2010. április 19., hétfő

Az Adobe CS5 újdonságai - nyomdai csomag

Elhamarkodtam az előző bejegyzésem. A CS5 csomag gyakorlatilag nem, vagy alig tartalmaz említésre méltó újítást a nyomdai előkészítésben dolgozóknak, ez főleg ahhoz képest érdekes, hogy az iparág azért nem fagyott be teljesen, a digitális fényképezés a mai napig alakul és fejlődik, a képfeldolgozás grafikakészítés és tördelés még elektronikus kimenet esetén is egyre komplexebb feladatok elé állíthatja a designereket. A csalódást tetézi, hogy a youtube-on elterjedt CS5 videók egyik legnépszerűbbike csak elméletileg létezik mint algoritmus (PatchMatch), a programban nyoma sincs hasonló funkcióknak még letölthető (megvehető) pluginként sem. Statisztikailag a CS5 csomag 1 új programot (Flash Catalyst), 4 új online szolgáltatást tartalmaz, a meglévő programok között pedig 250 újdonságot oszthatunk szét.

Általában a csomagról

A programcsomag egészét tekintve, fejlődés történt az arra alkalmas programok festő képességeiben. Új ecseteket kapott a Photoshop és az Illustrator. A Photoshop esetében bár elég sok ötletem volt a fejlődési irányt tekintve, a 3D funkciók bővültek újabb lehetőségekkel. A Photoshop CS5 három említésre méltó komoly újdonságot tartalmaz, abból kettőnek látom igazán hasznát. Az Indesign nyomdai tördelőknek szánt részében lehetővé válik a több különböző oldalméret alkalmazása, és az objektumok könnyedebb igazítása, távolságtartása, alakítása (sarkok lekerekítése) változott. Bár a többféle oldalméret "szabálytalannak" tűnhet első ránézésre, a behajtható vagy kihajtható oldalakat is tartalmazó kiadványoknál, esetleg a bellapoktól eltérő méretű borítók egy dokumentumba tervezésénél jól jöhet.

A nyomdai előkészítést szolgáló funkciók igen szerény bővülése mellett különösen nagy hangsúlyt kap a csomagban az elektronikus tartalom előállítása. Szinte minden nyomdai célú programban készíthetünk mozgó Flash alapú áttűnéseket, képeket, dolgozhatunk hang és film nyersanyaggal (mégha ezeket nem tudjuk minden esetben szerkeszteni). A csomag új programja, a Flash catalyst is az ilyenfajta kimenetek készítését szolgálja. Bár én azt vártam, hogy az Adobe valamiféle rendes választ ad az Apple Flash elleni támadásaira, ez a válasz kimerül abban, hogy a Flash alapú programoknak van iPhone/iPad kompatibilis kimenete és fejlettebb programnyelve. A Flash-el kapcsolatban a felhasználók nagy részét egész biztos a stabil, erőforrásokkal rendesen gazdálkodó Flash lejátszó érdekli leginkább az online nézhető filmek miatt, de ebben a csomagban a 10.0-ás lejátszó van, a rendbe tett verziót 10.01 verziószámmal ígérik.

Photoshop CS5



A Photoshop új verziójától nem csak azért várhattunk jelentősen többet mint amennyit végül kaptunk, mert a digitális fényképezés egy viszonylag még ma is fejlődő terület, hanem mert a Youtube-t elárasztották új funkciókat bemutató filmekkel. Ezen filmek között a messze legérdekesebb tartalom csak elméletileg létezik ha egyáltalán létezik. A program újdonságai közül a legnagyobb hírverést a Content-Aware Fill funkció kapta, amit a Spot Healing Brush eszköz egyik paramétereként, és a Fill menüpontban tettek elérhetővé. Ezzel az új lehetőséggel egy körülbelül kiszelektált terület eltüntetése válik lehetővé.





