A kiadványszerkesztés, nyomdai elõkészítés ma a számítógép használatának egyik legkifizetõdõbb, és az irodai alkalmazások futtatása után a legelterjedtebb használata. Lehet a grafikai és fényképfeldolgozó programokat is ebbe a kategóriába sorolni, a szó szerinti értelembe vett kiadványszerkesztõk elsõsorban mégis szöveg-elõállításra valók. Ezek tehát elsõsorban betûkkel dolgoznak, és csak másodsorban lehet kapcsolatba hozni õket a grafikával vagy fotófeldolgozással. Igazából az helyes, ha e három nyomdai elõkészítõ kategóriát: grafikát, fotófeldolgozást, szöveg-elõállítást külön vesszük. Nem szerencsés az a tendencia, hogy ma egy grafikai munkahelyen egy elõkészítõtõl mind a három részfeladat ismeretét elvárják. Lehet persze egy idõben egy ember grafikus, fotós, és tipográfus, de az, hogy ez az egy ember mindhárom feladatot maradéktalanul profi módon meg tudja oldani, az csak egy illúzió lehet a megrendelõ vagy a munkaadó, netán maga az elõkészítõ részérõl, amennyiben túlbecsüli saját képességeit. E szerint nem tartom szerencsésnek azt a folyamatot sem, amely arra irányul, hogy egy öszvér programmal és egy alkalmazottal mindhárom -egyenként önálló szakmát teremtõ részfeladatot- megoldjunk.Célprogramok
Most tehát kizárólag a szöveg-elõállítással, tipográfiával foglalkozunk. Erre a feladatra is célprogramot kell beszereznünk, mint minden más komoly munkához. Ma gyakorlatilag két piacvezetõ termék versenyez a vásárlókért, a QuarkXpress és a PageMaker. E két program valamelyikét mindenképpen használni kell az olyan nyomdai elõkészítés során, ahol viszonylag sok -több mint egy oldalnyi- szöveget kell feldolgozni. Sajnos a nyomdai elõkészítés folyamatának ez a része van leginkább elhanyagolva. Ha ránézünk ma egy átlagos (nem szakmai) kiadványra, az képileg, -tehát a grafika és fotó szempontjából- elfogadható, vagy nagyon jó. Ennek ellenére a tipográfiája még lehet nagyon rossz is. Ez alatt nem csak a szöveg formai oldala értendõ, hanem a helyesírás, az idézõjelek, gondolatjelek, térközök, betûközök, kerettávolságok, elválasztások, betûtípusok stb. Sajnos az elõkészítési folyamatnak a tipográfia nem egyszerûen a legelhanyagoltabb része, hanem ezt fizetik meg a legkevésbé. A megrendelõ boldogan fizet egy jól sikerült grafikáért, egy szép termékfotóért és annak színrebontásáért, de azok szöveges környezetéért már kevésbé, mondván: szedni és szövegszerkeszteni mindenki tud.
Ennek egyik oka az, hogy a nyomdai elõkészítésnek ez a folyamata igényli a legkisebb teljesítményû gépet, így akinek véletlenül tengõdik otthon egy 386 SX vagy egy MAC LC II gépe, az már tudja futtatni, sõt kényelmesen használni a QuarkXpress-t, így igen sokan tördelnek. Ezen kívül még egy piacvezetõ termék jöhet szóba ugyan erre a feladatra, a PageMaker. Sajnos nem fogok pálcát törni a programok felett, és nem fogom eldönteni hogy melyik a jobbik, hiszen ez nem focimeccs. A döntésben a programok technikai eszkötárának ismertetése sem segít. Itt elsõsorban a felhasználónak kell tisztában lennie saját szempontjaival, és ezek alapján kiválasztható valamelyik program, és mint látni fogjuk: mindkettõnél kompromisszumok kötendõk.
Szerencsére e két termék nem egyforma, mint pl. a Word vagy a WorPerfect. Talán szempont is volt a fejlesztésnél, hogy ne hasonlítson egyik sem a konkurens termékre. Nézzük tehát a szempontokat.
