2010. március 29., hétfő

Megjelenés előtt: Adobe CS5 - Content Aware

Már jó ideje hallani (és látni) híreket az Adobe új, CS5 csomagjáról, illetve tavaszi megjelenési dátumáról. Több cikk (és blogbejegyzés) megjelent a programról előzetesen, de a Youtube is számos videó forrása ez ügyben. Az új verzió megjelenésével kapcsolatban két, a CS5 kapcsán ritkán emlegetett "érdekességet" szeretnék most "kidomborítani". Az egyik, hogy az Adobe gyakorlatilag felvásárolta a konkurenciát (vagy a konkurencia követett el harakirit maga ellen - Quark), tehát ez nem kényszerítené lépésre őket, sőt még idefűzném ami majd nyilván elavul idővel, hogy a CS4 elterjedtsége sem indokolja hogy új verziót állítsanak elő tavaszra.

Ennek ellenére a CS5 újdonságai, funkciói, a bevezetés előtt meglehetősen erőteljesen jelen vannak a neten, nyilván nem csak hobbysták vagy tesztelők által, hanem hivatalos forrásokból is. Ennek miértjére lehet azt mondani, hogy a CS4-ben igen kevés változás történt a CS3-hoz képest, és nehézkesen terjedt. Ez valóban összefügghet, a piac nem hülye, a Vista sem kellett senkinek, a Windows 7 viszont igen. Az Internet korában nincs titok, könnyű vásárlás előtt tájékozódni bármilyen termék színvonaláról, ezt előzheti most meg az Adobe az igen nagy mennyiségben (és szerintem szakmailag korrekt színvonalon) előzetesen kiszivárgó információkkal.

A másik, amiben összefüggést látok, az Apple-Adobe "háborúja" vagy műbalhéja a Flash körül. Az Apple nem akar Flasht a termékeibe, mert (....) - a pontok helyére mindenki gondoljon valamit a korábbi hírekből, viszont be akar szállni az internetes hirdetési piacra. Nem vagyok nagy rajongója a Flash-nak (bár gondom sincs vele ha nem látom), de szinte csak a reklám és a netes játék (ezek 100%-ban kiesnek az érdeklődési köreimből) és a streaming hang és film tartja fenn, illetve aminek értelme is van az gyakorlatilag csak a streaming multimédia. Erre most megszületett az alternatíva, a HTML5. A Flash tehát funkcionálisan is érdektelenné válhat, illetve könnyen elterjedő, új alternatívája lehet a sokak által használt film/hanglejátszás területén. Ez odáig is "fajulhat", hogy a HTML5 elterjedésével a felhasználók majd nem telepítik a Flash plugint, mert minek, ki lehet hagyni az Adblockert.

A HTML5-be épített video dekódolás és ennek előnyei már eleve egy rúgás a Flash-be, és erre jön még az Apple lejárató kampánya. Nyilván az Apple-nek már van elképzelése arra, hogy a hirdetési piac azon szeletében amiben jelen akar lenni, majd milyen módon publikálja a hirdetéseket. Bár nem érint, de a mobil hirdetés kétélű fegyver lehet, a felhasználók még az oldalakon található Flash hirdetéseknél is jobban megutálhatják, én biztos nem vennék olyan platformú eszközt amin ilyen hirdetések megjelenhetnek (blokkoló nélkül).

A CS5 (és a CS5 kiemelt újdonságai) lehet válaszlépés az Apple-Adobe "harcában". A fő szál ugyanis nem a szövegtördelés, vagy a filmvágás, netán a CS4-ben bevezetett beszédfelismerő modulok továbbfejlesztésén érzékelhető, hanem a Flash és a Photoshop újdonságain. A Flash fennmaradásához (de fogalmazzunk optimistábban, a pozíciójának nagyjábóli megőrzéséhez) valamivel pótolnia kell a HTML5 terjedésével kieső multimédiás területet, valamint bizonyítania kell, hogy a platform jó és használható (válaszul az Apple érveire). A másik "front" a Photoshop retusáló eszközei, ami már-már szinte ellentámadásnak tűnik az Apple Aperture programja ellen.

