Quark és InDesign trükkök

A QuarkXPress mellett ma már megtalálható egy olyan népszerû és nagytudású konkurens program, az Indesign, amely már veszélybe sodorja a régóta piacvezetõ kiadványszerkesztõ elsõ helyét. Emiatt a Quark is lépéskényszerbe került, teljesen átdolgozta programját, de közben az Adobe is sorban adja ki tördelõprogramjának egyre újabb verzióit, a Quarkhoz képest meglehetõsen olcsón. Nézzük meg ma miért érdemes használni az egyik vagy másik programot.

Szöveggel együtt mozgó képek

A Quark-ban nincs külön eszköz vagy menüpont arra, hogy a képeket (vagy képdobozokat) úgy helyezzük el a szövegben mint karaktert, vagyis ha áttördelõdik a szöveg, a kép helye is ennek megfelelõen változzon. Ez abban az esetben nyújt megoldást, ha a képanyag szorosan kapcsolódik a szöveg egy-egy részéhez, bekezdéséhez. E módszer hátránya, hogy a kép nem lépheti át a hasáb (vagy oldal) határait, vagyis nem lóghat ki sem a rendelkezésre álló szedésszélességbõl, sem pedig a szedésmagasságból. Amennyiben lerakjuk a képdobozt (szövegdobozt) a hagyományos módon, majd azt vágólapra másoljuk (cut, copy) és a tartalom gombot letéve a szöveg megfelelõ helyére beillesztjük (paste) akkor a doboz a tartalmával együtt már karakterként viselkedik és együtt folyik a szöveggel akkor is ha az áttördelõdik. Az így elhelyezett képdoboz vagy szövegdoboz összes paramétere a hagyományos módon a "modify" menüpont segítségével utólag is beállítható. Korábbi verziókban a doboz külsõ eltartásának mértéke nem volt utólag szabályozható, így azt a vágólapra másolás elõtt kellett beállítani.

Importáljunk táblázatot

A Quark 5-ös verziójában megjelent a táblázatkészítõ eszköz, amely már nem apró szövegdobozok sokaságaként illeszti össze a cellákat. Hiányzik viszont belõle egy jól használható import funkció, amely már meglévõ (Excel, Word) táblázatok beillesztését támogatja. Az elõzõ részben bemutatott táblázatkészítési módszer hátránya, hogy tabulátorokkal pozícionálni csak az oszlopokat tudjuk, ha egy cellába több sornyi szövegnek kell kerülnie, a tabulátoros megoldás nehézkes vagy lehetetlen.

Erre a problémára kínál részben megoldást a "Convert text to table" menüpont. Amennyiben az eredeti táblázatot ki tudjuk exportálni tabulátorokkal elválasztott formába, és azt szövegként beillesztjük egy szövegboxba, úgy ezt a menüpontot használva kis szerencsével a nyers szövegünk táblázatos formában fog megjelenni. A módszernek több gyenge pontja is van. A legsúlyosabb, hogy az exportálást általában csak 7 bites .txt formátumban tehetjük meg (tab delimited text), így az ékezetes betûink szinte mind eltûnnek. Ezen lehet segíteni utólag a "Find/Change" menüpont segítségével, de ha ez az út járhatatlan, ékezetes karaktereinket az eredeti táblázatban is "átkódolhatjuk" úgy, hogy az utólag könnyen azonosítható és visszacserélhetõ legyen ékezetes formájára. Nem megoldható viszont az a probléma, hogy a táblázat elveszti formátumát és színeit, cellaelválasztó léniáit, és tartalmát is újra kell formázni.

Változtassuk meg egységesen a formátumot

Amennyiben a dokumentum bizonyos részeit nem stílusokkal formáztuk, és mégis szeretnénk az azonos paraméterekkel rendelkezõ részeket másra cserélni, nagy segítség lehet a "Find/Change" menüpont amennyiben kikapcsoljuk az "Ignore attributes" checkboxot. Ekkor nem csak tartalmi, hanem formai jellemzõk alapján is kereshetünk vagy cserélhetünk a teljes kiadványban attól függetlenül hogy a keresett szöveg stílus vagy csak az alsó paletta segítségével, esetleg menüpontokkal lett-e megformázva. Ekkor ugyanis tartalmi csere mellett kereshetünk és cserélhetünk stílusok nevei alapján, vagy más, a szöveg jellemzõit figyelembe vevõ szempontrendszer szerint. Ekkor nem csak a tartalmat cserélhetjük le, hanem a keresett szöveg szinte bármilyen formai jellemzõjét. Ez a módszer, mivel stílusok nevei szerint is egy lépésben végrehajthatjuk a formai cserét, hibásan alkalmazott, vagy késõbb átdefiniált újabb stílus egész dokumentumra kiterjedõ utólagos érvényesítésében is nagy segítség lehet.

Mentsük el a sikeres Postscipt írás jellemzõit

Elõfordulhat, hogy a tördelés befejeztével a levilágítás paraméterei nem mindenki elõtt ismertek. Amennyiben az elkészült lapszám korábbi kiadásait már sikeresen levilágították, a Postscipt írás paramétereit érdemes elmenteni az "Edit/Print styles..." menüpont segítségével. Itt a printelés összes paraméterét egyetlen név alatt meghatározhatjuk és tárolhatjuk, majd a nyomtatás során egyszerûen kiválaszthatjuk. Még jobb megoldás, ha ezeket a beállításokat úgy készítjük el, hogy nincs nyitva szerkesztendõ oldal a programban, mert akkor minden további dokumentumban rendelkezésre fognak állni a printelés paraméterei bárki számára egyetlen név alatt. Érdemes a névadásnál a nyomtató nevére és paramétereire is utalni.