Könnyen tanulható XPress
A Quark tömeges elterjedését a következõ tulajdonságai biztosítják: Rendkívül könnyen tanulható felület, rendkívüli termelékenység, és minimális gépigény: 386 SX vagy MAC LC II gépen 4 MB RAM-mal kényelmesen használható. Hogy a merevlemezen elfoglalt igen csekély, verziótól függõ 5-9 MB helyigényérõl már ne is beszéljünk. Van a Quark-nak egyáltalán hátránya? A termelékenységet biztosító rendkívüli gyorsaság ára az, hogy a program pontossága hagy némi kívánnivalót maga után. Ne dõljön be senki a négytizedesjegy pontosságot ábrázoló adatbeviteli mezõknek. Sajnos a képernyõn elhelyezett, akár számjegyekkel pontosan pozícionált szöveges vagy grafikai objektumok a printer koordináta rendszerén már kevésbé pontosak. Saját tapasztalataim szerint megnyalhatjuk ujjainkat 0.3 mm pontosság után a printeren. Ez persze nem zavaró csak akkor, ha az oldalon elhelyezett objektumok egymáshoz képesti pozíciója nagy pontosságot kíván, pl. egy behelyezendõ szövegobjektum helye egy grafikai objektumban van fenntartva, amibe a szövegnek pontosan kell illeszkednie.
Nagyigényû PageMaker
Ezzel szemben a PageMaker igazi nagyágyú. CD-n, vagy 16 db floppylemezen kapható. MAC alatt legfeljebb az OLE 2.0-ás modul jelenthet telepítési/mûködési problémát. PC-n a PM-et NT-re vagy Win95-re optimalizálták. Ennek ellenére használható 3.11 alatt is, (pl. abból a meggondolásból, hogy a WIN95 rapszodikusan jelentkezõ problémáival kevés felhasználó tud mit kezdeni) ha telepítjük a 32 bites eszközmeghajtót. Ilyet telepít WIN3.11 alá a PhotoShop is, de a PM nem indul el a PhotoShop 32 bites eszközmeghajtójával. Szerencsére az újabb verziót telepíthetjük a PM 16. lemezérõl. Vigyázzunk, ha egy sikeres PM telepítés után újra vagy elõször telepítjük a PhotoShop-ot, úgy az kérdések nélkül felülírja a PM már telepített 32 bites eszközvezérlõit, így az többé nem indul el. Sebaj, ilyenkor újratelepülhetünk a PM 16. lemezérõl. Azonkívül a mûködéshez és az üzembe helyezéshez min. 12 MB RAM kell, az üzembe helyezett virtuális memóriát és más átveréseket nem eszi meg a program. A PM-hez tehát a Quark-kal ellentétben Pentium/PowerPC 133 MHz + 16 MB RAM + 21 MB HDD terület szükséges, de a telepített programrészektõl függõen ez több is lehet. Mit kapunk cserébe? Rendkívüli pontosságot, és igen nagy szolgáltatásválasztékot, profi tipográfiát és képkezelést. Mivel a PM alapszolgáltatásai messze felülmúlják a Quark-ét, felülete viszonylag nehezen tanulható. Mivel a nagy pontosságért és szolgáltatás választékért cserébe a PM a sebességével fizetett, azt mondhatnánk, hogy kevésbé termelékeny. Ez csak addig igaz, amíg nincs a fentebb említett nagyteljesítményû gépünk, (amely valljuk be, akár WEB szerver is lehetne...) mert egy ekkora gépen a két program közötti sebességkülönbség már nem érzékelhetõ. Mindamellett ha speciális feladatokba ütközünk, amelyet a Quark-kal egyáltalán nem, vagy csak görcsölve lehet megoldani, akkor egyértelmûen a PM a termelékenyebb. Ilyen, a nyomdaiparban nélkülözhetetlen szolgáltatása a stílusok alapján automatikus tartalomjegyzék-generálás, az automatikus szószedett készítés, és a táblázatkészítés. E három nagyon fontos szolgáltatásán kívül nézzünk néhány apróságot: a PM tájékoztat a beimportált képek színcsatornáiról, így ellenõrizhetõ, nem maradt-e valamelyik véletlenül RGB-ben; a PM