Garageband - gitáros oktatómodul

Mára az analóg technikákat a hangrögzítés és szerkesztés minden területén felváltotta a digitális technika, amelyek egyrészt szoftvervezérelt célhardverek formájában örvendeztetik meg a bonyolultságra és teljességre vágyó profikat, de rendelkezésre állnak amatőr célokra is általában otthoni computerre telepíthető szoftverek + ASIO hangkártya formájában. Ezeknek is van több kategóriája, de most a Mac gépekhez adott GarageBand programot nézzük meg közelebbről.

A program első ránézésre egy nagyon barátságos szekvencer program, amiben mind midi sávra rakott virtuális hangszerek és samplerek, mind pedig vonali bemeneten felvett audió sávok megszólaltathatóak. A midi sávokon alkalmazható szoftveres hangszerek szerencsére hangmintákkal dolgoznak, így egyrészt jól, "realisztikusan" szólnak, valamint van lehetőség arra hogy játéktechnikát válasszunk például gitárnál vagy basszusgitárnál. A hangmintákkal való munka hátránya is érzékelhető, a kiválasztott hangszerek lassan töltődnek és élednek fel, de ha egyszer betöltődtek egész rugalmasan lejátszhatóak több sávon is amíg a gép erőforrásai ezt engedik. A program ezt a részt úgy kezeli mint a "nagyok", azaz a midi sáv egy kotta, a hangszer pedig egy szoftveres szintetizátor vagy egy sampler. Az ezzel kapcsolatos lehetőségek a zeneszerzésre szánt modulban kapnak konkrét értelmet.

A program felülete szinte minden feladathoz barátságos, már-már annyira hogy az ember el is felejti hogy computer előtt ül. Minden funkcióhoz tartozik egy kis kép, nem egyszer mozgó ábrákkal találkozhatunk mint például az erősítő vagy effekt választásnál.

A Magic Garage Band menüpontban 9 stílus közül választhatunk, amelyek egész komplett szerkezetű dalokat raknak elénk verzével, refrénnel. Ezeken a loopokból felépített dalokon mind hangszer, mind pedig effekt állítható igény szerint. Nem világos mire szánták ezt a loopokból felépített dalos modult. Elég veszélyes lenne ha most mindenki ezekből kezdene "saját" dalokat gyártani mert az ilyen építkezés lehetőségei igencsak végesek még akkor is ha 1000 loop jár alapból a programhoz. Arra mindenképpen jó, hogy egy-egy nekünk tetsző stílushoz backing trackeket gyártassunk, és arra gyakoroljunk, improvizáljunk, tesztelgessük az audió trackhez köthető effekteket, azok beállításait.

A GarageBand egyik fő újdonsága az oktatómodul. A Learn to Play menüpontban eleve kapunk a programmal egy zongora és egy gitár leckét, a Lesson Store menüpontban pedig további leckéket tölthetünk le, a "Basic" fülön ingyeneseket, az "Advanced" fülön pedig 5$/lecke áron komolyabbakat, illetve itt lehet teljes dalokat megtanulni nevesebb előadóktól. Rendelkezésre áll 8-8 ingyenes lecke gitárhoz és zongorához. Ennek nyilván örülni fognak azok, akiknek a program maga felkeltette ez érdeklődését, de eddig nem zenéltek aktívan, vagy a loopokból összeállítható kíséretekre mindenképpen szeretnének saját audió sávot készíteni valamilyen hangszerrel.

Származási hely: Garageband cikk

Az első lecke ami a programmal települ a kályhánál kezdi. A hangszer részei, tartása, pengetése. A legvégén egy E-dúr akkord lejátszása a cél, ami valóban bárkinek sikerülhet pár perc után, akár a leckével "realtime"-ban is.

A leckét lejátszó modul felülete igen jól sikerült. A lecke témáinak beosztása látható az idősávon, így a film bizonyos részletei könnyen újranézhetőek. Van a felületen egy metronóm arra az esetre ha az oktatót szeretnénk valós időben követni, illetve a lecke hanganyagának sebessége csökkenthető fele tempóig a metronóm melletti "potméterrel", de ekkor az oktató hangját lehalkítja a program.

Származási hely: Garageband cikk

Kérdés a remek felület ellenére, lehet-e valós idejű visszajelzés nélkül zenét tanulni. A film nem szól vissza egy rossz tartásnál vagy egy rossz pengetésnél. A felület nem interaktív, de a film mellett igen sok kiegészítő ábra, gitárnyakon megjelenő mozgó újrend, akkordok képei jelennek meg a leckék során, valamint hangfelvétel lehetősége is rendelkezésre áll ha meg akarjuk hallgatni az oktató és az általunk játszottak közötti különbséget.

Az ingyenes 2. és 3. leckében további alapfekvésű Dúr akkordokat tanulhatunk az első leckében ismertetett E-dúr mellé akusztikus gitáron: G, C, A, D. A 4. leckében találkozhatunk először Moll akkordokkal. Itt E-moll D-moll akkordokkal bővíthetjük a tudásunkat, valamint bemutatják a Capo használatát is, amivel transzponálhatjuk ezeket a barré fogás megtanulása nélkül is. A lecke végén 12/8-os ütemben pengethetünk ha követjük az oktatót, egy egész jó kis akkordmenetet.

