Üzenetküldõk az e-mail alternatívája

A manapság terjedõ spam- és vírusáradat miatt a levelezés már nem a régi. Az elektronikus levél az internet egyik legrégebbi, alapvetõ kommunikációs formája, napjainkban viszont sok bosszúságot okoz. Ismerõseinktõl, akikkel így kommunikálunk, csatolt vírusokat kapunk (természetesen az õ tudtuk nélkül), ha pedig webhelyet üzemeltetünk és kapcsolatfelvétel céljából kiírjuk oldalunkra az e-mail címünket, akkor kéretlen reklámokkal támadnak meg minket.

Mintegy védekezésül manapság már egyre elterjedtebb, hogy a webes megjelenés alkalmával az e-mail cím láthatatlan marad, és a tulajdonosnak csak egy ûrlapon keresztül lehet üzenni (vagy úgy sem). Egy pár napos nyaralás/távollét után nem ritkán 500-1000 db levél vár minket, aminek 90-99%-a is lehet spam vagy vírus. Rossz esetben ezek mérete átlépi a levelesláda méretbeli korlátját, és emiatt esetleg hasznos leveleket nem kapunk majd meg. Nyilvánvaló, hogy az e-mail mint kommunikációs forma „válságba" került. Van-e alternatív megoldás? Szakértõk szerint van, ez pedig nem más, mint az azonnali üzenetküldõk használata, amely ugyan nem hasonlít a levelezésre, viszont szöveges üzenetek nagy biztonsággal, spam és vírusmentesen küldhetõek vele valósidõben.

Helyettesítheti-e a levelezést az azonnali üzenetváltás?

A kérdés elsõsorban az, hogy maga az azonnali üzenetváltás helyettesítheti-e a levelezést mint funkciót. Eredetileg nem erre lett kitalálva, de kis kompromisszummal és ügyeskedéssel átveheti részben vagy nagy részben a levelezés szerepét. Nem kell ugyanis mindenképpen megvárni azt, amíg a másik fél online lesz. Ha máskor küldünk üzenetet, az akkor is megérkezik, amikor a címzett bekapcsolja a saját üzenõprogramját, és eközben nekünk sem kell éppen online lennünk. Emellett óriási elõny, hogy látjuk a listánkban, hogy ki az, aki éppen online tartózkodik és ki az, aki nem. Ez nagyon kényelmes: valósidejûvé teszi a szöveges kommunikációt. Csatolt file-k küldése is megoldott, ráadásul vírusmentesen, hiszen csak attól fogadunk el ilyen csatolásokat, akikkel éppen megbeszéltük, hogy küld valamit számunkra. A messengereken váltott üzeneteknek szöveges archívuma is van, hiszen ezek a programok automatikusan és elég jól átláthatóan naplóznak. Mint majd a késõbbiekben látni fogjuk, bõvíthetõségük és valósidejû kommunikációra alkalmas módszerük miatt sok olyan funkcióval kecsegtetnek amikkel a hagyományos levelezõk nem. A használhatóság kérdése tehát ma már nem feltétlenül funkcionális kérdés, hanem attól függ, ismerõseink rendelkeznek-e ilyen programmal, és ha igen akkor melyikkel? Ha netán nincsenek ilyen barátaink, érdeklõdési kör, e-mail cím, becenév alapján könnyen kereshetünk magának a messengerprogramnak a segítségével.

Melyiket használjuk?

Mint minden programból, ezekbõl is bõven van választék. A választékból származó elõny mégis kétesélyes, mert míg a levelezésnél a levelezõprogramok nagyjából kompatibilisek egymással - vagyis mindegy, hogy a küldõ és a fogadó melyik levelezõt használja - addig az azonnali üzenetküldõk (továbbiakban messengerek) csak saját magukkal hajlandóak kommunikálni. Emiatt, ha találkozunk valakivel, akinek ICQ messengere van, akkor vele csak ezt a programot használhatjuk. Ugyanígy járhatunk a Yahoo, az MSN, az AOL üzenõprogramjaival, sõt: lehetnek olyanok, amelyek kevésbé elterjedtek (pl. Jabber), vagy nehezebben használható kliensprogramot használnak internetes üzenetváltásra (pl. IRC). Ha sok helyrõl gyûjtünk netes ismerõsöket, a vége az lehet a dolognak, hogy gépünk erõforrásait lekötik a háttérben futó messengerprogramok.