Méretezzünk arányosan különbözõre formázott szövegeket

Elõfordul, hogy különbözõre formázott sorok, például cím és alcím méretét kell úgy megváltoztatni, hogy azok megtartsák egymáshoz képesti viszonyukat. Ez a mûvelet könnyen elvégezhetõ úgy, hogy kijelöljük a méretezendõ sorokat, majd a CTRL+ALT+SHIFT+> (nagyítás) illetve CTRL+ALT+SHIFT+< (kicsinyítés) billentyûkombinációkat használva megváltoztatjuk a kijelölt sorok betûméretét. Ugyan ez a billentyûkombináció képdobozok esetében is mûködik azok tartalmára vonatkoztatva.
5 gyors kattintás

Megszokhattuk, hogy a kiadványszerkesztõ és szövegszerkesztõ programokban általában dupla egérkattintással tudunk kijelölést végezni az adott szóra vonatkozóan. A Quark-ban 5 gyors egérkattintás is mûködik, így esetleg nincs szükség hosszú görgetésekre. Dupla kattintással a szó, 3 gyors kattintással a sor, 4 gyors kattintással a bekezdés, 5 gyors kattintással pedig az egész fejezet kijelölhetõ.

Tovább könnyítheti a kijelölések elvégzését ha billentyûkombinációkat is használunk. A SHIFT+kurzormozgató billentyûk együttes használatával sorokat illetve karaktereket jelölhetünk ki a megfelelõ irányokba, de a CTRL+SHIFT+kurzormozgatóval vízszintes irányban szavakat, függõleges irányban pedig egész bekezdéseket szelektálhatunk. A CTRL+SHIFT+HOME billentyûkkel az adott pozíciótól az elejéig, a CTRL+SHIFT+END billentyûkkel pedig a végéig tehetjük meg ugyan ezt. Amennyiben nem használjuk a fenti billentyûkombinációkban a SHIFT billentyût, úgy nem történik kijelölés, csak egyszerûbben és gyorsabban tudunk kurzorpozíciót változtatni a dokumentumon belül.
Változtatások automatikus érvényesítése

Bizonyos esetekben hasznos lenne azonnal látni, hogy a dialógusboxok (például szövegformázás esetében) milyen változásokat okoznak az oldalon. Ennek érdekében megtehetjük, hogy az ALT billentyût lenyomva kattintunk az "Apply" gombon. Ennek hatására az "beragad" és így nyerünk egy "Auto Apply" funkciót. Ugyan ezt megtehetjük a függõleges eszközsorban is például akkor, ha több dobozt vagy léniát kell egymás után elhelyezni az oldalon. Ha ALT billentyûvel kattintunk a kívánt gombon, az nem fog visszaugrani az elõzõleg használt "tartalom" vagy "eszközök" gombra.

Függõ behúzás fix méretû szóközzel

Amennyiben a függõ behúzásokat a formázás során a Left indent és First line beállításokkal hozzuk létre, nem pedig az elõzõ cikkben leírt CTRL+\ billentyûkombinációval, megtehetjük hogy azt stílusba foglalva több bekezdésre is könnyedén alkalmazzuk. Viszont ha a függõ behúzásos bekezdést sorkizártan tördeljük, elképzelhetõ hogy a listajelölõ karakter után minden sorban más-más hosszúságú szóközt találunk. Így elõfordulhat, hogy a lista baloldalának sorai nem állnak majd egy vonalban. Erre megoldást jelenthet a fix hosszúságú szóköz. Ezt a karaktert a CTRL+SHIFT+6, CTRL+SHIFT+5 illetve a SHIFT+SPACE billentyûkombinációkkal szúrhatjuk be a listajelölõ karakter után.

Amennyiben a szöveg a listajelölõ karakter után hagyományos szóközt tartalmaz, nem kell ezeket egyenként fix hosszúságúra cserélni. A Find/Change menüpontban a keresõ mezõbe be tudjuk illeszteni a listajelölõ karaktert (akár a formai jellemzõinek megadásával is) a csere mezõbe pedig ugyan ezt és a fix szóközt. A fix szóközt a cserénél Ctrl+Shift+F vagy a Ctrl+. billentyûkombinációkkal tudjuk beilleszteni a dialógisbox megfelelõ szövegmezõjébe.

Automatikus hivatkozás elõzõ és következõ lapokra

Elõfordul, hogy bizonyos cikkek "lead"-je a címoldalon helyezkedik el, majd egy belsõ oldalon folytatódik. Amennyiben ezt úgy oldjuk meg, hogy a címoldali szövegdobozt a folytatás dobozához linkeljük, annak oldalszámát automatikusan megjeleníthetjük a "folytatás az X. oldalon" felirattal együtt. Ehhez a címoldalon az oldalszám helyén a CTRL+4 billentyûkombinációt kell használnunk, minek hatására annak a szövegdoboznak az oldalszáma fog megjeleni amelyikbe a címoldali részletet ténylegesen linkeltük. A folytatásnál is alkalmazhatjuk ugyan ezt a CTRL+2 billentyûkombinációval, így hivatkozhatunk arra, hogy a cikk elõzõ részlete hányadik oldalon végzõdik. A módszer elõnye, hogy így az oldalszámok automatikusan kialakulnak, illetve ha áttördelõdik a dokumentum (áthelyezünk dobozokat más oldalakra) akkor az a szövegben mindig helyes oldalszámot fog mutatni.
Használjuk a stíluskészítésnél a "Based on" opciót

