Adobe CS5 testközelben - nyomda és multimédia

Eltelt egy kis idő a program megjelenése óta, és ha nem is teljes körűen, de nem "hirtelen halál" jelleggel kialakult véleményemet szeretném most leírni, ugyanis változtak az első benyomások, mégpedig pozitív irányban. Ezzel együtt nem tudok egy-egy programról hosszan írni, ezért egy cikkben foglalom össze a máig kialakult véleményemet.

Mint említettem, pozitívan változott az első benyomás. A kezdeti csalódásnak több oka is volt, egyrészt a 3-as és 4-es verzió között fellelhető kevés újdonság, hibajavítás szerű módosítások, rengeteg kamu újítás. Emiatt azt gondoltam, hogy a 4-es 5-ös között is legfeljebb egy about box cserét tudnak majd felmutatni pár kamu újítással programonként. A másik problémám a Photoshopból kimaradt PatchMatch algoritmus volt, amit a Youtube-n a CS5 kulcsszóra még mindig az első helyen láthatunk. Nem világos azóta sem, miért kell ekkora csalódással szembesíteni a felhasználókat, miért kell az érdeklődőket ezzel kapcsolatban szakmai beszélgetésekre, félórás kutatásokra kényszeríteni, hogy kiderüljön az Adobe csinált kamu-kampányt vagy én vagyok a hülye és nem találom. Előbbi :))).

Telepítés

Kezdjük a telepítéssel. Kár azt gondolni, hogy van olyan szoftver, amiből csak jogtiszta verziók kerülnek fel a gépekre. Bár az Adobe egyre inkább nehezíti a fekete példányok telepítését és aktiválását, a jogtiszta példány sem települ minden esetben a gyári DVD-ről, legtöbbször a programot a winchesterre másolva lehet csak felrakni, ez pedig igen komoly gagyifeelingel indítja a becsületes felhasználót (letöltött verziónál megspórolható a másolás). Ez több óraig is eltart, mert a DVD-re ISO-ban program tömörítve is több mint 9GB, kibontva pedig 25GB. Jó lenne megszabadulni végre ettől a DVD másolásos dologtól főleg a jogtiszta példányoknál.

A telepítő ennek ellenére is folyamatosan javul, már nem kell registry-t buherálni ha le kell szedni és vissza kell tenni, nem kell az előző verziót eltávolítani, részenként lehet üzemen kívül helyezni és újrarakni bármit, és bármilyen hosszú útvonalra hajlandó települni a program, ami a korábbi verziókhoz képest mindenképpen előrelépés. Kisebb teljesítményű gépekre is felmegy a figyelmeztetés után. Ezzel együtt a telepítés még mindig több órás elfoglaltság. Egy új korlátozással is számolnunk kell, a filmes programok (Premiere, After Effects) csak 64 bites operációs rendszerre mennek fel. Ez egy kicsit necces hogy esetleg rendszerújratelepítés kell ezek miatt, jó lenne ha lenne 32 bites verzió is azoknak akik erre nem hajlandóak.

A telepítéskor ismét kéretlenül épül be a rendszerbe rengeteg fölöslegesen induló modul, automata updatek, gyorsítók, pre-loaderek, aktiválók, stb... Főleg PC rendszereken mára mindenki használ tűzfalat, kellemetlen hogy a telepítés első lépése az, hogy a telepítő az Internetre kapcsolódna, és ezt még utána rengetegszer megpróbálja. Egyébként is paranoid a világ, nem tesz jót az ilyesmi a fogyasztói bizalomnak.

Photoshop

A telepítés után (ami többször is simán lefutott szinte tetszőleges konfigurációkon tetszőleges variációkban) nézzük a programokat, amik stabilak, és azt lehet mondani, hogy első körben is hibátlanul működnek. Kétségtelen, hogy a csomag népszerűségi sorrendjében első az idén 20 éves Photoshop.