A próba során viszont több dolog miatt is csalódnunk kellett. A funkció gyakorlatilag még annyira sem paraméterezhető mint a CS4 verzió Content Aware Resize menüpontja, tehát teljesen automatikusan dolgozik. A szelekció körvonala a terület feltöltése után látható marad még akkor is, ha a szelekció széleit elmossuk előtte. A kijelölés automata feltöltése olyan, mint egy bénán használt Clonstamp esköz, a belső területek láthatóan ismétlődnek, az árnyalatok töredezettek, ha folyamatos kontrasztos vonalra lenne szükség a törésvonalon vagy a szelekción belül (nem beszélve esetleg egy folytatólagos görbéről) a vonal egész biztos megtörik a szelekció körvonalán és belső kitöltésében is. Kár tovább ragozni, a Content Aware Fill csak a demonstrációs képeken működik, a Youtube nem elég éles ahhoz hogy a problémákat valóban látni lehessen a filmeken, a gyakorlatban viszont nem ad megfelelő minőségű végeredményt egy rendes fényképen. Az, hogy a feltöltéskor honnan vegyen tartalmat, úgy tűnik véletlenszerűen dől el a szelekció alakjának és pozíciójának függvényében, a felhasználó oldalán ismeretlen szempontrendszer szerint.





A szelekcióval kapcsolatban, illetve a szelekciókkal kapcsolatos munka könnyítésére vizionált automata tárgyfelismerő funkciótól igen távol álló, de legalább jól használható újdonság a programban a tárgy széleinek finomítása egy nagyjábóli kijelölés után, ami most valóban jó minőségű végeredményt ad. A Refine Edge legjobban a korábbi verziókban található filter, az Extract funkcióját veheti át, annál jóval hatékonyabban. Szőrös, tüskés, hajas, lombkoronás kijelölések és maszkok készítését könnyítheti meg azoknak, akik ezeket eddig csak komoly nehézségek árán tudták megoldani.







A program jelentősnek mondható harmadik újdonsága a Puppet Warp funkció. Találkozhattunk már ezzel egy korábbi Flash kiadásban, amikor is a képen (Layeren) leteszünk referencia pontokat, és azok között úgy tudjuk hajlítgatni a figurát, mint az csontokkal kapcsolódna össze. Így egy fa törzsét kiegyenesíthetjük vagy épp meghajlíthatjuk, egy feltartott fejű zsiráf lehajolhat inni, vagy feltekerhetjük egy lelógó ormányú elefánt ormányát :).





Bár az Automate menüpontban eddig is kezelte a Photoshop a több részből álló nagy színmélységet és minden részletében helyesen exponált képeket eredményező HDR technikát, a profik ezt másik programmal oldották meg a végeredmény szemmel látható különbségei miatt. Ezen a CS5-ben javítottak, paraméterezhetővé tették, úgy mint a panoráma képek készítését is.

A fényképek beolvasását szolgáló Camera Raw program az idő folyamán egyre több alapvető képkezelési funkcióval bővült. Most zajcsökkentőt kapott, és ennek ellenkezőjét is, amivel a sima digitális képre ráteheti a fotós kedvenc filmjének szemcséit. A fentiek mellett élesítés, expozíciós hibák és a fényviszonyok korrigálhatóak a Camera Raw 6-os programban.

Bővült a fotóra alkalmazható festő stílusok listája, ha valakinek ez fontos volt eddig, nézzen szét az eszközök és az újdonságok között.

A digitális fényképezés hibáit korrigáló gyűjtemény automata lencsekorrekcióval bővült, illetve ez a már meglévő funkció módosult úgy, hogy lencsék profiljait lehet benne lementeni.

A 3D elemeket megjelenítő funkcióválaszték lényegében addig bővíthető, amíg a programban megjelenik egy komplett 3D szerkesztőfelület :). Nem tartunk még itt, de létre lehet hozni 3D testeket, sőt ilyeneket lehet képezni feliratokból, layerekből. Az így előállított 3D ábrák felülete, megvilágítása is finomabb lett.

Ha mindent fel szeretnék sorolni, most már csak egy-egy mondatban tudnám megemlíteni a programban fellelhető újításokat. A színátmenetek és a színesről konvertált fekete-fehér képek minőségében van némi változás. Eltüntethető a maximális kompatibilitásra figyelmeztető box mentéseknél :). A rejtett lyerek is mozgathatóak, és több layer átlátszósága egyszerre módosítható. Mentés (és rákérdezés) nélkül bezárhatjuk nyersanyagként szolgáló nyitva lévő képeinket. A nyomtatás beállításai a képpel együtt mentődnek, mindezeket az Action paletta is menti. A Layerek csoportja (Layer Groups) több szinten egymásba ágyazhatóvá válik.

