 |
| Származási hely: Adobe CS4 |
Az új Illustrator erőssége továbbra is a kreatív rajzolóeszközök környékén keresendő, a színátmenetek és átlátszóságok korlátozásoktól mentes használatában. Az átlátszóság például színátmenetekre is alkalmazható. Ez a program is kapott egy az Indesign-ben megjelent Smart Guides funkciót (eddig is volt, de elég zavaró volt hogy minden helyzetben egyezéseket jelzett). Már régóta hiányzott, most lett többoldalas (több táblás, Artboard-os) szerkesztési lehetőség. Fejlődött a Clipping mask képkivágások céljára, és ezek utólagos szerkesztésének lehetősége.
A felület változásai
A többi programhoz hasonlóan itt is lehetővé vált a „füles” azaz Tabbed nézet, ami azért lett aktuális, mert végre több „rajztáblát” használhatunk egy munkában. Ez nem egészen az mintha egy file-ban több oldalas Illustrator dokumentumokat készíthetnénk, pedig ez a többoldalas szerkesztés nekem régóta hiányzik innen is. Így ha egy munkának, grafikának több célja van, egy file-ban, de az ismétlődő részleteket különböző „rajztáblákon” tárolhatjuk, illetve a rajztáblák között lemásolhatjuk az azonos részleteket, és ezeket egymástól függetlenül módosíthatjuk. Az eszközsor (Control Paletta) is kapott egy „Artboard” eszközt, amivel ezeket létre lehet hozni és ha kell méretüket, vagy más tulajdonságaikat módosítani.
Új Artboard (rajztábla) készítése
1. Az új rajztábla többféleképpen is létrehozható. Egyrészt kijelölhetjük az oldalon létrehozott grafika egyes elemeit, és azokat új táblára helyezhetjük. Másrészt ha rétegesen rajzolunk, az egyes rétegek is új táblára kerülhetnek. Azonkívül kapott a felület egy „New Artborad” gombot, amivel rögtön új munkaterültet képezhetünk.
2. Amennyiben a megrajzolt ábrában vannak olyan elemek amelyek az új táblára is kellenek, úgy tegyük azt láthatóvá a Layers paletta segítségével.
3. Az új Artboard eszközzel jelöljük ki a szükséges elemeket, és azonnal rendelkezésünkre áll egy új tábla amelynek mérete egyezik a kijelölt elem(ek) méretével.
4. A Control palettán kattanjunk a „Move/Copy Artwork With Artboard” gombon.
5. Kattanjunk az új „artboard”-ra és helyezzük oda a grafikát ahová szeretnénk, ehhez használhatjuk az „okos” segédvonalakat is.
6. A munkaablak alatt kapunk egy listát, amelyben fel vannak sorolva a létrehozott „rajztáblák”. Itt gyorsan tudunk közöttük kapcsolgatni a tábla sorszámának kiválasztásával.
7. Ha kiválasztottuk a megfelelő munkát, kattanjunk a Control palettán az „Artboard Options” gombon a rajztábla tulajdonságainak beállításaihoz.
8. Az escape billentyűvel kiléphetünk ebből a szerkesztési módból.
A felület újításai nagyjából megegyeznek a CS4 többi hasonló termékével: „tabbed” nézet, „N-up view” egy vagy több dokumentum részleteinek egyidejű megjelenítéséhez, „Application Bar, Workspace Switcher” a munkafelület céljának legmegfelelőbb kezeléséhez. Több olyan funkció is palettát kapott amelyik eddig dialógusboxból volt elérhető, valamint bizonyos esetekben megkerülhetővé vált az úszópaletta használata is.
Több dokumentum egyidejű megtekintése
1. Macintosh gépeken ekkor legyen bekapcsolva az „Application Frame”. Ennek módja: „Window > Application Frame” menüpont kiválasztása. Erre PC gépeken nincs lehetőség (szükség) mert ott eleve saját ablakban fut az alkalmazás.