Ez a program a CS4-esel való összehasonlításban kicsit csalódás. Most már hosszabb távon használva is mindössze egy jelentős és jól használható újdonságot látok benne, és két másikat amiket érdemes megemlíteni, de nem igazán érdekesek, vagy nem igazán működnek jó. A jelentős ÉS jól működő újdonság a "Refine Edge" amit eldugtak, úgy tűnik ők sem bíztak benne, de ez nem csak jól sikerült, hanem végre nagyon is ideje volt egy univerzális szelekciót könnyítő megoldásnak a programban. Nincs is mit mondani róla, zűrös helyzetekben is jó, elfelejthetjük a szelekciót segítő plugineket, az Extract-al az élen, a channel-t is. Ezután már tényleg csak az automata alak- és tárgyfelismerés jöhet.

A két másik újdonság inkább játékszernek jó. A Puppet Warp az egyik, csodálkoznék ha sok dolgom lenne vele, de ez legalább jól működik, betölti a funkcióját, de azon kívül hogy megmutatjuk a kezdőknek semmire sem jó.

A másik a Content Aware Fill. Ez egy nehéz ügy, mert ezzel van telekürtölve az Internet, ezernyi példa van képként a fórumokban és a Youtube-n, a gyakorlatban mégsem használható. Egyrészt csak tárgyak eltüntetésére való. Ritka dolog az a MUNKA során, hogy egy rendes képből valamit konkrétan el kell tüntetni. Bohóckodni persze jó vele, kérdés ki a célcsoport. A másik, hogyha a tárgy körül, netán közvetlen környezetében más is van mint a tárgy helyére feltöltendő terület, akkor a végeredmény használhatatlan. Folyamatos árnyalatokkal, színátmenetekkel, nem tud mit kezdeni. Ebben semmi tartalomérzékenység nincs, egy sima automata Clone Stamp, ami elég gagyin működik. Paraméterezni sem lehet, bár a tárgy körüli szelekció alakja kiszámíthatatlanul befolyásolja a végeredményt, de ez nem paraméter. Lényegében semmire sem jó, amire meg mégis, azt simán meg lehet oldani még minimum 3 másik eszközzel is (Clone Stamp, Healing Brush eszközök, stb...).

Nem tudom kinek hiányzik egy ilyen programból a döcögős és simán behalásra hajlamos 3D, a filmeditálás lehetősége, nem is tudom ezeket az újdonságok sorába kell-e sorolni vagy csak görcsölés azoknak akik csak próbálkoznak tudatos grafikai tervezés helyett. Nem az igazi egyik sem, inkább hiányérzetet szül mint azt az érzést hogy nagyon a helyén van a dolog, a végeredmény is inkább vicces mint hasznos.

Mindezek mellett is szép számmal vannak a Photoshop-ban olyan apróságok, mik tovább könnyítik a munkát. Több layer egyidejű effektezése, szelekciók körvonalának utólagos módosítása, javulás a HDR és a Panoráma képek kezelésében és készítésében. Bár a Panoráma képek készítése egyértelműen javult, nekem sikerült belefutni egy olyanba amit a CS4 jobban összerakott mint a CS5. A HDR kétségtelenül jobb, de még mindig össze sem hasonlítható azzal amit az erre szakosodott programok tudnak, vagyis a HDR még mindig a használhatatlan kategória azoknak akiknek ez valóban szívügye. Javult (illetve bővült) az objektívhibák, képzaj kezelése (akár a hiányzó analóg zaj növelése is! :), de ez olyan, hogy legyen jó a nyersanyag, nem utólag javítgatjuk (vagy rontjuk). A zajcsökkentés végeredménye továbbra sem kielégítő profi munkákhoz.

Mindamellet nehéz egy 20 éve piacvezető programba olyan újdonságot tenni, amire az iparág is felkapja a fejét, nem csak a hobbysták vagy kezdők. Ez most hosszú idő után sikerült, igaz meggyőződésem hogy kizárólag a "Refine Edge" funkcióval. A többit lehet szeretni vagy utálni, de mindenképpen az inkább jópofa mint hasznos kategóriába tartoznak, ha nem lenne sem hiányozna senkinek. A Photoshop következő nagy dobása a PatchMatch algoritmus lehet, másra nem látok esélyt, és mivel ezt már meglengették előttünk joggal várjuk is. Pár dolog után szinte erősödött a hiányérzetem, az például rendben van hogy az Adjustment panelt kapott, de miért nem őrzi meg a beállításokat layerenként?