A Photoshoppon, mint a többi nyomdai programon is, a multimédia és különböző elektronikus tartalmak előállítása felé látszik érzékelhető eltolódás. Bár a fotófeldolgozás és design területén az Adobe sokkal jobban megerőltethette volna magát még akkor is ha ez az elsődleges szempont, 2 jelentős, használható funkciót és javítást kaptunk a programmal. A leglátványosabb újítás, az Aware Fill a gyakorlatban nem, vagy csak igen korlátozottan, speciális esetekben használható, nem beszélve arról, hogy bár nem automatán, de jobban megoldható a tárgyak eltüntetése az Aware Fill helyett a régi Clonestamp eszközzel. Az apró újítások terén még mindig lehet hiányérzete a designernek, a layer melletti több maszk, és a maszk egy másik layerrer történő együtt mozgatása nekem régóta hiányzik.

Illustrator CS5



Az Illustrator bár még nem teljesen egyeduralkodó, de a CorelDraw haldoklása miatt idővel azzá válhat. Ennek ellenére mivel ez a program is a csomag része, nem tehetik meg hogy semmiféle módosítást nem végeznek el rajta. Így pár újdonság ebbe is bekerült, amelyek irányvonala nem tér el jelentősen a Photoshop fejlődésében felfedezhető irányvonalaktól.

Ilyen a 3D grafika fejlődése az Illstratorban, ami egy vektoros programhoz sokkal közelebb áll mint a pixeles környezetben dolgozó Photoshophoz. Az Illustrator 3D effektjei eddig nem voltak igazán szépek és pontosak, végződések, sarkok, felületek sok esetben kellemetlenül rondára sikerültek benne. Most a hagyományos 3D problémákat megkerülve könnyed perspektivikus szerkesztést ígér a program, amivel épületek, utcarészletek, perspektivikusan megjelenítendő tárgyak egy rács mentén könnyedén megrajzolhatóak.



A CS4 verzió Bloob Brush ecsete is továbbfejlődött, variálható vonalvastagságú lett, bár az eredeti ecset széleit is lehetett transzformálni (mivel belső kitöltést kapott nem keretvastagságot). Ugyancsak a keretekhez kapcsolódó, sokakat eddig zavaró jelenség oldható meg, mégpedig a szaggatott vonalak sarokpontokon tapasztalható esetleges szerencsétlenül kialakuló rése. A Stroke palettában most ez megakadályozható. A vonalvégződések esetén a nyílhegyek (és tulajdonképp a nem nyílhegyek is) méretezhetővé váltak, ha az automata méretük nem lenne megfelelő.

A vektoros rajzoló ecsetei talán nem véletlenül a pixeles programok ecseteit (azaz nagyjából a valóságot) próbálták szimulálni, így az ecsetek már szinte szokás szerint verzióról-verzióra változnak. Az ecsettel most már egy kész grafikát is húzhatunk a lapra, kitöltőmintával (illetve grafikából átalakított ecsetheggyel) is festhetünk sok paraméter meghatározásával, valamint Bristle Brush egy nyomásérzékeny padokra optimalizált rajzolóeszköz, ami igen sokoldalú, és a valóságot sikeresen szimuláló festőecset lehet a grafikusok kezében.

Az előző verzióban megjelenő artboard nem lett közönség-kedvenc, nehézkes, sok hibára lehetőséget adó, de mégsem több oldal szerkeszthetőségét felkínáló eszközről van szó. Most az artboard kapott egy önálló palettát, és pár olyan transzformációs lehetőséget, mint például forgatás vagy automata elrendezés a munkaterületen. Hogy ez mennyire pótolja majd a több oldal egy dokumentumban szerkeszthetőségének hiányát, az majd a használat során dől el.

Az Illustrator egyik jól sikerült eszköze volt a kifestőkönyveket utánzó Live Paint funkció. Ezt most egy meglehetősen hasonló eszközzel egészítették ki, Shape Builder néven, ami az egymásra helyezett objektumokon különböző területeken teszi lehetővé a terület egyesítését, kivonását, felszabdalását. Bár úgy tűnik, a Live Paint minderre korábban is lehetőséget adott, a Live Paint Bucket bár funkcionálisan kiválóan működött, nem sokan használták. Amennyiben az új Shape Builder beválik, még egy eszközünk lesz, amivel szabályozhatjuk az objektumok körvonalait és kitöltéseit egymáshoz való viszonyuk figyelembe vételével.