A leckék felénél azt lehet leszűrni, hogy a készítők tisztában lehettek a visszajelzés hiányának hátrányaival, és ezt próbálták kompenzálni azzal hogy az anyag részletes, jól átlátható, a film egyszerre több állásból is mutatja a gitárjátékot. Minden lecke végén van egy rendesen hangszerelt "backing track" ami loop-ként működik a leckében, de a GaragaBand-ban kinyitva pont a gitársáv hiányzik róla (ezt kell nekünk feljátszani). Felvételre kapcsolva az üres sávot eldönthetjük szólnak-e a saját előadásunkban úgy az akkordok ahogy azt a filmen hallottuk.

Az 5.-lecke részletesen elmagyarázza a gitártabulatúra használatát. Ez egy speciális hatvonalas kotta azoknak, akik nem tanultak gitározás előtt zongorázni, és idegenkednek az ötvonalas kottától. Míg a korábbi leckékben az akkordjáték kapott fő szerepet, itt most az egy húros dallamjátéké és a pengetésé a fő téma. A lecke végén ugyancsak kapunk egy kellemesen szóló kíséretet, amire az egyhúros dallamot rájátszhatjuk.

A 6. lecke az eddigiektől eltérően elektromos gitáron szólal meg. A programba épített üres sáv ami "MyInstument" néven jelent meg egy keményebb effektezést kaphatott mint az akusztikus gitárleckékben, mert sistergő hangszórók nyomták el az oktató szavait. A felületen a Mixer-t kinyitva ezt a sávot a tanulás idejére le lehet halkítani, így megszűnik a zavaró sistergés, vagy a Setup-ban ki kell kapcsolni a bemenet monitorozását. A lecke "power chord"-nak nevezett 5-ös akkordokat tanítja, igaz csak két húron vagyis tulajdonképpen kvintekről van szó, az 5-ös akkord európai felfogásban 3 húron szólalna meg. A keményebb zenékben és a kvinttologatáshoz eleve hozzánőtt technika, a "Palm Muting", azaz a tompítás is itt kerül bemutatásra. A lecke végén egy 8 kvintből álló dalocskát játszhatunk az oktatóval, 4/8-ad ütemben, tompítva.

Származási hely: Garageband cikk

Tetszik hogy az első rockos lecke túlmutat a játszandó hangok számát tekintve a 2-3 kvintes megoldásokon illetve a standardnak számító 1-4-5 lépésen, a kíséret kifejezetten kellemes dallam, többféle pengetés, feszes ritmus, húrváltás. Aki nem külső effektet használ, az a programban megjelenő tanuló-sávra kap egy szoftveres Fuzz torzítópedált, és egy képileg határozottan felismerhető Mesa halfstack fejet ládával, illetve ezek szimulációját. Gondolom ez utóbbit sokan szeretnének a valóságban is a szoba sarkában tudni :), de most lehet jobb megoldás egy kis külső multi felvétel és gyakorlás céljára hiszen a sistergést valószínűleg az itt beállított hi-gain torzítás okozza.

A 7. leckében ismét elektromos gitáré a fő szerep. Azt hittem a kvinttologatós leckével ennek vége, mert a lecke barre akkordokat tanít a cím szerint. Az igaz, a barre-t elektromoson könnyebb lefogni, és itt nem szokás capo-t használni az akkordok transzponálása céljából. A barre akkordokat lépésenként tanulhatjuk meg ezen lecke segítségével hogy ne legyünk az alapfekvésű akkordokhoz kötve, 6 és 5 húron játszva. A leckében egy szólóval tarkított kifejezetten bluesos kíséretet kapunk, amire A, D, és E dúr barré akkordokat játszhatunk (ja, blueskör :-).

A 8. ismét akkordokat oktat, de ahogy az akusztikus gitároktatós részben láttuk, most (a Dúr akkordok után) moll akkordok következnek barré fogással 6 és 5 húron, fokozatosan transzponálva. Ennek a leckének a legvégén az akkordbontás is bemutatásra kerül (amit a program arpeggionak nevez, de ez ugyancsak kicsit mást jelent itthoni szóhasználattal), gyakorlásképpen itt is egy több akkordból álló dallamot kell körbe-körbe játszani.

A legutolsó ingyenes lecke a Blues Lead címet kapta. Itt megismerhetjük az A-moll pentaton skálát, ami technikailag meglehetősen egyszerű, de igen nagy nevek is jól elvannak vele egy életen át, hogy kisebbet ne említsek Carlos Santana, de valószínűleg több ezer bluesgitárosnak nem hiányoznak a szűkített skálák és a "vendéghangok". A pentaton skála a népzenéből ered, de a blues és blues-rock zenébe is tökéletes. A skálát lépésről lépésre ismerteti a film, majd figurákat mutat amelyek a skála részét képezik. Ez utóbbi igen jó ötlet, hiszen a skálát nem önmagáért kell tudni, hanem azért hogy majd "ízesen" válogassunk belőle hangokat lehetőleg "érdekes" ritmusban és sorrendben. Nincs is jobb annál, mint amikor ismeretlenül összeáll pár zenész és blueskörre "jammelnek". Ha másért nem, emiatt érdemes mind a 3 akkordból/kvintből álló kíséretet, mind a blueskörre játszható egyszerű pentaton és blues skálákat megtanulni.