InDesign

A három nyomdai program közül talán az Indesign az, amelyiknek sem alternatívája, sem konkurenciája nincs a QuarkXPress öngyilkossága miatt. Sajnos rég került ebbe a programba igazi újítás, a CS2 óta csak ráncfelvarrást láthattunk. Nem úgy mint a mostani CS5-ös verzióba. Bár amióta a kiadványszerkesztő Word-táblázat kompatibilis, nehéz olyan dolgot mondani, amit minimális kerülőúton nem lehet megcsinálni, ennek ellenére a CS5-ös Indesign igazi és fontos újítások tömkelegét hozta a tördelőknek.

Ha a jól használható és fontos újításokat kellene felsorolni, nehezen tudnék igazi sorrendet felállítani. Nekem legjobban a címsorok több hasábon át történő folyatása tetszik, ami paragraph style-be foglalható, és a program simán áttördeli a szöveget úgy hogy az jó legyen. Eddig a hasábokon átmenő címek miatt nem csak szövegdobozt kellett húzni, hanem újra kellett gondolni a törzsszöveg folyatását is az új körülményeknek megfelelően. Ennek most vége, se szövegdoboz nem kell, se újrafolyatni nem kell a szöveget.

Talán második helyen említeném a több különböző oldalméretet. Borítóterveknek, kihajtható hirdetéseknek remek megoldás, lényegében mindent tud amire ilyen szituációban szüksége lehet a tervezőnek. Következő hasznos újítás, hogy nem csak a dobozok, hanem a dobozok közötti távolság is fixen tartható. Mindezt leírni bonyolultabb mint megvalósítani, kapunk rá egy külön eszközt, amivel a dobozok közötti üres részt tudjuk kezelni, zseniális. Ha már doboz, a dobozok sarkait egérrel tudjuk kerekíteni, ha kell bármelyiket eltérő mértékben vagy egyformán, sőt ha kell másféle formával. Időszerű volt mind az egérrel kerekítés, mind az hogy rajzolás nélkül lehessen másféleképpen alakítani a dobozok sarkait, ha kell számokkal pontosan, ha kell egérrel szemre.

Több aprósággal is találkozhatunk. Például ha képet akarunk a dobozban transzformálni, már nem kell a fehér nyílhoz nyúlni, elég a feketével a közepébe kattintani. A fotó metaadatait bekérhetjük egy szövegdobozba amit a fotóval csoportba foglalunk. Így megjelenhet mintegy automata képaláírásként a fotós neve, a helyszín, az exponálás technikai adatai, az elérési útvonal tetszőleges foldere, és még számtalan más hasznos adat. A Story Editorban gyakorlatilag megjelent a Word ismert korrektúra funkciója. Hasznos a panel formájában megjelenő Mini Bridge a nyersanyagok behozatalához, a Control Paletta apró újdonságai, az Object States panel. Úgy érzem sikerült tökéletessé tenni az Illustratorban megjelent, de kezdetben roppant idegesítő Smart Guides funkciót is, ami nem csak alapból jó, hanem paraméterezhető is. Preferences lett a képek importjánál a képek méretének, aránytartásának, dobozhoz való viszonyának alaphelyzete. Ezekkel rengeteg kattintást spórolhatunk újra, könnyebb, egyértelműbb lehet a munka, állítgatás, pozicionálás helyett a tervvel tudunk foglalkozni.