Az apró újítások itt is sok időt spórolhatnak meg olyan esetekben, amikor egy hosszabb munkafolyamat rövidíthető le pár kattintásra. Ilyen például az az új választási lehetőség, amivel eldönthetjük hogy egy objektumon belülre vagy kívülre akarunk rajzolni. A Draw Inside állapot gyakorlatilag egy automata Clipping mask-ot hoz létre a rajz körvonalában.

Ez a program sem kerüli el az elektronikus kimenetek készítését, de itt talán szerencsésebbek az összefüggések, mert hogy egy grafikát a Flash-ban használunk fel az kézenfekvőbb mint hogy a Photoshopban filmet retusálunk. Az együttműködés a többi nyomdai programmal egyértelmű, a képek multimédiás és webes felhasználása a Flash, Flash Catalyst, Premiere, After Effects programokban is akadálymentes, azzal együtt, hogy az Illustratorban rendelkezésre állnak a Flash előre gyártott webes nyomógombjai, a Flash/Flash Catalyst pedig szinte Illustrator szerűen kezeli az Illustratorban létrehozott objektumokat illetve a hozzájuk kapcsolódó layereket.

A korábbi Illustrator egyik igen kellemetlen hibája volt a vektoros ábrákra rakható raszteres effektek alacsony (konkrétan 50lpi) felbontása, így ezt az újdonságot inkább hibajavításnak tekinthetjük mint újdonságnak. Ez a probléma most megszűnt, az effekteket a program a kimenet felbontására konvertálja, így az elmosott szélek vagy vetett árnyékok nyomtatási céllal is felhasználhatóak 50lpi-nél nagyobb felbontásban is a Photoshop kihagyásával :).

Indesign



Bár az Indesign funkcionális fejlesztése már jó ideje nehézségekbe ütközik, a CS5-ös verzió mégis hozott pár olyan újdonságot, amivel meg tudják fogni a nyomdai célra tervezőket. Az egyik ilyen hogy a dokumentum papírmérete és pozíciója laponként állítható. Ez hasznos lehet visszahajtható belső oldalakra és esetleg a bellapoktól eltérő méretű borítótervek egy dokumentumba tervezésénél.



A szerkesztést segíti az új Gap eszköz. Bár a távolságbeállítás eddig is lehetséges volt az Align panel segítségével, most a távolság megtartása az objektumok transzformációja közben egérhúzással lehetséges, és sok esetben ez nagy könnyebbség a tervezési folyamatban.





Ugyancsak a tervezést segíti egy olyan (új) transzformáció, amely a keretek sarkainak "live" lekerekítését teszi lehetővé.

Az Indesignhoz korrektúra célokra eddig az Incopy programot ajánlották, ami ugyan funkcionálisan megfelelt erre a célra, mégsem szerették a szerkesztőségek. Most az Indesign-on belül úgy lehet a korrektúrát elvégezni mint a Word-ben: a módosítási javaslatokat tárolja a program, és ezeket visszavonhatóvá vagy elfogadhatóvá teszi az ellenőrzési fázisban.

Módosult a hasábok kezelése is, bár valószínű erre kevésbé lehetett számítani, a több hasábon átmenő címsorok esetében meg lehet adni (a Paragraph Style-ba) hogy a sor hasábon belül vagy az oldalon belül jelenhet meg. Mint ahogy az előző "Tranck Changes" funkció, ez a hasábokon átmenő címsor is ismerős lehet a Word felhasználóknak. Így a címsorokat már nem kell külön dobozba tenni ha azok több hasábon átmennek, bár figyelni kell a cikkek/fejezetek/témák elejére/végére, mert egy-egy hasábon átmenő címsor érdekes tördelési problémákat okozhat ilyen esetekben.

Érezhető ebben a programban is az a tendencia, hogy a csomag összes alkalmazását hasonló felülettel lássák el, és az azonos funkciók egyformán jelenjenek meg és egyformán lehessen dolgozni velük. Emiatt a program Layers panelje hasonló lett az Illustrator hasonló paneljéhez, az egy layeren elhelyezett elemeket kibontva lehet szelektálni vagy lockolni esetleg eltüntetni/törölni.