Itt két backing tack is van, egy "simple" és egy "advanced". Az egyszerűbb a blues stílusú gyakorlat akkord részét mutatja meg, a haladó pedig a szóló részt. Ez utolsó leckében az elektromos gitározás alapjáig jutunk azaz a "standardnak" mondható 12 ütemes blueskör nevű jelenség kíséretét és az arra történő improvizatív szólózást gyakorolhatjuk a pentaton skála ismeretében.

A gitáros leckékről elmondható, hogy amit egy "real-time" visszajelzést igénylő de azt nélkülöző (rosszul tartod a kezed, rossz hangot fogtál, stb...) oktatásból ki lehet hozni azt kihozták, köszönhetően a leckék remek felületének. A filmek kiegészítő funkciókkal, mozgó kottával, több kameraállásból felvett kéztartással, részletes magyarázattal, felvételre de legalábbis tanulásra inspiráló kísérettel oktatnak. A leckék a legalapvetőbb dolgokkal kezdik, és végül a blueskörben végződik az ingyenes oktatást. Talán hátrány, hogy a leckék fele akusztikus gitáron, a másik fele elektromos gitáron látható, így aki már hangszert választott annak fele anyag majdnem fölösleges, illetve a két hangszer anyagai között van némi átfedés is. A leckékre időt kell szánni, mert míg az első pár leckékre kigyakorlására csak pár perc szükséges, az utolsó lecke színvonalát már csak hetek vagy rosszabb esetben hónapok múltán lehet elérni komoly ismétlésekkel folyamatos gyakorlással, odafigyeléssel, a blues stílus nagyjainak hallgatásával.

A GarageBand-hoz adott tananyag tematikája, felépítése abszolút 5 pont, de az ingyenes leckékkel csak a kezdő szintig lehet eljutni, az is csak a leckék által favorizált blues stílusban, és nem, nem jut el az ember ezekkel Santana szintjéig 2 hónap alatt sem, az Europa-t még korai elkezdeni megtanulni ennyi után, Malmsteen-t vagy Steve Vai-t pedig még fényképen sem szabad kitenni a szoba falára. A blues zene és általában a rock stílusú gitározás elsősorban feeling, de ha valaki ezt valóban éreztetni is akarja, több év tanulás, folyamatos gyakorlás, fejlődés szükséges, kivéve ha ő maga Jimi Hendrix :). Haladóknak esetleg érdemes lehet belenézni a fizetős leckékbe, amelyek ha jól láttam, az elektromos gitár vonalon továbbra is a blues stílust erősítik, és a középhaladó szintig juttatja el az érdeklődőket konkrét dalok megtanításával. A leckék rendes megértéséhez angol tudás szükséges. Végül nem utolsó sorban az előadó tanár türelme is példaértékű :-).



Az GarageBand oktatóprogram előnyei:
- Tökéletes felület és tematika
- 9 lecke nagyjából 3-6 hónapnyi gyakorolni valóval látja el a kezdő gitárost, az ügyesebbek is ellesznek vele 1-2 hónapig
- A program felületébe van integrálva a leckék hanganyaga, ami a leckéktől különválasztva is használható, a tanagyag elsajátítása felvétel után ellenőrizhető
- Remek kíséretek a leckék gyakorlásához, felvételi lehetőséggel
- Türelmes oktató :)

Néhány hátrány:
- Csak a kezdő szintig juttatja el az érdeklődőt, ehhez nyilván csak 0-ról érdemes elindulni, a legutolsó leckében a blues kör meglehetősen lassú
- Kizárólag blues stílust oktat (elektromos gitáron)
- A fizetős leckéket itthonról nem lehet megvásárolni és letölteni
- A rockos bluesos szoftveres effektek zavaróan zajosak
- Angol nyelv hallás utáni megértése szükséges
- Nem tanít meg egy konkrét dalt sem végig, pedig lenne választék egyszerű dalokból (legalább egy Uriah Heep Lady in Black igazán megörvendeztette volna a kezdőket, 2 akkord az egész)

CS4 testközelben - Filmvágás

Az Adobe programok kétségtelen erőssége a felületük, amihez ha hozzászokik az ember még funkcionális nehézségekkel küzdve is nehezen vált technokratább felületű és nehezebb kezelhetőségű programokra. A CS3 verzióban a Premiere elég korrekten működött, a DVD menükészítés ütközött nehézségekbe az Encore rengeteg hibája miatt. A CS4-ben a korábbi Premiere gyenge pontjai nem javultak (pl. a VST effektpluginek kezelése még most sem megfelelő, továbbra is név nélkül tesz listába pár effektet, nem ismeri fel mindet amit külső gyártó készített, ezzel szemben a csak midi sávon alkalmazható VSTi hangszereket listázza teljesen fölöslegesen. A külsős VST pluginek használata általában lefagyasztja a programot. a VSTi hangszerekről nem is beszélve, ezek véletlen kiválasztása biztos halál a programra). Stabilitása is romlott, pedig azt vártam hogy a Waves Shell-t is felismeri majd az új verzió (mint ahogy ma már minden VST effekteket kezelő program teszi). Nem csak betöltődési problémái vannak - hardveres és szoftveres inkompatibilitása okokra visszavezethetően - , nekem a Media Encoder upgrade-je előtt a Youtube-ra feltöltött MP4 filmet a videómegosztó nem tudta konvertálni. Az Encoder upgradje után ez a probléma megoldódott.