2. Nyissuk ki a munkához szükséges fájlokat az Open menüponttal akár többet is egyszerre.
3. A „tabbed” (füles) módszerrel kapcsolgathatunk a megnyitott oldalak között.
4. A menüsor alatti palettában a „3-Up view” módot válasszuk ki, értelemszerűen így 3 dokumentumot tudunk elhelyezni a képernyőn.
5. Ebben a nézetben egyszerűen megfoghatjuk a dokumentumok felső sávját, és más helyre vonszolhatjuk azt.
Munkaterületek közti gyors kapcsolgatás
1. Eddig is volt lehetőség pár előre felépített felület között válogatni (a Window menüben), illetve sajátokat elmenteni. Most a menüsor alatt egy lista segítségével kezelhetjük a különböző feladatok szerint felépített munkaterületeket. Válasszuk a „Typography” elnevezésű területet.
2. Ekkor azok a panelek, eszközök kerülnek előtérbe, amelyek a tipográfiai munkafolyamathoz szükségesek, mint pl. a karakter és bekezdésformázó úszómenük.
Rúgós panelek
A „rógós panel” funkció lehetővé teszi, hogy a kijelölt elemek mozgatásával hozzáférjünk a szükséges panelekhez (kattintások helyett).
1. Tegyük előre a kérdéses dokumentumot, ha netán „N-up” nézetben lennénk.
2. Válasszuk ki a lap alján azt az „artboard”-ot amin a szerkesztendő rajzrészlet van.
3. A kijelölő eszközzel kattintsunk az ábrán.
4. A kijelölt részletet vigyük a „transparency” panel ikonjára.
5. Ekkor a rajz a helyén marad, de a panel kinyílik, és lehetővé válik az átlátszóság beállítása.
6. Ismét válasszuk ki az előbbi rajzrészletet és vigyük a „Symbols” panel ikonjára.
7. Ez a panel is magától kinyílik, és ha kicsit több ideig tartjuk rajta a kijelölt elemeket, bekerülnek a szimbólumkönyvtárba.
8. Ugyan ezzel a módszerrel a megnyitott dokumentumok között is tudunk rajzokat, vagy azok kijelölt részleteit másolni. Egyszerűen vigyük a kijelölt görbéket a másik dokumentum területére, és ott helyezzük el.
Az ecset fejlődése
Az ecsetek további fejlődésen mentek keresztül. Az új funkciót „Blob Brush”-nak nevezi a program, aminek jelentése nagyjából folt, paca, de leginkább a szabadkézi rajzolást segíti. A funkcióját tekintve egy több szempontból is egyedire szabható ecsethegyről van szó, amelynek lehetőségei körülbelül megegyeznek a Photoshop festőecsetének lehetőségeivel. A méretállítási lehetőség mellett van szögállásunk kalligrafikus ecset létrehozásához, lekerekítésünk, torzítottságunk, elmosottságunk.
Az ecset használata
1. Kattanjunk kettőt az eszközsorban a „Blob Brush” eszközön. Ekkor megjelenik az eszközhöz tartozó beállítások választéka.
2. Itt állítsuk be az ecset tulajdonságait mintha csak a Photoshop-ban lennénk. Méret, oldalarányok, dőlésszög...
3. Ok.
4. Amennyiben ezzel az ecsettel dolgozunk, az látszólag folytatja a megkezdett objektumot, mintegy egybeolvad vele.
5. Festés közben lehetőség van az ecset színének megváltoztatására.
6. Festés közben az ecset méretének megváltoztatása is lehetséges. Az ecsettel felvitt rajz vagy minta utólag könnyen korrigálható a radír eszközökkel.
7. Amennyiben javítani szeretnénk a szabadkézi munkát szimuláló ecset vonalain, használjuk a radír eszközt. Erre az eszközre duplakatt, és a beállításokat lehetővé tevő dialógusboxban hasonlóképpen paraméterezhetjük a radírt mint korábban az ecsetet.
8. Ok.
9. Kezdjük javítani az ecsetvonásokat. Amennyiben a radír helyett mégis rajzolni szeretnénk, a Shift-B billentyűkkel visszakapcsolhatunk ecset módba.