Az Aperture retusáló funkció kellemesek, könnyűek, hatékonyak voltak, még a CS4 Healing Brush eszközeihez képest is. A Photoshop CS5 új retusáló eszközei viszont ezen (is) durván túltesznek:



A fotóretusálás hátulütője mindig a pontos szelekció készítése volt, és ezen eszközök fejlődése és kiváltása lényegében végigkísérte a Photoshop fejlődését, szerintem nem túl nagy sikerrel. Ezek az új funkciók viszont a CS4 verzió nem túl jól sikerült "Content-aware scale" próbálkozásához képest filmről nézve igen jónak tűnnek, nevét illetően is felfedezhető némi hasonlóság: "Content-Aware Fill". Ha nem csak a demonstrációs filmeken működik, akkor igen könnyű retusálóeszközöket kapunk, amelyek végre tényleg könnyűvé vagy szinte fölöslegessé teszik majd a pontos szelekciót (még akkor is ha mindezt már a 2.0-ás Photoshopban vagy a Clone-stamp-el is meg lehetett csinálni):





Hogy ez ténylegesen árt-e majd az Aperture piacának az majd kiderül, mint ahogy az sem biztos, az Adobe Flash-t ellenző kampánya árt-e valójában az Adobe-nek, vagy csak a HTML5 terjedésétől tartanak.

További jó videózást a fenti témában :)

2010. március 10., szerda

CS4 testközelben - szövegtördelés

Míg a kreatív programok nagy részében időről időre van fejlesztési lehetőség, a szövegtördelés a nyomdaipar de főleg a tipográfia régen kialakult és elfogadott szabályai miatt nehezen reformálható, a szakma is inkább konzervatív mint haladó módon áll a szövegtördelés megújítását szolgáló új lehetőségekhez. A szövegtördelő programokról lehet azt elmondani, hogy több mint 10 éve maradéktalanul kiszolgálják a szakmát, tipográfiát érintő funkcionális újításra igen nehéz igényt támasztani vagy azt elfogadtatni.


Ennek ellenére a CSx programcsomag tördelőprogramjának, az InDesign-nek is időről időre meg kell újulnia. Hogy ez mekkora nehézségekbe ütközik, az jól látszik azon a görcsölésen, amivel új funkciókat próbálnak a programba építeni. Ezekről az újításokról a korábban itt publikált kereskedelmi értesítő ad részletes tájékoztatást.

A tördelőprogramok története érdekesen alakult. A kezdeti QuarkXPress, Pagemaker, Ventura hármasból mára gyakorlatilag az InDesign maradt. A Pagemaker-t pont az Adobe vásárolta fel, és bár felfedezhető pár hasonlóság a két program között, mára a Pagemaker ismerői eltévednének az InDesign menürendszerében. A valaha piacvezető QuarkXPress saját magát végezte ki azzal, hogy piacvezetőként 5-5,5 évig nem nyúlt a programjához, miközben az iparág gyakorlatilag áttért a lassan de biztosan fejlődő InDesign-ra. A későn ébredő Quark 7-es nem csak nem tudott olyan szolgáltatásokat nyújtani ami alternatívát kínálna az Indesgn-re, de hibák és kellemetlenségek tömkelege, supportproblémák is nehezítették az elterjedését. A 8-as verzióba beépítettek egy addig is ingyenes plugingyűjteményt (XPert Tools) és kijavítottak pár hibát. A Quark ezzel gyakorlatilag kivonta magát a forgalomból. Eközben az Indesign a CS2-es verziója óta remekül használható, stabil alkalmazás, valamint a Quark (4-es) dokumentumok közvetlen megnyitásával és a Quark-os billentyűkombinációk gyári kiválaszthatóságával segítette az áttérést.


Az Indesgn-re visszatérve, a CS2-es és CS3-as verziók között még felfedezhetőek fontosnak mondható tipográfiai és kényelmi újítások, de a CS3-CS4 verziók között már szinte csak a felület és pár elhanyagolható apróság jelent észrevehető de nem számottevő különbséget.