Premiere

A program felülete (ami eddig is a Premiere erőssége volt) pont annyit változott, hogy még kényelmesebben és gyorsabban lehessen használni, még inkább kézreessenek a legfontosabb eszközök, hogy még jobban szem előtt legyenek a szükséges adatok és nyomógombok, amelyekkel még több kattintást spórolhatunk meg. A többkamerás filmek vágása eddig is könnyen és gyorsan ment a Premiere-ben, de most még tovább csökkentették a logikus munkafolyamatba véletlenül becsúszó problémákat például azzal, hogy a vágni kívánt sáv egy kattintással kijelölhető (eddig a sáv lockolásával lehetett ezt megakadályozni), vagy hogy a kijelölt sávok szinkronban tarthatóak akkor is ha középen módosul egy részlet hossza vagy ideje.

Származási hely: Adobe CS4

Maga a Media Encoder is funkcionális fejlődésen ment keresztül. Most már sorba (Queue-ba) rendezhetőek a kimenet formátumai abban az estben, ha többféle platformra, többféle felbontásra, esetleg más képkockaszámra vagy video codecre van szükség egy film esetében. Egy dolog viszont nagyon hiányzik, a program nem bontja szét automatikusan a chapter-markerekkel megjelölt helyeken a filmet. Egy hosszabb, de több részre bontott anyag esetén ez óriási könnyebbség lenne, mint ahogy a Vegas programban ez beállítható a Batch Export esetében, mert így reggelre nem csak a hordozható MP4 lejátszóra, Youtube-ra, és a DVD-re alkalmas formátumok készülhetnének el, hanem még ezek klipekre is szét lennének vágva, ami sokat segítene a DVD menürendszer elkészítésében is. Ha jól emlékszem az automata szétbontásra a CS3 verzióban volt lehetőség az export boxban, de most ezt nem találtam sehol (legalábbis a mobil eszközök exportjánál), az viszont nem tudott egyszerre több különböző formátumban exportálni. Ezzel együtt az Export menü közvetlenül támogatja az elkészült filmek FTP feltöltését megadott weboldalra.

Származási hely: Adobe CS4

Jó megoldás hogy az új Media Encoder külső program. Így amíg exportál elvileg használható lenne a vágóprogram munkára is ha nem fogyasztaná el a teljes processzoridőt, illetve "külsősként" több film- vagy audiókimenetű programhoz is használható (Flash, After Effects, Soundbooth). A programokat megkerülve a Media Encoder filmek konverziójára is alkalmas, sőt tárolja a különböző programokban beállított sorrendet is addig amíg a termék exportra alkalmassá válik.

Származási hely: Adobe CS4

Bár magyar nyelven egyelőre nem "releváns", de kíváncsi voltam a Premiere hallható szöveget olvashatóvá alakító lehetőségére. Emiatt egy Youtube-s Obama beszédet töltöttem le, félve attól hogy az Oscar gála síró-tapsoló hangfelvételeivel nem tud majd megküzdeni a program :). A program simán beolvasta az .FLV filmet konvertálás nélkül. Az átalakítást kicsit eldugták, a Metadata információs panelen van egy "Transcibe" gomb alul elrejtve. A klip kijelölése után nyelvezetet választhatunk, illetve kérhetjük a különböző beszédhangok szétválasztását, azaz a beszélő azonosítását (Speaker 1, Speaker 2, bár a beszélő teljes nevének felismerése sokkal érdekesebb lett volna :). Az átalakításhoz a program a Media Encodert használja így akár az exportálási sorba is beépíthetjük ezt a lehetőséget, illetve értelemszerűen használhatjuk az After Effects és a Soundbooth programokban is. Az egész klip feldolgozására több mint 30 percet írt ki a program (ami folyamatosan növekedett), így ezt leállítottam, és levágtam úgy hogy 17mp maradjon. Ezt az időtartamot több mint 15 percig elemezte a Premiere. Itt már kétségeim támadtak azzal kapcsolatban hogy ez végül időtakarékosság-e vagy csak egy eddig ismeretlen funkció a statisztikában, hiszen a film export maga gyorsabb, a hangsávra nagyítás pedig lehetővé teszi a gyors és pontos pozícionálást szemre is. A "fordítási" procedúra után ugyancsak a Metadata ablakban jelent meg az írott szöveg, amiből mindössze egy szó kijelölésére van lehetőség. Gondoltam duplakattra a timeline kurzor a szóra ugrik az idősávon is, de nem, ekkor a szöveg szerkeszthető lesz. A szöveg alatt van lejátszási lehetőség loop funkcióval (ami kicsit a kijelölt szó előtti és utáni részt is beleveszi) és itt láthatjuk kiírva a szó pozícióját timekóddal. Vártam volna egy hosszabb szöveg kijelölési lehetőséget, és egy kijelölt pozícióra ugrást egy gombbal vagy egérrel, sőt azt is, hogy lejátszás közben jelezze a program az írott szövegen az aktuális pozíciót, de ezeket nem találtam. Ez az új funkció látszólag helyesen fordította le a beszélt szöveget, de használata még kényelmetlen, nem világos hogy komolyan gondolták-e vagy csak próbálkoznak: ráharapnak-e a felhasználók, és ha igen majd akkor fejlesztik tovább. Ahhoz hogy ez a lehetőség használható legyen, a sebességét többszörösére kell növelni, több nyelvet kéne kezelnie, és lehetővé kéne tenni az egy szónál hosszabb részek szelekcióját és vágását, az adott pozícióra ugrást egy gombnyomással, valamint az összetartozó időpozíciót dinamikusan jelölni lejátszás közben az időtengely és az írott szöveg között.