10. Shift-E kapcsol vissza radír (Eraser) módba.
Már régi törekvés az Illustrátorban, hogy legalább a rajzolás élményét közelítsék az ebből szempontból előnyösebb helyzetben lévő Photoshophoz. Érthető, a pixeles munka kevésbé technokrata, ha úgy tetszik kevesebb korlátot állít a felhasználó elé. Nem hiába születnek pixeles képet vektorizáló programok. Ennek ellenére ne felejtsük el hogy a szabadkézi rajzoló program akkor is vektorokkal dolgozik ha az látszólag „Photoshoppos”, a program továbbra is vonalasan „gondolkozik”, csak a szerkesztési módik finomodnak.
A Blob Brush használata Isolation Mode-ban
Az Isolation Mode ebben averzióban tovább fejlődött. Kapott egy kis ikont, ami könnyebben felismerhetővé teszi az izoláció alakját, és több objektumot is elfogad: compund paths, gradient mesh objektumok, képek, és klipping maszkok is használhatóak.
1. Jelöljük ki a kérdéses területet a direkt szelekciós eszközzel (fehér nyil).
2. Jobb egérgombbal hívjuk elő a felugró menüt a kijelölt objektum felett, és használjuk a „Isolate Selected Path” menüpontot.
a. Ennek hatására ez az egy objektum marad kijelölve.
b. A Layers úszómenü ezt a görbét mutatja.
c. Deszelektáljuk a kijelölt görbét.
3. Kattanjunk duplát a Blob Brush eszközre, és állítsuk be az optimális ecsetméretet.
4. Válasszunk színt a keretnek a Swatches úszómenüből.
5. Rajzoljunk a kiválasztott ecsettípussal a kérdéses terület fölé.
6. Töltsük ki az ecsettel megrajzolt területet színátmenettel.
7. A Layers úszómenüben navigálhatunk nem csak a rétegek, hanem a csoportok elemei között is. Ezt most kis preview is segíti.
8. Az „Isolation Mode”-ból az Exit gombbal léphetünk ki amennyiben befejeztük a munkát.
Átlátszóság és színátmenet
A CS3 programokban már szinte tetszőlegesen lehetett variálni a színátmenet/átlátszóság kérdését, az Indesign-ban külön Transparency Vector szolgálta ezt, az Illustrator pedig tetszőleges alakot is felvevő Gradient Mesh eszközzel rendelkezett. A CS4 csomagban a színátmenethez hasonlóan készíthetünk átlátszóságot az Illustratorban is.
Színátmenet készítése
1. Válasszuk a színátmenet készítő eszközt az eszközsorból.
2. Ha van kijelölt görbe, a legutóbb alkalmazott színátmenetet érvényesíti rajta.
3. A színátmenet körvonalát egy pontvonal jelzi, amit meg lehet fogni, és kör alakú színátmenet esetén ellipszist lehet csinálni belőle.
4. A színátmenet ezzel a módszerre el is forgatható, nem kell külön dialógusboxban elvégezni a beállításokat.
5. Magát a színátmenetet is úszómenük nélkül lehet egyedire szabni, magán a képen. Nem csak a színátmenet alakját, hanem a belső elrendeződését is be lehet itt állítani, ami a korábbi verziók ismeretében könnyen felismerhető eszközöket tartalmaz.
6. A képen megjelenő „Gradient Bar” úgy szerkeszthető mint korábban a Gradient Panel. Duplakatt a színátmenetre, és megjelenik a színválaszték, hogy tetszőleges színt rakhassunk a kiválasztott töréspontra. Könnyen használhatjuk egy palettában a Swatches és a színkeverős módszert is.
7. Hasonló módszerrel lehet módosítani a meglévő töréspontok színeit is.
8. Amennyiben a színek rendben vannak, a rajzon megjelenő Gradient Bar (ami tulajdonképpen a néhai Gradient Vector továbbfejlesztett változata) beállíthatjuk a töréspontok pozícióját.
Színátmenet mentése és újrafelhasználása
1. A mentéshez már ki kell nyitni az oldalsó úszómenü jól ismert Swatches palettáját. Ehhez elég a színátmenetet rávinni az úszómenü ikonjára.