A kompatibilitási problémára jelenleg frappáns megoldást kínálnak azok a messengerek, amelyek képesek kommunikálni több üzenõprogrammal is. Így csak egy szoftvert kell futtatnunk ahhoz, hogy bárkivel beszélhessünk attól függetlenül, hogy a másik oldalon milyen programot használnak. Az ilyenfajta programokból egyre nagyobb a választék, bõven találunk ingyenes vagy fizetõs verziót is. Ezeket folyamatosan fejlesztik, azért hogy lépést tartsanak az eredeti szoftverek változásaival, és hogy minden szolgáltatást (hang-, kép- és file-átvitelt) biztosítsanak, vagyis hogy teljes egészében használhatóak legyenek az eredeti programok helyett.

Mirinda

Az egyik legtöbbet tudó, legdinamikusabban fejlõdõ messenger a Mirinda IM. Ráadásul ez ingyenes. Letölthetõ a http://www.miranda-im.org/ címrõl, sok pluginnal együtt. A kompatibilitást és a program fejlõdését úgy biztosítják, hogy a forráskód is letölthetõ. Szerencsére, akik a messengerekhez az eredeti erõforrásokat biztosítják, azoknak kötelezõ közzétenni a protokollt is, ezért a változások könnyen követhetõek, javíthatóak. A Mirinda erõssége a rengeteg rendelkezésre álló plugin modul, és a nyílt forráskódból származó elõnyök. Spamszûrõk, levélfigyelõk, idõjárásjelentés, IRC és Jabber kliens, mindezek a kötelezõ szolgáltatások felett. Stabilitása még javításra szorul, de a Mozilla példája alapján bízhatunk benne, hogy a programot gondozó közösségnek végül majd ezt is sikerül megoldani.

Rival 3

A Mirindával ellentétben a Rival keveset tud, viszont azt stabilan és nagy kompatibilitással. A kevésbé ismert Jabber szervereket használja kommunikációra, így ezekkel több résztvevõs konferencia is lehetséges. A rendelkezésre álló egyébként nagyszámú kliensprogramról a http://www.jabber.org/ oldalon tájékozódhatunk a „Clients" menüpont alatt (http://www.jabber.org/software/clients.php). Itt képernyõfotók és leírások segítségével informálódhatunk a lehetõségekrõl, amelyek szinte minden operációs rendszerre rendelkezésre állnak. Ezt a sokoldalú protokollt általában számontartják mindazok a fejlesztõk, akik univerzális messengereket fejlesztenek, hiszen bár a szoftverek általában egyszerûnek tûnnek, az azonnali üzenetküldés lehetõségein belül nagyon sokat tudnak és rugalmasak. Jelentõs szimpatizáns közössége van a rendszernek, akiket fórum és levelezõlista is segít. Bár a Rival nem, de sok Jabber protokollt támogató szoftver kezeli még az ICQ, Yahoo és MSN messengereket is.

Eyeball chat

Ez a chatprogram is kezeli az legnépszerûbb messenger protokollokat, mint például a Yahoo-t, az MSN-t, az AIM-et, de elsõsorban webkamerás kommunikációra alkalmas a saját protokollján keresztül. Használata nagyon könnyû, sokféle eszköz segíti a felhasználót abban, hogy régiójának vagy érdeklõdési körének megfelelõ chatszobát találjon, és ott kamerás beszélgetésbe kezdjen. Akik ezt a programot használják, azok nagyrészt kamerával is rendelkeznek, hiszen ez a program erõssége. A kamerás képátvitel mellett nemcsak szövegesen, hanem élõ hanggal is tarthatjuk a kapcsolatot akkor, ha ehhez van elegendõ sávszélességünk. A program sajnos idõvel szinte teljesen „felzabálja" gépünk erõforrásait a kommunikáció során. A programot a http://www.eyeballchat.com/ címrõl tudjuk letölteni, esetleg itt tudunk újabb vagy hibátlanabb verzióra frissíteni. A program kipróbálásra mindenképpen érdemes, mert ingyenes. Társaival ellentétben sajnos sem pluginekkel nem bõvíthetõ, sem különösebben jelentõs támogatással nem dicsekedhet, kamerás kommunikációra mégis igen jó választás.

