2013. január 1., kedd

Áttérés Windows 8 X64-re II. - a Metró felület

Látszólag a Windows 8 fő újdonsága a Metró nevű csempés felület. Ennek használatát, értelmét keresve írom ezt a 2. bejegyzést megtartva az első cikk szempontrendszerét azaz:
  • Bár az új rendszer érintőképernyőn előnyös, telefonokon vagy tableteken, most mégis hagyományos desktop gépen kerül átnézésre.
  • Az új rendszer egészét kizárólag abból a szempontból vizsgálom, hogyan lehet rajta dolgozni, üzembe helyezni, üzemeltetni, és karbantartani.
  • Nem az a kérdés, érdemes-e Windows 8 rendszerrel üzemelő mobil eszközt venni, hanem hogy egy munkára használt desktop gépen érdemes-e Windows 8-ra frissíteni XP-ről vagy Windows 7-ről.
  • A teszt szempontjait úgy állítottam össze, hogy otthoni, kisvállalati, oktatási célú, önkormányzati környezetben van-e értelme az új felületnek és rendszernek.
 A Metró felület mindenképpen újszerű és első ránézésre érdekes is, a használhatósága az operációs rendszerek 3 (4) fő feladatának tükrében dől el:
  1. Interface a felhasználó és a gép között
  2. Programokat futtat
  3. Gazdálkodik a gép erőforrásaival
  4. (Hibákat kezel, akár üzenetek, akár automatikus javítások által)

 A Metró felület mint interfész

Kétségtelen, hogy az új felület egyben új interfészként is funkcionál, ennek használhatóságát és értelmét azonban elég nehéz az operációs rendszer alapvető feladataitól elkülönítve önmagában vizsgálni. Az újdonságereje 1-2 év alatt elértéktelenedik (megunják), illetve a felhasználó és a gép között kommunikáció vizuális mikéntje egy rendszer működését tekintve eléggé érdektelen. A rendszer, illetve ezesetben magának a Metró (csempés) felület értéket az határozza meg,
  1. mennyire (könnyedén, hibamentesen) használható
  2. milyen minőségű alkalmazásokat futtat
 Az új felület könnyedségét a gyártó számtalan "reklámban" demonstrálja. Ezekben gyermeki könnyedséggel taszigálják egy érintőképernyőn az alkalmzásokat, a felület beállításait, színeit. Csakhogy önmagában ez nem alkalmas semmire:


Az, hogy a felületen az alkalmazásokat ki tudjuk nyitni, méretezni, áthelyezni, váltogatni tudjuk, kényelmesen csak érintőképernyővel, annak önmagában nincs értelme. A felület használatát tanulni kell, nem beszélve akkor, ha nem csak úgy "próbából" tapogatjuk az ablakokat, hanem konkrét céllal. A Metróval először találkozó gyakorlott, de az új felület ügyében tájékozatlan felhasználóknak nehézséget okoz konkrét beállítások megtalálása, a Desktop és a Metró alkalmazások közötti váltakozás, a kikapcsolás, egy konkrét fájl megtalálása, és alkalmazáshoz kötése. A fő kérdésre pedig, hogy a felülethez kötődő új alkalmazások mennyire jók, egyértelmű választ lehet adni: semennyire.

A felület koncepciójának problémái

A csempés felület olyannyira felrúgja az eddig megszokott kényelmes használatot, amit gyakorlatilag újra meg kell szokni. Ez az újra megszokás még önmagában nem is lenne probléma, ha érdemes lenne. Az új felület megtanulása még úgy ahogy indokolt lehet egy vadonat új terméken, tableten vagy okostelefonon, de a megszokott munkára használt PC-n ez értelmes alkalmazások hiányában teljesen értelmetlen. A rendszer beállításainak mélyét a hagyományos felületen futó Kontrol Panelben találhatjuk csak meg, a desktopon szükséges az elveszett Start menü pótlása, a fájlkezelő, képnézegető, böngésző, szövegszerkesztő. Emiatt a két felület között látszólag véletlenszerűen és váratlanul "ugrándoznak" a programok, amelyek a munka befejeztével nem térnek vissza "eredeti" állapotukba, így a felhasználó ismét csak keresheti megszokott helyét.