2. Térjünk vissza a rajzhoz, a Direct Selection eszközzel jelöljük ki a görbét.
3. Használjuk a swatches panelen a „new gradient fill” menüparancsot (papírlap a panel alján).
4. Amennyiben az elmentett színátmenetnek alakja (ellipszis), vagy szögállása van, ezek nem kerülnek elmentésre.
Átlátszóság a színátmeneten
A színátmenet most átlátszó színeket is tartalmazhat. Az átlátszóság a színátmenet hosszában bárhol bármelyik törésponton meghatározható.
1. Készítsük el a szükséges görbét (zárt objektumot), amiben szeretnénk alkalmazni ezt a funkciót.
2. Nyissuk ki a színátmenet panelt, és alkalmazzuk az alapértelmezésű, feketéből fehérbe átmenő színátmenetet.
3. Kattanjunk kettőt a színátmenet fekete pontján, és állítsuk át fehérre. A szín átállítása mellett ennek a pontnak állítsunk be átlátszóságot is az Opacity kontrol segítségével.
4. Az átlátszóságot is tartalmazó színátmenetnek is adhatunk szögállást, és a színek, színátmenetek helyét is tetszőlegesen állíthatjuk a vektor hosszában.
5. A színátmenet palettán a kis preview-re kattintva elmenthetjük azt a színátmenetek listájába a későbbi újrafelhasználáshoz.
A fenti példában a színátmenet vektor mindkét végpontját fehérre állítottuk (csak akkor látszik a hatása ha ráhelyezzük egy színnel kitöltött rajzra vagy görbére, így ez nagyjából olyan mintha egy színnel kitöltött dobozra tettünk volna változó átlátszóságot, mint ahogy az az Indesign-nem a Transparency Vector eszközzel lehetséges. Most nézzük meg mi történik ha színes területre szeretnénk átlátszóságot tenni.
1. A Layers panelen válasszuk ki azt a réteget illve körvonalat amelyikkel dolgozni szeretnénk.
2. Használjuk a Swatches palettát vagy a Gradient eszközt arra, hogy a kiválasztott körvonalba színátmenet kitöltés kerüljön.
3. A Gradient eszközön duplakatt, ez aktiválja a rajzon a színátmenet beállításait szolgáló eszközöket (on-objects control).
4. A színátmenet töréspontjain duplakatt, és definiáljunk tetszőlegesen különböző átlátszóságot rájuk.
A Clipping Mask és a Smart Guides fejlődése
Az Illustrator már korábban is tartalmazta mindkét funkciót. A Clipping mask lényegében egy határozott körvonal mentén tette lehetővé a képkivágást, amit utólag kényelmetlen volt átalakítani, a szelekcióhoz leginkább egy eldugott menüpontot lehetett használni, a Smart Guides pedig inkább zavaró volt mint használható mert lépten-nyomon egyezőséget mutatott. A Smart Guides most segítséget nyújt abban is, hogy a képkivágást is pontosan tudjuk pozícionálni és méretezni.
1. A Layers úszómenü segítségével különítsük el (Isolation Mode) azt a csoportot, ami maszkot tartalmaz.
2. Duplázzuk meg a rajztáblát (Artboard-ot) és húzzuk a munkaterület alá. Amennyiben be van kapcsolva a Smart Guides funkció, egy függőleges vonal fogja segíteni, hogy az új Artboard pontosan a korábbi alá kerüljön (függőleges vonalban).
3. Az új rajztáblán a kijelölő eszközzel válasszuk ki a kérdéses objektumot.
4. A Layers panelen húzzuk a kijelölt elemeket egy új, üres layerre.
5. Nyissunk ki egy másik képet (lehetőleg valami komplex rajzot) és azt tegyük át arra a rétegre amelyiken a maszkolt objektum is van. A méretezésnél, nem fontos az Infó palettát figyelni, a transzformációk jellemzői most a kurzor mellett megjelennek.
6. Az újonnan létrehozott layert nyissuk ki a layers palettában a kis háromszög segítségével. Ez legyen az a csoport, amelyik maszkolva van.