Trillian

A messengerek piacán meglehetõsen ritka a fizetõs program. A Trilliannak van mindkettõ verziója: van egy kevesebbet tudó ingyenes és egy sokat tudó fizetõs. Az, hogy a Trillian megengedhette magának, hogy fizetõs programot adjon ki, talán mutatja ennek a programnak a népszerûségét. Sokat tud, szinte minden népszerû chatprogramot képes helyettesíteni (beleértve a Jabber-t is), valamint alkalmas videokamerás kép- és hangátvitelre is a Yahoo protokollján keresztül. A Trillian ezen kívül képes még arra, amire a legtöbb eredeti messenger sem képes: egy messengeren egyidõben több accountot is kezel egyszerre. Így használhatunk pl. egyidõben egy ICQ számot komolyabb, és egy másikat külön hobby célokra különbözõ adatlapokkal. Mûködik IRC kliensként, pluginekkel bõvíthetõ, valamint a felülete is skinnelhetõ, tehát a képi megjelenítése a felhasználó által alakítható. A gyártó webhelyén jelentõs közösség alakult ki, akiket fórummal is támogatnak (http://www.ceruleanstudios.com/). A nagyszámú és részben hasznos plugin és a még nagyobb számú skin, azaz képi megjelenés között mindenki megtalálhatja a neki tetszõt. Ezek segítségével ellenõrizhetjük bejövõ leveleinket, nemcsak a POP3-at, hanem a Yahoo és Hotmail levelezõjét is. Címlistánkat tetszõlegesen bõvíthetjük, még IRC-n található ismerõseink nevével is. Rugalmas, gyors és viszonylag stabil, biztonságos, az egyik legjobb választás lehet azoknak, akik többféle messenger használata helyett egyetlen programmal akarják megoldani problémáikat. A Trillian számít is erre, hiszen az eredeti ICQ program klienslistáját képes exportálni, a Yahoo és MSN hasonló listáival pedig automatikusan együttmûködik (a Mirinda viszont a Trillian teljes listáját importálja ha kell).

Összefoglaló

A többféle messengert egybefogó üzenõprogramok piacán a legnagyobb funkcionalitást az ingyenes, közösség által gondozott Mirinda biztosítja, de sajnos egyelõre nem eléggé stabil. Igaz még nem érte el az 1.0-s verzióját sem. Javítások után az egyik legsokoldalúbb üzenõprogram lehet. Ennek a programnak a forráskódja is hozzáférhetõ, és talán ennek van a legnagyobb számban pluginválasztéka.

A Jabber protokollt arra az esetre lehet ajánlani, ha netán a többi program fenntartója, ha nem is a szoftverért, de az üzemeltetésért pénzt szeretne kérni, ez ugyanis a felhasználók által üzemeltetett peer-to-peer hálózatra épül. Chat szolgáltatásai nagyon sokoldalúak, kliensprogramjaiba gyakran beépítenek más messengereket is. Ezen az oldalon tölthetõ le a legnagyobb számban közösségi fejlesztésû, tetszõleges operációs rendszeren futó üzenõszoftver, amelyek gyakran nem csak a Jabber-t, hanem más népszerû üzenõprotokollokat is támogatnak.

Az Eyeball chat azoknak elõnyös, akik webkamerás, hangátviteles kommunikációra vágynak. Ingyenes program, és az ICQ kivételével támogatja a többi népszerû messengert.

A Trillian méltán az egyik legnépszerûbb program, pluginjei révén nagy szolgáltatásválasztékkal, webkamerás hangátvitel lehetõségével, skinnelhetõ felülettel. Jelentõs közösség támogatja, bár a fejlesztés maga nem közösségi kézben van. Ez az egyetlen olyan most megvizsgált szoftver, aminek ki merték adni fizetõs verzióját is.

Keresõk (2002)

A keresõ szolgáltatások helyzete jelentõsen átrendezõdött az utóbbi öt évben. Valóban nagy és aktuális adatbázissal gyakorlatilag két keresõ rendelkezik: a Yahoo és a Google, valamint van egy meghatározó katalógus, a DMOZ, amelynek adatbázisa szinte minden jelentõs keresõben megjelenik. A piac e három vezetõ szereplõje eladja szolgáltatásait, illetve ezek bizonyos részeit és találati listáját más keresõk számára, így ha nem is ezeket használjuk, mégis e három vezetõ oldal találatait látjuk magunk elõtt (részben vagy egészben) más hasonló oldalakon is.