A stíluskészítésnél nem túl népszerû "Based on" opció használata nagyon hasznos lehet akkor, ha több olyan stílussal dolgozunk, amelyeknek bizonyos paraméterei (betûtípus, szín, zárás, stb...) azonosak, más paramétereik viszont különböznek (például betûméret, távolságok, behúzások). Elõfordulhat, ezeket az egyébként különbözõ stílusokat a közös paraméterek (például betûtípus, szín, zárás) alapján egységesen kell megváltoztatni a kiadvány különbözõ helyein. Ha élünk a "Based on" lehetõségével, és csak a közös stílus jellemzõit változtatjuk meg - ennek nevét kell kiválasztani a Based on... listában - akkor a közös betûjellemzõk egyszerre több stílusban is átalakulnak, így automatikusan megtartja a tördelés az egységes képét anélkül hogy egyenként végig kéne formázni újra a már elkészült fejezeteket vagy cikkeket. A változások után érdemes a kiadványt újra átnézni, mert az nagy esélyjel áttördelõdik, és kellemetlen meglepetés érhet minket ha a címsorok az oldal aljára kerülnek, vagy a képhez tartozó szövegrészek elcsúsznak.

Színes árnyék a betûk mögött

A Quarkba beépített árnyékolási lehetõség eléggé merev abból a szempontból, hogy a szöveghez képest sem az árnyék színét, sem a távolságát nem tudjuk szabályozni. Ezen segíthetünk úgy, megduplázzuk az árnyékolandó szövegdobozt (CTRl+D) és a másik azonos tartalmú doboz paramétereit változtatjuk meg, majd az eredeti szöveg alá helyezzük azt. A felsõ szövegdoboz háttérszínét "none"-ra állítsuk, és a körülfolyatást (runaround) is kapcsoljuk ki.

Problémánk adódhat, ha a felsõ szöveg nem fekete. A Quark ugyanis a felsõ szövegre vonatkoztatva mindenképpen "overprint"-et azaz teljes alátöltést állít be. Ez a beállítás csak fekete szövegnél helyes, hiszen az árnyékként mûködõ alsó szöveget teljes egészében a felsõ alá folyatja. Ez a probléma ráadásul a tördelés során a munkaterületen nem látszik, csak a levilágításnál, rosszabb esetben pedig csak a nyomtatásnál derül ki. Megoldás, ha kijelölve a felsõ szövegdoboz tartalmát, a View/Show trap info menüpontban a szövegre vonatkozó "Default" értéket "Knockout"-ra, vagy "Auto amount"-ra változtatjuk.

InDesign Tippek

Egyedi kezdõbetû bármelyik stílusnak

Az InDesign stíluskészítõjében újdonságként érhet minket az a lehetõség, hogy bármelyik bekezdés stílusában meghatározhatunk egy olyan karakterstílust, amivel a bekezdés elkezdõdik. Ekkor megadhatjuk hogy mikor váltson át a bekezdés stílusa más betûformátumra. Rendkívül hasznos és gyors lehetõség akkor, ha több olyan bekezdésünk van, amelynek elsõ betûi/szavai/mondatai másként néznek ki mint a folytatás.

Készítsük el a bekezdés egészétõl különbözõ karakterstílust. Itt adjuk meg a betûtípust, szint, méretet, és minden olyan fontos paramétert, ami eltér a bekezdés egészének képétõl. Ezután hozzuk létre a bekezdésstílust is, (másféle paraméterekkel) majd a "Drop Caps and Nested Styles" boxot választva a "New nested style" gombot használva válasszuk ki az elõzõekben már létrehozott karakterstílust. Itt az eltérés hosszát rendkívül sokféleképpen definiálhatjuk, betûk, szavak, sorok, mondatok, tabulátor vagy sortörés karaktereknél tetszés szerint automatikusan elkezdõdhet a másik stílus egyazon bekezdésen belül. A bekezdésünk így másféle (az elsõként definiált karakterstílus formájával) tulajdonságokkal kezdõdhet mint amivel folytatódik (a folytatás formája a másodikként definiált bekezdésstílus).
Automatikusan formázódó bekezdések

Meglehetõsen ritka feladat, amikor a kiadványszerkesztõben történik a szedés is. Az InDesign programban ennek támogatására mégis van egy "Story Editor" (CTRL+Y) ami a gyors szövegbeírást és megjelenítést támogatja. A stíluskészítés során még jobban gyorsíthatjuk a munkát, ha használjuk a "Next Style" opciót. Ebben az esetben kiválaszthatjuk melyik legyen a bekezdés lezárása (Enter) után a következõ stílus amire a program automatikusan átvált. Amennyiben például a kiadványban minden fõcímet egy alcím követ, majd lead, végül törzsszöveg következik, és a "Next Style" opciót ennek megfelelõen állítjuk be, a szedés végeztével egy készre formázott cikket kapunk a munkaablakban. Ehhez a fõcímet formázó stílusnál adjuk meg az alcím stílusát a "Next Style" listában, az alcímnél ugyan itt a lead stílusát, majd a lead esetében a következõ stílus a törzsszöveg legyen. Mivel minden új bekezdésnél változik az aktuális stílus, a több bekezdéses szövegrészeknél (például törzsszöveg) ne használjuk "Next Style" opciót. Ez a lehetõség értelemszerûen csak szedés közben mûködik, a már beszedett szövegre a stílus érvényesítésekor már nincs hatással.