7. A szelekciós eszközzel kattanjunk kettőt a kivágott területen úgy, hogy a maszkolt területre helyezett rajz kívül essen. Ez aktiválja az Isolation Mode-t ami lehetővé teszi a maszk és a maszkolt objektumok szerkesztését úgy hogy kizárja a szerkesztésből a ráhelyezett rajzokat.
8. A Kontrol palettán kattanjunk az „Edit Clipping Path” gombon, a kivágás alakjának módisításához.
9. Ezután a maszkot mozgathatjuk és transzformálhatjuk.
10. Válasszuk ki a maszkolt csoportból az egyik objektumot, azt is elmozdíthatjuk a maszk területén belül.
Az így elkészült egymástól különböző „artboard-okat” elmenthetjük többoldalas PDF-ként (pl. storyboard céljára), vagy elmenthetjük vektorként az After Effects program számára. Az After Effects képes az artboard-on elhelyezett grafikákat külön-külön kezelni animáció céljára.
Appearance panel és Graphic Styles
Mind az Apperance, mind a Graphics Style panel is ismert lehet a korábbi verziókból. A Graphics Style panel segítségével korábban beállított és elmentett effekteket ismételhetünk meg különböző objektumokon, az Apperance panel pedig az ábrákon alkalmazott műveleteket aktuális állapotát rögzíti, amit törölhetünk vagy megváltoztathatunk.
Appearance panel
Az Apperance panel a CS4 verzióban már nem csak az alkalmazott effektek/kitöltések törlésére és módosítására való, hanem itt létre is lehet hozni ezeket, vagy egy kijelöltet több más rajzelemre érvényesíteni. A panel alján egy Add new stroke, Add new fill, és Add new effects áll rendelkezésre.
1. Nyissuk ki az Apperance panelt, és maradjon állandóan látható a munka során (be kell ehhez húzni oldalról a munkaterületre.)
2. Jelöljük ki a szelekciós eszközzel a szerkesztendő objektumot. Ez lehetőleg ne egy keret nélküli üres körvonal legyen.
3. Az Apperance panelben láthatóak a szelekción korábban alkalmazott effektek, kitöltések. transzformációk.
4. Jelöljük ki az Apperance panel egyik elemét.
5. Válasszuk a „Select > Same > Appearance Attribute” menüpontot. Ez kijelöli az oldal összes olyan elemét, amelyen a kijelölt elem Apperance menüben kiválasztott transzformációja végre lett hajtva. Remélhetőleg vannak ilyen elemek az oldalon, ha nincsen készítsünk párat.
6. Miután így kijelöltük azokat az elemeket amelyek hasonlóképpen vannak kitöltve/effektezve/transzformálva, kattanjunk kettőt az Apperance panel korábban kijelölt elemén.
7. Ekkor megjelenik az adott ranszformációhoz/effekthez/kitöltéshez tartozó dialógus box, amin keresztül minden kijelölt elemet egyszerre módosíthatunk.
A munka gyorsítása az effektek kikapcsolásával
1. Amennyiben sok, nehezen kiszámolható effekt van az oldal rajzelemein (árnyék, elmosás, átlátszóság) ezeket ideiglenesen kikapcsolhatjuk, ezáltal gyorsulhat az oldal megjelenítése.
2. Jelöljük ki az egyik ilyen „zűrös” objektumot, és az Apperance panelben kattanjunk az valamelyik nehezen megjeleníthető effektekre.
3. A Kontrol panelen válasszuk a Select Similar Objects gombon az Apperance Attribute menüpontot. Ezzel kijelöljük az összes hasonlóképpen effektezett elemet az oldalon.
4. Az Apperance panelen kapcsoljuk ki az effekt előtti szemet. Ezzel az egész oldalon kikapcsolhatjuk azokat a módosításokat amelyeket a vektoros szabályok szerint nehezen kiszámolhatóak és lassítják a megjelenítést. Ez akkor segít sokat, ha a görbéken komplex, bonyolult effekteket alkalmaztunk.
Graphic Styles
A grafikus stílusokban, mint a bekezdéseknél, elmenthetőek a az alkalmazott effektek.