Származási hely: Adobe CS4

A Premiere továbbra is erőforrásigényes, az Exportálás az új verzióban is ledögleszti a gépet, talán még jobban mint a CS3 verzió tette. A vágás során használatos Preview ablakban viszont nem csúszik a kép és a hang, talán a megjelenítés minősége is javult valamennyit. Az Exportálás hossza kodektől (ami hiány vagy importálási probléma esetén telepíthető a rendszerbe, így bővül a Premiere által kezelhető formátumok száma), felbontástól és kívánt képkockaszámtól függ, de érzésre nem gyorsabb ez sem mint volt. Az Export során rengeteg gyári beállítás közül választhatunk, amelyeket kis módosítás után saját igényünk szerint átnevezhetünk, bővítve az eszközre optimalizált kimenetek számát.

Sok idő elment a vágóprogramban azzal, hogy a Premiere (és az Encore is) transcodolta a beimportált nyersanyagot vágható formára. A transcodolás során hibák is történhettek, például a képkockaszámból eredő eltéréseknél a hangsáv elcsúszhatott, vagy egyszerűen egy képkockányi „lukak” keletkezhettek a hangban. A CS4 Premiere több digitális (szalagmentes) filmformátumot támogat natív módon, ami azt eredményezi hogy nem kell a filmet átalakítani a vágáshoz, valamint több különböző formátumot lehet párhuzamosan és keverve szerkeszteni.
Talán kicsit zavaró hogy a Premiere a filmvágás után támogat mindenféle exportot és codecet, de magát a film DVD-t nem lehet ebből a programból megírni még a legegyszerűbb formában sem, pedig nem lenne baj ha legalább egy Nero-ra való DVD írási lehetőség lenne benne. Erre továbbra is az Encore DVD menükészítő és authoring programot kell használni, vagy bármi mást, ami a DVD kompatibilis MPEG-2 kimenetből képes DVD-t írni. Az Encore funkcionálisan nem fejlődött sokat és jelentősen a CS3 verzió óta, és ha paranoid lennék, azt hinném e-miatt tette az Adobe a CS4 sajtóanyag Encore könyvtárába újra a Premiere leírását, mert így mégsem hagyták üresen. De ez bizonyára csak véletlen :). Az Encore-al való munka annyival lett egyszerűbb, hogy most már kinyithatjuk közvetlenül a Premiere projektet is, sőt egyszerűen áthúzhatjuk bele a megvágott időtengelyt, nem szükséges MPEG-2-be exportálni a filmet és AC3-ba a hangot (a transcodolás megkerülése miatt), sőt ha a projekt változik, nem kell azt újra importálni a Premiere projektet az Encore-be.

Encore

Származási hely: Adobe CS4

Az Encore-al kapcsolatban nekem úgyis csak annyi lett volna az igényem, hogy a transcoder hibáit javítsák ki, ami a CS3 verzióban egy komplex és bonyolult munka DVD-re írását lehetetlenné tette. Az Encore korábbi verziója igen sok hibával működött, sok szituációban elszállt az export során, lényegében lehetetlen volt vele a folyamatos munka. Az Encore a kor igényeit követve most támogatja a Blue-Ray-t annak néhány funkcionális lehetőségeivel (pl. pop-up menürendszer folyamatos lejátszás közben) együtt, és a Flash (SWF) kimenet készítését is különböző méretben, valamint a Premiere-hez hasonló módon együttműködik az After Effects programmal is. Remélhetőleg a stabilitása is előnyére változott hiszen e-nélkül nem sokat ér a program egyébirányú fejlesztése. A Blue-Ray támogatás miatt az Encore programnak még ma sincs túl sok alternatívája (amennyiben erre szükség van), ez esetben akkor is jó megoldásnak tűnik az Encore, ha a felülete nehézkes és bonyolult, a funkcióválaszték használata és beállítása nagy odafigyelést és komoly időráfordítást, a tesztelés és a kiírás, renderelés, sok időt vesz igénybe. Egyszerű „otthoni” vagy családi eseményekről készült filmek DVD-re írásához több egyszerű, kevesebb lehetőséggel felszerelt, gyorsabban használható program is szóba jöhet alternatívaként, magánfelhasználásra ilyet általában ingyenesen adnak is az olcsóbb digitális kamerákhoz.

A filmvágás tehát az Adobe csomaggal...