Ha az új felület "értelmét" le akarnám szűkíteni a jelenlegi lehetőségekre, akkor azt lehetne mondani:
  1. Közösségi megoldások
  2. Mozgalmasság, azonnali információk
  3. Játékok
Közösségi oldalak elérése erősen jelen van az új felületen. Több olyan megoldás is létezik, és legalább kettőt készen kapunk, amelyeken keresztül ezeket elérhetjük. A lista ugyan nem teljes körű, mert pl. a Google+  szolgáltatásra nem nagyon van különálló Metró alkalmazás, és ez a felület nem épült be a többi megoldás közé sem. Hogy ezek az új kliensek jobbak, kényelmesebbek, átláthatóbbak-e mint a szolgáltatás saját webes felülete, az jó kérdés, én legalább 3 féle egész jó Facebook klienssel találkoztam a metró felületen, tehát azt lehet mondani, hogy jók, bár ezek a Facebookos tartalmakra érthetetlenül vagy saját felületükön, vagy külső böngésző megnyitásával reagálnak, mikor hogy van kedvük. Ha netán nem a rendszerrel érkező Internet Explorer az alapértelmezésű böngésző, a közösségi kliensek metró felülete és a Desktopon futó egyéb böngészők megint zavaróan váltogatják egymást. Ez a váltakozás még úgy ahogy elviselhető lenne, ha egy Metró felületről meghívott Desktop alkalmazás bezárása után automatikusan visszatérnénk a legutóbb használt Metró felületre, de ez nem történik meg.

A kezdő képernyőn sem teljesítenek jól az új alkalmazások, főleg azok nem amelyeket a rendszerrel együtt kapunk. Itt annak lenne értelme, ha a programok értesítenének mindenféle előzetes akció nélkül minket új üzenet érkezésekor. Ez viszont maradéktalanul szinte csak a levelező kliensre és az áruházra igaz, amely frissítések esetén jelez.

A csempés felület

A csempés felületen nem csak érthetetlenül statikusak a programok, a frissítések sem időszerűek. Kapunk ugyan pár mézesmadzagot, de ezek jelentős része használhatatlan, illetve megpróbál minket a Microsoft accounthoz láncolni. Így az eredetileg kapott naptárprogram ugyan sokat tud, de a Google account beállításait nem szinkronizálja, és ha mégis, nem jeleníti meg a beállított dátumokat a kezdőképernyőn (csak a Microsoft account bejegyzéseit). A rendszerhez nem kapunk sokoldalú csevegő klienst, de létezik egy IM+ nevű külső program, amiben van ICQ, MSN, AOL, Yahoo, Google Talk, és Facebook csevegő kliens is. Ez ha jelez egyáltalán, akkor is jelentős késéssel, nem az üzenet érkezesének idejében, de ahhoz hogy késve jelezzen, előzetesen be kell lépni akkor is, ha az accountokat már beállítottuk. Hasonló problémával küzd a hírolvasó RSS kliens: amit eleve kapunk, abban nem lehet egyedi hírcsatornákat bevenni, amit pedig le lehet tölteni és egyedi hírcsatornákat is kezel, az nem tölt le indulás után automatikusan, így nem is jelenít meg híreket a mozgalmasságra teljesen alkalmas kezdőképernyőn. Az egész rendszerre jellemző az időjárásjelentő története: ami a CD-ről települ, az egész jó, felismeri a lakóhelyünket, tetszőleges várost be lehet állítani, és ezek értékeit mutatja is a kezdőlapon. Az első frissítésig... Az első upgrade után (ami gyakorlatilag a telepítés után azonnal aktuális) a kezdőlapon beállítható értékmutatás leáll, és még a kapcsolója is eltűnik. Külső gyártótól származó időjárásjelntőnek pedig vagy nincs olyan lehetősége ami az időjárást a kezdőlapon naplózza (pl. a magyar áruházban található időjárásjelentés), vagy ha van, nem indul el automatikusan, és nem is frissít. A rendszerhez kapott képnézegető "photos" alkalmazásban nem lehet tetszőleges helyi könyvtár tartalmát megnézni, így még ezen alapvető dolog miatt is külsős képnézegetőt kell keresni, vagy képeket kell másolgatni egy megadott útvonalra.