A sok hasznos és fontos újítás mellett igen nehéz lenne elmarasztalót írni a CS5-ös Indesign-ról. Ha kötekedni akarnék megemlíteném hogy a Paragraph Style Nested Style panelje fölöslegesen bővült egy Nested Line kerettel, hiszen ez beépíthető lett volna a meglévő Nested Style-ba is, igaz akkor üresen maradt volna a keret legalja :). Engem igazán zavar az automata oldalbeszúrás- és törlés, amit ugyan ki lehet kapcsolni, de telepítés után bekapcsolt állapotban van.

Úgy gondolom az Indesign abban, ahogy egy programnak ki kell szolgálnia egy iparágat, most előrébb jár a másik két programnál. Egyébként is voltak a programnak előnyei pl. az Illustratorhoz képest (színkezelés, effektezés területén) ami eddig is fura volt, de most még furább :). Tördelőknek az áttérés igencsak ajánlott.

Ilustrator

A 3 program közül talán az Illustrator az egyetlen aminek problémát okoz a CorelDraw elterjedtsége. Kétségtelen hogy a Corel többet tud, a külsősök és az otthoni felhasználók szeretik és használják, a DTP-s munkahelyek viszont utálják, mert nincs meg nekik, nem kapják meg az Adobe CSx csomagokban, és az Illustrator sem kompatibilis a Corel-es formátumokkal. Ezzel együtt érthető a kreatív szakma idegenkedése az egyetlen konkurenciától. Az Illustrator elsősorban kreatív, szinte Photoshop-ot megszégyenítő könnyedséggel és minőségben tudunk benne rajzolni, tervezni, és bármit megoldani pár lépésben ami rajzszerű vagy grafika.

A program fő újítása a perspektivikus rajzolást segítő segédvonal-háló, amit eddig is meg lehetett oldani egy kis plusz munkával, mivel bármi segédvonallá alakítható a programban utólag. Most viszont a perspektívát úgy alakítjuk az egérrel ahogy kedvünk tartja, és valóban megkönnyíti az ilyen jellegű rajzolást.

A többi bővülés már olyan lehetőségeket ad, amik vagy eddig is megvoltak, vagy eddig is elegendő volt belőlük. Bővültek az ecsetek, hogy még inkább a Photoshop-ban érezzük magunkat :). Ebből talán a legérdekesebb az az ecsetfajta, amelyik nem körvonalra illeszti az ecsetformát, hanem két körvonal közé zárja azt. Elkésett ráncfelvarrás az, hogy az effekteket végre nem 50dpi felbontással számolja a ki a program. Hasznos hibajavítás :), hogy a szaggatott vonalakat átszámolja a program úgy, hogy a rés (gap) ne a sarokpontokra essen. Ezzel együtt tetszőlegesen transzformálhatóak a vonalvégződések és maguk a vonalak is, úgy, hogy változik a vastagságuk vagy a méretük. Festhetünk háttérmintával, és van változó színű ecsetünk is (a változó vastagságú, és a kijelölt szimbólummal festő ecset mellett). Kaptunk egy Shape Builder nevű eszközt, ami a Live Paing "B" változata, pár alkalommal talán meggondolandó melyiket érdemes használni, ha már két eszköz van ugyan arra. A függőleges eszközsor 3 kis gombbal bővült, ami ugyancsak nem hoz semmi újdonságot, de hasznos beállításokat tesz lehetővé. Eldönthetjük hogy egy készülő objektumot egy meglévő alá, felé, vagy bele akarunk-e rajzolni. Az alá/felé az egyértelmű, a bele egy sima automata maszkolás.

Multimédia a CS5-ben

Elvileg külön cikket kéne szánnom a multimédiás fejlesztéseknek, de nem megy. Azon kívül hogy a filmvágás/hangszerkesztés 64 bitesre bővült, lecserélték a rendering engine-t, igazából nem történt lényeges bővülés a programok funkcióválasztékában. A Premiere újításai funkcionálisan megfoghatatlanok, gyorsabb, kisebb erőforrásigény, nagyobb kompatibilitás, együttműködés a konkurens programokkal, többek között a Final Cut-al is.