Nehéz dolguk van azoknak a keresõknek, amelyek lépést tudtak tartani a fejlõdéssel. A Google adatbázisa évente kétmilliárd új weblappal bõvül. Népszerûsége és az adatbázis mérete miatt (több, mint 8 milliárd oldal) jelentõs géppark mûködteti a keresõt. A keresési szempontokat folyamatosan változtató szolgáltatások, a bõvülõ weblap állomány ellenére is, egyre relevánsabb oldalakat adnak fel találati listájuk oldalain. Ezzel szemben a weboldal tulajdonosok sokszor nem a relevancia szerint akarnak megjelenni, hanem a tartalom módosításával vagy egyéb trükkökkel próbálnak az elsõk közé kerülni, nem csak megelõzve ezzel a konkurens oldalakat, hanem figyelmen kívül hagyva más hasonló témájú oldalak színvonalát és jelentõségét, becsapva ezzel a keresõt és a látogatót is. Mivel eleve kevés fejlõdõképes keresõ maradt, a bekerülés a Google és a Yahoo adatbázisába többet ér, mint az összes többi együttvéve. A Google 8 milliárd leindexelt oldala jónak mondható, hiszen túlzásokba nem esõ kutatások szerint 15-30 milliárd mûködõ webhely van jelenleg. Mindehhez képest a DMOZ katalógus 5 millió linkje kevésnek tûnik, de mennyiségi szempontból a katalógustól nem várhatunk annyit, mint egy keresõtõl.

Melyik keresõt használjuk?

A keresés során fontos lenne feltenni azt a kérdést, melyik szolgáltatást használjuk. Jelenleg azonban a Google annyira egyeduralkodó és olyan nagy méretû leindexelt adatbázissal rendelkezik, hogy az alternatívák helyett – ha nem vertikális keresést akarunk végezni –, kézenfekvõ, hogy minden esetben a Google-t választjuk elsõ lépésben. Ritka az olyan szolgáltatás, amely a Google-ból hiányzik, és egy konkurens keresõben a hiányzó lehetõséget jobban ki lehet használni. Katalógusok tekintetében a magyar nyelvû oldalak elérése nem túl szerencsés, mert kevés (és sokszor már nem mûködõ) oldalt tartalmaz mind a Yahoo, mind a DMOZ, így ezek helyett a szépen fejlõdõ startlap.hu ajánlható. Mindamellett lényeges, hogy a keresési eredményt elsõsorban a kulcsszavak megválasztásával befolyásoljuk, ne csak a keresõ kiválasztásával.
Vertikális (egyetlen témakörre szûkíthetõ) keresésnél érdemes az adott téma portálját, katalógusát, keresõjét megtalálni, ehhez használhatjuk a Google-t is a megfelelõ kulcsszavakkal (pl.: electronic* search engine). A vertikális keresõkön olyan weboldalakat és adatokat is megtalálhatunk, amelyeket a Google-ben sem találunk hagyományos keresés során, többek között azért, mert az adat nem dokumentumszerûen, hanem adatbázisszerûen áll rendelkezésre. Ugyanitt témaspecifikus közösségeket (fórumokat, hírleveleket, levelezõ listákat) is találhatunk az esetek nagy részében. Feladat lehet a keresés során, hogy a feldolgozandó téma vertikális portálját (keresõjét) használjuk. A példa kedvéért az amerikai népességrõl szóló statisztikai adatokat a http://www.prb.org/template.cfm?Section=Search címen található „vertikális keresõvel" találhatjuk meg. Amennyiben a keresett téma „adatbázisszerûen" rendszerezhetõ, szinte biztos, hogy rengeteg „keresõ-t" találunk, amelyek, ellentétben a horizontális társaival, más adatokat tartalmaznak. Ilyen téma lehet például alkatrészek, áruházak, dokumentációk adatbázisai. Jó példa az elektronikai alkatrészek keresõje: http://www.radiolocman.com/comp/search-en.html, de létezik elektronikai témájú kiadványok keresõje (adatbázisa) is: http://www.lib.iup.edu/databases/title.html. Nem ritka, hogy a vertikális keresõk segítségével további szûkítéseket tudunk végezni az adott témában. Példa: az elektronikával foglalkozó keresõk gyûjteményében (katalógusában) http://www.1choiceelectronics.com/electronic-components-application-sheet-search-engines.html egy, a témához kapcsolódó törvények keresõjét (adatbázisát) találhatjuk: http://www.wipo.int/clea/docs_new/en/sg/sg009en.html. Amennyiben a hagyományos keresés során zsákutcába tévedünk, érdemes a fent leírt szisztémát más területeken is alkalmazni.