Magyar elválasztás az InDesign-ben

Gyakran megesik, hogy magához a kiadványszerkesztõhöz nem jár magyar nyelvû elválasztást támogató program, ezért ezt sok esetben egy másik programmal (Word szövegszerkesztõvel, Helyes-e vágólapon mûködõ verziójával) oldhatják meg. Ekkor azt tapasztaljuk, hogy a másik program által beillesztett feltételes elválasztó jelek megjelennek egy speciális karakterként a szövegben - hibásan. Szerencsére ez a karakter könnyen egyetlen lépésben lecserélhetõ az InDesign saját feltételes elválasztó jelére, amennyiben ezek közül kijelölünk egyet, a vágólapra másoljuk, beillesztjük az Edit/Find/Change menüpont keresendõ szöveg mezõjébe, majd a cserélendõ karakternek a feltételes elválasztójelet adjuk meg az alatta lévõ sorban. Ezt az InDesign "Discretionary Hypen"-nek nevezi és ki lehet választani a mezõ melletti nyíl segítségével vagy beírni a kódját ami "^-". Ezután a külsõ program által beszúrt karakterek eltûnnek, viszont a szöveg helyesen lesz elválasztva. Amennyiben problémát jelenteni az ezzel párhuzamosan mûködõ idegen nyelvû elválasztás, kapcsoljuk ki az InDesign beépített elválasztást támogató opcióját a stíluskészítõ dialógusbox "Hypenation" részében.

Magyar idézõjelek

Az InDesign preferenciális beállításai között az idézõjelekre vonatkozó listában megtaláljuk a helyes magyar nyitó és záró idézõjeleket mégpedig az Edit/Preferences/Dictionary dialógusboxban. Itt a "Double Quotes" melletti listában több lehetõség között megtalálhatjuk az itthon használatos verziót akkor is, ha a szótár illetve a nyelvezet nem állítható be magyarra a programban.

QuakXPress tippek

A Quark az a kiadványszerkesztõ program, ami gyorsasága, rugalmassága, és könnyen átlátható felülete miatt népszerû. A munkát széles funkcióválasztéka, sokrétû és könnyen megjegyezhetõ billentyûkombinációk, logikusan felépített úszómenük és menürendszer segíti.


Elsõ beállítások

A munkát megkönnyíti ha a "preferenciális" beállításokat úgy készítjük el, hogy azok a lehetõ leginkább illeszkedjenek az általunk végzett munkához, és utólag a lehetõ legkevesebb beállítást kelljen a szerkesztés során elvégezni. Amennyiben ezeket a beállításokat úgy végezzük el hogy a háttérben nincs nyitva semmilyen dokumentum, úgy azok hatásköre az újonnan megnyitott dokumentumokra automatikusan érvényes lesz.

Helyes idézõjelek

Elsõ ilyen beállítás lehet például az idézõjelekre vonatkozó kiválasztás. A korrekt magyar nyitó-záró idézõjeleket a program nem támogatja, ezért eldönthetjük hogy a késõbbiekben milyen idézõjeleket akarjuk módosítani. Mivel a Quark a kétféle idõzõjel számára ugyan azt a karaktert használja, a cserénél figyelembe kell venni az idézõjel elõtti vagy utáni karaktert. Célszerû emiatt úgy beállítani, hogy a záró idézõjel legyen korrekt, mert azután töbféle karakter következhet, az írásjeleket és a sorvégeket is beleértve, így ennek módosításánál többféle variációt kell végigpróbálni. A nyitó idézõjel szóköz vagy enter karakter után következhet, amely a keres/cserél menüpontban könyebben kezelhetõ. A legjobb megoldás az, ha már az alapanyag készítésénél ügyelnek arra hogy a megfelelõ helyen a megfelelõ idézõjelek legyenek szedve.

Helyes európai pontrendszer

A kiadványszerkesztésnél kétféle pontrendszert használhatunk, az amerikában használatos Pica pontrendszert, ahol 1 pont az inch 1/72-ed része. Az európai - és egyben itthon használatos Didot pont - viszont ettõl kismértékben eltér amit ugyancsak átállíthatunk. A Quark engedi hogy meghatározzuk 12 pont hány milliméter. A programban ez a Pica pontrendszer szerint 2,197 Cicero/cm, (1 Cicero=12 pont) a Didot pontrendszerben ez az érték 2,216 (10/4,513).

Kép és szövegdobozok beállításai

Úgyancsak érdemes elõzetesen beállítani a kép és szövegdobozok leggyakrabban használt módját. Adjuk meg az újonnan lerakott dobozok keretét, belsõ kitöltését, körülfolyatását hogy késõbb ezeket a lehetõ legkevesebb alkalommal kelljen átállítani. Ezeket a beállításokat a függleges eszközpalettára kétszer kattintva is el lehet végezni.