Végül, ami a nyomdai munkát illet, kapott a program olyan mezőtípusokat, amiket ismét csak a Word használók már ismerhetnek, amelyekkel a dátum mindig aktuális lehet, de képaláírásokat, változó meta-adatokat is megjeleníthetünk ilyen módon.

A program másik fejlődési iránya ebben az esetben is az elektronikus média, elsősorban a Flash felé fordult. Lehet készíteni Flash és HTMl kompatibilis kimenetet ("print to digital") és Flash áttűnéseket lehet alkalmazni az oldalak/oldalpárok között.



Összefoglalva



Bár a programcsomagnak még csak a Beta verzióját sikerült tesztelni, el lehet mondani, hogy a csomag meglehetősen stabil, és a nyomdai funkciókat is sikerült többé-kevésbé úgy fejleszteni, hogy az apró újítások még hatékonyabbá és kényelmesebbé teszik a munkát mind az Indesign-ban, mind az Illustrator-ban. A megújulás mértéke engem leginkább az Indesign programban lepett meg igen pozitívan, bár bizonyos dolgok átalakítása nekem még mindig hiányzik (pl a tartalomjegyzék generálóé), de a Word-ből átvett funkciók mindenképpen hasznosak. Talán egyszer a Word tartalomjegyzék generálóját is áthozzák :). A Photoshop fejlődése nem csak amiatt csalódás, mert a Youtube-n CS5 név alatt igen látványos és jól működő funkciók kerültek előzetesen bemutatásra, hanem mert az újítások csak részben használhatóak a gyakorlatban is. A Content Aware Fill nagy csalódás, lényegében nem ad teljes megoldást arra amire kitalálták, a Puppet Warp pedig inkább játéknak jó mint használható tervezési funkciónak. Ezzel együtt a nagyjából kiszelektált szélek pontosítására végre van egy valóban jól használható eszközünk "Refine edge" néven.

További képernyőfotók a tesztekről:

2010. április 11., vasárnap

Mit várhatunk az Adobe CS5 csomagtól?

A szoftverek nagy hátránya, hogy használatuk közben nem kopnak el, nem fogynak, legfeljebb aktualitásukat vesztik ha a háttéripar fejlődik vagy átalakul. Ebben a környezetben kell időnként, lehetőleg évente megújítani egy-egy komplett csomagot de akár operációs rendszert is. Ez csak újdonságokkal lehetséges, de ha a háttéripar fejlődése nem ennyire gyors, az igények is lassan alakulnak át. Mit várhatunk ebben a helyzetben az új, hamarosan megjelenő Adobe CS5 csomagtól?


Fotó

A csomag fő alkotóeleme kétségtelenül a Photoshop. A Photoshop megújulásáról igen sok videó keringett már jóval a megjelenés előtt, ezekről nem akarok most hosszasan beszélni. A Photoshop fejlődését két tényező inspirálja: a digitális fényképezés térhódítása, és hogy talán ez a műfaj gyorsabban fejlődik és alakul mint a nyomdaipar egésze, valamint a fotósok részéről nem tapasztalható olyan mértékű technológiai konzervatívizmus mint a nyomdai technológiák terén. A fényképezőgépek sokfélék, kategóriájuk és működési elvük, hibáik, előnyeik javítására, kihasználására sokféle funkciót kell biztosítani. Zajszűrés, objektívhibák, a fotó egyéb (körülményekből vagy hozzánemértésből származó) hibáinak könnyed, lehetőleg automatikus javítása. A Photoshopnak kétféle felhasználó, a hobbysta és a szakmailag magasan képzett felhasználók bázisának is korrekt eszközöket kell nyújtania egyidőben.

A Photoshoppos munka funkcionálisan legnagyobb "problémája" kétség kívül a szelekció készítése. A szelekciókkal való munka a korai verziók QuickMask módszerétől sokat fejlődött, ma már van pixeles layer mask és vektoros is. Ez a terület fejlődhetne úgy, hogy a layerhez ne csak egy pixel illetve egy vektor mask tartozhasson, és ha több tartozik, a képhez való lockolásukat és egymáshoz való viszonyukat, összeadott/kivont/stb állapotukat is be lehessen állítani. A több pixelmask egyidejű alkalmazása más felületen ugyan, de jó szolgálatot tesz a Lightroom programban. Fejlődhetne továbbá ez a terület úgy, hogy egy bizonyos layer mask egy másik layerhez kapcsolhatóan mozogjon. Ez keresztbe maszkolt layereknél nagy segítség lenne.

