programozók kerülhetnek ki termékeikkel a világpiacra, hanem számítástechnikától független szolgáltatók is, pl. fordító irodák munkaszerzési lehetõsége lehet. Mivel manapság a homepage-t varázsolni szokás egy Wizzard szoftverrel, megmenekültünk a HTML megtanulásától. Mindamellett tudni kell, hogy a Wizzard szoftverekkel bár könnyû képeket, grafikákat beilleszteni és formázni, ezek nem úgy jelennek meg a böngészõ szoftverekben, ahogy mi elkészítettük õket, pl. a betûmére, képméret, sorzárás, betûtípus, méret gyakran megváltozik a böngészõben. A wizzard szoftver az elkészített homepage-t a PUBLISH parancsra felkopizza egy alkalmas WWW szerverre, amire aztán fel lehet hívni az érdeklõdõk figyelmét, hogy ott keressék. Az elõfizetõk 1 MB szabad helyet ingyen kapnak a homepage számára. Ha ennél több helyet foglalnak oldalaink, azért külön kell fizetni. Ez igen kevésnek tûnhet, mégis akár 10-15 oldal is elhelyezhetõ ennyi helyen, mert a szöveg nem foglal sokat, a grafikákat, képeket pedig max. 72 dpi-s felbontással kell 256 színû GIF formátumban beépíteni az oldalba, mert a HTML oldal soha nem lesz nyomdában feldolgozva, a képernyõs megjelenítéshez pedig ez a felbontás bõven elég, a háttérmintát pedig sok kis kép egymás mellé helyezésével kell elkészíteni. A képek méretezésénél vegyük figyelembe, hogy van aki kisebb felbontásban mûködteti a rendszert mint mi. Feltöltés elõtt mindenképpen ellenõrizzük le a munkát egy-két böngészõben. Akkor kevés tehát a hely, ha nem elégszünk meg a grafikákkal, hanem hangot, vagy animációt szeretnénk használni az oldalon. Mégis azt javaslom, diszkréten bánjunk a képekkel, és fõleg az egyéb nagyméretû állományokkal, mert nem biztos, hogy a fogadónak lesz türelme kivárni ezek letöltõdését. A Playboy pl. 1-1.5 MB-os JPG tömörített RGB képeket tárol a homepage-jén, aminek semmi értelme, a képernyõnek ez pazarlás, a képek pedig nem nyomtathatók ki máshol. Ezzel persze lehet növelni az idõt, ami alapján számláznak! (http://www.playboy.com _ biztos ami biztos...)

Úgy gondolom, hogy a Compuserve vagy Internet hozzáféréssel az asztalunkra kerül a világ, határok nélkül. Számomra ez a lehetõség is azt a célt szolgálja, amit a számítástechnika egésze: növeli a munka termelékenységet, és segíti egy termék piaci értékesítését. Feltéve, hogy helyesen gazdálkodunk az új lehetõségekkel.