Tördelést könnyítõ tippek
Függõ behúzás billentyûkombinációval

A Quark bekezdésformázó dialógusboxában nincs lehetõség "függõ behúzás" készítésére csak úgy, ha az elsõ sor behúzásnak negatív értéket adunk (eközben baloldali behúzást kell definiálni). Ez nem mindig ad korrekt megoldást számunkra, hiszen az esetleges behúzást követõ szóköz különbõzõ lehet a szöveg zárásától függõen. Éppen ezért a bekezdésen belül használhatjuk a control+\ billentyûkombinációt az elsõ sor tetszõleges pozíciójában. Ennek hatására a bekezdés többi sorát a program az általunk kijelõt pozícióban fogja kezdeni. E módszer hátránya hogy nem tudjuk stílusba foglalni így ezt több bekezdés esetében többször meg kell ismételni.

Használjunk billentyûkombinációkat a képek méretezéséhez

Amennyiben képünket beimportáltuk a kijelölt képdobozba, annak mérete és pozíciója nem biztos hogy teljesen az amit mi szeretnénk. Éppen ezért az eszközsor "tartalom" (mancs) állapotában a képet könnyedén doboznyira méretezhetjük. A Control+alt+shift+F (mac: Command+alt+shift+F) billentyûket használva a kép eredeti arányait megtartva veszi fel a doboz méreteit, az alt billentyût elengedve pedig ugyan így a doboz méreteihez igazodik miközben torzulhat. Ugyancsak hasznos billentyûkombináció a Control (mac:command)+alt+shift+relációjelek amelyekkel a kép méretét 10%-os lépéskben lehet csökkenteni vagy növelni. Ez utóbbi kijelölt szövegrészlet esetében is könnyedén használható, és címsoraink méretét könnyen be tudjuk állítani úgy hogy közben látjuk hogyan viszonyul a betûméret a szöveg többi részéhez. Végül a Control (mac: command) shift+M billentyûkkel úgy tudjuk a doboz közepére igazítani a képet, hogy az megtartja eredeti méreteit. Figyeljünk oda mert bizonyos billentyûkombinációk csak akkor mûködnek ha az eredeti angol/amerikai kiosztásra kapcsolunk vissza.

A táblázatkészítés nehézségei

Elõforul, hogy a tördeléshez kapott alapnyagban (pl. Word dokumentum) táblázat is szerepel, netán Excel táblázatot mellékelnek a szöveghez. A Quark korábbi verzióiban nem is volt táblázatkészítésre lehetõség csak extension segtségével, de azt mondhatjuk, hogy még az 5-ös verzió is viszonylag keveset tud és nehézkesen használható táblázatkészítésre. Amennyiben nem tudjuk megoldani a táblázat elkészítését a rendelkezésre álló eszközökkel vagy régebi verziót használunk, próbáljuk meg azt tabulátorokkal formázni és pozícionálni. Ez a módszer sem könnyû, de ha elégedettek vagyunk az eredménnyel tulajdonságai legalább stílusba foglalhatóak.

Elsõként exportáljuk ki a táblázatot (vagy a dokumentum táblázat részét) tab delimited (tabulátorral elválasztott) formába. Az így keletkezõ .txt file-t egyszerûen importáljuk be egy megfelelõ szövegdobozba ami akár a folyó szöveg doboza is lehet. Jelenítsük meg az átláthatóság kedvéért a láthatatlan karaktereket a Control(mac: command)+I billentyûkkel. Ezután a Style/Formats menüpontban könnyedén elhelyezhetünk olyan tabulátor pozíciókat, amelyek az adott táblázatnak megfelelnek. Amennyiben a módosítások után nem akarjuk minden alkalommal megnyomni az "Apply" billentyût úgy azt egyszer nyomjuk le az Alt billentyû lenyomva tartása közben, így az "beragad" és az általunk elvégzett változtatásokat automatikusan érvényesítni (auto apply).

A tabulátorpozíciók beállításaival létrhozhatjuk az oszlopokat, majd egyszerû "shape"-k és léniák elhelyezésével táblázatszerûvé tehetjük a kiadványnak ezt a részletét, legalábbis a kinézet szempontjából. Amikor elkészül érdemes az egészet csoportba foglalni a Control+G billentyûkombinációval hogy ha át kell helyezeni ne essen szét amit összeraktunk. A tabulátoros formázás nagy elõnye hogy a szöveg tulajdonságait a pozíciókkal együtt stílusba tudjuk foglalni így azok késõbb is megismételhetõek. Hátránya hogy nincs tényleges oszlopszélességünk így egy "cellába" több sorosos szöveg beillesztése komoly nehézségeket okoz.

Amennyiben fejletebb verziójú Quark-ot használunk, úgy az eszközsorban találunk egy táblázatkészítõ eszközt. Ennek elõnye hogy vannak tényeleges cellahatárok így a cellánkénti többsoros szöveg könnyedén megoldható, illetve a táblázat maga sokoldalúan formázható. Hátránya hogy ha a táblázat egy másik programban készül annak importálása nehézkes.

Készítsünk oldalt korábbi kiadványaink borítójával

Elõfordul, hogy egy-egy lap saját korábbi kiadványait ajánlja a már megjelent számok borítóképével. Az ilyen oldalak elkészítésének legegyszerûbb módja, ha a korábbi lapok borítójáról EPS képet készítünk a File/Save page as EPS menüpont segítségével. Az így elkészült nagyfelbontású képeket beillesztve egy másik kiadvány képdobozaiba könnyedén el tudjuk készíteni a szükséges oldalt. Ebben az esetben viszont figyelni kell arra, hogy az EPS-be ágyazott betûtípusok a nyomtatásnál is meglegyenek, mert ha nem esetleg meglepetés érhet minket.