Érthetetlen, hogy a rendszer mindössze 7 alkalmazás háttérben futtatását engedélyezi, ezeknél sem egyértelmű hogy ezek a bejelentkezés után elindulnak-e automatikusan vagy nem, és ezek közül csak 1 mutathat részletes eredményeket, de sok esetben ez sem mutat. A rendszer mozgalmasságának eredménye és értelme tehát megkérdőjeleződik, az alkalmazások nem, vagy csak előzetes kontroll után mutatnak aktuális információt, azokat is jelentős késéssel, a beállítások ellenére is. Emiatt tulajdonképp arra kényszerül a felhasználó, hogy külső kliensprogramokat használjanak chat vagy hírolvasás céljára, amelyek nagyrészt desktop felületen működnek. Így a metró felület előnyét sem felismerni, sem megszokni nem fogják, mert állandóan desktop megoldásra kényszerülnek. Jellemző problémája a Metró felületnek, hogy konkrét esetben nagyon nehéz bármit megtalálni, ha pedig az adott megoldás a Desktop felületen van, csak "pattog" a felhasználó a két felület között. Ha sikerült kinyitni és megtalálni 1-1 programot, vagy akár metró felületű beállítást, abból visszalépni ugyan könnyű, de az adott program nyitva marad, "pihen" a háttérben, a bezáráshoz (váltáshoz, átméretezéshez) ugyanis nincsenek kézenfekvő eszközök, mivel az alkalmazások teljes képernyőn futnak a megszokott vezérlőelemek nélkül.

Az alkalmazások


A film bemutatja, mit kapunk a telepítővel:


Az új felület vonzereje az alkalmazásokban lenne, ha lenne. A Metróra letölthető programokra viszont nem nagyon lehet szavakat találni. Nem lehet azt mondani hogy az a baj hogy kevés, mert éppen hogy soknak tűnik, ugyanis majdnem mind használhatatlan. Ehhez hozzá tartozik, hogy az alkalmazásbolt választéka a nyelvi beállításoktól függ, ezek átállításával (angolra) lehet elérni az angol nyelvű áruházat, ahol nagyobb a választék, de a minőség itt is lehangoló. Nem csak az alkalmazások minőségével van probléma. A letölthető ingyenes, vagy megvehető szoftverek a munkához alapvető, eddig ingyenes dolgokkal járulnak hozzá. Hírolvasás, levelezés, chat, közösségi kliensek, képrendezés és nézegetés, fájlkezelők, és végül talán a játékok. Ezek az alkalmazások nem csak soha nem tapasztalt bizonytalan működést, vacak és félkész megoldásokat tartalmaznak, hanem ingyenesként hirdetnek korlátozott működésű vagy időben korlátozott programokat, de ezt még azzal is kombinálni tudják, hogy ezekben reklám jelenik meg, általában véletlenszerűen, máskor pedig a gyártó reklámja. Sok játék "ingyenes" működik azon az elven, hogy egy idő után játszhatatlanná válik, és pályákat/eszközöket kell hozzá venni a shop-ban. Erről azt lehet mondani, hogy tisztán marketinggel nem lehet informatikát csinálni, az pedig hogy egy Metró felületű alkalmazást elő lehet állítani HTML5 és Javascript nyelvek segítségével, azzal úgy látszik, a Microsoft a hülyék és/vagy marketingesek kezébe adta a programozás tudást igénylő tevékenységét. Hogy a metrós alkalmazások milyen kiábrándítóan hiányosak és bugyuták, vagy pofátlanul marketing-központúak (leginkább mint egy mlm rendszerben utazó porszívóügynök) arról külön posztokat tervezek. Röviden azt lehet mondani, hogy az "alkalmazásbolt" a technológia és tudás halála, a programozás erre a felületre a marketingesek kezébe került, így nem is várható hogy értelmes szoftverek fognak születni, 1-2 kivétel talán idővel majd lehet.