Mondhatnám, hogy a tördelőprogram már a korábbi verzió(i)ban is teljesen megfelelt nyomdaipari célokra. Ez így is van, mégis össze lehet benne szedni pár kényelmetlenséget. Az egyik a tartalomjegyzék generáló. Ez a modul a felvásárolt Pagemakerben (de említhetném az irodai célú Word-öt is) logikusabban működött, ezért elsősorban itt vártam előrelépést. A modul legnagyobb baja, hogy egy tisztességes többszintű tartalomjegyzék miatt 3-4 alkalommal is vissza kell térni a létrehozó dialógusboxba. Ennek fő oka az (és adott esetben ez is sok fölösleges kellemetlenséget okozhat) hogy a tartalomjegyzéknél nem a szinteket hanem a tartalomjegyzékbe integrált bekezdés stílusokat lehet formázni. Bár szintezni lehet őket, a stílus mégis az eredeti paragraph style-hoz kapcsolódik. Ez a Pagemakerben annyiban volt más, hogy minden tartalomjegyzékbe kerülő paragraph style automatán kapott egy a tartalomjegyzékhez kötődő másik stílust, valamint a tartalom jegyzés stílusai a szinteket formázták. Így gyakorlatilag egy lépésben elég volt azt létrehozni. A jelenlegi szisztémában egyszer létre kell hozni a tartalomjegyzéket, és első körben át kell állítani a tartalomjegyzék soraihoz kötődő SAME STYLE beállítást a TOC Body Text automatán létrehozott stílusra ( a Same Style mint alapbeállítás teljesen reménytelen hogy jó legyen). Mindezt stílusonként, ami munkacsoportban, nem összegyeztetett stílusnevekkel elég kellemetlen lehet. Ezután létre kell hozni a szintek TOC Body Text-től eltérő stílusait, és azt is rátenni egyenként a megfelelő szint megfelelő stílusaira. Majd azt a problémát ami abból adódik, hogy a különböző szintre került stílusokban nem csak a címsor hanem az oldalszám és a pontozás is más, ezt még karakter style segítségével kell korrigálni. A 4-es verzióban ezen érdemben nem változtattak, ehelyett a stílusválasztó listában elhelyeztek egy New Style elemet is, amin keresztül a szükséges bekezdéseket létre lehet hozni a kialakítás során.

A tartalomjegyzék készítés nehézségei mellett igen nehéz fogást találni a programon, ami az Indesign fejlődését is jelentősen korlátozza. A multimédiás és internetes lehetőségek egy ilyen programban nem csak azért tűnnek erőltetettnek mert nincs rá igény, hanem mert ezek az igények a programcsomag más elemeivel könnyedén megvalósíthatóak.

A program grafikai lehetősége annyival bővült, hogy egy objektumra most már a színátmenet készítés módszerével tehetünk átlátszóságot. Mindezt külön megtehetjük belső kitöltésen, kereten, és szöveges illetve képi tartalmon.

Említésre méltó még és valóban hasznos a Preflight ellenőrző funkció módosulása. A CS4-ben ez egyrészt valós időben mutatja a hibákat a dokumentum alján, másrészt a hibakezelés szempontrendszere egyszerűen de pontosan beállítható. Megadhatjuk például a felhasználható képek méretét és felbontását, színrendszerét, színterét, a felhasználható betűtípusokat, az alkalmazható színeket. Letilthatjuk vagy maximálhatjuk például a direkt színek számát.

A főbb modulok közül annyi apró változás történt még az egyébként igen remek táblázatkezelőben, hogy ennek tartalma is megjeleníthető és szerkeszthető a story-editorban (ami egyébként PageMaker-es találmány).

A stíluskészítés (ami talán a tipográfiai tervezés egyik legfőbb eleme) lényegében annyiban változott, hogy a Nested Style funkció most már a bekezdés felső megadott számú sorára is alkalmazható egy külön keretben (tehát a korábbi Nested Style-al párhuzamosan).

Mindent összevetve az InDesign nem azért nem fejlődik látványosan mert nincs konkurenciája vagy mert elhanyagolják, hanem mert a tipográfiai tervezés már remekül ki volt találva és meg volt valósítva számítógéppel 10-15 évvel ezelőtt is. Ezt megreformálni nem csak nehéz, hanem igény sincs rá. A tipográfia és a multimédia összekötése ebben a programban nem túl releváns, inkább görcsölés mint hasznos újítás, ugyan ezt gondolom az internetes kimenetekről.