Library nem csak képeknek

A File/New library menüpont segítségvel egy olyan úszómenüt tudunk megjeleníteni, amelybe az oldal elemeit tárolhatjuk, és azt szabadon használhatjuk dokumentumainkban. Ezek az elemek általában képek, de ez nincs erre korlátozva. Az úszómenübe elmenthetjük szövegdobozainkat, csoportba foglalt több elemet tartalmazó (esetleg képet és szöveget léniát vegyesen is) oldal részleteinket. A Library-ba elmenett elemeket késõbb egyszerû drag and drop módszerrel tudjuk tetszõleges módon és helyen újrahasznosítani. Egy dokumentum készítésekor egyszerre több "library" is használható amennyiben azokat témánként hozzuk létre.

Válasszunk fontot

Sokan jelentõs betûkészlettel dolgoznak. Ezek képét nagyon nehéz megjegyezni, de a hosszú lista gördítése is idõtrabló feladat. Mindkét problémára van megoldás. Ha a fontválasztó listát a Shift billentyû lenyomva tartása mellett nyitjuk ki, úgy a listában a betûkép is láthatóvá válik. Ha pedig tudjuk milyen betûtípust szeretnénk de nincs kedvünk a listát görgetni, a listába állva az adott betû elsõ karakterét leütve arra a területre ugorhatunk ahonnan továbbgördítve majd kiválasztva hamar elérhetjük a keresett betût.

Készítsünk stílusokat

A stílusok elkészítésénél nehézséget okozhat, hogy miközben létrehozzuk azokat, nem látjuk az oldalon valójában mit csinálunk. Éppen ezért jó módszer az, ha az oldal különbözõképpen formázott elemei közül (címek, listák, táblázatok törzsszövegek) megformázzunk egyet-egyet, majd a kurzorral beleállva a stílus úszómenübe a jobb egérgomb segítségvel kiválasztjuk az új stílus létrehozásának menüpontját (New). Elsõre (amennyiben a kurzor egy már megformázott bekezdésben áll) a stílus összes tulajdonsága azonos lesz az aktív bekezdés tulajdonságaival. Így ha elégedettek vagyunk az eredménnyel, nincs más teendõnk csupán nevet kell adni a stílusnak és elmenteni azt. A továbbiakban a stílus nevére kattintva azonosan formázott bekezdéseket tudunk létrehozni.

Importáljunk színeket és stílusokat korábban elkészült dokumentumokból

Gyakori feladat, hogy aktuális kiadványunk biznyos elemeiben (színek, stílusok, listák) azonosak legyenek egy korábbi kiadvány hasonló elemeivel. Amikor létrehozzuk ezeket általában nem jelenik meg elõttünk annak lehetõsége hogy ezeket importáljuk, de ha az edit/style sheet vagy edit/colors menüpontot használjuk, úgy egy olyan dialógus boxot kapunk, ahol egy "Append" gombot is láthatunk. Ezt a gombot megnyomva kiválaszthatunk egy korábban elmentett Quark dokumentumot, és az abban tárolt beállításokat máris használhatjuk új kiadványunkban. Ezesetben ügyeljünk arra, hogy ne ütközzenek a színek/stílusok nevei, vagy azonos néven azonos színeket/stílusokat használjunk mindenhol. Ez a fajta adatcsere munkacsoportos alkalmazásoknál is nagy segítséget nyújthat, hiszen a tördelõnek csak egy üres vagy félkész dokumentumot kell kapnia a beállítások importálása céljából ahhoz hogy azonos beállításokkal formázhassa meg saját munkáját is. Amennyiben ilyen módon felülírjuk meglévõ stílusainkat színinket, oldalaink áttördelõdnek. Ez lehet hasznos is ha ez a cél, de figyeljünk oda a figyelmeztetõ üzenetekre mert ezesetben elvesznek korábbi beállításaink.

Üzenetküldõk az e-mail alternatívája

A manapság terjedõ spam- és vírusáradat miatt a levelezés már nem a régi. Az elektronikus levél az internet egyik legrégebbi, alapvetõ kommunikációs formája, napjainkban viszont sok bosszúságot okoz. Ismerõseinktõl, akikkel így kommunikálunk, csatolt vírusokat kapunk (természetesen az õ tudtuk nélkül), ha pedig webhelyet üzemeltetünk és kapcsolatfelvétel céljából kiírjuk oldalunkra az e-mail címünket, akkor kéretlen reklámokkal támadnak meg minket.

Mintegy védekezésül manapság már egyre elterjedtebb, hogy a webes megjelenés alkalmával az e-mail cím láthatatlan marad, és a tulajdonosnak csak egy ûrlapon keresztül lehet üzenni (vagy úgy sem). Egy pár napos nyaralás/távollét után nem ritkán 500-1000 db levél vár minket, aminek 90-99%-a is lehet spam vagy vírus. Rossz esetben ezek mérete átlépi a levelesláda méretbeli korlátját, és emiatt esetleg hasznos leveleket nem kapunk majd meg. Nyilvánvaló, hogy az e-mail mint kommunikációs forma „válságba" került. Van-e alternatív megoldás? Szakértõk szerint van, ez pedig nem más, mint az azonnali üzenetküldõk használata, amely ugyan nem hasonlít a levelezésre, viszont szöveges üzenetek nagy biztonsággal, spam és vírusmentesen küldhetõek vele valósidõben.