A Premiere abban változott előnyére, amiben eddig is a legerősebb volt: a felülete lett még kézreállóbb, a napi munkafolyamat lett még gyorsabb, egyszerűbb és logikusabb, amivel kevesebb hibalehetőséggel dolgozhatunk. Mindez a program Timeline ablakában látszik leginkább az új lehetőségek nagyrészt itt kaptak helyet. Sokat javult az export azzal, hogy az export-modul, a Media Encoder külsős program lett és a kimenet formátumait sorba lehet rendezni benne. Export ügyben a legnagyobb fejlődés mégis az, hogy a "Dynamics Link" menüpont segítségével transcoder nélkül vihetjük a nyersanyagot az Encore és az After Effects programba. Gyenge pontja, a külsős VST effektek kezelése és ezzel kapcsolatos stabilitása látszólag nem változott.

Apró de nem hiábavaló újítás hogy a Media Browser ablakban részletes keresési lehetőség került, valamint a több nyersanyag natív támogatása mellett az igen részletes kiolvasott és szerkeszthető, kereshető, Meta Data információs ablak.
A hangsáv szöveggé alakítása egyelőre kényelmetlen, lassú, és keveset tud, valamint a jelentőségéhez képest eldugták.

Egy minta, amivel a Premiere CS4-et teszteltem:



Az Encore komoly fejlődésen mehetett volna keresztül, ha a Blue-Ray összes funkcionális lehetőségét beépítik a programba, és ezzel szinte első és egyetlen ilyen komplexitással rendelkező "otthoni", de ha nem is otthoni, mindenképpen egy könnyen kezelhető program lehetett volna. Az Encore-nak mégsem funkcionális fejlődésre, hanem stabilitásra és egyszerűbb felületre lenne szüksége legalábbis a CS3 verzió hibái után. Ezeket a problémákat a különböző formátumok natív kezelésével és az Premiere-ből való importálás fölöslegessé tételével nagyrészt javították.

CS4 testközelben - Photoshop

A sajtóanyag tanulmányozása után kíváncsi voltam a gyakorlatban milyen a CS4. Hozzá kell tennem nagyjából a CS2 csomag óta nincs igényem a fejlesztésre mert már az is mindent tudott. Sok dologban azóta azt a "trendet" látom hogy most is annyit tud csak másképp is tudja ugyan azt. A munkamódszerek lehetőségei bővülnek, kényelmesebbé válnak, a funkcionális választék viszont lassabban vagy viszonylag lényegtelen dolgokkal változik. Pár újításra ugyan rá lehet szokni idővel, de ezek nagy része olyan mint a jó bor az antialkoholistának: hogyha nem lenne sem hiányozna :). Az összehasonlítás ilyenkor a korábbi verzióval szinte önkéntelen, érdemes tudni miért váltson az ember ha upgradel.

A telepítés, első indítás

Származási hely: Adobe CS4

A CS3 telepítője igen lassú és nehézkes volt. Ha valami miatt le kellett szedni a programot, előfordult hogy használni kellett az Adobe által kiadott CS3 Cleaner, valamint az Installer Cleaner programokat, speciális útvonalakról kellett fájlokat törölgetni, esetleg egy registry editor-t is be kellett vetni az újratelepítés előtt, különben nem ment vissza a csomag arra hivatkozva hogy az előző telepítés még nem fejeződött be. Ezt az Adobe Reader telepítőjével is képes volt eljátszani a csomag. Az interneten komoly "irodalma" lett a korábbi verzió telepítési problémáinak. A minimális hardverigényre is furán vigyáztak: a nyomdai programcsomag 1GB RAM alatt nem települt, de a filmvágó és DVD menükészítő (ami jóval nagyobb erőforrásigényű) simán felment akármilyen gépre.

Származási hely: Adobe CS4

A CS4-hez 2GB RAM-ot és 2GHz-es dualprocesszort ajánlanak, de felmegy kevesebb memóriával ellátott gépekre is. A telepítéssel nekem egy gondom akadt, nem a telepítő által felkínált „standard” útvonalra akartam telepíteni, és ezt az útvonal hossza miatt végül nem engedte. Egy könyvtárral lejjebb viszont igen, így a többi DTP program közé lett ömlesztve az összes CS4 program egy-egy alkönyvtárba. A telepítésnél további kellemes meglepetésként ért hogy valamivel gyorsabbnak és zökkenő mentesebbnek tűnt mint a CS3 verzió volt.

A telepítés és a szokásos procedúra után nem volt semmi gond a nyomdai programokkal, láttam olyan gépet is, amin mind a CS3 mind a CS4 gond nélkül működött, viszont a Premiere nem indult el (mint a sajtóbemutatón sem). Rákerestem a hibára a felhasználói fórumokban, és kinél a vírusirtót, kinél a tűzfalat kellett kikapcsolni, de sokaknál ez sem hozott eredményt, nálam sem működött ez a két megoldás. Két hangkártya van a gépemben, egy alaplapi "gagyi" és egy stúdiós EMU ASIO kártya, az alaplapit le kellett tiltani, utána elindult a Premiere is. Ezt a problémát a gyorsan kiadott 100MB feletti upgrade sem oldotta meg, a két hangkártyával nem indul a Premiere.