A Photoshop sikerét szinte biztosítja a CS4-ben elég esetlenre sikeredett megújított Content-Aware funkciók sora. Ezeket lehetne még kihasználni a szelekció készítésének könnyítésére. Már létezik arcfelismerés, a képen a program automatán felismerhetné a tárgyakat, és automatán felajánlhatná azok szelekcióját körvonalként. A videókon bemutatott xxx-Aware módszerek leginkább retusálási célokat szolgálnak, szelekció készítésére nem igazán alkalmasak. Az automata ...-aware és esetleges automata tárgyfelismerő funkciókhoz olyan könnyítéseket kellene kötni, amelyek egy laza szabadkézi szelekció paraméterezhető pontosítására képesek. Ez a CS4 Content Aware funkciójából (is) nagyon hiányzott.

A másik fontos inspiráció a program fejlődésében a fotóretusálást érinti. Nem tudom eldönteni mekkora a jelentősége az Apple-Adobe Flash körüli vitájának, de tegyük fel hogy presztízskérdés az Adobe számára megvédeni a Flash-t. Bár a Flash jelentősége meg sem közelíti a Photoshop jelentőségét, az Adobe azzal tud visszavágni, hogy a Photoshoppot fotóretusálás szempontjából jobbá teszi mint az Apple Aperture programja. Erre minden esélye meg is van, amennyiben az Aware funkciók sora jól használható lesz. Az Adobe az Aperture konkurenciájaként valószínű nagyobb problémát tud okozni az Apple-nak, mint az Apple az Adobe-nak azzal hogy a mobil eszközökön nem engedélyezi a Flash tartalmakat. Az Adobe számára van még egy front ezen a téren, a Lightroom jelentős fejlesztése.

A fotózás területén lehet még bőven találni apró fejlesztési lehetőségeket, mint a legnépszerűbb külső pluginek programba építése, a HDR és Panorama funkciók tökéletesítése, jobb webgaléria, katalógus funkció, sok layer esetén jobb erőforrás-kezelés.


Nyomdai szövegtördelés

Nézzük a tördelést A csomag egyik legteljesebb, legtökéletesebb programja az Indesign, valamint a programhoz kapcsolódó háttéripar nem, vagy igen lassan fejlődik (talán ennek is köszönheti az Indesign hogy szinte maradéktalanul használható minden igényre évek óta). A nyomdai funkciókhoz kapcsolható designerek egyfajta konzervatívnak mondható szabályrendszerhez vannak kötve, és míg a digitális fényképezés napjainkban fejlődik és alakul, addig a szövegtördelés nyomdai háttéripara nem. Az Indesign leggyengébb pontja a tartalomjegyzék készítés. Ezt a modult egyszerűen olyanná kéne tenni mint az a néhai PageMaker-ben volt, de minimum a szintekhez kéne kötni a TOC stílusokat. Ezen kívül lehetne még apróságokkal kedveskedni, mint pl. több oldaltükörméret egy dokumentumban, jobb QuarkXpress kompatibilitás, de ezekre nem hiszem hogy túl nagy igény lenne, mint pl. a táblázaton belüli alapműveletek is lehetséges újításként szóba jöhetnének, de ezek jelentősége igen csekély.

Kétségtelen, hogy az Indesign fő fejlődési vonala a nyomdai szempontok kiszolgálása helyett továbbra is a web tartalmak, HTML/Flash támogatása valamint teljesebb PDF-be ágyazható multimédiás és űrlapkészítési funkciók lesznek, de kérdés, hogy mivel mind a kettőre van rendes program a csomagban, ennek a felhasználók szempontjából mekkora a jelentősége. Annak ellenére hogy az elektronikus tartalmak (e-book, web, multimédia) egyfajta fejlődő iparág, ellentétben a hagyományos nyomtatott anyagok iparágával, ez a fejlődési irány és ennek haszna erősen kétséges előttem az Indesign program esetében.