Helyettesítheti-e a levelezést az azonnali üzenetváltás?

A kérdés elsõsorban az, hogy maga az azonnali üzenetváltás helyettesítheti-e a levelezést mint funkciót. Eredetileg nem erre lett kitalálva, de kis kompromisszummal és ügyeskedéssel átveheti részben vagy nagy részben a levelezés szerepét. Nem kell ugyanis mindenképpen megvárni azt, amíg a másik fél online lesz. Ha máskor küldünk üzenetet, az akkor is megérkezik, amikor a címzett bekapcsolja a saját üzenõprogramját, és eközben nekünk sem kell éppen online lennünk. Emellett óriási elõny, hogy látjuk a listánkban, hogy ki az, aki éppen online tartózkodik és ki az, aki nem. Ez nagyon kényelmes: valósidejûvé teszi a szöveges kommunikációt. Csatolt file-k küldése is megoldott, ráadásul vírusmentesen, hiszen csak attól fogadunk el ilyen csatolásokat, akikkel éppen megbeszéltük, hogy küld valamit számunkra. A messengereken váltott üzeneteknek szöveges archívuma is van, hiszen ezek a programok automatikusan és elég jól átláthatóan naplóznak. Mint majd a késõbbiekben látni fogjuk, bõvíthetõségük és valósidejû kommunikációra alkalmas módszerük miatt sok olyan funkcióval kecsegtetnek amikkel a hagyományos levelezõk nem. A használhatóság kérdése tehát ma már nem feltétlenül funkcionális kérdés, hanem attól függ, ismerõseink rendelkeznek-e ilyen programmal, és ha igen akkor melyikkel? Ha netán nincsenek ilyen barátaink, érdeklõdési kör, e-mail cím, becenév alapján könnyen kereshetünk magának a messengerprogramnak a segítségével.

Melyiket használjuk?

Mint minden programból, ezekbõl is bõven van választék. A választékból származó elõny mégis kétesélyes, mert míg a levelezésnél a levelezõprogramok nagyjából kompatibilisek egymással - vagyis mindegy, hogy a küldõ és a fogadó melyik levelezõt használja - addig az azonnali üzenetküldõk (továbbiakban messengerek) csak saját magukkal hajlandóak kommunikálni. Emiatt, ha találkozunk valakivel, akinek ICQ messengere van, akkor vele csak ezt a programot használhatjuk. Ugyanígy járhatunk a Yahoo, az MSN, az AOL üzenõprogramjaival, sõt: lehetnek olyanok, amelyek kevésbé elterjedtek (pl. Jabber), vagy nehezebben használható kliensprogramot használnak internetes üzenetváltásra (pl. IRC). Ha sok helyrõl gyûjtünk netes ismerõsöket, a vége az lehet a dolognak, hogy gépünk erõforrásait lekötik a háttérben futó messengerprogramok.

A kompatibilitási problémára jelenleg frappáns megoldást kínálnak azok a messengerek, amelyek képesek kommunikálni több üzenõprogrammal is. Így csak egy szoftvert kell futtatnunk ahhoz, hogy bárkivel beszélhessünk attól függetlenül, hogy a másik oldalon milyen programot használnak. Az ilyenfajta programokból egyre nagyobb a választék, bõven találunk ingyenes vagy fizetõs verziót is. Ezeket folyamatosan fejlesztik, azért hogy lépést tartsanak az eredeti szoftverek változásaival, és hogy minden szolgáltatást (hang-, kép- és file-átvitelt) biztosítsanak, vagyis hogy teljes egészében használhatóak legyenek az eredeti programok helyett.

Mirinda

Az egyik legtöbbet tudó, legdinamikusabban fejlõdõ messenger a Mirinda IM. Ráadásul ez ingyenes. Letölthetõ a http://www.miranda-im.org/ címrõl, sok pluginnal együtt. A kompatibilitást és a program fejlõdését úgy biztosítják, hogy a forráskód is letölthetõ. Szerencsére, akik a messengerekhez az eredeti erõforrásokat biztosítják, azoknak kötelezõ közzétenni a protokollt is, ezért a változások könnyen követhetõek, javíthatóak. A Mirinda erõssége a rengeteg rendelkezésre álló plugin modul, és a nyílt forráskódból származó elõnyök. Spamszûrõk, levélfigyelõk, idõjárásjelentés, IRC és Jabber kliens, mindezek a kötelezõ szolgáltatások felett. Stabilitása még javításra szorul, de a Mozilla példája alapján bízhatunk benne, hogy a programot gondozó közösségnek végül majd ezt is sikerül megoldani.

Rival 3

A Mirindával ellentétben a Rival keveset tud, viszont azt stabilan és nagy kompatibilitással. A kevésbé ismert Jabber szervereket használja kommunikációra, így ezekkel több résztvevõs konferencia is lehetséges. A rendelkezésre álló egyébként nagyszámú kliensprogramról a http://www.jabber.org/ oldalon tájékozódhatunk a „Clients" menüpont alatt (http://www.jabber.org/software/clients.php). Itt képernyõfotók és leírások segítségével informálódhatunk a lehetõségekrõl, amelyek szinte minden operációs rendszerre rendelkezésre állnak. Ezt a sokoldalú protokollt általában számontartják mindazok a fejlesztõk, akik univerzális messengereket fejlesztenek, hiszen bár a szoftverek általában egyszerûnek tûnnek, az azonnali üzenetküldés lehetõségein belül nagyon sokat tudnak és rugalmasak. Jelentõs szimpatizáns közössége van a rendszernek, akiket fórum és levelezõlista is segít. Bár a Rival nem, de sok Jabber protokollt támogató szoftver kezeli még az ICQ, Yahoo és MSN messengereket is.