Tulajdonosi viszonyok, vásárolt adatbázisok

Vizsgáljuk meg a mai keresõk tulajdonosi viszonyait, illetve azt, hogy adatbázisuk vagy annak egy része valójában honnan származik.
A jól ismert DMOZ katalógus szolgáltat gyakorlatilag a Yahoo holdudvarán kívülesõ összes keresõnek: Google, iwon, HotBot, AOL, Netscape, Teoma, Lycos. A DMOZ tehát az egyik és majdnem egyetlen olyan központi szolgáltató, amely directory listát (katalógust) nyújt sok más keresõbe. A DMOZ ráadásul a listát korlátozás nélkül bocsátja partnerei rendelkezésére. A másik központi szolgáltató a Google, amely a fent felsoroltakon kívül még szolgáltat az AskJevees nevû keresõnek, amely ezen kívül még a Teoma keresõbõl veszi találati eredményeit (érdekesség kedvéért a Teoma az AskJevees tulajdona, az összefonódás köztük akkora, hogy a két keresõ eredménylistája gyakorlatilag megegyezik, sõt ha az egyik cím túlterhelt, automatikusan átirányít a másikra. Emellett az AskJevees még szolgáltat a HotBot, a Lycos, és az iwon számára is. Látható hogy ebben a körben van két nagyon jelentõs központi adatbázis a Google és a DMOZ tulajdonában. Õk gyakorlatilag mindenkivel szolgáltatói kapcsolatban vannak. A Google, a DMOZ-zal ellentétben, viszont sok esetben nem adja át teljes adatbázisát a partner oldalaknak, azok gyakran csak egy szûrt listát, vagy a fizetett hirdetéseket jeleníthetik meg, kivétel az AOL és a Netscape keresõje. Ezen kívül szerepet kap még a Teoma/AskJevees páros. Ebben a csoportban a legtöbb szolgáltatást a HotBot vásárolja a többi katalógustól/keresõtõl.
A Yahoo köré épülõ keresõk: az MSN, az AltaVista, az AllTheWeb, illetve a Yahoo saját katalógusa. A Yahoo katalógusa szolgáltat az Altavista-nak, az Inktomi-nak, az AllTheWeb-nek. A legtöbb szolgáltatást az AltaVista veszi igénybe ebben a csoportban. Érdekesség, hogy a két csoport között nincs már további kapcsolat (gyakorlatilag egy keresõ vagy a Google/DMOZ párost használja, vagy a Yahoo hasonló szolgáltatásait). Bonyolítja a helyzetet, hogy a fenti csoportok nem csak használják a legnagyobbak adatbázisát, hanem saját gyûjtésû adatbázissal is rendelkeznek, amelyet saját szempontjaik alapján rendeznek a találati listában, kombinálva azt a partnerektõl vásárolt találati listával.
Ma megállapítható, hogy a látogató szempontjából legrelevánsabb listát a Google készíti, aminek egyetlen alternatívája rövidtávon a AskJevees/Teoma páros lehet, amennyiben adatbázisuk mérete használhatóvá nõ.
Visszatekintve a keresõk fejlõdésére, azt láthatjuk, hogy 1995 és 2003 között nagyjából kiegyenlített versenyt folyt a legnagyobbak között. A Google, az AllTheWeb, az Inktomi hármas ekkorra 3-3,5 milliárd weboldalt indexelt le, míg a valaha elsõ AltaVista ekkor mindössze 1 milliárd oldalnál tartott. 2002-ben elindult a Teoma, amely ma egyre népszerûbb, gyorsan fejlõdõ szolgáltatás. A keresõk által leindexelt oldalak száma 1999 és 2002 között megtízszerezõdött, 160 millióról 1,6 milliárdra nõtt. Ezzel szemben a használható keresõ szolgáltatások száma 2000 végén gyakorlatilag 1-re csökkent (Google) hiszen egymagában 1,5 milliárd weboldalt tett ekkor elérhetõvé. Jelenleg a Google 8 milliárd oldallal a legnagyobb, de egyben a legáttekinthetetlenebb, a weblapkészítõk által leginkább „manipulált" találati listával rendelkezik. Jövõbeli alternatívája a rendkívül gyorsan fejlõdõ, 1 milliárd oldallal rendelkezõ AskJevees/Teoma páros.