Photoshop

Származási hely: Adobe CS4

Bizonyos szempontból az Adobe csomag egyik legismertebb legfontosabb eleme a Photoshop. Látványos, régi motoros, mindenki ismeri, mégha a használata fotós vagy nyomdai szempontból sokaknak gondot okoz. Ennek a programnak a felülete a "zászlóshajó" amihez próbálják hozzászabni a többi program felületét amennyiben ezt a funkciók megengedik.

Az ember azt gondolná, a sajtóanyag kínosan beszámol minden újításról hiszen nem példa nélküli az hogy egy program fejlettebb verzióira már nem vevő a piac, főleg PC rendszereken. Nos nem így van, a programot átnézve több újítást, apró figyelmességet talál az ember mint a sajtóanyagban. A felületet használva a "tabbed" módot szokni kell ha valaki nem teljes képernyőn szerkesztett korábban, de ez azokban a programokban amelyekben nem fontos egyszerre több dokumentum nyitvatartása, nem okoz problémát. A kinyitott teljes képernyős képeket a "fül" megfogásával lehet hagyományos ablakos módra váltani. A paneleken csak annyit venni észre hogy "elegánsabbak" lettek. A munkaterület elforgatása is újdonság, de csak bekapcsolt OpenGL támogatással. Ezt egy kis dialógus box is jelzi kikapcsolt állapot esetén, bekapcsolt állapotban pedig a lehetséges kompatibilitási problémákra figyelmeztet egy hasonló felugró ablak. Ez az újítás több nyomógombot is kapott a felső eszközsoron, és a használata is könnyű, problémamentes. Az OpenGL grafikus kártyákkal a képek nagyítása/méretezése is a korábbinál tisztább képet eredményez, ami sokat segíthet a pontos vágógörbe elkészítésén kisebb felbontású képeken is.

Látványosan megnőttek azok az internetes lehetőségek a programon belül, amin keresztül megoszthatjuk vagy beszerezhetjük a munkával kapcsolatos dolgokat. A Kuler lehetővé teszi hogy "színvilágot" töltsünk fel vagy le az internetről, a "Share my Screen" menüpont pedig egyenesen megosztja a képernyőablakot maximum 3 érdeklődővel. Hogy erre mennyire fogékonyak a felhasználók nem tudom, mindenesetre érdekes kezdeményezés a munka egy részének webes illetve interneten keresztül történő megosztása vagy felhasználása. Túlzásnak tartom hogy a program help-je is böngészőben jelenik meg egy internetes címről, ezt jobb lett volna meghagyni offline.

Származási hely: Adobe CS4

Az egyre erősödő keresztplatform jegyében a program több hardvert támogat mint korábban. A kifutó scannerek helyett a Camera Raw programmal a Photoshop a fejlett digitális kamerák Raw és Jpg képeit kezeli, de az import menüben digitális kamera/webkamera támogatást is találunk. Nekem nem jutna eszembe webkamerán keresztül nyersanyagot bevinni a programba, de lehet ha jobb minőségű eszközöm lenne látnám az előnyeit ennek a lehetőségnek.

A képekről minden korábbinál több információt tudhatunk meg, és többet rögzíthetünk ha szükséges. Mindezt egy nagy de átlátható "füles" panelen. Már csak az EXIF szerkesztés lehetősége hiányzik, amely a kacsolódó "File info" menüpontban található "import" nyomógomb alatt valamennyire rendelkezésre áll. Egyébként is jellemző az egész CS4 csomagra, hogy a meta-adatokat egyre teljeskörűbben olvassa ész szerkeszti ott ahol az lehetséges.

Bizonyára sokaknak fog tetszeni az Edit menüben, a transzformációk között elhelyezett "Content-aware scale" amely a képet úgy méretezi (paraméterezési vagy szelekciós kényszer nélkül) hogy a központi elemeket meghagyja és csak a hátteret méretezi át (addig amíg a méretezés bele nem ütközik az első fixen hagyott elembe). Mindezt egy layeren (de nem backgroundon). Érdekes lehetőség, és mindenképpen megkíméli az embert az esetleges kellemetlen szelekcióktól, ha a képet eredeti arányaitól eltérően kell felhasználni, a főbb elemek nem torzulnak. Az Almalap úgyis mindig arra vágyott, hogy a porban fekvő szürke macskát, és a szavannába alvó oroszlánt is lehessen kezelni. Most ugyan szelektálás nem történik, de ha nem lecserélni kell a hátteret hanem átméretezni, itt a megoldás rá. Kipróbáltam jó néhány képen, de nem minden esetben működött, sőt úgy látom csak akkor működik (nekem 4-ből 1 esetben) ha a háttér homályos vagy viszonylag egységes a színvilága, ellentétben az előtérbe helyezett figurától, ami lehetőleg kontrasztos legyen és éles határvonallal rendelkezzen. Ebben a funkcióban talán van annyi fejlődési lehetőség, hogy később paraméterezhető legyen, vagy a központi figura nagyjábóli szabadkézi elkerítése pontosítsa a program működését.