Eyeball chat

Ez a chatprogram is kezeli az legnépszerûbb messenger protokollokat, mint például a Yahoo-t, az MSN-t, az AIM-et, de elsõsorban webkamerás kommunikációra alkalmas a saját protokollján keresztül. Használata nagyon könnyû, sokféle eszköz segíti a felhasználót abban, hogy régiójának vagy érdeklõdési körének megfelelõ chatszobát találjon, és ott kamerás beszélgetésbe kezdjen. Akik ezt a programot használják, azok nagyrészt kamerával is rendelkeznek, hiszen ez a program erõssége. A kamerás képátvitel mellett nemcsak szövegesen, hanem élõ hanggal is tarthatjuk a kapcsolatot akkor, ha ehhez van elegendõ sávszélességünk. A program sajnos idõvel szinte teljesen „felzabálja" gépünk erõforrásait a kommunikáció során. A programot a http://www.eyeballchat.com/ címrõl tudjuk letölteni, esetleg itt tudunk újabb vagy hibátlanabb verzióra frissíteni. A program kipróbálásra mindenképpen érdemes, mert ingyenes. Társaival ellentétben sajnos sem pluginekkel nem bõvíthetõ, sem különösebben jelentõs támogatással nem dicsekedhet, kamerás kommunikációra mégis igen jó választás.

Trillian

A messengerek piacán meglehetõsen ritka a fizetõs program. A Trilliannak van mindkettõ verziója: van egy kevesebbet tudó ingyenes és egy sokat tudó fizetõs. Az, hogy a Trillian megengedhette magának, hogy fizetõs programot adjon ki, talán mutatja ennek a programnak a népszerûségét. Sokat tud, szinte minden népszerû chatprogramot képes helyettesíteni (beleértve a Jabber-t is), valamint alkalmas videokamerás kép- és hangátvitelre is a Yahoo protokollján keresztül. A Trillian ezen kívül képes még arra, amire a legtöbb eredeti messenger sem képes: egy messengeren egyidõben több accountot is kezel egyszerre. Így használhatunk pl. egyidõben egy ICQ számot komolyabb, és egy másikat külön hobby célokra különbözõ adatlapokkal. Mûködik IRC kliensként, pluginekkel bõvíthetõ, valamint a felülete is skinnelhetõ, tehát a képi megjelenítése a felhasználó által alakítható. A gyártó webhelyén jelentõs közösség alakult ki, akiket fórummal is támogatnak (http://www.ceruleanstudios.com/). A nagyszámú és részben hasznos plugin és a még nagyobb számú skin, azaz képi megjelenés között mindenki megtalálhatja a neki tetszõt. Ezek segítségével ellenõrizhetjük bejövõ leveleinket, nemcsak a POP3-at, hanem a Yahoo és Hotmail levelezõjét is. Címlistánkat tetszõlegesen bõvíthetjük, még IRC-n található ismerõseink nevével is. Rugalmas, gyors és viszonylag stabil, biztonságos, az egyik legjobb választás lehet azoknak, akik többféle messenger használata helyett egyetlen programmal akarják megoldani problémáikat. A Trillian számít is erre, hiszen az eredeti ICQ program klienslistáját képes exportálni, a Yahoo és MSN hasonló listáival pedig automatikusan együttmûködik (a Mirinda viszont a Trillian teljes listáját importálja ha kell).

Összefoglaló

A többféle messengert egybefogó üzenõprogramok piacán a legnagyobb funkcionalitást az ingyenes, közösség által gondozott Mirinda biztosítja, de sajnos egyelõre nem eléggé stabil. Igaz még nem érte el az 1.0-s verzióját sem. Javítások után az egyik legsokoldalúbb üzenõprogram lehet. Ennek a programnak a forráskódja is hozzáférhetõ, és talán ennek van a legnagyobb számban pluginválasztéka.

A Jabber protokollt arra az esetre lehet ajánlani, ha netán a többi program fenntartója, ha nem is a szoftverért, de az üzemeltetésért pénzt szeretne kérni, ez ugyanis a felhasználók által üzemeltetett peer-to-peer hálózatra épül. Chat szolgáltatásai nagyon sokoldalúak, kliensprogramjaiba gyakran beépítenek más messengereket is. Ezen az oldalon tölthetõ le a legnagyobb számban közösségi fejlesztésû, tetszõleges operációs rendszeren futó üzenõszoftver, amelyek gyakran nem csak a Jabber-t, hanem más népszerû üzenõprotokollokat is támogatnak.

Az Eyeball chat azoknak elõnyös, akik webkamerás, hangátviteles kommunikációra vágynak. Ingyenes program, és az ICQ kivételével támogatja a többi népszerû messengert.

A Trillian méltán az egyik legnépszerûbb program, pluginjei révén nagy szolgáltatásválasztékkal, webkamerás hangátvitel lehetõségével, skinnelhetõ felülettel. Jelentõs közösség támogatja, bár a fejlesztés maga nem közösségi kézben van. Ez az egyetlen olyan most megvizsgált szoftver, aminek ki merték adni fizetõs verzióját is.