A keresés technikája

Az in­for­má­ció­szer­zés cél­já­ra internetes ke­re­sõ­ket kell hasz­nál­nunk. Ezek olyan spe­ci­á­lis webhelyek, ame­lyek mû­kö­dé­sé­ben a funk­ci­o­na­li­tás ön­ma­gá­ban fon­to­sabb, mint a sa­ját tar­ta­lom (http://www.twics.com/~takakuwa/search/). Az Internet leg­nép­sze­rûbb webhelyeirõl van szó. Szol­gál­ta­tás­vá­lasz­té­kuk má­ra
messze túl­nõt­te azt, ami­re a ke­re­sés­kor szük­ség van, de eb­ben a fe­je­zet­ben ez­zel nem fog­lal­ko­zunk. A ke­re­sõk az ál­ta­lunk meg­adott kulcs­sza­vak alap­ján kí­nál­nak egy ta­lá­la­ti lis­tát. Mi­vel a ta­lá­la­ti lis­ta szem­pont­jai ke­re­sõn­ként kü­lönb­özõek, ez a lis­ta szin­te so­sem egy­for­ma (http://searchenginewatch.com/).
A ke­re­sõk­re alap­ve­tõ­en azért van szük­ség, mert sem a komp­lett webhelyek, sem pe­dig a webhelyeken be­lü­li egye­di ol­da­lak kö­zött nincs pri­o­ri­tá­si sor­rend. Ha len­ne, ez len­ne a ha­gyo­má­nyos ér­te­lem­ben vett ol­dal­szám. En­nek el­le­né­re a webhelyeken be­lül már van struk­tú­ra, ezt lin­kek­kel va­ló­sít­ja meg a webmester, de sor­ren­di­ség nincs. A kü­lön­ál­ló webhelyek kö­zött még a struk­tu­rált­ság sem fe­dez­he­tõ fel, öt­let­sze­rû­en kap­cso­lód­nak egy­más­hoz, ugyan­csak lin­kek se­gít­sé­gé­vel. A ke­re­sõ emi­att meg­pró­bál az adott té­ma leg­el­sõ ol­da­la len­ni, a té­mát pe­dig az ál­ta­lunk be­gé­pelt kulcs­sza­vak ha­tá­roz­zák meg.
Egy-egy webhelynek min­den egyes ol­da­la po­ten­ci­á­lis be­já­rat. A ke­re­sõ nem a webhely nyi­tó­lap­ját ajánl­ja ne­künk, ha­nem azt a köz­ben­sõ ol­dalt, ami tar­tal­mi­lag leg­in­kább meg­fe­lel a ke­re­sett kulcs­szó­nak. Ezt el­dön­te­ni igen ne­héz fel­adat, és a ke­re­sõk az ol­da­la­kat más-más szem­pont­ok sze­rint tart­ják meg­fe­le­lõ­nek. Ép­pen ezért, ami­kor ke­re­sünk, ér­de­mes ugyan­azo­kat a szem­pon­to­kat több ke­re­sõ­be is be­ír­ni. Kü­lön­bö­zõ ered­mé­nye­ket fo­gunk kap­ni. A lá­to­ga­tó ol­da­lán az egyik leg­ne­he­zebb fel­adat a ke­re­sés és az ezt kö­ve­tõ sze­lek­ció. Az üz­le­ti élet­ben nem túl ha­té­kony a sok pró­bál­ko­zás vagy a hosszan ­tar­tó utó­la­gos rend­sze­re­zés. Ép­pen ezért a passzív szem­lé­lõ­nek is is­mer­nie kell a ke­re­sõk mû­kö­dé­sét és hasz­nál­ha­tó­sá­gát. Amennyi­ben az in­for­má­ció­szer­zés fon­tos­sá­gá­val egyet­ér­tünk, ve­gyük a fá­rad­sá­got, hogy meg­ta­nul­juk ha­té­ko­nyan hasz­nál­ni eze­ket a hasz­nos esz­kö­zö­ket.