A képnézegetővel nem lehet megnézni egy tetszőleges könyvtár vagy memóriakártya tartalmát, előtte azokat a képek számára fenntartott helyre kell másolni. Ha mindet oda másoljuk, idővel mennyi kép lesz a mappában, vagy megnézés után távolítsuk is el?
A hírolvasó program ugyan felismeri a helyi híreket a Location szolgáltatás engedélyezésével, de saját hírcsatornát nem lehet benne beállítani.
A naptár programban kötelező a Microsoft account mellett van lehetőség Outlook és Google accountra is, de a kezdő képernyőn csak a Microsoft account bejegyzéseit naplózza.
Az chat kliens csupán a Microsoft saját chatjét, és a facebook chat-et támogatja, semmi mást, annak ellenére sem, hogy a felirat szerint enged még felvenni accountot.
A fájlkezelőbe fel kell venni 1-1 könyvtárat "kedvenc"-ként, annak tartalmát csak ezután képes megjeleníteni.
A játékok letöltése ingyenes, működésük közben viszont folyamatosan vásárlásra buzdítanak ami a legtöbb játék megoldásához elkerülhetetlen. A játékok nagy része teljesen értelmetlen kategória.
Egy külsős üzenetküldő alkalmazás csak akkor működik teljeskörűen, ha a fizetős verzióra váltunk, addig reklámokat jelenít meg a korlátozott működés mellett.
A "ingyenes" programokban olyan korlátokba ütközünk, amelyek egy fizetős vagy drágább verzió megvásárlását teszik szükségessé.
Az alkalmazások jelenlegi technikai háttere a rendszerben magában sem állja meg a helyét, bár az erőteljes marketing behatás miatt elvárna az ember egy minimális minőséget. A szoftverek kérdés nélkül települnek egy kijelölt útvonalra, mégpedig a rendszert is tartalmazó meghajtóra. Gondolni kellene azokra, akik a rendszert (biztonsági vagy rendszer backup okokból is akár) külön partíción vagy winchesteren/SSD-n üzemeltetik, míg az alkalmazásokat (a Metró alkalmazásokat is) egy másikon. Az alkalmazások a c:\Program Files\WindowsApps\ útvonalra, míg ezek beállításai c:\Users\\AppData\Local\Packages\ útvonalra települnek, kérdés nélkül. Pár alapvető alkalmazás kipróbálása ez utóbbit kicsivel 500MB felé, míg maguk az alkalmazások 2.8 GB helyet foglalnak. A problémát tetézi, hogy az automatikusra is állítható upgradek után az eredeti régebbi verziók nem törlődnek, hanem megmaradnak az újonnan letöltődött verziók mellett:
A letöltött alkalmazások upgrade-jei nem írják felül a régi alkalmazásokat, így azok tovább foglalják a helyet. A telepített alkalmazások nem kérdeznek sem útvonalat, sem más beállítást a telepítés közben.
Az upgradek mellett fennmaradó régi alkalmazások nem csak fölöslegesen foglalnak sok helyet, a valamikor jól működő alkalmazások elromlanak, nem működnek, hibaüzenet nélkül kilépnek. Stabilitásuk messze alulmúlja a legminimálisabb várakozásokat is, ezért érthetetlen a programokban fellelhető agresszív marketing, ami ha nem párosul minőséggel, inkább kontra-produktív mint ösztönző.

Összkép a Metró felületről

A metró felület önmagában is, a rendszer szempontjából is, és az alkalmazások tükrében is teljesen kiábrándító és reménytelen. A rendszer teljes körű kezelésére és munkára a felület alkalmatlan, a szükséges beállítások nagyrészt a Desktop felületen érhetőek el, dolgozni is csak itt lehet. A rendszer rendes, biztonságos üzemeltetéséhez továbbra is külsős biztonsági- és segédprogramok kellenek. A Metró felület első ránézésre mozgalmasnak tűnik, de a tartalma nem aktualizálódik folyamatosan, sőt nem egy esetben egyáltalán nem automatikus és aktuális az elvárható tartalmak megjelenése sem, még egy hírolvasó, naptár, óra, időjárásjelentő, vagy egy facebook/chatkliens esetében sem. A programok minősége - bár azok folyamatosan fizetésre ösztönöznek - a minimális elvárást sem ütik meg, talán köszönhető annak, hogy html/javascript tudással is készülhet ilyen, amely az asztali gépek rendesen megírt programjait egy kliensoldalra optimalizált teljes képernyőn futtatott weboldal szintjére degradálja. Az alkalmazások technikai háttere, telepítés közbeni és utólagos beállítási lehetőségei, háttérben futtatása, automatikus indítása mind korlátozott, és akadályokba ütközik, nagyrészt lehetetlen. Így ezt a felületet munka szempontjából nem lehet komolyan venni, az alkalmazások átgondolatlansága és korlátai miatt még a legalapvetőbb dologra, pl. egy tetszőleges könyvtár képeinek megtekintésére sem alkalmas. A zenelejátszója teljesen fapados (ID tagok megjelenítése hiányzik belőle, sem borítókép, sem szerző, sem a trackek sorrendjét nem veszi figyelembe), de sorolhatnánk a végtelenségig a kapott programok korlátait, beleértve az alapvető vezérlőelemek hiányát (ami nélkül egy zenelejátszó egy a rendszerrel éppen ismerkedő felhasználónál örökre a háttérben marad és szól???). Éppen ezért érhetetlen az a törekvés, miszerint a következő asztali Windowsból a Desktop felület teljesen eltűnik, annak ellenére is, hogy az MS-től a Windows 8 alacsony eladási adatai miatt már távozott a projekt vezetője.