Származási hely: Adobe CS4

Származási hely: Adobe CS4

Az új úszómenük (panelek) közül azokat tartom leginkább hasznosnak, amelyek a mindennapi funkciókat könnyítik. Az egyik ilyen a "Mask" panel amely a vektoros és hagyományos maszkokat kezeli, egyesítve a "Select" menüpont legfontosabb funkcióit. Így lassan a Select menüpontot is elfelejthetjük. Az eszközsor hosszú idő óta bővült pár látványos elemmel, mégpedig a 3D elforgatás lehetőségével. A síkbeli Layer-t elforgathatjuk bármely szögállásban bármely tengely körül ami sík fotókkal operáló látszólagos térbeli munkát nagyban segíti.

Bármennyit is tud a Photoshop, a kétdimenziós főbb képszerkesztő műveleteket (már ha egyáltalán van ilyen, és nem csak a fotó korrekciója, előkészítése a cél) a Channels/Layers/Mask használatával nagyrészt el lehet végezni. Ebből a hármasból a maszkok (szelekciók) készítése mindennapos feladat. Míg a határozott körvonallal rendelkező tárgyak körbejelölésére egyértelmű eszköz a Paths, addig a szőrös/hajas/lombos figurákat már nem ennyire egyszerű kijelölni. Erre a Channels panel, vagy a Filter/Extract menüpontja alkalmasabb, de a CS4 verzióból eltűnt az Extract. Nem azt mondom hogy kedvenc eszközöm volt, de sok esetben jó alapot adott a későbbi pontosításhoz, használata pedig rendkívül egyszerű volt. Nyilvánvaló hogy az automata színérzékelésen és tolerancián alapuló szelekciók (varázspálca, mágikus és mágneses lasszók, Grow, Similar és társai) az Extract-hoz képest kevésbé használhatóak. Utánanézve az eltűnt Extract filter dolgának, többen nem csak hiányolják a filtert, hanem warez oldalakon is felbukkant a probléma „megoldása” vírusokra mutató linkek kíséretében. Ezért álljon itt a link a legális verzióhoz, ami letölthető az Adobe oldaláról a következő kiegészítésekkel együtt:

• Bigger Tiles
• Picture Package (ContactSheetII)
• ExtractPlus
• PatternMaker
• PhotomergeUI
• Web Photo Gallery (WebContactSheetII) plus presets
• script for Layer Comps to Web Photo Gallery
• Texture presets for Texturizer

Látványosan bővült az eszközsor 3D forgató- és torzító elemekkel. A 3D effekteket egy 3D Layers panel is segíti, ehhez viszont a 3D objektumot el kell készíteni egy arra alkalmas programban. 3D torzításokat eredetileg síkbeli képeken is elvégezhetünk, miután azokat "3D Postcard" formátumra konvertáltuk. Az ilyen célú konverziók az újdonságnak számító 3D menüből érhetőek el. Ekkor élővé válik a 3D panel is rengeteg beállítható paraméterrel.

Származási hely: Adobe CS4

A CS3-as verzióval egybeolvasztották a Photoshop-ot és az Image Ready webes grafikakészítő programot. Ez az egybeolvasztás furán sikerült, mert a CS3-ban elkészíthettük az animált GIF-et, de módosítás céljából már nem nyithattuk meg csak az első képkockát, amire semmisem figyelmeztetett, egy esetleges mentés után kereshettük a mozgás fázisait. Gondoltam mivel a CS4-ben szinte egy mini filmvágó programot kapunk idősávval, ez a probléma megoldódott, és a mozgó GIF-et itt kezeli a program. Rosszul gondoltam, maga az Open parancs továbbra is csak az első képkockát nyitja meg, de erre most legalább figyelmeztet, mentésnél ugyanis továbbra is elvész az animáció többi kockája. Az idősávon (és Layereken) Mov, Mpeg, Avi filmeket szerkeszthetünk. Az ilyen formában elmentett filmeket a program meg is nyitja, egy layer-re teszi, de az Animation panelen (az idősávon) lejátszhatjuk és ha kell kockánként szerkeszthetjük majd a megfelelő formában exportálhatjuk.

Származási hely: Adobe CS4

A Photoshop tehát...

Az Adobe óriási programcsomagjának vezető programja tehát a filmkészítés és 3D torzítás, 3D felületkezelés lehetőségeivel bővült látványosan és sikeresen, illetve panelre tettek pár olyan menüpontot, amit gyakran használunk, ezek közül a Mask és az Adjustment a két legértékesebb újítás. Az Adjusment panel esetében örültem volna ha a módosítások nem állnak vissza a 0 alaphelyzetbe mint ahogy az a menüpontban tették, hanem úgy működnek mint az Adjusment Layeren és megőrzik a beállított értéket. Fejlődtek a több képet egybeolvasztó eszközök is, HDR és panoráma kép készítés céljára. A sokat emlegetett "Content-aware scale" engem nem győzött meg, sok szituációban nem használható, és nem paraméterezhető. Az viszont érdekes, hogy egy film kockáit a Photoshop teljes eszköztárával szerkeszthetünk és módosíthatunk, miközben az Animated GIF képeket továbbra sem kezeli a program megnyitásnál. Ha valakinek elég ideje és türelme van így szinte bármit megtehet a filmmel amit egyébként egy képpel lehetséges, ha használja a Layereket még kevesebb időráfordítással is.