Grafika

A grafikai funkció programja, az Illustrator hasonló helyzetben van mint az Indesign, a háttéripar nem fejlődik, és jelenlegi szintje teljesen megfelel a szakmának. Egy dologban szinte hibajavítás szintű változást várok, a vektoros objektumokon alkalmazható fotós effektek (Blur, Shadow, ...) felbontása nem megfelelő, konkrétan 50 lpi. Ezen sajnos a Transparency Flattener sem segít mert az nem ezt állítja. Ha már engedélyezve van ez a funkció, állítható, vagy a kimenet készítésekor újraszámolva kéne alkalmazni.

Ebben az esetben is Flash és webtaratalom támogatásának fejlődése várható, ez a hagyományos nyomdai grafikában utazókat nem fogja nagyon érdekelni.


Multimédia

A multimédiás csomagban a Premiere olyan mint a nyomdai csomagban a Photoshop. A Premiere CS4-es verziójában megkezdett hangfelismerő modulban annyi lehetőség van, hogy a sebességét nagyságrendekkel meg kell növelni, és több nyelvre is el kéne készíteni. Nem világos a felhasználók ezt a funkciót mennyire szerették korábban, de szerintem semennyire, így lehet ez nem fog változni az 5-ös verzióban. A filmvágásban, mint a fotózásban is, a nyersanyagokkal való natív kompatibilitás, a kamerák hibáinak korrekciója eleve fejlődésért kiált, és ez a tendencia valószínűleg ebben a verzióban is fellelhető lesz. A Premiere egyik látványosan gyenge pontja a stabilitás és az erőforrás-kezelés. Ha a stabilitás javul, és kevesebb erőforrás mellett is akadás mentesen tud vágni, valamint az exportálás közben képesek lesznek más programok is futni, már örülhetünk, bár ezeket a Sony Vegas ismeretében szinte hibajavításnak is tekinthetjük. Ugyancsak üdvözlendő újítás lenne, ha az export során automatán nem csak többféle formátumban, hanem a töréspontokon automatán szétvágva lehetne exportálni rövidebb részekre egy hosszabb anyagot.

Még a multimédiás/filmes munkához tartozik a Soundbooth hangszerkesztő, és az Encore DVD menükészítő program. A Soundbooth már így is bőven elegendő a nem hangstúdió szintű filmes/designeri munkához, látványos hiányossága a midi sáv, de ennek ezen a területen semmiféle jelentősége nincs. Az audiósávok kezelése filmes célokra teljesen megfelelő a Soundbooth-ban (is). A Soundbooth és a Premiere közös problémája a külső VST effektek kezelése, illetve ennek látványos hibái. A VST host mindkét programban komoly javításra szorul.

Az Encore a CS3 verzió után jelentős javuláson ment keresztül, mellette funkcionális bővülés is történt a CS4-ben, igazodva a Blue-Ray lehetőségeihez. Az Encore gyenge pontja az exportáláshoz szükséges transcoder volt, ami már egyszerű esetekben is hibásan működött a CS3-ban. Ez a CS4-ben ez jelentősen és látványosan javult. Az Encore előtt azonban van funkcionális bővülési lehetőség még most is, hiszen a CS4 nem támogatja teljes körűen a Blue-Ray szabványú anyagokat. Ilyen program tudtommal csak egy van, a Sonic Scenario nevű programja, ha ehhez fel tud nőni az Encore úgy hogy közben használható is marad, a filmgyártáshoz, egy a nyomdai előkészítéshez hasonló teljes körű programcsomagot kaphatunk.


Webes munkák

A webes tartalomszerkesztés területén a Dreamweaver és a Flash említése érdemleges. A DW már eddig igen jól támogatta a HTML nyelvet, most jelentős fejlődési lehetőség a HTML5 funkcióinak kihasználása. A program már eddig is jó és népszerű aktív tartalomkezelőt tartalmazott, ez fejlődhet még olyan módon, hogy jobban integrálódik egyéb szerveroldali megoldásokkal, nyelvekkel. Hasonló lehetőségek vannak a nagyon hasonló Contribute nevű programban, ami tartalomkezelő rendszereket és blogmotorokat kezel kliens oldalon, de igen súlyos kompatibilitási problémákkal (a Google Blogger motorjával teszteltem a Contribute CS4-et, használhatatlan.) Erre a programra a kompatibilitás és használhatóság terén jelentős fejlődés vár.