1. Vigyük a Graphics Style panelt a munkaterületre.
2. Jelöljük ki a módosítandó elemeket.
3. Alkalmazzuk valamelyik effektet a kijelölt objektumokon.
4. Nyissuk ki az Apperance panelt, és adjunk a kijelölt elemekre kitöltést, keretet, és keretszínt igény szerint.
5. Az így véglegesített körvonalakat mentsük el Graphics Style-ba a „New Graphic Style” nyomógombbal.
„Separations Preview” és „color variations” Adobe Kuler-el és Live Color-al
A Separation Preview ismerős lehet azoknak, akik használják az Indesign korábbi verzióját. Igen hasznos funkció, hiszen a munkaterületen megjeleníthetjük és leellenőrizhetjük a színcsatornákat, azok helyességét. Ez az Illustratorban is igen hasznos lett volna, most a CS4 verzióval ez is bekerült a programba.
1. Válasszuk a „Window > Separations Preview” menüpontot, és kapcsoljuk be az „Overprint Preview” checkboxot.
2. A listában megjeleníthetjük vagy kikapcsolhatjuk az ott felsorolt színcsatornákat. Ez többek között jó a véletlenül alkalmazott direkt színkivonatok felderítésére, vagy annak ellenőrzésére, hogy a fekete területek alatt van-e alátöltés.
3. Ennek ellenőrzésére kapcsoljuk ki a fekete csatornát.
4. Válasszuk ki a feketével írt vagy rajzolt objektumokat.
5. Amennyiben nincs alátöltésük, használjuk a „Window > Attributes” manüpontban az „Overprint Fill” opciót.
6. Ezután láthatóvá válik az alátöltés a munkaterületen, valamint a „Fill” listában is az Apperance panelen.
Gyakran előfordul, hogy egyazon munkából több verziót kell készíteni más-más színvilággal. Erre már a korábbi verzióban is volt lehetőség, hogy egy adott munka színvilágát úgy változtassuk meg, hogy az harmóniában maradjon.
Most ez a funkció úszómenüt és új nevet kapott: Windows > Extensions > Kuler. A Kuler panelben lehetőség van arra, hogy internetes közösségek által létrehozott színsémákat keressünk. A Kuler panel tetején a keresőmezőbe írjuk be a keresett színséma feltételezett nevét. A panel alján megjelennek a találatok. Kiválasztva a nekünk tetsző színvilágot, használjuk a panel alján az „Add to Swatches” gombot. A letöltött színvilág így bekerül a Swatches panelbe, ahonnan már bármikor felhasználhatjuk.
Az elkészült munka átszínezése
1. A komplett színvilág megváltoztatásának módja a Live Color funkció. Nyissuk meg a Control paletta segítségével a „Recolor Artwork” (más néven Live Color) dialógus boxot.
2. Itt válasszuk az „Assign” fület, és jelöljük ki a nekünk tetsző színösszeállítást (amit többek között a Kuler segítségével is letölthetünk). A kiválasztáskor a színes munka annyi és olyan színeket fog tartalmazni, amennyit a kiválasztott színséma is tartalmaz.
3. Ok.
Ezzel a módszerrel, egyazon grafika több verziója is elkészíthető különböző célokból, nyomtatásra, szatyorra, pólóra, hirdetésbe, webre, filmhez. Ezeket a verziókat ma már nem kell külön dokumentumokban tárolni, csupán le kell másolni a grafikát vagy annak bizonyos elemeit különálló Artboard-okra, és azokon már egymástól függetlenül elvégezhetjük a módosításokat.
A rajztáblákra készített ábrákat kiexportálhatjuk többoldalas PDF-be, vagy akár 100 automatikusan elnevezett JPG képbe, vagy SWF formátumba. A Photoshop, Indesign, Flash programok beolvassák a több Artboardot tartalmazó Illustrator grafikákat, lehetővé téve hogy kiválasszuk a megfelelő rajztáblát a megnyitásnál. A Bridge láthatóvá teszi az Illustrator dokumentumba ágyazott egyes Artboard-okat.
Bejegyzések