Az After Effects a 64 bites módon túl új effekteket, retusálóeszközöket, és auto-keyframe módokat kapott. Mi mást is várhatnánk ettől a programtól, amikor magát a vágást a Premiere-ben kell elvégezni?

Az Encore olyan szinten nem fejlődött vagy változott, hogy simán felment a 32 bites rendszerekre is. Reméljük semmit nem kapott vissza a CS3 verzióból, így reménykedhetünk benne hogy legalább alapszinten használható maradt.

A Soundbooth mindig is inkább vicces volt mint hasznos, kevés olyan dolog van amit a Premier hangsávján ne lehetne megcsinálni és Soundbooth kell hozzá, amit meg nem lehet ott megoldani, ahhoz a Soundbooth is kevés. De legyünk toleránsak, tegyük fel hogy kizárólag egy riportfilm hangsávját kell rendbe tenni amikor elmegy mögöttünk a villamos, és arra talán jó lenne ha a programban letisztázták volna a VST hostot. Ez a VST host a program gyengéje, az utóbbi verziók óta semmilyen előrelépés nem történt ez-ügyben, így vagy elegendőek a Premiere effektjei, vagy nagyon meg kell válogatni mit használunk a hangsávon.

A multimédiás csomag a nyomdai csomaggal ellentétben jelentős alternatívával illetve konkurens termékkel "küzdene", ha az Adobe ezt komoly fenyegetésnek venné. A Magix, a Final Cut és a Vegas/DVD Architect film ügyben, ha a Soundbooth-ot komolyan vesszük, akkor pedig felsorolni is nehéz mennyi programot vehetünk figyelembe a hangszerkesztés alternatívájaként. Mindamellett kétségtelen, ha valakinek egyszerű filmes, vagy webes multimédiás munkája van, az Adobe ilyen célú programjai nagyon is megfelelnek pont a webes/flashes integráció és egymással való kompatibilitás miatt. A programok gyakorlatilag mindennel kompatibilisek, a csomag egyetlen export modult használ a kimenet kezelésénél, az Adobe Media Encodert, ami remek megoldás mert kétségtelen hogy sok programot kell kezelni különböző nyersanyagokkal és kimenetekkel, de még mindig van hiányérzetem ezzel kapcsolatban, mert maga a modul nem tud eleget. Ha ezeket megoldják, akkor egy csapásra megoldották az összes programban, ami sokat könnyít a többféle kimenettel és nyersanyaggal dolgozóknak.

Az Adobe csomag multimédiás programcsomagja a profi felhasználók körében nem örvend teljes elfogadottságnak. Nagy teljesítményű gépen is gyakran lassú, instabil, elszállós és bizonytalan, a kimenet néha nem elég jó, és nem elég kompatibilis. Sok olyan bosszantó jelenség van, amit a konkurens programok nem produkálnak. Amellett kérdés, hogy az igen sok helyet és erőforrást igénylő, hangot szöveggé alakító modult használja-e egyáltalán valaki miután egyszer kipróbálta? Az tény, hogy ez a csomag minden multimédiás programcsomagok legbarátságosabb, legkönnyebben kezelhető felületével rendelkezik, de a használatuk során felmerülő hibákat a kiadás előtti teszteléssel kellene felderíteni nem pedig az about box mutációival.

Összefoglalva

Összességében a CS5 csomagban számomra óriási meglepetés az Indesign jelentős és hasznos bővülése, remek alkalom a váltásra azoknak akiket a CS4 nem győzött meg és maradtak a CS3 verziónál. A Photoshop azoknak hoz igazán hasznos újítást, akiknek gyakran van zűrös szelektálni valójuk. Az Illustrator elsősorban a perspektívában és a Wacom pados rajzolásban gondolkodóknak kedvezett. A multimédiás csomag inkább hátterében fejlődött mint használhatóságában és funkcionalitásában, hogy kizárták a 32 bites operációs rendszereket ez nem biztos hogy jó ötlet volt, főleg annak fényében nem, hogy vannak konkurens programok bőven amik mindkét rendszeren kompatibilisek.