A Flash fejlődése annyiban érdekel, hogy javuljon a lejátszó erőforrás kezelése, mindamellett ma a Flash az egyik legizgalmasabb kérdéskört veti fel.

Először is a Flash fő területén a videólejátszásban, a HTML5 új alternatívát nyújt. Hogy ez az alternatíva miért fontos, mert ha emiatt már nem kell (és nem fogják) a felhasználók telepíteni a Flash lejátszó plugint, a Flash bannerek készítésére más eszközt vagy lehetőséget fognak keresni a reklámkészítők is. Kérdés, hogy a Flash programnak mekkora a jelentősége az Adobe palettájában.

A másik érdekesség Flash ügyben amire már utaltam, az Apple nem csak a mobil eszközökön nem támogatja a Flash-t, hanem a nemrég bemutatott iAd nevű hirdetési rendszerben is más alternatívához nyúlt. Újra csak kérdés, mennyire fontos az Adobe számára az Apple mobil eszközein való részvétel. Hozzáteszem, a Flash lehetőséget (felületet) nyújthat az ezen eszközökre fejlesztőknek, de az Apple ezt is megtiltotta. Így a Flash kimaradhat az iAd nevű rendszerből és az iPhone/iPad párosból teljes egészében. Nem tudni, de szerintem ennek nulla jelentősége van, a harcnak látszó hiszti inkább vaklárma.


Adobe-Apple-Flash

Ezzel együtt a két cég Flash körüli műbalhéja érdekes kifutásokat eredményezhet hosszútávon. Az Adobe pozitív értelemben válaszolhat a kihívásra a Photoshop/Lightroom párossal, amely mind a két rendszeren legyűrheti az Apple Aperture programot. Lehet az Aperture piacvesztése önmagában nagyobb veszteség az Apple-nek, mint a Flash kitiltása az Apple mobil eszközökről. Az Adobe széles termékpalettája, és amiatt, hogy a nyomdai előkészítés és multimédiás munka népszerű tevékenység Mac-en (is), megteheti hogy szoftvereit kevésbé optimalizálja Mac-re, és az így felmerülő problémákat az OS-? rendszerre hárítja. Nem beszélve arról, ha a csomag hirtelen csak Windows-ra jelenne meg. Érdekes lenne látni, hogy az Apple bukna-e többet azzal hogy hardveresen kiszorul pár iparágból amiben jelentős volt a részesedése, vagy az Adobe azzal hogy elveszti a Mac-es jelenlétet.

Szinte esélytelen hogy az Adobe egyszer csak elhagyja a Mac platformot a programjaiban a Flash-vita miatt, az Adobe kezében több és nagyobb volumenű lehetőség van a visszavágásra mint az Apple esetében. A Photoshop/Lightroom vonal támadhatja az Aperture-t, a Premiere/Encore/Soundbooth vonal pedig a FinalCut-ot. Amennyiben e területek olyan fejlődésnek indulnak amit az Apple látványosan nem tud követni, olyan átrendeződés következhet be ezen programok között is mint amit az Indesign/QuarkXPress esetében láthattunk.

Fordított helyzet is kialakulhat. Tételezzük fel, hogy az Apple lejárató kampánya több fronton is sikeres, ami a CSx csomagot ismerve szinte lehetetlen. De az érdekesség kedvéért tegyük fel. Az Apple megveheti a meggyengült Adobe-t, és a CS csomag egyik jövőbeli verzióját csak Mac-en jelenítheti meg, sőt kivezetheti a piacról a konkurens termékeket, ami minimum Lightroom/Premiere/Soundbooth hármast érintheti elsődlegesen, ha az iLife csomagot is hozzátesszük, akkor akár az egész CSx csomag megszüntetésre kerülhet. Érdekes lehetőség ez, mindamellett tudni kell, hogy a Corel technikailag alternatívát nyújt a Photoshopra és az Illustratorra, az Indesign mellett még él a Quark, multimédiás területen pedig a Sony Vegas és DVD Architect/Sonic Scenario veheti át a kieső programok helyét PC-n, hozzátéve hogy profi és amatőr a hangszerkesztő programokból akkora a választék, hogy a Soundbooth kiesését észre sem venné az iparág.

Nem tudok mást hozzátenni, csak hogy várjuk a fejleményeket.