dokumentumba beintegrálható a kép egésze nem csak a preview-je -de ez nem kötelezõ; kilövés szerinti nyomtatási lehetõség oldalpárokra is, csak az ívenkénti lapok számát kell megadni; teljesen különbözõ grafikai vagy szövegobjektumok együttesen méretezhetõek; sorkiegyenlítés a hasábmagasság alapján; egy gyors, egyszerû belsõ szövegszerkesztõ szedéshez; a képernyõt a kiválasztott printer tulajdonságaihoz igazítja (default printer); több különálló dokumentumból egy nagy könyv készítése, helyes oldalszámozással, tartalomjegyzékkel, szószedettel; páratlan oldaltörlés vagy beszúrás esetén átszámolja az oldalon elhelyezett objektumok pozícióját az új (oldalpárok esetén nem szimmetrikus) margóviszonyoknak megfelelõen; a forrásszöveg változásait követõ szöveglinkelés; a grafikai objektumok négy oldalon körülfolyathatóak; sokszögrajzolási lehetõség; nem teljesen gátlástalan a direkt (Pantone) és process (CMYK) színek közötti konverzió, ill. ha ez szükséges, a printelésnél beállítható; HTML (WEB) oldalkészítési lehetõség stb. Még bizonyára van néhány olyan apróság, amely a PM-be benne van, a Quark-ba pedig nincs. Ennek ellenére a Quark ma drágább mint a PM.
Bõvíthetõek
Persze a Quark is felszerelhetõ a fenti tulajdonságokkal, (sõt többel is), de ekkor az amúgy is drágább Quarkunk ára még borsosabb lesz. Nézzük tehát a bõvíthetõséget, nem foglakozva tovább anyagi kérdésekkel.
A PM is bõvíthetõ, a PhotoShop-nál már megszokott Plug-in jellegû modulokkal. Pl. a PM egyenesen megeszi a PhotoShop plug-in-jait, amit azért nem tartok túl nagy jelentõségûnek, mert a PM nem fotóretusáló program. Mindamellett a tipográfiát támogató moduloknak két nagy elõnyük van a Quark-XTension-jaival szemben: minden PM-ben benne vannak, de ha mégsem, akkor is a dokumentumba a folyamat végeredménye kerül be, nem maga a folyamat (a táblázat pl. vektoros grafikaként, a tartalomjegyzék formázott szövegként).
A Quark XTension-ok ezzel szemben nem biztos, hogy mindenhol megvannak, és ez azért baj, mert az XTension nem a végeredményt, hanem annak folyamatát tárolja le a dokumentumba, így ha netán egy Quark dokumentumot át kell cipelni egy másik gépre, akkor oda is kellenek az alkalmazott XTension-ok, kb. úgy, mint az alkalmazott betûk vagy képek. Lehet, hogy a dokumentum akkor sem nyitható ki egy másik gépen, ha az XTension-t nem is alkalmaztuk, csak egyszerûen üzembe volt helyezve. Az XTension tehát görcsösen ragaszkodik a dokumentumhoz, míg a PM Plug-in dolga végeztével távozik onnan. A Quark XTension-ok igen nagy száma miatt (kb. 300), és amiatt, hogy ezek 90%-a PC-n meg sem jelenik, bizonytalanná válhat a Quark dokumentumok átvitele az azonos platformú gépek között, a különbözõek között pedig ellehetetlenülhet. (Az egyik leghasznosabb XTension a XTensionokat engedélyezõ és letiltó XTension). Persze ez csak akkor fontos szempont, ha szükség van dokumentum-átvitelre.
Tudás és tehetség
A programok használatának logikája is nagyban különbözik. Gondolom azért, hogy az egyik program hívei ne, vagy csak komoly kínok árán térhessenek át a konkurens termékre. Pl. míg a Quark mindent dobozol, addig a PM mindent rolók közé zár. Ez persze nem minõsíti a termékeket jobbra vagy rosszabbra. És a nyomdai végtermék minõségét is csak 1-2% ban befolyásolja a kiválasztott szoftver. A többi attól függ, aki dolgozik. Tehát: munkára fel!
Bejegyzések