A felületen az alapvető interakciók sem egységesek: kijelölni van ahol a jobb, van ahol a bal egérgombbal kell, a felületen jellemző vízszintes görgetés néha működik az egész oldalra húzásával, néha nem, ugyan ez igaz az egér görgőjére is. Nem világos mi értelme van az alkalmazások oldalsó sávba szorításának, hiszen azok ott nem működnek teljes körűen, és inkább csak zavarják az összképet.

Az alkalmazásokat futtató felület kettéosztható, az egyik sávban futhat egy Metró felületű program, középen pedig egy másik Metró alkalmazás vagy akár a Desktop.
A Metró tulajdonképp csak annak a rétegnek szól, akik hajlandóak valós pénzzel fizetni a játékok extra pályáiért vagy szolgáltatásaiért, netán valós pénzen vesznek virtuális pénzt egy Simcity-t időző  szimulációhoz. Rengeteg alap játék-szolgáltatás nem érhető el Microsoft, vagy Xbox-live account nélkül, amely első körben véletlenszerű nevet ad a felhasználónak, amint nyilván csodálkozva fogad mindenki, hiszen nem történik rákérdezés vagy figyelmeztetés:

Az Xbox live account már egy passziánszkoz is elengedhetetlen, létrehozáskor a rendszer véletlenszerűen nevezi el a felhasználót.
A rendszer elvileg megtalálhatná az Xbox felhasználókat, de nem nagyon van értelme ebben a félkész állapotban.
Ha már minden megszokott MS játékhoz Xbox bejelentkezés szükséges (ami néha sikerül, néha nem) elvárható lenne, hogy az eredményeket a rendszer a szerveren tárolja. De ez nem így van, egy újratelepítés után kezdhetünk mindent elölről. Így a felületet és az alkalmazásokat még egy újfajta Xbox platformnak sem lehet tekinteni, a félkész, ideiglenes, amatőr, egyéb alkalmazások pedig munkára teljesen alkalmatlanná teszik a Metró felületet. A játékok minősége és tervezettsége annyira alacsony, hogy sikerült megtalálnom a világ legbugyutább játékát, és a világ legunalmasabb flipperjét, amik persze korlátozottan működnek csak, a teljes verziók fizetősek.

Az új rendszernek nem csak koncepcionális és technológiai hibái vannak, a rendszerhez köthető marketing is bukásra van ítélve, illetve ezáltal az egész rendszer is, köszönhető ez a Metró felületnek. Az lehet, hogy sok új Metrós táblagépet és telefont fognak eladni, de a meglévő desktop gépeken, amelyeken munka folyik, az áttérés teljesen indokolatlan és értelmetlen, pedig ez komoly mennyiségű működő gépet érinthetne. Így ez a rendszer a fő újítás reménytelen koncepciójával, szerencsétlen és agresszíven alsókategóriás marketingjével, háttér nélküliségével, lehetetlen és primitív technikai hátterével, azzal hogy a gépre totál amatőrök HTML nyelven írt "alkalmazásait" lehet telepíteni, halálra van ítélve, mint két verzióval korábban a Vista.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése